Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-06 / 278. szám, kedd

NIT HALLGASSUNK? Módosul a Csehszlovák Rádió magyar adásának időpontja Az Űj Sző szombati számában a he­ti műsorismertetés keretében már kö­zöltük, hogy október 5-től módosul a Csehszlovák Rádió magyar adásá­kulovi iisz" címmel, Mikulov történel­mi múltjáról, a vidék borászati ha­gyományairól szólunk Ritmus és me­lódia címmel 11 óra 30 perckor i» nak időpontja.-E naplói kezdve már inert tánczenekarok szórakoztatják a téli műsortervezet szerint sugároz zuk adásunkat. Tájékoztatásképpen Ismertetjük ér­dekesebb adásaink tartalmát, hogy hallgatóink előre kiválaszthassák azt a műsort, amely tiket a le«jobban ér dekli Mindenekelőtt a népi muzsika és a könnyűzene kedvelőinek figyel mét hívjuk fel. Részükre minden nap, 12 óra 30 perctől és 15 óra 10 perc­től zenés műsort közvetítünk. Kedd délutáni műsorunkból meg­említjük a Madách Imre emlékének szentelt Egy hazában című Irodalmi adásunkat, amelyet 15 óra 30 perctől közvetítünk. Garay Lajos előadásában röviden bemutatjuk a 100 esztendővel ezelőtt elhunyt nagy magyar költő és drámaíró életét, munkásságát, s Az embert tragédiájának jelentősé­gét. Felolvassuk Monoszlóy M. Dezső: Meddig él a költő című irodalmi ri­portját az alsósztregovai Madách-nuí­zéumról ,a költő lárgyi hagyatékáról. Ugyancsak ebben az adásban Ismer­tetjük Kami Krejčí, a neves cseh iro­dalomtörténész cikkét, amelyben Ma­dách jelentőségét boncolgatja a cseh irodalomban Október 8-án, csütörtökön, 15 óra 10 perctől az Iskolások műsorát köz­vetítjük. Ebben az adásban — amely főleg az 5. osztályos tanulók részére készült — a duklai harcok 20. évfor­dulójának alkalmából Ján Cíž össze­állítását .hallhatják. A tánczene ked­velőit szombaton, 12 óra 30 perctől Karel Vlach tánczenekara szórakoz­tatja. Az ismert és közkedvelt tánc­dalokat Jirí Suchý, Zuzka Lonská, Ru­dolf Cortéz és az Allan nővérek ad­ják elő. A komoly zene kedvelőinek ugyancsak szombaton, 14 órakor Bcd­fich Smetana Hazám című szimfoni­kus költeményét közvetítjük a Cseh­szlovák Rádió szimfonikus zenekará­nak tolmácsolásában 14 óra 40 perc­kor a Látóhatár című világirodalmi folyóiratunkat sugározzuk. Ezúttal Edgár Allan Poe-ra, a nagy amerikai költőre emlékezünk, és bemutatjuk néhány versét. Vasárnapi műsorunkból megemlít­jük a 8 óra 25 perckor közvetítésre kerülő Barangolás zeneországban cí­mű adásunkat, amelyben a francia opera dicső múltjára pillantunk visz­sza. 11 órakor Ismerd ineg hazádat című adásunkkal jelentkezünk. „Mi­majd hallgatóinkat 12 órakor Pillan­tás a nagyvilágba cínui műsorunk ke recében a rádió riportere elviszi hall gatóinkai Plovdlvba, Bulgária vásár városába A hallgató megismerkedhet Plovdiv múltjával és jelenével, a plovdivi nagyvásár színes forgatagá­val. Színes népclalcsokor címmel 13 óra 40 |>errkor Farkas Jenő és Lakatos Sándor népi zenekara muzsikál Az Ilyenek vagyunk című műsorunkban — amelyet 14 órakor közvetítünk — a közlekedési problémákról beszé lünk. „Fényszóró" című ifjúsági adá sunkkal 15 órakor jelentkezünk, mely­ben- a Világifjúsági Fórum résztvevői mondják el élményeiket Szó lesz a fiatalok szakmai képzéséről az NDK­ban, ismertetjük a CSISZ KB mellett működő utazási klub tervét stb. Reméljük, a rádió hallgatói megta­lálják a műsorban mindazt, ami őket leginkább érdekli és így kellemessé tesszük számukra a pihenés óráit. Végül pedig válaszolunk azoknak a hallgatóknak, akik arra kérik a rá­diót, hogy a műsor közvetítési idejét tegye át az esti órákra Ezzel kapcso­latban sajnos azt kell válaszolnunk, hogy ez a javaslat — főleg technikai okokból — egyelőre megvalósíthaiat­lan. Ezért a rádió műsortervezetét úgy állította össze, hogy adásai zö­mét szombaton déli 12 órától délután 16 óráig, vasárnap reggel 8 óráról délután 16 óráig közvetítse Hétköz­napokon az egyes adásokat megismét­li. —1'— f'^gjl Az izotópok alkalmazása az orvos tudomány egyes ágaiban olyan lehe tőségeket ad, amely más, hagyomá­nyos módszerekkel nem érthető el. Míg a legtökéletesebb mikrokémlái el járásokkal is minimálisan 10 1 3 mole kulaszám az, amit megbízhatóan mér ni lehet, addig az izotóptechnikában használatos műszerekkel már 10 f i mo­lekula is jól érzékelhető. Tehát Izotó pos érzékelés esetében valamilyen életfolyamat vizsgálatakor sokkal ke­vesebb anyagot kell a szervezetbe bevinni, és ígv jobban biztosítható a vizsgálandó folyamat zavartalan le­folyása. A nyomjelzés alkalmazása mind az orvosi kutatómunkában, mind a diag­nosztikában egészen új lehetőségeket biztosít. Az izotópokkai ielzett a szervezetbe bevitt különböző anya­gok, baktériumok és vírusok útja és elhelyezkedése folyamatosan és bizto­san követhető, illetve megállapítható. E módszerek csak korszerű sugár­zásérzékelőkkel és lmpulzusszámlálók­kal alkalmazhatók, melyeknek fejlő­dése a műszerezettség fejlődésével függ össze. A kutatók és az orvosok már nem nélkülözik az ilyen atom­technikai műszereket. A diagnosztika (a kórniegismerés módszeres tudománya) egyes terüle­tein ma már speciális Izotópos diag­nosztikai készülékeket használnak, mert az Izotópos diagnosztika mind megbízhatóságban, mind a vizsgálat egyszerűségében messze felülmúlja a hagyományos vizsgálati módszereket. Ilyenek például a pajzsmirigy diag­nosztikai készülékek, a radiocirku­lográflás készülékek, az agyi és egyéb daganatok vizsgálatára szolgáló ké­szülékek stb. Az izotópus kutatómunkát segítik a különböző, nagy tömegű mérési fel­adatokat elvégző automatikus beren­dezések (önműködő mintaváltó és a hozzá tartozó, mérési eredményeket rögzítő nyomtatóíró), valamint a ra­dioaktív sugárspektrumot elemző egy­és sokcsatornás analizátorok. Az ez Irányú fejlődés természetesen nap mint nap újabb meglepetéssel szol­gál. fiz Izotópterápia legjelentősebb ké : szüléké a kobaltágyú.- Az általa ki­bocsátott gammasugárzás biológiai hatása egyenértékű a legnagyobb röntgenkészülékével, ezzel szemhen üzemeltetése nem igényel energiát, és a radiokobalt felezési idejének ismeretében a sugárdózis pontosan adagolható a beteg részére. A röntgenkészülékekkel leadott su­gárdózist csak ellenőrző mérésekkel lehet kézben tartani, mert nagyban befolyásolja a röntgencső elöregedése; A kobaltágyúk legfejlettebb, legkor­szerűbb. változata a mozgó besugárzó; itt a sugárforrás kezelés közben állan­dóan olyan körívpályán mozog, amely­nek középpontjában helyezkedik el a besugárzandó beteg terület. Ez a mód­szer a beteg terület közel homogén besugárzását biztosltja. A sugárkezelés a készülékek töké­letesítésével egyre jobban fejlődik. Olyan készülékeink is vannak, ame­lyek anélkül, hogy károsodást okoz­nának a bőrrétegekben, közvetlenül a daganatban összpontosítják a sugár­zás zömét. Agyműtétet ls végeznek protonsuga­rakkal. Az operáció — mely telje­sen vértelen, hiszen még a fejbőrt sem szúrják meg — semmi fájdalmat sem okoz. A páciensre sugárzott, össz­pontosított protonsugár mintegy húsz centiméter mélyen hatol be a szöve­tekbe és kés nélkül kiégeti a beteg­séget okozó, "gyakran mindössze kö­röm nagyságú daganatot. Érdekes megemlíteni, hogy a műtétet agyse­bész végzi ugyan, de az asszisztense nem orvos, hanem — atomfizikus. Hol áll meg ez a fejlődés? Erre a kérdésre nehéz választ adni, mert pél­dául már a mostani orvosi módszerek ls a kibernetikával „összeházasodva" olyan meglepő lehetőségeket adnak az orvos kezébe, amelyeket kétség­telenül a mai kor csodál közé kell sorolnunk. A bratislaval Onkológiai Intézetben ilyen kobaltágyúval végzik a dagana­tos betegek besugárzását. A beren­dezés nagy előnye, hogy sugárzása szűk nyalábbá összpontosítható, így közvetlenül a beteg testrészre leliet irányítani. AUTÓMOSÁS - FÉNYELEMMEL Furcsa egy üzem. Nincs portása, kapuja tórva-nyltva. Ámde ha vélet­lenül belépünk oda, kellemetlen meg­lepetés ér — hideg zuhany zúdul a fejünkre. Egy elrejtett fényelem ugyanis tudomásul veszi jelenlétüket ben két olyan súlyos és veszélyes de­formációra, amilyen a sztálini szemé­lyi kultusz és jelenleg a kínai szek­tásság és újtrockizmus M! a záloga annak, hogy ez nem ismétlődik meg? A biztosítékot — válaszolja a clkk­író — elsősorban a púrtonbelült de­mokrácia elmélyítésében, a közöm­bösség, a passzivitás elleni harcban, az általános és a politikai ismeretek gyarapításában keressük. A demok­rácia elmélyítésével karöltve szilár­dítanunk kell a párl tekintélyét. Ter­mészetesen ennek feltétele, hogy a párt a tudományos marxi-lenini elemzésre épülő helyes és sikeres po litikát folytasson. Harmadik út számunkra nem létezett Olvasóink közül bizonyára sokar emlékeznek arra a közleményre amely néhány hónappal ezelőtt tudó másul adta F. F. Raszkolnytkov telje: rehabilitását. Ez a szovjet diplomati és forradalmár a harmincas évekber megtagadta a visszatérést hazájába ahol több barátját kivégezték és aho őt ls ez a sors várta. Ezután nyilvá nosan szembehelyezkedett a sztálin önkénnyel és megmagyarázta visszt nem térésének okait. A vitában ennek alapján többen kifejezték nézetüket tarthatatlan Kolár álláspontja, hogi, abban az időben csak két lehetőséit között választhattak a kommunisták, vagy támogatták a sztálini politikát vagy elárulták a kommunizmus ügyét. Mert hát, lám, Raszkolnylkov más képp tett... A cikkíró viszont a leghatározot­tabban kijelenti, a kommunisták zöme számára ez a harmadik út járatlan volt. járatlan, mert nem tudták azt, amit hivatásánál, beosztásánál és ösz­szeköttetéseinél fogva Raszkolnylkov tudott a szovjetuntóban történtekről Egyszóval nem lehet érvelni Ilyen egyedi, atipikus példával, amikor mil­liók állásfoglalásáról van szó. Ezeket a milliókat szigorú fegye­lem kovácsolta egybe Vitathatatlan, hogy az ilyen fegyelem a pártépítés lenini követelménye. Akkoriban ezt a fegyelmet sajnos nem egészítette ki nélkülözhetetlenül szükséges má­sik oldala — a vita. Szervesen össze­függő és a párt mai életében már érvényesülő két vonás 'észt ugyanis az öntudatos jegyeimet vita és meg­győződés nélkül éppen úgy nincs, mint pártfegyelem nélkül. Az utóbbi­nak — állapítja meg Kolár elvtárs — A illinai ČSAD folyamatos üzemű önműködő autóbuszmosó vonalának tunelje. A berendezés (a bratislavai üoprastroj építette j, lelke a diszpé­cser; ellenőrzi és vezérli a szivaty­tyúkat, a villamos berendezés műkö­dését s figyelemmel kíséri az egész szállítószalagot, amely „megfogja" az autóbusz alvázát és automatikusan vi­szi előre a kocsit a vonalon. s működésbe hozza az önműködő be­rendezéseket. A žili 11a i ČSAD folyamatos működé­sű automatikus autóbusz-mosójában nyolc ilyen fényelem van üzemben. A gépkocsinak a vonalon való átha­ladásának megfelelően vezérlik az egyes aggregátokat. A mosóberende­zés minden oldalról megtisztítja a kocsit; fényelemek vezérlik a forgó­kefék működését ls, amelyek alapo­san eltávolítják a szennyet a kocsi­szekrényről. Végül még egy zuhany, ..fényezée s a kocsi csillogóan tisztán hagyja el a tunelt. Az ember nem lenne képes ilyen tökéletes munkát elvégezni. Ml több, a vízmegtakarítás több mint 80 %-ot tesz kl. S az időmegtakarítás? Egy autóbusz mosása — egyszerre akár hármat is kezelés alá vehetnek — mindössze két percig tart! Téli időszakban a vonal első részé­ben a szükség szerint 80 C fokos me­leg vizet is használhatnak. A tunel végén aztán a kocsit meleg levegőt árasztó keretekben szárítják. Az új üzem udvarán artézi kutat építettek, amely teljesen fedezi a vízszükségle­tet. Az elhasznált vizet tisztítótartá­lyokban gyűjtik, itt ülepítik s csak homoktól, olajtól és más szennytől mentesen engedik a csatoniába. Két-három perc, s az autóbuszveze­tő — alig volt ideje elszívni egy ci­garettát — átveheti a tökéletesen megtisztított kocsit. Hogy az utasok is szívesebben veszik igénybe az ilyen tisztaságtól fénylő autóbuszo­kat, azt talán nem is kell hangsúlyoz­ni. Egysinű vasutak a Szovjetunióban Ez évben új gyorsforgalmi személy- tel nélküli motorral; b) 1200 mm át­közlekedési eszköz jelenik meg a mérőjű légtömlős abroncsozású hajtó Szovjetunióban: az egysinű vasút, valamint 600 mm átmérőjű lendítő és A villamos egysinű vasút ötletét stabilizáló kerekekkel rendelkező Romanov professzor és Kas- vasutat kétnyomú, sín nélküli függo­kln mérnök vetette fel 1897-ben. pályán; c) nagynyomású, légtömlős Tervük szerint a Moszkvát Pétervárral abroncsozású, 1200 mm átmérőjű k^­osszekötő függővasút a '611 km-es rekekkel és lassító áttételes hajtómű­utat 200 km/ó sebességgel tette vol- ves motorral rendelkező függővasutat, 20 tonná s. B 0 személyt befogadó ko­1939—40-ben kezdték meg újból csíkkal; d) légpárnás függővasutat az ilyen Irányú kísérleteket 80, illet- 2X2500 LE-s sugárhajtású motorral ve 300 személyt befogadó