Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-19 / 322. szám, csütörtök

Amikor a jó minőség is problémákat okoz NÉHÁNY ÉRV AZ Úi GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK MELLETT Az új irányítási alapelvek javas­latának bevezetője annyi érvvel bi­zonyítja a gyökeres változások szük­ségességét a tervezésben és ipar­irányításban, hogy a fele ls elég lenne a javaslat egyértelmű helyes­léséhez. Ezért az új alapelvek alap­ján felmerült kérdések nem a lé­nyeget, hanem a gyakorlati problé­mákat érintik inkább. „Igen ám, de milyen lesz a gyakorlat? Van-e kon­krét u elképzelés a gyakorlatot illető­en?" — kérdezik gyakran. Egyértel­mű válasz ezekre a kérdésekre ter­mészetesen korai lenne — hjszen csak néhány gyakorlati példa ismere­tes, mint például a lapunkban is kö­zölt Drutéva szövetkezet kísérlete. Am, ha az új alapelvek szemszögéből megfigyeljük egyes gyárak jelenle­gi munkáját, problémáit, már ma ki­rajzolódik, az üzemek milyen gya­korlati problémáit oldhatja meg az új rendszer. A fő probléma — s ma erre is rá­mutatunk — a gyakori ellentét a szo­cialista verseny célja, tehát a dolgo­zók öntudatos törekvése és az üzem (és természetesen az egyén) anyagi érdekeltsége között. Gyakorlatilag: a verseny, a törekvés a társadalmilag szükséges minőségre irányul, ,a pré­mium pedig néha a raktárra gyártott, nem kelendő áru mennyiségéért jár. Ez persze csak egy kiragadott prob­léma, amelyet az új alapelvek gya­korlatilag megoldanak. De nézzük csak a konkrét példákat. Ilyen is van Évek óta szorgalmazzuk az új tech­nika, az új műveletek, eljárások be­vezetését a munkatermelékenység nö­velése és a minőség megjavítása cél­jából. A púchovi Május 1. Gumigyár­ban — mint annyi más üzemben — nemcsak beszéltek, hanem tettek is az ügyért valamit. Például módosítot­ták a gumi-szállítószalagok (bányá­ban használják őket) gyártását. Oj gé­peket szereztek be, új alapanyagokat alkalmaztak. A gumiszalag merevítő betétjét eddig vászonból készítették, s most poliamidból gyártják — ez röviden az új eljárás lényege. A gyár termelési terve előírja bi­zonyos mennyiségű szállítószalag el­készítését. A tervet természetesen a vászonbetétes szalagok szükséglete szerint szabták meg. Ezek átlagosan két és fél hónap alatt elkopnak, és a bányák újat rendelnek helyettük — tehát a termelési terv számszerint elég magas. Most elkezdték a polia­mid-betétes szalagok gyártását. El­küldtek belőlük néhányat az ostra­vai bányákba. Kilenc hónappal ez­előtt. S még azóta sem rendeltek újat helyettük, fogalmuk sincs, mi­kor kopik, szakad el már végre. Csakhogy az új szalagokat gyártó termelési vonal — kevesebb emberrel — ontja az új, a jobb, a népgazdaság számára előnyösebb gyártmányokat. Problémák merültek fel a gépek ki­használása körül. Ugyanakkor a ré­gi fajta szalagokat gyártó részleg többé-kevésbé feleslegesen folytatja a termelést, hiszen kinek kell ma a vászonbetétes szalag, amikor polia­midos is van. Átmenetileg munkaerő­felesleg keletkezett a gyárban. Elkép­zelheti az olvasó, hogy mindez mi­lyen problémákat okozott: csökkent a lényeges mutatók teljesítése (munka­termelékenység), más munkaszaka­szokra kellett átirányítani az embere­ket, számbelileg csökkent a terme­lés, tehát a tervteljesítés (mert a da­rab, darab akkor is, ha két hónapig, akkor is, ha kilencig kibírja), s az ettől függő béralap szintén csök­kent... Más szóval: azzal, hogy tár­sadalmilag szükségeset, jobbat kezd­tek gyártani — ráfizettek, több lett a gondjuk, kevesebb a prémiumuk. A Droblémákat végül is megoldot­ták — közbenjártak, módosították a tervet, más szakaszokon növelték a munkatermelékenységet, hogy ki­egyenlítsék az irányszámokat stb. Mindez azért, mert az anyagi érde­keltség nem fűződik kellőképpen a társadalmilag szükséges termeléshez. Pontosan ezt oldják meg az új alap­elvek: kiküszöbölik a hasonló esetek­ben gyötrő, gátoló, akadályozó mo­mentumokat — a lótást-futást, ide­geskedést a terv miatt, az átmeneti nehézségek zömét. Mert egyszerűen — ebben az esetben — éppen a pclia­midos, nem szakadó új szalagok gyár­tásában teszik érdekeltté az üzemet és minden dolgozóját. Az elvarázsolt kör A piesoki gépgyár műszaki gárdá­ja figyeli a gépipari világfejlődést, tudja mi kell, s arra törekszik, hogy korszerűbb, könnyebb, nagyobb telje­sítményű és pontosabb gépekkel lás­sa el a megrendelőit. Ez a felszín. A felszín alatt pedig elvarázsolt kört taiálunk, a műszakiak igyekezete in­kább elképzelés, törekvés, mintsem gyakorlati eredmény. Miért? A kor­szerűbb, könnyebb gépek gyártása ugyanis elsősorban a megrendelő, a fogyasztó kezében hozza meg a gaz­dasági effektust — ő növeli az új gépen a munkatermelékenységet, ő termel vele többet, az ő üzemében foglal el kisebb helyet az újvonalú szerszámgép. Ez jó, ez helyes, így követeli a -népgazdaság érdeke. De tud-e elég ilyen jó gépet szállítani a gépgyár? Nem tud, mert ha átáll termelésére, csökken például az anyagfogyasztás, márpedig az anyag ára lényeges tétel a teljes termelés értékében. Ha kisebb a teljes terme­lés értéke, kisebbek a beruházási ala­pok is, és nem újíthatja fel saját gép­parkját. Oj gépek nélkül pedig nem lehet pontosabb és nagyobb mennyi­ségű munkát végezni. És ismét szük­ségessé válik a lavírozás a számok­kal, a zsonglőrösködés a lehetőségek és a követelmények összhangba ho­zásával ... Objektív követelmény az új rendszerű gépek gyártása, de ép­pen ezek gyártása nem teremti meg az anyagi feltételeket, a kellő alapo­kat a géppark felújítására, tehát a követelmény kellő kielégítésére sem. Ami mégis sikerül, az a jóakaratnak köszönhető. Ez pedig kevés — szem­ben az új alapelvek szerinti közvet­len ökonómiai mozgató erővel, amely éppen az űj gépek gyártására ösz­tönzi majd a gépgyárat. Eszerint a könnyebb, korszerűbb gépek gyártá­sa előnyösebb lesz, éppen ez növeli majd elsősorban az üzem beruházá­si alapjait — tehát lehetővé teszi ia mai legégetőbb piesoki probléma, a géppark felújítása megoldását — kh törést a varázskörböl. Az új csírái A žiari alumíniumkohóban szinte úgy tűnik, hogy némely vonatkozás­ban már az új alapelvek érvényesül­nek. Vegyük például azt a kis ezüs-t tös fémdarabkát, amely az alumí­niumnál is jobban piszkítja a kezet, szinte szétporlad, elolvad a test hő­mérsékletétől. A gyanútlan látogató­nak a kezébe nyomják, és a tömör fém egyszerre felolvad .. de nem hagyják sokáig a kezedben, féltik mintha aranyból lenne. Gallium. Az az elem, amely alacsony hőmérsék­leten olvad, de forráspontja csak igen magas hőmérsékleten. van. Ez a tulajdonsága igen keresetté teszi számos iparágban. Egy baja van — rettentően drágán hozzuk be külföld­ről, 350 000 koronáért kilóját! És most csehszlovák gallium van a kezem­ben, amelynek laboratóriumi előállí­tása — s ez mindig drágább a ter­melési árnál — 7000 koronába ke­rült. Fantasztikus tudományos siker. Büszkék is rá a žiariak. De minden jelentősége mellett ez csak mellékes dolog a nagyüzem mil­liós tételei között. Még harcolni is kell £rte, hogy bevezethessék a ter­melést. Pedig két kézzel kellene kap­ni a nagy lehetőség után ... Igen, az emberek óriási dolgokra képesek — de ha értékelésük nem arányos mun­kájuk jelentőségével, — nem törőd­nek vele nagyon. Mi az a 7000 koro­na a milliók között? Az új alapelvek tervezetéből kitű­nik: éppen ezek a .,potom" 7000 ko­ronás dolgok szerint — ha százez­reket jelentenek a népgazdaságnak — kell értékelni az üzemet. A csodála­tos kis fémdarab sokat hoz a társa­dalomnak — az üzem szempontjából azonban „mellékes" tétel. Ziarban egyébként találtak valami­féle arany középutat az üzemi és tár­sadalmi érdekek összeegyeztetésére. Az alumíniumdrótot például sokáig 40 kilogrammos kötegekben gyártot­ták. A kábelgyáraknak viszont hosz­szabb drót előnyösebb lett volna, mert így nem lenne szükség a mun­kamenet gyakori megszakítására. Per­sze ez semmi előnyt nem jelent a szállítócégnek. Minek is készítené hosszabbra a drótot? Neki így jobb — ...jobb? — ütött szeget néhány technikus fejébe a kérdés. S rájöttek, hogy hiszen nekik is jobb lesz úgy, ha nem kell oly gyakran megszakí­taniuk a munkamenetet. Ma 500-kilós, 50 kilométer hosszú drótokat szállí­tanak a kábelgyáraknak mindkét fél teljes megelégedésére. E példa kapcsán feltettem a kér­dést a vállalat igazgatójának: — Áttértek volna az 500-kilós te­kercsekre akkor is, ha ez csak a ká­belgyárak, s így a társadalom számá­ra jelentett volna előnyt és önöknek nem? Hümmögés volt a válasz, az igaz­gató megvakarta tarkóját, majd ki­jelentette: — Hát... hogyis mondjam... ha muszáj lett volna, ha utasítás jön rá, akkor — igen. Az új alapelvek szerint ez lesz a természetes: utasítás nélkül, a szük­ségleteknek megfelelően, mert „jól jár" a termelő is. _S hogy az ilyen jelenség Ziarban már meg-megcsillan — örvendetes tény. Az új csírái születnek itt. VILCSEK GÉZA TOKAJIK MÉGIS ÉL (Folytatás az 1 oldalról) Hallgatnak, egy szót sem szólnak, s a sebhelyes szörnyeteg már izzad dü­hében. Érzi tehetetlenségét, a német „Übermensch" sikertelenségét har­mincnégy tokajíki paraszttal szemben. Hivatalos gesztussal akar szépíteni helyzetén. Katonás pózban köpenye elüti az „Őrangyalát" imádkozok hangját, a déli harangszót... Mint kaszás után a magas fű, egy­más hegyén-hátán hever a 34 tokajíki partizán... A községben lángra lob­ban a tűz az első ház fedelén,... már ég a második ... mind a huszon­nyolc. Akik életben maradtak, ha­zsebéböl papírt húz elő. — Olvassa nyatt-homlok menekülnek... A seb­helyes náci százados, térképén áthúz egy községnevet. — Tokajik kaput! ... fel! — nyújtja a tolmács felé. „A köztársasági elnök pa-ancsa. Mivel Tokajik lakossága segítette a Ondrej Stropkovský két gyermekével (Miro Tuleja felvételei) partizánokat, a szovjet hadsereget, német barátainkra tüzelt, elrendelem Tokajik felgyújtását és a község fér filakosainak golyó általi kivégzé­sét ..." Aláírás: Dr. fozef Tiso, elnök. Síri csend fogadja a végzetes dön­tést. A szomszédos Mrázovcén éppen delet harangoznak. Most van vége a misének. A templomból hazatérő só­gorok, komák mégcsak nem ls sejtik mi történik Tokajikon. Itt is imádko­zik néhány öregebb férfi, fennhangon. Apa fiával, nagyapa unokával áll egy sorban, farkasszemet nézve a gyilkos fegyverekkel. Ez a kínos, gyötrő helyzet sem váltja ki belőlük az áru­ló szavakat. Inkább...— Feuer ...! ordít a százados, karját a magasba lendítve... A golyószórók kelepelése Kalandos menekülés a francia idegenlégióból A Kasira szovjet kereskedelmi ha­jó hétfűn a messinai kikötőbe vitte Giuseppe Giglio 25 éves olasz fiatal­embert, aki megszökött a francia ide­genlégióból. Gigliot a nyílt tengeren vette fel a szovjet gőzős. Giglio elmondta az olasz hatóságok­nak, hogy négy évvel ezelőtt áttele­pült Nyugat-Németországba, majd on­1 nan Franciaországba, ahol besoroz­ták az idegenlégióba. Miután alakulatával Algériába ke­rült, próbált megszökni, ugyanis nem tetszett ne-ki a zsoldosszerep. Erre azonban csak akkor nyílt lehetősége, amikor Korzikába helyezték át. Koc-. kázatos útját választotta a menekül lésnek; gumicsónakon vágott neki a Tirrén-tengernek. Giglio három napig bolyongott a nyilt tengeren, s már elhagyta minden ereje, amikor ész­revette őt a szovjet hajó személyzete. A matrózok a szökevényt kimentették a tengerből, és hazajuttatták Olaszor­szágba. A történelem el lene bizonyít. To­kajik él. A szörnyű események után •léhány évvel a szabad országban állami beruházás­sal újjáépült Toka­jik. Emlékmű örö­kíti a hős tokajíki nartizánok helyt­állását. A modern lakó házak egyikében él feleségével, kislá­nyával és fiacská­jával Ondrej Strop­kovský, aki a nála sokkal idősebb Mi­chal Medvedz bá­tyussal együtt csodálatos módon élet­ben maradt. Tizennyolc éves volt, amikor a nácik embertelenül legyil­kolták a falu férfilakosait. Csak a lábán érték a gyilkos golyók. A töb­bit, amit neki szántak, esés közben bátyja zuhanó, élettelen teste fogta fel. A „kegyelemlövés" is elkerülte ... Sötétedik, élénkülő északi szél kí­séretében köszönt be a novemberi est Tokajik községbe, akárcsak húsz esz­tendővel ezelőtt. De ma béke és nyu­galom honol a tokajíki házakban, a völgyet környező hegyekben, erdők­ben. Meleg családi fészek Strop­kovskýék otthona is, ahol felelevene­dett előttünk, milyen szörnyű gaztett történt azon a novemberi vasárna­pon... KULIK GELLÉRT Megmozdult a pisai ferde torony Colonetti professzor, az olasz or­szágos tudományos tanács elnöke, aki évek óta a pisai ferde torony megmen­tésével foglalkozik, a napokban inter­jút adott egy firenzei napilapnak. Az interjú nagy feltűnést keltett az olasz közvéleményben. „A pisai ferde to­rony — -állapította meg az idős nem­zetközi hírű tudós — egyik napról a másikra -összedőlhet. Nem kell hoz­zá más, csak egy erős szél, hogy a torony és az egész pisai úgynevezett Csodák tere, úgy ömöljék össze, mint egy kártyavár." A professzor sürgős intézkedéseket követel a torony meg­mentésére, amely mint az egyetemes építészet remekműve, nyolc évszáza­da áll. Keddre virradó éjszaka a műszerek jelezték, hogy e-gy közepes erősségű szól hatására a torony órákon át moz­gott; a műszerek éjjel 3-tól hajnali 6-óráig állandó veszélyes kilengést mutattak. Ä rákbetegségről és gyógyításáról A rák ma már nem gyógyíthatatlan $ Mi okozza a rákos daga­natot? • A rákbetegség megelőzése az életkörnyezet higiéniájának növelésére int • Időben orvoshoz • A tömeges egészségügyi ellen­őrzés nem idővesztés A rákos megbetegedés a harma­dik, sűt az utóbbi években a má­sodik helyre került ama betegsé­gek sorrendjében, amelyek a leg­több halált okozzák. Természetes tehát, hogy e problémával a tudo­mányos dolgozók az egész világon intenziven foglalkoznak. Keresik a megbetegedés közvetlen okait és gyógyításának módjait. A kutatás eredményei a világ érdeklődésének központjában állanak. Mikor adják át? A füleki Kovosmalt dolgozói még a hatvanas évek elején örömmel fogad­ták -a hírt, hogy új, korszerű üzemi klubot kapnak. A földmunkálatoknál több ezer brigádórát ledolgoznak. Re­mélték, hogy a létesítmény két év alatt elkészül. Azóta már kétszer két év is elmúlt, de az épület még nincs befejezve. Vajon mikor adják át rendeltetésé­nek az üzemi klubot? — kérdezik mind gyakrabban az üzem dolgozói és Fülek város polgárai. Kérdésükre a losonci STAS Magasépítő Vállalattól Várnak feleletet, (p. k.J A RÁK EREDETE Arra a kérdésre, mi okozza a rá­kos megbetegedést, több elmélet pró­bál feleletet adni. Megemlíthetjük azo­kat, amelyek a legtöbb követőre ta­láltak. A legelterjedtebb elmélet szerint vannak rákmegbetegedést okozó anyagok, amelyek a rosszindulatú sejkek szaporodását, vagyis a rákos daganat keletkezését idézik elő. El­sősorban olyan fizikai és vegyi anya­gokról van szó, amelyek naponta ha­tást gyakorolnak az emberre. Így pél­dául a korom a kéményseprőknek fő­leg a nemi szerveit támadja meg, a cement és a mész bőrrákot okozhat. A jáchymovi bányászok k-özött még nemrég gyakran előfordult a tüdőrák az uránbányák radióaktív környezeté­ben való hosszabb tartózkodás követ­keztében. Az utóbbi években azonban az egészségügyi intézkedések fokozá­sával a tüdőrák keletkezésének a ve­szélye a minimálisra csökkent. Az iparban, ahol nemegyszer arzén, pa­rafín, nikkel, króm stb. vegyületeivel dolgoznak megfelelő védőszerek (kesztyű, kenőszerek, légszűrős be­rendezések) nélkül, az alkalmazottak között a bőrfelület és a légzőszervek rákos megbetegedése fordulhat elő. De nemcsak az üzemek belső, hanem az ipari központok külső légköre is tartalmaz rákos megbetegedést okozó anyagokat. Más rákos daganat keletkezését a szervezetben előálló zavarokkal, a helytelen életmóddal és egyéb ked­vezőtlen életkörülményekkel, továbbá röntgensugárzásokkal, ultraibolya su­garak hatásával hozzák kapcsolatba. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a tüdőrákot leggyakrabban a karcinogén anyagot tartalmazó ciga­rettafüst okozza. A dohányzók száj­üregében és alsó ajkukon a tartós hőingerlés következtében rákos daga­nat keletkezhet. Üjabban az az elmélet született, hogy a rák lehet infekciós eredetű is. Kísérletek bizonyítják ugyanis, hogy ha állatokba az élettelen daganati sejtek nélküli beteg szövet filtráját beoltják, ezzel a -rosszindulatú sejtek szaporodását idézik elő. MIT TEGYÜNK? Az elmondottakból kiviláglik, hogy a rák megakadályozásában az első lépés a preventív intézkedések kiszé­lesítése, elmélyítése, az élet- és mun­kakörnyezet higiéniájának fokozása. Elméletben lehetséges mindennemű . rákos megbetegedés gyógyítása, per­sze, ha időben nyernek kezelést. Pél­dául a bgrrák, a mellmirigy, a méh rákos megbetegedésének gyógyításá­ban szép eredményeket érnek el már ma, de ezek lényegesen jobbak lenné­nek, ha a betegek azonnal kivizsgál­tatnák magukat, mihelyt daganatgya­nús jeleket vélnek felfedezni. Ilyen­kor a betegség még gyógyítható. A rák első jelei a férfiaknál általá­ban 40, a nőknél 30 év körül mutat­koznak. 1956 óta nálunk a tömeges egészségügyi ellenőrzések keretében több mint G millió 30 éven felüli nőt vizsgáltak meg, és mintegy 13 ezer rákesetet fedeztek fel, amelyek nagy része a megbetegedés kezdeti stádiu­mát mutatta. A nők sok esetben nem is tudtak a rosszindulatú daganatról. Egyébként együttvéve több mint ne­gyed millió olyan embert tartanak számon, akik a rákos megbetegedés kezdeti, gyógyítható stádiumában van­nak. Alapvető szükségesség tehát a lakosság részvétele a tömeges egész­ségügyi felülvizsgálatokon, mert ez nenr felesleges idővesztegetés, mint sokan gondolják. A másik elv: időben orvoshoz. Persze, a betegek sok eset­ben maguk sem tehetnek arról, hogy nem mentek időben orvoshoz, mert a rák különböző fajtái a kezdeti stá­diumban sem mutatkoznak egyformán feltűnő jelekkel. Például a daganat az arcon feltűnőbb, mint a gyomor­ban, ezért a beteget arra kényszeríti, hogy mielőbb felkeresse az orvost. Az elmondottakon kívül szükséges, hogy az orvosok a technikusokkal együtt az üzemekben az egészségtelen munkakörnyezet felszámolására töre­kedjenek. A fiatal korosztályokat pe­dig a helyes életmódra, az egészséges étkezésre, a munka higiéniájának betartására kell szoktatni. A HALADÁS OTJÁN A rákos megbetegedések gyógyítá­sában nagyon fontos tényező az ún. preventív onkológia, az új orvostu­dományi ág, amely azokat a kedve­zőtlen hatásokat kutatja, amelyek a megbetegedés keletkezésében közre­játszanak: Igyekszik ezeket időben eltávolítani, és így nagyon hatéko­nyan hozzájárul a rák megelőzéséhez. Ezzel már az emberek ezrei teljesen kigyógyultak a rákból. Ma már tehát nem állíthatjuk, ho'gy a rák gyógyít­hatatlan. , Annál inkább sem, mert újabban ' örvendetes hírek érkeznek. Sikeres kísérletet hajtottak végre például nemrég 32 betegen az Egye­sült Államokban. A betegeket a saját rákos sejtjeikből előállított ellenszé­rummal oltották be, s 20 beteg álla­pota határozottan javult, sőt megálla­pították, hogy ez az oltóanyag gyó­gyító hatással van a rákos daganatra. Szerte a világon óriási erőfeszítése­ket tesznek a rák gyógyítása, illetve megelőzése érdekében. Az eddigi eredmények reményteljesek s a közel­jövőben bizonyára további előrehala­dást érnek el. m—p. 1964. november 19. * ÚJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom