Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-03 / 306. szám, kedd

Nem becsülhetjük le a juhtenyésztést Gazdaságpolitikánk irányítói, a mezőgazdaság szakemberei egyre komolyabban foglalkoznak hazánkban a juhtenyésztés kérdéseivel. A statisztika szerint valamikor több mint ötmillió juhot tartottak nyilván az országban. Sok esetben az állománycsökkenést a juhtenyésztés jövedelmezőségéről alkotott helytelen és téves indokokkal magyarázzák. Hozzáértő, idősebb juhpásztorok persze elutasítják az ilyen nézeteket, mert köztudomású hogy a juhtenyésztés szép jövedelmet nyújtó állattenyésztési ágazat. £s ezt a kijelentést már nemcsak a hegyvidéki körzetekben, hanem Dél-Szlovákia falvaiban is mind sűrűbben lehet hallani. A juhtenyésztés javára szói például az a tény is, hogy takarmányozás szempdntjából általában igénytelen állat tavasztól őszig aprófüvű gyepen, árokparton, tarlókon is megkeresi az élelmét. Csupán akkor kíván a juh készből eleséget, abrakot, egyszóval pénzértékben is kifejezhető más állatokkal is értékesíthető takarmányokat, mikor vastag hótakaró borítja a határt. Érthető tehát, hogy nemcsak tavasztól őszig, hanem télen is oly kevés kell a juhnyáj táplálására. A szántóföldek termőerejének fokozásában is komoly helyet foglal el a juhtenyésztés, hiszen trágyája több növényi tápanyagot tartalmaz, mint a szarvasmarháé. Ezenkívül a gyapjútej-, hústermeléssel is busásan visszatéríti a ráfordított költségeket, nem szólva arról, mily felbecsülhetetlen a jelentősége a gyomirtás terén. A felületes bírálók ezzel szemben azt hangoztatják: arra való a kapa, arra valók a korszerű vegyszerek, hogy a gyomot tőből kiirtsák. A juh egyébként nemcsak a gyomokat irtja, hanem az állati kártevőket is, lenyeli a drótféreg, vetési bagolypille petéit, az utóbbi időben elszaporodott gabonalegyek nyűveit. Ezt sok juhtenyész-^ tő szakember tapasztalatból tudja. Nézzük továbbá a gyapjútermelést, melynek jövőjéről az irányító szervek, a kutatóintézetek és a gyapjúholmik kedvelői eltérően vélekednek. Valóban csodálkoznunk kell az emberiség műszaki haladásán, állandóan újabb kórszerű gépek és anyagok ejtenek bennünket ámulatba. Köztük a műszálak, a nylon, perion, orlon, teszil és egyéb kísérletezés alatt lévő anyagok. Ezek a termékek mind nagy versenytársai a növényi rostoknak, az állati szőröknek, így a juhgyapjúnak is. A gyapjú tulajdonságaival azonban a műszálak nem mindenben vehetik feľa versenyt, csak a gyapjúval együtt tudnak érvényesülni. A vegyészek ezt is sokszor bebizonyították. Ebből tehát világosan következik, hogy juhtenyésztésünknek a gyapjútermelés az elsőrendű feladata, noha a tej

1-, illetve a sajt, a híres liptói túró termelésének népgazdasági szempontból szintén komoly a jelentősége Csehszlovákiában. A festői szlovák hegyvidéken termelt brindzának ősi időktől fogva jó neve volt a nemzetközi piacokon. A bécsiek például mindig előnyben részesítették bacsáink készítményeit, és a májusi liptóinak nem akadt párja az igényes nemzetközi piacokon. A régi jó hírnév azonban, mintha az elmúlt tíz esztendőben feledésbe ment volna, juhtenyésztő versenytársaink egyre inkább kiszorítanak bennünket a piacokról. Jugoszlávia, Magyarország, az USA, Hollandia, és még Németország is nagy mennyiségű juhtúrót, sajtot és egyéb készítményt vásárolt termelőinktől. Ma? A brindza után például egyre kevesebb az érdeklődés belföldön is, és ha a következő években nem történnek gyors és hathatós intézkedések a juhtenyésztés fellendítésére "— furcsán hangzik ugyan, de nem hallgathatjuk el — a csökkent belföldi kereslet kielégítésére is behozatalra szorulunk. Öreg bacsákkal folytatott eszmecsere folytán az is kiderült, miért csökkent az érdeklődés a brindza iránt például belföldön. Gazdasági és kereskedelmi szerveink a juhállomány csökkentése után arra „törekedtek", hogy áruféleségekkel választék szerint is ellássák az elárusítőhelyeket. Sajnos, de valóság, tehéntúróval 1:1 arányban keverve hozták forgalomba a brindzát, ami természetesen az áru minőségére is kihatott. Zvolenská Slatina brindzakészítő üzemében — a juhállomány csökkenése ellenére — a 40 százalékos juhtúró termelése az utóbbi három év alatt mintegy 60 000 kilogrammal növekedett, ugyanakkor az 50 százalékos liptóié lényegesen csökkent. Az azonos ter- Az alkotás lázában. mékek közti különbséget persze a fogyasztók megérezték, é

s ezért egyre kevesebben vásárolták az új árut. Az utóbbi hónapokban a készítő üzemek ugyan sokat javítottak a minőségben, aminek az lett az eredménye, hogy Ausztria ismét szívesen vásárol tőlünk brindzát. Régebbi gazdaságvezetési politikánk sem segítette a juhtenyésztés fejlesztését, hiszen annyi, sem közgazdasági, sem politikai szemszögből nem indokolt rendelet látott napvilágot, melyek távolról sem javítottak a törzstenyésztés fejlesztésében. A közép-szlovákiai kerületben — ahol gazdag hagyományai vannak a juhtenyésztésnek —még a mai napig is akadnak termelési igazgatóságok, amelyek nem veszik figyelembe a Földművelésügyi Minisztériumnak a tervezés új rendszeréről kibocsátott rendeletét, mely félreérthetetlenül leszögezi, hogy minden juhot 0,2-számosállatként kell beszámítaniok a mezőgazdasági üzemekben és az egyénileg gazdálkodó juhtenyésztőknél. Az 1959. évi felvásárlási árak rendezésénél is komoly hibák ütötték fel a fejüket. Eddig az időpontig minden eladott friss sajt kilogrammjáért 15,90 koronát fizettek. Egy évvel később már 3,70 koronával, tehát lényegesen csökkent a felvásárlási ár. Közben minden szövetkezetben szinte tömegesen irtották a juhokat, levágták a fiatal bárányokat. Ennek is megvan a magyarázata. A tavaszi kisbárányért 100 koronát, ha őszig tartotta, 110 koronát kapott a mezőgazdasági üzem. Ez az árreláció nagyban hozzájárult a juhok tömeges kiirtásához és ahhoz, hogy a juhtenyésztés jövedelmezőségét ellenkező előjellel magyarázzák. A birkabőr felvásárlási ára sem fejezte ki híven e fontos nyersanyag népgazdasági értékét, holott a külföldről behozott irháért drága devizával kellett fizetnünk, a hazai termelők pedig csupán 7,50 koronát kaptak egy-egy birkabőrért. Ha a termelők lenyírták a gyapjút, többet kaptak érte, mintha a bőrrel együtt értékesítették volna. Ma természetesen sokat változott a helyzet. A sajt, *a hús, a gyapjú és a bőr kedvezőbb felvásárlási ára anyagilag is érdekeltté teszi a termelőket. A közép-szlovákiai kerületben nagy igyekezettel fogtak hozzá e fontos hagyományos állattenyésztési ág fejlesztéséhez, közben azt is bebizonyították, hogy a juhtenyésztés a szocialista mezőgazdasági üzem keretein belül is kifizetődő és jól jövedelmező. Az očovai szövetkezet bacsái az év folyamán 120—150 napon keresztül legeltetik nyájukat és eddig 96 846 korona tiszta haszonnal gazdagították a közös bevételt. Amikor azt kérdeztük tőlük, megtudnák-e mondani, hogy az állatonkénti tiszta jövedelem tavaly hogyan alakult, ennyit válaszoltak: 311 korona! A mošovcei juhászok több mint 116 000 koronát, egy-egy juh után pedig 285 koronát helyeztek el a szövetkezet pénztárában. Ezek az eredmények annál . Inkább meggyőzőek, mivel részben még az árrendezés előtt érték el őket. A juhtenyésztés nagyüzemi formáinak kialakításában a šalkovái szövetkezetesek is bebizonyították e tenyésztési ág létjogosultságát. A do novalyi birkaszállásukon ez időn sze rint 400 juhot tenyésztenek, és 71 000 korona beruházással korszerű nagyüzemi férőhelyeket építettek. Jövőre megkétszerezik állományukat és az eddigi 300 hektáros legelőjű ket több mint 100 hektárral bővítik A szövetkezet bacsái új munkamódszerekkel, korszerű technológiával váltják fel a régieket. Ez idén már gépek segítségével végzik a juhok fejését, ami egy juhra számítva 79 koronával növelte a munka termeié kenységét. A párt és kormány hathatósabb támogatásával a juhtenyésztö nagyüzemek az új technológia bevezetésével a bacsák szakmai képzettségét is magasabb szintre emelhetik. A trenčíni járás Záblatie községében középfokú juhászati technikum várja a tanul nivágyó fiatal és idősebb juhászokat E szakiskola ugyan még csak egyedüli Szlovákiában, de éppen a téli oktatási rendszer bevezetésével nagy lehetőséget nyújt a szakképzés további elmélyítésére. Nagyon hasznos dolog lenne, ha a déli járások mezőgazdasági üzemei is minél több juhászt, bojtárt küldenének e szakiskolába, hogy ők is lépést tarthassanak a juhtenyésztés fejlődését segítő követelményekkel. A juhtenyésztés természetesen, akár a galántai, akár az érsekújvári, vagy a lévai járást számítjuk, bárhol igazolhatja jövedelmezőségét. Ehhez természetesen a hegyvidéki bacsák tudásához, tapasztalataihoz méltó szakismeretekre van szükség. Az ipolyviskl szövetkezetesek meg tudnák mondani, mit jelent egy szakképzett juhász. Míg tapasztalatlan juhászra bízták a nyáj gondozását, egy év alatt csak 600 kilogramm sajtot értékesíthetek. A hegyvidéki körzetből szerződtetett bacsájuk ugyanakkor azonos juhállománytól 1600 kilogrammra növelte a szövetkezet sajttermelését. En nek természetesen megvolt a maga hátránya is, mert a szerződtetett bacsa mindent a juhok lefejésére, tehát a haszonra fektetett és elhanyagolta a törzstenyésztés fejlesztését. Ma ismét „saját bacsák" állnak a juhtenyésztés élén, akik eredményesen értékesítik — mint ahogyan ők mondják — a szlovák bacsa gazdag tenyésztési tapasztalatait. Végeredményben tehát most összegezhetjük a tapasztalatokat és arra a kérdésre, kik tenyészthetnek sikeresen juhot, az egyértelmű választ is megadhatjuk. Egyetérthetünk a gyakorlott szakemberek véleményével, akik nem győzik eléggé hangsúlyozni, hogy a juh a nagyüzem állatja. Átgondolt gazdaságvezetéssel semmiképpen sem veszélyezteti és nem is gátolja a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését. 1970-ig országos méretben több mint 150 000-rel kell szaporítani meglévő juhállományunkat. Eddig eze

