Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-24 / 327. szám, kedd

Ujbái politikai v'iar $mm utcáin A tömeg a kormány lemondását követeli • Taylor: A háború nagyon kétes kimenetelű • Szűnni nem akaró tüntetések Hanoi (CTK) — Hanoiban a Vietnami Hazafias Front által rendezett tiagygyűlésen emlékeztek meg a dél !Pietnapi nép antikolonialista felkelé sének 24. évfordulójáról. Ton Quang fhiet, a Hazafias Front Központi Bizottságának tagja, az ünnepi szónok Jiangoztatta, hogy az amerikai imperialisták és dél-vietnami bábjaik egye [dűli lehetősége: tartsák tiszteletben tLZ 1954-es genfi egyezményeket, szüntessék be a lakossággal szemben jnegnyilvánuló terrort, vonják ki a katonai személyzetet, fegyverzetet és hadianyagot, és bízzák a dél-vietnami jiépre ügyeinek intézését. Taylor, az Egyesült Államok dél Vietnami nagykövete kijelentette, hogy a felszabadító erők ellen viselt háború „nagyon kétes kimenetelű". Az fog győzni, aki mindvégig kitart győzelmi elszántsága mellett. Taylor szerint a katonai szempont nem min den. A kérdés lényegét Taylor abban látja, hogy „reprezentatív nemzeti kormánynak kell alakulnia abban az országban, amelynek sohasem volt demokratikus kormánya", Taylor nem tagadta, hogy a Dél Vietnami Hazafias Front katonai ereje a megtorló intéz kedések ellenére is állandóan növekszik. A New York Times arról számolt be, hogy Taylor nagykövet tanácskozni fog Johnson elnökkel és más amerikai vezetőkkel, s követelni fogja, hogy bombázzák a VDK és Laosz területén levő katonai létesítményeket is. A külügyminisztérium találgatásnak nevezte ezt a hírt. A végső döntés Johnson elnöktől függ. Saigonban már második napja tüntetések folynak. Tran Van Huong, a dél-vietnami bábkormány elnöke hétfői rádióbeszédében rendre és nyugalomra intette a lakosságot. Visszautasította a tüntetők követelését, hogy mondjon le tisztéről. Hangoztatta, hagy „nem enged az utca nyomásának". A nyugati sajtóirodák véleménye megegyezik abban, hogy az alig három hete hivataloskodó Tran Van Huong-kormány nem lesz hosszú életű. Latin-amerikai „csendélet" Panamában újból feszült a helyzet Panama (ČTK) — Panama város polgármestere Marco Robles elnök beleegyezésével betiltotta a diákok tüntetését, melyet a parlament előtt akartak rendezni. A diákok azt kő vetelik, hogy a kormány az Egyesült Államokkal a Panama-csatornára vonatkozó tárgyalásain határozottabb álláspontot foglaljon el. Politikai megfigyelők szerint az el következő napok próbára teszik Rob les elnök politikai erejét. Ogy vélik, hogy a diákok megkísérlik megsze rezni Robles ellenfeleinek támogatá sát. Egyes megfigyelők szerint lehet séges, hogy a viszály heves Amerikaellenes tüntetéshez vezethet. A bolíviai junta gondjai La Pazból érkező hírek szerint a bolíviai munkások, bányászok és pa rasztok nem tesznek eleget a katonai junta felhívásának, hogy szolgáltassák be fegyvereiket. Két nappal a fegyverek leadásáról hozott rendelet után csak 500 puskát gyűjtöttek öszsze. Számos szervezet kijelentette, hogy szükség esetén megvédhessék szociális vívmányaikat. / Barientos tábornok, a katonai junta vezetője több bányaközpontba látogatott, hogy megnyerje a bányászokat A bányászok képviselői a tárgyalásokon azt a nézetet vallották, hogy Bolíviának ki kellene bővítenie kapcsolatait valamennyi szocialista országgal. Az új választások időpontját még nem jelentették be, de általános vélemény szerint augusztusban lesznek. Barrientos tábornok szerint sem ő, sem a katonai jnnta többi'' tagja nem jelölteti magát az elnöki hivatalra. NEM ÉVÜLHETNEK EL a háborús gaztettek (CTK) — Az NDK Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa nemzetközi sajtóértekezletet rendezett, melyen különböző nemzetiségű neves jogászok bizonyltot ták: a bonni kormánynak a náci gaz Szaszíri: Bndia nem fog gyártani atomfegyvereket Delhi (CTK) — Sasztri indiai mi niszterelnök újból hangsúlyozta, hogy India nem fog gyártani atomfegyve reket. Az Indiai Nép Házában Saszt ri visszautasította egyes jobboldali képviselők követelését, hogy a kormány változtassa meg nukleáris poli tikáját. Kijelentette, hogy India az atomfegyverek gyártása és használata ellen fog küzdeni. Sasztri azt a ja vaslatot is elvetette, hogy nevezzenek ki különbizottságot, mely tanácsokat adna az indiai kormánynak az atom fegyverek gyártásának kérdésében. Hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben csakis a kormány hozhat döntést. ilillli ANDREJ GROMJKO a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Zambia jószolgálati küldöttségét. (CTK) AZ EGYETEMES ZSINATON részt vett csehszlovák zsinati atyák küldöttsége hazatérése előtt meglátogatta Ján Bušniakot, Csehszlovákia olaszországi nagykövetét, és köszönetét fejezte ki gondoskodásáért. (CTK) BARRV GOLDWATER, akinek szenátori mandátuma az év végén lejár, a jövőben újságírással és egy „felelős ellenzék" kiépítésével akar foglalkozni. (ČTK) MAHMUD FAUZi, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere Franciaországban Couve de Murville francia külügyminiszterrel tárgyalt. (ČTK) EUGEN GERSTÉNMAIER Nasszer elnökkel, folytatott kétórás beszélgetése után kairói sajtókonferencián bejelentette, hogy az EAK elnöke a jövő év tavaszán Nyugat-Németországba látogat. (ČTK) BUDAPESTRŐL parlamenti küldött ség indult Nyugat-Afrikába. Először Ghanába, majd további államokba lá tógát. (CTK) IX. VILÁGIFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ színhelye 1965 augusztusában Algéria fővárosa lesz. A nemzetközi előkészítő bizottság Algírban már megkezdte munkáját. (ČTK) tettek elévüléséről hozott határozatai jogellenesek. A jelenlevő szakemberek kijelentették, hogy a nemzetközi jog értelmében nem évülhetnek el az emberiség ellen elkövetett gaztettek. A gaztettek többségét Németország területén kívül követték el más nemzetek ellen, és a szövetségi kormány döntése ebből a szempontból ls jogtalan. A jogászok álnokságnak nevezték a szövetségi kormány felhívását, hogy valamennyi ország nyújtsa be a náci gaztettekre vonatkozó bizonyító anyagokat. Az elmúlt években számos ország adott át Nyugat-Németországnak ilyen dokumentumokat, de a dokumentumokból kevés kivétellel nem vonták le a kellő következtetést. Dr. Karnis, a Csehszlovák Jogászok Szövetségének képviselője kijelentette, hogy a csehszlovák kormány már több ször követelte Diwčanský és Karmasip háborús bűnösök kiadását, de a bomíi kormány nem tett eleget követelésének. Mindketten szabadon élnek Nyugat-Németországban. Az NDK Nemzeti Frontjának Országos Tanácsa és a jelenlevő jogászok felhívták a sajtó képviselőit, segítsenek abban, hogy rákényszerítsék a bonni kormányt álláspontja megváltoztatására. Az Intertóall első ölése Budapest (CTK) — Budapesten megkezdődött az Intermetall, a Nemzetközi Kohászati Társaság első ülése, melyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió képviselői vesznek részt. Az ülés napirendjén építési problémák és szervezési kérdések szerepelnek. Megválasztják a társaság elnökét és a titkárság első, igazgatóját. Az Intermetall székhelye Budapest lesz. A társaság 1965. január 1-én kezdi meg munkáját. Az új nemzetközi szervezet jelentős szerepet fog játszani a tagállamok ^kohászatának szakosításában és műszaki fejlesztésében. Ellenforradalmárok bombázni akarták a havannai sportpályát Miami (ČTK) — Nyugati hírügyí nökségek jelentése szerint kubai tengerparti légelhárító csapatok ártal! matlanná tettek egy B-26 típusú ameI rikai bombázó repülőgépet, melyet ku| bai ellenforradalmár vezetett. Orlando Bosch, az ellenforradalmárok vezére Miamiban kijelentette, hogy a repülőgép a havannai sportstadiont bombázta volna, amikor Fidel Castro miniszterelnök ott éppen beszélt. Községi választások Olaszországban Róma (ČTK) — Az Olaszországban a vasárnap és hétfőn tartott községi és tartományi tanácsok választásának eredménye eddig még nem ismert. A jelentések szerint vasárnap a választók 60—70 százaléka adta le szavazatát. Egyes -városokban és területeken még több választó szavazott, így például Ferrarában, Revanneban, Vareseban, Firenzében a választók 88 százaléka járult az urnához. A választások nyugodtan, incidensek nélkül zajlottak le. A katolikus szervezetek és a papság választások napján is folytatta kampányát a kereszténydemokraták támogatására. Mint ismeretes, a választásokon az idén nem vesznek részt áz olasz kivándoroltak, akiknek nem bitosították a szokásos vasúti kedvezményt, mert többségük baloldali gondolko100 000 márka Bormannért Frankfurt (ČTK) — A hessenl ügyészség 100 000 nyugatnémet márka jutalmat tűzött ki a Paraguayban bujkáló Martin Bormann, Hitler hej lyettesének fejére. Fritz Bauer esse j ni főügyész kijelentette, hogy BorI maiin több "'millió ember gyilkosa. ! A második háború befejezése óta még nem tűztek ki ilyen magas jutalmat bűnöző elfogásáért. Kuba olyan mint egy nagy iskola. Országszerte magasabb fokú tanfolyamot rendeztek azoknak a munkásoknak, akik nem tudták elvégezni az elemi iskola hat osztályát. A képen: A Hoyo de Monterrey dohánygyárban mintegy ötszáz munkás látogatja a tanfolyamot. (ČTK — Prensa Latina felvétele) ELŐTÉRBEN AZ MLF Schröder és Chalfont Washingtonban Washington (ČTK) — Schröder nyugatnémet külügyminiszter tegnap Washingtonban megkezdte kétnapos tárgyalásait. Általános vélemény sze rint Schröder Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel, McNamara hadügyminiszterrel és Ball külügyminiszter-helyettessel elsősorban a sokolda lú atomhaderőről és Németország részvételéről tárgyal. Schröder a kormányzó Kereszténydemokrata Párt Amerika-barát szárnyához tartozik. Ezért Erhard kancellárral együtt számos támadás éri a franciabarát irányzattól, melynek élén Adenauer volt kancellár és Strauss volt hadügyminiszter áll. Schröder látogatását érdekessé teszi az a tény, hogy egy nappal a tanácskozás megkezdése előtt De Gaul le strasbourgi beszédében közvetve arra figyelmeztette Nyugat-Németor Egyesült Államokra, és kiemelte a német—francia együttműködés szükségét. Chalfont angol leszerelésügyi miniszter is Washingtonba utazott, hogy amerikai vezető személyiségekkel, elsősorban Fosterral, az amerikai „leszerelési hivatal" vezetőjével tárgyaljon. Főként arról tárgyalnak, hogyan lehetne összeegyeztetni a nukleáris fegyverek továbbterjesztésének betiltásáról kötött nemzetközi egyezményt a sokoldalú NATO-atomhaderő tervével. A sokoldalú atomerőt illetően az angolok a vétójogot hangsúlyozzák, mely állításuk szerint azt eredményezné, hogy kizárólag az atomnagyhatalmak döntenének az atpmfegyverek használatáról. Az amerikaiak Nyugat-Németország nyomására nem támogatják ezt a nézetet. Az általános és teljes leszerelés problémájában a munkáspárti kormány csaknem szagot, hogy kiil- és katonai politi <;,zonos nézetet vall az amerikai korkájában