Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-29 / 332. szám, vasárnap

Világ proletárfai, egyesül jetek! UJSZO SZLOVAKSA KOMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTSÁSÁ?3AS MPILAPJA BRATISLAVA 1964. NOVEMBER 29. Vasárnap XVH. ÉVFOLYAM 332. SZÁM Ára 30 fillér Csehszlovák párt- és állami küldöttség utazik a Szovjetunióba Ä jelen és a jövő egyik legfontosabb kérdésének tartjuk az ENSZ hatásosságának fokozását A Csehszlovák Szocialista Köztársaság állandó ENSZ-küldöttségének nyilatkozata [CTK] — Mint már közöltük, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a szovjet kormánynak meghívására november 30-a és december 4-e között csehszlovák párt- és állami küldöttség utazik a Szovjetunióba. A párt- és állami küldöttséget Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezeti. A küldöttség továbi tagjai: Jozef Lenárt, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, miniszterelnök, Otakar Simünek, a CSKP Köw ponti Bizottsága elnökségének tagja

? miniszterelnök-helyettes, Oldrich Cert nik, a CSKP Központi Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, ag Állami Tervbizottság elnöke, Michal Sabolöík, a CSKP Központi Bizottság ga elnökségének póttagja, az SZLKfl Központi Bizottságának titkára, Vác* lav Dávid, a CSKP Központi Bizottság gának tagja, külügyminiszter, és Old* rich Pavlovský, a CSKP Központi Bi« zottságának tagja, a Csehszlovák Szo« cialista Köztársaság szovjetunióbeli nagykövete. öveljiik a plasztikus anyagok gyártását Dr. Jirí Hájek nagykövet, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság New York-i állandó ENSZ-küldöttségének vezetője 1964 november 27-én nyilatkozatot adott át A. Stevensonnak, a Biztonsági Tanács elnökének és U Thant ENSZ-főtitkárnak. A nyilatkozat megmagyarázza Csehszlovákia álláspontját azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogyan fokozzák az ENSZ hatásosságát a nemzetközi béke és biztonság szavatolásában. A csehszlovák küldöttség kérelmére hivatalos ENSZ-dokumentumként kiadott nyilatkozat hangoztatja, hogy az ENSZ minden olyan igyekezete, amely a béke megőrzésére és megerősítésére irányul, feltétlenül legyen összhangban az ENSZ alapokmányával. A nemzetközi béke megőrzésére vagy helyreállítására Irányuló akciókért a felelősség csakis a Biztonsági Tanácsra hárul. A nyilatkozatban megvilágított fel• BŐVÜL A MAGYAR—CSEHSZLOVÁK EGYÜTTMŰKÖDÉS A párt- és kormányküldöttség nyi latkozatának szellemében szüntelenül bővül a Magyarország és Csehszlovákia közötti együttműködés. A Nikex nehézgépipari külkereskedelmi vállalat 17 víztartályt szállít Csehszlovákiának. Ezek az 50—100 köbméter víz befogására képes víztartályok köny nyű, előregyártott alumínium lemezből készülnek, s igen egyszerű az öszszeszerelésük. Hazánk több községé ben ivóvizet tárolnak bennük. Ha beválnak, továbbiakat rendelnek Magyarországról. • Cj SZÁNTÖFÖLDTERÜLETEKET NYERNEK Románia az idén a Duna árterülete mocsaras részeinek lecsapolása útján 80 ezer hektár igen termékeny földet nyer. A gátak és csatornák építési munkálataival több mint 90 százalékát gépekkel végzik. Az idén 5,4 millió köbméter földet mozdítottak el, ée 4500 hektár termőtalajt nyertek. E területen már a jövő évben kukoricát és búzát termelnek. • HÁROMMILLIÓ TONNA ÉRTÉKES FÉMKÉSZLET Jugoszlávia keleti részében a geológusok nagy kiterjedésű ólom- és cinérclelőhelyre bukkantak. Előzetes számítások szerint e készletek 3 millió tonna értékes fémet tartalmaznak. • HATALMAS VtZI ERÖMÜ ÉPÜL A BALKANON A Rila hegység délkeleti részén megkezdték a Belmeken-Sestrimo vízi erőmű építésének előkészületeit. Az építés első szakasza folyamán 1970-ig három villanymü épül, összesen 480 megawatt kapacitással. A villanyművek évente 700 millió kWóra villanyenergiát fognak termelni. Később a vízilépcső vilianyműveinek összteljesítménye 640 megawattra emelkedik. Így a Belmeken-Sestrimo a Balkán félsziget legnagyobb vizierőmű-komplexuma lesz. • MINDEN MÁSODIK LENGYEL VAROSBAN ÉL 1939-ben Lengyelország lakosai közül 10,2 millió élt városban, sőt 1946ban csak 7,4 millió, ma minden második lengyel lakos — összesen mintegy 15 millió — városban él. A lakosságnak városba özönlését a lengyel állam a nagyarányú lakásépítéssel és a közszolgáltatások hálózatának kiépítésével bizonyos mértékig elősegítette. 