Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-24 / 327. szám, kedd

s * Äz 1965-ös népgazdaságfejlesztési terv (Folytatás a i. uldalról) tásokért bizonyos megkülönböztetett devizarészesedést határoznak meg, kii lönösen azokban az esetekben, ami"..ur hosszabb lejáratú megtakarítások rôl van szó. A devizamegtakarításból származó részesedést a vállalatok főleg magas színvonalú gépek és berendezések, esetleg olyan szabadalmak vásárlására használhatjuk fel, melyek meggyorsítják a termelés korszerűsítését, és hozzájárulnak a társadalmi munkatermelékenység növeléséhez. A helyzet megjavítása érdekében szűk séges: 1. A termelőüzemek és a miniszterin mok figyelmét a kiviteli feladatok — főleg a kapitalista országokba irányúié kivitel — sokoldalú túlteljesítésére összpontosítani, hogy amennyiben lehetséges, az idén szerzett devizatöbbletet — bár az 1965-ös tervben erre számítunk — ne kelljen felhasználni. Ennek érdekében ki kell használni az anyagi érdekeltség minden formáját, beleértve a kivitel megjavításáért juttatott devizarészesedést is; 2. az új technika, a nyersanyag és anyag tervezett behozatala alapján — a kapitalista országokbál — biztosítani az ipari termelés nagyobbfokú hatékonyságát, és ezzel párhuzamosan növelni kell az export árutermelést az illető kapitalista országokba,3. biztosítani az exportáruk jobb minőségét és magasalj műszaki színvona lát, hngy versenyképesek legyenek a világpiacon. A minisztériumokban és a termelésigazdasági egységekben a terv felbonlá sakor ezeket a problémákat szem előtt kell tartani, s alapusan fel kell mérni a gazdaságilag legszükségesebb behozatalt és a kivitel reális forrásait. További megtakarításokkal megjavíthatjuk fizetési mérlegünket és szert tehetünk hizrinvos devizatartalékra, mely lehetővé teszi számunkra, hogy a külkereskedelemben aktív politikát folytassunk. III. A társadalom szükségleteinek biztosítása A nemzeti jövedelem felnasználása a fogyasztás növekedésére, s a forgóeszközök párhuzamos kihasználásával az állóalapok gyarapodásának növelésére irányul. A terv feltételezi, hogy a nemzeti jövedelem 17 százalékát az akkumulációs alapra helye '.ük. A tervelőkészités legfontosabb feladata a beruházási terv összeállítása volt. A beruházási építkezés jellegénél fogva nem fér az évi terv kereteibe s alapja a népgazdaság távlati fejlődésének. Az anyagi eszközök elosztásánál korláto-ztak bennünket azok a tényezők amelyek az elmúlt években a beruházási építkezést befolyásolták: 1. A túlsók megkezdett építkezés korlátozza a beruházási építkezés terén az átütőbb strukturális változásokat. Csupán a kiemelt építkezések keretében (a lakónegyedek nélkül) az 1964-es évből 1118 építkezés kerül a ,jövő évi tervbe. 2. A túlsók megkezdett építkezés kedvezőtlen hatását még fokozza a költségvetési ár növekedése. 3. A harmadik tényező, mely szükségszerűen befolyásolja az anyagi eszközök szétosztását — az építkezési kajjacitások területi széthelyezése, és a gépipari kapacitások struktúrája. Ezt a problémát természetesen csak fokozatosan oldhatjuk meg; érthető hogy az évi tervben lehetetlen forradalmi változásokat eszközölni a gépipari termelés struktúrájában. A jövő évi terv ezért az anyagi eszközöket a inár megkezdett, kiemelt beruházási építkezések befejezésére összpontosítja. A jövő évi terv szerint 81 000 lakás egységet építünk. Ezenkívül a munkás szállókban és a nemzeti bizottságok in ternátusaiban 5700 ágyat kell átadni rendeltetésének. A járási építővállalatokban a lakások karbantartására és javítására 15 száza lékkai nagyobb kapacitást biztosítottunk, mint 1984 ben. Ehhez még hozzá kell számítani a kórházak, iskolák, internátusok építésére, a levegő és a víz tisz taságának megjavítására stb. fordított összegéket. 1985-ben 167 komplex lakónegyed épül Az alapvető iparágazatokban a jövő év folyamán olyan jelentős építkezések be kezdünk, mint például a távolsági gázvezeték — melyen a Szovjetunióból kapunk gázt — az észak csehországi barnaszémnedencébcn a Makszim Gorkij Nagybánya, a Iedvicei villanyerőmű, a vágsellyei Dusló II. és III. szakasza stb. A feldolgozó iparágazatokban a jövő évben megkezdjük például a Veľký Ša- riši sörgyár, Xosicén és Nyitrán egy húsfeldolgozó üzem építését, valamint a rapotíni világító-üveggyár és a Bys- trice pod Hostýnem 1 Bútorgyár újjáépítését. A mezőgazdasági termelés Intenzifikálását további öntözőrendszer kiépítésével támogatjuk Csehországban és Szlovákiában is. A terv további intézkedésekkel valamennyi iparág korszerűsítését célozza. Szükséges azonban, hogy a vállalatok jobban felkészüljenek a korszerűsítésekre — mert a tervezési előkészületek még mindig sántítanak —, hogy így lehetőség nyíljon a meghatározott anyagi eszközök valóban hatékony kihasználására. A tudomány és a kutatás fejlesztésére a beruházási terv mintegy 15 százalékkal többet fordít, mint az idén. A jövő évi beruházási terv egészben véve a XII. kongresszus és a Központi Bizottság januári plénumán kitűzött irányelveket tartja szem előtt. Ezt bizo nyitja az is, hogy a jövö évben a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az élelmi szeriparban és a vegyiparban kerül sor a legnagyobb beruházási építkezésekre. A tüzelőanyag- és energetikai ipar számára jóváhagyott beruházások megteremtik a feltételeket iparunk további villamosítására. A terv feltételezi, hogy jövőre több mint száz ipari üzem és új berendezés építését fejezzük be. A társadalom gazdagodik, s a befektetett eszközök új gyártmányok formájában folyamatosan megtérülnek. Jó minőségű és bö választékú árut a belpiacra A lakosság életszínvonalának további emelését a jövő évben elsősorban a nominális jövedelem növelésével javasoljuk, amely az Idei terv teljesítése következtében 3,4 százalékkal lesz magasibb. A kiskereskedelmi forgalom 3,2 százalékos növekedésére számítunk. A kormány — nyilatkozata értelmében — alapos intézkedéseket dolgoz ki, hogy biztosítsa a gazdasági dolgozók kezdeményezését a piac szükségleteit illetően. Valamennyien jól tudjuk, hogy törekvéseink célja: az emberről és szükségleteinek állandó kielégítéséről való gondoskodás. Minden dolgozó büszke munkájára, büszkeség tölti el, ha gyarapodik az ország, ha egyre jobban kielégíthetjük sokrétű szükségleteinket. És ellenkezőleg: valamennyiünket elszomorít a sikertelenség, a piacon mutatkozó fogyatékosságok, az olyan hibák, amelyeket gyakran elkerülhetnénk, ha a termelők és a kereskedelem kezdeményezőbb lenne. A terv megfelelő teret biztosít, hogy a piacon tovább javuljon a helyzet, ha teljesítjük a feladatokat, s nem jön közbe semmi váratlan dolog. A belpiacon bizonyos tartalékokra skámítunk. Együtt kell azonban dolgoznunk, s gondoskodnunk kell — sokkal igényesebben, mint eddig — az igények kielégítéséről. Elvtársak, hagyjunk fel az olyan gyakorlattal, mintha az említett kérdésekről való gondoskodás kizárólag egy szűk csoport ügye lenne. A terv egymagában azonban még nem biztosítja a lakosság sokoldalú szükségleteinek kielégítését. E tekintetben a termelési és kereskedelmi szervezetekben dolgozók munkája, kezdeményezése, a lakosság szükségleteinek felmérése, és az a lényeges, hogy feladatukat elsősorban a társadalom szükségleteinek kielégítésében lássák. Ennek lehetősége, abból is látható, hogy a kormány által kijelölt munkacsoportnak hat hónapon belül sikerült biztosítania 137 hiánycikk termelését, vagy a termelés növelését még ebben az évben. Hasonlóan sikerült a kereskedelem jövő évi igényeinek megfelelően biztosítani 90 árufajta termelésének növelését — amelyekből a kereskedelem ellátása már hosszabb idő óta elégtelen —, és 186 új árufajta gyártásának megkezdését. A hiánycikkek szállítása a jövö évben közel 19 százalékkal, az új árufajták szállítása pedig mintegy háromszorosan növekedik. A jövő évhen például új típusú tűzhelyek, hűtőszekrények, edények és egyéb konyhafelszerelések, rádió- és televíziókészülékek, műanyagból készült áruk, sportfelszerelések, építőanyagok villanyégök, tejttilanyagok stb. kerülnek a hazai piacra. A termelőüzemek a kereskedelmi szervezetekkel karöltve biztosíthatnák — a piackutatás alapján — a lakosság szükségleteinek kielégítését, vagyis az olyan árufajtákat, amelyek iránt nagy a kereslet. A terv idejében történő kidolgozása megteremtette a feltételeket arra, hogy növeljük a gyártmányok műszaki színvonalát ôs gyarapítsuk a közszükségleti árucikkek választékát. Tudjuk, hogy ezen a téren a helyzet eddig nem kielégítő. Az új gyártmányok bevezetésének határideje túlságosan hosszú. Bizonyíték erre például az Adastra felvevőkészülék gyártásának hosszadalmas bevezetése: fejlesztésének befejezésétől gyártásáig kb. öt év telt el. Ennél a típusnál — mely csehszlovák szabadalom voJt — a japánok három évvel megelőztek. Ez arra mutat, hogy a választék változatának fejlesztése mennyire a világszínvonal mögött kullog. Például a közszükségleti iparcikkek termelésének mindössze egy százaléka újdonság. A termelésben és a kereskedelemben dolgozó elvtársaknak idejében meg kell értenlük, hogy a lakosság igényeivel szemben tanúsított eddigi közömbösségükkel a készülő új gazdaságirányítási rendszerben nem állhatnak helyt. A kormányban, az Állami Tervbizottságban, és a mi"isztériumO'kban sem alkalmazhatjuk az olyan módszereket, hogy minden egyes közszükségleti iparcikk gyártásáról külön döntsenek, s utasítsák a vállalatokat, milyen árut gyártsanak a lakosság számára. Az eddigi részletkísérletek megmutatták, hogy a választék rugalmas változtatása és a lakosság igé nyeihez való alkalmazkodás — a vállalatok számára kifizetődő. Különösen a közszükségleti iparcikkek gyártása terén lenne szükség e gyakorlat kiterjesztésére. Az iparcikkszükséglet teljes fedezéséhez és a piacokon a választék bővítéséhez — nagyban hozzájárul a keresett Iparcikkek behozatala is. Ezek a intézkedések arra irányulnak, hogy a piacon a legjobb minőségű áru legyen kapható, hogy a belpiac változatosabb é-s sokrétűbb legyen, s ezáltal termelőüzemeinket is nagyobb kezdeményezésre serkentse a lakosság igényeinek kielégítése, a közszükségleti árucikkek választékának gyorsabb vátoztatása s a gyártmányok minőségének és műszaki színvonalának javítása terén. Ezzel kapcsolatban a kormány azt is megítéli, vajon az ügyvivők — akik bizonyos árubehozatalért felelősek — eddigi gyakorlata nem gátoja-e bizonyos esetekben a külföldi gyártmányok arányának növelését a belpiacon akkor is, amikor a hazai termelők nem elégítik ki megfelelően a kereskedelem igényeit. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások terjedelme a — terv szerint — a jövő évben 1,1 milliárd korona értékben nüve kenik az i<Jén elért eredményekkel szemben. A szolgáltatások fejlesztése terén még mindig találkozunk nehézségekkel, annak ellenére, hogy egyes városokban aránylag jó eredményeket értek el. A kormány nagy jelentőségű határoza tokát hagyott jóvá, s a szolgáltatások munkaerőszükséglete forrásának kihasz nálása terén növelte a nemzeti bizottságok jogkörét és felelősségét. A megvalósítás azonban ismét késedelmes A kezdeményező nemzeti bizottságok — mint például Kosicén, Cho->utovban. Poprádon — helyesen és alkotó módon alkalmaz zák az említett határozatot. Nagyra értékeljük azoknak az elvtársaknak és elvtársnőknek a munkáját, akik a vendéglátóiparban a kellemes környezetről, a tisztító-, javító és más üzemekben a gyors és jó minőségű munkáról gondoskodnak. Szerelnénk, ha a soraik egyre jobban bővülnének. A XII. pártkongresszus határozatának megfelelően aktív ár- és egyéb intézkedésekkel továbbra is befolyásoljuk a strukturális változásokat, ami már eddig is pozitívan jelentkezik nz élelmiszereknél, ahol jobban kielégítik a keresletet és megszilárdult a piac. A rugalmas árpolitika alkalmazására a jövőben is számítunk, éspedig olyan mértékben, amilyen mértékben azt gazdasági fejlődésünk, a termelési költségek alakulása és az egyes árufajták biztosításának körülményei megengedik. A társadalmi fogyasztás keretében a jövő év folyamán a lakosság 25,1 mii liárd koronát nyugdíj, szociális biztosi tás. ösztöndíj formájában, 16 milliárd ka rónát ingyenes szolgáltatások formájá ban, 3.7 milliárd koronát pedig ingyen szolgáltatott termékek formájában kap A dolgozók életviszonyainak megja vitását célzó intézkedések egyike pártunk programjának állandó része. — a munkaidő fokozatos csökkentése A jövő évi tervben a szén- és ércbányák dolgozói számára megteremtjük a feltételeket a munkaidő csökkenté, sére: heti 44 órára. Ezen intézkedés megvalósítására számításunk szerint a jövő év első felében kerül sor; s kb. 250 000 alkalmazottat érint, A föld alatt dolgozók számára ezzel jobb fel tételeket akarunk teremteni felfrissii lésükre és a munkaerő felújítására, de szakképzettségük ós a munkatermelékenység növelésére is. A munkaidő lerövidítése .azonban maga után vonja a mumtaidőalap csökkenését, amellyel társadalmunk rendelkezik a gazdaság fejlesztéséhez A munkaidő további lerövidítésére ez ért csak azután kerülhet majd sor, ha a bányaiparban ez a rendszer már megszilárdult, s aszerint, hogy a belső források mozgósításával milyen feltételeket teremtünk. A néngazdasápfeilfisztés iránya 1966-ban A jövő évi terv kidolgozásával párhuzamosan az Állami Tervbizottságban megkezdődtek az előkészületek az 1966-os gazdaságfejlesztés lehetőségeinek megítélésére. Szem előtt tartják az idén elért eredményeket, az 1965-ös kiindulási bázist, és a szocialista országok belső kapcsolataira vonatkozó, eddig megkötetlen szerződések* első eredményeit is. Az ágazatok és a kerületi nemzeti bizottságok előterjesztik az 1966—1970-re szóló irányelvek javaslatát, mely további kiindulópont lesz az 1966-os fejlődés fő irányának kidolgozásához. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a társadalmi termelés 1966-ban lényegében olyan ütemben fejlődik, mint az elmúlt két esztendőben. Döntő szerepe ismét az ipari termelésnek lesz, ahol a becslések szerint 4—6 százalékos növekedés várható. Feltételezzük, hogy 1966-ban a mezőgazdasági termelés is tovább növekedik. 1966-ban az árutermelés 3 százalékos (ebből a növénytermelés 2,2 — az állattenyésztési termelés 3,5 százalékos növekedésével számolunk. Így az árutermelés aránya a teljes termelésben 52—53 százalékra emelkedne. A mezőgazdasági termelés növekedését a földalap intenzív kihasználásával, de különösen a hektárhozamok és a hasznosság növelésével kell elérni. Az említett termelési feladatok biztosítása érdekében az anyagi ellátátás további megszilárdítására számítunk. Egy hektárnyi mezőgazdasági földterület műtrágyaszükséglete 10 százalékkal növekszik, vagyis hektáronként eléri a 124 kilót A fehérjetartalmú takarmányok behozatala az 1965-ös szinten marad. Tovább növekszik azonban a vegyszerek szállítása. A beruházás terjedelme 1966-ban az 1965-re tervezett szinten marad. Ezeket az eszközöket főleg a gépesítés fejlesztésére, a takarmányipar kiépítésére fordítjuk, és a földbe fektetjük. A népgazdaság egyik legkomolyabb kérdése 19BB ban a beruházási építkezés hatékonysága lesz. A források elemzése alapján feltételezhető, hngy a beruházásokra és a nagyjavításokra fordított eszközöket az 1965 ü 1»v szintjéhez képes* 2 százalékkal növelhetjük Ugyanakkor az építőmunkak mennyisége valószínűleg nem haladja meg az 1965-ös szintet. A megkezdett építkezések mennyiségének költségei 1936 ban nem haladhatja meg az 1965 ben újon;ian megkezdett építkezések költségvetését, nehogy a jelenlegi szinthez képest visszaessünk. Ezért ISSB-ra javaslatot dolgoztunk ki az új, megnevezett építkezésekre s ez lesz a projekeiós előkészület alapja Az építkezéseket azonban csak 1965 ben jelölhetjük ki véglegesen éspedig a projekeiós felkészülés, gazdasági megindokiás, a sürgősség szerint — természetesen a beruházási építkezés konkrét helyzetét is tekintetbe véve. A beruházási építkezés terve 1966 ban is elsősorban a ipari termelés fejlesztésének biztosítására, s ennek keretében különösen a tüzelő és energetikai bázis és a vegyipar fejlesztésére irányul Az évi átlaggal szemben a beruházás teljes növelését az iparban valósítjuk meg: különösen a vegyiparban, a Központi Eqergetikai Igazgatóság keretében, a közszükségleti és élelmiszeriparban. Sor keriil rá azonban a központilag irányított közlekedésben is. Az 1968-ban megkezdett építkezések említett jegyzékében olyan akciók találhatók, amelyek hathatósan hozzájárulnak az ipari termelés szükséges korszerűsítéséhez és a népgazdaságnak a XII. kongresszus által kitűzött strukturális változásaihoz. A forrás és a szükséglet közötti feszültség ellenére az utóbbi években arra törekszünk, hogy az eszközöket maximálisan a tudományos-kutatási bázis fejlesztésére összpontosítsuk E terület további megszilárdítását szem előtt tartjuk. Az 1966-os terv előkészítésének időszakában rendkívül fontos, hogy megítéljük és elemezzük az egyéni fagyasztás növelésének lehetőségeit, mert ezt a nemzeti jövedelem növekedésével összhangban kell biztosítani. 1966-ban figyelmünket továbbra is arra kell összpontosítanunk, hogy biztosítsuk a piac iparcikkekkel való ellátását. Ugyanakkor biztosítanunk kell a gyártmányok jó minőségét, a választék sokrétűségét, a szűk keresztmet^ szetű áruk gyártásának növelését és a közszükségleti cikkek intenzívebb nemzetközi kicserélését. A társadalmi szükségletek gazdaságos felhasználásának elvéhez továbbra ls szigorúan kell ragaszkodnunk. A termelés növekedését 1966-ban lényegében a munkatermelékenység emelésével biztosítjuk, és tovább csökkentjük az anyagfogyasztást a termelésben. A fejlődés irányzata 1966-ban az, > hogy a népgazdaságban már jelenleg s az 1965-ös terv teljesítésekor is az olyan fejlődési tényezők érvényesítésére kell törekednünk, amelyek biztosítják a gazdaság intenzívebb fejlődését. Ez megköveteli, hogy az 1968os fejlődés fő irányának előkészítő munkálataiban a nyílt kérdések megoldására törekedjünk, hogy hatékonyabb Irányelveket dolgozzanak ki, és hatásos intézkedéseket biztosítsanak — különösen a társadalmi munkatermelékenység növelését, a beruházási építkezés hatékonyságát, a munkaerők kihasználását, a műszaki fejlesztést, a termelési szükségletet és a külkereskedelmi viszonyokat illetően. IV, A források és a tartalékok mozgósítása Az 1965-ös tervvel párhuzamosan, mellyel a népgazdaság további fejlődéséi, és a lakosság életszínvonalának további emelését célozzuk — biztosítjuk azt is, hogy ismét megváló sítjuk a nemzeti jövedelemnek az egyéni és társadalmi szükségletnél gyorsabb fejlődését. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy a tervezett feladatok teljesítéséhen mutatkozó nagyobb kilengés hatása — a tüzelőanyag-, az acéltermelésben, a mezőgazdasági termelésben vagy akár a beruházási építkezés terén — rendkívül gyorsán érezhető volt a népgazdaság minden ágazatában. A hasonló kilengések ha tását még fokozta az a feszültség, amely a tervösszeállltásra volt jellemző. A terv olyan feladatokat tartalmaz, melyek igényessége nem a fejlődés gyors ütemében rejlik, hanem a népgazdaság forrásai és ezek felhasználása közötti egyensúly felújításában, továbbá a fejlődés intenzív elemeinek megszilárdításában, a társadalmi munkatermelékenység növelésével. Ez teremti meg a gazdaságfejlesztés táv lati tervének kidolgozásához szükséges alapokat. Ezért a jövő évben ar^a kell törekednünk, hogy betartsuk a terv belső arányosságát, megszilárdítsuk a szállítói-átvevői kapcsolatokat, és egyenletesen teljesítsük a tervezett feladatokat. A jövő évi terv célkitűzéseinek meg valósítása érdekében a terv összeál lltásakor — lehetőségeinkhez mérten — bizonyos anyagi eszközöket tartalékoltunk. Ezek a feladatok egyenletes teljesítését szolgálják, s a szükséges területeken lehetővé teszik a terv túlszárnyalását is A terv azonban nem csupán a gaz dasági teendőket foglalja össze, hanem fontos politikai funkciója is van. Megvalósítása nemcsak az előirányzott arányok helyességétől függ, hanem ugyanúgy függ a munkahelyeken nlért sikerektől, a törekvéstől, az igyekezettől és a kezdeményezéstől. A terv biztosításakor a feladatok tel jesítésére irányuló törekvések nyilvánulnak meg. Találkozunk azonban olyan emberekkel is. akik gondolatban nem tudnak elszakadni a múlttói, akik vonzódnak a múlt irányzatához, mely a ter melés extenzív fejlődését követte, ugyan akknr nem biztosította a műszaki és a gazdasági színvonal emelését. Jól tudjuk, hogy az olyan emberek hozzáállását és gondolkodását nehéz megváltoztatni, akik egy bizonyos szer vezéshez és termeléshez igazodnak A kérdés megoldásához a jövő évben megkezdjük a feltételek kialakítású: A tervezés és as. irányítás új módszerei nek fokozatos bevezetése és a vállalatok küzötti kapcsolatok megszilárdítása —> megváltoztatja az emberek kölcsönös viszonyát mind a termelésben, mind a termelés-szervezés terén. Ez nagy igényeket támaszt a termelés szervezőivel szemben, mert nekik előre látniuk kell a terv szerinti irányítás előnyeit és hibáit, célszprfi munkával támogatniuk kell a pozitív irányzatokat. Nem várhatnak arra, hogy az új irányítási rendszer a problémákat önmagától megoldja. hanem már a jövő év kezdetétől — karöltve a dolgozókkal — biztosítsák a gazdaság előnyös fejlesztését minőségi szempontból. A XII, pártkongresszus hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaerkölcs nem jön létre automatikusan, konfliktusok nélkül, hogy a kapitalizmus -maradványai még mindig megmutatkoznak a tartalékok eltitkolásában, a szocialista tulajdon iránti egojsta viszonyban, az egyéni érdekeknek a társadalmi érdekek fölé helyezésében stb. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az irányítás tökéletesítése megköveteli az irányítási és az igazgatási apparátus munkamódszereinek állandó tökéletesítését, a dolgozók igényességének, következetességének, és felelősségének fokozását. (Folytatás az 5, uldalonj Ű] SZŐ 4 * 1964. november 29.