Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)
1964-10-23 / 295. szám, péntek
Világ proletárjai, egyesffifeiek f] Uimm KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZP3NTÍ bizottságának napilapja BRATISLAVA 1964. OKTÓBER 23. Péntek, XVII. ÉVFOLYAM 295. szám, Ára 30 fillér Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1964. október 21—22-én illést tartott, melyen az ifjúság iskolai nevelésével és az iskolarendszer továbbfejlesztésének feladataival foglalkoztak. E kérdésekkel kapcsolatban Vladimír Kou c ký elvtárs, a CSKP KB titkára tartott beszámolót. A CSKP KB elnökségének megbízásából Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára beszámolt a Központi Bizottság plénuniának az utóbbi időszakban lezajlott fontos nemzetközi pártás kormánytárgyalásokról — a szovjet párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban és a Magyar Népköztársaságban folytatott tárgyalásokról, az SZKP KB nemrégi fontos határozatairól és a nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi helyzetéről. Beható vita után a Központi Bizottság jóváhagyta a beszámolót és mindkét napirendi ponttal kap-i csolatban egyhangúlag határozatot hozott. A CSKP KB ülésén részt vettek a politikai pártok és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek vezető képviselői, a főiskolák rektorai és más vezető iskolai dolgozók. A CSKP Központi Bizottságának határozata Antonín Novotný elvtárs beszámolójává! kapcsolatban Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megtárgyalta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttségével folytatott tárgyalásokról, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban, a Magyar Népköztársaságban tett látogatásról és a nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi helyzetéről szóló beszámolót, amelyet A. Novotný elvtárs terjesztett elő. A CSKP KB a beszámolót jóváhagyja és egyetért a CSKP KB elnökségének eljárásával a külpolitikai kérdésekben, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiben. A kommunista és munkáspártok jövő évi nemzetközi tanácskozását előkészítő szerkesztő bizottság tervezett moszkvai ülésével kapcsolatban a beszámoló megállapításait küldöttségünk eljárásának vezérelveként hagyja jóvá. A CSKP Központi Bizottsága tudomásul vette Hruscsov elvtársnak az SZKP KB első titkára, az SZKP KB elnökségi lagja és a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöki tisztségéből történt felmenté-' séről kapott tájékoztatást. Jóváhagyja a CSKP KB elnökségének a kérdésben 1964. október 20-án közzétett nyilatkozatát. A főváros tervei 1965-ben Luduik Cerný, Prága főpolgármestere és a fővárosi nemzeti bizottság tanácsának vezető munkatársai tegnap a leiszabadulás közelgő 20. évfordulójára — 1965-re tervezett előkészületekről, valamint a kormánynak ,a főváros fejlesztésével kapcsolatos intézkedései teljesítéséről tájékoztatták az újságírókat. 1965-ben Prágában a Fővárosi Nemzeti Bizottság az alábbi főbb intézkedéseket valósítja meg: 7500 lakást adnak át, megkezdik a petfíni nagy áruház építését, megkezdik a nuslei összekötő hld és a fővárosi közlekedési vállalat új központi garázsának építését, további 135 T-III-as villamost kap a főváros, 20 millió koronás befektetéssel aszfalttal fedik be a prágai úttestek egy részét és a járdákat. a közvilágítás és az útjelző rendszer felújítására 4,3 millió koronát fordítanak. Tekintettel a növekvő turistaforgalomra, felújítanak 83 jellegzetes prágai borozót és sörpincét, 32 vendéglátó üzembe bevezetik a szünnap nélküli szolgálatot. /s. m.j A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy pártunk rendületlenül híí a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elveihez s az 1957 és 1960 évi moszkvai tanácskozások do-; kumentiunaiban, az SZKP XX. és XXII. kongresszusának határozataiban, valamint pártunk XII. kongresszusának határozataiban foglalt elvekre támaszkodva határozottan védelmezi a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét. Pártunk a szocialista országok egységének megszilárdítását, Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös együttműködésének elmélyítését tekinti tevékenysége tartós alapjának, s mint eddig ezután is országaink népei testvéri barátságának megerősítésére, a Szovjetunió Kommunista Pártjával eszmei egységre — az ország szo-* cialista és kommunista fejlődésének e szilárd biztosítékára — fogunk törekedni. A csehszlovák kőolajipar az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. 50 évvel ezelőtt a gbelyi kőolajüzemben kezdték meg az első kőolajjövesztést. Képünkön Pavel Turanský, az üzem dolgozója a fúrótoronynál. (CTK — V. Pt-ibyl felvétele) A csehszlovák kőolajipar jubileuma (ČTK) — Ez év október végén lesz. 50. évfordulója annak, hogy megkezdődött a kőolajipari termelés hazánk területén. 1914 :ben csak 163 tonna kőolajat fejtettek, ez idén mintegy 192 000 tonna kőolajat és csaiknem 900 millió köbméter földgázt termelünk. Annak idején 3 év alatt aüg 600 méter mély kutat fúrtak kőolajiparunk dolgozói, most egy hónap alatt csaknem 1500 méter mélyre hatolnak. A legutóbbi 10 év alatt 100 százalékkal nőtt a fúréberendezések teljesítőképessége. Ma már elektronikus számítógépek határozzák meg az új kőolajlelőhelyek kitermelésének módját. Szakembereink e számítógépek segítségével állapítják meg a lelőhelyek bonyolult víztani fo-' lyamatait, ami a lelőhelyek eredményesebb 'kihasználását teszi lehetővé. Nagy segítséget nyújt a rádio; izotópok felhasználása ls, a kitermelési lehetőségek pontos magállapítását teszik lehetővé. Hazánkban a iriikulovi járásban van a legmélyebb, 4023 méter mély kőolajkűt; szakembereink Zarošícén. 4500 méter mély kút fúrását tervezik. A csehszlovák kőolajbányák dolgozói az idei jubileumi évben több mint 12 000 tonna kőolajat termeltek terven felül. A tudomány és a mezőgazdaság A korvinái Kovona n. v. dolgozóit munkaérdemrenddel tüntették ki az üzem fennállásának 60. évfordulója alkalmából. Az üzemben többek között motorkerékpár-oldalkocsikat, a Skoda Felícia típusú gépkocsik tetejét, bukósisakokat stb. gyártanak. Képünkön a B-3 típusú lakássejt, szerelése látható. (.CTK — V. Švorčík felvétele) Agronómusokkal, zootechnikusokkal szövetkezeti elnökökkel beszélgettem. javarészük több mint egy évtizede irányítja, szervezi a munkát. Néhányan gazdag tapasztalatokra tettek szert a nagyüzemi mezőgazdaság vezetésében. Nem csoda, ötszáz vagy ezerhektáros szövetkezet gondja, baja nyugszik a vállukon. Váljék becsületükre a helytállás, és az, hogy munkájuk mellett a főiskola első szemeszterét végzik. Értenek a mezőgazdasághoz, gyakorlati tudásuk sokoldalú, és elméletben is magasabb szinten állnak, mint az átlag szakember. Érthető, hogy szinte tudományos alapon folyt a disputa. Hogyan tovább mezőgazdasági termelésünkben, miképpen lehet a terméshozamokat gyorsabb ütemben növelni? Hogyan fejhetnénk több tejet, miként etessünk és mit, hogy gyorsabban hízzon a sertés, a szarvasmarha és a szárnyasjószág. A tudomány ma már egyre jobban beletartozik a mezőgazdasági ~ termelésbe. Nemcsak nálunk, hanem világszerte a kutatóintézetek, kísérleti állomások. kiváló tudósok mindennapos gondja: segíteni a föld művelőjét. Az élet rohamos tempója többet vár a földművestől. Többet, de lényeges követelmény: olcsóbban, kevesebb emberi erőfeszítéssel termelni. Itt jut lényeges szerep a tudománynak. A mezőgazdaság kemizálása nálunk Is első számú probléma. Az eddigi eredmények nagyszerűek. Itt van például a kapa alkonya, a vegyszeres gyomirtás. Könnyebb így a ftulnka. Olyan ez, a kapa nélküli kukortcatermesztés — jellemezte egyszer egy tangazdaság vezetője — mintha a tudomány csöndes szóval axt mondaná millió és millió görnyedt hátú parasztnak: „Ne fáradjatok, elég volt ebből, most már könnyebb lesz az élet." A tudomány a mezőgazdaság minden ágazatában részt vállal a termelésben. A vegyszeres gyomirtás, a vegyi úton előállított fehérjék könynvebbséget jelentenek. A terméshozam néhány éven beliil ugyanazon a területen kétszeresére, sőt néhol háromszorosára ls emelhető. Napjainkban sok gondot okoz a takarmányprobléma. Nemcsak nálunk, hanem másutt is foglalkoztatja a tudósokat, miként lehetne vegyi úton előállítani minél több fehérjét. Miért szükséges ez? Ismeretes: nálunk egy kilogramm hús több mint hat kilogramm takarmányból készül. A nem kívánatos arány oka a takarmány fehérjeszegénysége. Ha jobb volna a fehérjearány, három, vagy négy kilogramm takarmányból érne el a sertés 1 kiló súlygyarapodást. A szomszédos Magyarországon ezért foglalkoznak a tihanyi kutatók az algatenyésztéssel. Az algák (egysejtű vízinövények) a holnap takarmánybázisai. A lucernában csak tizenöt százalék, az algában ötven százalék a fehérje. „Az idén a fehérjepótlásra négymillió tonna silótakarmányt kell készítenünk". (A CSKP márciusi ülésének határozatából). Nagyarányú algakutatás folyik tehát nálunk is. Bár a laboratóriumi algafehérje ma még többe kerül, mint a határban termett lucernafehérje, ez nem fékezheti a további kutatást. Térjünk csak vissza ahhoz, amivel már sok mezőgazdasági üzemben találkoznak. A vegyszeres gyomirtás, rovarirtás, a karbamid-takarmányozás már eléggé ismert. Mégis alkalmazásukat illetően eltérőek a vélemények. Egyszerre dicsérik és szidják például a karbamidat.: Miért? Megesett, hogy az egyik gazdaságban egyszerre tíz, karbamiclilal etetett jószág pusztult el. A kárbamid okozta az elhullást? Igen, .ám az a kérdés, hogy miért? A szakszerűtlen etetés, a hozzá nem értés nkozta a bajt. Ilyenkor gyorsan terjed a htr: „Ne adjatok a hízómarháknak karbamidot, mert a szomszéd faluban pusztul tőle a jószág. Ám szárnyakat kap a jó hír is. A komáromi járásban a Füsi Állami Gazdaságban nagyszerű eredményeket értek el karbamidetetéssel. Az önköltség csökkent, s a napi súlygyarapodás' 20—25 dekával emelkedett. Csak volna belőle elég, mondják, akik megismerték. A másik fél pedig hadakozik ellene. Űket is meg kell érteni. Ha már megtörtént a baj, még egyszer nehéz őket rászedni: etessetek karbamiddal. Jó ha az etetők tudják: a karbamiddal takarmányozott jószágnak közvetlen az etetés után nem adhatnak vizet. E vegyszernek az a tulajdonsága, hogy vízzel vegyülve mérgező savakat alkot. Legyen hát mindig készenlétben ecet. Ha megitatjuk az állattal, megszűnt a veszély. Sok helyütt óvakodnak az újtól, mert hiányát érzik a kellő felvilágosításnak. S hogy e téren keveset tettünk, abban hibásak a járási tanácsadói testületek, és általában a mezőgazdasági propaganda, beleértve a sajtót is. Vitathatatlan, hogy a többség előtt az új módszerek igen népszerűek. Különösen érdekli a szövetkezeti tagokat, A sisakertibereket « műtrágyázás legújabb tudományos módja, s legfőképpen az, milyen a jövője a vegyszeres termelésnek, a vegyi úton «kiállított takarmányoknak: Leszögezhetjük: a kemizáció néhány évtizeden belül forradalmasítja a mezőgazdaságot. A tudósoknak, a kísérleti intézeteknek persze állandóan keresniük, kutatniuk kell a legjobbat. Sok helyütt vonakodnak a vegyszeres rovarirtástól is. Azt mondják: a rovarölő, nemcsak az ellenséget, hanem a barátot is elpusztítja. Ebben is van igazság. Nagyarányú rovarirtással megbonthatjuk a természet biológiai egyensúlyát. Pusztítjuk a rovart, ugyanakkor elpusztulhat a méh is, amely a virágporgyűjtés közben sok növény megterméksnyítését elvégzi. Vannak rovarok és madarak, amelyek károsak, de hasznosak is. Kínában erről saját tapasztalatok alapján győződtek meg. Néhány esztendeje Kína egyes vidékein nagyon elszaporodtak a verebek. Veszélyeztették a rizstermést. Eiliatározták: „verébnapokat" rendeznek. Aki - csak mozogni tudott, annak verebet kellett fognia. Ezek a verébnapok addig tartottak, míg majdnem teljesen kipusztították ezt a madárfajtát. Mi történt? Nem „lopta" a veréb a rizst, de nem is volt a következő évben gyümölcstermés. A kártékony rovarok úgy elszaporodtak, hogy nem győzték irtani őket. Megbolygatták a biológiai egyensúlyt, és a természet bosszút állt. Nem tehettek mást, mint azt, hogy egyéb vidékről újra betelepítették ezt az egyrészt kártékony, másrészt hasznos madárfajtát. A tudománynak tehát sok mindennel kell számolnia. Nem vagyunk védtelenek a kórokozó tenyésztők pusztításával szemben, a rovarok ir tására a korszerű kémia nagy tár (Folytatás a 2. oldalon)