Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-27 / 299. szám, kedd

ISMÉT KÖZELEBB A HOLD Az utolsó félév asztronautikai eredményei méríöides léptekkel közelebb vitték az embereket a kozmosz megismeréséhez, elsősorban a Hold felderítéséhez és fokozatos meghódításához. Különösen két kimagasló esemény Jogosít fel arra, hogy azt állítsuk: ismét közelebb vagyunk a Holdhoz, — bár az ember „kiruccanása" a Földet körülvevő űrbe még távolról sem hidalja át azt a mintegy 384 400 kilométert, amely bennünket a hozzánk legközelebb levő égitesttől elválaszt. A RANGER-7 HOLDFELVÉTELEI Mindenkit, izgat a kérdés: Milyen valójában a Hold felszíne? Mi vár ott az emberiségre? Hasznosítható lesz-e a Hold elérése gazdasági szempontból? Lehetséges lesz-e ott egyáltalán az ember letelepedése? Ezekre a kérdésekre egyelőre fényképfelvételeket készítő, felderítő laboratóriumok segítségével igyekeznek választ kapni a tudósok. A legutóbbi ez irányú siker az amerikai Ranger—7 jelzésű kozmikus űrhajóhoz fűződik, amely 1964 július 31-én becsapódott a Holdra, miközben televíziós kamerái nagyszámú felvételt készítettek égi kísérőnk felszínéről. Minden felvétel új, sohasem ismert képződmények tucatjait tárja elénk. Már az első felvétel is, amely a Hold felszínétől 770 km távolságban készült, kétszerte jobb felbontású, mint a földi csillagvizsgálókban eddig készített legjobb fényképek voltak. Az utolsó felvételek, amelyek közvetlenül a becsapódás előtt készültek, 3x18 méteres területet mutatnak 300 méter magasságból. A becsapódás pillanatában természetesen a kamera is tönkrement. Az utolsóként kapott kép többszázszorosan jobb felbontású, mint a földi állomásokról a világ legnagyobb távcsöveivel készíthető, legkitűnőbb felvételeink. A legkisebb kráterek 90 centiméter átmérőjűek és 30 centiméter mélyek! Lám, milyen közel jutott hozzánk a Hold! Mit árulnak el a fényképek a Hold felületéről? Tudnunk kell, hogy a Ranger—7 készítette felvételeknek nem a Hold térképezése volt a célja, hanem az, hogy megállapítsa a holdfelszín sajátosságait. A felvételeket elemezve megállapíthatjuk, hogy — a „mikrokrátereket" is tekintetbe véve — a Hold felületén levő kráterjellegű képződmények száma sok százmillióra becsülhető. (Az eddigi legpontosabb holdtérképeken kb. 30 ezer krátert és gyűrűshegységet sikerült összeszámlálni.) A Hold kráterei sok tekintetben különböznek földi „testvéreiktől". Feltűnő nagy méretük (egyesek átmérője eléri a 200 kilométert!), másrészt felépítésük is eltérő: nem kúpszerű alakulatokról van szó csúcsokon nyílással, hanem a holdfelszínbe vájt tölcsérszerű mélyedésekről, amelyeket kör alakú , fal" vesz körül. A nagyobb kráterek belseje holdanyaggal van kitöltve, ezért inkább gyűrűhegyekről, mint igazi kráterekről beszélhetünk. A kráterek száma olyan tekintélyes, hogy kölcsönösen „áttakarják" egymást. A tudósok nagyrésze úgy gondolja, hogy ezek a holdkráterek kozmikus testeknek a Hold felszínére történt becsapódásakor keletkeztek. Ilyen elképzelések szerint tehát a Holdon „romhalmaznak" kellene lennie s ezért kérdéses, hogyan szállhatnak majd ott le a jövő űrhajósai. Ezt a kérdést is hivatva volt megoldani a Ranger—7. A holdfelvételek eddigi elemzése arra enged következtetni, hogy a Hold felszíne vulkanikus eredetű. A fényképezett terület egyrészt az elsődleges kráterekből származó lávából tevődik össze, másrészt szekunder kráterekkel van teleszórva, amelyek a hatalmas primér kráterekből kilökött eruptív kőzetek becsapódása nyomán keletkeztek. Egyes esetekben nyilván harmadrendű kráterekről van szó. Az amerikai tudósok véleménye szerint bebizonyosodott, hogy a Hold talaját portakaró borítja, amely helyenként eléri a 3-5 méteres vastagságot. Ez megfelelt a korábbi véleményeknek. Dr. K u y p e r, a Ranger—7 programjának tudományos munkatársa szerint a portakaró úgy keletkezett, hogy az eredeti kiömlött láva a kozmikus bombázás, többek között a meteoritok becsapódása következtében szétporladt. MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK A holdfelszín szerkezetének és a sok és tudományos hipotézisek talaján mozog. Ennek ellenére a csillagászok feltettek már egy még fantasztikusabbnak tűnő kérdést is: Milyen a Hold belseje, mi rejtőzik felszíne alatt? Szögezzük le elöljáróban hogy a mai technika és a felderítés új módszerei bizonyos lehetőséget nyújtanak már arra, hogy „bepillantsunk" égi kísérőnk méhébe. A Hold felderítésének rádiócsillagászati módszerét körülbelül 15 évvel ezelőtt kezdték érvényesíteni. Ily módon többek között megállapították, hogy a rádiósugárzás nem a Hold felszínéről érkezik hozzánk, hanem mélyebb rétégéiből. A szakemberek rájöttek, hogy ha különböző hullámhosszakon mérik a rádiósugárzást, mintegy „áthatolhatnak" a felső rétegeken, „végigpásztázhatják" a különböző rétegeket és meghatározhatják az ezek tulajdonságaiban mutatkozó eltéréseket. Az ez irányú munka gyors iramban haladt előre. Annyi anyag gyűlt össze, hogy a tudósok kénytelenek voltak igénybe venni az elektronikus számítógépeket. Ekkor kiderült, hogy a különféle rádióteleszkópokon kapott számtalan adat nagyobbrészt ellentmond egymásnak. Hosszas tanulmányén képet nyújt a Hold a nagy csillagászati távcsőben. Semmi sem kerülheti el rajta a tudósok figyelmét, sem a „tengerek", sem a „hegységek", de a legkisebb kráterek sem. Legújabban rádiócsillagászati módszerekkel mér a belsejét is tanulmányozzák, hogy felderítsék szerkezetét és fejlődését. nyozás után a kutatóik arra a kevéssé örvendetes megállapításra jutottak, hogy a holdsugárzás pontos mérése teljesen lehetetlen... A mérésekben mutatkozó eltérések túlságosan nagyok! Arról van ugyanis szó, hogy a rádióteleszkóp vevőkészülékébe nemcsak a Holdról származó rádióhullámok jutnak, hanem velük együtt a távolabbi csillagokból és galaxisokból érkező hullámok is , becsempészkednek". Ebből a „kozmikus zajból" tehát külön kell választani a Hold rádiósugárzásét. Ezt a problémát a világon először szovjet rádiócsillagászok oldották meg. Eredeti módszert dolgoztak ki, amellyel megmérték a Hold különböző rétegeinek „rádióhőmérsékletét" — a rádiócsillagászatban. A mérések alapján aztán a Földön elkészítették a Hold modelljét. Egy szép napon a Krim-félszigeten a Szudak nyaralóhely vendégei a Fekete-tenger partján kiemelkedő egyik sziklán egy ötméteres fekete korongot pillantottak meg. „Mesterséges holdról" volt szó, amelyre a tudósok ráirányították rádiótávcsövüket s öszszehasonlították a természetes Hold rádiósugárzását a mesterséges test pontosan ismert sugárzásával. így meg lehetett határozni a Hold valóságos sugárzását, kiszámították a holdanyag sűrűségét is, megállapították kémiai eredetét, a villamos vezetőképesség értékeit s — ami a legmeglepőbb volt — arra a következtetésre jutottak, hogy a Hold belseje izzó állapotú. A kísérlet arra vallott, hogy minél mélyebb rétegbe jutunk, annál magasabb a hőmérséklet. 20 méteres mélységben például kb. 30 fokkal magasabb hőfokot mértek, mint a Hold felszínén. A további számítások szerint a Hold belsejében a hőmérsékletnek több ezer fokot kell elérnie. Mindenesetre érdekes kísérlet, sok meglepő dolgot leplezett le égi „lámpásunkról", természetesen majd csak Ml KERESNIVALÓNK A HOLDON? Az űrhajózás előkészítése rengeteg erőfeszítést igényel és mérhetetlenül sokba kerül. Izgatottan várjuk ugyan az űrhajósok merész útjaikról szóló híreket, a minap feszült érdeklődéssel figyeltük a „Voszhod" felderítő útját — mégis sokakban felmerül a kérdés: Mi az, ami az embert a Holdra vonzza? Mi keresnivalója ebben az ismeretlen, még fel nem derített és nyilván veszélyes világban? Milyen cél vezeti a földi halandót, hogy ilyen hosszú kozmikus útra készül? Röviden talán így válaszolhatnánk erre: Mindennek a törekvésnek az a célja, hogy jobb legyen az éietünk a Földön, boldogabb legyen az emberiság. Hisz Holdunk megismerése sok új és nagy felfedezést eredményezhet a „földi" tudományok minden ágában. A földrajz és a földtan — mint nevük is elárulja — kizárólag a Földdel foglalkozó tudományágak. A Föld tanulmányozása méhének felépítése szempontjából azonban mérhetetlenül értékes lesz, ha megismerjük a Holdat és féjlődését. Hisz mind a két égitest azonos eredetű, a naprendszer keletkezésének azonos folyamatában születtek. Ha majd összehasonlítjuk a Hold és a Föld tanulmányozásának eredményeit, jobban megismerjük bolygónkat, belsejét és hasznos ásványait is. Milyen eredetű a földmágnesség? Több elmélet létezik erre vonatkozóan. Az egyik a Föld forgásának tudja be, a másik szerint állítólag a Föld masszív fémmagjával van összefüggésben. A kisebb tömegű Holdnak nincs ilyen magja s ezenfelül 29-szer lassabban forog, mint a Föld. Ha ennek ellenére van mágneses tere, a földmágnesesség eredetét nyilván máshol kell majd keresnünk ... Nyikolaj Kozirev szovjet csillagász megfigyelései szerint egyes holdkráterekben gázkiömlés tapasztalható. A Földön az ilyen „gázszökőkutak" közelében nagyon gyakran kőolaj is előfordul. Vajon a Holdon is találunk-e kőolajtelepeket? Nem anynyira kitermelési lehetőségük szempontjából érdekes ez a kérdés, hanem a koqlaj organikus eredetéről szóló elmáet hitelesítéséül szolgálhat... A Hold a csillagászok és fizikusok érdeklődésének középpontjában áll. Mivel nincs légköre, a csillagászok gyakorlatilag korlátlan kapacitású távcsövekkel vizsgálhatják majd innen a csillagos eget. A fizikusoknak lehetőségük nyílik, hogy tanulmányozzák az elektromágneses sugárzás olyan részeit, amelyek a Földre nem jutnak el, mert elnyeli őket a légkör, beleszámítva az elsődleges kozmikus sugárzást is. Ez a lehetőség módot nyújt arra, hogy mélyebben behatoljunk az anyag titkaiba, sikeresebben oldjuk meg az irányított termonukleáris reakció problémáit és az eredményeket maradéktalanul az emberiség szolgálatába állítsuk. Ezért nemcsak az űrhajósok, hanem a tudósok is nagy megelégedéssel fogadják a megállapítást: a Hold egyre jobban „közeledik" hozzánk. JíuCühaFrantišek Halas, a tragikus költő 1901. X. 3.-1949. X. 27. Tragikus költő volt František Halas, a bánat jegyese. Életén és költészetén — mert nála a költészet az életet jelentette, és az élet a költészetet — vörös fonalként húzódik mindvégig a tragikum, hol égi magasságba emelte, hol pedig a poklok fenekére taszította őt. Szemére vetették, hogy megtagadta származását, sanyarú gyermekkorát, hogy kilépett a sorból! Ráfogták, hogy renegát lett és áruló, pedig csak esendő költő volt, aki tévedett és hibázott, hogy tévelygései után ismét beálljon az arcvonalba. Egy nagy költői nemzedékhez tartozott Wolkerrel, Horával, Biebllel, Nezvallal és Neumannal együtt... Első versei különböző baloldali folyóiratokban, avantgardista revükben jelennek meg. Indulásakor a proletár költészet híve, Jirí Wolker harci társa, ám később elkápráztatva a poetizmus csillogásától, ennek zászlajára esküszik fel. František Halas azonban a cseh poetizmus delelőjén is magános utakat járt. Lehetséges, hogy éppen ez a magányosság vagy talán még inkább a magányosság szubjektív érzése érlelte benne a tragikumot mérges gyümölccsé. Valószínűleg ez vezette a tévedések labirintusába, s fordította — ha csak ideig, óráig is — egykori bajtársai ellen. Sokat hibázott, sokat tévedett. És ilyen tévedésnek minősíthetjük Wolker-ellenességét is! Nem is kétséges, tudatában volt tévedéseinek. Tépelődött és gyötrődött. Az önmarcangolás kínzókamrájából menekülni akarván ismét utat tévesztett. Már mindenki azt hitte, hogy belefullad a vallási miszticizmus feneketlen mocsarába. A költő meghasonlása önmagával már ijesztő méreteket ölt. Végül is győz benne a reális filozófiája, a materializmus, jóllehet az idealizmus Mefisztója élete végéig ott settenkedik körötte. Nem véletlen, hogy a fordulat akkor áll be, amikor a fasizmus rohamra indul mindaz ellen, ami a költőnek drága. Felébred delejes, rossz álmából, és az „A kakas kergeti a halált", meg a „Szép szerencsétlenség" című köteteinek korszakát maga mögött hagyja. Az „öreg asszonyok kezei" részben már az új felé mutat. A spanyol polgárháború kitörésekor örök szép sorokkal tesz vallomást a hősi spanyol nép szabadságharca mellett, s rövidesen ott látjuk őt az antifasiszta értelmiség soraiban! Harmincnyolc tragikus őszén legszebb verseskötetével rója le adósságát hazájának és népének. Aligha volt még cseh költő, aki népének jövőjében való hitét szebben és igazabban fejezte volna ki, mint azt František Halas tette, az „A reménység torzója" című művében. És a költő nem áll meg félúton. Harminckilencben megírja néplelkesltő és biztató „Božena Némcová, a mi Nagyasszonyunk" című versciklusát. Majd negyvenkettőben május elsejei verset ír az illegális Rudé právoba. Ekkor már feledve vannak a régi nézeteltérések, ellentétek — a költő visszatért a Párt ölébe! A „Sorban" című, 1948-ban megjelent kötetében pedig azt a František Halast látjuk, aki kiáll a Párt politikájáért, aki — ha nem is tudta magában teljesen felszámolni a pesszimizmust — Leninről verselve ad hangot optimista túlerejének. František Halas nagy költő volt, a legnagyobbak és a legbecsületesebbek egyike! Ezért is érthetetlen az a kl« méletlen és meg nem okolható támadás, amelyet az ötvenes évek legji elején Ladislav Štoll — ez a külön* ben nagyon okos, becsületes ember és kommunista — indított a már halott František Halas ellen. Aa embernek akaratlanul is eszébe jut a Horthy-uraiomnak az az aljas tollbérence, aki annak idején a hófehér tisztaságú, drága jó Juhász Gyulát akarta kiradírozni a magyar költészetből, mivelhogy ez „befurakodott a nemzet testébe!" Különbség azonban mégis van! Mert amíg Juhása Gyulát az ellenség támadta, Fr. Halas emlékét és művét olyan ember gyalázta, aki éppen arra volt hivatva, hogy a bánat jegyesének költészetét bírálva