1962-ben a lengyel városokban csaknem 4 millióval több lakóhelyiség volt, mint 1939-ben, de jnég mindig átlag 3 személy esik két lakóhelyiségre. tételekkel s az ENSZ alapokmánya 43. cikkelyével összhangban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya kijelenti: kész csehszlovák fegyveres erőket bocsátani a Biztonsági Tanács rendelkezésére, s az alapokmány rendelkezése értelmében erre vonatkozóan megállapodást kötni a Biztonsági Tanáccsal. Az említett feltételek betartása esetén a csehszlovák kormány a Biztonsági Tanács által szervezett katonai akciók anyagi fedezéséhez is kész hozzájárulni. Az alapokmány 43. cikkelye szerint valamennyi tagállam kötelezi magát, hogy a Biztonsági Tanács felszólítására és külön megállapodás értelmében fegyveres erőnet bocsát a Biztonsági Tanács rendelkezésére, segítséget és szolgálatokat nyújt neki a nemzetközi béke megőrzése érdekében. A cikkely leszögezi: „Egy ilyen megállapodás megjelöli a fegyveres erők számát és a fegyvernemet, készültségük fokát, általános elhelyezésüket, a szükséges szolgálatok és segítség jellegét." • A csehszlovák állandó ENSZ-küldöttség nyilatkozatában ez áll: „Az utóbbi időben a világ közvéleménye mind gyakrabban foglalkozik az ENSZ hadműveleteinek kérdésévei. Fokozott igyekezet tapasztalható, mélynek célja a kérdés jogi és szervezeti rendezése. A kérdés megítélésekor tekintetbe kell vonni azt, hogy az ENSZ biztonsági rendszerében a fegyveres erők alkalmazása csupán végszükségben hozott intézkedése, mely akkor rendelhető el, ha a viszályok megoldására szolgáló, az ENSZ alapokmányában megjelölt békés eszközök teliesen kimerülnek. Bármilyen más eljárás csak bonyolultabbá tehetné a nemzetközi helyzetet, fokozhatná a világfeszültséget és megkönnyíthetné a beavatkozást más államok belügyeibe. Az ENSZ úgynevezett békéltető hadműveleteinek kérdését a világszervezet hatásosságának erősítésével kapcsolatos szélesebb körű probléma szerves részeként kell kezelni. Tekintettel arra a szerepre, amelyet az ENSZ a nemzetközi béke és biztonság szavatolásában játszik, nyilvánvaló, hogy a különböző földrajzi és politikai területeken elhelyezkedő, különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államokat tömörítő világszervezet jövője jelentős mértékben e fontos feladat eredményes megoldásától függ. Nagyon természetes, hogy az ENSZ tagállamainak fokozott érdeke e probléma rendezése. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a világszervezet jelenlegi és jövőbeni tevékenysége egyik legfontosabb részének tartja az ENSZ kollektív biztonsági mechanizmusának kérdését és a szervezet hatásosságának fokozását. ürömmel fogadhatjuk az arra irányuló törekvést, hogy szilárdan rögzítsék azokat a különféle szempontokat, amelyek a béke megőrzésében és erősítésében az ENSZ jövőbeni tevékenységével függnek össze, persze a legfontosabb feltétel betartásával: minden törekvésnek az ENSZ alapokmányából kell kiindulnia, s vele teljesen egyeznie kell. Ha nem tartják be ezt az alapvető feltételt, akkor az egyes államok akciói nem jelentenek mást, mint a szervezet alappiléreinek aláásását. Az ENSZ hadműveleteiről folyó jelenlegi tanácskozásokkal kapcsolatban nyugtalanító az a körülmény, hogy ezekre a szervezeten kívül kerül sor. Csehszlovákia nagyon bírálóan ítéli meg az olyan kezdeményezést, mint arailyen 1964. november 2-a és ö-a között a katonai szakértők ottawai (Kanada) értekezletén nyilvánult meg. Az ilyen tanácskozások csupán (Folytatás a 3. oldalon) (CTK) — Hazánk vegyipari üzemei az idén körülbelül 100 ezer tonna plasztikus műanyagot állítanak elő. Terveink szerint 1970-ben azonban 235 ezer tonna plasztikus anyagot gyártunk majd, egy lakosra megközelítőleg 16 kg-ot. A növekedés különösen a polietilén, a polipropilén, a PVG és a polisztirén gyártása terén lesz jelentős, bár növekszik $ poliészterek, a szilikonok stb. ter» melése is. E célkitűzések