egysinű és 1000 LE-s kompresszorral vasúti kocsik modelljeivel, Veid- Ez évben kezdték meg az első 25 man tervei szerint. A modellekkel kilométer hosszú kísérleti szakasz elért 120 ktn/ó-val szemben 200-250 építését a „kísérleti lakótelep" föld­kilométeres óránkénti tényleges se- alatti vasúti állomása és a vnukovói bességet terveztek. A megindult mun- repülőtér között, kát a háború félbeszakította. A futómű vasbetongerendán halad A legújabb technikai megoldások amelyet ugyancsak vasbetonszerkeze­alapján végzett számítások szerint az tű állványzatok tartanak. A pályasín egysinű vasút építése 8—10-szer ol- alatt futó áramvonalas jármű futómű csóbb, mint a moszkvai földalattié, ve biztonságosan körülfogja a sínt 1 km pálya megépítéséhez 1600—2000 A kocsi alumínium ötvözetekből mű­köbméter vasbetonra van szükség. Az anvagból és törhetetlen iivepből ké­egy utasra vonatkoztatott költségek szül. A futókerekek gumlabroncsozá­szerint a függövasút ugyanannyiba ke- súak. A különböző kivitelben készülő rül, mint a villamos. kocsik befogadóképessége 40—50 fő. Az 1956 óta folytatott tervezés so- Az állomások vasbetonszerkeze­rán többféle változatot dolgoztak ki: tűek: az utasok kényelmes közlekedé­a) kétpályás függővasút légtömlős sét mozgólépcsők és felvonók bizto­abroncsozású acélkerekekkel és átté- sítják. 1964. október 8, * 5 (Jj SZŐ • A Szovjet Tudományos Akadémia kiadta Voltaire Leningrádban talál­ható könyvtárának teljes katalógusát. A könyvtárat annak idején II Kata­lin cárnő vásárolta meg az író halála után. A katalógus közel 7000 címet tartalmaz, közülük a legtöbb filozó­fiai. Franciaország történetével fog­lalkozó, valamint Irodalmi, teológiai és jogi szakmunka. • A francia Odeon színház egyik termében leleplezték Albert Camus író szobrát. A Massy Művelődési Köz­pontban dokumentumokból, fényké­pekből, kéziratokból és magnetofon­szalagokból rendeztek kiállítást, mely n naťv író művét és életét Ismerteti. gyakran kelletlenül rendelik alá ma­gukat a kommunista értelmiséglek. Ennek egyik oka, hogy a művelt em­ber úgy látja, ő télies összetettségé­ben jobban felmérheti a tudományos igazságot. Csakhogy nem kevésbé fon­tos az' élet tüzetes ismerete. E téren az értelmiség tagjai gyakran csak saját környezetüknek Ismeretében tűnnek ki. Jó a helyzet ott, ahol a müveit kommunisták a munkások kö­rében élnek, mint például a műszaki dolgozók jelentős része. Ez semmi­képpen sem csökkenti a bírálat ere­jét, viszont csökkenti a tévedések veszélyét. Az ilyen emberek nem általánosít­ják a hibákat, pedig mondjuk egy ostravai bányatechnikusnak százszor­ta több akadállyal, bosszantó nehéz­séggel kell megküzdenie, mint a Prá­gában élő tudományos vagy művésze­ti dolgozónak. Egyszerűen kénytelenek birokra kelni a fogyatékosságokkal, mivel tudják, közös erővel bírnak ve­lük. S ebből születik a saját erőnkbe és a társadalom képességeibe vetett hit, a harcos derűlátás. A bírálat természetesen hasznos és szükséges. A bírálóknak azonban min­dig szem előtt kell tartaniuk a lenini követelményt, hogy a kritika sohase sértse a szocializmus érdekeit. „A bí­ráló elvtársaknak tisztázniuk kellene — figyelmeztet a cikkíró — kit vet­tek célba közvetve a múlt bírálatával. A párt mai vezetőségét, amely lépés­ről lépésre fokozatosan helyrehozza a múlt deformációit? Igaz, ez hosszan tartó, bonyolult folyamat, tele belső önkritikával, teret tisztító harccal, eszmei fényderítéssel, amely a XX. kongresszus után kezdődött, pártunk Xll. kongresszusán kicsúcsosodott és sok viszonylatban máig tart. Nem be esiilöm le alkotó értelmiségünk pozi­tív hozzájárulását ehhez a megújhn dási folyamathoz. De világosan lát­nunk kell, hogy ennek a megújhodás­nak súlypontja a párt és vezetősége volt." A harc még nem ért véget A tanulmánynak beillő vitacikk zá­rórészében a szerző egyik bírálójával pc'.emizál. A szópár'-.;aj főleg a fórra- i dalmi terror szükségszerűségének kér- , dését érinti. Kolár elvtárs, a nagy ? francia forradalomból vett pgldákkal igazolja, hogy a marxizmus—lenlniz- I mus ugyan nem híve az öncélú erő- t szaknak, de az ellenséggel szemben szükségesnek tartja. A XX. kongresz­szus sem ítélte el az osztályellenség ellen irányuló forradalmi erőszakot, hanem a salát embereinkkel, az ár­tatlanokkal, a kommunistákkal szem­ben alkalmazott indokolatlan és bűnös megtorlást. Érdekes jelenség, hogy ma a dogmatizmusnak és a sematiz­musnak r.f;m egy volt híve hirtelen vitorlát váltott és átsiklott a radikális liberalizmus és revlzionizmus vizeire. A zárófejezetében Fr. J. Kolár az­zal a visszhanggal is foglalkozik, nmelyet a Szabad Európa rádióállo­másban váltott ki legutóbbi két cik­ke. Hangsúlyozza, hogy még Ferdi- nand Peroutka ls, aki a polgári köz­társaságiján a publicisztika frontján a burzsoá érdekek védelmének egyik oszlopos tagja volt s akivel „öröm volt a múltban vitázni", mert művelt, szemfüles, szellemes és látszólag „tárgyilagos" ellenfél volt, mai kom­mentáraiban már nem a valóban le­írt gondolatokkal száll perbe. Ehe­lyett elferdíti a leírtakat, számolva azzal, hogy hallgatója úgy sem kapja kézhez az eredeti forrást. Ezeket a „jóembereket" ádáz harag tölti el, hogy helyrehozzuk a szemé­lyi kultusz okozta károkat. Csalódot­tan látják, hogy még a kultusz üldö­zöttjei is a párt talaján állnak és harcolnak. Pedig milyen örömmel mennék, ha ennek a küzdelemnek az ne a párt ellen fordulna! Milyen le­hangoló tény számukra, hogy a meg­újhodási folyamat élén maga a párt ül! S ezért vitáinkban nem lehetünk egészen gondtalanok, az ellenséggel nvott harc még távolról sem ért vé­tetI Ezen túlmenően számolnunk kell izzal is, hogy a dogmatizmus az évek iorán mély gyökeret vert. Vannak nég megrögzött hívei, akik ugyan nár nem mernek nyíltan jelentkezni, le a kultusz szélsőséges bírálata mal­nukra hajtja a vizet. Ilyenkor intőén elemelik az ujjukat és a pártvezetést osszalón megfedik: „Lám, lám, hová ütöttünk, hogy szabadjára engedték í : dolgokat!" i A cikkíró ezután joggal szövegez , eti meg a befejező mondatot, amely­yel bizonyára minden gondolkodó ] mber egyetért: „A legfőbb ideje, < ogy az alkotó értelmiség soraiból < p grutálódó vitapartnereink megért i ék, a dogmatizmus és a kultusz el­?ní hatásos harc kizárólag a párt r 2laján lehetséges." fl G. I. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom