Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-20 / 323. szám, péntek

A CSKP Központi Bizottságának határozata a népgazdaság-fejlesztés 1965-ös tervéről (Folytatfis az 1. oldalról) célja a réteken a szénatermelés fellendítése és a betakarítási vesztesé gek csökkentése. A rétek hektárhoza inának növelése elősegíti a szemes takarmányok megtakarítását. A jövő évben a határ menti területeken ne csak a széna begyűjtéséről gondoskodjunk, hanem a rétek gondozásáról is. Ennek érdekében a réteket maradéktalanul átveszik az állami gazdaságok, esetleg más járások földművesszövetkezetei. A kerületek, a járások és a mezőgazdasági üzemek feltételeihez igazodva megkülönböztetett mődon látunk hozzá a hús, a tej és a tojás termelésének és felvásárlásának biztosításához. A jő termést elérő és takarniánykészletekkel rendelkező kerületekben törekedni fogunk az állattenyésztési termékek termelési tervének túlszárnyalására, főleg az első félévben, hogy a felvásárlás országos tervét egyenletesen teljesítsük. A mezőgazdasági termelés fejlesztésével és belterjessége növelésével párhuzamosan feltétlenül intézkedéseket kell foganatosítanunk a terményegységre eső költség csökkentése és a munkatermelékenység növelése érdekében. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok tevékenységét mélyítsük el, hogy a terv teljesítésére irányuló intézkedéseik kötelezzék a mezőgazdasági üzemeket s a termelési igazgatóságok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek, amelyeket az egységes irányelvek keretében saját belátásuk szerint felhasználhatnak. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok felépítését hozzuk összhangba a járások feltételeivel, tökéletesítsük a termelési igazgatóságok és a nemzeti bizottságok együttműködését, kölcsönös kapcsolataikat. • • • Az 1965. évre szóló terv még nem segíti elő megfelelően azokat a progresszív elemeket, amelyek lehetővé teszik a munka társadalmi termelékenységének gyors növekedését. Néhány gyenge pontja van, főként a beruházási építkezés előkészítése és megvalósítása tekintetében. Az új termelőhelyek üzembehelyezése nincs teljes mértékben biztosítva, és továbbra is fennáll a befejezetlen építkezések költségvetési ára növekedésének irányzata. A terv nagy tartaléka a termelés és a termékek műszaki színvunalának nem új beruházási építkezések gyarapításával való emelése, hanem főként a szakosítás, a termelés összpontosítása következetesebb megvalósításával való növelése. Lassú ütemben halad a termelési programok megváltoztatása és az új termékek gyártásának bevezetése. Az egyes ágazatok és a külkereskedelem közötti kapcsolatokat, a társadalmi szükségleteknek kell alárendelni, s el kell érni, hogy a legnagyobb mértékben értékesítsük a behozott nyersanyagokat és termékeket, s a kivitelben növeljük a magas fokúan rentábilis termékek hányadát. Részletmegoldásokat kell keresni a belkereskedelem szükségleteinek kielégítésében, az áruválaszték bővítésében, a minőség javításában és a hiánycikkek kiküszöbölésében. Nem használjuk ki maradéktalanul a népgazdaság lehetőségeit a munkaterme lékenység növelésében és az önköltség csökkentésében, ami azután a termelési fogyasztás növekedésében, az aránytalanul nagy munkaerő-igénylésben, elsősorban az iparban és az építészeti termelésben mutatkozik meg. A központi bizottság szükségesnek tartja az ipari és a mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán, a tudományban és a kutatásban, az építészetben és a közlekedésben, a kül és a belkereskedelemben dolgozó munkások, szövetkezetesek, technikusok, agronómusok, zootechnikusok és gazdasági dolgozók erőfeszítését és kezdeményezését a terv említett gyenge pontjai aktív megoldására összpontosítani. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A KORMÁNY FELADATÁVÁ TESZI: a) A vállalatokban és az üzemek ben konkrét intézkedéseket fogana losítani az 1965 évi állami tervfel adatok megoldása és biztosítása érde kében Emellett a munkát úgy kell irányítani és megszervezni, hogy az állami terv összeállításának munká latait, a terv vállalatokra és üzemek re való szétírását és az 1965. évi vál lalati tervek kidolgozását lényegében az év végéig befejezzék, b) A gazdasági szervek munkáját nyomatékosan a következőkre keli irányítani: — A termelés terén a munkatermelékenység növelésére, a minőség javítására, a termelési költségek csökkentésére úgy, hogy a termelési fogyasztás lényeges csökkenését és munkaerfimegtakarítást érjenek el. E feladat teljesítése érdekében meg kell valósítani az e kérdésekről hozott I előbbi párthatározatokat úgy, hogy megoldásuk összhangban álljon az egyes ágazatok konkrét feltételeivel. A vállalatokban a kötelező termelési kalkulációk és fogyasztási normák kidolgozásával és betartásával meg kell határozni a jövedelmezőség és a gazdaságosság növelésének hatékony módszereit. Emellett a népgazdaság tervszerű irányítása új rendszerének keretében előkészített gazdasági ösztönzőket is fel kell használni. — A beruházási építkezések terén figyelmüket a társadalom érdekeire, a legnagyobb mérvű gazdaságosságra, a tervek előkészítésére, a jóváhagyott költségvetési árak betartására kell összpontosítaniuk. Az erőket és eszközöket a legnagyobb mértékben a kulcsfontosságú akciókra kell összpontosítani, biztosítani kell a terve zett termelőhelyek üzembe helyezését, komplett felépítését és meg kell szüntetni a befejezetlen építkezések aránytalanul nagy számát. Gondoskodni kell azon beruházási akciók megvalósításáról, amelyek összefüggnek a fejlődési strukturális változá sokkal és megjavítják a külkereske delem helyzetét. Az eszközöket haté konyán fel kell használni a termelő vállalatok részleges korszerűsítésére is. — A tudomány és a technika terén az erőket és az eszközöket továbbra is a kutatás és a fejlesztés fő feladatainak mielőbbi megoldására kell összpontosítani, ami a tudományos kutatómunka fokozott hatékonyságának alapfeltétele. Főként a gépiparban olyan fejlesztési ágakat kell kitűzni, amelyekre erőinket és eszközeinket összpontosítjuk. — A külkereskedelem terén meg kell javítani az egyes behozatali és kiviteli ágazatok kapcsolatát. Főként termékeink külföldi értékesítésénél szorosabbá kell tennünk a külkereskedelem és a termelés kapcsolatát Ehhez fel kell használni a tervszerű irányítás új rendszerének elveit, hogy a külkereskedelem még szorosabban összeforrjon a termeléssel. Törődni kell azzal, hogy kezdeményező, hatékony intézkedéseket tegyünk a behozatal terén és a kivitel fokozására, s a hatékony kivitel növeléséhez megteremtsük a feltételeket a minőség javításával, a szükséges választékkal és a kivitelre kerülő árucikkeknek a külföldi vásárlök igényeihez való alkalmazkodásával. Rugalmasan fel kell használni a külföldi piacokon levő helyzetet, az anyagi érdekeltség eszközeit a kül- és belföldi piac számára szállított termékek aktív befolyásolására kell felhasználni. c) Az életszínvonal emelése és a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében: — A termelés és a kereskedelem terén növelni kell a felelősséget a lakosság szükséges termékekkel való ellátásáért és ehhez már az 1965-ös év tolyamán fel kell használni a tervszerű irányítás új rendszerének elemeit. — Már az 1965-ös év folyamán meg kell teremteni a munkaidő további lerövidítésének feltételeit. — A nemzeti bizottságok és a termelőszövetkezetek által irányított gazdaság szakaszán gyorsabban ki kell bővíteni a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat, elsősorban azokat, amelyek megkönnyítik a dolgozó nők munkáját. E célból az eddiginél nagyobb mértékben kell felhasználni a helyi szabad mun- j kaerőket és új díjazási formákat, mint pl. részesedési béreket, jutalékrendszert stb. Lényegesen bővíteni és javítani kell a lakásalap javítását és karbantartását. d) Minden fokon meg kell szilárdítani a munka- és az állami fegyelmet, az anyagi felelősségre vonásnál meg kell szüntetni a következetlenséget, ami gyengíti és megkárosítja a társadalom érdekeit. el A folyamatos termelési határidőkkel összhangban idejében tisztázni kell az 1906. évi terv összeállításának alapjait. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A PÄR1SZERVEK ÉS -SZERVEZETEK FELADATÁVA TESZI: — Az állami és gazdasági szervek és a nemzeti bizottságok dolgozóit hatékony műszaki-szervezési intézkedések kidolgozására kell vezetni, amelyek első sorban a gazdasági fejlődés minőségi részét biztosítják. Minden téren gondoskodni kell az 1965. évi állami tervben kitűzött feladatok teljesítéséről. — A gazdasági szervek tevékenységéi úgy kell irányítani, hogy a műszaki gazdasági konferenciák határozatainak és az évi komplex elemzések eredményeinek felhasználásával biztosítsák a műszaki fejlesztésben kitűzött feladatok megvalósítását, az állő- és a forgóalapok felhasználását a jövedelmezőség növelése és a gazdaságosság fokozása érdekében. — A gazdálkodás magasabb fokú jövedelmezőségének elérése érdekében a gazdasági szerveket arra kell vezetni, hogy helyesen állapítsák meg és használják fel a fogyasztási és teljesítménynormákat, az operatív kalkulációkat, va lamint arra kell vezetni őket. hogy cél tudatos gazdasági elemzésekkel és a vállalaton belüli irányítás egész rendszerével hozzájáruljanak az üzemen be lüli önálló elszámolásnak, mint a gaz dasági irányítás eszközének elmélyítésé hez és szélesebb körű felhasználásához A SZAKSZERVEZETI ÉS IFJÜSAGI SZER VEK ÉS SZERVEZETEK FELADATÁVÁ TESZI: — Hogy tevékenységüket elsősorban a termelés konkrét kérdéseinek megoldáséra, mindenekelőtt a minőségi mutatók teljesítésére irányítsák A dolgozók körében közvetlenül a munkahelyeken végzett hatékony politikai és szervező munkájukkal serkentsék az egyének és egész kollektívák kezdeményezését, fő ként a szocialista munkaversenyben. — El kell érni a szocialista munkaverseny lényeges elmélyítését, s fejlesztését egybe kell kapcsolni a termelésben, az új termékek külföldi és belföldi piac számára történő termelésének bevezetésében levő feladatok teljesítésével és túlteljesítésével. Meg kell teremteni a feltéleleket ahhoz, hogy a dolgozók nagyobb kezdeményezéssel törekedjenek magasabb fokú jövedelmezőségre és a termékek minőségének megjavítására. A termelés minőségének megjavításáért folyó versenybe nagyobb mértékben be kell vonni a termelés előtti szakaszok dolguzóit. főleg a konstruktőröket, technológusokat stb. — A dolgozók kollektíváit arra kell vezetni, hogy kezdeményezően feltárják a termelésben rejlő tartalékokat, fejlesszék az újítók és ésszerűsitők mozgalmát. E célból a gazdasági vezetőségtől meg kell követelni minden hozzáférhető tájékozódási eszköz és forrás felhasználását a hasonló hazai és külföldi termelőhelyek legjobb eredményeiről. Ezeket az eredményeket meg kell ismertetni a versenyző kollektívákkal és egyénekkel, azzal a céllal, hogy utolérjék és túlszárnyalják e színvonalat. Ezen a téren főként a szocialista munka brigádok és a példás kollektívák tevékenységét kell széles alapokon továbbfejleszteni. — Sokoldalú segítséget kell nyújtani a mezőgazdasági üzemeknek, főként a határvidéken a föld termővé tételében, öntözéshez szolgáló víztárolók építésében, a lakás- és a beruházási építkezésben. A CSKP Központi Bizottsága megvan győződve róla, hogy hazánk felszabadulása 20. évfordulójának évében valamennyi dolgozó közös erőfeszítésével az 1365. évi tervfeladatokat teljesítjük és túlteljesítjük, s elérjük a népgazdaság minőségileg magasabb színvonalát és hatékonyságát. A Központi Bizottság e feladatok teljesítését szorosan összekapcsolja a CSKP XII. kongresszusa határozatainak teljesítésével, főként a tervszerű irányítás új rendszerének bevezetésével, az 1966—1970. évi terv kidolgozásához szükséges feltételek megteremtésével. Valamennyi' kommunistához és dolgozóhoz azzal a felhívással fordul, országos kezdeményezéssel törekedjenek a tervfeladatok sikeres teljesítésére. Igyekezzenek további jó eredményeket elérni a magasabb fokú termelékenységért, a jobb minőségért és gazdaságosságért folyó versenyben, a népgazdaság sokoldalú fejlesztésére irányuló erőfeszítésben. Elhunyt Gustáv Senček elvtárs A CSKP KB határozata a tej- és egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának rendezéséről, és a mezőgazdasági termelésben az anyagi érdekeltség növelésére irányuló további intézkedésekről Szlovákia Kommunista Pártja Köz! ponti Bizottsága mély megrendüléssel ; közli, hogy 1964. november 18-án hoszszú betegség után 73 éves korában elhunyt Gustáv Senček elvtárs, a j CSKP alapító tagja, az SZLKP KB tagja. Senček elvtárs élete elválaszthatatlanul összeforrott a munkásosztály harcával és a kommunista mozgalommal. Már 1918-ban mint hadifogoly belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába és a Vörös Hadseregbe. A Vörös Hadsereg győzelme után visszatért ha. zájába, ahol 1921-ben belépett Cseh Szlovákia Kommunista Pártjába. Annak idején ezernyi sorstársával együtt őt is kivándorlásra kényszerítette a nyomor. Argentínába került, ahol bekapcsolódott az illegalitásban dolgozó kommunista párt tevékenységébe, s a párt vezető funkcionáriusa lett. Tevékenységéért üldözték, sőt be is börtönözték. Hazatérte után 1948-ban szabad hazánkban aktivan bekapcsolódott új életünk építésébe. Különböző párt- és közéleti tisztségekkel bízták meg. Nyugdíjaztatása után is fáradhatatlanul tovább tevékenykedett, mint az SZLKP KB tagja. A párt Senček elvtársat saját halottjának tekinti. Temetése pénteken, november 20-án 13,00 órakor lesz Bratislavában az SZLKP központi pártiskolájának épületében (Smeralova 10.). Az elhunytat ugyanaznap 11,30-tól 12,45 óráig ravatalozzák fel az iskola előcsarnokában. Búcsúztatása után a halottat a brnói krematóriumban hamvasztják el. Emléke felejthetetlen! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A mezőgazdaság alapvelő feladata, amelyet Csehszlovákia Kommunista Párt Jának XII kongresszusa hagyott jóvá, a mezőgazdaság színvonalát fokozatosan az ipar szintjére emelni. Mindazok ai. intézkedések, amelyeket a CSKP Közpon tl Bizottsága a mezőgazdaság további fejlesztése érdekében az utóbbi két év folyamán hagyott jóvá, következetesen e fő feladat teljesítésére Irányulnak. A mezőgazdasági termelés fejlődését a föld-beruházások, a gépesítés és a gazdasági berendezések építése biztosítják Fokozódik az ipari műtrágyák és más vegyszerek szállítása a mezőgazdaság részére. Az utóbbi két év folyamin az ipari műtrágyák szállítása a mezőgazdasági földek hektárjára számítva 26,9 kilogrammal növekedett. Ez a gyarapodás háromszorosan meghaladja az 1960— 1962. évek átlagát. Megnövekedett a takarmánykeverékek termelése, amelyekből 1964-ben a mezőgazdasági üzemeknek 260 000 tonnával többet szállítanak, mini 1962-ben. A párl Központi Bizottsága a terme lés anyagi biztosításával együtt figyelmet szentel a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói fokozott anyagi érdekeltségének a mezőgazdasági termelés eredményeiben Elsősorban a szövetkezeti parasztok szociális biztosításának bővítéséről van szó, amelynek színvonala lényegesen megközelítette a liibbi dolgozó szociális biztosítását. Az állami gazdaságokban egyes szakmáknál emelték a béreket. Prémiumokat vezettek be a tej piaci termelésének növelésééri, bővült a GTÁ-k tevékenysége és számos más intézkedés is történt. A CSKP Központi Bizottsága értékelte a felvásárlási rendszert és a többi gaz dasági eszköz eddigi hatását, amelyek kifejezésre juttatják az állam és a mezőgazdasági üzemek közötti lényegében helyes kapcsolatot. E kapcsolat néhány oldala azonban nem gyakorol kellő ha tást a mezőgazdaságon bévül levő különbségek leküzdésére, a munkaerők folyamatos bizlosftására. és anyagi érdekeltségükre a termelés gyors növelésében és a termelőeszközök hatékony felhasználásában. A CSKP XII. kongresszusa határozatainak megvalósításával kapcsolatban foganatosított egyes Intézkedések kiegészítésére a CSKP Központi Bizottsága jó vábagyja: 1. A mezőgazdaság] üzemek anyagi érdekeltségének megszilárdítását, azon termékek termelésének növelésében, amelyek döntő fontosságúak a lakosság ellátása szempontjából. Ezenkívül növelni kell a fiatalok érdeklődését a mezőgazdasági munka Iránt, az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok jövedelmét 669 millió koronával kell növelni. 2. Erőteljesen rokozni kell a szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés fejlesztése iránti anyagi érdekeltséget: — egy liter 3,6 százalék zsiradéktartalmú tej felvásárlási árát az eddigi 1,80 koronáról 2,— koronára emelik fel, — a vágómarha felvásárlási árát a magasabb minőségű osztályokban a bikák, ökrök és üszők csoportjában az élősúly 1 kg-jáért átlag 1 koronával emelik, — a haszonmarha felvásárlási árát az egyes kategóriákban 1—3 koronával emelik az élősúly 1 kg-jáért számítva, — a kis tehénállománnyal rendelkező szövetkezetek, amelyek minden év végén növelik a tehénállomány számát az előző év hasonló időszakához viszonyítva, elsősorban leborjazott üszőkkel, amelyeket saját üzemükben neveltek és folyattak be, darabonként átlag 1500 korona prémiummal jutalmazzák. 3. Ezen intézkedésekre nyújtott eszközök részleges pótlása céljából a vágósertések árát kg-onként átlag 0,50 koronával, a vágócsirkéjét 1,50 koronával, a kacsa árát a téli és nyári felvásárlási árak bevezetésénél kg-ként átlag 2,— koronával, a horső árát 100 kg-ként 100 koronával leszállítják. 4. Jobban kell felhasználni az állam és a mezőgazdaság közötti értékkapcsolatot a termelés fejlesztésire. E célból a tavalyi év tapasztalatai alapján az 1965. és 1966 években növelni kell a piaci termelés növeléséért kifizetett prémiumrendszert az utóbbi három év átlagához viszonyítva a következő termékeknél: — a piaci tejtermelés növeléséért a hegyi és burgonya zabtermelő körzetekben literenként 1,20 koronával, a burgonyatermő körzetekben 0.90 koronával, a cukorrépa és a kukorinatermő körzetekben 0,50 koronával. A Mező-, Erdő- és Vlzgazdaságl Minisztérium az év végéig kiadja ezen eszközökkel való gazdálkodás megfelelő irányelveit. Abból az elvből kell kiindulni, hogy a termelési igazgatóság ezeknek az Irányelveknek megfelelően felelős az eszközök célszerű ráfordításáért és a velük való gazdálkodásért. 7. Az irányítás gazdasági eszközeinek rendszerében az eddiginél jobban kell felhasználni a mezőgazdasági adót a differenciális hozam problémájának megoldására. A Mezőgazdasági Minisztérium feladata az 1965. év folyamán kidolgozni e feladatot úgy. hogy ne csökkentse az üzemek érdekét azon utólagos földberuházások és mezőgazdasági üzemi beruházások iránt, amelyek elősegítik a termelés további növekedését. A Pénzügyminisztérium a kerületi és iíírSsi nemzeti bizottságokkal megegyezésben kidolgozza azt az eljárást, amely lehetővé teszi, hogy az 1965. évi mezőgazdasági adó kirovásánál a gyengén gazdálkodó EFSZ-ek, amennyiben helyzetük megköveteli, és azok a szövetkezetek. amelyeknek brntto-jövedelme nem fejlődik az egész brutto pénzjövedelemmel összhangban, rendkívüli adókedvezményt kapjanak, egészen 55 mll-; lid korona összeglgr 8. Az EFSZ-ek állóalapjainak nyilvántartásában feltüntetik és leírás formájában amortizálják azokat az állóeszközöket, amelyek már nem szolgálják a termelést. A leírások mesterséges növelésére is sor kerül az önsegély formájában történő építkezéseknél, ahol a rendszerint alacsunyabb építési ár helyett a költségvetési árat számítják fel. Ezt a fogyatékosságot úgy kell kiküszöbölni, hogy a leíráshoz szükséges alapnkat a fő termelőeszközökből állapítják meg, amelyeket a szövetkezet tagjai segítségével végeztek vagy végeznek el. E leírási alapokat az egyéni építési önköltség összegében állapítják meg. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a nyilvántartásból töröljék azokat az állóeszközöket, amelyek nem szolgálják a termelést. 9. A mezőgazdasági üzemek IrSnyltó tevékenységében rendszeresen értékelni kell és meg kell oldani a termelési alapok felhasználásának fokát, az önköltség változását az egyes termékeknél. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium a termelési nyilvántartási módosítja úgy, hogy a mezőgazdasági üzemek az önköltség ismerete alapján rugalmasan elemezhessék gazdálkodásukat. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza. hogy a mezőgazdaság fejlesztésének biztosítása, a termelés jövedelmezőségének növelése az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok sokoldalú megszilárdítása szempontjából elsősorban a mezőgazdasági termelés növelése, belterjességének fokozása. a munkatermelékenység növelése és a termékegységre eső költség csökkentése a döntő fontosságú. A felsorolt módosítások a CSKP Központi Bizottsága állal januárban és márciusban jóváhagyóit intézkedésekkel együtt jelentős társadalmi eszközöket biztosítanak a mezőgazdaság további fejlesztésére. A társadalom ezérl joggal várja el, hogy a mezőgazdasági dolgozók ezeket az eszközüket teljes mértékben felhasználják a termelés növelésére, úgy, hogy a lakosság élelmiszerellátása egyre ja vuljon és így csökkenthessük a gabonafélék és más élelmiszerek behozatalát A CSKP KB HATÁROZATA A POLITIKAI TÖMEGMUNKA MEGJAVÍTÁSÁRÓL: A politikai tömegmunka — amelyben még mindig sok a hiányosság — elmélyítése, valamint az alapszervezetek körültekintőbb tájékoztatása céljából tekintettel az állandóan szaporodó feladatokra a legközelebbi Időszakra a CSKP KB a következő elveket tartja szem előtt: 1. A CSKP KB tagjai és póttagjai, a miniszterek és a Nemzetgyűlés képviselői, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjai, a CSKP KB osztályainak dolgozói, a pártsajtó szerkesztői, az SZLKP KB tagjai és póttagjai, az SZLK KB Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjai, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, a miniszterhelyettesek, a minisztériumok és a Szlovák Nemzeti Tanács vezető dolgozói legalább kétszer havonta kötelesek részt venni a pártalapszervezetek tag-, illetve nyilvános gyűlésein, a pártaktívák ülésein, a dolgozók beszélgetésein, illetve nagygyűlésein. Ezeken a gyűléseken kötelesek beszámolót tarlani és tájékoztatni a dolgozókat a párt politikájáról, feladatairól és problémáiról. Hasonló módon kötelesek eljárni azok a kommunisták, akik a társadalmi szervezetekben dolgoznak. 2. A kerületi és Járási pártbizottságok adott körülményeik alapján kidolgozzák ezeket az elveket, s rendszeresen fogják értékelni a politikai tömegmunki eredményeit. A CSKP Központi Bizottsága e helyütt figyelmébe ajánlja a kerületi és járási bizottságoknak, hogy feltétlenül bővebben és körültekintőbben, valamint gyorsabban kell tájékoztatni a bizottságokat, a funkcionáriusokat és a pártalapszervezetek tagságát. A Központi Bizottság a maga részéről szintén megjavftja munkáját a tájékoztatást illetően, azonban ismételten követeli — különösen a járási bizottságoktői —, hogy a felsőbb pártbizottságoktól kapott tájékoztatásokat a lehető leggyorsabban juttassák el a párt alapszervezeteihez úgy, hogy valamennyi kommunista az ügy ismeretével felfegyverkezve adhasson magyarázatot a párt állásfoglalásáról és politikájáról. Az NDK küldöttsége megkezdte tárgyalásait (CTKJ — A prágai Kolovrat-palotában tegnap kezdődtek meg a tárgyalások Csehszlovákia és az NDK kulturális együttműködésérdi, s az 1965—1966-os évek tervéről. A tárgyalásokat a csehszlovák fél részéről Václav Hendrych, az iskolaés kulturálisügyi miniszter helyettese, a német fél részéről Walter Ves< per, az NDK rendkívüli és meghatal* mázott prágai nagykövete vezeti. A két ország kulturális ogyüttmű* ködése terén különösen Jól bevált a főiskolák együttműködése s nagy ér< de k lő d és re tartanak számot a peda-» gőgusok, valamint a diákok csereakciói. Ugyancsak' nagy az érdeklődés a színházi együttesek, zenekarok éá egyének kölcsönös vendégszereplése iránt, Ű| SZÖ 2 * 19E4. november 20.