Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-10 / 252. szám, csütörtök

Üj menü az állatállomány étlapján Már megszokottá vált, hogy időnként járási értekezletekre, előadásokra hívjak egybe a szövetkezetek vezetőit. Négy esztendővel ezelőtt egy tél­utói napon az agronómusokat hívták össze szaktanácsok meghallgatására a dunaszerdahelyi járásban. Az útravalónak szánt tanácsra a télutó a leg­jobb mert a határi munka egyenlőre még nem sürget és a hallottak to­vább maradnak az emberek emlékezetében. más már nevelte a mi viszonyainknak megfelelő fajtát. 1 Azóta óriási lépést tett előre. A gazdaságok neki köszön­hetik, hogy ma már 1200 hektáron termeszthetik a takarmánycirkot. És neki köszönhetik azt is, hogy évről évre mindig Az előadáson az öntözéses gazdái- ság több termést hoz, jövőre így kodasról volt szó. Az előadó több vetik el a takarmánycirok zömét és konkrét peldaval támasztotta alá, kísérletként még sűrűbb sortávolság­mennyivel növelheti a termést az éle- gal is próbálkoznak. A kísérletezést te t ado víz. Többek között azt is a célszerűbb betakarítás érdekében megemlítette, hogy a takarmányciroK- teszik, no meg arra is kíváncsiak, ból — öntözés segítségével — mint hogy esetleg a sűrűbb sortávolság nem másodnövényből ls szép hozamot le- hoz-e nagyobb hektárhozamot. És !ľÍcV"r ta k hľ ltaní- A ta!tarmá ny ciro k hogyha már Itt tartunk, említsük adunk ki vetőmagot - mondja Bar­masKuionDen me g, milyen termést takarítottak be taios elvtárs és megmutatja, milyen tavaly. a fajtisztább, úgynevezett T-vonal, Előrebocsátom, az egyházkarcsaiak amely már 30 százalékkal nagyobb hozama tavaly nem a legjobban si­került. Míg a járás több szövetkeze­tében elérték a 30 mázsás átlagos hektárhozamot, vagy azt túlszárnyal nagyobb hozamot biztosító vetőmagot kapnak. Adjuk át azonban a szót a legilleté­kesebbeknek, Bartalos Menyhért és Rákóczy Lajos mérnöknek. — A télen további 120 hektárra szárazságtűrő növény, ae vetés előtt ajánlatos a bőséges öntözés. Bár a fő téma az öntözés volt, e rö­vid megjegyzés ugyancsak megragad­ta az emberek figyelmét, jogosan, mert hisz ebben az időben takar­mánycirkot a határban még nem le hozamot ad. Barangolunk a tömérdek kis parcella között (mindössze 5 hek­tár a cirkot termő terület). A laikus sokszor észre sem veszi a nemesített ták. az egyházkarcsaiak átlaga csak növények közti különbséget, mert 25 mázsa volt. De amint az agronó- cs ak árnyalati különbségről van szó. mus mondja, ennek is megvan az Ám a mérnökök mindegyikről el­oka. Gyakorlat teszi a mestert, tartja mondják, mi a jövője, érdemes-e tö­ltetett látni, és melyik gazdász ne a közmondás. Az egyházkarcsaiaknak vább foglalkozni vele, vagy más pá­vágyódna olyan növény után, amely segítene az állandó műsoron levő ta­karmánykérdés megoldásában. Teltek az évek és a nagy hozamok­kal kecsegtető takarmánycirok mint­ha feledésbe ment volna. A valóság­ban azonban még sincs így. A minap Csallóköz országútján haladtunk, s ahogy autónk elérte a dunaszerda azonban még nem volt meg a terme­léshez szükséges gyakorlatuk, illetve tapasztalatuk. Egyeitették a takar­mánycirkot és akadtak olyan egyelők is, akik kukoricatávolságra hagyták meg az egyedeket. így természetes, hogy ritka maradt a cirok. Az idén már másképen jártak el. Simazinnal és gépekkel irtották a gyomot. A rit­helyi járás határát, nyomban feltűnt ka sorokat sarabolták, a sűrűbbeket a takarmánycirok, mintha jelezni akarná, hogy igenis ebben a járásban foglalkoznak vele. így is van. Bizony foglalkoznak vele. s az utóbbi időben rohamosan növekedik a vetésterülete. Csádéi Tibor járási agronőmus azt mondja, hogy tavaly csak 50 hektár­nyit vetettek belőle a szövetkezetek, az idén viszont már 1200 hektáron termesztik. Legnagyobb termesztő az fogasolták, így a megművelése is ol­csóbb (azonos a gabonáéval) és a hozam is nagyobb lesz. — Nem kétséges, az idén mi is el­érjük a 30 mázsás hektárhozamot — mondja az elnök, majd a továbbiak­ban a vetőmagszükséglet előnyéről beszélt. A cirokból — ha eléri a 85 százalékos cslraképességet — 15 kg vetőmag elég egy hektár föld beveté­rosítással kell-e próbálkozniuk, hogy elfogadható eredményt érjenek el. A madarak is jó szakértők tehetnek, néhány parcellán derekasan megdézs­málják a termést, mintha csak jelez­ni akarnák, melyik a jobb cirok. Va­lószínű, hogy ami nekik ízlik, az az állatállománynak ls ízletes lesz. Megemlíthetjük a tápértékre vonat­kozó adatokat is. A takarmánycirok 12,5 százalék fehérjét tartalmaz, eb­ből emészthető fehérje a sertések számára 8—9 százalék, a szarvasmar­ha számára pedig 10—10,5 százalék. Keményítőtarlalma 72 százalék. Amint látjuk, a takarmányértékeket illetően is, a takarmánycirok értékesebb az árpánál, vagy a kukoricánál. TUDTA, HOL A HELYE... I«1 • A miloslavovi szövetkezet gazda­sági udvarának irodájában találkoz tam vele. Az ellenőrző bizottság va lamit jelülvizsgált a könyvelésben s neki, Miloslav Mikulicának. a szö vetkezet alelnökének jelen kelleti lennie az ellenőrzésnél. Epp az imént tért vissza a raktárból, ahol naftát adott ki az egyik traktorveze tőnek. Sűrű, őszes haja elárulta, hogy már elmúlt negyvenhárom éves. De akkor régen, ezerkilenc­száznegyvennégyben még nem ő­szült... A miloslavovi telepesek mindig azok közé tartoztak, akik nyíltan a haladás mellé álltak. Gyűjtéseket rendeztek, mint mondani szokták, „a mi ügyünkre", amelyek nélkül leheletlen lett volna végre hajtant az illegális dolgozók és katonák „ha tárátlépését." Es így érkezett el az ezerkilenc­száznegyvennégyes év. Augusztus hónapja Mikulicát Liptovsky Hrá­dokon találta. Látogatás ürügyén utazott oda. A többi aztán már úgy­szólván magától ment. A Felkelés­nek minden jérfira szüksége volt. csehszlovák hadtestnél, ahol a IV. Liptovský Hrádok, egyenruha; majd csehszlovák brigádon osztották be, onnan Prasivára ment, ahol épp ak- m al d 194 5 decemberében leszerelt, kor szervezték jegorov partizánbrt- 1951-ben, mikor Miloslavovban gádját. Néhány napig tartó kikép- megalakították a szövetkezetet, já­zés, majd a könyörtelen harcok rás i titkárként működött egy szer­Strečno, Priekopa mellett ...A Fel- vezetben. Öt esztendővel később kelés átmeneti elnyomása idején azonban hazament. — „Tudják, ha az Uhrovec melletti Ostrý Vrchen a z ember összenőtt a földdel, nem és Mikulicén gyűltek össze és be- k éP es töle o l'J könnyen elszakadni, álltak Krasznov kapitány osztaga- Aztán m e9 otthon közös ügyünkért ba. Az egész telet a Valašská Belá dolgoztak. Szükségük ^ volt rám, melletti hegyi tanyákon töltötték, ' lSÜ tehát hazamentem." ahonnan szakadatlanul támadták az Ezek beszélgetésünk utolsó sza­ellenséget. Februárban aztán Brez- vai ezzel a rokonszenves ember­nónál átverekedték magukat a re l, aki 1944-ben is tudta, hol a he­fronton. Mikulica néhány nappal ly e minden becsületes férfinak, később Poprádon jelentkezett a ]. 5. egyházkarcsai szövetkezet. Az idén sére. A gabonához viszonyítva ez is 65 hektárt vetett be takarmánycirok- előny. Elvégre hozama nem kisebb a kai. Székács László, a szövetkezet el- kalászosokénál, sőt nagyobb, az újra­nöke és Horsi Lajos, a szövetkezet termesztéshez szükséges vetőmag agronómusa kölcsönösen beszélnek a mennyisége viszont kisebb. Tehát takarmánycirok termesztésének hé- több takarmány marad az állomány- ^ ^^"Eg^lőre" még ismeret­roméves tapasztalatairól. Véleményük nak, amit egy jó gazdálkodó kell, j hozamokat ad majd mint jó, bizonyltja az is, hogy három év hogy figyelembe vegyen, mert nem ­kis tételről van szó. A megtakarított mag — teszem azt az ő esetükben a 100 hektárnál, amit jövőre akarnak bevetni — tekintélyes mennyiséget jelent. alatt két hektárról 65 hektárra nö vélték a vetésterületet, s jövőre már száz hektáron akarják termeszteni. — Ami azt illeti — mondja az el­nök —, mi ls csak most puhatoljuk, milyenek a tulajdonságai, de már több olyan tényt említhetünk meg, amely a termesztése mellett szól. El­sősorban szárazságtűrő növény és nem követe! mély talajt, megél a homokos földön is. Nézze ezt a kukoricát — mutat rá, ahogy elhaladunk mellette —, magra termesztjük, de egy részét le kell si­lózni, nem ázott meg és sekély a ta­laj, azért szárad el. Aki gyakran jár a Csallóközben, Igaz, jelenleg még nem úgy termeszt­jük, mint másodnövényt, de tenyész­idejét már annyira lerövidítették, hogy a korán lekerülő őszi keverék másodnövény, annyi azonban bizo­nyos, hogy a kölesnél, vagy muhar­nál többet, ugyanakkor tápértékben ls gazdag. A kísérletezés folyik, a két türel­Amint látjuk, a takarmányciroknak mes mérnök többirányú megfigyelést Kéz kezet mos avagy csirkéért húscsontliszt Mikor három esztendővel ezelőtt a Hivatalosan megállapították, hogy nyitrai hulladékfeldolgozó üzem be- a hulladékfeldolgozó üzem 1961-től rendezése teljesen elhasználódott, 1964-ig ilyen, hangsúlyozzuk, jogtalan nem maradt egyéb hátra, mint a be- módon, 120 000 kg húscsontllsztet rendezést kijavítani. Igen ám... csak- adott el. Ennyivel „rövidítették meg" hogy hiányoztak a pótalkatrészek. És az állami takarmányalapokat, ekkor az igazgatónak, Ján Kurucnak g rde kes volt még további tényeket sok jó tulajdonsága van és még min­dig akad egynéhány, amely említést érdemel. Az sem kicsiség, hogy a ci­roknál nem áll fenn .a megdűlés ve­szélye. S tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy szára sem eldobni való, ugyanúgy, mint a kukoricakóró: silózható. A szárat illetően az sem lenne rossz megoldás — ezt ugyan a jövő dönti el, hasznos eljárás lenne-e —, ha a annak bizonyára feltűnt, hogy száraz csépléssel egyidőben leszecskáznák, esztendőben a zöld gabonában elég széthullatnák a földekre és alászán­gyakori a fehér folt. A kavicsos ta- tanák. Mert valljuk be őszintén, végez. Silótakarmányként is kísérle­teznek vele és e téren is biztatók az eredmények. Nagy előnyt jelentene a gazdaságok számára, ha olyan fajtát termeszthetnének, amelynek betaka­karítása az aratás és az őszi betakarí­tás közé esne. Természetesen, ebben az esetben mint főnövényt értelmez­zük. Betakarítása jelenleg egybeesik az ősziek betakarításával. Nem szorul magyarázatra, hogy a két csúcsidény közé eső betakarítás milyen nagy előnnyel járna. Az arányosabb mun­kaelosztáson, az aratás és az ősziek betakarításának lerövidítésén kívül a gépeket is gazdaságosabban lehetne kihasználni. Például a gabonakombájn talon a gabona is besül. Horsi elv- földjeink szerves anyaga egyre keve- Kihasználni, maam a, gaoonaKomuajn társ a cirokdűlőben is mutatott ilyen sebb, istállótrágyával nem győzzük, nemcsak aratas alatt dolgozna, ha­részt. Amint mondja, itt sem a gabo­na, sem a kukorica nem hoz termést és kiég, mert közel van a kavics. — Nézze, a cirok viszont milyen jól bírja — mondja az agronómus és az egyik bugát morzsolgatja, hogy bemutassa termését. Valóban szép, telt magot tart a tenyerében bár a cirok levelén is látni, hogy a talaj neki se lehetett kedvére. A lényeg persze az, hogyha már betelt a mag, akkor be ís érik. A másik tényező — amit a takar­mánycirok dicséretére mondanak — az, hogy nem hull. A mellékhajtás termését is bevárhatják, a fő hajtás bugájából'még akkor sem pereg ki a szem. Ez a gabonához viszonyítva nagy előnyt jelent, A takarmánycirok aratása hasonló, mint a gabonáé, történhet kétmenetesen. Itt azonban meg kell említeni azt a hátrányt, hogy mivel a szára sok ned­vességet tartalmaz, 9—10 napos sza­radásra van szüksége. A kétmenetes aratás szempontjából még a sortávol­ság kérdése sincs eldöntve. Ikersoro­san vetik tízszer ötven centire, azaz az ikersorök között 10 centi és az ikersorok mellett 50 centi a távolság, így a búza magasságú növény rendie kevés helyen van alátámasztva és a rend egészen a földre ülepszik. Az egyházkarcsaiak az idén 20 cen­tis sortávolsággal is próbálkoznak, ami a kétmenetes aratást illetően jobb megoldás. Sőt mi több, úgy tű­nik, mintha a növény szebb lenne és nagyobb hozamot ígérne. Annyi bizo­nyos, a 20 centis sortávolságban egyenletesebben oszlanak el az egye­dek és jobban ki tudják használni a talajt. Persze erről még korai beszél­ni. Aratás után majd eldől, melyik az élőnyösebb. Ha a 20 centis sortávol­Ül SZÖ 4 * 196 4. szeptember 12. és végre-valahára gondoskodni kelle­ne már a szerves anyag pótlásáról is. Hogy a cirok szárával mi történik, mi lesz az előnyösebb, azt majd el­dönti a jövő, egyelőre azonban mint abraktakarmányt elemezzük. Úgy tű­nik, mintha a felsorolt tények a ga­bona fölé emelnék a cirkot. Nem er­ről van szó. Ezt senki sem akarja, hiszen a kalászosokra elsősorban mint élelmiszerre, másodsorban mint alomszalmára égető szükségünk van. Äm az is igaz, hogy sok jó tulajdon­ságánál fogva a takarmánycirok, mint abraktakarmány helyet követel a ve­tésforgóban és a jelek szerint ezt a helyét ki is vívja. Az életet a gazda­sági törvények irányítják, és az a termény, amely többet biztosít, akar­va-akaratlanul felülkerekedik. Négy évvel ezelőtt a járási értekez­leten még csak felemlítették, mint másodnövényt. Persze, ehhez megvolt az alap, a Sósszigeti Kísérleti Állo­nem a takarmánycirok betakarítását is elvégezné, így univerzálisabb gép­pé válna és gyorsabban megtérülne az ára. Az utóbbi fejtegetés nem a „Sokat akar a szarka, de nem bírja a far­ka"-féle utópiának szánt megjegyzés. A két növénynemesítő máris sokat bebizonyított és még sokat bebizo­nyíthat. Bízzunk benne, hogy még tartogatnak meglepetést a számunk­ra. Egyelőre az a fontos, államilag engedélyezett fajtává váljék az eddig kikísérletezett takarmánycirok, hogy még szabadabb útja legyen vetésterü­nagyszerű ötlete támadt. Tudta, hogy a patai szövetkezet védnökségi vi­szonyban áll a sered! Nikkelkohóval, s hogy Így egyet-mást közvetíthetne a kiselejtezett alkatrészek közül a hulladékfeldolgozó üzem számára. így is történt... A patai szövetkezet azon­ban nem az igazgató szép szeméért szerzett alkatrészeket, hanem ellen­szolgáltatásokért. Az üzemben ugyan­is húscsontllsztet, értékes fehérjetar­talmú takarmányt gyártanak. És a „kéz kezet mos" elv alapján a hul­ladékfeldolgozó üzem az alkatrésze­kért Ilyen húscsontlisztet szállított a patai szövetkezetnek... Arról szó sincs, hogy ingyen szállí­tották volna a húscsontlisztet... Azonban az említett takarmánnyal az a helyzet, hogy a Földművelésügyi Mi­nisztérium 199/59 számú rendelete szerint központilag elosztott takar­mány, s a termelő üzem csupán oda szállíthatja, ahová felettes szerve rendeli. Ennek a rendeletnek az ér­telmében a nyitrai üzemnek nem állt jogában, hogy húscsontllsztet szállít­son a patai vagy bármilyen más szö­vetkezetnek. Tavaly az üzem gépi berendezésé­ben ismét fogyatékosságok mutatkoz­tak. A patai szövetkezet újfent köz­belépett a seredi Nikkelkohónál és közbenjárásáért újra megkapta a ma­lete terjedésének, hiszen két-három g a húscsontliszt-szállítmányait, gazdaság az egész ország vetőmag­szükségletét biztosíthatja. Reméljük, sok jő tulajdonságánál, főként gazda­ságosságánál fogva, a takarmánycirok még jobban elterjed és a közeljövő­ben átlépi a dunaszerdahelyi járás határát. BENYUS JÖZSEF A podébradyi me­zőgazdasági kö­zépiskola IV. év­folyamának 34 ta­nulója ellátogatott a topoléankyi Ál­lami Fajnemesítő Intézetbe. (K. CIch ­CTK felv.) mm'Wi Más szövetkezetektől viszont csir­kéket vagy választási malacokat ka­pott a hulladékfeldolgozó üzem al­kalmazottai számára. A nižnái szö­vetkezet példának okáért sertéseket és baromfit adott el az üzemnek ter­mészetesen a fentebb említett ellen­szolgáltatások fejében. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az EFSZ zootechnikusa csupán azután tette a szövetkezet pénztárába a baromfiért és sertésekért kapott összeget, mikor már — néhány hónappal később — a biztonsági közegek kezdtek foglalkoz­ni az esettel... Az emberek aztán sugdolózni kezd­tek: Azért történt, mert az illető üzemből „soron kívül" kaptak hús­csontlisztet ... Ilyen és hasonló eset a „kéz kezet mos" elv alapján az elmúlt évek so­rán valóban sok történt. A hulladék­feldolgozó üzem, teljesen törvényelle­nesen és önkényesen, boldognak bol­dogtalannak adott el húscsontlisztet. Míg egyes szövetkezetek, kivált ta­valy, nem kaptak az értékes takar­mányból, azok az EFSZ-ek, amelyek az üzem kegyében álltak, annyi hús­csontlisztet kaptak, hogy a baromfiál­lományt megbetegedés fenyegette az említett takarmány túlzott adagolá­sától. is megtudni a szóban forgó üzem sáfárkodásáról, mikor a járási népi ellenőrző bizottság a vizsgálat befe­jeztével megidézte az üzem felelős tényezőit, hogy az ellenük emelt sú­lyos vádakkal kapcsolatban állást foglaljanak. Az üzem igazgatója, Ján Kuruc, kez­detben bagatellizálni akarta az egész ügyet ős magát úgy akarta feltűntet­ni, mintha a rendeletek megsértésé­vel az üzem érdekeit tartotta volna szem előtt. Ez azonban nem sikerült neki. A tények erősebbek voltak. Hisz az üzem pártszervezetének elnöke, Minhal Sendža is nyíltan beszélt az üzem számos egyéb fogyatékosságá­ról. Tanúsította, hogy az üzem alkal­mazottai valóban kaptak csirkét és választási malacot. És ki tudja, meny­nyi húscsontlisztet szállítottak el az üzemből nyilvántartás nélkül a gép­kocsijavító-műhelybe, vagy máshová! Vagy a rendetlenség az üzem kerítése körül! Még a húscsontliszt előállítá­sához szükséges nyersanyagot sem használják ki teljesen. Vagy a hús­csontliszt legnagyobb legális fogyasz­tója Letovicén kevesebb terméket ka­pott, mint amennyit kiszámláztak ne­ki, Ugyanígy vádolta az üzem veze­tőségét Martinep elvtárs, a szakszer­vezeti bizottság elnöke is. A portán nem egy ízben több, gépkocsin szál­lított húscsontlisztet írtak be, mint amennyi a szállítólevélen volt fel­tűntetve. Állítólag azért, hogy legyen egy kis tartalék.... S mivel az üzemben nem volt rend­ben a nyilvántartás, úgy gazdálkod­tak, mint Csáky szalmájával. Hisz még azt se tudták pontosan, hogy mennyi húscsontllsztet állítottak elő! Felbe­csülték, hogy menn>»it termeltek .. 4 A bebizonyított tények, valamint a tanúvallomások súlya alatt Ján Kuruc igazgató végül ie kénytelen volt be­ismerni: „A jegyzőkönyvben az áll, ami ná­lunk volt. Felsorolja fogyatékosságain­kat..'." A tárgyalás véget ért, a je­lenlévők aláírják a jegyzőkönyvet, A vétkesek lehajtott fővel tudatosít­ják hibáikat... amelyekkel annyi kért okoztak népgazdaságunknak. L. Brat • Nobel-díj jellegű alapítványt lé­tesítenek Angliában a nemzetközössé­gi országok részére. Éveként tíz, egyenként ezer fontsterlinges díjat osztanak kl a nevelés, a tudományok a művészetek, az irodalom, a sport stb. terén kiemelkedő eredményekért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom