Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-02 / 244. szám, szerda

I Disputa az új kenyér ünnepén ÖREG DIAKOK KÖZÖTT AZ IPOLYVISKI VÖRÖS LOBOGÖ EFSZ tagsága örömtől csillogó szem­mel gyönyörködött a korszerű, par­kettás, tágas kultúrházban pompázó aratási koszorúban. Méltón ünnepel­hettek, hiszen a gabonát — a kisebb­nagyobb zökkenőktől eltekintve — sikeresen gyűjtötték csűrbe. A szö­vetkezetesek apraja-nagyja ünneplő­be öltözött a nagy napon. Érdeklő­déssel hallgatták Kovács Gyuri bácsi­nak, a szövetkezet agronómusának szavait. A szeszélyes időjárás bizony megtréfálta a sokéves tapasztalattal rendelkező agronómust ís. Látszott az arcán, fáj neki, hogy nem beszél­het harminc mázsás átlagos hektár­hozamról, mint az előző években. De azért néhány szó után kissé felde­rült az arca: — A borsóföldben a búza 35 má­zsát, a lucernaföldben pedig 32 má­zsát adott. Ezek után felvidult és bizakodóan mosolygott, amikor megemlítene, hogy ilyen jő minőségű és sok szá­las takarmányuk még nem volt. Az állatállománynak lesz elég hereféle, siló. A tagság derült, amikor Fényes Sándor, a szövetkezet elnöke hozzá­fűzte: — Szálastakarmány-készletünk 100 vagont tesz ki. Nem bánunk vele úgy, mint a Csáky szalmájával, mert kazlaink még egy évben sem voltak ilyen szakszerűen, ügyesen megrak­va. Szót szó, vitafelszólalást vitafelszó­lalás követett. Többen boncolgatták a takarmányalap problémáját. A vé­lemények megegyeztek abban, hogy­ha a meglevő nagy mennyiségű zöld­anyagból eleget silóznak, lisztté da­rálják a lucerna egy részét, lesz mit etetni az állatokkal. Néhányan ke­resték, kutatták a gabonafélék ala­csony hektárhozamának okát. Külö­nösen Balla József kertész tapintott a dolgok elevenjére. — Az árpát nem vetettük idejében és szerintem a fő hiba az volt, hogy a gabonaféléket nem termesztjük pil­langósok után. Amint Gyuri bácsi em­lítette, a nitrogéngyűjtő növények után nagyobb volt a hektárhozam. A jövőben irányt kell venni a gabo­nafélék pillangósok utáni vetésére. BALI JÁNOS segéd-zootechnikus vi­tafelszőlalásában szintén csatlakozott a kertész véleményéhez. — A talajerőtől és elegendő ned­vességtől függ a termés. Ha végig járjuk a határt erről győződhetünk meg. A kukorica a szőlők mögött jó termést ad, mert komposztot kapott. Az egyik dűlőben 80—100 mázsás hektárhozamot becsülök. A föld hu­muszgazdag és elegendő a nedvesség is. Szövetkezetünkben jóval nagyobb súlyt kellene helyezni a trágyagaz­dálkodásra, komposztkészítésre és az öntözéses gazdálkodásra. Az Ipoly vi­ze körülöleli a községet és a szövet­kezet határának nagy részét. Mégis­csak a kertészetben öntözünk és most fogtunk hozzá a rét öntözéséhez. Az egyes termelési szakaszok ve­zetői lelkesedéssel vitáztak. Tóth Ig­nác, a szövetkezet zootechnikusa is elégedett a takarmánykészlettel. Fel­szólalásában megemlítette, ha ilyen takarmányalap lesz továbbra is, az állattenyésztés kiköszörüli a növény­termesztésen esett csorbát. — Az állattenyésztés termelési ter­vét 401 000 koronával túlteljesítette — mondotta. — Végre elértük, hogy a tejhozam tehenenként és naponta het liter körül mozog. Ezt elsősorban is a fehérjedús jó minőségű takar­mánynak köszönhetjük. JÖLESŰ ÉRZÉSSEL vették tudomá­sul, hogy a sokat bírált állattenyész­tés végre fejlődni kezd. A VITA VÉGÉN szokás szerint Nyustin József főkertész vágta ki a rezet — Örömmel mondhatom, hogy a 35 hektáros kertészet a mai napig 800 ezer koronát „hozott", és ha akadnak is nehézségek az értékesítés körül, előreláthatólag túlteljesítjük