Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-13 / 255. szám, vasárnap

„MEHETNE JOBBAN IS..." L Már csaknem tlz év telt el azóta, ám még most ls a fülemben cseng az egyik sávolyi lakos megjegyzése: — Hát azt tudják meg, hogy a Fü­lek környéki parasztnak tulajdonkép­pen csak mellékfoglalkozása a föld­művelés. Sohasem csinál abból jéer­dést maga az úristen sem. Tény, ami tény, a néhány holdas parasztok nem a mezőgazdaságot tar­tották a fő jövedelmi forrásnak, ha­nem a füleki, apátfaivi, ajnácskői üze­meket, a gazdálkodás az asszonyokra hárult. A férfiak általában csak a munkaidő után vagy szabadságuk idején tettek-vettek valamit a „bir­tokon". Nem csoda tehát, ha a me­zőgazdaság szocialista átszervezésé­nek időszakában itt különlegesen ko­moly gondot okozott a munkaerőprob­léma a mezőgazdaságban. S ez álta­lában mindmáig kisért, hiszen az aránylag gyengén termő vidék mező­gazdasága és természetesen az itteni kereseti lehetőségek az idősebb nem­zedéket sem vonzzák túlságosan, hát még a fiatalokat. Magától értetődőnek tartja az ember, hogy ez az állami gazdaságok esetében ls hasonlókép­pen nyilvánul meg. Kissé félve te­szem fel a kérdést Július Vitáznák, a füleki ÁG igazgatójának, sok gondot okoz-e a munkaerő-probléma? Mert hát ki ne irtózna a panasztól. Ű meg azt mondia: — A munkaerő-problémával arány­lag könnyen megbirkózunk. A válaszból azt sejthetné az ember, hogy ennél sokkal nagyobb gondokkal bajlódik a gazdaság vezetősége, s hogy bizonyára a termelés körül van baj. Erre a kérdésre pedig ez a vá­lasz: — Nemrég kaptuk meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának üzeme címet. Hogy rövidre fogjam a magyaráza­tot, a Füleki Állami Gazdaság dolgo­zói az SZNF és felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére vállalt kö­telezettségeiket 125 százalékra telje­sítették az első félévben. Egy- és negyed millió Már említettem, hogy a gazdaság dolgozói nem a legideálisabb talajon gazdálkodnak, hiszen a föld jelentős része vagy kavicsos, vagy savanyú ta­lajú lapos. Egyébként á Fülek kör­nyéki éghajlati viszonyok sem a leg­kedvezőbben a mezőgazdasági ter­melésre, a szárazság (mint az idén is) gyakran „megtréfálja" a termelő­ket. Éppen ezért sokan meglepődtek a gazdaság dolgozóinak merész vál­lalásán, azon, hogy az eredeti tervet 1 268 000 korona értékű termékkel megtoldják. Nos, az első félévi 125 százalék már magában véve is ko­moly kezesség, hogy a nagy évfor­dulók tiszteletére vállalt kötelezettsé­get nemcsak teljesítik, hanem ráadás­ról is gondoskodnak. Két kérdés motoszkál az ember agyában, miközben az eredményes gazdálkodás hátterét latolgatja. Egyik: hogyan sikerült a kétlaki vidéken megoldani a munkaerő kérdést, a má­sik: milyen ösztönző erők mozgósítot­ták a gazdaság dolgozóit, hogy nem kevesebb, mint 94 százalékuk részt vesz a termelés túlteljesítésére indí­tott szocialista munkaversenyben. Nem szeretnék túllőni a célon, de bizonyára nem is teszem ezt, ha azt állítom, hogy a siker oka az anyagi érdekeltség. Az anyagi érdekeltség mindenütt jelentős tényező, náluk fokozott mér­tékben az. Melyik fiatalnak jutna eszébe, hogy az ipari üzemek szem­pontjától nem éppen szegény vidé­ken a több időt és erőt követelő me­zőgazdasági munkát válassza, ha ott jóval kevesebbet keresne, mint mond­juk a füleki Kovosmaltban, Onnan kellett tehát elindulni, hogy az emberek általában szeretik a pénzt. Kidolgoztak tehát egy olyan intézke­dést, amely termelési-szervezési ala­pon biztosította, hogy a terv túltelje­sítése esetén az alapfizetéshez járuló prémiumokkal az ipari dolgozók ke­ÜLÖK. EVE LÖK resetének magasságára növekedhet a gazdaság dolgozóinak jövedelme. A következő lépés az volt, hogy a dol­gozók ismerjék a terv túlteljesítésé­nek következményeit, tudják, hogy miért mit kapnak. Rövid időn belül 125 egyéni és 14 kollektív vállalást tartott nyilván a gazdaság vezetősége. Az eredményt már tudjuk, a tervet túlteljesítették s ennek arányában növekedett a dol­gozók keresete. Többé-kevésbé meg­közelítve az ipari dolgozókét, sőt esetenként annál is nagyobb. A mun­kaerőtoborzás ilyen módon tehát el­indult Útjára. Eredményesen. S ez már választ is ad arra, hogy milyen ösztönzőerök mozgósították a szocia­lista munkaversenyt. Mindenképpen az anyagi érdekeltségnél kötünk ki. Fiatalok szerződtek a gazdasághoz, segítettek az ipari munkások. Alkotó elégedetlenség Újságírói betegség általában, hogy szívesen számolunk be a jó eredmé­nyekről, s a sikerek fényénél néha lemondunk arról, hogy akár keresve is keressük az árnyoldalakat. Itt azonban — bár nem saját érdemként — nem eshetünk ilyen hibába, mert maga az igazgató „árulja" el, hogy ő bizony elégedetlen. Furcsa, de igaz. Nem a termelési eredményekkel elé­gedetlen, mert ezen a téren nincs hiba. Inkább az bántja, hogy az ered­ményes verseny értékelése még nem éri el azt a színvonalat, amilyen meg­illetné. Az értékelés nagyobb részben adminisztrációs úton történik. A gaz­daság dolgozói anyagilag ugyan nem károsodnak, mert a munkájukért já­ró prémiumokat hiánytalanul megkap­ják, az igazgató mégis azt állítja: — Mehetne nálunk még sokkal job­ban is, ha ... Ha a szocialista munkaversenyben nem csupán az anyagi érdekeltség je­lentené a mozgósító erőt, hanem ha az illetékesek azzal is törődnének, hogy e téren ne legyen felesleges ke­rék az embernevelés! HARASZTI GYULA Segítsünk gyermekeinknek a tanulásban Hétfő, szeptember 14. Bratislava 17.40: Utazás a Föld körül: Svédország. 18.10: Harcban a vírusok ellen. 18.30: Érdekességek a brnói nemzetközi vásárról. 19.00: TV Híräió. 19.30: 89 gól Chilében. Filmriport az 1962-es labdarúgó VB-ről. 21.00: Az ember, a szépség alkotója. Bi­zánc képzőművészete. 21.30: TV Híradó. Kedd, szeptember 15. Bratislava 9.00: Václav Kiiment szarvas, színmű 10.45: TV-érdekességek. 17.30: Szórakoztató zene fiataloknak. 18.30: Érdekességek a brnói nemzetkő­zi vásárról. 19.00: TV Híradó. 19.30: Kíváncsi kamera. 21.30: A dzsessz mesterei. Marc Murphy. 22.00: TV Híradó. Budapest 19.20 19.30 19.45 19.50 22.05: Öreg malmok, magyar kisfilm. A Világifjúsági Fórum ünnepélyes megnyitása Moszkvában. Hírek. A farkas, jugoszláv kisfilm. A legjobbak találkozója II. Kis­film a mezőgazdasági kiállításról. Elővételben. Delta. Tudományos híradó. Itt van az ősz. Irodalmi műsor gyermekeknek. Esti mese. TV Híradó. Napi jegyzetünk. Moliére: Tartuffe, vígjáték. A Nem­zeti Színház előadási a stúdióban (14 éven felülleknek). TV Híradó, 2. kiadás. 9.50: 10.20: 10.45: 15.00: 17.45: 18.30: 19.00: 19.40. 20.00: 21.10: 23.00: Óvodások műsora. Kisfilm az idegenforgalomról. Filmhíradó. Az Intervízió műsora. Csehszlová­kia—Magyarország nemzetközi at­létikai viadal közvetítése. Pionírok műsora. Érdekességek a brnói nemzetkö­zi vásárról. TV Híradó. Időszerű nemezetközi kérdések. Szárnyaló dallamok. Állítsák meg a H-43-2301-et, fran­cia film. TV Híradó. Csütörtök, szeptember 17. Bratislava Klícpera: Rossz tv-változata. 89 gól Chilében. Filmriport az 1962-es labdarúgó VB-ről. TV-érdekességek. Kicsinyek műsora. 2X3 vagy kis illemtan. Érdekességek a brnói nemzetközi vásárról. TV Híradó. Riport az épülő Kelet-szlovákiai Vasműről. Vidám magazin. A svájci televízió zenés felvétele, Történelmi útkereszteződés. TV Híradó. 8.05: 9.00: 14.0D: 14.55: 17.25: 17.40: 17.45: 18.25: 18.45: 18.50: 19.20: 19.30: 19.45: 19.50: 21.30: 22.30: Iskola-tv. Orosz nyelv. Környezetismeret. Iskola-tv. Orosz nyelv (ism.). Környezetismeret (ism.). Az iskola-tv postája. Hírek. Száz kérdés, száz felelet. Dubrovniki fesztivál. Nagy Péter jegyzete. Napló. Chamberlain Hitlernél. A Horvát-kerttől a Keletiig. Ho­gyan változtatja meg Budapest képét az új Erzsébet-híd? Esti mese. TV Híradó. Napi jegyzetünk. Luxustutajon. Magyarul beszélő szovjet film. Zenés beszélgetés az 1964/65. évadról. TV Híradó, 2. kiadás. Szerda, szeptember 16. Bratislava 9.00: Iskola-tv. Matematika I. 9.45: Ipari adás. 10.15: Orosz társalgás. 10.45: A formakészítés új módszerei. 18.30: Diákklubok műsora. 17.50: lskola-tv. Matematika I. (ism.). 18.30: Érdekességek a brnói nemzetkö­zi vásárról. 19.00: TV Híradó 19.30: Szóljon hozzá . . 19.35: [Jőszerű kérdések. 19.50: Honismereti kisfilm 20.05: Oto Safránek: Sark! vendéglő, tv­játék. 21.45: Hogyan készülünk a III. Orszá­gos Spartskiédra? 21.55: TV Híradó. Budapest 9.30: TV Híradó (ism ). 9.40: Luxustutajon. Magyarul szovjet film. 9.00: 10.25: 17.15: 17.45: 18.30: 19.00: 19.30: 20.00: 21.00: 21.35: 21.55: Budapest 17.10: Iskola-tv. Kémia. 17.40: Hirek. 17.45: Bagolyvár. 18.10: Közvetítés a Technika Házából. 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.45: Hajnali levél, magyarul beszélő olasz film (14 éven felülieknek). 21.20: Ma este Lengyel József dedikál. 21.30: A Magyar Rádió és Televízió Ének­karának hangversenye. 22.05: TV Híradó. 2. kiadás. Péntek, szeptember 18. Bratislava ÍJ.00: Gyermekműsor. 15.30: Az Intervízió műsora. Csehszlo­vákia—Magyarország nemzetközi atlétikai viadal közvetítése. 18.00: Iskola-tv. Matimatika II. 18.30: Érdekességek a brnói nemzetközi vásárról. 19.00: TV Híradó. 19.35: Utazás a Föld körül: Kanada. 20.40: Túl vagyunk a hat napon, tv-film. 21.10: Bon soir, monsieur Lumiérel Lu­miére születésének 100. évfordu­lójára. 21.40: john Boynton Priestley: Rózsák és korona, tv-játék egy felvonásban. 22.20: TV Híraió. Budapest 8.05 iskola-tv. Kémia. (ism.). 9.30: TV Híradó fism.). 9.40: Hajnali levél, magyarul beszélő olasz film (14 éven felülieknek). 11.15: Telesport (ism.). 11.30: A legjobbak találkozója I.—II. Kis­film a mezőgazdasági kiállításról. 15.25: Csehszlovákia—Magyarország atlé­tikai viadal. Közvetítés Prágából. Szombat, szeptember 19. beszélé Bratislava Budapest Kb. 14.38: Csehszlovákia—Magyarország atlétikai viadal második napi küz­delmei. Közvetítés Prágából. 17.53: Hírek. 18.00: Tudomány a filmszalagon V. 19.00: Ismeretlen Budapest. A Római. 19.20: Esti mese. 19.30: Hétről hétre. 19.55: És most mit tud? A „Ki mit tud" győzteseinek találkozója. 21.55: Költészet. Városligeti séta. 22.10: TV Híradó, 2. kiadás. Vasárnap, szeptember 20. Bratislava 10.00: Gyermekműsor. 11.15: Az Intervízió műsora. A Rudé prá­vo nemzetközi futóversenyének közvetítése. 12.00: Lakáscsere. A lakástörvény új irányelvei. 12.30: Riport a cáslavi állami gazdaság sikereiről. 15.00: Górnik Zabrze—Dukla Praha lab­darúgó-mérkőzés közvetítése. 17.45: Ifjú szemmel. 18.30: Érdekességek a brnói nemzetközi vásárról. 19.00: TV Híradó. 19.30: Telesport. 19.55:, Vasárnapi vers. 20.DO: Emberek és állatok, szovjet film­dráma. 21.10: TV Híradó. Budapest 9.10: 9.40: 9.45: 10.00: Hli* H. (ism.). 10.20: 14.30: 15.0A: 17.4B: 18.00: 18.50: 19.05: 19.20: 19.30: 19.50: 20.05: 21.45: 22.05: Iskola-tv. Fizika. Az Iskola-tv műsorának ismétlése. Falusi dolgokról. A reneszánsz kor művészete Ma­gyarországon. A Magyar TV kis­filmje. Amikor e?v lány 15 éves. magya­rul beszélő szovjet film. Belépés csak-tv-nézőknekl Közve­títés egy határőrsről. Szüret az aranyhomokon. Közve­títés a kecskeméti stadionból. Budapest, fürdőváros. A Magyar Televízió kisfilmje. Magvarország — Franciaország ví­zilabdamérkőzés. Nemzetek kertje, kisfilm. Születésnapi beszélgetés Péchy Blanka színművésznővel. Esti mese. TV Híradó. Képek, történetek. Boldizsár Iván műsora. Űj Gilgames, magyar film (14 éven felülieknek). TV Híradó, 2. kiadás. Telesport. SZEPTEMBERBEN megkezdődik a tanulók rendszeres munkája. A tanu­lás azonban nemcsak a gyermekektől kíván kitartást, állhatatosságot. Szük­séges, hogy a szülők is figyelemmel kísérjék gyermekeik iskolai előmene­telét és az otthoni rendszeres felké­szülést. Ebben a kérdésben sok szü­lő tanácstalan. Nehezen találják meg az utat, amellyel gyermekeik tanulá­sát segíthetik, megkönnyíthetik. Az elsősöknek különösen az első hetek munkája nehéz. Legtöbbjük ke­ze még ügyetlen, nem tartja biztosan a ceruzát, így sok munkáh.a és meg­erőltetésbe kerül az első vonalak raj­zolása. Sok múlik ilyenkor a pedagó­gus munkáján, de sok türelmet igé­nyel ez az időszak a szülőktől is. Az elsőssel ugyanis otthon is rendszere­sen foglalkozni kell. Ez a fáradozás a következő években biztosan meg­hozza a gyümölcsét. Már az első hó­napoktól neveljük gyermekeinket a rendszeretetre. Iskolai felszerelését állandóan tartsa rendben, munka köz­ben az asztalon csak a szükséges kellékek legyenek, ne heverjenek szanaszét a könyvek, füzetek, írósze­rek. Könyvei legyenek szépen becso­magolva, és könyöke se lógjon mun­ka taözben, mert ez nagyon fárasztja a kezet, aminek a munka minősége látja kárát. Az alsó tagozat tanulóinak értelmi fejlődése szorosan összefügg az ér­zékszervek működésével, hiszen nem rendelkezik még a serdülő, vagy a felnőtt többéves tapasztalatával A je­lenségeket, a tárgyak mibenlétét csak úgy érti meg igazán, ha érzékeli őket: látja, tapintja, hallja, ízleli, szétszedi, vagy összerakja. Ezt az ér­zékszervi tanulást hivatott megköny­nyíteni az a sok színes segédeszköz, amivel az iskolában találkozik, azok a szép képek, amelyek könyvének ol­dalairól mosolyognak rá. Azért, ha otthon tanulás közben a képek il­lusztrációi kevésnek bizonyulnak, s a tanuló valamit nem ért meg, ne el­vont magyarázattal segítsünk neki, ha­nem könyvek, képeslapok, fényképek segítségével. A játékboltokban olyan játékokat szerezzünk be gyermekeink számára, amelyek' segítségével job­ban megismerik környezetüket, mert az írás, olvasás, számolás techniká­ján és megértésén kívül az alsó év­folyamokban a környezetismeret, an­nak érzékszervi felfogása a szellemi fejlődés alapja. A játékokból és me­séskönyvekből ezért azokat válogas­suk ki, amelyek különféle foglalko­zásokkal, használati eszközökkel, tár­gyakkal, az őket körülvevő élő és­élettelen természettel ismertetik meg a gyermeket. Nagy szerep jut itt a képes kifestő könyveknek, kivágós, vagy hajtogatós játékoknak. Számos vita folyt már arról, ho­gyan maradandóbb a megtanult anyag: ha a tanuló szó szerint megta­nulja, vagy tartalmilag, és saját sza­vaival mondja el. Helytelen lenne csak az egyik, vagy a másik állítás mellett kardoskodni. Mind a kettő jó, sőt követelmény a maga korában. Figyelembe kell venni természetesen a tanuló képességeit. Az elsősök, má­sodikosok, de sokszor még az ötödii kes tanulók szókészlete is hiányos, a megkövetelt anyaghoz nincs kellő szóbőségük. Ezért bátran megkíván­hatjuk tőlük, hogy a verseken kívül a prózai tananyag fontosabb szöveg­részeit könyv nélkül tanulják meg. Természetesen itt sem gondolunk az értelmet kizáró magolásra. Minden tudás alapfeltétele a megértés. A ta-. nuló először értse meg az anyagot, s aztán tanulja meg szóról szóra. Nem az magol, aki szóról szóra ta­nul, hanem az, aki értelem nélkül ta­nul, összefüggéstelenül szajkóz be anyagrészeket. Amikor a tanuló eléri az értelmi fejlettség magasabb fokát és gazdagabb szókinccsel rendelkezik, fokozatosan áttérhetünk arra, hogy a megtanult anyagot saját szavaival mondja el. A FIATALABB TANULÓKNÁL, a rendszereteten, az értelmi fejlettségen alapúi ó helyes tanuláson kívül még nagyon fontos a helyes és tartós készségek kialakítása. Csak rendsze­res gyakorlással idegződnek be az írás, olvasás, számolás és az esztéti­kai tantárgyak készségei. Már az al­só tagozaton ki kell alakítani ezek szilárd technikáját, hogy a felső év­folyamokban ne okozzanak problé­mát. Itt sem nélkülözhető a rendsze­res szülői segítség, amely legyen ru­galmas, nehogy az édesanya, vagy az apa olyan mankója legyen a tanu­lónak. amely nélkül egy lépést sem tehet. A tanuló soha ne érezze önál­lóságának megcsonkítását, inkább minden eszközzel önállóságra kell őt nevelni Az igazán hasznos segítség nem a folytonos ellenőrzés, egytitta­nulás, szülői agyonmagyarázás, ha­nem a tanuláshoz szükséges körülmé­nyek biztosítása, az egyes készségek és szokások kialakítása. A hatodik osztályban a követelmé­nyek és módszerek már eltérnek az alsó évfolyamokétól. A tanulónak meg kell szoknia, hogy minden tan­tárgyat más tanító tanít. Már ponto­sabb és alaposabb tudást követelnek tőle, egyszerre több oldalas anyagot jelölnek ki és ezt önállóan, logikai összefüggéseiben kell elmondania. Minderre már az alsó tagozaton biz­tosítani kell a zökkenőmentes átme­netet. Már itt hassunk a szókincs bő­vítésére, a kifejezőkészség gazdagítá­sára azáltal, hogy otthon beszámol­tatjuk a gyermekünket olvasmányai­ról, kikerestetjük vele a megtanult anyag lényegét, legfontosabb monda­nivalóját. Kísérjük figyelemmel fogal­mazásait, ne tűrjünk meg semmilyen felületességet és kapkodást. A szülő kérdések segítségével ellenőrizze a tanult anyag helyes elsajátítását. Ettől a munkától nem mentesíti a szülőt az sem, ha alacsonyabb a kép­zettsége. Ne szégyelljük gyermekeink előtt, ha valamit nem tudunk. A szü­lő szakíthat magának időt arra, hogy átnézze a tankönyv anyagát, vagy ta­nuljon gyermekével együtt, ami mind­kettőjük hasznára válik. Gyakori a panasz, hogy a tanulók írása a hatodik osztályban hirtelen elromlik. A felső tagozat már több és gyorsabb írást követel a tanulótól, hosszabb vázlatok kerülnek a táblára, a füzetbe. A gyorsabb írás követelmé­nye ellenére is törekedjünk arra, hogy a gyermek írása szép külalakú legyen, mert a kapkodó, elhanyagolt írás magával hozza a helyesírás rom­lását is, s ez ellen harcolnunk kell. AZ EREDMÉNYES TANULÁS előfel­tétele a tanulás helyes megszervezé­se. A gyermek az iskolából hazatérve ne fogjon hozzá azonnal a tanulás­hoz. játsszon egy kicsit, vagy segít­sen a ház körüli munkában. Csak amikor így „kiszellőztette" magát, akkor lásson munkához. Szokja meg, hagy önállóan kezdjen el dolgozni és elég időt fordítson a tanulásra. Végül foglalkozzunk a tantárgyak tanulási sorrendjével, Minden hosz- , szabb munkához kezdeti bemelege­désre van szükség. Ajánlatos tehát, hogy a tanuló a könnyebb feladatot végezzel el előbb, s csak aztán kö­vetkezzenek a nehezebb tantárgyak. Ha tobb a nehéz tantárgy, a tanuló iktasson be rövidebb pihenőket. Ter­mészetesen nem ajánlatos a legnehe­zebb anyagot a tanulás végére hagy­ni, mert ekkor már a gyermek szel­lemileg kimerült és felfogóképessége is csökkent. A TANULO LEHETŐLEG világos, jó levegőjű szobában tanuljon, ne zavar­ja sem hangos beszélgetés, sem a rá­dió. Szokja meg a pontos napirendet, melynek betartásában főleg az édes­anya segíthet. A napirend összeállí­tásánál vegyük figyelembe, hogy kb. mennyi tanulási időre van szüksége az egyes évfolyamok tananyagának elsajátításához. A tanulásra fordított idő az első osztályban kb. egy óra, ami a kilencedik osztályig — 20—30 perces emelkedéssel — eléri a napi 3—4 órát. Ez természetesen a tanulók egyéni képességei szerint változik. Ne feledkezzünk meg a játék és a pihenés idejéről sem, mert arra is feltétlenül szükség van a gyermek testi és szellemi fejlődése érdekében. JUHÁSZ ÁRPÁD KULTURÁLIS HÍREK • A bolognai és velencei egyházi hatóságok megtiltották a papságnak, hogy megnézzék a velencei nemzet­közi képzőművészeti Biennálét. A Stampa című befolyásos olasz lap szerint a rendkívüli intézkedésnek nem az az .>ka, mintha a kiállításon valamilyen „illetlen" kép botránkoz­tatná meg a látogatókat, hanem az, hogy a Biennálé az egyházi hatósá­gok szereint „általában végzetes ha­tást gyakorol az emberi lélekre". • Szeptemberben rendezik meg Lübeckben az északi országok VII. .filmnapjait, melyen a skandináv or­szágok legjobb filmjeit' mutatják be. • Julio Alejandro spanyol szerző forgatókönyvet Irt Latin-Amerika le­gendás szabadsághőséről Simon Boli­várról. A film rendezője Gregorio Wallerstein. • A párizsi Gallimard könyvkiadó megjelenteti Stendhal levelezését. A leveleket Henry Martineau, majd annak halála után Vittorio del Litto rendezte sajtó alá. • John Stuart Griffin: Néger, mint én című riportkönyvét megfilmesítik. A filmet az Egyesült Államok három déli államában forgatják, a főszere­pet James Whitmore játssza. 1 Q«4. szeptember 13. * @J SSSÖ 5 r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom