Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-19 / 322. szám, csütörtök

Amikor a jó minőség is problémákat okoz NÉHÁNY ÉRV AZ Úi GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI ALAPELVEK MELLETT Az új irányítási alapelvek javaslatának bevezetője annyi érvvel bizonyítja a gyökeres változások szükségességét a tervezésben és iparirányításban, hogy a fele ls elég lenne a javaslat egyértelmű helyesléséhez. Ezért az új alapelvek alapján felmerült kérdések nem a lényeget, hanem a gyakorlati problémákat érintik inkább. „Igen ám, de milyen lesz a gyakorlat? Van-e konkrét

u elképzelés a gyakorlatot illetően?" — kérdezik gyakran. Egyértelmű válasz ezekre a kérdésekre természetesen korai lenne — hjszen csak néhány gyakorlati példa ismeretes, mint például a lapunkban is közölt Drutéva szövetkezet kísérlete. Am, ha az új alapelvek szemszögéből megfigyeljük egyes gyárak jelenlegi munkáját, problémáit, már ma kirajzolódik, az üzemek milyen gyakorlati problémáit oldhatja meg az új rendszer. A fő probléma — s ma erre is rámutatunk — a gyakori ellentét a szocialista verseny célja, tehát a dolgozók öntudatos törekvése és az üzem (és természetesen az egyén) anyagi érdekeltsége között. Gyakorlatilag: a verseny, a törekvés a társadalmilag szükséges minőségre irányul, ,a prémium pedig néha a raktárra gyártott, nem kelendő áru mennyiségéért jár. Ez persze csak egy kiragadott probléma, amelyet az új alapelvek gyakorlatilag megoldanak. De nézzük csak a konkrét példákat. Ilyen is van Évek óta szorgalmazzuk az új technika, az új műveletek, eljárások bevezetését a munkatermelékenység növelése és a minőség megjavítása céljából. A púchovi Május 1. Gumigyárban — mint annyi más üzemben — nemcsak beszéltek, hanem tettek is az ügyért valamit. Például módosították a gumi-szállítószalagok (bányában használják őket) gyártását. Oj gépeket szereztek be, új alapanyagokat alkalmaztak. A gumiszalag merevítő betétjét eddig vászonból készítették, s most poliamidból gyártják — ez röviden az új eljárás lényege. A gyár termelési terve előírja bizonyos mennyiségű szállítószalag elkészítését. A tervet természetesen a vászonbetétes szalagok szükséglete szerint szabták meg. Ezek átlagosan két és fél hónap alatt elkopnak, és a bányák újat rendelnek helyettük — tehát a termelési terv számszerint elég magas. Most elkezdték a poliamid-betétes szalagok gyártását. Elküldtek belőlük néhányat az ostravai bányákba. Kilenc hónappal ezelőtt. S még azóta sem rendeltek újat helyettük, fogalmuk sincs, mikor kopik, szakad el már végre. Csakhogy az új szalagokat gyártó termelési vonal — kevesebb emberrel — ontja az új, a jobb, a népgazdaság számára előnyösebb gyártmányokat. Problémák merültek fel a gépek kihasználása körül. Ugyanakkor a régi fajta szalagokat gyártó részleg többé-kevésbé feleslegesen folytatja a termelést, hiszen kinek kell ma a vászonbetétes szalag, amikor poliamidos is van. Átmenetileg munkaerőfelesleg keletkezett a gyárban. Elképzelheti az olvasó, hogy mindez milyen problémákat okozott: csökkent a lényeges mutatók teljesítése (munkatermelékenység), más munkaszakaszokra kellett átirányítani az embereket, számbelileg csökkent a termelés, tehát a tervteljesítés (mert a darab, darab akkor is, ha két hónapig, akkor is, ha kilencig kibírja), s az ettől függő béralap szintén csökkent... Más szóval: azzal, hogy társadalmilag szükségeset, jobbat kezdtek gyártani — ráfizettek, több lett a gondjuk, kevesebb a prémiumuk. A Droblémákat végül is megoldották — közbenjártak, módosították a tervet, más szakaszokon növelték a munkatermelékenységet, hogy kiegyenlítsék az irányszámokat stb. Mindez azért, mert az anyagi érdekeltség nem fűződik kellőképpen a társadalmilag szükséges termeléshez. Pontosan ezt oldják meg az új alapelvek: kiküszöbölik a hasonló esetekben gyötrő, gátoló, akadályozó momentumokat — a lótást-futást, idegeskedést a terv miatt, az átmeneti nehézségek zömét. Mert egyszerűen — ebben az esetben — éppen a pcliamidos, nem szakadó új szalagok gyártásában teszik érdekeltté az üzemet és minden dolgozóját. Az elvarázsolt kör A piesoki gépgyár műszaki gárdája figyeli a gépipari világfejlődést, tudja mi kell, s arra törekszik, hogy korszerűbb, könnyebb, nagyobb teljesítményű és pontosabb gépekkel lássa el a megrendelőit. Ez a felszín. A felszín alatt pedig elvarázsolt kört taiálunk, a műszakiak igyekezete inkább elképzelés, törekvés, mintsem gyakorlati eredmény. Miért? A korszerűbb, könnyebb gépek gyártása ugyanis elsősorban a megrendelő, a fogyasztó kezében hozza meg a gazdasági effektust — ő növeli az új gépen a munkatermelékenységet, ő termel vele többet, az ő üzemében foglal el kisebb helyet az újvonalú szerszámgép. Ez jó, ez helyes, így követeli a -népgazdaság érdeke. De tud-e elég ilyen jó gépet szállítani a gépgyár? Nem tud, mert ha átáll termelésére, csökken például az anyagfogyasztás, márpedig az anyag ára lényeges tétel a teljes termelés értékében. Ha kisebb a teljes termelés értéke, kisebbek a beruházási alapok is, és nem újíthatja fel saját gépparkját. Oj gépek nélkül pedig nem lehet pontosabb és nagyobb mennyiségű munkát végezni. És ismét szükségessé válik a lavírozás a számokkal, a zsonglőrösködés a lehetőségek és a követelmények összhangba hozásával ... Objektív követelmény az új rendszerű gépek gyártása, de éppen ezek gyártása nem teremti meg az anyagi feltételeket, a kellő alapokat a géppark felújítására, tehát a követelmény kellő kielégítésére sem. Ami mégis sikerül, az a jóakaratnak köszönhető. Ez pedig kevés — szemben az új alapelvek szerinti közvetlen ökonómiai mozgató erővel, amely éppen az űj gépek gyártására ösztönzi majd a gépgyárat. Eszerint a könnyebb, korszerűbb gépek gyártása előnyösebb lesz, éppen ez növeli majd elsősorban az üzem beruházási alapjait — tehát lehetővé teszi ia mai legégetőbb piesoki probléma, a géppark felújítása megoldását — kh törést a varázskörböl. Az új csírái A žiari alumíniumkohóban szinte úgy tűnik, hogy némely vonatkozásban már az új alapelvek érvényesülnek. Vegyük például azt a kis ezüs-t tös fémdarabkát, amely az alumíniumnál is jobban piszkítja a kezet, szinte szétporlad, elolvad a test hőmérsékletétől. A gyanútlan látogatónak a kezébe nyomják, és a tömör fém egyszerre felolvad .. de nem hagyják sokáig a kezedben, féltik mintha aranyból lenne. Gallium. Az az elem, amely alacsony hőmérsékleten olvad, de forráspontja csak igen magas hőmérsékleten. van. Ez a tulajdonsága igen keresetté teszi számos iparágban. Egy baja van — rettentően drágán hozzuk be külföldről, 350 000 koronáért kilóját! És most csehszlovák gallium van a kezemben, amelynek laboratóriumi előállítása — s ez mindig drágább a termelési árnál — 7000 koronába került. Fantasztikus tudományos siker. Büszkék is rá a žiariak. De minden jelentősége mellett ez csak mellékes dolog a nagyüzem milliós tételei között. Még harcolni is kell £rte, hogy bevezethessék a termelést. Pedig két kézzel kellene kapni a nagy lehetőség után ... Igen, az emberek óriási dolgokra képesek — de ha értékelésük nem arányos munkájuk jelentőségével, — nem törődnek vele nagyon. Mi az a 7000 korona a milliók között? Az új alapelvek tervezetéből kitűnik: éppen ezek a .,potom" 7000 koronás dolgok szerint — ha százezreket jelentenek a népgazdaságnak — kell értékelni az üzemet. A csodálatos kis fémdarab sokat hoz a társadalomnak — az üzem szempontjából azonban „mellékes" tétel. Ziarban egyébként találtak valamiféle arany középutat az üzemi és társadalmi érdekek összeegyeztetésére. Az alumíniumdrótot például sokáig 40 kilogrammos kötegekben gyártották. A kábelgyáraknak viszont hoszszabb drót előnyösebb lett volna, mert így nem lenne szükség a munkamenet gyakori megszakítására. Persze ez semmi előnyt nem jelent a szállítócégnek. Minek is készítené hosszabbra a drótot? Neki így jobb — ...jobb? — ütött szeget néhány technikus fejébe a kérdés. S rájöttek, hogy hiszen nekik is jobb lesz úgy, ha nem kell oly gyakran megszakítaniuk a munkamenetet. Ma 500-kilós, 50 kilométer hosszú drótokat szállítanak a kábelgyáraknak mindkét fél teljes megelégedésére. E példa kapcsán feltettem a kérdést a vállalat igazgatójának: — Áttértek volna az 500-kilós tekercsekre akkor is, ha ez csak a kábelgyárak, s így a társadalom számára jelentett volna előnyt és önöknek nem? Hümmögés volt a válasz, az igazgató megvakarta tarkóját, majd kijelentette: — Hát... hogyis mondjam... ha muszáj lett volna, ha utasítás jön rá, akkor — igen. Az új alapelvek szerint ez lesz a természetes: utasítás nélkül, a szükségleteknek megfelelően, mert „jól jár" a termelő is. _S hogy az ilyen jelenség Ziarban már meg-megcsillan — örvendetes tény. Az új csírái születnek itt. VILCSEK GÉZA TOKAJIK MÉGIS ÉL (Folytatás az 1 oldalról) Hallgatnak, egy szót sem szólnak, s a sebhelyes szörnyeteg már izzad dühében. Érzi tehetetlenségét, a német „Übermensch" sikertelenségét harmincnégy tokajíki paraszttal szemben. Hivatalos gesztussal akar szépíteni helyzetén. Katonás pózban köpenye elüti az „Őrangyalát" imádkozok hangját, a déli harangszót... Mint kaszás után a magas fű, egymás hegyén-hátán hever a 34 tokajíki partizán... A községben lángra lobban a tűz az első ház fedelén,... már ég a második ... mind a huszonnyolc. Akik életben maradtak, hazsebéböl papírt húz elő. — Olvassa nyatt-homlok menekülnek... A sebhelyes náci százados, térképén áthúz egy községnevet. — Tokajik kaput! ... fel! — nyújtja a tolmács felé. „A köztársasági elnök pa-ancsa. Mivel Tokajik lakossága segítette a Ondrej Stropkovský két gyermekével (Miro Tuleja felvételei) partizánokat, a szovjet hadsereget, német barátainkra tüzelt, elrendelem Tokajik felgyújtását és a község fér filakosainak golyó általi kivégzését ..." Aláírás: Dr. fozef Tiso, elnök. Síri csend fogadja a végzetes döntést. A szomszédos Mrázovcén éppen delet harangoznak. Most van vége a misének. A templomból hazatérő sógorok, komák mégcsak nem ls sejtik mi történik Tokajikon. Itt is imádkozik néhány öregebb férfi, fennhangon. Apa fiával, nagyapa unokával áll egy sorban, farkasszemet nézve a gyilkos fegyverekkel. Ez a kínos, gyötrő helyzet sem váltja ki belőlük az áruló szavakat. Inkább...— Feuer ...! ordít a százados, karját a magasba lendítve... A golyószórók kelepelése Kalandos menekülés a francia idegenlégióból A Kasira szovjet kereskedelmi hajó hétfűn a messinai kikötőbe vitte Giuseppe Giglio 25 éves olasz fiatalembert, aki megszökött a francia idegenlégióból. Gigliot a nyílt tengeren vette fel a szovjet gőzős. Giglio elmondta az olasz hatóságoknak, hogy négy évvel ezelőtt áttelepült Nyugat-Németországba, majd on1 nan Franciaországba, ahol besorozták az idegenlégióba. Miután alakulatával Algériába került, próbált megszökni, ugyanis nem tetszett ne-ki a zsoldosszerep. Erre azonban csak akkor nyílt lehetősége, amikor Korzikába helyezték át. Koc-. kázatos útját választotta a menekül lésnek; gumicsónakon vágott neki a Tirrén-tengernek. Giglio három napig bolyongott a nyilt tengeren, s már elhagyta minden ereje, amikor észrevette őt a szovjet hajó személyzete. A matrózok a szökevényt kimentették a tengerből, és hazajuttatták Olaszországba. A történelem el lene bizonyít. Tokajik él. A szörnyű események után •léhány évvel a szabad országban állami beruházással újjáépült Tokajik. Emlékmű örökíti a hős tokajíki nartizánok helytállását. A modern lakó házak egyikében él feleségével, kislányával és fiacskájával Ondrej Stropkovský, aki a nála sokkal idősebb Michal Medvedz bátyussal együtt csodálatos módon életben maradt. Tizennyolc éves volt, amikor a nácik embertelenül legyilkolták a falu férfilakosait. Csak a lábán érték a gyilkos golyók. A többit, amit neki szántak, esés közben bátyja zuhanó, élettelen teste fogta fel. A „kegyelemlövés" is elkerülte ... Sötétedik, élénkülő északi szél kíséretében köszönt be a novemberi est Tokajik községbe, akárcsak húsz esztendővel ezelőtt. De ma béke és nyugalom honol a tokajíki házakban, a völgyet környező hegyekben, erdőkben. Meleg családi fészek Stropkovskýék otthona is, ahol felelevenedett előttünk, milyen szörnyű gaztett történt azon a novemberi vasárnapon... KULIK GELLÉRT Megmozdult a pisai ferde torony Colonetti professzor, az olasz országos tudományos tanács elnöke, aki évek óta a pisai ferde torony megmentésével foglalkozik, a napokban interjút adott egy firenzei napilapnak. Az interjú nagy feltűnést keltett az olasz közvéleményben. „A pisai ferde torony — -állapította meg az idős nemzetközi hírű tudós — egyik napról a másikra -összedőlhet. Nem kell hozzá más, csak egy erős szél, hogy a torony és az egész pisai úgynevezett Csodák tere, úgy ömöljék össze, mint egy kártyavár." A professzor sürgős intézkedéseket követel a torony megmentésére, amely mint az egyetemes építészet remekműve, nyolc évszázada áll. Keddre virradó éjszaka a műszerek jelezték, hogy e-gy közepes erősségű szól hatására a torony órákon át mozgott; a műszerek éjjel 3-tól hajnali 6-óráig állandó veszélyes kilengést mutattak. Ä rákbetegségről és gyógyításáról A rák ma már nem gyógyíthatatlan $ Mi okozza a rákos daganatot? • A rákbetegség megelőzése az életkörnyezet higiéniájának növelésére int • Időben orvoshoz • A tömeges egészségügyi ellenőrzés nem idővesztés A rákos megbetegedés a harmadik, sűt az utóbbi években a második helyre került ama betegségek sorrendjében, amelyek a legtöbb halált okozzák. Természetes tehát, hogy e problémával a tudományos dolgozók az egész világon intenziven foglalkoznak. Keresik a megbetegedés közvetlen okait és gyógyításának módjait. A kutatás eredményei a világ érdeklődésének központjában állanak. Mikor adják át? A füleki Kovosmalt dolgozói még a hatvanas évek elején örömmel fogadták -a hírt, hogy új, korszerű üzemi klubot kapnak. A földmunkálatoknál több ezer brigádórát ledolgoznak. Remélték, hogy a létesítmény két év alatt elkészül. Azóta már kétszer két év is elmúlt, de az épület még nincs befejezve. Vajon mikor adják át rendeltetésének az üzemi klubot? — kérdezik mind gyakrabban az üzem dolgozói és Fülek város polgárai. Kérdésükre a losonci STAS Magasépítő Vállalattól Várnak feleletet, (p. k.J A RÁK EREDETE Arra a kérdésre, mi okozza a rákos megbetegedést, több elmélet próbál feleletet adni. Megemlíthetjük azokat, amelyek a legtöbb követőre találtak. A legelterjedtebb elmélet szerint vannak rákmegbetegedést okozó anyagok, amelyek a rosszindulatú sejkek szaporodását, vagyis a rákos daganat keletkezését idézik elő. Elsősorban olyan fizikai és vegyi anyagokról van szó, amelyek naponta hatást gyakorolnak az emberre. Így például a korom a kéményseprőknek főleg a nemi szerveit támadja meg, a cement és a mész bőrrákot okozhat. A jáchymovi bányászok k-özött még nemrég gyakran előfordult a tüdőrák az uránbányák radióaktív környezetében való hosszabb tartózkodás következtében. Az utóbbi években azonban az egészségügyi intézkedések fokozásával a tüdőrák keletkezésének a veszélye a minimálisra csökkent. Az iparban, ahol nemegyszer arzén, parafín, nikkel, króm stb. vegyületeivel dolgoznak megfelelő védőszerek (kesztyű, kenőszerek, légszűrős berendezések) nélkül, az alkalmazottak között a bőrfelület és a légzőszervek rákos megbetegedése fordulhat elő. De nemcsak az üzemek belső, hanem az ipari központok külső légköre is tartalmaz rákos megbetegedést okozó anyagokat. Más rákos daganat keletkezését a szervezetben előálló zavarokkal, a helytelen életmóddal és egyéb kedvezőtlen életkörülményekkel, továbbá röntgensugárzásokkal, ultraibolya sugarak hatásával hozzák kapcsolatba. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a tüdőrákot leggyakrabban a karcinogén anyagot tartalmazó cigarettafüst okozza. A dohányzók szájüregében és alsó ajkukon a tartós hőingerlés következtében rákos daganat keletkezhet. Üjabban az az elmélet született, hogy a rák lehet infekciós eredetű is. Kísérletek bizonyítják ugyanis, hogy ha állatokba az élettelen daganati sejtek nélküli beteg szövet filtráját beoltják, ezzel a -rosszindulatú sejtek szaporodását idézik elő. MIT TEGYÜNK? Az elmondottakból kiviláglik, hogy a rák megakadályozásában az első lépés a preventív intézkedések kiszélesítése, elmélyítése, az élet- és munkakörnyezet higiéniájának fokozása. Elméletben lehetséges mindennemű . rákos megbetegedés gyógyítása, persze, ha időben nyernek kezelést. Például a bgrrák, a mellmirigy, a méh rákos megbetegedésének gyógyításában szép eredményeket érnek el már ma, de ezek lényegesen jobbak lennének, ha a betegek azonnal kivizsgáltatnák magukat, mihelyt daganatgyanús jeleket vélnek felfedezni. Ilyenkor a betegség még gyógyítható. A rák első jelei a férfiaknál általában 40, a nőknél 30 év körül mutatkoznak. 1956 óta nálunk a tömeges egészségügyi ellenőrzések keretében több mint G millió 30 éven felüli nőt vizsgáltak meg, és mintegy 13 ezer rákesetet fedeztek fel, amelyek nagy része a megbetegedés kezdeti stádiumát mutatta. A nők sok esetben nem is tudtak a rosszindulatú daganatról. Egyébként együttvéve több mint negyed millió olyan embert tartanak számon, akik a rákos megbetegedés kezdeti, gyógyítható stádiumában vannak. Alapvető szükségesség tehát a lakosság részvétele a tömeges egészségügyi felülvizsgálatokon, mert ez nenr felesleges idővesztegetés, mint sokan gondolják. A másik elv: időben orvoshoz. Persze, a betegek sok esetben maguk sem tehetnek arról, hogy nem mentek időben orvoshoz, mert a rák különböző fajtái a kezdeti stádiumban sem mutatkoznak egyformán feltűnő jelekkel. Például a daganat az arcon feltűnőbb, mint a gyomorban, ezért a beteget arra kényszeríti, hogy mielőbb felkeresse az orvost. Az elmondottakon kívül szükséges, hogy az orvosok a technikusokkal együtt az üzemekben az egészségtelen munkakörnyezet felszámolására törekedjenek. A fiatal korosztályokat pedig a helyes életmódra, az egészséges étkezésre, a munka higiéniájának betartására kell szoktatni. A HALADÁS OTJÁN A rákos megbetegedések gyógyításában nagyon fontos tényező az ún. preventív onkológia, az új orvostudományi ág, amely azokat a kedvezőtlen hatásokat kutatja, amelyek a megbetegedés keletkezésében közrejátszanak: Igyekszik ezeket időben eltávolítani, és így nagyon hatékonyan hozzájárul a rák megelőzéséhez. Ezzel már az emberek ezrei teljesen kigyógyultak a rákból. Ma már tehát nem állíthatjuk, ho'gy a rák gyógyíthatatlan. , Annál inkább sem, mert újabban ' örvendetes hírek érkeznek. Sikeres kísérletet hajtottak végre például nemrég 32 betegen az Egyesült Államokban. A betegeket a saját rákos sejtjeikből előállított ellenszérummal oltották be, s 20 beteg állapota határozottan javult, sőt megállapították, hogy ez az oltóanyag gyógyító hatással van a rákos daganatra. Szerte a világon óriási erőfeszítéseket tesznek a rák gyógyítása, illetve megelőzése érdekében. Az eddigi eredmények reményteljesek s a közeljövőben bizonyára további előrehaladást érnek el. m—p. 1964. november 19. * ÚJ SZÖ 3