magyarázza ugyan, de védjél Pedig L. Stoll feladatát a költő maga is megkönnyítette: elsősorban verseivel, majd S. K. Neumann koporsója felett mondott beszédével^ $ ha ez sem elég, ott van még önvallomása: „Ne csodálkozzatok, hogy gyakran magányába menekül a költő, de bizonyítsátok be, hogy árulóvá lett. Igen, begubózott, de sohasem bírta ki végig, ha ütött az óra, mindig helytállt — verbunkosok nélkül — ott, ahol a szabadságért és az igazságosságért harcoltak!" Nem is kétséges, hogy a Halas elleni hadjárat volt L. Stoll életének legnagyobb tévedése. A költő nagyságát és hozzánktartozását — hibáit és tévedéseit bíráft ni ugyan lehet, és kell is — de el> vitatni nem lehet! Tizenöt éve halott már František Halas, és emléke, életműve ragyogva áll az utódok előtí, óva int, és egyben példát is mutat! BAÄSI IMRE FRANTIŠEK HALAS* A HALOTT KATONA Ott fekszik vére Köpenyén, rémülete letépte maszkját, titok nyit kialudt szemén-, Nem érti, mi ez a jogság, csillagok gonosz tejét isszn s harapdálja a dudva mocskát'. LeUceÜ eső je pereg arcába, ahogy pelyvaként űzik a szétkaszabolt eget. Men arcáról leszamyal lelke néha elmerengve és ö fölnevet rá férges mosolyával Fordította: Szabó Lőrinc AZ IGAZI GYÖN1... Alig van kttWő a magyar irodalomban, akinek tragikusabb sorsa és utóélete lenne, mint Gyóni Gézának. Még a balkáni háborúk idején a magyar irodalom egyik legtisztább emberségű antimilitarista versét írja, a világháború kitörésekor mégis a« „Erő s a Vas" himnuszát énekli. Születésének 80. évfordulójára adte ki a budapesti Szépirodalmi könyvkiadó válogatott verseit, melyek egy igazabb pályakép vázlatát kínálják. Gyóni fiatalkori költészetében hangot kap a rendkívül elvontan fogalmazott szociális indulat is, a szenvedőkkel való együttérzés, az antifeudális paraszti düh. Gyóninak a magyar valóságot megszólaltató legjobb versei — Ady hatására — ar, indulat fekvésében szólalnak meg. Lírája a háború előtt a Cézár én nem megyek című költeményében szárnyal a legmagasabbra, s ez a verse jóformán észrévétlen maradt a maga korában. Gyóni Géza neve akkor vált országosan ismertté, amikor a világháború kitörésekor az első mozgósítottakkal bevonult s a frontról küldte haza költeményeit. Az első átélt ostrom megrázó élményéből született legismertebb verse a „Csak egy éjszakára... Tragédiája volt, hogy akkor népszerűsítették lelkesítő verseit, amikor már elindult az igazi eszmélés útján, és a „Munka, Békesség, Szeretet" nevében köszöntötte a februári orosz forradalmat. — IMZ ő űrhajósainak a Holdon való le- a jövő bizonyítja be, milyen mérték Jövő , szállása körülményeinek tisztázása tehát még mindig részben a találgatáben helytállók az így szerzett új ismeretek. Kép a jövőből: az űrhajó a Hold felé tart. Kíváncsian várjuk, milyen lesz a valóságban az első „igazi" űrhajó, amely távolabbi kozmikus utakat is lehetővé tesz majd. KULTURÁLIS HÍREK • A Rheinlad-Pfalz-i kultuszminisztérium megállapítása szerint az 1963/ 64-ben érettségizettek 39 százaléka tanítói vagy tanári pályára akar menni. Tekintettel a nagy pedagógus hiányra, örömmel fogadták elhatározásukat. • Agnes Varda párizsi filmrendezőnő rövidesen filmet forgat Georges Sand, a múlt század híres francia írónőjének életéről. A címszerepet Annié Girardot alakítja. • Kanadában az iskolaköteles indián gyermekeknek csato 30 százaléka jár az általános iskoláiba. 1963» ben 21 indián iskolát alapWottai* km*, mmet m * ty |