Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-27 / 330. szám, péntek

A kongói kérdést csak külföldi beavatkozás nélkül lehet megoldani (Folytatás az 1. oldalról) kozásnak tekinti a belga ejtőernyősök stanieyvillei akcióját. Szudán, Algéria és Guinea képviselői úgy döntöttek, hogy a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kérik a kongói válság megtárgyalására. Az araerikai és belga gyarmatosítók Stanleyville elleni agressziója felháborította Kairót. Az arab és afrikai hivatalos körök felháborodásukat fejezték ki és felszólították a különböző világ- és afrikai szervezeteket, lépjenek fel az agresszorok ellen. Az afrikai diplomaták aktív tevékenységet fejtenek ki. Több ízben megtárgyalták az afrikai országok külügyminiszterei tanácskozása összehívásának kérdését. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az Afrikai Egység Szervezete kongói bizottsága ülésének, mely ma ül össze Nairobiban. Juszuf Szibai, az Afroázsiai Szolidaritási Tanács főtitkára felhívással fordult az afrikai és ázsiai országokhoz, támogassák a forradalmi Kongót, és minden téren nyújtsanak neki segítséget. Kenyattta kenyai miniszterelnök nyilatkozatot adott ki, melyben hangsúlyozza, hogy mint az Afrikai Egység Szervezete kongói bizottságának elnöke több ízben- felszólította a leopoldvillei és stanieyvillei szerveket a harcok beszüntetésére. Felhívásait figyelmen kívül hagyták, és a leopoldvillei csapatok folytatták előrenyomulásukat. Nyilatkozatában megemlítette, hogy a stanieyvillei hadifoglyok visszahoA kongói nép hősiesen harcol szabadságáért, az amerikai—belga beavatkozás ellen. A fogságba esett hazafiakkal — amint képünkön is látható — példátlan kegyetlenséggel bánnak. (CTK felv.) nosítására törekedett és még hétfőn kapcsolatban állt a, stanieyvillei szervekkel. Akkor a Vöröskereszt által még megtörténhetett volna a foglyok visszahonosítása. Kenyatta hangsúlyozta, hogy senki sem tárgyalt vele a probléma katonai megoldásáról. Kiemelte, hogy azonnal be kell szüntetni a beavatkozást Kongó belügyeibe. Világszerte tiltakozások a kongói beavatkozás ellen MOSZKVA. — A Központi Szakszervezeti Tanács a szovjet szakszervezetek több millió tagjának nevében tiltakozott az amerikai, belga és angol imperialisták kongói agressziója ellen. A Központi Szakszervezeti Tanács által kiadott nyilatkozat az agresszív akciók azonnali beszüntetését követeli. A nyilatkozat hangsúlyozza, a szovjet nép meg van győződve arról, hogy az imperialistáknak nem sikerül térdre kényszeríteni a hősi kongói népet. HAVANNA. — Havannában nyilatkozatot adtak ki, mely hangsúlyozza, hogy az amerikai és belga ^kormány kongói intervenciója agressziót jelent. A nyilatkozatot Dorticos elnök és Fidel Castro miniszterelnök írta alá. A nyilatkozat egységre, valamint a kongói nép erkölcsi és anyagi támogatására szólítja fel a világ imperialistaellenes erőit. KAIRÓ. — Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi kongói helyzetet az állandó külföldi beavatkozások eredményezték. Rámutatott arra, hogy a legutóbbi események éppen akkor történtek, amikor az Afrikai Egység Szervezete a kongói probléma békés megoldásán fáradozik. BAGDAD. — Az iraki kormány határozottan elítéli a belga csapatok kongói beavatkozását — áll az iraki kormány nyilatkozatában. A nyilatkozat a béke és a biztonság megőrzése érdekében e külföldi csapatok kivonását és a külföldi intervenció azonnali beszüntetését követeli. ROMA. — Az olasz parlament kommunista képviselőinek csoportja inményekkel kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy az amerikai—belga katonai akció nemhogy megmentette, de veszélyeztette a városban élő európaiak és amerikaiak életét. Hangsúlyozták, hogy Olaszországnak nem szabad részt vennie hasonló akcióban. Követelték, hogy a kormány határozott lépéseket tegyen, melyek biztosítanák Kongó szabadságát és szuverenitását. BRAZZAVILLE. — A Kongói Nemzeti Felszabadítást Tanács felhívással fordult valamennyi országhoz, támogassák a kongói nép harcát. A nyilatkozat felhívta a kongói hazafiakat, folytassák nemes harcukat hazájuk felszabadításáért. KAMPALA. — Az ugandai nemzeti kongresszus tagjai a kampalai amerikai nagykövetség épülete előtt tüntettek. Határozatot adtak át az amerikai nagykövetnek, melyben elítélték az amerikai és belga imperialisták akcióit. BRÜSSZEL. — Belgiumban is elítélik az amerikai és belga csapatok kongói intervencióját. A Cockerills Ougree konszern alkalmazottai sztrájkba léptek tiltakozásul a belga ejtőernyősök stanieyvillei beavatkozása ellen. A Békevédők Belga Bizottsága nyilatkozatot adott ki, melyben elítéli a Kongó belügyeibe való beavatkozást. BELGRÁD. — A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi szkupscsinájának külpolitikai bizottsága is élesen elítélte Belgium és az Egyesült Államok kongói fegyveres intervencióját. A bizottság hangsúlyozza, hogy a jugoszláv nép támogatja Kongó népét a függetlenségéért terpellációt nyújtott be a kongói ese- folytatott harcában. BS élh|á|n|y A TAtojUG hírügynökség közölte, hogy az argentin hivatalok szabadlábra helyeztek 250 kommunistát, akiket nemrég tartóztattak le a kommunista párt Buenos Aires-i főtitkárságán rendezett házkutatás során. (CTK) KIJEVBEN a napokban kezdődött a KGST-országok cukoriparában dolgozó tudományos szakértők tanácskozása, amelyen csehszlovák, magyar, NDKbeli,. lengyel, román, és szovjet tudósok vesznek résit. (CTK) AZ ARAB LIGA 13 országának miniszterelnökei január 9-én találkoznak Kairóban. A miniszterelnökök rendszeres tanácskozásait az alexandriai csúcsértekezleten határozták el. Dr. KARL SCHLEINZER, osztrák mező- és erdőgazdaságügyi miniszter csütörtökön kétnapos látogatásra érkezett Bonnba. Ez a látogatás Ausztriának a Közös Piaccal való szoros kapcsolatok és a gabonaárak kérdése iránti érdeklődését mutatia. (CTK) GEORGE BALL a napokban szállodai szobában meglátogatta a Washingtonban tartózkodó Schröder nyugatnémet külügyminisztert. Az USA külügyminisztériuma kiözölte, hogy Schröder tárgyalását- Rusk államtitkárral csütörtökre halasztották. (CTK) LINCOLN ROCKWELL, az amerikai fasiszták vezére közölte, hogy Dallas texasi városban az ő nemzeti szocialista pártja új szervezetet alapított. Tagjai megesküdtek — úgymond — hogy halálukig harcolni fognak a zsidó kommunizmus és a fajok keveredése ellen. (CTK) NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN még karácsony előtt a hús árának felemelése várható, mert — hivatalos körök szerint — „a piacon rendkívül kicsi a kínálat a kereslettel szemben, amely az ünnepek előtt még fog emelkedni". (CTK) A FRANKFURT AM MAIN ÉS NÜRNBERG közötti 232 kilométer hosszú új autóút csütörtök óta teljesen kész. Ez az útszakasz, amelyet egymilliárd márka költséggel tíz évig építettek, fontos szakasza a Londonból Isztambulba vezető nemzetközi útvonalnak. A GHANAIAN TIMES című újság az accrai amerikai nagykövetnek tiltakozó jegyzéket küldött Edward Stansburynak, az amerikai tájékoztató szolgálat igazgatójának arrogáns fellépése miatt, aki ezt a ghanai újságot mégtámadta, mert megfelelő szöveggel fényképeket közölt az amerikaiak kongói gaztetteiről. Az újság követeli, hogy az amerikai diplomata 48 órán belül kérjen bocsánatot, különben megszakítják együttműködésüket az amerikai tájékoztató szolgálattal. Szomália tegnap az Afrikai Egység Szervezete külügyminiszteri értekezletének összehívását követelte. Uszmán szomáliai elnök Diallo Tellinek, az AESZ főtitkárának küldött táviratában hangsúlyozta, hogy Szomália a béke, Afrika és a kongói nép biztonsága érdekében kéri az értekezlet összehívását. Szomália hivatalos szóvivője kijelentette, hogy országa elítéli a belga csapatok fegyveres agresszióját és hangsúlyozta, hogy az akcióért az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felelős. Murumbi kenyai államminiszter sajtóértekezletén ismertette a kenyai kormány nyilatkozatát, mely hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok és Belgium fegyveres agressziója ellentétben áll az Afrikai Egység Szervezete határozataival és azt bizonyítja, hogy ezek a hatalmak nem akarják figyelembe venni az AESZ határozatait. Az Afrikai Egység Szervezete meg van győződve arról, hogy a kongói kérdés politikai probléma, melyet csakis politikai úton, külföldi beavatkozás nélkül lehet megoldani. Dávid külügyminiszter Párizsban Párizs (CTK) — Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter ebédet adott Václav Dávid csehszlovák külügyminiszter tiszteletére, majd a két külügyminiszter megbeszéléseket folytatott. Tárgyalásukon részt vett Václav Pleskot, Csehszlovákia párizsi nagykövete és a csehszlovák nagykövetség további dolgozói. Az ebéden többek között részt vett Bokanowski iparügyi miniszter, Eric de Carbonnel, a külügyminisztérium államtitkára, Roger Lalouette, Franciaország prágai nagykövete, Olivier Wormser, Jean Basdevant és Francois Puaux, a francia külügyminisztérium osztályvezetői. A francia lapok csütörtökön beszámoltak a csehszlovák külügyminiszter megérkezéséről és a párizsi repülőtéren tartott beszédéről. WASHINGTONI TUDÓSÍTÁSUNK Saigonban tart a feszültség Ujabb tüntetések a városban • A dél-vietnami háború kiterjesztése veszélyezteti a világbékét Saigon (CTK) — Saigonban \ szerdán a kormányellenes tüntetések során a rendőrség agyonlőtt egy 15 éves diákot. Holttestét egy buddhista templomba vitték, és ott gyászünnepségejt rendeztek. A buddhisták előreláthatólag vértanúnak nyilvánítják a megölt diákot, akinek halála a tüntetések fokozódását eredményezi majd. A Saigonban kihirdetett statárium tovább tart. A város valamennyi iskoláját és főiskoláját bezárták. A New York Herald Tribúne tegnapi vezércikkében rámutat Taylornak, az Egyesült' Államok saigoni nagykövetének nemrég tett kijelentésére, hogy Dél-Vietnamban egyidőben 45 fronton folyik a háború. A lap megjegyzi, hogy a legkomolyabb az a háború, mely Saigon utcáiban folyik, és a hatalmon levő dél-vietnami kormány ellen irányul. A lap a következő következtetést vonja le: A diákok és buddhisták nem egyeznek bele egyetlen olyan kormányba sem, mely folytatni akarja a háborút a dél-vietnami kommunista nemzeti felszabadítási front ellen. Az amerikai külügyminisztérium képviselői kijelentették, hogy a jelenlegi dél-vietnami helyzet befolyásolja majd Johnson elnök és a kormány képviselőinek tárgyalását, melyek során az Egyesült Államok dél-vietnami politikájának irányvonalát határozzák meg. A tárgyalások ma kezdődnek Maxwell Taylornak, az Egyesült Államok dél-vietnami nagykövetének jelenlétében. Taylor Saigonból Washingtonba utazva Honoluluban félbeszakította útját. Itt megcáfolta azokat a híreket, melyek szerint abban az esetben, ha nem fogadják el a vietnami háború kiterjesztésére tett javaslatát, beadja lemondását. A moszkvai Pravda csütörtöki számában rámutat arra, hogy Washingtonban a forrófejűek a dél-vietnami háború kiterjesztésének tervével foglalkoznak. A Pravda hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok ilyen irányú terve a világbékét veszélyezteti. Az imperialista erők külföldi beavatkozása és fegyveres agressziója megsérti az országok szuverenitását — áll a cikkben. A lap hangsúlyozza, hogy a szovjet nép mindig támogatta a vietnami népet a nemzeti felszabadításért folytatott harcban, és a jövőben is támogatni fogja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a dél-vietnami provokációkért teljes mértékben a mW litarista erőket terheli a felelősség. Vonják ki az amerikai csapatokai Dél-Vietnamból A nemzetközi szolidaritási értekezlet folytatja tárgyalását Hanoi (CTK) — A dél-vietnami nemzetközi szolidaritási értekezletnek második napján a 30-tagú elnökségben Jaroslav Knobloch csehszlovák küldött is helyet foglal. Az ülésen beszédet tartott Tran Van Thanh, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldöttségének vezetője, aki hangsúlyozta, hogy a délvietnami problémát a dél-vietnami népnek kell megoldania a nemzeti függetlenség, a demokrácia, a béke és a semlegesség alapján. Kijelentette, hogy az amerikai imperialisták előtt csak egy lehetőség áll. Azonnal be kell szüntetniük az agresszív, háborút, ki kell vonniuk csapataikat, és be kell tartaniuk az 1954-i genfi egyezményeket. Tran Van Thanh rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok 1954 júliusától 1963 végéig 4 milliárd dollárt fordított a dél-vietnami háborúra, és jelenleg naponta 2 millió dollárt költ erre a célra. Az amerikai csapatok létszáma Dél-Vietnamban jelenleg eléri a 30 000-et. Az amerikai imperialisták és bábjaik 10 év alatt 170 000 személyt öltek meg, több mint 700 ezret meg nyomorékká tettek, és 500 ezret börtönbe vetettek. Az Olasz Kommunista Párt 500 új mandátumot szerzett Róma (CTK) — A vasárnapi választások eredménye alapján az Olasz Kommunista Pártnak az eddiginél 500-al több mandátuma lesz a tartományi és községi tanácsokban. A kommunista párt 74 tartományban 54 új mandátumot szerzett és a 10 000-nél több lakosú községekben 479 mandátummal többet az eddiginél. Az Olasz Kommunista Párt 1960ban 548 mandátumot kapott és most 602-őt. A Kereszténydemokrata Párt ezzel szemben 59, a szocialisták 78, a szélsőséges jobboldal 48 mandátumot vesztett. Az Olasz Liberális Párt 68-al több mandátumot kapott. A jobboldali táborban bizonyos elhajlás mutatkozik a liberálisok felé. A burzsoá sajtó nyíltan sajnálkozik amiatt, hogy nem sikerült legyengíteniük a kommunista pártot. GOIAS ÁLLÁMBAN újból kiéleződött a helyzet Rio de Janeiro (CTK) — A legutóbhírek szerint Goiás államban újból kiéleződött a helyzet. Castello Branco elnök határozatot írt alá, mely nyílt beavatkozásra jogosítja fel a szövetségi kormányt. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint a kormánykörök most azt várják, hogy Borges kormányzó, akit a jobboldal azzal támad, hogy országa a bujtogató tevékenység központja lett, S határozat miatt beadja lemondását-. Goianiába, az állam fővárosába újabb csapatokat vezényeltek. Egyes tisztek folytatják azon személyek letartóztatását, akik szerintük bujtogató tevékenységet folytatnak. Hivatalos jelentés szerint már 100 személyt letartóztattak, köztük Borges legközelebbi munkatársait. Meglepetés Washingtonban Schröder nyugatnémet külügyminiszter himlő elleni oltás következtében megbetegedett. Csupán az a körülmény menti meg attól a gyanútól, hogy betegsége diplomáciai jellegű, hogy néhány órával Wilsonnak az angol alsóházban mondott beszéde előtt betegedett meg. Washingtonban nagy meglepetést keltett, hogy az angol miniszterelnök határozottan elvetette a sokoldalú atomhaderő jelenlegi bonni—amerikai tervét. Az Egyesült Államok csak végső esetben folyamodna ahhoz a megoldáshoz, hogy tervét nyugat-európai hagyományos szövetségesei — Franciaország és Nagy-Britannia — nélkül valósítaná meg. Az atomhaderő washingtoni hívei továbbra is azt állítják, hogy a tervet mindenáron meg kell valósítani, még akkor is, ha a haderő csak kétoldalú — amerikainémet — lenne. Egy héttel ezelőtt ezt azonban sokkal meggyőzőbben és határozottabban állították. Johnson elnök — aki jelenleg kormánya tagjaival tárgyal és csak a hónap végén tér vissza Texasból Washingtonba — december 7-én találkozik Harold Wilsonnal. Azoknak, akik végső döntésre akarták kényszeríteni Johnsont ebben a kérdésben, megvan minden okuk az aggodalomra. Az el nök tárgyalásaiban és beszédeiben nem utalt arra, hogy ő is európai politikája dogmájának tartja a sokoldalú atomhaderő kérdését. Az amerikai külügyminisztériumban rendezett hétfői és keddi sajtóértekezleten elsősorban a kongói eseményekkel foglalkoztak, s így a külügyminisztérium szóvivőjének arra sem volt alkalma, hogy bejelentse: nem nyilatkozik az angol kormány új álláspontjáról. Wilson kijelentése anynyira megváltoztatta a helyzetet, hogy a külügyminisztérium kénytelen lesz megtenni azt, amit eddig nem szándékozott, azaz kidolgozni az európai probléma megoldásának másik lehetőségét. Wilson nyilatkozatának kétségkívül az a legfontosabb része, melyben hangsúlyozza, hogy az angol kormány nem akar tenni olyat, ami akadályozná a nukleáris fegyverek továbbterjesztését betiltó nemzetközi egyezmény megkötését. A szovjet kormány a sokoldalú atomhaderővel kapcsolatban tnár többször felhívta a figyelmet erre a tényre. Wilson nyilatkozata most ezt a tényezőt helyezi a Nyugaton folyó vita előterébe. Washingtonban Walker nem régi látogatása után úgy vé'ekedtek, hogy az angol vámintézkedésekkel szemben elfoglalt elnéző álláspontjukkal biztosították az angol kormány „megértését" a sokoldalú atomhaderő iránt. Most az a kérdés merül fel, mí fontosabb: Kielégíteni Nyugat-Németország atomfegyverek iránti vágyát, vagy a nukleáris fegyverek továbbfejlesztése problémáival foglalkozni. A döntés most Johnson elnök kezében van. Az a tény, hogy az amerikai elnök eddig kevésbé szorgalmazta a terv megvalósítását, mint az amerikai kormány többi képviselője, lehetőséget biztosít, hogy visszalépjen. Texasból érkező hírek szerint a sokoldalú atomhaderő problémája a megtárgyalt külpolitikai kérdések között háttérbe szorul. Az elnök a délvietnami problémának tulajdonltja a legnagyobb jelentőséget. Elsősorban a hadügyminisztérium azon tervéről tárgyalnak, mely szerint a háborút a Vietnami Demokratikus Köztársaság területére is kiterjesztenék. Taylor saigoni amerikai nagykövet nem támogatja ezt a tervet. Az elnök — Kennedyhez hasonlóan — nagy jelentőséget tulajdonít Taylor tanácsainak, de a megoldást szívesen elhalasztaná. A jelenlegi helyzet azonban nem teszi lehetővé, hogy a dél-vietnami kérdés és a sokoldalú atomhaderő problémájának megoldását sokáig halogassák. JlftI HOCHMAN 1984 . november 27. * (jj SZÓ 3