ne támaszkodjék csak az ' mánnyal. Vita a munkáspárti kormány katonai politikájáról London (ČTK) — A konzervatív ellenzék kezdeményezésére az angol alsóházban vita kezdődött a munkáspárti kormány katonai politikájáról. A vita során Wilson.. miniszterelnök is felszólal. WilsOntól azt várják, hogy ismerteti a chequersi kabinet-tárgyalás eredményeit. A tárgyalásokról eddig nem adtak ki hivatalos közleményt, de a megfigyelők úgy vélik, hogy az angol katonai politikában bizonyos változások történhetnek. A parlamenti vitában elsősorban a nukleáris fegyverkezés problémájára összpontosul a figyelem. A konzervatívok a független brit nukleáris erő kiépítését követelik és azt, hogy Nagy-Britannia az Egyesült Államokhoz és Franciaországhoz hasonlóan fenntartsa azt a jogot, hogy szükség esetén kivonja atom-tengeralattjáróit és bombázó repülőgépeit a NATO kötelékéből. • KOMMENTÁRUNK: A bonni külpolitika ellentmondásai A LISSZABONI BIRŰSÁG nyolc személyt ítélt börtönbüntetésre, mert tagjai vmtak a Portugál Kommunista Pártnak. (ČTKj DJAKARTÁBAN Indonézia, Irak, Irán, Kuwait, Katar, Líbia, Szaud Arábia és Venezuela képviselőinek részvételével megkezdődött a koőlaj exportáló országok szervezetének 7. konferenciája. (ČTK) LENGYELORSZÁG és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői Varsóban jegyzőkönyvet írtak alá a két ország 1965. évi árucsere- és fizetési egyezményéről. (ČTK) A KUBAI KÖZTÁRSASÁG gazdasági küldöttsége Lengyelországban a két ország gazdasági kapcsolatainak bővítéséről tárgyal. (ČTK) AZ OLASZ CSENDŐRSÉG szabotázs elhárító őrjárata vasárnap a Brenner hágó vasútvonalán Bolzano közelében dinamittöltényt talált, mellyel a merénylők minden bizonnyal a vonatot •ikarták kisiklatni. (ČTK) AZ ANGOL KÖZLEKEDÉSI ÉS SEGÉDMUNKÁSOK szakszervezeti szövetségének küldöttsége két hetet töltött a Szovjetunióban, jack jones, a küldöttség vezetője visszatérése után sajtókonferencián elismeréssel nyi latkozott a szovjet szakszervezeteknek az élet minden terére kiterjedő hatékony munkájáról. (ČTK) i Az ismert ós befolyásos amerikai : New York Times vasárnap azt írta, i hogy Erhard nyugatnémet kancellár j nagy problémája: „két tűz közé ke! rfilt" — Franciaország és az Egyesült ' Államok közé. „Kevés német hajlandó választani Washington és Párizs között, de De Gaulle tábornok rá akarja kényszeríteni őket." Egyre gyakrabban merül fel az a nézet, hogy Nyugat-Németországnak választania kell az Egyesült Államok vagy Franciaország között. Ez természetesen leegyszerűsített szempont a nyugatnémet külpolitikával kapcsolatban, de tagadhatatlanul találó. A MEZŐGAZDASÁGI PIAC... Bonnban is azt mondják, hogy dönteni kel! Washington vagy Párizs mel; lett. S ez a döntés éles ellentéteket ' okozott, sőt válságot idézett elő a j kormányzó CDU pártban, az egész uralkodó rétegben Az USA és a FranI ciaország közötti választásnál nem i plátói érzelmek játszanak szerepet. : Lényegében i francia, vagy az ame' rikai atomfegyver között kell válaszi tani, a Foroe de Frappe vagy a.sokol• dalú atomhaderő mellett kell dönteni. Az egyik is, másik is Nyugat-Néj metországnak a szocialista országok ! ellen irányuló terjeszkedési tervei | alapjául szolgálna.. A francia' Ftoree de Frappe mellett i foglalnak állást, az erőpolitika meg I csontosodott hívei: Adenauer exkan j cellár, Strauss volt hadügyminiszter j és társaik. De Caulle francia elnök ugyan a nyáron Erhard kancellárnak j azt mondotta, hogy Nyugat-Németországnak nincs joga beleszólni a fran I cla atomfegyverek bevetésének kérdé • sébe. Egyes nyugatnémet politikusok ! azonban