Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-22 / 325. szám, vasárnap

Hétfő, november 23. BRATISLAVA: 17.3D: Angol nyelvlecke kezdőknek (ism.) 18.OD: TV-érdekességek. 18.30: Filmriport a turistaforgalomról, 19.G0: TV Híradó. 59.30: Szovjet kisfilmek. 20.10: Marcel Druon: Uta>ok, tv-játék. 21.00 Szórakoztató zene. 21.30: A világ laboratóriumaiban. 22.10: TV Híradó. Kedd, november 24. BRATISLAVA: Macel Druon: Utasok, tv-játék (ism.). A ház, holland kisfilm. TV-érdekességek. Ifjúsági adás. Sztefan Hrlsztics: Ohridai legen­da, balett. TV Híradó. Minőség-olimpiász. Jubilál a Szlovák Népi Művész­együttes. TV Híradó. 9.00: 9.50: 10.20: 17.15: 18.30: 19.30: 20.00: 21.30: 22.15: BUDAPEST: 8.05-11.20: Iskola-tv. 14.00—17.20: Iskola-tv. (ism.). 17.20: Az Iskola-tv postája. 17.35: Hirek, 17.40: Kisdobosok műsora. 18.00: Kukkantó. 18.40: Ki minek mestere? 18.50: Must a tartálykocsiban (riport­film és vita). 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Mesterházi Lajos: Példázat II. )ó­ságos emberek (tv-játék). 21.00: Zenélő órák. II. Weimar Drezda, Lipcse. 22.10: TV Híradó, 2. kiadás. Szerda, november 25. BRATISLAVA: 8.40: Feltalálók műsora. 9.15: Ipari adás. 9.45: Filmhíradó. 10.00: Kisfilm. 10.25: Dorothy L. Sayers: A gyilkosság­nak reklám kell, tv-játék. 12.10: Készülünk a III. Országom Sparta­kiádra. 15.00: Fejönök tanfolyami. 15.30: Kisfilm. Ifi.00: A diákklubok műsora. 17.00: Angol nyelvlecke haladókn. 17.30: Iskola-tv. Matematika I. 16.10: Készülünk a III. Országos Sparta- kiáda (ism.). 19.00: TV Híradó. 19.30: Utazó kamera: Mongólia. 20.00: Makszim Gorkij: A nap gyermekei, . tv.-játék. 22.00: TV Híradó. 22.15: Angol nyelvlecke haladóknak (ism.). BUDAPEST: 8.31: TV Híradó '(Ism.)". 9.40: Mesterházi Iajos: Példázat II. Jó­ságos emberek. tv-revüíUm, (ism.). 10.50: Tehetségkölcsönzés (csehszlovák revüfilm, (ism.). 1-1.20: A fák nem maguktól nőnek (« Magyar TV kisfilmje, (ism.). 17.03: Hírek. 17.20: André Gorog zongorázik. 17.35: Alumínium szárazon és vízen (közvetítés a Váci Hajógyárból). 18.00: Autósok, motorosok. 18.15: Érmek és érmesek. 18.30: Esti mese. IS 40: Napló, 80 éves a Thália Támsäg. 18.55: Rácz György színházi jegyzete. 19.05: Közvetítés a Thália Színházból. Dretser:Amerikai tragédia. Dráma két részben (csak 14 éven felül lek­nek!). — A közvetítés szünetében: TV Híradó. Napi jegyzetünk. 22.20: TV Híradó, 2. kiadás Csütörtök, november 26. BRATISLAVA: 9.00: O^osz társalgás. 9.30: Hazasságközvetftő iroda, régi cseh film. 10.20: TV-érdekességek. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Oro.z társalgás (Ism.) 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV Híradó. 19.30: Dokumentumfilm. 20.00: Felnőttek vetélkedője. 6. rész. 21.30: Bűvös dallamok. 21.55: TV Híradó. 22.10: Orosz társalgás (ism.). BUDAPEST: 17.10: Iskola-tv. 17.43: Hírek. 17.50: Hol volt, hol nem volt (árnyfilm és bábjelenet 3—6 éveseknek!). 18.20: Mezőgazdasági szakf'lmsorozat. I. rész. A gépek helyes üzemelteté­sének feltételei. 18.45: A jövő hét műsora. 19.00: Telesport. 19.20: Eiti mese. 19.30: TV Híradó. 19.45. Pillanatképek a Mongo! Népköz­társaság megalakulásának 40. év­fordulóján 19.50: A fekete kapu (magyarul beszélő francia kisjátékfilm, (csak 14 éven felülleknekl) 20.10: Magyarország—Olaszország jégko­rong VB selejtező mérkőzés közve­títése a Kisstadionból. 21.35: Parabola. 21.55: TV Híradó, 2. kiadás. 