Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-22 / 325. szám, vasárnap

1. Ml TÖRTÉNT SZUDÁNBAN? í- v) / Ví/ JrrróPiA Az elmúlt hetekben viharos napokat élt át Afrika legnagyobb országa, Szudán. 1958 óta, amikor a hadsereg Abbud tábornok vezetésével magához ragadta a hatalmat, a katonai diktatúra csírájában elfojtott minden demokratikus megmozdulást. A mély hallgatást és a diplomáciai elszigeteltséget csupán egyetlen egyszer törte át a diktarúra elleni „öszszeeskilvés" híre, ami jelezte, hogy Szudánban a látszólagos nyugalom mögött szervezkednek az önkényuralom ellenségei. Egy hónappal ezelőtt azután elemi erővel robbantak ki a tüntetések. A hatalmon levők vérbe akarták fojtani a népi megmozdulásokat, de az általános sztrájk és a lakosság kitartó harca meghátrálásra kényszerítette Abbud elnököt. A demokratikus erőket tömörítő s a megmozdulásokat szervező nemzett front határozottan követelte a katonai klikk távozását. Abbud tábornok kénytelen volt szélnek ereszteni kormányát és át-, adni a helyét polgári személyekből álló ideiglenes kormánynak. A diktátor azonban nem adta fel a harcot, csak a kedvező pillanatot leste, amikor lecsaphat a demokratikus erőkre. A hadseregből el akarta távolítani a haladó szellemű tiszteket, a reakciós katonák pedig összeesküvést szerveztek. Az új kormány azonban résen volt s a tömegek támogatásával keresztül húzta Abbud számításait, akinek'nem maradt más hátra, mint a politikai és társadalmi szervezetek követelésére lemondani. Az elmúlt években az Illegális nemzeti front egyesítette a katonai klikk által betiltott politikai pártok és csoportok minden irányzatát. A jelentések szerint a diktatúra megdöntésében jelentős szerepet játszott a Szudáni Kommunista Párt, amely a súlyos üldözések ellenére Afrika egyik legszervezettebb marxista pártja. Az iránta tanúsított bizalom és elismerés egyik megnyilvánulása, hogy képviselője helyet kapott az új kormányban. ______ _ Az ország új vezetői mindjárt az első hetekben számos demokratikus intézkedést foganatosítottak: megszüntették a rendkívüli állapotot, szabadon bocsátották a politikai foglyokat, s ígéretet tettek, hogy legkésőbb 1965 márciusáig demokratikus választásokat tartanak. Khalifa miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya az el nem kötelezettség politikáfát vallja, s együttműködik az afrikai országokkal az imperializmus ellent harcban és a gazdasági fejlesztésben. Az új kormányt támogatják a tömegek és bíznak benne. Remélhetőleg a diktatúra megdöntésére kialakult egység fogja jellemezni a kormány további ténykedését, intézkedéseit. Munkája nem lesz könnyű. A katonai klikk siralmas gazdasági helyzetet hagyott maga után. Véglegesen rendezni kell az ország lakosságának egyharmadát kitevő elmaradott néger-dél problémáját, amelyet az imperialisták mindig ügyesen felhasználtak az északi arab többség ellen. Meg kell oldani a súlyos munkanélküliséget és még számos nagyon fontos kérdést.. Szudán haladó erői képesek majd megbirkózni a nehézségekkel, ha továbbra is a tömegekre fognak támaszkodni és nem engedik, hogy megbontsák soraikat. 2. MIT JELENT A PSZICHOLÓGIAI HÁBORÚ? A napi sajtóban gyakran találkozunk a pszichológiai, vagy lélektani háború kifejezéssel. Nem titok, hogy e furcsa szóösszetétel nem új keletű, Goebbelstől vették át a második világháború idején az Egyesült Államokban. Eleinte csak katonai értelemben használták, de a hidegháború éveiben behatolt a polgári gyakorlatba, sőt még az irodalomba ís, és az antikommunizmus fegyvertárának egyik fontos eszköze lett. Az óceánon túl több tucat könyv jelent meg a pszichológiai háborúról, amelyek fejtegetik lényegét, és alkalmazásának módszereit. Bizonyos William Daugherty és Morris janovttz 1958-ban megjelent könyvében (A Psychological Wartare Caseboock) így összegezi a lélektani háború lényegét: „A propaganda és más eszközök tervszerű felhasználása a közvélemény érzéseinek, állásfoglalásának és viselkedésének befolyásolására, az ellenséges, semleges és baráti érzelmű idegen lakosság támogatásának megnyerésére a nemzeti érdekek és célok elérésében!" A bonyolult definíció egyszerűen azt jelenti, hogy a pszichológiai háború az amerikai propaganda eszköze. Eisenhower még világosabban beszélt, amikor azt mondotta, hogy nem lehet megelégedni csupán a propagandával, hanem a pszichológiai háborút ki kell terjeszteni a gazdasági támogatásra, a kereskedelemre, a sportra, a cserelátogatásra stb. A pszichológiai háború bajnokai minden eszközzel szeretnék megakadályozni a kommunista eszmék terjedését. Különféle intézmények, társaságok egész sora fáradozik hatásosságának kidolgozásán. Különféle módszereket agyainak ki a suttogó propagandától, a segélynyújtástól egészen a megfélemlítésig és a nyílt terrorig. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy a pszichológiai háborúval nem lehet útját állni a kommunista eszmék terjedésének, de még csak korlátok közé sem szorítani. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban is többen kifogást emeltek a kifejezés ellen, és azt ajánlották, hogy kereszteljék át „eszmék harcának", „nemzetközi tájékoztatásnak", vagy valami másnak, mivel a háború szó egyre népszerűtlenebb az óceánon túl is. Ez azonban nem sokat változtat a lényegen, a két társadalmi rendszer kőzött tovább tart az eszmei harci (sz) nlélhláln MIHAIL ZIMJANYINT, a Szovjetunió prágai nagykövetét 50. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. (ČTK) MANLIO BROSIO, az Északatlanti Szövetség főtitkára kétnapos nyugatnémetországi látogatása során Erhard kancellárral és más személyiségekkel a multilaterális atomhaderö miatt a NATO-ban. felmerült ellentétek leküzdéséről és egyéb nemzetközi kérdésekről tárgyalt. Szombaton visszatért Párizsba. (CTK) EISZAKU SZATO japán miniszterelnök ismertette a parlamentben a kormány új programját. Az ázsiai országokkal való műszaki és gazdasági együttműködés fejlesztése s a megkülönböztetés nélküli, szabad nemzetközi kereskedelem mellett foglalt állást. Japán fokozza együttműködését az USA-val ls. ("CTK

J KWAME NKRUMAH ghanai elnök fogadta J. A. Malik szovjet külügy miniszter-helyettest s a két országot érintő kérdésekről tárgyalt vele. fe&DBt A JAPÁNi KORMÁNY elhatározta, hogy nem ad beutazási engedélyt a Kínai Kommunista Párt, a Vietnami Dolgozók Pártja és a Koreai Munkapárt küldötteinek, akik részt akarnak venni Japán Kommunista Pártja IX. kongresszásán. (CTK) A VENEZUELAI KORMÁNYCSAPATOK repülűgépei tovább bombázzák Lara és Falcon, államok falvait, ahol a katonai körök véleménye szerint a partizáncsoportok összpontosulnak. A kormány betiltotta a La Extra és a Venezuela Grafica baloldali lapokat, mert cikkeikben a kormányegységek kíméletlen akcióiról számoltak be. (CTK) NAIROBIBAN kenyai—szovjet gazdasági-műszaki együttműködési egyezményt írtak alá. fŐTK) AíRGENTlNÁBAflff mérckis M-én általános választások lesznek. A belügyminiszter jelentése szerint részt vehet a politikai pártok statútja követelményeit teljesítő valamennyi politikai csoport, (fCTW) Fehér zsoldosok Stanleyviľe fe'é nyomu'nak (Folytatás az 1. oldalról) „vadnyugatként" hat. A polgári személyek a hónuk alatt pisztolyt viselnek, mások géppisztollyal járnak. A repülőtérre állandóan fegyvert, lőszert, páncélautókat, élelmiszert, teherautókat és más anyagot szállító amerikai repülőgépek érkeznek. Kenyatta miniszterelnök, az Afrikai Egység Szervezete Kongóval foglalkozó bizottságának elnöke december elsejére a kenyai fővárosba összehívta a bizottság rendkívüli értekezletét. A TASZSZ szovjet sajtóiroda a kongói helyzetről kiadott nyilatkozatában a következőket írja: A kongói helyzet feltétlenül magára vonja a világ kormányainak és népeinek figyelmét. A kongói nép nemzeti felszabadító harcának újabb fellendülése júliusban az Adoula—Mobutu—Nendaka levitézlett kormány bukását eredményezte. A gyarmatosítók akkor a szeparatista Csombét tették meg miniszterelnöknek, aki a „nemzeti megbékülésről" szóló népámító nyilatkozatával kezdte tevékenységét. Csőmbe hangoztatta, hogy ő nem felelős Patrice Lumömba kongói nemzeti hős és más vezetők meggyilkolásáért. Csőmbe és imperialista urai manőverezésükkel nem vezethették félre Kongó és a többi afrikai ország népeit. A kongói hazafias erők fokozott harccal válaszoltak a bábrendszernek, és rövid idő alatt felszabadították az ország területének nagy részét. Csombét, a külföldi monopóliumok kiszolgálóját az afrikai népek nem engedték be egységszervezetük első ülésére, sem a későbbi kairói csúcsértekezletre. Lehullott az álarc Csombéról. A gyarmati nagyhatalmak ekkor ismét beavatkoztak Kongó belügyeibe. Az imperialisták nyílt támadást indítottak a kongói nép ellen. Belgákból, portugálokból, amerikaiakból, izraeliekből, nyugatnémetekből, dél-afrikai, dél-rhodesiai fehérekből álló zsoldosokat vetettek be, akik között kubai ellenforradalmárok is vannak. Ez a gyülevészhad belga, amerikai, nyugatnémet és portugál haditechnikát alkalmaz, halált és romlást okoz Kongó területén, állatiasságokat követ el. Figyelemre méltó az Egyesült Államok különös aktivitása a legutóbbi kongói eseményekben. Az Egyesült Államok katonai szállítógépeket, majd katonákat küldött Kongóba, állítólag e „repülőgépek védelmére", később azonban mind gyakrabban vetett be bombázókat és más fegyvereket a kongói hazafias erők ellen. Az imperialisták kongói fegyveres beavatkozása közvetlenül veszélyezteti az ország szuverenitását és függetlenségét. Ujabb kongói gyarmatosítás érdekében gyorsan „európaiasítják" a közigazgatást. Az állami ügyek, a hadsereg és a rendőrség irányítása európaiak, főként belgák és amerikaiak kezébe kerül. A portugál rabszolgatartók a szabadságáért küzdő angolai nép elleni hadműveletekre használják fel Kongó területét. Kongóban egyre 35 földbirtokot államosított a tanzániai kormány Dar-es-Salaam (CTK) — Tanzania kormánya kisajátított 35 földbirtokot, mivel tulajdonosaik — többnyire külföldiek — elhagyták az országot és nem munkálták meg földjeiket. Ezek a földtulajdonosok nem teljesítették a kormány fejlesztési tervét, és ezért megfosztották őket a tulajdonjogtól. A kormány összesen 22 ezer acre földet sajátított ki. November 1-én 21 birtokot sajátítottak ki 34 ezer acre földterületen. Tanzaniában ennek ellenére a földbirtokok jórésze külföldi állampolgárok, vagy külföldi társaságok kezében marad. Befejeződött a vatikáni zsinatt III. ülésszaka Róma (ČTK) — Tegnap délután főpapi misével és VI. Pál pápa zárszavával véget ért a II. vatikáni egyetemes zsinat 3. ülésszaka. A zsinat jövőre a 4. ülésszakkal fejeződik be. A pápa beszédében megígérte a római kúria „felújítását", amit úgy képzel el, hogy a világ minden részéből prelátusokat vonnak be a kúria munkájába, s így a kúria elveszti tiszta olasz jellegét. A bejelentést nagy tapssal fogadták. A pápa ezután az elfogadott szkémákkal kapcsolatban három rendeletet hirdetett ki (az egyházról, az ökumenizmusról és a keleti szertartású katolikusokról). Az ülésszak nem nagy eredménynyel zárult, mert az előterjesztett szkémák háromnegyed részét át kell dolgozni. erősebben érvényesül a dél-afrikai la siszta Verwoerd-rendszer és a délrhodesiai fajüldözők befolyása. Leopoldville a szomszéd független államok — Burundi, Zambia és Brazzaville-i Kongó elleni provokációk és zsarolás központjává válik. Az utóbbi napokban nyugtalanító hírek érkeznek a Tanzánia ellen készülő agresszióról. Nyerere elnök és más vezetők hangoztatják, bizonyítékok állnak rendelkezésükre arról, hogy egyes nyugati hatalmak összeesküvést szőttek Tanzánia kormányának az afrikaiaknak maguknak kell megoldaniuk. Számítani kell arra, hogy az afrikai államok és népek a növekvő veszéllyel szembenézve fokozzák ébf3iľ- ségüket és elszántságukat, hogy véget vetnek a neokolonialisták afrikai cselszövéseinek és összeesküvésének. Józanabb nyugati politikusok nyíltan beismerik, hogy a gyarmatosítók ideiglenes sikerei nem oldják meg a helyzetet, és Kongó máris második Dél-Vietnammá válik. A háborús kalandorok döbbenjenek rá: hu Dél-VietCsonibe zsoldosai durván bánnak az elfogott hazafiakkal. (CTK f elv.) megbuktatására. Az összeesküvésben fő szerepet játszik Portugália, amely bizonyos NATO-országok támogatását élvezve, durván megszegi az ENSZ antikolonialista határozatát. Az események szálai a külföldi monopóliumokhoz vezetnek, amelyek milliárdos nyereséget húznak a katangai, rhodesiai és a dél-afrikai réz-, urán- és más ércbányákból. Ezek az akciók veszélyes helyzetet teremtenek, amely fenyegeti az afrikai földrész békéjét, és nyugtalanságot kelt a békeszerető országokban. Szöges ellentétben állnak az ENSZ alapokmányával. Köztudomású, hogy az Afrikai Egység Szervezete miniszteri tanácsának rendkívüli ülésszakán szeptemberben az afrikai államok erőteljesen követelték, hogy szűnjék meg az idegen beavatkozás Kongó belügyeibe. ' A szovjet kormány teljes mértékben támogatja e jogos követeléseket. Teljesen egyetért az afrikai országok nézetével, hogy a kongói kérdés lényegénél fogva afrikai kérdés, ezért namban reménytelen helyzetbe jutottak, akkor az ötszörte nagyobb Kongóban még kedvezőtlenebbek a kilátásaik. A francia külügyminiszter joggal szólította fel a nagyhatalmakat, hogy ne avatkozzanak a kongói ügyekbe, mert csak így kerülhető el a polgárháború, amely viszályt válthatna ki a nagyhatalmak között. A népek nem térhetnek napirendre a nyílt támadás és a más országok belügyeibe történő idegen fegyveres beavatkozás fölött. A Szovjetunió egyöntetűen az igazságos harcot vívó hős kongói nép mellett áll. A Szovjetunió álláspontja világos: meg kell szűnnie a külföldi beavatkozásnak. A kongói nép,, úgy mint más afrikai népek, kapjon lehetőséget arra, hogy maga dönthessen ügyeiről, és megteremthesse független nemzeti államát. A Szovjetunió erélyesen elítéli a beavatkozók kongói akcióit és szíve mélyéből támogatja az afrikai államok törekvését, amelynek célja az Afrika közepén kialakult feszültség veszélyes gócának felszámolása. Eredményes eszmecsere a szovjet-amerikai kereskedőmről Befejeződött a moszkvai kerekasztal-konferencia ötnapos megbeszélés után véget ért Moszkvában a szovjet—amerikai úgy nevezett kerekasztal-tanácskozás. A sajátos konferenciát a Business International New York-i társaság készítette elő, amely tíz esztendeje minden évben megszervezi kerekasztaltalálkozóit — hol Londonban, hol Rómában, hol Tokióban — az amerikai üzleti körök külföldi kapcsolatainak bővítésére. A szovjet fővárosba az amerikai nagyvállalatok és bankok 92 képviselője utazott el. E nagy létszám s a reprezentatív névsor mintegy kifejezi az amerikai üzleti élet képviselőinek növekvő érdeklődését a Szovjetunióval folytatott kereskedelem iránt. Egyúttal bizonyos fajta aggodalmat is tükröz, hiszen a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai egyes tőkésországokkal — Franciaországgal, Angliával és Japánnal — gyorsabban fejlődnek, mint az USA-val. Szovjet részről a megbeszéléseken ott volt Rudnyev miniszterelnök-helyettes, Patolicsev külkereskedelmi miniszter, Nyesztyerov, a kereskedelmi kamara elnöke s természetesen sok neves közgazdász. A konferenciának egyébként ezúttal sem az volt a célja, hogy azonnal konkrét megállapodásokra vagy üzletkötésekre kerüljön sor, hanem elsődlegesen előzetes tájékozódó jellegű volt. Amerikai részről tanulmányozták a szovjet gazdasági élet struktúráját és a kereskedelem fejlesztésének lehetőségeit. A tengerentúli vendégek érdeklődésére jellemző, hogy a konferencia előtt írásban 140 kérdést nyújtottak be szovjet tárgyalópartnereiknek: ezek egy része arra vonatkozott, hogy milyen módon lehetne szélesíteni a kereskedelmet. Az Izvesztyija péntek esti száma közli Armand Hammernak, a legnagyobb amerikai műtrágyakonszern elnökének nyilatkozatát, amelyben a nyílt légkörben lefolyt tanácskozás eredményeit foglalja össze. „Ismeretes, hogy nálunk vannak, akik úgy vélik: az USA és a Szovjetunió kereskedelme nem fejlődhet, mert Amerikának, úgymond, nincs mit vásá-. rolnia a Szovjetuniótól. Ügy vélem, amikor majd ezek az emberek találkoznak konferenciánk részvevőivel, változtatni fognak állásfoglalásukon ..." fijaíÉ lázas tárgyalások az fEF-ről Schröder az Egyesült Államokba utazott Bonn (CTK) — Schröder nyugatnémet külügyminiszter hivatalos látogatásra Washingtonba utazott, ahol a sokoldalú atomhaderő létrehozásáról, valamit a nyugatnémet és amerikai politika egyeztetéséről tárgyal. Schröder Bonnban az Amerika-barát irányzat képviselője és elsősorban azért ment Washingtonba, hogy megismerkedjék az amerikai külpolitika terveivel Johnson újbóli megválasztása után. Von Hassel hadügyminiszter is tárgyalt Washingtonban a sokoldalú atomhaderőről. Nem érte el, hogy a tervre vonatkozó szerződést még ez évben aláírják. Előreláthatólag Johnson elnök erről a kérdésről még számos megbeszélést folytat a NATO vezető politikusaival. Schröder látogatására nyilván e sorozatos tanácskozás keretében kerül sor. Mivel a NATO jelenleg több csoportra oszlik, nincs kilátás arra, hogy Schröder látogatása eredményes lenne. Schröder hétfőn Rusk külügyminiszterrel, Bundyval, Johnson elnök tanácsadójával és McNamara hadügyminiszterrel tárgyal. Kedden visszautazik Bonnba. 1SS4. november 22. * Új SZÓ 3 \ \