a terve­zett 1500 000 korona bevételt. A tagoknak egyre fokozódott a jó­kedvük, amikor Balla Regina, a szö­vetkezet főkönyvelője néhány szám­adatot olvasott fel a pénzügyi terv­ből. Az ezer hektáros szövetkezet jú­lius végéig a tervezett 1 964 000 koro­na helyett 2 467 000 korona bevételt ért el. Jellemző a szövetkezet pénz­ügyi szilárdságára, hogy a folyószám­lán 525 000 korona készpénzt tarta­nak nyilván. Erre bizony összecsendültek a gyöngyöző borral teli poharak. Hatal­Szeptember... Az első őszi hónap. Megrázza a sárguló faleveleket és megrázza a tskolacsengőket. Kis- és nagydiákok százerei elölt kitá­rulnak a tantermek ajtajat. Ezért több ez a hónap a gyermekek szemé­ben a többi „közönséges hónapnál". Vége a vakációnak. A nyári önfe­ledt, gond nélküli Játszadozást, szórakozást a kötelességteljesítés váltja fel. Am nemcsak a gyermekek szemében más ez a hónap, hanem azo­kéban is, akik ugyan már „kinőttek" az iskolapadból, de tanulnak. A nya­rat sem játszadozással töltötték, dolgoztak, talán többet, szorgalma­sabban, mint bármikor. Ezek az öreg diákok. Ez az írás ts róluk szól, a Dunaszerdahelyt Mezőgazdasági Tanintézet levelező tagozatának hallgatóiról. lobbára a negyvenhez közeled­nek, vagy azon túli éveiket ta­possák. Agronómus,. szövetkezeti el­nök, zootechnikus, könyvelő vagy mot végez. Sok szülő idegenkedett attól, hogy gyermekét mezőgazdasági szakiskolába küldje, mondván: föld­túrónak adjam a fiamat, gürcöljön, Másodízben nyitja meg kapu­it a Dunaszerdahelyi Mező­gazdasági Tanintézet O Ne­ves tanárok a tantestületben © Sok múlik a hallgatók szor­galmán, igyekezetén © Jó ta­nulást sikerül? A második vizsgán javíthat­nak. A februárban 80 hallgatóval kezdő­dött szemeszterhez most újabb 90 (szlovák és magyar tannyelvű osztá­egyéb, a mezőgazdaság egy-egy fon- mint annak idején én? Nos, éppen lyok) hallgató csatlakozott. Szeptern­tos ágazatának felelős posztján mun- ezért nem árt szólni arról, hogy a "* "" kálkodnak. Többségük szakérettségi- mezőgazdaság gépesítésével egyre zett. Néhányuknak azonban ez sincs. Akarták ők hamarább is tanulni, de a nyelvi nehézségeket nehezen tudták több, nagy szaktudású emberre van szükség a falvakon, a szövetkezetek­ben. Mindezt azonban még ma is so­volna leküzdeni. Nos, ez a Szlovákiá- kan nem értelmezik helyesen, mert ban egyedülálló magyar tannyelvű az eddigi „beiskolázások"", a külön­ber 5-től tehát már 170 „öreg diák' tanul majd a négy osztályban, (3 ma­gyar és 1 szlovák tannyelvű), jár he­tente egyszeri 8 órás konzultációs órákra. A tantestület már elkészítette az első szemeszter tervét. Kiváló pedagó' tanintézet (az idén már szlovák tago- böző tanfolyamok valahogy figyel- gusok, neves tanárok, szakpmbereti zat ís nyílt) lehetőséget nyújt, hogy men kívül hagyták: néha a jó bornak előadásaira járhatnak majd a hali­főiskolai szinten továbbképezhessék is szükséges a cégér, különösen ak­magukat. Ez az iskola — igazodva az élethez, az igényekhez — jókora lép­tekkel segíti felfelé a mezőgazdasági szakembereket a tudás létráján. Munkaszeretet — tanulni vágyás Jellemző ez a szóban forgó iskola hallgatóira. Néhány napot velük töl­töttem. Előkészültünk a most induló gatók. Hogy csak néhányat említi kor, ha ezt a bort még alig ízlelték, sünk: Cservenka Márton tanár, doo, inas tapsot kapott Simon Sándor és szemeszterre. Szeptember 5-én meg­Bartal Gyula kombájnos. akik átvet ték a Lévai Járási Termelési Igazga kezdődik a rendes tanulás. Igyekezett hát mindenki a lehető legtöbbet el­tóság vándorzászlaját. Ilyen jó han- sajátítani a matematikából és a ké­gulatban a tagság egyhangúlag mes- miából. A bonyolult képletek még az szavazta az egy vagpn szénát és a ^rák után is foglalkoztattak. Ám a háztáji földekről az összes kukorica- szabad idő vitáiban sok szó esett a kórót a szárazság sújtotta szövetke­Z'B te k ne k AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPÉN a dispu­ta mindenkiben megelégedést keltett, s jobb, alaposabb munkára serken­mezőgazdaság helyzetéről is. Érthető, legtöbbjük vezető állásban levő em­ber. Jólesik velük elbeszélgetni. Legtöbb­jükre az őszinteség és a paraszti szó­tett. Mert sok még az ipolyviski szö- kimondás jellemző. Hogy miért jöt­vetkezetben is a tartalék, és ha még tek tanulni? Miért vállalják a nagy hozzáértőbben, ésszerűbben dolgoz- megerőltetést? A három évi tanulás nak, magasabbra emelhetik a termelés és egyúttal a helytállás a munkahe­szintjét és belterjesebbé tehetik a lyen, erős akaratú, egész epibert igé­gazdálkodást. Ez különösen az öntö- nyel. Az ország egyre többet vár a zéses gazdálkodásra vonatkozik. Bár mezőgazdaságtól, a mezőgazdasági ezen a szakaszon nem éppen a szö- szakemberektől. Ezek az emberek ta­vetkezet vezetősége a hibás. A trá- Ián éppen azért vállalták a munka gyaleves öntözőberendezés több mint nehezebbjét. Vállalták, mert, ahogyan i- öt évig készült és még most sem többen mondták, az eddiginél többet tökéletes. A járási termelési Igazga- akarnak nyújtani a közösségnek. Az tóság több figyelmet szentelhetne' esélyek? Mindannyian csaknem egyen­annak, hogy az ipolyviski szövetke- ró esénye l indulnak, s csak flgyel­M^ntözés.Az éveken^át^iU^ós jö- -ükön, szorgalmukon múlik, milyen vedelmet hozó kertészet öntözőbe­rendezése elavult és a kertészet dol­gozói csőhiány miatt nehéz és fölös­legesen sok munkát végeznek. AZ ALAPOS VITA UTÁN a kiadós vacsorára jól csúszott a bor és a szövetkezetesek vígan ropták a tán­cot. A jó munka után jót mulattak. BALLA JÖZSEF lesz az első szemeszter. r Élelmes emberek A szövetkezet vezetőségét és tagsá­gát a zöldségtermesztés korszerűsí­tésének gondolata foglalkoztatta. Az első lépéseket vita, a vi­tát határozat, majd később a terv követte. Néhány évvel ezelőtt aztán igen nagy beruházási költséggel nyél­beütöttek egy üvegházat. Élelmesek a kalondaiak — mondo­gatták a szomszédos szövetkezetesek. Lám a zimánkós tél derekán is ta­vaszt varázsolnak, és friss vitaminok­kal lepik meg a fogyasztókat. A vi­taminok tárházából először a kórház kapott, később a vendéglők, éttermek. A zöldségtermesztés további alaku­lása azonban szintén tollhegyre kí­vánkozik. Ugyanis arról van szó, hogy a később sok bírálat érte a kalondai szövetkezeteseket. Korszerű üveghá­zukban zöldségféle helyett főként csak virágokat termesztettek, mert ebből több volt a bevételük. Az üvegház üzemeltetésévei kapcsolatban Simon János, a szövetkezet elnöke a követ­kezőket mondotta. — Pauk Gyula személyében jó szakember vette kezébe az üvegházat. Erre az évre 200 000 korona bevételt terveztünk, és a jelek szerint ezt el is érjiik. Az első (élévben már 135 000 korona a bevételünk zöldségfélékből és részben virágokból Az üvegházban az idén 1200 tő uborkát termesztünk. A kertész szá­mítása szerint minden tő legalább 8— 10 kg uborkát ad. Az első uborka­sz: llítmányt május elején indítottuk útnak, kilogrammonként 9 koronát kaptunk érte. A termés betakarítása után ősszel ismét hozzálátunk a friss uborka termesztéséhez, hogy a téli hónapokban se legyen hiány vitamin­ból. A felsorolt adatok jó termésered­ményről tanúskodnak Ennek a kalon­dai szövetkezetesek is örülnek, hi­szen nem kevesebbről, mint bevételi tervük biztosításáról van szó. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy örömükhöz bosszankodás ls társul. Évek óta nyugtalanítja a szövetkezet vezetőit, hogy a télen termelt ubor­kát kilónként csak 2,40 koronáért veszik át, agyis olyan áron, mintha azt az idényben termelnék. Van még egy évek óta húzódó fájós problé­májuk is. A kiskereskedelmi áron vá­sárolt szénnel a szövetkezet elnöké­nek véleménye szerint csak ráfize­A jó előadás leköti a hallgatók figyelmét. Valahogy így voltunk a mezőgazdasá- dr. Juraj čepelák mérnök a Nyitrai gi szakmákkal is: a mezőgazdaság Mezőgazdasági Főiskoláról, doc. Kon­hiányát érzi a jó szakembereknek. stantin Holobradý mérnök, a termé­A tanulság mindenesetre megszívlé- szettudományok kandidátusa stb. lendő: egy jó szakmához jó cégért Krammer József mérnök mezőgaz­is készíteni kellett volna. Ez hiány- dasági főiskolai tanár a talajtannal zott a falusi alapfokú iskolákban, ismerteti majd meg a hallgatókat, hiányzott általában az e téren folyó A tantestület további tagjai: Onódy propagandában. Ha azonban egyre János docens, a Nyitrai Pedagógiai többet foglalko• Tanintézet igazgatóhelyettese, Fortu­zunk a falust if- nek Ferenc mérnök, a Mezőgazdasági júság problémái- Kisérleti Intézet dolgozója. Elégedet­val, a mezőgazda- tek lesznek majd a hallgatók Kropitz sági szakma meg- és Szuh tanárokkal is, akikkel a ma­becsülésével — tematika, illetve a kémia ismeretei­amint a mezőgaz- nek elmélyítése közben ismerkedtek daság eddigi sike- meg az előkészítő tanfolyamon, s egy­rei felkeltették az öntetűen megállapították: igen jó pe­egész társadalom dagógiai módszerrel tudják az anya­figyelmét —, akkor « o t átadni, a mezőgazdaság irányítására, a szakmákra, a gé­pek kezelésére, ja­vítására is köny­nyebb lesz felkel­Egri László országgyűlési képviselő az első vizsgán. ten i a pályaválasz­Szemben vele Cókoly Béla matematikatanár és Sá- tá s e\ótt álló talok érdeklődését. rogh Endre igazgató. Érthető, miért vágták ily nagy fába fejszéjüket. Sokan másfél évtizede a téssel tudnak termelni. így történt mezőgazdaságban dolgoznak. Ott vol­meg az, hogy az elmúlt télen 70 000 tak a szövetkezetek születésénél, a korona bevételt terveztek a papriká­ból, de a terv csak terv maradt, mert járni tanítottuk az új útra tért kö a szövetkezet az üvegház fűtéséhez nem kapott elegendő mennyiségű sze­net és azt is csak kiskereskedelmi áron. Az üvegházat így a szükséges ra törjenek (bár ilyen is akad közőt 22—25 C fok helyett mindössze 4—5 tűk), hiszen jobbára túl vannak a C fokra tudták kifűteni. Hidegben negyvenen pedig a zöldség nem fejlődik. Arra számítanak, hogy egyszer majd az 11- ahhoz nem eI é8 csupán a gyakorlat, letókesek orvosolják a sérelmüket és hatékonyabb gazdálkodást folytathat­nak télen is, mert az üvegház kapaci­tása többre képes. KERTÉSZ IMRE 170 hallgatója van már a tanintézetnek Oreg diák nem vén diák Sárogh Endre, a tanintézet igazga­tója boldogan beszél az első sze­meszter „diákjairól". Szinte öröm volt hallgatni — emlékezik vissza — a vizsgán elhangzott talpraesett vála­szokat, vagy azt a nagy tárgyi tudást eláruló ügyességet, amikor egy-egy matematikai tételt megoldottak. És a most indulók? Török elvtárs Peredről fog járni az órákra. Az előkészítő tanfolyam egyik szünetében (elég bo­nyolult matematikai képletek ismer­tetése után) nagy elhatározással Az első szemeszter februárban kez­bölcsőjénél óvták az újszülöttet, majd dődött. Nyolcvan hallgatója szorgal- mondja: Tem lesľkonnlúTdľhľľô Járni tanítottuk az ú, útra tért kö- masan tanulti s vég ig kitartott. Het- rtk, ha szakad, megcsinálom. Majd a zosségeket Csaknem mindegyik elérte venhat ]elent meg a vizsgán) s ötven nagyob m lányommal együtt tanu­élete célját, meg elte kedvelt szakmá- mlnd a nég y tantárgyból sikeresen l u%k. Még versenyezhetünk is - vagy ját Nem az a céljuk, hogy magasabb- vizsgázott a bizottság előtt, melynek (mondotta tréfásan) segít majd az r„ tnnon^ rh*, ,iv»n u ^rM. elnöki tisztjét a Földművelésügyi Mi- apjának a sok képlet között eligazod­nisztérium képviselője töltötte be. ni" M a> pozícióját viszont A bizottság minden tagja elismeréssel „ Qr r, . ,,„„„ - „ mindegyikük szeretné megtartani. Ám nyilatkozott a hallgatók előmenete- é v STvé«Tkicsen Bés aľiért ^nuľ ... s közülük - mint például 'V®if,®« iL-i i Becse láno s Kulcsár Lainc Kázmér nak: a lovö m e^ ö9azdasága elképzel­Becse lanos. Kulcsár Lajos, Kütmer heteílen a kemizálás nélkiiL Ahho z Ernő, Nemeth Lóránt. Táncos Tibor, viszontj hogy e z megvalósuljon sok jó Sok vitára adott okot, szakmának Csomor Tibor, Mandák József, Bosák szakember kell. Nem elég tudni csu­nevezhető-e az a mezőgazdaságban, Károly — kiváló eredményt értek pán azt, milyen vegyszert használunk ha valaki hosszabb-rövidebb tanfolya- el... Mi lesz azokkal, akiknek nem a „kapa nélküli" kukoricatermesztés­hez, azzal is tisztában kell lenni: a Jó szakmának is kell cégér 'A Slovenské Pole-l Álla­mi Gazdaság határa mesz­szire terjed. Annál több munkaerőre van szükség. Itt, a félig-meddig tanya­világban is az a „divat", hogy a fiúk nagyobb ré­sze a mezőgazdaságon kí­vül. a tanyától távol kere­si az elhelyezkedési lehe­tőséget. Már most ls ke­vés, s ha így megy, hova­tovább mind kevesebb lesz a munkaerő a falutól, kul­turális központoktól távol eső tanyákon. Erről beszél­Mi lesz a tanyából ? getünk a gazdaság alsóha- kat használ. Ilyenkor tári részlegének egyik ház- könnyen kicsúszik a kér­csoportja előtt. dés az újságíró száján. Fiatal, tüzrőlpattant lány — Es ha nem sértem szó ľ bele a beszélgetésbe, meg, mivel akarják vissza­— Hogy elmennek a csalogatni a villanyfény fiúk? Majd visszajönnek, nélküli tanyába a fiúkat? Hiszen traktort vezetni, Elpirul, miért is ne pi­meg a géppel bánni már rulna egy 18 éves lány. mi ls tudunk. Nem is válaszol. Helyette Mészáros Irénke 18 éves, azonban elmondták, hogy nem csoda ha nagy szava- Irénke traktoros. Most ott dolgozik a komposzt-for­gatásnál, azután vetni fog. Hogy mit fog vetni? Legközelebb még rozsot, majd búzát, aztán ... Szóval a tanyavilág lá­nyai munkába álltak. Es lassan a fejlődés olyan maglát is hintegetik, hogy falu legyen a tanyából. Es az sem a távoli jövő ze­néje, hogy közelebb hoz­zák a várost a tanyához. A tanyát a város kultúrájá­hoz. .(H, Gy.J vegyszerből mennyit kell adagolni. S nemcsak erről van szó. A nagy­üzemben az üzemvezetés is igényes munka. Csupán a gyakorlati tudás hovatovább kevésnek bizonyul. Ezt ők is érzik. Ezért mindnyájan szívósan erős elhatározással látnak a tanuláshoz. Öreg diák nem vén diák — idevágó ez a mondás. Ráillik a hallgatókra. Nos, ha továbbra is, há­rom éven át olyan szorgalmasan ta­nulnak, figyelnek az órákon, mint az egyhetes előkészítő tanfolyamon, né­hány év múlva újabb szakemberekkel gyarapszik majd szocialista mezőgaz­daságunk. MÉRY FERENO 1384. szeptember 2. * 0| SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom