Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-01 / 243. szám, kedd

A JÓL VÉGZETT MUKJKA ÖRÖMÉT... Boda .-di gépészmérnök és Brezníc­ky László, a košicei gépészeti ipari középiskola Igazgatóhelyettesei kér­désünkre így válaszolnak: — Erős szlnvo­I naljavulást várunk |az új tanévtől. A } tanítási színvonal I emelésének előfel­: tételeit már a ta­| valyi iskolaévben kezdtük létrehozni, j Tavaly például még : a tanítási órák egy része — né­hány tankönyv hiá­nya miatt — dik­tálással telt el. Va­lamennyiünknek í fájt ez az Ily mó­don elfecsérelt Idő. Ogy segítettünk ezen, hogy a tantestület egyes tagjai jegyzeteket dolgoztak ki, ezeket itt az iskolában sokszorosítottuk, s az új tanévben már ez nagy segítségünk­re lesz. A diktálásra már nem lesz szükség és az így felszabadult ér­tékes időt az órákon a grafikai mun­kák tökéletesítésére és a tananyag alaposabb begyakorlására akarjuk fordítani. Feltétlenül szeretnénk elmélyíteni a diákokban a tudományos világné­zetet, ezért az idén még nagyobb súlyt fektetünk a természettudományi szaktárgyakra. Fizikában például egy kissé lemaradtunk a kísérletezések terén, — az új tanévben e mulasz­tásunkat is pótolni kívánjuk. Az új tanévet öt új szakképzett tanerővel bővített tantestület kezdi meg. Ez természetesen nagy segítség, ám az 1964/65-ös iskolaévben még legalább két mérnököt szeretnénk megnyerni iskolánknak, remélve, hogy az új tanárok már ebben a tan­évben jól beilleszkednek az Iskola kollektívájába és tudásuk legjavát ad­ják majd át a diákoknak. Az idén megnyíló első osztályban •< egy elektromos -.ztályban összesen 80 diák, közöttük o leány kezdi meg tanulást. Minden hetőségünk biz­isitva van ahhoz, ogy az idén Job­H *an aktivizáljuk az •rdekköröket, a ulturális és sport­evékenységet. A kőt igazgató­.lelyettes azt várja még az új műövtől, hogy kevesebb adminisztrációs munka terheli majd őket és több idejük marad a tanórák ellenőrzésére, a szakmat és módszer­tani irányításra. A jól végzett mun­ka örömét várják, s hogy jól dolgoz­tak-e, azt majd a sikeres érettségi vizsgák Igazolják. TehSt rögtön a tan­év elejétől céltudatosan, kemény munkával készítik elő a tanulókat az érettségi vizsgákra, s velük izgulnak a vizsgák sikeréért. SZIGORÚBB OSZTÁLYZÁST Pavel Droba mezőgazdasági mér­nök, a Moldava nad Bodvou-i mező­gazdasági technikum egyik legrégibb tanára, a gyakorlati tantárgyakat tanítja. Az új tanévre vonatkozóan ezeket mondja: — Az idén összesen tizenegy osz­tályunk lesz, öt magyar és hat szlo­ÚJRA AZ ISKOLÁBAN Szélesre tárták kapuikat az iskolák. Két hó­napi csend után újból gyermekkacajtól, játé­kos zsibonqástól hangosak a tantermek. Ez természetes is, hiszen a szünidő annyi szép élményt, kellemes emléket hagyott maga után. S a kisebbek és nagyobbak mind­mind lázas siettséggel igyekeznek élményei­ket megosztani társaikkal. S az élmények fe­letti öröm ezzel nem kopik, hanem inkább meghatványozódik. A mai nap, az 1964—65-ös tanév első napja vidám tereferével telik el, de a holnapi csen­qőszó már a komoly munka kezdetét jelenti. Pedagógusok, diákok és szülők új elhatározá­sokkal, új tervekkel, a szünidei pihenés alatt érlelődött új szándékokkal lépnek az új tan­évbe. Es kisebb-nagyobb várakozássál, hiszen — s ezt a legtapasztaltabb