n a téren sok volt a bökkenő, ám ha a termelési igazgatóságok komolyan veszik a juhtenyésztés ügyét, a hibákat rövid időn belül teljesen kiküszöbölhetik és öregbíthetik hazánk juhtenyésztésének eddigi jó hírnevét. SZOMBATH AMBRUS (K, B-aehan felv,J Növeljük a párton belüli nevelés hatékonyságát Az országunk fejlődése szempontjából döntő jelentőségű feladatok fokozott igényeket támasztanak az ideológiai neveléssel szemben. Pártunk Központi Bizottságának múlt évi decemberi plenáris iiíése kitűzte az ideológiai munka szakaszén ránk váró feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a párton belüli nevelés a CSKP politikai-eszmei egysége és a pártfegyelem megszilárdításának, valamennyi kommunista marxista—leninista ismeretei gyarapításának és a párt akcióképessége fokozásának egyik döntő eszköze. Éppen ezért szükséges, hogy most, amikor a kommunisták és pártonkívüliek ezrei a pártoktatás különböző alakulataiban ismét megkezdték a marxizmus-leninizmus elméletének és pártunk politikájának tanulmányozását, felvessünk néhány gondolatot a párton belüli neveléssel kapcsolatban. A kommunisták és a pártonkívüliek bölni a múltban előforduló fogyaténevelésének alapvető irányelve to- kosságokat, például olyasmit, hogy a vábbra is a CSKP Központi Bizottsá- kommunisták jelentős része hosszú gának 1962. szeptemberi határozata éveken keresztül ugyanazt a kört lá„A párton belüli nevelés további fej- togatta, és ugyanazon problémákat lesztésének fő irányairól". Az elmúlt tanulmányozta. Ez egyik fő oka ankét év tapasztalatai e határozat he- nak, hogy az egyes pártszervezeteklyességét igazolták. Megmutatták, ben az elvtársak közömbösek a pártmennyire fontos, hogy a politikai ne- oktatás iránt. A kommunistákat és velést egybekapcsoljuk a gyakorlati pártonkívülieket átgondoltan és célélettel, sokoldalúan felhasználva az szerűen kell beosztani az egyes alaeszmei ráhatás különböző eszközeit, kulatokba, figyelembe véve az egyes A párton belüli nevelés megkívánja, elvtársak munkabeosztásával együtt hogy az egész év folyamán szervez- járó szükségleteket, egyéni édeklődézünk különböző előadásokat, ideoló- süket, politikai-elméleti tudásukat, togiai konferenciákat, szemináriumokat, vábbá gyakorlati tapasztalataikat, álvitaesteket a párt politikájának a taláncs és szakmai képzettségüket. A nemzetközi kommunista mozgalom differenciáltság elvének érvényesítése fontos kérdéseinek megvitatására, a formák és módszerek sokrétűségét Másrészt különböző alakulatok létesí- kívánja meg. Örvendetes, hogy az tését tervezzük, ahol a kommunisták utóbbi időben egyre több kommunisés a pártonkívüliek közösen, a párt ta és pártonkívüli van beosztva a felszükségleteinek megfelelően, a hall- sőbbfokú alakulatokba. Például a dugatók műveltsége, munkabeosztása és naszerdahelyi járásban a pártszerveegyéni érdeklődése alapján elmélyít- zetek az új oktatási évben fokozott hetik politikai ismereteiket. A párton érdeklődést tanúsítottak az esti iskobelüli nevelés ilyen komplex értelme- iák. a különböző tanulmányi csoporzése felel meg legjobban a Központi tok iránt. 120 elvtárs látogatja a Bizottság határozatában lefektetett marxista—leninista egyetemet. Számos irányelveknek. pártszervezetben szerveznek előadásRendkívüli figyelmet kell szentelni sorozatokat időszerű bel- és külpolia párton belüli nevelés tartalmának, tikal kérdésekről. A tapasztalatok azt A pártszervezetek számára nem le- bizonyítják, hogy a megosztottság elhet közömbös, mit tanulmányoznak vének következetes érvényesítése, a az egyes alakulatokban, megfelel-e formák és módszerek sokrétűsége nöaz alakulatok tanulmányi programja veli az érdeklődést a párton belüli a pártszervezet, az üzem, vagy a köz- nevelés iránt és kedvezően befolyáség szükségleteinek. Hiba az, hogy solja színvonalát és hatékonyságát, számos pártszervezetben a véletlenre, A ártQn belüu nevelés s(ker0 és vagy egy-ket elvtárs szubjektív vele- eredm

ényessége nagymértékben függ ményére bízták a párton belüli neve- a propagandistáktól és a l

ektoroktól. les tartalmának kijelöleset Helytelen Éppen ezér[ kiválasztásukra és nev

e. az is, ha a partszervezetek gépiesen lésükre a pártszervez€teknek és sze

r. átveszik a felsőbb szervek által ja- yeknek dot ke

l, fordítaniu

k. vasolt programokat. Ellenben ajánla- Helyesen iárnak el azon párt

Szervetos, hogy a pártszervezet komoly vi- M amelyek a propagandista és ta tárgyává tegye ezt a kérdést. lektorj tisztségg

ei a legfejlettebb elvA párton belüli neveles tartalmat az társakat bIz

z« Számos példát adott helyen dolgozo kommunisták es ,

ehetne eml{tenj arr

a, a

mikor a szövetpártonkívüliek, valamint az egesz keze{ eJ agro

nómusa, vagy az pártszervezet szükségleteinek elemzése alapján határozzák meg. Természetesen figyelembe kell venni az általános érvényű követelményeket, min' üzem vezetője fejt ki tevékeny propagandamunkát. Ezt a gyakorlatot alkalmazni kellene minden pártszervenos érvényű követeimenyettei, mm- zetben Tapasztalhatjuk hogy er

edmé denekelott azt, hogy a parton belüli propagandamunkára csak olyan nevelesnek aktívan el o kell segítenie elvtársak képese

k, akik behatóan i

s. a népgazdaság prob émáinak megöl- merik a marxizmu

s_

lenlnizmus elm

é. dását .valamint a dolgozó nép politikai aktivitásának fokozását. A duna szerdahelyi járásban például, tekinleti tételeit, s alkotó módon alkalmazni tudják őket a gyakorlatban. Az a véleményünk, hogy a propagantettel a járás gazdasági jellegére, dista káderek nevelésére 0 legalka

l. nagy figyelmet szentelnek a mezogaz- Jllasabb forma marxist

a_

leninist

a daság problémainak Az elmúlt évben ho

sszabb időtar több mint 2000 elvtárs tanulmányozta sr f

t' tamú internátusi politikai iskolázás. . . , . .,, waiuu Uliei JldlUbl IJUltUftdl l a mezőgazdasági termeles ökonómlá- ^ SZKp x

x *

gresszus

a ját, mindenekelőtt azokat a xizmus—leninizmus elméletét megszaket. melyek a járás szempontjából ba(Utom a dogmatizmu

s béklyóitól, fontosak. g

s a

z5

t

a hatalmas fejlődésen ment ÄL SfS keresztül, új ismeretekkel és tételekkel bővült. Több tételt átértékeltünk, másokat tovább fejlesztettünk. A proton belüli nevelés tartalmának időszerűsége. A kommunistákat fel kell ké° , , inaaunai lüvgimj iciica^icuunn. n unjszítenie a párt problémainak megöl- _

aMndisták

n.

k óo'^k,ónknak úi dására, a párt politikájának magyará- * * «ctoroknak sok^ ÍZ- kedniük, s ezeket el kell sajátítaniuk. munisták idejében és részletesen megEnnek érdekében a dunaszerdahelyí smerkedjenek a CSKP Kozponti Bi árásban az k 4 évben a pr

o. zottságának határozataival s ezeket ndjstá

k ^ lektorok részér

e ^ a pártoktatás alakulataiban áttanul ^ szemináriumot terveznek a mányozzák. Éppen ezért a különböző marx

j *

a_

lenjnista elmélet 1 újab

b eredményeinek ismertetésére. A párton belüli nevelés sikerét csak alakulatok programját, amelyet az ok tatási év elején dolgoznak ki, nem szabad dogmának, megváltoztathatatlannak tekinteni. Ellenkezően érzéke- úgy lehet biztosítani, ha a pártszernyen reagálnia kell az esztendő fo- vezetek és szervek rendszeresen tölyamán beállt politikai és gazdasági rödnek me

netével és kedvező feltéteeseményekre, pártdokumentumokra. ]eket teremtenek a

z alakulatok 1964'65.^ évi ÄÄe^ tevékenységéhez. Nem lehet eltitkolni készítéséről szóló határozatában java- a

7-t hogy ez nmcs így minden solja. hogy a pártoktatás keretében pártszervezetben. Több helyen még a következő kérdéseket tanulmányoz- lebecsülik a nevelőmunka jelentösézák: • népgazdaságunk jelenlegi feladatai, távlatai; a nemzetközi szocialista munkamegosztás kérdései; • a nemzetközi kommunista mozgét, egyoldalúan kiemelik és eltúlozzák a szervező munka szerepét. Látni kell azonban azt, hogy a politikai, szervező és eszmei nevelő tevékenység egységes egészet alkot, s a pártgaloni jelenlegi helyzete és fejlődése; munka egyik vagv másik részének • népünk erkölcsi-politikai egységé- egyoldalú kihangsúlyozása hibákhoz nek megszilárdítása; • a párt eszmei és szervezeti egysége és a lenini normák következetes érvényesítése; a honpolgár! érzés és munkafegyelem ntivelése. a szocialista állam és társadalom iránti viszony megszilárdítása. A Központi Bizottság határozata vezet. N. B. ÓRÁNKÉNT 3000 KM A jövő közlekedését nem az országutakon, hanem különleges csövekben fogják lebonyolítani óránkint 3 ezer .... . „,„, kilométeres sebességgel. Ennek a fanhangsulyozza a difíerenciáltság ^lvé- lasztikus jósIatnak a „érzője R a ynek érvényesítését a párton belliit ne velésben. Éz azt jelenti, hogy a tanulmányokat a kommunisták különböző csoportjai, mint például a pártaktíva a funkcionáriusok, továbbá a tagjelöltek és a fiatal tagok részére külön-külön kell szervezni, Ki kell kíiszöm u n d 1

1 t n e r, a New York-i politechnikai intézet professzora. A tudós jelenleg két nagy amerikai iparvállalattal tárgyal, hogy megszerezze az első kísérleti gyor$közleked^i csővonal építéséhez szükséges kétmillió dollárnyi tőkét. SZ-Ó 4 * november %