Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-09 / 281. szám, péntek

A KOVETKEZETESSEG KINCSET ER Észrevételek, tapasztalatok a pártépítésben Talán senkinek sem szúr szemet, ' ha a szokástól eltérően most kérdéssel kezdjük a cikket. Ez azért szükséges, hogy a felelettel máris eljussunk a dolgok lényegéhez; minden körülírás, fölösleges magyarázkodás nélkül máris a mondanivaló sűrűjébe találjunk. A kérdés tehát így hangzik: mi a párt? A legegyszerűbb válasz az lenne: azonos elveket valló emberek szilárd szervezete. A jelen esetben a hangsúly az emberen van. A párt emberekből tevődik össze, akikre a természet törvényei éppúgy érvényesek, mint a pártonkívüliekre, vagy más egyéb élő szervezetre. A kommunisták fölött is eljár az Idő, ki előbb, ki utóbb kidől a sorból, nyugdíjba megy, megválik munkahelyétől, átadja a helyét másoknak, a fiatalabb nemzedéknek. Ebből az egyszerű tényből adódik az a követelmény, hogy a pártszervezeteknek állandó feladatuk a párt sorait a munkában, magánéletben példát mutató fiatalokkal feltölteni. Ezt egyébként úgy is szokták mondani, hogy friss, egészséges vért visznak a párt éleiébe. Jelentőségénél, fontosságánál fogva az új tagjelöltek felvételével öszszefüggő kérdésnek pártunk XII. kongresszusa is komoly figyelmet szentelt. Határozatában a megvalósításra váró gazdasági feladatokkal összhangban megszabta a párt taglétszáma fejlődésének az Irányvonalát is. E határozat teljesítésének ellenőrzését tűzte napirendre pártunk Központi Bizottsága egy hónappal ezelőtt. Úgy is mondhatnánk, pártunk Központi Bizottsága „szemlét tartott" katonái felett. Felülvizsgálta a párt szociális és korhatár szerinti összetételét, felmérte a párt építésében a XII. kongresszustól megtett utat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párt számbeli gyarapodása megfelel a XII. kongresszuson elfogadott határozatnak. Rámutatott azonban olyan fogyatékosságokra ls, amelyek még orvoslásra szorulnak. A párt alapszervezetei egyébként a Központi Bizottságnak ezt az anyagát megkapták és taggyűléseiken megismertetik a párt tagjaival. A Központi Bizottság tájékoztató anyaga az eredményeken túl jó néhány olyan dologra is rámutat, amelynek a jövőben nem szabad megismétlődnie, amiből a pártszervezeteknek és -szerveknek le kell vonniuk a tanulságot. Megmutatja mit tettünk jól, hol követtünk el hibát, és fontos útmutatóul szolgál az alapszervezeteknek az új tagjelöltek felvételére szóló hosszú lejáratú tervek kidolgozásánál. A cukros bácsi esete A nagy bérházban lakó kislányok szemében ő volt a „jó bácsi", aki cukorkát osztogat, és pénzt ad fagylaltra is. Lejártak utána a pincébe, itt-ott a lakására is, hogy azután két-három koronával a kezükben a közeli cukrászdába szaladjanak nyalánkságot venni. Gyermek-lelkiismeretük ugyan szorongott egy kissé, tudták, illetlen dolgok azok, amiket a bácsi velük a pincében művel. A torkoskodási vágy azonban elaltatta a helytelenségre figyelmeztető, nyugtalanító belső hangot. Szüleiknek ezért inkább nem szóltak a bácsi furcsa szokásairól, ő maga is megkérte őket, ne beszéljenek erről senkinek. Háromnegyed évig osztogatta a bácsi három 10-éves kislánynak a cukorkát, az aprópénzt és a szülők nem tudtak semmiről. A nyilvánosság kizárásával lefolyt bírósági tárgyalás elsősorban arra keresett választ, mi késztette az 57 éves Gabriel Zednikovičot, ezt a tiszta múltú, csendes embert, akiről munkatársai csak a legjobbat mondják, ezekre a súlyos erkölcsi vétségekre, beteges hajlamok kielégítésére. Az igazságszolgáltatás mérlegének egyik serpenyőjébe a bíróság az ősz hajú ember enyhítő körülményeit helyezte — a töredelmes megbánást, eddigi feddhetetlen életét, jó munkáját; a másik serpenyőbe bűncselekményének veszélyességét, azt, hogy milyen súlyos károkat okozott ezzel a serdülőkor küszöbén álló gyermeklelkek erkölcsi fejlődésében. Mudrák tanácselnök gondos mérlegelés után hirdette ki az ítéletet: a vádlottat nemi visszaélés elkövetése miatt a btk. 242. paragr. értelmében két évi szabadságvesztéssel büntetik. Szolgáljon ez az eset figyelmeztetőül a szülőknek: vigyázzunk gyermekeink erkölcsi fejlődésére, óvjuk az ilyen veszélyektől, hogy saját maguk is vigyázni tudjanak magukra, és mindig nyíltan, őszintén, azonnal elmondják nekünk, ha valaki hely telen dologra akarja őket csábítani. - kgy M ár említettük, hogy a párt szám1 1 beli növekedése megfelel a XII. kongresszuson elfogadott határozatnak. Javulás mutatkozik a párt tagságának szociális és életkor szerinti összetételében is. Ha azonban a globális eredményeken túl alaposabban szemügyre vesszük az egyes jelenségeket, nem árt, ha kissé elgondolkozunk egyes részletkérdések fölött. Emlékezzünk csak vissza: a kongresszus határozatának egyik sarkalatos pontja a párt befolyásának, útmutató szerepének elmélyítése a termelés, a társadalmi élet valamennyi területén. Ezen túl az ellenőrzési jog kibővítése nagyarányú kötelezettséget is von maga után. Ezzel a követelménnyel nagyon is összhangban áll", hogy a múlt esztendőben egyre több rátermett, osztályhű, a munkában és magánéletben példát mutató műszaki értelmiségit vettek fel a párttagok, illetve tagjelöltek sorába. Bizonyos javulás mutatkozik a tudományos, a kulturális élet területén is. Van azonban a dolgonak egy másik oldala is. Habár csak szórványosan, de mégis akadnak pártszervezetek, amelyekben ma már szükségtelennek, elavultnak tartják figyelemmel kísérni a párt szociális, osztályösszetételének kérdését. Azon túl, hogy egyre több értelmiségi dolgozó válik kommunistává, vállalja a párttagsággal járó feladatokat — ezeknek a többsége munkások vagy szövetkezeti parasztok gyerekei, nagy részük a mindennapi közvetlen termelőmunka mellett tett szert a kívánt képesítésre — hiba volna szem elől téveszteni, hogy a párttagság zömének közvetlenül a gyakorlati termelőmunkából kell kikerülnie. Ezt azért szükséges megemlíteni, mivel az 1962-es esztendőhöz viszonyítva tavaly tíz százalékkal kevesebb olyan tagjelöltet és párttagot vettek fel, akik közvetlenül a termelésben dolgoznak. És ha tovább vizsgáljuk a dolgot, eljutunk ahhoz a tényhez, hogy különösen az egyes szövetkezeti pártszervezetek meggondolatlanul kezelik ezt a kérdést. Ennek többféle oka ls lehet. Az általános tapasztalatok azonban azt igazolják. hogy az említett pártalapszervezetek funkcionáriusai bizonyos fokig bizalmatlanságot táplálnak a fiatal szövetkezeti tagokkal szemben. Helylyel-közzel ez bizonyos funkcióféltésből, az esetek többségében azonban túlzott „óvatosságból" történik. Megtörténtek olyan esetek is, hogy becsületes, munkaszerető szövetkezeti tagok kérték felvételüket a pártba. A pártbizottság azonban kérésüket elutasította mondván: annak Idején hallani sem akartál a szövetkezetről, most meg már párttag szeretnél lenni. Az illető elvtársak fő hibája: szem elől tévesztik azt, hogy ezek a szövetkezeti tagok ma már egészen más emberek, nem azok, akik ezelőtt öt-hat esztendővel még görcsösen ragaszkodtak kis vagyonkájukhoz, ami emberileg egyébként érthető ls. A közös gazdálkodás, a kollektív szellem az ő gondolatvilágukat is befolyásolta. Lépésről lépésre elfogadták és ma már magukénak vallják a szövetkezeti gondolatot, helyeslik és magukévá tették a párt politikáján s ezt nemcsak szóval, hanem tettekkel, a közösben végzett jó mun kájukkal bizonyítják. Szép számmal akadnak már, különösen a fiatalabb szövetkezeti tagok között olyanok is. akik a szövetkezeten keresztül test közelségbe kerültek a párthoz. Megtörtént az is, hogy a helyi, sőt járási pártfunkcionáriusok arra hivatkoztak, hogy falun, illetve a szö vetkezeti fiatalok között alig akad olyan, aki méltó volna a párttagság ra. A valóság azonban más. Hosszú éveken át közömbösen mennek el a szövetkezet példás dolgozói, szerve zől, kiváló szakemberei mellett, akiknek igazán a pártban volna helyük. Szintén sok kívánni valót hagy még maga után a főiskolások között végzett pártmunka. Ezeken az iskolákon sok olyan fiatal tanul, akiket céltu datos munkával el lehetne vezetni a párthoz és az iskola befejeztével már képzett kommunistákként lépnének az életbe. •• rtsszegezésül csak annyit: a párt** szervezeteknek továbbra is fontos feladatuk az új tagok felvétele és nevelése. Küzdjük le a ma még itt-ott előforduló szektás nézeteket, a helytelen és indokolatlan előítéleteket. Ne féljünk megnyitni a párt sorát olyan szövetkezeti tagok előtt sem, akik annak idején vonakodtak a szövetkezettől, ezzel esetleg sok gondot okoztak egyes funkcionáriusoknak. de azóta már tettekkel bebizonyították, hogy közénk tartoznak, hozzánk tartozóknak érzik magukat Amennyiben a szövetkezeti pártbizottság tagjai is így néznek a dolgokra, annak előbb-utóbb a szövetkezet, és a társadalom is hasznát látja. Egyébként a párt XII. kongresszusán a me zőgazdaság elé tűzött feladatok nagy sága is megköveteli, hogy a fontosabb termelési ágazatokban képviselve legyen a" párt, olyan emberek vállaljanak felelősséget a termelési feladatok maradéktalan teljesítésénél, akiknél a fiatalos lendület, tenni akarás megfelelő hozzáértéssel párosul: kommunisták, akik jó példával, meggyőző szóval képesek a meghatározott cél elérésére mozgósítani a dolgozókat. SZARKA ISTVÁN Csúcsteljesítmény a Cigel Bányában (fej — Ján Hodza elővájár 31 tagú csoportja a szlovákiai szénbányakörzet Cigel Bánya üzeméből tegnap reggelre virradó éjszaka bányafolyosó-vágásában új szlovákiai csúcsteljesítményt ért el. Harmincegy munkanap alatt 430,3 méter bányafolyosót hajtott. A Cigel' Bánya további csoportja Fekete József vezetésével versenyre hívta fel hazánk valamennyi szénbányájának szénfejtési csoportjait, hogy az évi tervet december 15-ig teljesítsék. Fekete csoportja eddig 2500 tonna szenet adott az országnak terven felül, és előreláthatóan december 15ig teljesíti évi tervét. Ha

tékonyabbá válik a Nemzetgyűlés munkája Prága még közelebb került Nová Sedlicához Az interpelláció a Nemzetgyűlés ellenőrző feladatkörének fontos eszköze • Gyümölcsöző vita a parlamentben • A választópolgárok jogos kéréseit képviselőink hűen tolmácsolják A Nemzetgyűlés legutóbbi ülésén a képviselők meginterpellálták az egyes termelési ágazatok minisztereit. A Nemzetgyűlés üléséről a lapok beszámoltak, s hogy most ehhez mégis visszatérünk, ez azért van, mert az interpellációról közölt hírek élénk visszhangot keltettek országszerte. Idézzük fel az interpellációról közölt híreket. A képviselők a mindanynyiunkat érintő problémákban kértek a kormány tagjaitól felvilágosítást: így a burgonyafelvásárlásban előállt nehézségekről, indokolatlan beruházásokról, indokolt befektetések halogatásáról stb. A lapokban közölt jelentésekből, bár csupán hírügynökségi stílusban taglalták az eseményeket, mégis látszik, hogy a kormány tagjai felelősségük teljes tudatában válaszoltak a képviselők kérdéseire, s ha valamiben nem szolgálhattak kielégítő válasszal, kérték, hogy arról nyújthassák be válaszukat a Nemzetgyűlésnek. Érdekes megfigyelni, milyen visszhangot váltott ki az újságolvasók népes táborában az a tény, hogy a miniszterek egyes esetekben éltek az írásbeli válasz lehetőségével. Az olvasók leveleiből úgy érezzük, attól tartanak, hogy ez visszavezet a régi gyakorlathoz, s hogy a miniszterek az írásbeli válasszal csak a nyílt és egyenes válasz elől térnek kl. Egyes olvasók még arról is említést tesznek, hogy kételyeiket körzetük nem zetgyíilési képviselője által a képviselőtestület elé kívánják terjeszteni. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a felújított interpelláció nagy visszhangra talált a dolgozók körében, és sokan azt is felismerték, hogy az irányítás e demokratikusabb formája a lakosság széles rétegeinek érdekeit hivatott szolgálni, s hogy a Nemzet gyűléssel egyetemben, a képviselők útján az ország ügyeinek ellenőrzésé ben így a széles néptömegek is résztvesznek. Persze nem szabad szem elől téveszteni, hogy a Nemzetgyűlés csakis az országos jelentőségű problémákkal foglalkozhat, s nem lehet azt várni tőle, hogy esetleg a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe tar tozó ügyekről tárgyaljon. Eljut azonban minden választópolgár jogos ké rése a Nemzetgyűlésbe, ha az egész országot érintő problémákban kér segítséget. Elmondhatjuk, hogy Prága még közelebb került Nová Sedlicához, a köztársaságunk legkeletibb csücskében fekvő kicsi falucskáhozközelebb hozza az interpelláció. (•1) í filme SZIGORÚAN BIZALMAS Alig fejeződöd be a bratislavaí Slovan moziban a kanadai film hete, új tábla került a népszerű bratislavai mozi bejárata fölé: Az NDK-filmek hete. Az ünnepi filmhét keretében három film került a közönség elé. Az elsőt J. Veiczi Szigorúan bizalmas — For eyes only című filmjét már a Dolgozók Filmfesztiválja keretében többen megtekintették. Az izgalmas kémtörténet — ha nem is sorolható az NSZK politikáját leleplező kiemelkedő filmalkotások közé — a moziközönség érdeklődésére számot tarthat. A WANDSBEKI BÁRD Arnold Zweig nálunk is ismert, híres regényét néhány évvel ezelőtt Folk Harnack nyugat-németországi rendező vitte filmre az NDK-ban. A film azonban a személyi kultusz időszakában nem jutott a közönség elé. Teetjen, hamburgi mészáros története, aki a náci uralom első éveiben elvállalta a hóhér helyettesítését, a gyenge jellemű férfi megrázó pszichológiai tanulmányát adja. Teetjen mészárost a jól ismert Erwin Geschomek alakítja. A hajógyáros Footh megszemélyesítője az időközben elhunyt Willy A. Kleinan. Az NDK filmhete ünnepélyes megnyitóján Konrád Wolf Megosztott égbolt című alkotását mutatták be, amely a Karlovy Vary-i XIV. Nemzetközi Filmfesztiválon is reprezentálta az NDK-t. B. B. ÉS A MAGÁNÉLET Őszintén sajnálom, de nem vagyok elragadtatva. Louls Malle Magánélet című filmje közepes alkotás, s bár még csak 2 éves, máris érződik rajta az idő pora. 1960-ban Brigitte Bárdot, a világhírű, szőke francia filmsztár, a nagy B. B. születésnapján öngyilkosságot követett el. Természetesen megmentették. — Talán ez adta a film alkotóinak az ötletet, hogy feltegyék a kérdést: „Milyen egy filmcsillag élete, hogyan alakul kl személye körül a kultusz, s milyen áldozatot kíván tőle ez a népszerűség? Nem fér hozzá kétség, a film teremtői erre a kérdésre keresték a választ. Be akarták mutatni, milyen átkos következményeket von maga- után a sztárok óriásira dagasztott népszerűségié, amikor megszűnik a magánélet és a legintimebb pillanatok is a nyilvánosság kíváncsiságának martalékává válnak — amit a legjobb idegzetű sztár sem bírhat sokáig. Ebben látta Malle, több nagyszerű film rendezője (például A szeretők) a nagy drámai lehetőséget. Csakhogy Brigitte Bárdot életét vette például, ezt volt szándékában általánosítani. S itt valami nem sikerült, a film végeredményben nem „egy sztár" életének drámája lett, hanem dokumentumfilm B. B. életéről.. S ezt még jobban kidomborítja az a tény, hogy a sztárt Bárdot alakítja, a nagy B. B., aki a vásznon maga magát játssza, illetve saját életét éli. Ha a film félresikerült mondanivalója ellenére vonzza a közönséget, azt éppen a főszereplő varázsával, annak egyéni sorsa és közvetlen tragédiája által kiváltott érdeklődéssel magyarázhatjuk. Igazságtalanság lenne azt állítani, hogy a Magánélet nem jó film. Nagy erőssége Henry Decae kamerája. A festői szépségű felvételek a mű legtartósabb értékelt képviselik. HÉT NAPBÓL ÁLL A HÉT Eduard Grečner első önálló filmje nem törekszik olcsó népszerűségre. Az elfogulatlan bíráló azonban — ha vannak is fenntartásai — kénytelen elismerni, hogy tehetséges rendező jelentkezik a szlovák filmgyártásban, aki kíméletlenül keresi a választ a felvetett problémákra. A probléma ezúttal a fiatalság, az utóbbi időben oly sokat vitatott, érthetetlen fiatalság. Grečner azt vizsgálja, miért olyan az ifjúság — cinikus, közönyös, felületes, léha — amilyen? S megadja a választ is a feltett kérdésre: azért olyan, mert az atomháború fenyegető veszélye állandó nyomást gyakorol rá. A fiatalság életét döntő mértékben befolyásolja Hirosima szorongató emléke. Véleményünk szerint ez a tétel erősen vitatható. Nehezen fogadhatjuk el. hogy napjainkban Hirosima gyakorolja a legerősebb hatást ifjúságunk érzelmi életére. Igaz, hogy Grečner tágabb értelemben, szimbolikusan értelmezi Hirosimát. Filmjével azt akarja mondani, hogy mindannyian magunkban hordjuk egyéni tragédiánkat, valamennyien átéljük a magunk Hirosimáját, kl így, ki úgy. A film cselekménye főiskolás kör nyezetben játszódik, Tulajdonképpen nincs is összefüggi cselekmény. A Hirosima borzalmairól készült hiteles dokumentumfelvételek és a szemtanúk vallomásai főiskolásaink mai életéből vett képekkel, epizódokkal váltakoznak. A rendező a fiatalokat életük döntő, gyakran tragikus pillanataiban állítja elénk. A képek váltakoznak, összeolvadnak, vonzzák és taszítják egymást, s ezzel jól szolgálják Grečner figyelmeztetésének kidomborítását: a fiatalok egyéni „Hirosimájának" és a rettegett, valódi Hirosimának a veszélye Damoklesz kardjaként függ felettünk. A film még több helyütt magán viseli a kezdő rendező bizonytalanságának jelelt. Némely történet egyéni tragédiája oly gyenge, hogy egyenesen túlzásnak hat egy napon említeni az emberiség nagy tragédiájával. Mind e buktatók ellenére megállapíthatjuk, hogy Grečner a mai fiatalok lelkivilágának mélyére hatolt és eredeti hiteles képeket vitt vászonra. A szerepeket nem hivatásos színészek alakítják — meggyőzően. Ez is a rendező érdeme. A felvételekért Vincent Rosinec operatőrt, a zenéért Ilja Zeljenka zeneszerzőt illeti az elismerés. ÖREGEK A KOMLÓFÖLDÖN Végre láttuk az első cseh musicalfilmet. Talán nem ártana tisztázni elsősorban azt, mi is az a musical, amiről az utóbbi években oly sok szó esik. Nincsen új a Nap alatt, mondja a közmondás, ami ez esetben is érvényes. Ugyanis az első Musicalfilm próbálgatások a hangosfilm megjelenésével csaknem egyidősek. Azokat a filmeket nevezték így, amelyekben több zenés, táncos, revűszerű betét volt. Az utóbbi időben jobban elhatárolódott ez a műfaj Ma musical alatt olyan filmet értünk, amelyben a zene, a dal és a tánc a cselekmény és a gondolati mondanivaló kifejező eszköze. V. Blažek, forgatókönyv író és L. Rychman rendező filmjükkel nemcsak szórakoztatni akartak, hanem új módon, új eszközökkel gondolkodásra kívánták ösztönözni a közönséget. Igyekezetüket siker koronázta, új utakat taposó alkotásuk méltán veszi fel a versenyt magas színvonalú filmművészetünk legjobb müveivel. Bár zenés-táncos filmről van szó, mégis á'cséiekmény az, mely a sikert biztosítja. Sajátosan mai, Izgalmas, lírai történet szemtanúi vagyunk, amelyből nem hiányzik a társadalomkritika súlyosabb tónusa sem. A cselekmény színhelye a mai falu, szereplői középiskolás diákok, akik komlóbrigádon vannak. Két 17 éves fiatal vonzalmáról szól a történet annyi finom bájjal és varázslatos lírával megrajzolva, hogy elbűvöl mindenkit. A fiatalokat a berögzött hagyományok szerint az idősebbek örökös gondoskodása veszi körül, s maguk a nevelök sem gondolnak arra, hogy meggondolatlanságukkal, durva kézzel összetörhetnek a fiatalokban mindent, ami szép, ami tiszta. Blažek tükröt állít az érzéketlenség és a tapintatlanság elé! Túlzásba esnénk azt állítva, hogy ez a film hibátlan. A zenei elemek és a beszéd nem alkotnak minden esetben szerves egységet, a negatív figurák megrajzolása elmarad a főszereplők, Filip és Hanka alakja mögött, stb. Äm mindez megbocsátható. A film alkotói nehéz feladatra vállalkoztak, üttörő munkára. A fiatalok oldalára álltak és az eredmény e humanista film lett, amely poétikus fegyverekkel védelmezi az Igazságot és a szerelmet a cinizmus ellen. A nézőkben — anélkül, hogy a felületes érzelgősség húrjait pengetné — nemes érzelmeket ébreszt. Az öregek a komlóföldön új színnel gazdagította a hazai filmgyártás skáláját. —ska— KULTURÁLIS HÍREK • Erskine Caldwell amerikai író és felesége, Virginia, Utazás Amerika körül címmel riport- és interjúkötetet adott ki. A szerző-házaspár repülővel és autóval kilencvenezer kilométert tett meg Amerikában, és éles pregnáns képet nyújt az amerikai társadalom ellentmondásairól. 1940ben E. Caldwellnek már megjelent egy hasonló jellegű kötete. Mondjátok, ez Amerika? címmel. • Az idei legnagyobb francia könyvsiker szerzője Pierre Daninos, az ismert francia komikus színész. Snobissime című könyvében valóságos leíró kórbonctanát adja e nevetséges társadalmi képződmény mai megjelenésformáinak. • Kwame Nkrumah kormánya úgy döntött, hogy az amerikai békehadtest tanítóit szolgálati idejük lejárta után nem veszik igénybe. Jelenleg 116 amerikai tanító dolgozik Ghanábaa. WW, október 9, # S SZÖ