22.15: Lehet egy kerékkel több? Zenés, táncom autósvetélkedő. Péntek, november 27. BRATISLAVA: 9.00: Angol nyelvlecke kezdőknek. 9.30: Angol nyelvlecke haladóknak (ism.). 10.00: Jugoszláv filmgroteszkek. 10.30: Iskola-tv. Matematika I. (ism.)'. 11.10: Iskola-tv. Matematika ÍI. 15.15: Gyermekműsor. 15.45: Iskola-tv. Matematika H. (ism.). 16.30: Az Intervlzió műsora. Szovjet­unió—Csehszlovákia nemzetközi jégkorongmérkőzés közvetítése. A szünetben: Csinálják meg egyedül. 19.00: TV Híradó 19.30: Utazás a Föld körül: Jugoszlávia. 20.00: A nagynéni, cseh film. 21.25: Kérdések és nézetek. 21.55: TV Híradó. 22.10: Angol nyelvlecke haladóknak (ism.). BUDAPEST: 8.05—9.30: Iskola-tv. 9.30: TV Híradó (ism.). 9.40: Angyal kalandjai. A szerető férj­(magyarul beszélő angol film, (ism.). 10.30: P. P. Rubens (angol kisfilm Ism.). 10.50: Telesport (ism.j. 11.05: A jövő hét műsora. Szombat, november 28. BRATISLAVA: 20.00: Esztrádmflsor a tuüimice'i erőmű építőinek. 21.20: A .,Stúdió A" műsorából. 22.20: TV Híradó. 22.35: Korunk tükre. 23.05: Arcképcsarnok: Eman Flala. BUDAPEST: 17.23: Hírek. 17.30: Házunk tája . . . 17.35: Albánia nemzeti ünnepén. 17.45: A méhek világa (nyugatnémet kis­film). 18.10: Gyermekeink érdekében. 16.30: Legújabb a technikában. 18.40: Egy kis dzsessz. 19.00: Ki minek mestere? 19.20: Esti mese. # 19.30: TV Híradó. 19.45: Aíztaliténisz EB. Az egyéni és páros elődöntők közvetítése Mai­mőből. 20.45: Angval kalandjai. A szélhámosság művészei (magyarul beszélő angol film, csak 14 éveir felülleknekl). 21.35: Lakatos Gabriella (portréfilm) 22.05: Az érem harmadik oldala. Kom­lós János műsora. 22.15: TV Híradó, 2. kiadás. Vasárnap, november 29. BRATISLAVA: 10.00: Közvetítés a brnói nemzetközi va­rietéből. 11.00: Kisfilmek. 11.40: Mezőgazdasági adás. 14.30: Az Intervlzió műsora. Srovjet­unió—Csehszlovákia nemzetközi jégkorongmérkőzés^ közvetítése Moszkvából. 17.45: Gyermekműsor. 19.00: TV Híradó. 19.30: Telesport. 19.55: Vasárnapi vers. 20.00: Nngyok és'kicsik, jugoszláv film­dráma. 21.20: Magazin. 22.20: TV Híradó. BUDAPEST: 8.25-8.55: Iskola tv. 9.00: Üttörődallamok és táncok (az In­tervlzió műsora Bukarestből). 9.30: Az Iskola-tv jövő heti műsorának ismertetése. 9.35: likola-tv. 9.55: Foxi Maxi kalandjai. 10.20: Vadászat felvevőgéppel I. Első lépések a dzsungelben (angol kis­film). 10.45: Egy év kilenc napja (magyarul' beszélő szovjet film). 13.55: Asztalitenisz EB. Az egyéni és pá­ros döntők átvétele Malmőből.' 17.30: Az Azovi-tengeren (szovjet kis­film). 17.55: Mezőgazdasági tanfolyam. A gé­pek helyes üzemeltetésének felté­telei (ism.). 18.20: Mi van a számok mögött? r-lci film). 18 35: Alkotóműhely: Van Gogh (angol kisfilm). 18.50: Jugoszlávia nemzeti ünnepén. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Világhírű rendezők . . . Becsület­ből elégtelen (rnagyarul beszélő amerikai film). 22.05: Telesport. 22.30: TV Híradó, 2. kiadás. 9.00: 10.25: 10.35: 13.25: 16.40: 18.00: 19.00: 19.30: Orvos válaszúton, cseii film. Filmhíradó. Óvodások műsora. Spartak Praha Sokolovo—Slovan Teplice labdargó-mérkőzés. Slovan Bratislava—Spartak Pra- ha Sokolovo női kosárlabda-mér­kőzés közvetítése. Pionírműsor: TV Híradó. Időszerű nemzetközt kérdések. A Veiké Leváre-i Prefa-üzemben kés/itik az Ostraván és Košicén épülő munkásszállók összeszerelhető épüietvázainak oszlopait és födéméit. Az iieesn dolgozói jelentősen túln-Mr ítik tervfeladataikat. IBachaa felv.) DICSÉRETET ÉRDEMELNEK Fülek (pk) — A Füleki Állami Gazdaság dolgozói a csehszlovák­szovjet barátsági hónapot évi húsel­adási tervük teljesítésével köszöntöt­íék. Hazánk felszabadulása 20. évfor­dulójának tiszteletére vállalták, hogy az év végéig terven felül 250 mázsa marhahúst, 400 mázsa sertéshúst, 25 ezer liter tejet és 15 000 darab to­jást adnak a közellátásnak. A t álla­mi gazdaság dolgozói kiváló eredmé­nyeikért megkapták a „Felszabadu­lás 20. évfordulójának üzeme" cí­met. NÉP! AKADÉMIA RENDEZŐK SZÁMÁRA Rozsnyó (gj) — A CSEMADOK rozsnyó járási titkársága mellett négyéves népi akadémiát nyitottak a helyi színjátszó csoportok rendezői számára. A téli időszakban az első évfolyam előadássorozata negyven óra lesz. A népi akadémiát a leve­lező tagozatok formájára szervezték és minden pénteken konzultációt tar­tanak. Az előadásokon 25 rendező vesz részt. Figyelemre méltó kez­deményezés, hogy a CSEMADOK gon­doskodik a rendezők szakképzettsé­gének növeléséről, ami egyúttal a . színjátszó-mozgalom színvonalának javulását is elősegíti. EGYRE TÖBBEN UTAZNAK Štúrovo (koa) — Alig öt hó­napja nyitották meg a városban a Turista utazási irodájának helyi fiók­ját. Ezt az intézkedést a város, vala­mint a közeli falvak lakói örömmel fogadták, mivel lényegesen meggyor­sult az utazási engedélyek kiadása. Az utazási iroda dolgozói öt hónap alatt 3479 utazási kérelmet intéztek el. A legtöbben Magyarországra utaz­tak, de adtak utazási engedélyt Len­gyelországba, Romániába és Jugoszlá­viába is. Uj elemek a pedagógiában KORUNK EMBERE lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy világméretekben hallatlanul gyors ütemben fejlődik a tudomány, s ennek hatására a műsza­ki haladás E nagyarányú fejlődés ter­mészetszerűen vonja maga után az oktatási és nevelési folyamat tökéle­lesítését, fejlesztését, űj elemekkel való gazdagítását. Nem egyébről, mint arról van szó — és ezt ma már csak­nem mindenki tudja — hogy a tár­sadalomban végbemenő tudományos és műszaki előrehaladás szoros kap­csolatban van az oktatás és nevelés folyamjával, pontosabban az Iskolá­ban folyó pedagógiai munkával. Szocialista hazánkban biztosítjuk az oktató-nevelő munka színvonalának szüntelen emeléséhez szükséges fel­tételeket, ugyanakkor azonban szük­ségszerűvé vált a pedagógiai tevé­kenység új elemekkel való rendszeres gazdagítása is. Mondhatjuk, törvény­szerű mindez, mert az a célkitűzé­sünk, hogy a modern tudomány és technika vívmányainak a pedagógiai munkában történő egyre tökéletesebb alkalmazásával biztosítsuk a jövő tu­dósainak, mérnökeinek és techniku­sainak, egyszóval az új típusú em­bernek a nevelését. Csupán a régi pedagógiai ismeretek alkalmazásával mindez nem érhető el, ezért van szükség arra, hogy a kor követelmé­nyeinek megfelelően új elvek, mód­szerek és pedagógiai fogások alkal­mazásával gazdagítsuk az oktató-ne­velő munka egyre bonyolultabb folya­matát. Ez a fő célkitűzése pártunk Központi Bizottságának ez év októ­beri „Az iskolaügy és / az Ifjúság is­kolai nevelése továbbfejlesztésének feladatairól" hozott határozatának is. Pártunknak ez a határozata pedagó­gusaink tapasztalatai és tudományos dolgozóink kutatómunkája eredmé­nyeinek felhasználásával további új elemekkel gyarapítja pedagógiai tu­dományunkat. A társadalmi fejlődés ugyanis új, az eddigieknél sokkal bonyolultabb feladatok elé állítja iskoláinkat, mi­után" egyre növekszik a műveltség és a szakképzettség társadalmi szerepe. A MAGAS FOKÚ MŰVELTSÉGGEL és szakképzettséggel rendelkező ifjú nemzedék nevelése megköveteli, hogy az elkövetkező években fokozzuk az oktató-nevelő munka eredményessé­gét, hatékonyságát. E cél elérése ér­dekében szükséges új elemekkel gaz­dagítanunk a pedagógiai munkát. A jövőben például egyik fontos peda­gógiai elvünk lesz az oktató-nevelő munka differenciálása. Mit jelent éz? A kérdés megválaszolásánál abból kell kiindulni, hogy az eddigiek so-­rán az iskolai oktató-nevelő munká­ban minden tanulóval szemben azo­nos követelményeket támasztottunk és ugyanakkor egyformán foglalko­zunk minden tanulóval. Így például a matematikai oktatás keretében azo­nos mennyiségű és szintű tananyag elsajátítását kívánjuk meg a mate­matikai talentumtól és az átlagos ké­pességű tanulótól is. Megkülönböz­tetés nélkül foglalkozunk mindkettő­vel, figyelmen kívül hagyva a tanulók képességeit és érdeklődési körét, vagyis azt, hogy a matematikai ta­lentum könnyen elsajátítja a tananya­got és az óra nagy részében unatko­zik, mert ő már nagyobb feladatok megoldására is alkalmas lenne. Az átlagos képességű tanulóknak viszont több gyakorlásra és magyarázatra lenne szükségük. A differenciált ok­tatás megvalósításával lehetőségünk nyílt arra, hogy a párhuzamos osztá­lyokkal rendelkező kilencéves alapis­kolák utolsó évfolyamaiban, de leg­alább a kilencedik osztályban külön­válasszuk azokat a tanulókat, akik jobb képességgel rendelkeznek és a továbbtanulásra való tekintettel tőlük igényesebb feladatok megoldását kí­vánjuk meg. Az átlagos képességű tanulóknak viszont arra van szüksé­gük, hogy a kilencedik osztályban be­gyakorolják, elmélyítsék egy-egy tan­tárgyból tudásukat, s így jobban fel­készüljenek az életre. A megkülönböztetett oktatás és ne­velés lehetővé teszi azt is, hogy ne általában, hanem egyénileg — indi­viduálisan — foglalkozzunk azokkal a tanulókkal, akik egy-egy tantárgy­ból — például matematikából, kémiá­ból, fizikából, biológiából, nyelvekből — kiváló tehetségűek, talentumok. Ezekből a kiváló képességű tanulók­ból lesznek a jövő képzett szakembe­rei és tudósai, tehát nem engedhet­jük meg, hogy elkallódjanak. A szülőknek is támogatniuk kell gyermeküket abban, ha arra tehetsé­ge és kedve van, többet foglalkoz­zék kiválasztott tantárgyával. Nem hel>6s ezért, ha a szülők például tilt­ják, hogy szívesen és jól rajzoló gyer­mekük eljárjon az Iskolában szerve­zett érdekkörbe. Ezzel ugyanis saját gyermeküknek okoznak kért, mert akadályozzák őt képességeinek és hajiaménak fejlesztésében. Hangsú­lyoznunk kell, hogy a jövőben az ed­digieknél sokkal nagyobb gondot for­.ditunk majd az érdekkörökben vég­zett munkára, mivel ez is az egyik módja a tanulókkal való egyéni fog­lalkozásnak, tehetségük továbbfejlesz­tésének. AZ IFJÜ NEMZEDÉKNEK a tovább­tanulásra és az életre való előkészí­tése megkívánja azt is, hogy minden eddiginél jobban kihasználjuk az ok­tatási, nevelési folyamatban a modern technika vívmányait. Új színfolttal gazdagodott pedagógiai munkánk azál. tal is, hogy az iskolában helyet ka­pott a magnetofon, a lemezjátszó a filmvetítő gép, a diaprojektor, s a ta­nítás tökéletesebbé tételét szolgálják a különböző műszerek és más modern tanítási segédeszközök is. Ezek fel­használása nélkül elképzelhetetlen lenne átadni tanulóinknak a nagymér­tékben növekvő tudományos ismeret­anyagot. A szülök, a pedagógusok, a helyi szervek, a szövetkezetek és a vállalatok összefogására és támogatá­sára van szükség ahhoz, hogy