Új Szó, 1964. október (17. évfolyam, 273-303.szám)

1964-10-03 / 275. szám, szombat

4 .... , Kádár János elvtárs beszéde Kádár elvtárs köszöntötte a gyűlés résztvevőit, majd kijelentette: E napokban közéletünk figyelmének központjában a szomszédos Csehszlovák Szocialista Köztársaság hazánkban tartózkodó legmagasabb szintű párt- és kormányküldöttségének látogatása áll. A látogatás eseményei közül kiemelkedő jelentőségű a barátságunknak szentelt mai nagygyűlés. Engedjék meg, hogy ezen a bensőséges találkozón önökkel együtt én is köszöntsem a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló személyiségét, közeli igaz barátunkat Antonín Novotný elvtársat és vele együtt valamennyi kedves csehszlovák vendégünket. A szocializmus eszméitől áthatott magyar népet forró békevágy és mély Internacionalista érzések ^ töltik el. Ezért várta oly bensőségesen, fogadta oly testvéri érzésekkel programjának minden állomásán Novotný elvtársat, csehszlovák barátainkat. Ebben kifejezésre jut ez a mély meggyőződés, hogy a csehszlovák pártés kormányküldöttség jelenlegi magyarországi látogatása jól szolgálja a magyar-csehszlovák barátság és együttműködés továbbfejlesztését, ugyanakkor jelentős hozzájárulás a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom minden haladó és békét védelmező erejének, ma mindennél fontosabb tömörítéséhez. Mi nagyra becsüljük csehszlovák testvérpártunkat, Csehszlovákia munkásosztályát és népét, amely legyőzve a kizsákmányolókat, kivívta a hatalmat s ma a szocialista társadalmat építi. Nagy érték számunkra barátságuk. Manapság az osztályharc döntő kérdése a kapitalizmus és a szocializmus versenye. E küzdelemben dől el, melyik rendszer biztosítja az emberiségnek a békét, melyik rendszer nyújt többet a dolgozó embernek anyagiakban és kultúrában. Csehszlovák barátaink építő munkájának eredményei jól bizonyítják a szocialista rendszer fölényét. Az anyagi és kulturális eredmények mellett a szocialista Csehszlovákia legnagyobb vívmánya, hogy megvalósult az ott élő népek, a csehek és szlovákok, valamint az országban élő többi nemzetiség, közöttük a magyarok egyenjogúsága és összefogása. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig nagy gondot fordított a népnek a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében történő nevelésére, a különböző nemzetiségek lakta területek arányos gazdasági és kulturális fejlesztésére. E politika Szlovákia sokoldalú fejlesztésével nagy sikert aratott. Csehszlovákia eddigi sikereinek és további eredményeinek kiapadhatatlan forrása népének önfeláldozó munkája, valamint szoros együttműködése a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Csehszlovákia munkásosztályának minden dolgozója joggal büszke lehet a kommunista pártra, amely magasan lobogtatja a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus zászlaját. Ez a magyarázata annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és' a Magyar Szocialista Munkáspárt között felhőtlen a barátság, szoros és fejlődő az együttműködés, bizalomteli a viszony. Felhasználom az alkalmat, hogy a magyar nép szívből jövő jókívánságait tolmácsoljam, csehszlovák testvérpártunknak, az egész csehszlovák népnek. Novotný elvtársék is jól emlékeznek azokra az évekre, amikor nálunk földrengés, jegesár, aszály és ellenforradalmi felkelés követte egymást. Ez persze rég volt és el » múlt. Népünk a párt vezetésével, a nemzetközi munkásmozgalom, a Szovjetunió, a szocialista országok — közöttük Csehszlovákia — segítségével leküzdötte a hallatlan nehézségeket s ma biztosan halad előre a szocialista társadalom teljes felépítésének útján a kommunizmus, a korábban meglátott nemzeti felvirágzás nagyszerű távlatai felé. A népek történelmi útja általában rögös. Vérrel, könnyel öntözött. Ilyen volt a magyar nép útja is. Egyetlen emberöltő alatt az első világháború, a 19-es ellenforradalom, 25 éves fasiszta-terror, a második világháború, majd amikor ez már igazán elmaradhatott volna, a személyi kultusz és egy ellenforradalmi felkelés gyötörte népünket. Ma a világon közel 120 állam — közöttük több mint 50 újonnan felszabadult — az önálló fejlődés útjára lépett. Nem kérkedünk, de büszkék vagyunk rá, hogy a magyar nép minden akadályt leküzdve ma már az új, a szocialista világrendszert alkotó 14 ország népei sorában az emberi haladás élvonalában jár. Második ötéves tervünk megvalósítása sikeresen folyik. 1964 első nyolc hónapjában iparunk termelése 9 százalékkal haladta meg a múlt évit. A múlt ősszel 14 százalékkal növeltük a kenyérgabona vetésterületét. Ennek és a jó munkának köszönhető, hogy az idei aratás biztosítja az oPszág kenyérszükségletét az újig. Szocialista iparunk, a termelőszövetkezeteink fejlödnek, jelentős eredményeink vannak a tudományos élet, a közoktatás, a kultúra területén. Amikor arról szólunk, hogy hazánfcban a szocialista építés évről évre új sikereket ér el, ős népgazdaságunk a kultúra, az életszínvonal bármely korábbi állapotához mérve nagyszerű fejlődést mutat, hozzá kell tennünk, hogy az elért eredmény a növekvő igényekhez mérten nem kielégítő. Évente több mint 40 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, s ehhez képest a munka termelékenységének növekedése, az önköltség csökkentésének üteme nem kielégítő. A most készülő 1965-ös s az új ötéves tervet, de az év hátra levő hónapjait is arra kell felhasználni, hogy növekedjék a munka termelékenysége, hatékonysága, megszilárduljon a munkafegyelem s ezzel javuljanak az eredmények. Csak így lehet az elért eredményekre támaszkodva új sikerekért küzdeni. Magyarország népgazdasági eredményeiben s általános fejlődésében jelentős szerepe volt és van a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak. Nehéz időkben önzetlen segítséget nyújtottak, most pedig fejlődik és bővül együttműködésünk. Ezenfelül Csehszlovákia igen fontos partnerünk. Növekszik áruforgalmunk, mind több területen indult meg a magasabb fokú együttműködés. Csehszlovákia a magyar külkereskedelmi forgalomban a második helyen áll. Az országainkban folyó szocialista építés szempontjából előnyös és népeink javára szolgáló együttműködést csehszlovák barátainkkal együtt a továbbiakban még tovább szándékozunk növelni és bővíteni. Ezt kívánjuk nemcsak az egyszerű áruforgalom, hanem terveink egyeztetése, a termelési együttműködés és a közös beruházások terén is. Ugyanazok az imperialisták és propagandistáik, akik a népek elnyomása, a dolgozók fokozott kizsákmányolása céljából létrehozták és erősítik a maguk Közös Piacát és hasonló országhatárokon átnyúló gazdasági szervezeteiket, álszent módon egyenlőtlen helyzetről és gazdaságról, függőségről fecsegve támadják a Magyar Népköztársaságot a Szovjetunióhoz és más szocialista országhoz fűződő gazdasági kapcsolatai, vaalmint a KGST tagsága miatt. Az országok között kialakult gazdasági kapcsolatok természetesen mindenkor bizonyos kölcsönös egymásra utaltságot is jelentenek. A lényeget tekintve azonban arról van szó, hogy Magyarország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi szocialista ország kétoldalú és a KGST keretében megvalósult sokoldalú gazdasági együttműködése az önkéntesség, a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, a kölcsönös előnyökön és az elvtársi segítség elvén alapul. A szocialista országok, s általában bármely ország szuverenitását, az imperialista hatalmaktól s nem mástél kell óvni és védelmezni, mert a monopoltőkések azok, akik mindenkor és minden eszközzel befolyási övezetük, hatalmi szférájuk kiterjesztésére törekszenek. Mi a KGST keretében s azonkívül a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkat a jövőben is fokozni és növelni szándékozunk márcsak azért is, mert ezek a kapcsolatok képezik — a közvetlen gazdasági előnyökön kívül — nemzeti függetlenségünk és szuverenitásunk biztos támasztékait. Más oldalról sűrűn halljuk emlegetni mostanában azt is, hogy a szocializmust „önerőre támaszkodva" kell építeni. Ha ez úgy értendő, hogy egyikünk sem követeli egyoldalúan a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségét, hogy csak arra támaszkodjék, hanem a lehető legjobban mozgósítja és hasznosítja saját országa anyagi erejét és lehetőségeit, akkor ez szép, üdvözlendő, követendő jelszó. De aki az „önerőre támaszkodás" jelszavával a szűk nemzet! elzárkózás útját ajánlja bármely szocialista országnak, az bűnt követ el az adott szocialista ország népének érdekei ellen, a szocialista országok egysége, a közös ügy ellen. Mi, magyarok egyidejűleg törekszünk a saját gazdasági erőink maximális mozgósítására és a szocialista országok maximális együttműködésére, mert ez megfelel elveinknek, népünk és a szocialista országok közös érdekeinek egyaránt. A szocialista országok népei ezen az úton járva építhetik legkönnyebben és leggyorsabban a szocializmust saját hazájukban és segíthetik győzelémre leghamarább világméretekben. Belső fejlődésünk elválaszthatatlanul összefügg a nemzetközi helyzet általános alakulásával s nagymértékben* függ attól a küzdelemtől, amelyet a szocialista országok az antiimperialista és békeszerető erők a világbéke megőrzéséért, a termonukleáris háború megakadályozásáért vívnak. A nemzetközi helyzetnek ma meghatározott tényezője a Szovjetunió, a szocialista országok fejlődő legyőzhetetlen ereje.és közös fellépése a világ nagy kérdéseiben. Nagy öröm számunkra, hogy a szocialista országok kapcsolatait érintve megállapíthatjuk: a magyar—csehszlovák barátság és együttműködés erős, és politikai, gazdasági, valamint kulturális téren egyaránt egészségesen fejlődik. Ezelőtt 15 esztendővel jött létre a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése s kapcsolataink ennek megfelelően fejlödnek. Országaink szorosan együttműködnek külpolitikai téren is. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapvető feladatnak tekinti, hogy külpolitikájával is a szocializmus építését és a béke erőinek növekedését szolgálja. j A Szovjetunió, a többi szocialista ország — köztük országaink — külpolitikája eröfesztéseinek legnagyobb sikere, a békés egymás mellett élés politikája realitásának legmeggyőzőbb bizonyítéka, hogy az imperialisták által az utóbbi években többször végsőkig kiélezett nemzetközi feszültség ellenére sikerült megóvni a békét és megakadályozni a termonukleáris háborút. Az elmúlt két évben sikerült elérni a feszültség bizonyos-mérvű enyhülését a nemzetközi helyzetben. Ez kifejeződött a részleges atomcsendre vonatkozó moszkvai s néhány más hasonló egyezményben. Ez azt bizonyítja, hogy az erőviszonyok megváltozása, a béke erőinek lankadatlan harca nem maradt hatástalan a kapitalista világ józanabb vezetőire. Az agresszió hfvei azonban ' szívesen szembe szállnak az enyhülés folyamatával és új feszültségeket teremtenek. Az utóbbi hónapokban az Egyesült Államok több ízben fegyveres támadást hajtott végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen és fegyverrel próbálja elnyomni a dél-vietnami nemzeti felszabadító mozgalmat. Gazdasági szankciókat alkalmaz a szocialista Kuba ellen és háborúval fenyegetőzik. A nyugati hatalmak egyesített erővel próbálják megfosztani függetlenségétől a ciprusi népet. Aláássák Laosz semlegességét. A gyarmatosítók katonai erővel erősítik hadállásaikat Kongóban. Magyarország népe világosan és határozottan elítéli az imperialisták agresszív akcióit. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt internacionalista szolidaritásával minden rendelkezésre álló eszközzel támogat minden népet, amely az .imperialista agresszióval szemben nemzeti jogait védelmezi, a függetlenségéért és szabadságáért harcol. Az európai és egyben a világbékét fenyegető legnagyobb veszélyek egyike a nyugatnémet imperializmus. A német békeszerződés hiánya és a nyugat-berlini kérdés a feszültség és a nyugtalanság állandó forrása. A szocialista országok, s különösen a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ésszerű, keresztülvihető javaslatokat tett a ma lehetséges megoldásra: a békeszerződés megkötésére s Nyugat-Berlin szabad, demilitarizált várossá nyilvánítására. Azoknak a nyugatnémet köröknek, amelyek ma ismét területi igényekkel lépnek fel, figyelembe kell venniük, hogy ma az erő nem az agresszió, hanem a béke oldalán van. Köztudott, hogy különböző országok reakciós körei reményeket fűznek ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg folyó választási harcban olyan elnökjelölt is fellépett, akinek a programja teljesen elszakadt a realitásoktól, olyan kalandor politikát hirdet, amely nélkülöz minden józanságot. Ez a szélsőjobboldali nyomás hatással van az amerikai közéletre. Bár az elnökválasztás elsősorban az Egyesült Államok belügye, természetesen minden békeszerető emberrel együtt mi is jobban örülnénk a józanabb politika felülkerekedésének. De senki se feledkezzék meg arról, hogy a szocialista világrendszer népe és fejlődése nem függ egyetlen kapitalista országban lezajló választás kimenetelétől sem. A nemzetközi helyzetet továbbra is azok az erők határozzák meg döntően, amelyek szétzúzták a Hitler-fasizmust, világrendszerré tették a szocializmust t elhoztSÜ a gyarmati rendszer végóráit is. Meggyőződésünk, hogy a világ, né* pei elég erősek ahhoz, hogy kihaa» colják a békés egymás mellett élé^i Magyarország és Csehszlovákia szilárd eltökéltsége, hogy a szocialista oi> szágokkal, a béke és a haladás erőivel összefogva továbbra is szívósan harcol a békéért, a különböző társadalmi .rendszerű államok békés együttélés séért az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen. Harcunk sikere szempontjából kű» iönösen jelentős a szocialista orszá* gok és az egész nemzetközi kommün nista mozgalom eszmei és cselekvési egysége. Ennek az egységnek jó alap> jaí a kommunista és munkáspártod 1957. és 1960. évi tanácskozásán elfogadott okmányok. Közösen kiciolgc* zott programunk helyességét az élei igazolta. Az imperializmus politikai, eszmei és erkölcs! válságban van, éleződnek az imperialista világ belső ellentmond dásai. Ha ilyen viszonyok között egy« ségesek a forradalmi munkásmozga* lom, a szocialista országok erői, ha szilárd a szövetségük minden nemzeti, függetlenségi, haladó és békeszerető erővel, meggyorsítható a béke és A haladás győzelme. Aki ma az egysé* get bomlasztja, az megkönnyíti az ita> perializmus dolgát. A kialakult helyzetben történelmi jelentőségű feladat' vár minden kom» munistára, a béke és a haladás min* den igaz hívére: az egységbontássaj szembe kell helyezni az összefogást. Ezért rendkívül időszerű a kommunista és munkás pártok nemzetközi tanácskozása, amely megvitatja S forradalmi harc új feladatalt és közös álláspontot dolgoz ki azokban 8 kérdésekben, amelyekben lehetséges és szükséges. Megértjük egyes pártok képviselőinek aggodalmát az ér» tekezlet összehívásával kapcsolatban. De az a véleményünk jobb tanács* kőzni, mint tótlenül nézni az egység bomlasztását. Senki sem akarja, hogy a tanácskozás szakítást idézzen elő, Ellenkezőleg, arra keli törekedni, hogy megtaláljuk azt a közös állás* pontot, a kérdéseknek azt a körét, g feladatoknak azt a megfogalmazását, amely lehetővé teszi minden marxis* ta—leninista párt, minden igaz foi> radalmár, minden internacionalista összefogását. A Magyar Szocialista Munkáspárt a tanácskozás híve, támogatja az értekezlet összehívásét és elküldi képviselőit a decemberi moszkvai előkészítő értekezletre. Az elmúlt napokban rendkívül hasznos eszmecseréket folytattunk a Novotný elvtárs által vezetett csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjaival ós örömmel állapítottuk meg, hogy Valamennyi kérdésben teljes kö'» zöttünk az egyetértés. Kapcsolataink a jövőben tovább erősödnek, meri megvan az országaink további felvi» rágoztatásáért, népeink boldogságán ért és a békéért folyó győztes hard legfontosabb biztosítéka: pártjainH eszmei egysége, népeink és kormán nyaink szilárd összefogása. A jól vé^ zett munka tudatában írtuk alá k tárgyalásokról kiadott közös köSla ményt és ennek szellemében biztosíts juk csehszlovák elvtársainkat: eröra ket nem kímélve munkálkodunk a vőben Is a két ország testvéri egysé* gének és kölcsönös együttműködésé* nek elmélyítésén népeink javára Kádár elvtárs beszédét a CSKP, § csehszlovák—magyar barátság, az iní ternacionalizmus, a kommunizmus a béke éltetésével fejezte be, Antonín Novotný elvtárs beszéde Novotný elvtárs őszinte köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, majd így folytatta: Nem először vagyunk az önök vendégei. Emlékszem a Magyar Népköztársaságban három évvel ezelőtt tett látogatásomra. Amint az történni szokott, ha valahová évek múlva ismét ellátogatunk, mindjárt észrevesszük, hogy mi minden változott meg. így történt ez mostani magyarországi tartózkodásunk alkalmával is. Sok új üzemmel, modern lakóteleppel gazdagodtak, ipari és mezőgazdasági üzemeikben előrehaladt a műszaki fejlesztés és a termelés megszervezése. Alkaimunk volt beszélgetni munkásokkal, műszaki szakemberekkel, parasztokkal, tudományos és műszaki dolgozókkal. Meggyőződtünk róla, hogy joggal büszkék munkájuk eredményeire, hogy őszinte meggyőződéssel szolgálják a szocialista Magyarország további felvirágoztatásának ügyét. Támogatják a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját és vezetésével valóra váltják a VIII. pártkongresszuson kitűzött feladatot — a szocialista társadalom teljes felépítését. A magyar nép nagy erőfeszítésének köszönhető, hogy országuk ipari termelése — az 1938. évihez képest — ötszörösére, a nemzeti jövedelem pedig csaknem háromszorosára emelkedett. Vendégül láttak bennünket falun is, ahol az utóbbi néhány évben forradalmi . változások történtek. A Magyar Népköztársaság mezőgazdasága szocialista alapokon fejlődik, s az elmúlt évekhez képest több terméket állít elő és termelékenyebben dolgozikNagy érdeklődéssel ismerkedtünk a magyar mezőgazdaság jelenlegi fő feladatainak végrehajtásában elért eredményekkel. A feladatok lényegükben és céljukban megegyeznek azokkal, amelyek Csehszlovákiában is megoldásra várnak. Itt elsősorban a talaj termőképességének növelésére gondolok, továbbá azokra az intézkedésekre, amelyekkel ellensúlyozni iehet a mezőgazdasági termelésben az időjárás viszontagságait — főként a szárazságot. Az öntözési és a vízgazdálkodási rendszer kiépítésének, illetve szabályozásának komplex országos terve — amelý párosul azzal, hogy mind több vegyi anyagot, főként műtrágyát adunk a mezőgazdaságnak — hasonló célokat tartalmaz, mint az Önök elképzelése, s ezért átadhatjuk egymásnak Jó tapasztalatainkat. Csehszlovákiában is — ugyanúgy, mint Önöknél — az ipari és a mezőgazdasági termelés további növelésén kívül az egész népgazdaság minőségi fejlesztésére irányul a figyelem. Egyformán felismertük: határozott és bátor intézkedések szükségesek az ipar szerkezetében, szakosításában, a beruházási politikában és hasonló ter rületeken ahhoz, hogy megteremtsük a termelőerők továbbfejlesztésének feltételeit és a haladó technikát hatékonyabban alkalmazzuk. Ez azonban számos problémát okoz, amelyek csak részben oldhatók meg egy országon belül. Ezért nekünk — ugyanúgy, mint néhány más szocialista országnak, többek köpött a Magyar Népköztársaságnak — érdekünk a szocialista munkamegosztáson, a termelés szakosításán és összehangolásán alapuló gazdasági együttműködés elmélyítése. Novotný elvtárs ezután a forradalmi hagyományok, közös harc dicső fejezeteit méltatta, majd így folytatta: Országaink dolgozóinak proletár internacionalista szövetsége és igazi barátsága kiállta a nagy próbatétel* az 1956-os események során is. A külső és belső reakció a magyar munkásosztály és az egész nép legalapvetőbb szocialista vívmányait és érdekeit veszélyeztette. A szocializmus megdöntésére és a szocialista országok internacionalista szövetségének megbontására irányuló törekvés azonban kudarcba fulladt. Testvéri kapcsolataink további sikeres fejlődésének záloga marxistaleninista pártjaink szilárd eszmei és akcióegysége, legszorosabb együttműködése. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt között nincsenek vitás kérdések. Az őszinte elvtársi és nyílt véleménycsere elősegíti a t lenini elve* következetes érvényesítését a két pAd munkájában bel- ós külpolitikai kéri désekben egyaránt. Az elvtársi ősziw teség és nyíltság jellemzf a vezetői} találkozásait is. Nagyon jó, hogy ezelí a találkozások, vélemény- és tapaszt talatcserék gyakoriak és nagy gondot fordítanak rájuk. Megemlítem például Kádár elvtárssal és más elvtársakkaj való találkozásunkat, amelyekre párÖ> jaink központi bizottságainak megbfc zásából a múlt év októberében Bra* tislavában került sor. Megbeszéléseink — amelyeken számost konkrét kérdés szerepelt — jelentős pozitív hatást gyakoroltak és gyakorolnak a következő években is a kölcsönös együttműködés fejlesztésé* re. E megbeszéléseken kezdeményeztük a munkamegosztást a kohászafc* ban, a gépgyártásban, a vegyi- és a könnyűiparban, továbbá a kölcsönös árucsere bővítését, mindenekelőtt pedig a közös dunai vízi erőmű építési előkészületeinek meggyorsítását és g határok megnyitását az országaink kir (.'Folytatás • a. uldalottl Ü] SZÖ 2 * 1964. október 3, I