valóra váltása céljából a bratislavai Slovnafty ban polietiléngyártó-részleg épül^ melynek jövő év második negyedében kell megkezdenie a termelést. A részleg később festő-, granuláló- éá polipropilénrészlegekkel bővül. A kormány jóváhagyta ENSZ-küldöttségünk összetételét (ČTK) — A kormány jóváhagyta Csehszlovákia ENSZ-küldöttségének összetételét; mely december 1-én New Yorkban részt vesz a XIX. közgyűlésen. A küldöttséget Václav Dávid külügyminiszter vezeti. A küldöttség további tagjai: dr. Jirí Hájek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állandó ENSZ-küldöttségének vezetője^ nagykövet, dr. František Kriegel, képviselő, a Nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Ján Bušniak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság római nagykövete és Václav Pleskot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párizsi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Královopolei Gépgyár Uherský Brod-i üzemében már harmadik éve gyártanak a Szovjetunió számára híd-darukat. A daru nemcsak emelőszerkezettel, hanem bizonyos technológiai berendezésekkel is rendelkezik. Képünkön Tomáš Lanč és Karel Turzík bekapcsolják az egyik villamos motort. (CTK — Fr. Nesvadba felv,}' A kommunista nevelés sokoldalúságának követelménye, a harmonikus emberi tulajdonságok kialakításának igénye szinte állandó napirendi kérdéssé teszi az iskola és az élet kapcsolatát, s a felnőttoktatás elmélyítését. Sok szó esett már a közelmúltban erről a kérdésről, még hozzá nem szórványosan, hanem intézményesen. Hslározatok születtek s konkrét címekre adresszálva hangzottak el a sürgető igények. S ha e téren a kétségtelen jó eredmények az utóbbi éveksorán nem is maradtak el, még sem mondhatjuk, hogy hátralékmentes volna a számlánk. A CSKP Központi Bizottsága -a közelmúltban tartott ülésén nem véletlenül foglalkozott a közoktatás fejlesztésének és az ifjúság nevelésének kérdésével. A téma időszerűségét a haladás és fejlődés követelményei szükségszerűen felvetették, s megoldásuk a legkevésbé sem mondható reszortfeladatnak, vagy kampányjellegű munkának. A közoktatás — így az iskola szerepe — minden nép életében, s jövője formálásában kiemelkedő szerepet játszik, jelentős része van az anyagi termelés minőségi mutatóinak állandó növelésében. Az általános műveltség és a szaktudás színvonalának emelése olyan közvetve ható tényezők. melyek végső soron a társadalmi haladás és műszaki fejlettség fokmérői is. Az iskolának és a művelődésnek a termelő munkával való szoros kapcsolatából természetszerűleg következik az a napjainkban egyre erőteljesebb felismerés, mely a termelőerők és folyamatok tökélesedését a dolgozók felkészültségével, szakképzettségével kölcsönhatásban vizsgálja. Ily módon világossá válik az is, hogy az iskolai és a felnőttoktatásról hozott határozatok nemcsak az ifjúságot, de egész köznyilvánosságunkat érintik. A közvetlen indokokat ehhez mindennapjaink szolgáltatják, s egyben sürgetik a megoldást. Főleg a termelóerők színvonala és a KÖZELEBB AZ ÉLETHEZ vezető gazdasági dolgozóink felkészültsége közötti ellentmondások szembeötlőek. S bár ezek nem véletlenek, kiküszöbölésük törvényszerű követelmény. A szocialista társadalom építésének első szakaszában — érthetően — az egyes tisztségek betöltésében az osztály — és politikai szempontok voltak az elsődlegesek, szükségszerűek. A hatalom kérdése, a munkásosztály, a nép államának érdekei követelték ezt így, és mindennemű engedmény a többség, a népi hatalom érdekeit sértette volna. Az azóta eltelt több mint másfél évtized azonban nemcsak szilárddá tette a munkásosztály és parasztság s a haladó értelmiség szövetségét. nemcsak a szocialista társadalom építésének alapjait rakta le, hanem széles körű lehetőséget biztosított a társadalmi haladás megkövetelte irányító-szervező munka szakmai felvértezettségére is: Ez alatt az idő alatt nemcsak a fiatal műszaki Közgazdasági káderok, az értelmiségiek ezrei nevelődtek, hanem megteremtődtek azok a valós feltételek, melyek a népből jött tehetséges vezetőés középkáderek politikai-szakmai fejlődésének lehetőségeit is elérhető közelbe hozták. A lehetőség azonban, ha nem élnek vele, csak lehetőség marad. S Iiugv az elszalasztott lehetőség nem egyszer korrigálásra szorul, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a szakemberekben — a mai napig mutatkozó hiány. Százak és ezrek vállalták az elmúlt években a tanulás nehezét, s atlzás nélkül mondhatjuk, hogy a "öbb tudás ügye szinte népmozgalommá vált hazánkban. Mellőznénk azonban a valósághűséget, ha nem mondanánk meg azt is, jelentős azok száma ;s, akik nem tartanak lépést a korral, a kor, a társadalom megszabta köveíe:ményekkel, akik a fejlődésben megrekedtek, s múltbeli érdemeik hovatovább kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy a fejlődés jó kilátásalt alkotó hozzájárulással segítsék. Persze, távolról sincs szó arról, hogy egy érdemekben és áldozatvállalásban gazdag és tiszta emberséget, harcos helytállást követelő múlt felett bárkinél is keresztül nézzünk. Érzésünk szerint azonban csak erre építeni — ma már kevés, s a leggazdagabb s érdemdúsabb múlt is holt tőke marad, ha nem párosul a szocialista társadalmunk fejlődése igényelte új jellemzőkkel: a tudástartalom alapvető bővítésével. S e téren különösen a gazdasági dolgozók még sokban adósak társadalmunknak. Ha figyelembe vesszük az egy évvel korábbi statisztikai adatokat, úgy azt láthatjuk, hogy például az ipari üzemek igazgatói tisztségében mindössze 12,3 százalék a főiskolával rendelkezők száma, s e tisztséget betöltő mintegy 31,4 százaléka csupán alapműveltséggel rendelkezik. (Ez a kedvezőtlen arány más, szocialista országokhoz viszonyítva még jobban kiütközik.) Márpedig ha figyelembe vesszük a CSKP KB népgazdaság irányításának új alapelveit, sürgetően látnunk kell ezeket a korrigálásra szoruló hiányosságainkat. Mert az irányítás új elvei egyben azt is jelentik, hogy az élet minden posztján felkészült, felelősségteljes munkával kell segítenünk épülő társadalmunkat. Más szóval: a munkáshatalom megmásíthatatlan ténye, s forradalmi valósága a tudatos és hozzáértő alkotó •hozzájárulással válhat teljesebbé, népünk javát segítő legnagyobb politikai és erkölcsi tetté. S hogy ezek a tettek az anyagi jólét útját egyengetik — ehhez ma már aligha fér kétség. Az előttünk álló hónapokban, években kétségtelenül a munka dandárja áll iskoláink előtt is. Az iskolák feladataival, a közoktatás jövőbeli fejlődésének irányával nem célunk most foglalkozni. Az összefüggéseket néztük, s azt akartuk hangsúlyozni, hogy az iskolaügy előtt álló feladatok elsősorban ugyan az Ifjúságra vonatkoznak, de mégsem kizárólag. A felnőttek nevelésének, az iskolán kívüli művelődésnek is fontos helyet kell betöltenie életünkben, hogy menet közben javítsuk a végzettség és felkészültség terén még fennálló hiányosságokat. A szükséges tudástartalom hiánya, vagy a műveletlenség ugyanis — bármely fokon! — nemcsak a dilettantizmus szülője, hanem végső soron a társadalmi élet, a tudomány, technika, kultúra vagy a mű' vészel számára áldatlan deformációk eredője is. S ezek egyben a gyorsabb előrehaladás gátjai, a fejlődés kerék-, kötői is. S aligha csökkentjük a mostani határozat jelentőségét, ha azt mondjuk, a „közelebb az élethez" elv nem újkeletű, nem mostani igény, ha-, nem egy tudatos és átgondolt politika, évek óta élő és 'ható lecsapódása, mely a rohamosan változó élet követelményeinek megfelelően új elemekkel gazdagodhat, egészében azonban nem diszkreditálja a korábbi következtetések igazát, hanem még nyomatékosabban aláhúzza a teendők sürgősségét. Ezekből a következtetésekből természetszerűleg adódhat a felismerés: ha a mindennapi és a holnapi követelményekkel lépést akarunk tartani, elengedhetetlenül szükséges, hogy a több és nagyobb tudást ostromolva kerüljünk közelebb az élethez. A CSKP KB idevonatkozó határozata az iskolaügy és a műveltség kérdését elemezve — éppen a komplex értékelés és elemzés révén — az egész társadalmat mozgósítja a szocialista társadalom anyagi és szellemi javainak még jelentősebb gyarapítására, gazdagítására. S ebben az érdemes munkában mindannyiunknak van bőven tennivalója! FÚNOD ZOLTÁN