isko­láinkat minél tökéletesebben felsze­relhessük modern tanítási segédesz­közökkel, műszerekkel és a techniky egyéb vívmányaival. Nem valamiféle luxusigényt kell tehát látni abban, ha az iskola igazgatója magnetofon-, tv-készülék, filmvetítőgép, vagy más modern tanítási eszköz megvásárlásá­hoz kéri a helyi nemzeti bizottság, vagy a szülők támogatását, hanem az élet követelményeinek megfelelő, ter­mészetes kérelmet. A modern tanítási segédeszközök felhasználásával a pedagógiai munka új elemét jelenti a szaktantermes ok­tatás bevezetése is. Az eddigi tapasz­talatok igazolják, hogyha az egyes tantárgyakat a modern követelmé­nyeknek megfelelően felszerelt szak­tantermekben tanítjuk, jobb eredmé­nyeket érhetünk el. Ez viszont meg­követeli, hogy a tanulók egy-egy óra végeztével egyik szaktanteremből a másikba vonuljanak át. Előfordult már. hogy egyes hozzá nem értő szü­lők a tanulók fölösleges hajszolásá­nak tartották ezt a tanteremcserét. Nem vették észre, hogy ezzel gyerme­küknek ártanak, hiszen a sikeresebb munkát eredményező oktatási mód­szert ellenzik. Feltétlenül helyes és kívánatos, hogy a szülők is támogas­sák a szaktantermes oktatás megvaló­sításán fáradozó pedagógusokat, mert ezzel is elősegítjük az oktatás színvo­nalának emelését. TAPASZTALATAINK IGAZOLJAK azt is, hogy az összevont osztályokkal rendelkező kis iskolákban általában gyengébbek az eredmények, mint a többosztályos nagy iskolákban. Ez természetes jelenség, hiszen nyilván­való, ha egy tanítónak két-három, vagy több osztályt kell egyszerre ta­nítania, nincs módja az új kori pe­dagógiai módszerek alkalmazására. E hiányosság kiküszöbölése érdeké­ben a jövőben arra törekszünk, hogy ahol csak lehetséges, teljesen, vagy legalább részben megszüntessük az osztatlan iskolákat. A megoldás csak­is az lehet, hogy egyes osztályok — elsősorban a negyedik és ötödik osz­tályok — tanulói számára lehetővé tesszük a legközelebbi teljes szerve­zettségű, több osztállyal rendelkező kilencéves alapiskola látogatását. Nem lenne helyes például egy kisebb községben, vagy tanyán, ahol egyosz­tályos osztatlan iskola van, megaka­dályozni, hogy a negyedik és ötödik osztály — esetleg az alacsonyabb osz­tályok — tanulói, a közeli többosztá­lyos kilencéves alapiskolába járja­nak. Ezzel ugyanis a tanítás színvo­nala, végső soron gyermekeink tudás­szintje emelésének lehetőségét vetjük el, s ez egyetlen szülőnek sem lehet érdeke. Különösen fontos hangsúlyoz­nunk mindezt azért is, mert a jövő­ben már a kilencéves alapiskola ötö­dik, eselenként pedig már a negyedik osztályaiba bevezetjük az ún. félsza­kosított oktatást. Az olyan iskolák­ban, ahol ennek megvannak a fel­tételei, a jövőben nem egy tanító fog­ja tanítani a negyedik, illetve az ötö­dik osztály minden tantárgyát, hanem az egyes kiválasztott tantárgyakat megfelelő szaktanítók tanítják majd. Az ilyen módszerrel az elmúlt tan­évben már több iskolában kísérle­teztek, — például Nagymegyeren is — s az eredmények arról tanúskod­nak, hogy e módszer szélesebb körű bevezetése helyes. AZ ISKOLA OKTATO-NEVELO MUN­KÁVAL szemben támasztott növekvő társadalmi igények teszik tehát szük­ségessé, hogy új elemekkel gazdagít­suk pedagógiai tevékenységünket. A legfőbb célunk ugyanis, hogy ifjúsá­gunkat minél tökéletesebben készítsük fel a továbbtanulásra és az életre. ONÓDI JÁNOS, a nyitrai Pedagógiai Kai prodékán/a -ŕ 22. * íi-j SZŐ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom