Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-10 / 282. szám, szombat

A GYERMEK es a VILÁG öt világrész gyermekrajzainak szem/éje Ä napilapok hírt edtak arról, hogy Prágában „A gyermek és a világ" elnevezéssel nemzetközi gyermekrajzkiállítás nyílt. A kiállítás, amelynek előkészületei egy évnél ts tovább tartottak, meghozta gyümölcsét, öszszesen 56 ország iskolásgyermekei küldték el rajzaikat, festményeiket. A kiállított rajzok száma meghaladja a háromezret. A hazai expozíció összeállítása volt a legnehezebb. Több mint 7000 rajzból kellett háromszázat kiválasztani. A látogatók öszszehasonlíthatják a /ilág gyermekeinek képzőművészeti alkotókészségét, gondolkodását, meggyőződhetnek arról, miként látják az európai, az amerikai, ázsiai és afrikai gyerekek az őket környező világot, a felnőttek világát! Igazi gyermekoptimizmus A látogató első benyomása az, hogy a különböző nemzetek gyermekei megkísérelték hűen ábrázolni környezetüket, annak jellegzetességeit Lényegében ez adja meg a kiállítás nemzetközi jellegét. A kanadai gyermekek jégkorongozókat, a marokkóiak keleti stílusú épületeket arab népviseletű gyermekeket, felnőtteket az izlandiak halászokat, hajókat a szovjet gyermekek brigádmunkásokat a szlovákiai tanulók szép Jánošík rajzokat küldtek a kiállításra. És így sorolhatnánk tovább. Ezek csak részletjelenségek, de mindenesetre érdekes pedagógiai megfigyelésekre adnak alkalmat. Az egyes rajzokból kitűnik, mennyire ismeri alkotója a világot és milyen mértékben képes érzelmeinek rajzzal kifejezést adni. A rajzok az elsőtől az utolsóig igazi gyermekoptimizinusról a részletekbe menő tökéletes kifejezési igyekezetről tanúskodnak. Érezni, látni, hogy a háromezer kiállító tudásának legjavát, tiszta gyermeki szeretetét adta a rajzokba, az azokon megrajzolt személyek, állatok, tárgyak, virágok stb, megörökítésébe. A díjak A kiállított rajzokat nemzetközi bíráló bizottság értékeli és javaslatot tesz a legjobb alkotások díjazására. Három díjat tűztek ki a legjobb nemzeti expozíciókra, hármat a legjobb egyéni alkotásokra, hármat pedig az Grosy Sándor (MNK]: Baromfijarmvn díjban is részesítsék... Pedig egy angol kislány Stephene Gillerspie „Nyalókás kislány" című rajza már most közérdeklődésnek örvend A kiállítás vezetősége azt tervezi, hogy mivel díjat nem küldhet Stephenenek, helyette küld egy láda nyalókacukorkátl' • Több mint propaganda A kiállítás érdekességei közé tartoznak a ciprusi gyermekek rajzai, amelyek mintha felelevenítenék az ókori kultúrák stílusát, a japán expozíció pedig szinte részletekbe menő aprólékosságéval vonja magára a figyelmet. A rajzok témája nagyon gazdag. A gyermekek képzeletének gazdagságát bizonyítják. A képek többsége játszó gyermekeket, dolgozó és szórakozó felnőtteket, járműveket, iskolai környezetet, mennyegzőt, temetést, virágokat, virágoskerteket, állatokat ábrázolnak. A kiállításra beérkezett rajzok közül egyetlen egy sem ábrázolt háborús tematikát, fegyvereket vagy gyilkosságot! Az Amerikai Egyesült Államokból két küldemény érkezett. Egy a hivatalos közoktatási intézménytől, egy másik pedig a texasi Dallas városból. Érdekes, hogy a dallasi gyermekek festményeiből nyugalom, líraiság árad .. Nyoma sincs az erőszaknak, a lövöldözésnek. Ékes bizonyítéka ez annak, hogy a gyermekek az egész világon természetüknél fogva vonzódnak a szépség, a béke után. Nyugati elismerés A kiállítás tiszteletbeli védnöke, az egyes tematikai csoportok legjobb alkotásaira, amelyek a legjobban kifejezik a gyermek természetes érdeklődését és a kiállítás humanista jellegét. Noha a kiállítás nem tűzött ki képzőművészeti igényeket, a zsűri azokat a rajzokat, amelyek rendkívüli művészi tehetségről tanúskodnak „Hois INSEA nemzetközi művészetpedagógiai társaság nyugatberlini elnöke, dr. J. A. Soika, aki részt vett a kiállítás