régi pedagóqusok is vallják — minden esztendő hoz valami újat az oktatás és nevelés területén is. Hogy az új tanév mit rejteget tarsolyában, azt ma még nem tudjuk. Módunkban volt azonban itt-ott fellebenteni a titok fátylát és legalább annyit elárulhatunk olvasóinknak, hogy Ki mit vár az új tanévtől? vák osztály Sokat várok az új tan­évtől. Elsősorban ls feltétlenül emel­nünk kell a tanulók tudásának szín­vonalát. Igényesek voltunk eddig is, mégis előfordult, hogy egy-két vég­zett tanulónk nem állta meg a helyét a főiskolán A jövőben ilyesmi nem fordulhat elő. Az új tanévben maga­sabbra emeljük a mércét, szigorúbban fogunk osztályozni, komolyabb mun­kát, több tudást követelünk majd ta­nulóinktól. Számítunk rá, megértik, hogy mindez az ő érdekükben törté­nik. Van három személyes kívánságom is, melyek teljesülését az új tanév­től várom. Az első az, hogy az isko­la kapjon végre önálló gazdaságot. Ez ideig az állami gazdaság és az EFSZ földjein végezzük a gyakorlati oktatást. Nem mondom, segítenek minket ahogy tudnak, ám az első he­lyen náluk — ez természetes — mégis a termelés áll, s az Iskola szempontjai csak másodrendű szere­pet játszanak. Ha viszont saját gaz­daságunk lenne... Második kívánsá­gom, hogy az Isko­la műhelyeibe kor­szerű gépeket kap­junk. Pillanatnyi­lag ugyanis az a helyzet, hogy a diákok az iskolá­ban régi gépeken tanulnak, a terme­lés viszont a leg­korszerűbb gépek­kel rendelkezik. Tanulóink tehát ki­kerülve a termelésbe tanácstalanul állnak a legújabb gépek előtt, holott azok kezelése, karbantartása és javí­tása lenne feladatuk, arra van képesí­tésük. Régi vágyam, hogy az iskola mel­lett botanikus kertet létesíthessünk. Kis parcellákon hazánk minden növé­nyét nevelnénk s a tanulók a termé­szetben ismerhetnék meg a növénye­ket, figyelemmel kísérhetnék növe­kedésüket, fejlődésüket, stb. Sokat Jelenete egy Ilyen kis botanikus kert az Iskola közelében. Ennek meg­valósulása lenne a harmadik kíván­ságom. AZ INTERNÁTUS BEFEJEZÉSÉT Tamás Gizella a rozsnvól egész­ségügyi középiskola gazdasági veze­tője azt várja az új tanévtől, KASSÁK LAJOS: SZEPTEMBER Ez a szép hónap a gyerekek hónapja azoké a gyerekeké, akik most lépték át először az iskola küszöbét s még nem tudják elfelejteni az Izmok szabad mozgását a kiáltozások színes buborékjait a nevetés gyöngyeit. Amíg a tanító nagykomolyan ákom-bákomokat firkál a táblára és dobbant a lábával, hogy csendlegyen ők ártatlan csínytevéseikre emlékeznek amiket a játszótéren, vagy a ház valamelyik zugában követtek el. A nagy fehér falak a szűk padok közé szorítják őket s ha szólnak hozzájuk ügy tesznek mintha a nevüket is elfelejtették volna. Igen igen az volt az Igazán szép élet amikor a fiúk kővel dobálhatták meg a szemelgető galambokat mikor a kislányok egymás kezét fogva körben forogtak gyorsan gyorsan forogtak és a ktrályfi történetét énekelték. Ezekre a csacsiságokra gondolnak és a tanító észre sem veszt hegy az ajtó kulcslyukán át ők már rég megszöktek a teremből. — Hogy végre m^nyíHk az oly régen ígért intern^., Mert eddig mindössze ötven lány részére tudtunk csak szái.ast biztosítani. A többiek továbbra Is „ki, hogyan tud" alapon helyezkednek el privát házaknál, családoknál Ez pedig nem szerencsés megoldás, sem a tanulók, sem az iskola szempontjából. A lá­nyoknak túlságosan költséges és a ta­nulás feltételei sem mindenütt a leg­jobbak, az iskola száméra pedig erő­sen megnehezíti az ellenőrzést. Nagy várakozással tekintünk az új tanév elé az iskola mellett épülő konyha miatt is. 200 tanuló élelmezéséről van szó. Azt ígérték, hogy szeptem­berre elkészül. Egyelőre szeptember havára az Iskola ügy és a 9-éve: alapiskola konyhé ja vállalta a tanú lók élelmezését. D csak szeptemberre Tény, hogy a járá sí népegészségügy intézet igazgatójá nak gazdasági he lyettese őszintéi szivén viseli az in ternátus és a kony ha ügyét Jelenleg I a dobšinai kommunális üzemmel túr gyal és remény van rá, hogy azok elvállalják és rövid időn belül elvég­zik a további munkákat. JOBB NYELVOKTATÁST Jozef KováC, a közép-szlovákiai KNB tanfelügyelője, négy pontban foglalta össze, mit vár az 1964/65-ös tanévtől: — Először ls azt várom, hogy javul­ni fog a munka a termelési gyakor­lat, a politechnikai nevelés szakaszán. A termelési gyakorlat tanóráinak szá­mát az új tanévben az általános mű­veltséget nyújtó iskolákban nyolcról hatra csökkentjük. Reméljük, rövidebb időről lévén szó, az üzemek nagyobb hajlandóságot és több megértést mu­tatnak majd a munkaalkalom biztosí­tásában. A szabaddá vált heti két órát pedig az általános műveltség tantár­gyainak szenteljük. Az idei tanévtől várjuk az Idegen nyelvek oktatásának fellendülését is. 1964 szeptember elsején a főiskolákról újonnan kikerült szaktanárokkal erő­södnek Iskoláink, de még így is leg­alabb tíz további nyelvtanárra len­ne szükség a kerületben, főleg angol, francia, német ós spanyol szakosra. Am a mai helyzet így is sokkal jobb a tavalyinál, tehát e téren jogos az erős javulás feltételezése. De nemcsak az \ idegen nyelvek ok­i tatásában várunk i lényeges javulást, :; hanem általában az i oktatás, különösen 1 a történelem és a polgári neveléstan [vonalán. Tanáraink j az iskolaév meg­kezdése előtt sze­j mináriumokon vet­tek részt, ahol ismertették velük a Szlovák Nemzeti Felkelés új értékelé­sét, ami kiváló anyag a hazafiasság és a szocialista nemzetköziség szellemének megszilárdítására, az ilyen irányú ne­velés elmélyítésére. Végül Is az új tanévtől várjuk, hogy megjavul az általános műveltséget nyújtó Iskolák irányítása. A kerületi nemzeti bizottságon már történtek In­tézkedések ebben az irányban. így például a tanfelügyelőket már nem terhelik hatáskörükbe nem tartozó feladatokkal. Teljes tudásukkal és tel­jes felelősséggel zavartalanul saját munkájuknak szentelhetik magukat. S ez biztosan meg ls hozza majd a gyümölcsét. Ajánlatos lenne, ha a já­rási nemzeti bizottságok ís követnék ebben a kerületi nemzeti bizottság pél dáját, mert ott még bizony gyakran előfordul, hogy a tanfelügyelőt hol a mezőgazdasági, hol más szakosztályba rángatják kisegíteni, figyelmen kívül hagyva, milyen fontos feladatok vár­ják saját munkaszakaszán. Emellett számolunk vele, hogy — éppen a fent említettek következtében — az Idén javulni fog az iskolai Igazgatóságok munkája is. Kerületünk iskoláinak Igazgatói részletesen ismerik e tanév­re szóló feladataikat, jóval a tanévnyl­tás előtt megkapták a termelési gya­korlat rajonszerű beosztását és íná<- a pedagógiai értekezleteket ls megtar­tották, ahol kidolgozták és jóváhagy ták az évi munkatervet. Az előkészítés tehát körültekintően megtörtént, kez­dődhet a munka! SIKERT, SZERENCSÉT, SEGÍTSÉGET... Sidó István, a komáromi gépészeti ipari középiskola negyedik osztályos tanulója, így indul az új tanévnek: — Az én életemben nagy jelentősé­gű az 1964/65-ös tanév, mert az Idén fogok érettségizni Sikert, szerencsét várok ettől az évtől, tanáraimtól pedig megértést, türelmet, segítséget. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindent mástól várok, s abban re­ménykedem, hogy a sültgalamb ma­gától a számba repül. Tisztában va­gyok vele, hogy az Idén nehéz munka vár rám és fel is készültem erre. An­nál Is inkább, mert a múlt tanévben a második félévben egy kissé eüany­hultam s ez a bizonyítványomban is megmutatkozott. Két hármassal végez­tem a tanévet — oroszból és ma­gyarból — s ezt az Idei tanévben feltétlenül kl aka­rom javítani. Sőt azzal a szilárd el­határozással kez­dem az új tanévet, hogy az érettségi vizsgát kitüntetés­sel teszem le. Ke­vesebbet fogok szó­rakozni és többet tanulni, remélem akkor menni fog. Számomra fontos, hogy az idén ki­tüntetéssel végezzek, mert így remé­nyem van rá, hogy felvesznek a brnói, vagy a prágai gépészeti főiskolára. Mert mérnök szeretnék lenni. S az idén dől el, hogy leszek-el TÖBB MEGÉRTÉST Dr. Olga Budinská bratislavai Isko­laorvos így tekint az új tanév elébe: — Az építészeti, a gazdasági és az elektrotechnikai középiskola csaknem háromezer tanulója tartozik hozzám. Az idei új tanévet azzal az elhatáro­zással kezdjük ebben a kis rendelő­ben, hogy fokozott gondoskodással — a megelőző vizsgálatokat, az egész­ségügyi népnevelést és a gyógykeze­lést is beleértve — mindent elköve­tünk, hogy minél kevesebb diák hiá­nyozzék az iskolából betegség miatt, hogy a lehető Iegalacsonyabbra csök­kentsük a mulasztott órák számát. Ezt a célt tartva szem előtt, első lé­pésként a rendelő beosztását változ­tattuk meg, úgy módosítva a beren­dezést, hogy amíg az egyik helyiség­ben folyik a vizs­gálat, a másikban közben solux- és kvarc-kezelést, in­jekciózást végezhessünk s ezzel ls le­rövidítsük a betegek várakozási ide­jét. Mert bizony a diákok roppant ta­lálékonyak, ha arról van szó, hogy meg akarnak szabadulni egy felelés­től. Az ls előfordul, hogy egy-egy diák szívesebben tölti az egész délelőttöt itt a váróteremben, — mindenkit ud­variasan maga elé engedve, minthogy visszamenjen az iskolába. S ennek a hátterében természetesen az áll, hogy valamelyik tantárgyból nem ké­szült. Ez a várótermi üldögélés azután könnyen biztosította az igazolt mu­lasztást, mégha a diáknak kutyabaja sem volt. Természetesen mi ezzel nem értünk egyet, így aztán most szeptem­ber elsejétől mindhárom iskola ré­szére meghatározzuk, hogy a délelőtt melyik órájában rendelünk tanulóik részére. Az új tanévtől még azt remélem, hogy a szülők is több megértést ta-. núsítanak majd a munkám iránt és nagyobb fegyelmezettségre szoktatják gyermekeiket. Szeretném, ha az isko< Iákkal az együttműködés az Idén is olyan jó lenne, mlnt az elmúlt iskoi laévben volt. S ha ez az új tanév vai lóban bőkezű akarna hozzám lenni^ akkor megoldást nyerne a dlákott* honok problémája. Kizárólag higiéniai problémákra gondolok. Az a helyzet ugyanis, hogy a hozzánk tartozó diák­otthonokban túl nagyok a hálószobák, Magától érthetődik, hogy ilyen eset­ben sokkal nagyobb a fertőzés ter­jedésének veszélye. Bízom benne, hogy ez az iskolaév e téren is javulást hoz. JOBB NAPKÖZIT j Ťarcháné Fekete Mária bratislavai lakős, két gyermek I édesanyja kérdéi 1 sünkre így nyilat* i kozott: — Nagyon sze* retném, ha az új , m Íl tanévben nem vál­& 1 togatnák olyan sű-. K, rűn gyermekeim ^ tanítóit, mint ta­valy. A gyason tauítóváltozás ugyanis igen rossz hatással volt ötödikes kis­lányomra. S még egy nagyon fontos dolgot várok az új tanévtől, mégpedig azt, hogy javulni fog a napközi ottho­nok színvonala. Jó lenne, ha a nap­köziben többet foglalkoznának a gye­rekekkel. Csak egy kicsivel több gon­dosság, több ügyszeretet kellene a napközis nevelők részéről. Az iskolás gyermek például már képes arra, hogy az asztalnál Illedelmesen, ügye­sen bánjék az evőeszközzel. Hiába tanítja azonban otthon a szülő ilyes­mire, ha a napköziben erre nem fek­tetnek súlyt, és mondhatjuk így sem­mivé válik az otthoni nevelés ered­ménye. Sok kívánnivalót hagy maga után a napközis foglalkoztatás, az ot­tani tanulás stb. Szeretném, ha az 1964/65-ös tanévben végre minőségi változás állna be a napközi otthonok tevékenységében. S ezzel azt hiszem valamennyi dolgozó anya óhaját fe­jeztem ki. SZINVONALEMELKEDÉSTI Pinté 1- Ferenc, a diószegi kilencéves alapiskola Igazgatója kérdésünkre így válaszolt: — Várakozással és egy kis szoron­gással tekintünk az új tanév elé, mert iskolánk életébe fontos változást hoz 1964. szeptember elseje. A ml Iskolán­kat szemelték ki ugyanis a kerület egyik bázis-iskolájának. Ez annyit je­lent, hogy elsősorban a mi iskolánk­ban vezetjük be a legújabb didaktikai és metodikai gyakorlatot, mi alkal­mazzuk elsőként a legújabb szemlél­tető eszközöket, tanszereket, s mind­ezzel mintegy utat mutatunk majd a többi iskolának. Már van vetítőgé­pünk, magnetofonunk, diafilmjeink és vetítőnk, s ígéretünk van rá, hogy szeptemberben további audovizuális szemléltető eszközöket kapunk. Taní­tóink irányításával a tanulók ls készí­tenek oktatási segédeszközöket. Ogy érzem, jól felkészülve várjuk majd az érdeklődők látogatását. Mind a tanári kar, mind jómagam is kitüntetésnek vesszük, hogy a válasz­tás éppen a ml iskolánkra esett. Ogy véljük, ha ez a kí­sérlet sikerül — s nem sajnáljuk en­nek érdekében a fáradságot — az­zal egyben Isko­lánk színvonalát ls emeljük. Ezzel szo­rosan összefügg, hogy még Inkább csökkenteni akar­juk a bukások szá­I mát. Az elmúlt tanévben nálunk' a tanulóknak mindössze 3,5 százaléka bukott csak meg, az idén azonban azt akarjuk, hogy még ennél is kisebb le­gyen a bukási százalék. Ez azonban csakis a pedagógusok és a szülők még szorosabb együttműködésével valósít* ható meg. / ME, EGY KIS KERESZTMETSZET a tervekről, szándékokról, el­képzelésekről. Kívánjuk a peda­gógusoknak és tanítványaiknak, hogy kitartással és türelemmel vált­sák valóra mindazt, amivel az új tan­évben előbbre akarják vinni, gazda­gabbá akarfák tenni az emberré válás nehéz, bonyolult, felelősségteljes fo­lyamatát. A tanévnyitó alkalmából szeretettel köszöntjük a pedagógusokat és a diá­kokat. SKALINA KATALIN 1904. szeptember 1. * fj| <?7ň g

Next

/
Oldalképek
Tartalom