nyilvánvalóan úgy véleked nek, hogy a szövetségi köztársaság fokozatosan olyan gazdasági fölénybe kerül Franciaországgal szemben az Európai Gazdasági Közösségben, hogy végül is kikényszeríti az atomstratégiába való beleszólás jogát. Az NSZK már ma jelentősen túlszárnyalja Franciaországot az ipari termelésben. Ezért Franciaország az úgynevezett közös mezőgazdasági piac mielőbbi létrehozását sürgeti, hogy ezáltal lényegesen megjavuljon a helyzete. A bonni kormánykörök számára viszont a legnagyobb mértékben kellemetlen a döntés, mert a közös mezőgazdasági piac súlyos csapás lenne a nyugatnémet mezőgazdaságra. Adenauer pártjának, a CDU-nak ugyanis éppen a politikailag elmaradott vidéken van a legtöbb választója. De Gaulle azonban nyilvánvalóan nem hajlandó sokáig várni, és Erhardot döntésre kényszeríti azzal a fenyegetéssel, hogy felrobbantja a Közös Piacot. Bizonyára nem véletlen, hogy De Gaulle diplomáciája az utóbbi időben Kelet felé tapogatózik: hosszú érvényű kereskedelmi egyezményt akar kötni a Szovjetunióval, másrészt azzal a gondolattal is kacérkodik, hogy az elnök ellátogat több szocialista országba. De Gaulle nagyon jól tudja, hogy Bonn semmitől setn fél jobban, mint Franciaország és a Szovjetunió esetleges baráti viszonyától. ...VAGY ATOMFEGYVERKEZÉS De Gaullenak azzal a fenyegetéssel sem sikerül Nyugat-Németországot a maga oldálára állítania, hogy az Egyesült Államok Nyugat-Európát „nem védelmezné meg" atomfegyvereivel. Az Erhard-kormány a múlt héten a parlamentben egyértelműen kijelentette, hogy részt akar venni a sokoldalú atomhaderőben. E vitával kapcsolatban rendkívül megerősödött Schröder bonni külügyminiszter helyzete, aki az Amerikapárti politikai irányzat híve és ezért az összpontosított támadások célpontja volt, sőt lemondását is követelték. Távolról sem egyszerű Bonnak az MLF mellett való döntése. Bár a dolog úgy festett, hogy a multilaterális haderőről szóló egyezményt az Egyesült Államok csak Nyugat-Németországgal köti meg, mégpedig ez év végéig, most az egész tervet elhalasztották. Ennek oka a brit Munkáspárt választási sikere, valamint az MLF módosítására tett új javaslatok. A munkáspártiak ugyan választások előtt a MLF- vei szemben foglaltak állást, most azonban hajlandók a tervet felül vizsgálni, állítólag azért, hogy gyengítsék a nyugatnémet befolyást. A bonni kormány természetesen taktikázik, ahogy csak tud. A szükségből erényt csinálva ajánlja fel De Gaullenek, hogy vár a MLF létrehozásával, — habár ez nem tőle függ —, csak Franciaország ne sürgesse a mezőgazdasági piac megteremtését. Másrészt Bonn igyekszik alkalmazkodni az amerikai politikához egyrészt az USA ázsiai politikájának támogatásával, másrészt hadianyag-vásárlással, hogy ezzel javítson az amerikai pénzügyi mérlegen. A bonni uralkodó körök meggyőződése, hogy végül a sokoldalú atomhaderő útján sikerül megkaparintaniuk az atomfegyvert. Mégpedig nem valamilyen francia bombácskát, hanem a legkorszerűbb amerikai atomés rakétafegyvereket. Találóan írta A. Weinstein a nyugatnémet Frankfurter Allgemeine katonai hírmagyarázója: „Az atlanti táborban levő ellentétek okát röviden egy kérdésben lehet megfogalmazni. Szövetségeseink számára e kérdés így hangzik: Hogyan részesülhetne a szövetségi köztársaság az atomhaderőben anélkül, hogy befolyást nyerne annak katonai és politikai felhasználására".. A legerősebb bonni uralkodó párt (a CDU) egyes politikusai azonban másként teszik fel a kérdést, valahogy így: Hogyan lehetnénk atomnagyhatalom anélkül, hogy ezt a többiek észrevennék?" KAREL CÍSAR ŰJ SZÖ 2 * 1964. november 24.