megszervezésében és a megnyitón mondott beszédében többek között kijelentette: „A legnagyobb elismeréssel kell szólnom a kiállítás tökéletes megszer' vezéséről mind tartalmi, mind pedig műszaki szemponjt-^ lón Novák kiállításúról Fő törekvése arra irányult, hogy jeles illusztrátor legyen. A jelszava igy hangzott: Sok lesz a szlovák könyv, és fontos, hogy az művészi kiállítású legyen. Pályakezdő munkái, első nagy nekilendülése komoly ígéret volt, — s csupán ennyi maradt meg, művészi hagyatékként. Mert 1944 augusztusában ő is fegyvert fogott és életét áldozta a barbár, embertelen fasizmus elleni harcban. Halála után 20 évvel, a Nemzeti Galéria grafikai kabinetjének e napokban megnyílt tárlatán láthatjuk kegyelettel összegyűjtött munkáit. Az 1939—41—44 évek között keletkezett toll- és ceruzarajzok, akvarell tanulmányok a háborús korszak kegyetlenül nyomasztó légkörét lehelik. Született grafikus, legfontosabb kifejező eszköze a rajz. Szigorúan szerkesztett, szárnyaló képzelettáplálta alkotásait a vonalra építi. Megfontolt válogatású, költői hatású színei a rajzzal harmonikusan egyesülnek, anélkül hogy elnyomnák a vonal erejét. Ezek a spontán rögtönzésszerű, mégis átgondolt szerkesztésű lapok expreszszív erővel varázsolják elénk az ember szenvedését s a lélek torzulásait. Látunk bravúrosan formált aktokat, — a vagyon és kincs bűvöletétől remegő, kapzsi véneket, bátor harcosokat. Az örök téma: az anya-gyermek motívum nem merevedik nála klaszszikussá, mert friss szenvedéllyel érzékelteti. Könyvillusztrációi, a színes tollrajzok üdén tükrözik a népmesék világát. — Kis olajképe, „A vágyak tája" csupa nosztalgikus, de hasztalan vágyakozás egy békés élet szépségei után. Sárkány Jenőné Ül SZÖ 10 * 1964. október 10. Edita Petranská (Pov. Bystrica/: Családi séta concursus" (versenyen kívüli) díjjal tünteti ki. A díjak cseh kristályvázák, vagy gyermekrajz-motívumú vésett kristályplakettok. Az egyéni díjak külföldi tulajdonosai meghívást kapnak Csehszlovákiába; ha a nyertes hazai, akkor külföldi utazást kap jutalmul. Érdekes felfogásról vall az angol pedagógusok levele, amelyet a kiál- ménycsere szabad fóruma legyen, Kiállítás szakmai értekezlettel A kiállítás jelentőségét emeli még az a körülmény is, hogy egyidőben a rendezvénnyel a prágai Szláv Házban megnyílt a rajztanárok II. országos értekezlete, amelyen 18 ország küldöttei is részt vesznek. A konferencia munkajellegű. A résztvevők részletesen megtárgyalják a szakma időszerű kérdéseit. Október hetedikén „nemzetközi tanulmányi nap" volt, amelynek keretében a „Gyermek és a világ" kiállítás színhelyén sor került hazai rajzpedagógusok és a külföldi vendégek közötti véleménycserére. Mind az értekezlettől, mind a kiállítástól azt várjuk, hogy a nyílt véle lításra küldött rajzokhoz mellékelfek: Az angol tanítók pedagógiai okokra hivatkozva nem kívánják, hogy a kiállítás angol résztvevőit valamilyen Wk amely segít képzőművészetünk, iskolai rajzoktatásunk továbbfejlesztésében. SOMOGYI MÁTYÁS Hašek - magyar szemmel Gertrude Engelmayer iAusztriaMedvetáncoltató gyerekek DR. DOBOSSY LÁSZLÓ professzornak, a budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem neves cseh és francia szakértőjének magyarnyelvű Hašekmonográfiája nem meglepetés, hanem régén várt és örömmel fogadott hézagpótló mű (Dobossy László: Hašek, Gondolat, Bpest). A nem nagy, de aprólékos gondossággal összeállított monográfia szerzője helyesen értelmezi Hašekot — elsősorban mint a Svejk alkotóját, de nem mulasztja el felvázolni az író „Svejk-előtti" korszakát sem. Hašek életművét és fejlődésének folyamatát nagyon áttekinthetően rendszerezve h'árom szakaszra osztja: a háború előtti, a háború, alatti és forradalmi, majd a háború utáni, azaz az első köztársaság időszakára. Dobossy bensőséges átérzéssel rajzolja meg Hašek jellemét, sorsát, emberi és írói arcélét. Az irodalomtörténetben nem ez az első eset. hogy egy idegen nemzetiségű Irodalomszakértő olyan fontos tényezőket fedez fel, amelyek a kutató honfitársak figyelmét olykor elkerülik A magam részéről újnak és eredetinek könyvelem el Dobossy jellemrajzát Hašek bohémségéről s arról, amit talán úgy nevezbetnők .Hašek dualizmusa" — szabadságvágya, amely gyakran anarchisztikusán, túlzott kilengésekben nyilvánult meg és akarása (mily gyenge volt ez az akarati), amellyel rendet akart teremteni a magánéletében és a társadalomban egyaránt. Dobossy mesterien finom árnyalatokkal érzékelteti a cseh, azaz a prágai sörgőzös bohémélet és a nagyvilági bohémélet közötti különbséget. Dobossy lélektanilag helyesen értékeli Hašek háború utáni visszatértét a prágai bohémvilágba. Megérti Hašek kiábrándulását nemcsak a csehszlovák állam fejlődésének általános irányát illetően, hanem a munkáspártok aprópénzre váltott tevékenységét illetően is. a burzsoá demokratikus állam adta feltételek között. Ezt a felaprózott pártmunkát Hašek nem Ismerte el s ezért (meg egyéb személyes okokból) kapcsolata az említett pártokkal csupán néhány humoreszkre korlátozódott, amelyeket a Rudé právo-nak írt. Ezekben az írásokban csupán az objektumok változtak meg, amelyeket tollhegyre tűzött, egyébként Hašek világnézetének minden összetevője fellelhető bennük: antiklerikalizmusa, antimilitarizmusa, a kispolgárság, a bürokrácia, a társadalmi ' képmutatás fi'á köpönyégforgatás metsző gúnyolása. Tény, hogy Hašek elképzelései a vllágforradalomról erősen anarchisztikusak voltak. Arról álmodozott, hogv egy nemzetközi vörös hadsereg felszabadítja a közép-európai államokat. Figyelemreméltó, hogy a környezet nemcsak Hašek polgári életmódjára hatott, hanem befolyásolta a pártmunkáról vallott nézeteit is. Oroszországban, ahol a légiókat igyekezett a helyes politikai iránvba terelni, nem becsülte le a kisebb, mindennapi agitációs munkát Otthon azonban ismét felszínre tör anarchizmusa és ..türelmetlen forradalmárrá" változtatja. (Dobossy megállapítása 62. old.). FURCSA, ds semmiesetre sem meglepő, hogy a cseh burzsoázia Hašeknek éppen oroszországi ..megjavulását" nem tudta megbocsátani. Hazatérte után (1920 decemlierében) a saitóban viharos becsülettipró kampányt indítottak ellene, mint a ..nemzet árulóia" — s hogy a pikantéria se hiányozzék — mint bigámista ellen. Ebben az időben születik rae? a Vallomásom, amelvben Hašek védekezik. de elvben támad is. Ismét közeledik a feleségéhez (titokban, nem a világ szeme előtt) és neki íria megható, önkorbácsolő vallomásait. Sokat dolgozik. De mind életmódjában, mind munkastílusában úiból ott vibrál — s haláláig me? sem szűnik — az üldözött marcangoló nyugtalansága. „Vénülő csontiainak tavasza" hamar véget ér: 1923. január 3-án Lipnirében éri utol a halál. Egyedül a magyar monográfia (s nagyon helyesen) szenteli a legtöbb figvelmet íveiknek, mint a legfontosabb hí>üfiki hősnek és ebből a nézőponthfil értékeli és elemzi Hsíek jelentőségét a cseh. valamigt a világirodalomban. Dobossy sokat foglalkozik azzal a hatással, visszhanggal, amelyet a Sveik, a jó katona otthon és külföldön keltett. Sőt, a mű további sorsa sem kerüli el figvelmét. Abban az időben Hašek megalapította és vezette — törvényes keretek között — a Mérsékelt Haladás Pártiát. hogy értelmetlen válssztási jelszavakkal és ígéretekkel, valamint pártjának „mérsékelten haladó" programiával a leglojálisabb polgár álarcát felöltve gúnyt űzzön a császári és királyi Osztrák—Magyar Monarchiából (Dobossy ezzel kapcsolatban rámutat a szerző és hőse jellembeli sajátosságainak nem véletlen egyezésére, 42. old.).. u KÉTSÉGTELEN, hogy Svejk — aki alkotójának számos jellemvonását hordozza — a maga áttetsző és céltudatos valóságában csakugyan „korának gyermeke" de viszont vitathatatlan, hogy Svejket nem egyszerűsíthetjük le korának és századának egy meghatározott szülöttjére. Még akkor sem individuális típus, ha egyéni beszédmodorát vagy sajátos életfilozófiáját vesszük tekintetbe. Dobossy rámutat arra is, hogy Svejk a legkülönfélébb jellemvonásokat egyesíti magában s éppen ezért az örök embertípusok irodalmi arcképcsarnokába sorolja őt (Don Juan, Faust, Figaro). Természetesen, kidomborítja jellegzetes, egyéni, kissé talán fölényes valóságszemléletét ls, amelyet a „jó katona" mindig, szinte groteszk pontossággal, a tapasztalt megfigyelő objektivitásával közöl. Mindamellett azonban nyilvánvaló, hogy nem akar mentori módon bírálgatni. Korlátlanul nagyvonalú, ravaszságában és gyügeségében egyaránt. Svejk végtelenségig tágult dimenzióira, a két végletet összekötő skálára a kiváló cseh filozófus, Karel Kosik a Kafka és Hašek című tanulmányában is .felhívta a figyelmet. (Slovenské pohfady, 1963. IV. 83. old.) Mindeddig eldöntetlen a kérdés: ki volt Švejk? E század elején Ivan Olbracht és Max Brbd voltak az elsők, akik megértették Svejk bonyolult, távolról sem egysíkú lényét. Mindketten — különböző nézőpontból kiindulva — rátapintottak Hašek zsenialitására és hősének „világiságára". Amikor napvilágot látott a Svejk I. kötete, amelynek kiadását a burzsoázia közbotránynak bélyegezte, mondván „ostoba fércmű, ami csak a kommunistáknak való és nem a cseh állampolgároknak". (E. Weinfurter könyvkereskedő szavai.) Ivan Olbracht így ír a Rudé právo-ban: „Különösen két dolgot becsülök nagyra, sőt egyenesen zseniálisnak tartok: Hašek a világháborút egészen más megvilágításban mutatta meg nekünk. Ugyanis Svejk, a jó katona története háborús regény. Több háborús regényt olvastam ós jómagam is írtam egyet. De eddig még egyikből sem világlik ki oly élesen az egész világháború értelmetlensége. ostoba durvasága, mint Hašek könyvéből." TALÁN NEM "VÁLT tf ÖLNÁ I magyar monográfia kárára, ha a szerző Olbracht e jelentős értékelését is figyelembe veszi. Olbrachtnak erre a nézőpontjára épít s ezt bővíti ki K. Kosik említett tanulmányában, kimutatva a „švejkségben" — hasonlóan mint a „kafkaságban" — egy normális ember reagálását az abnormításokkal. abszurdumokkal telített világban, amelyben az ember oly gyakran van kiszolgáltatva az embertelenné vált „elanyagiasodott kapcsolatok masinériájának" Kosik rámutat arra hogy Hašek és Kafka csaknem párhuzamosan — „kétféle víziót festett a világról", amelyek látszólagos ellentéteinek ábrázolásában Hašek jutott tovább. Kafkától eltérően nem az emberi elidegenedés és abszurdumok képmásait rajzolta meg, hanem megmutatta, hogy „az emberben sokkal több van ahhoz, hogy teljesen elanyagiasodjon, mert ez a „több" nem redukálható" (K Kosik: Kafka és Hašek, Slovenské Pohfady, 1963. IV. 84. old.) El kell ismernünk és értékelnünk, hogy Svejknek ezt a pozitívan tevékeny, sőt diadalmas humanizmusát a magyar monográfia szerzője is felismerte és aláhúzta (időrendben előbb, mint Kosik). Végső következetésében eljut az egyedüli helytálló megfogalmazáshoz: Svejk tősgyökeres cseh mivolta ellenére sem személyesíti meg a „cseh kisembert", tehát nem tipikusan nemzeti jelenség, hanem általában -emberi. Ezért előzte meg korát, lépte át nemzete és hazája s ml több, saját lényének határait, DOBOSSY LÁSZLÓ vitathatatlan tudományos érdeme, hogy Svejk elemzésében és jellemzésében nem szorítkozik szűk korlátok közé és nem egyszerűsít. Ellenkezőleg: beavatott érzékkel hámozza ki a nagyságot és összetettségei abból, ami látszólag oly jámbor és egyszerű. Dobossy állásfoglalása kétséget kizáróan egyértelmű. Ez az egyértelműség érvényes a mu egész felfogására, amely sok mindenben megelőzte hazai kutatásunkat és a „külföldi" eredeti meglátásai érdekesen világítják meg Hašek és hose jelentőségét mind hazai, mind világviszonylatban. JARKA PAŠIAKOVA