Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-09 / 251. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljete k ! UJSZO SZLOVAKIA KOHMUNISTA PARTJA KOZPQHTIBIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. szeptember 9. szerda • 30 fillér • XVII, évf., 251. szám ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS JUGOSZLÁVIÁBA LÁTOGAT (CTK) — Josip Broz T i t ó n a k, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága főtitkárának meghívására Antonín Novotný, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a CSKP KB első titkára fele­ségével szeptember 21 és 26 között hivatalos látogatást tesz a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. Bányászainkat köszöntjük Bányászainkat köszöntjük ma, akik áldozatos munkájukkal mele­get és világosságot adnak az or­szágnak. Azokat ünnepeljük or­szágszerte, akik fáradtságot nem ismerve naponta leszállnak a tár­nák mélyére, hogy a gyárak ka­zánjaiba, a háztartások tűzhelyei­be és a vegyiüzemek nyersanyag­raktáraiban mindig legyen szén. A bányászünnep alkalmából el­sősorban azt nézzük talán meg, hogy él ma a bányász, milyen a föld alatt dolgozó aknász, vagy vájár élete. Itt mindjárt arra is al­kalom nyílik, hogy megmondjuk, mekkorát változott az utóbbi évek­ben e fontos foglalkozási ágban a dolgozók munkastílusa. Elmehet az ember Ostravára, vagy Kékkőre, Mostra vagy Soko­lovóra, a bányák körül és lent a föld alatt mindenütt tömérdek gé­pet talál és a gépek mellett meglehetősen kisszámú bányászt. A kombájnok őskorától kezdve ál­landóan a bányafolyosőban dolgo­zó vájárok talán észre sem veszik, hogy mekkorát változott e téren is a világ. Ahol régebben szinte ember ember hátán dolgozott és a csákány volt a fő munkaeszköz, ott ma már csaknem kivétel nél­kül nagy teljesítményű kombájnok és szállítógépek működnek. Talál­koztunk mi bányásszal — nem is eggyel — aki erre a kérdésre: „mikor volt a kezében utoljára lapát" hirtelen elgondolkozott, az­tán elnevette magát és így vála­szolt: „Látja már meg se tudom hamarjában mondani, mikor dol­goztam utoljára ezzel a szerszám­mal." Hazánkban az összes szén több mint felét kombájnnal fejt­jük. Nagyszerű rekordokat állítot­tak fel a gépek munkába állítása óta. Az elmúlt napokban született meg például egy ijgen jelentős kombájnos rekord. Až ostrava-kar­vinai szénmezőkön — először a gépesített fejtés történetében — — egy hónap alatt 112 ezer ton­na szenet sikerült egyetlen kombájnnal fejteni. Ez a teljesít­mény világrekord. A gépesítéssel párhuzamosan a bányászmunka is megváltozott. Akár még tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt is elsősorban a testi erő volt a döntő, ahhoz, megállja-e valaki a helyét a féjtési fronto­kon, vagy sem Ezzel szemben ma a bányászok között hovatovább az lesz már a lényeges, milyen el­méleti felkészültséggel és műsza­ki-gyakorlati tudással rendelkezik. Egyszóval: a gépek mellé hozzá­értő gépészek kellenek, akik ön­állóan tudnak a kombájnnal és a hozzá tartozó gépekkel dolgozni. A legkorszerűbb bányákban pél­dául szinte már teljesen tért hó­dított az előregyártott acélelemek­kel való dúcolás. Néhány eszten­deje ezt még egyszerű ácsmunká­val előállított fa anyag helyettesí­tette, melynek elkészítéséhez elég volt az ácsszerszám. Ha valaki az acélszerkezettel való dúcolásnál is meg akarja állni a helyét, a szekerce kezelése helyett már a sztatikához és az alkalmazott fi­zika más ágához is értenie kell. Nem utópisztikus elképzelés tehát, ha azt „jósoljuk", hogy néhány esztendő múlva a bányászok több­ségének mérnöki tudással kell rendelkeznie. Ez mind a munka­termelékenységen, mind pedig a bányászmunka biztonságán meg­látszik majd. A bányászok jól tudják, hogy rutinnal, csak sokéves gyakorlat­tal nem tudnának megfelelni a fo­kozott követelményeknek, ezért aztán bányászaink jelentős hánya­da továbbképezi magát. A legfon­tosabb szénmező — az ostrava­karvinai medence dolgozóinak például több mint 40 százaléka különféle szakiskolákban tanul to­vább. Amellett, hogy az ostravai Kohó- és Bányamérnöki Főiskolán évente sok száz szakmabeli nyer oklevelet, a vállalati tanintézetek­ben és a legkülönfélébb rövid tar­tamú tanfolyamokon is sok ezren nyernek szakképesítést. A ma bá­nyászának leglényegesebb jellem­zője a magas fokú szaktudás, a gépi szénfejtés aprólékos ismere­te — egyszóval a kulturált mun­ka. Miért fordít államunk oly nagy eszközöket a bányaipar fejleszté­sére és a bányászok szakképzett­ségének növelésére? Elsősorban azért, mert erősen megnövekedett a szénfogyasztás. Ha az ország egy-egy iparágában a termelés megháromszorozódott, vagy mondjuk — és ez nem egy esetben megtörtónt — hatszoro­sára emelkedett, akkor ez a leg­több esetben a szénfogyasztás ha­sonló mérvű növekedésével is együtt járt. Energiaként is tömér­dek mennyiségű szenet fogyasz­tunk, de ez még nem minden. A szén mint vegyipari nyersanyag is fontos szerepet kapott. Amíg a „fekete gyémántot" régebben több­nyire csak mint fűtőanyagot is­merték, ma a szénből már ruhát, Cipőtalpat, gépalkatrészt, a leg­különfélébben feldolgozható mű­anyagok egész garmadáját tudunk gyártani. Egyszóval: a szén ma már a legsokoldalúbban felhasz­nálható alapanyagok egyike. Ez az oka annak, hogy a világ köz­gazdászai miért emlegetik a sze­net a legfontosabb nyersanyagok között. A bányásznap alkalmából or­szágszerte sok száz bányász kap jutalmat, vagy kitüntetést. Számos bányászkollektívának munkája el­ismeréséül a köztársaság elnöke a legmagasabb állami kitüntetése­ket adományozta. Közéjük tartoz­nak a múlt bányásznap óta ki­emelkedő sikereket elért kombáj­nos kollektívák. A kitüntetettek között nemegyszer kiváló gép­szerkesztőket is találunk, akik tu­dásukat a bányászmunka meg­könnyítésére használják fel. A hi­vatalos elismerésen kívül az or­szág népe is nagyra becsüli bá­nyászaink munkáját. Naponta ta­núi lehetünk: az újságolvasók százezrei, a TV nézők, vagy a rá­dió hallgatók milliói milyen ér­deklődéssel szemlélik, vájárjaink hogyan teljesítik a tervet, lesz-e a tél folyamán elég szén. A bányászok ünnepe alkalmából köszöntjük a széncsaták hőseit. A brnói nemzetközi vásár iránt fokozódik az érdeklődés BULGÁRIA, OLASZORSZÁG ÉS AZ USA NEMZETI NAPJA (Tudósítónk jelenti) — A vásár iránt napról napra fokozódik az ér­deklődés. S ami a döntő, a vásárcsar­nokokat nem csupán turisták özön­lik el. Szakemberek és kereskedelmi körök képviselői naponta többször is felkeresik az egyes gyártmánycsopor­tokat és komolyan érdeklődnek a ha­zai és a külföldi vállalatok készítmé­nyei iránt. Tegnap František Hamouz külkereskedelmi miniszter fogadta a Német Szövetségi Köztársaság, a Ro­mán Népköztársaság, Nigéria és a Ma­gyar Népköztársaság kormányküldött­ségét. Nigéria nemzeti napja alkal­mából jelentős eseményre került sor: közös csehszlovák—néger tudományos­műszaki egyezményt írtak alá. A Nem­zetgyűlés képviselőinek 30-tagú cso­portja is megtekintette a vásárt. Ezen­kívül számos hivatalos vendég érke­zett Brnóba, többek között Dávid Hor­nig, az USA elnökének tudományos tanácsadója. Ma három országnak van nemzeti napja. Bulgáriának, Olaszországnak és az USÁ-nak. Ma húsz éve annak, . hogy a kommunista párt vezetésével Bulgáriában győzött a szocialista for­• radalom. Húsz évvel ezelőtt Bulgária gazdaságilag elmaradott ország volt. S ma? A bolgár árubemutató igazga­tója elmondotta, hogy hazájában tel-, jesen befejeződött a szövetkezetesí­tés. A földműveseket ma már több mint tízezer kombájn és 53 ezer trak­tor segíti. A bolgár ipar 17-szerte töb­bet termel, mint a háború előtt, ami azt jelenti, hogy ma 18 nap alatt ter­melnek annyit, mint 1939-ben egész évben. A húsz év alatt rengeteg üzem épült. Tavaly például 70 új üzemben kezdték meg a termelést, ezenkívül 65-öt bővítettek. A húsz­éves szocialista országépítés büszke­sége többek között a Burgasz mellett felépült olajfeldolgozó kombinát, Alig néhány napja még csak, hogy megnyíltak a brnói nemzetközi vásár kapui, de már sok tízezer ember fordult meg azóta a vásárvárosban. Nagy érdeklődésnek örvend a szabad téren kiállított L-29-Delfin- védjegyű su« gárhajtású gyakorló repülőgép. mely évente 2 millió tonna naftát dol­goz fel, a Plovdiv melletti ólom- és cinkkombinát, mely ezen a téren az egy főre eső termelésben Bulgáriát világviszonylatban az első helyre eme­li. — Rohamosan fejlődött a bolgár gépipar is. Ma körülbelül 2 nap alatt gyártanak annyi gépet, mint a hábo­rú előtti évben. A KGST keretében 130 féle gépet és berendezést gyár­tanak. A vásáron két külkereskedel­mi vállalat, a MaSinoexport és az Elektrómtmpex mutatja be a bolgár gyártmányokat. Itt láthatók a külön­féle típusú emelőkocsik, melyek gyár* Az USA Laosz területére akarja kiterjeszteni a dél-vietnami háborút (CTK — Bican felv.)] tásával Bulgáriát bízta meg a KGST tanácsa. Fejlődő iparukat dicséri az FU-320 típusú univerzális marógép,, a másolóeszterga, a körköszörű stb. Bemutatnak ezenkívül villanymoto­rokat, volt- és ampermérőket, rádió­kat, hűtőberendezéseket, mezőgazda­sági gépeket, dohány-, textii- és vegy­ipari gépeket is. Bulgária 80 országba exportálja gé­peit. Kedvezően fejlődnek a csehszlo­vák-bolgár kereskedelmi kapcsolatok is. Árucsere-forgalmunk az utób­bi nyolc év alatt a kétszeresére nö­vekedett, s tavaly elérte a 136,3 mil« lió rubelt. (Folytatás a 2. oldalon) Saigon (CTKJ — Duong Van Min­het, a tábornoki triumvirátus egyik tagját megbízták egy ideiglenes ta­nács megalakításával, melynek fel­adata az új kormány összeállítása — közli az AP hírügynökség jól tájéko­zott kormánykörökre hivatkozva. Duong Van Minh javaslatát a trium­virátus másik két tagjának is jóvá kell hagynia. Khanh bejelentése sze­rint az új kormányt az év végéig ál­lítják össze. Az amerikai légierők a dél-vietna­mi háborút Laosz területére is ki akarják terjeszteni. Chepone térségé­ben az utakat és hidakat akarják bombázni, jelenti a Reuter hírügynök­ség. Az amerikai parancsnokság az­zal indokolja a háború kiterjesztését, hogy a dél-vietnami partizánokat Laosz területéről segítik. Az amerikai bombázásnak azonban nyilván az a célja, hogy megsemmisítse a laoszi baloldali erők állásait. Saigonban általánosan úgy vélik, hogy Taylor tábornok dél-vietnami amerikai nagykövet Washingtonban fog tárgyalni Laosz tervezett bombá­zásáról. Taylor Washingtonba érkezé­se után kitérő választ adott az újság­írók azon kérdésére, hogy új javasla­tokat akar-e terjeszteni Johnson elnök elé. Kijelentette, hogy minél hosszabb ideig tanulmányozza a dél-vietnami helyzetet, annál bonyolultabbnak tű­nik. A., múlt hét végén Dél-Vietnamban öt ízben került sor heves összetűzé­sekre a partizánok és kormánycsapa­tok között. A kormánycsapatok 59 katonája életét vesztette és 85-en megsebesültek. Saigontői 60 km-re is harcok folytak. partizánt emlékéremmel tüntettek ki Moszkva (CTK) — A moszkvai cseh­szlovák nagykövetség épületében ün* népségét rendeztek, melyen a Szlo­vák Nemzeti Felkelésben részt ve ft szovjet partizánok találkoztak. Old­rich Pavlovský rendkívüli és felhatal* mázott nagykövetünk az SZNF 20. év­fordulója alkalmából emlékérmet adott át 40 volt szovjet partizánnak. A jelenlevők közül sokan 20 év után ezen az ünnepségen találkoztak elő­ször. Az adeni felszabadító csapatok sikere Kairó (CTK) — A Dél-arábiai Nem­zeti Felszabadítási Front közleménye szerint a nemzeti felszabadító csapa­tok Nyugat-Adenban hétórás heves harc után bevették Buden angol ka­tonai tábort. Több mint 20 angol ka­tona és három tiszt életét vesztette. A nemzeti felszabadító csapatok nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsák­mányoltak. Siha és Dzsabal Dzsabr térségében is heves harcok folytak. Az angol csa­patok kénytelenek voltak visszavonul­ni. A felkelők két angol katonai re­pülőgépet harcképtelenné tettek. San'a (CTK) — A jemeni külügy­minisztérium bejelentette, hogy egy angol repülőgép behatolt Jemen lé­giterébe. A külügyminisztérium nyilat­kozata hangsúlyozza, hogy a provo­kációk következményeiért teljes mér­tékben Nagy-Britannia felelős. A CKD prágai üzemének dolgozói számos nagy turbokompresszort készítenek a Szovjetunióban épülő vegyi­gyárak és kohászati kombinátok részére. Képünkön J. Beran és F. Pavlik, az üzem szerelői munka közben. (ČTK — J. Šaroch felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom