Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-12 / 284. szám, hétfő

VÁág proletárjai, egyesül jetek! UJSZO SZLOVÁK!A K8ÍÄMWSTA PÁRTJA KÖZPONT! BIZOTTSÁGÁN MPILAPJá BRATISLAVA 1964. OKTÓBER 12. Hétfő XVII. ÉVFOLYAM 284. szám Ára 30 fillér A podbrezovái szakszervezeti konferencia munkásmozgalmunk jelentős eseménye volt Ünnepi gyűlés a konferencia 20. évfordulója alkalmából X Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége és a Szlovák Szakszervezeti Tanács tegnap ünnepi ülést tartott Podbrezován az üzemi bizottságok és bizalmi testületek történelmi jelentőségű konferenciája 20. évfordulója alkalmából. A Šverma Vasmű üzemi szállójának nagytermében, ahol 1944. október 15-én Szlovákia felszabadított és megszállt területéről 137 üzem képviselői tanácskoztak, tegnap a kerületi és járási szakszervezeti szervek 260 küldötte, valamint hazánk legjobb üzemeinek képviselői gyűltek össze. A gyűlésen megjelent a húsz év előtt tartott podbrezovái értekezlet 70 résztvevője is. Az ünnepi gyűlésen részt vett a CSKP KB és az SZLKP KB küldöttsége Alexander Dubčeknek, a CSKP KB elnöksége tagjáoak, az SZLKP KB első tit­kárának vezetésével. A küldöttség további tagjai: František Pene, a CSKP KB titkára, J o s e f Ma­c e k, a CSKP KB póttagja, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történelmi Intézetének igazgatója és j o s e f V a 1 e n t a, a Život strany folyóirat főszerkesztője, je­len volt az SZLKP közép-szlovákiai kerületi bizottságá­nak küldöttsége, élén Rudolf Cvikkel, a kerületi párt­bizottság vezető titkárával. Miután Viliam Záhorský, a Szlovák Nemzeti Színház művésze elszavalta Ján Botto forradalmi versét, Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszerve­zeti Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepi gyűlést. Be­szédében kiemelte a podbrezovai értekezlet történelmi jelentőségét. A résztvevők tisztelettel adóztak az érte­kezlet azon részvevői emlékének, akik nem élték meg a mai tárgyalást. Daubner elvtárs megnyitó szavai után František Z u p k a, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke tartott beszédet. A vitában felszólalt Alexander Dubček, elv­társ, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB el­ső titkára. Štefan K u ši k, a Vörös Szakszervezetek ismert vezetője, aki az 1944-es értekezleten elnökölt, valamint négy nagy üzem, a Kunčicei Klement Gottwald Oj Ko­hó, a prágai Csehszlovák Gumigyár, a Žiar nad Hro­nom-i SZNF Üzem és a podbrezovái Šverma Vasmű kép­viselői is üdvözölték az ünnepi gyűlést. A tanácskozás résztvevői befejezésül jóváhagyták a KSZT és az SZSZT elnökségének nyilatkozatát. A nyi­latkozat felhívással fordul az üzemekhez, a brigádok­hoz és a szakszervezeti tagokhoz, kapcsolódjanak be a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából indított szo­cialista munkaversenybe. Alexander Dubček elvtárs beszéde Határkő az FSZM történetében Alexander Duböek elvtárs beszéde bevezető részében rámutatott arra, hogy az üzemi bizottságok 1964. októ­ber 15-én Podbrezován tartott konfe­renciája bizonyos tekintetben határkő lett Forradalmi Szakszervezeti Moz­galmunk történetében. Az üzemi bizottságok konferenciá­ja — mondotta —, szakszervezeteink mai egységének úttörője volt, s hoz­zájárult az egész munkásosztály egy­sége előfeltételeinek megteremtésé­hez. E konferencia után a szakszerve­zet többénem csupán a munkásság ér­dekszervezete, hanem vállalja az új élet és az új társadalom szervezőjének feladatát is. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szak­szervezetek egyesülése törvényszerű folyamát eredménye. E folyamat rész­ben összefügg a München előtti köz­társaság burzsoáziájának intézkedé­seivel, s az úgynevezett szlovák állam­ban dúló fasiszta terrorral, amely el­sősorban a munkásosztály szervezetei és a haladó társadalmi szervezetek el­len irányult. Ez a tény az antifasiszta erők kölcsönös közeledéséhez és az egész nép egységének kialakulásához vezetett. A fasizmus elleni harc a párt szilárd vezetésével országos mozga­lommá vált. A nép ténylegesen fennálló egysé­ge — folytatta Dubček elvtárs — szükségessé tette megfelelő szervezet létrehozását. Az első lépés a szociál­demokrata és a kommunista párt 1944. szeptember 17-én Banská Bystricán megtartott egyesítő kongresszusa volt. A párt új központi szerve a kongresz­szus határozata alapján megalakította a szakszervezeti mozgalom szekcióját, amelynek működése közvetlenül a szakszervezetek egyesítéséhez veze­tett. Nem egészen egy hónappal később Podbrezován a már felszabadult s az akkor még megszállt terület 137 üze­méből több mint 200 küldött értekez­letre gyűlt össze, amelynek fő célja a szétforgácsolt szakszervezeti moz­galom egyesítése és egységes szak­szervezeti központ megteremtése volt. Minőségi változás a szakszervezeti munkában — A szakszervezetek egyesítése az üzemi bizottságok podbrezovai konfe­renciáján — a szlovák munkásosztály fejlettségét bizonyítja. A szakszerve­zeti munkába minőségi változást ho­zott, és ez a kommunista párt vezette forradalmi szakszervezetek platform­ján valósult meg. igy olyan aktív tár­sadalmi erő jött létre, amely valóra tudta váltani azt a forradalmi köve­telményt, hogy „a tulajdon ne csak néhány egyén, hanem az egész nem­zet érdekeit szolgálja". Az üzemi bi­zottságok az üzemek vezetőségeinek egyenjogú partnereivé váltak, munká­jukban igýekeztek érvényesíteni azt a jogukat, hogy részt vegyenek az üzem életében előforduló minden kér­dés eldöntésében, és jobb életfeltéte­leket teremtsenek a dolgozóknak. Az üzemi bizottságok konferenciá­jának haladó szelleme megnyilvánult abban, hogy az FSZM magáévá tette a kommunista párt követelményeit: a munkásosztály egységét, a párt ve­zető szerepét és szoros kapcsolatát a néppel, az új köztársaságért és nem­zeteink egységéért vívott harcot, a Szovjetunióval való szövetségünket és kapcsolataink sokoldalú megszilárdí­tását. Ezeket az elveket tűzték ki a nemzeti felszabadító mozgalom idő­szakában, és e szilárd elvek alapján végezzük ma is szocialista társadal­munk építését. Az SZNF idején hadiállapot ural­kodott, s ezért az üzemi bizottságok egész tevékenységüket e jelszó alatt végezték: „Mindent a front számára!" Gondoskodtak a termelés zavartalan menetéről, megszervezték a közellá­tást, gondoskodtak a nép szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésé­ről, munkásőrségek megszervezésével biztosították az üzemek biztonságát stb. A párt szilárd támasza Az üzemi bizottságoknak a felkelés idején végzett hatékony munkája meg­nyilvánult a felszabadulás utáni első években is. Szlovákiában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom pártunk leg­szilárdabb támasza volt a Demokrata Pártba befészkelődött s onnan a Nem­zeti Front programját szabotáló ludák reakció elleni harcban. A szakszervezeti szervek egész sor hatásos akciót szerveztek az újjáépí­tés meggyorsítására, a közellátás meg­javítására és leleplezték a reakció szándékait. Az FSZM mindezzel hoz­zájárult a párt végső győzelméhez, melyet 1947 őszén, illetve 1948 feb­ruárjában aratott a reakció felett. Ek­kor teljes egészében megnyilvánult fő­ként a cseh munkásosztály ereje, a CSKP-nak a dolgozók tömegeire gya­korolt befolyása s ezáltal hazánkban véglegesen győzedelmeskedett a mun­kásosztály, s diadalmaskodtak a szo­cialista eszmék. A felszabadulás után a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom központi (folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az F KP KB plénuma Párizs (ČTK'} — Párizsban befejer ződött a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának kétnapos ülér se. Az ülés napirendjének utolsó pontját a kommunista- és munkás^ pártok tanácskozásának előkészítésé-: vei kapcsolatos kérdések alkották. ,Erről a kérdésről Rolland Leroy, az FKP KB titkára számolt be. Az ülés résztvevői határozatokat fogadtak el a megtárgyalt kérdésekkel kapcsolat-: ban. A záróbeszédet Waldeck Rochet, az FKP főtitkára mondotta. Waldeck Rochet, az FKP főtitkára a plénum után adott sajtónyilatkoza­tában kijelentette, hogy a központi Izotópok a KGST tagállamok népgazdaságában Varsó (ČTK) — A varsói Technikai Múzeumban kiállítás nyílt „Izotópok a KGST tagállamok népgazdaságában" elnevezéssel. A kiállítást az atom­energia békés felhasználásának kér­déseivel foglalkozó KGST állandó bi­zottság lengyel képviselői rendezték. A kiállítással egvidőben Varsóban nemzetközi értekezlet kezdődött az izotópok műszaki alkalmazásáról. A két rendezvényen Csehszlovákia, a Szovjetunió, Bulgária, Magyaror­szág, az NDK és Románia képviselői vesznek részt. bizottság ülése igyekezett választ ad­ni a franciákat nyugtalanító kérdé­sekre, Szükségesnek tartja a létfelté­telek megjavításáért folytatott küz­delmet és egységre szólította fel a dolgozókat. Az elnökválasztásokkal kapcsolata ban Waldeck Rochet kijelentette, hogy ha a jövőben is visszautasítják a kommunisták közös akcióprogram­ját, akkor az FKP saját elnökjelöltet állít. Waldeck J*ochet elvtárs kijelen­tette, hogy a plénum a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekez­letének összehívása mellett foglalt ál­lást. A Munkáspártnak nagy esélye van a választási győzelemre London (ČTK) — A közvélemény­kutatás eredményei alapján a Mun­káspártnak nagyobb esélyei vannak a választási győzelemre, mint a Kon­zervatív Pártnak. A Galupp Intézet legutóbbi kutatásának eredményei szerint az 1959-es parlamenti válasz­tások óta a Munkáspártot 5 százalék­kal több választó támogatja. Ez ele­gendő ahhoz, hogy munkáspárti kor­mány jusson hatalomra. A megkérde­zettek 42,5 százaléka a konzervatí­vak és 48,5 százaléka a Munkáspárt mellett foglalt állást, A prágai Várat övező kertekbe is beköszöntött az ősz, (ČTK - V. Lom o* felvétefe) Szabadságot és függetlenséget a gyarmati népeknek! ,,A béke és a nemzetközi együttműködés programjának" elfogadásával befejeződött a kairói csúcsértekezlet KAIRÓ (CTK) — AZ EL NEM KÖ­TELEZETT ORSZÁGOK ÁLLAM- ES KORMÁNYFŐI SZOMBATON ESTE ZÁRT ÜLÉSEN MEGVITATTÁK A KAI­RÓI ÉRTEKEZLET NYILATKOZATTER­VEZETÉT, MAJD UTÁNA NYILVÁNOS ZARÖÜLEST TARTOTTAK. A kairói csúcsértekezlet vasárnapra virradó éjjel befejezte munkáját. Az elnöklő Doudou Thiam szenegáli kül­ügyminiszter a záróülésen részt vevő több száz újságíró jelenlétében beje­lentette, hogy az értekezlet egyhan­gúlag elfogadta „a béke és a nemzetkö­zi együttműködés programját". A je­lenlevők viharos tapssal fogadták a bejelentést. Ezután az állam- és kormányfők egymás után aláírták a dokumentu­mot. Nasszer elnököt megbízták, küld­je el a nyilatkozatot U Thant ENSZ­főtitkárnak, hogy terjessze a közgyű­lés küszöbönálló ülésszaka elé. ' Ben Bella algériai elnök javaslatára az ér­tekezlet határozatban fejezte ki az Af­rikai Egység Szervezetének támogatá­sát. A záróülésen Nasszer, az EAK elnö­ke, Sasztri indiai miniszterelnök, Sé­kou Touré guineai és Aref iraki elnök szólalt fel. A szónokok sok sikert kí­vántak a csúcstalálkozó részvevőinek a határozatok eredményes végrehajtá­sához. Az ünnepi beszédek után az elnöklő Doudou Thiam bezárta a konferenciát. A kairói csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozat az el nem kötelezett­ség politikájának elveit meghatározó bevezető után a még függó országok felszabadításának kérdésével foglal­kozik. Az értekezlet résztvevői leszö­gezik, hogy a tartós béke biztosítása megköveteli a még gyarmati uralom­ban sínylődő országok felszabadulását. A nyilatkozat elítéli az imperialista liatalmak beavatkozását a fiatal füg­getlen államok belügyeibe, s hangoz­tatja, hogy az imperializmusba gyár. mgti rendszer és a neokolonializmus a mai világ feszültség fő oka. A nyilatkozat elítéli a portugál gyar­mattartókat és felszólít valamennyi ál­lamot, mondják ki Portugália ellen a diplomáciai és a gazd-asági bojkottot. A nyilatkozat támogatásáról biztosítja az ideiglenes angolai kormányt, az Af­rikai Egység Szervezetének felszaba­di tási bizottságát, s bírálja Angliát, mert még nem valósította meg az omá­ni és az adeni nép függetlenségének megadására vonatkozó ENSZ-határoza­tokat. A nyilatkozat elismeri a palesz­tinai népnek hazájához való jogát, és elitéli az imperializmus összes latin­amerikai formáit. Elítéli a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rendszerét, és a dél-afrikai nép szabadságtörekvései­nek támogatását követeli. , A zárónyilatkozat állást foglal a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének politikája meU lett, melyet a béke és a jólét megte­remtéséhez vezető egyedüli útnak te­kint. Elutasítja a beavatkozást más ál­lamok belügyeibe, s leszögezi, hogy a nemzetközi viszályokat oldják meg békés eszközökkel. / A konferencia az ENSZ-hez fordul, hogy legközelebbi ülésszakán adjon ki egy olyan nyilatkozatot, amely az előb­bi elveket tartalmazná. Az értekezlet 1 részvevői kimondják, hogy támogatják a kettéosztott országok népeinek nem­zeti egységtörekvését és szorgalmaz­zák a kettéosztott országok képviselői­nek kölcsönös tárgyalásait. A nyilat­kozat követeli, hogy az Egyesült Ál­lamok szüntesse meg kubai blokádját és ürítse ki guantánamói támaszpont­ját. A nyilatkozat követeli a ciprusi beavatkozás megszüntetését, hogy f ciprusi nép szabadón döntsön jövőjén (Folytatfis a 3. oldalon) TÖRTÉNELMI ÉVFORDULÓ Johnson elnök nyilatkozata New York (-ČTK) — Johnson ame-. rikai elnök a moszkvai részleges atomcsendegyezmény aláírásának el­ső évfordulója alkalmából kijelentet­te, hogy ez a szerződés a józan ész megnyilvánulása, A részleges atomcsendegyezmény, egy évvel ezelőtt lépett érvénybe — áll a nyilatkozatban. Az Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió és Nagy-Britan­nia ünnepélyesen kötelezte magát, hogy nem végez a; ccai e gy v er - k í s ér 1 e­teket a légkörben, a világűrben és M víz alatt. A szerződést eddig több mint 100 állam írta alá. A légkör tisztább, é világ biztonsága erősebb lett és sok­kal több a remény a béke kivívására. Az amerikai elnök történelmi év­fordulónak minősítette a szerződés aláírásának évfordulóját és bejelen­tette, hogy a jövő héten televíziós be­szédet mond részleges atomcsend­egyezmény. által lehetővé tett hala* dásról, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom