Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-05 / 247. szám, szombat

10. DISNEYLAND — A MESEORSZÁG Az Oj Szó számóra írta: IMRICH GODIN A film világának megtekintése után ellátogattunk Disneyiandbe ls, amely 45 kilométerre fekszik Los Angeles központjától. Gyö­nyörű autóút visz ebbe a me­seországba, amelyet alkotójáról, Walt D t s n e y-ről a híres raj­zolóról nevezték él. Azt tiittük, hogy egy Vidámpark, vagy Prá­ter szerű létesítményt látunk majd, de sokkal nagyvonalúbb, kedvesebb világot találtunk itt. Disneyland a mesevilág meg­elevenedett képeskönyve, amely­ben gyermekkorunk mesealak­jaival találkozunk a szépen gon­dozott park sétányain (35 ker tész gondoskodik a virágokról pázsitról), ellátogatunk a gyer­mekkorunkban oly izgalmas ol­vasmányt jelentő indiánkönyvek történetének színhelyére — egy teljesen élethűen felépített Indián faluba, életnagyságban találkozunk a ..Hófehérke és a hét törpe" Disney rajzfilm hő­seivel, a három malaccal és a farkassal, és kézzelfogható va­lósággá válik itt gyermekkorunk mindmegannyi mesefigurája. Walt Disney, — a híres Mlc­key egér, Donald kacsa, Pi­nocchio, Hófehérke, Hamupipőke és sok más film és mesealak szerzője — 1755. július 17-én nyitotta meg ezt a parkot. Ezt a gyermekparadicsomot azóta kb. 40 millió amerikai és külföl­di látogatta meg. A Disneyland (Disney-föld) 26 hektáron terül el és a legváltozatosabb attrak­ciókkal lepi meg látogatóit. A környéken motelek, fürdőhelyek, éjszaka kivilágított vertdéglök vannak A bejárat fölött felirat: Mlnden látogatót üd­vözlünk ebben a boldog országban. Disneylandnek több része van. A Frontterland Amerika első telepeseinek életét eleve­níti fel, életkörnyezetét vará­zsolja elénk. A „Mainstreet USA" (Az USA főutcája) egy múlt század vé.^i kisváros han­gulatát kelti és illusztrálja Iga­zi rnúltszázadbell vonattat, épü­letekkel. Az „A d v e n t u r e­I a n d" a veszélyes, ragadozók­kal teli dzsungel világa. A „T o m m o r r o w 1 a n d" (a hol­nap földje) az űrhajózás világá­ba Juttatja a látogatót, a „F r a n t a s y 1 a n d" pedig a mesevilágot eleveníti fel. Disneyland télen Í500, nyáron vagy 4000 embert foglalkoztat. Maga Walt Disney — ma fiatalos külsejű hatvanas művész — gyakran ellátogat „országába" — megnézi, milyen sikere van művének, amelyet ő maga Míc­key egér és sok más alakja fölé helyez és életművének tart. A kis és nagy látogatók — ha mindez még- nem elég- — elszó­rakozhatnak a körhintán, kis­vasuton, hajókiránduláson és egyéb rendezvényeken. Disney­land szép élményt jelent min­den látogató számára — az em­ber visszatér gyermekkorába és régi, először gyermekágyban megszületett vágya, teljesül: találkozhat az „igazi" hófehér­kével, az „igazi" törpékkel, az „igazi" Piroskával és farkas­sal .... Következik: II Autóbusszal Washingtonig JAN BAJLA EGYIPTOMI TUDÓSÍTASA RIPORT ÚJ-GUINEÁBÓL ÖJ-Guinea a világ második legnagyobb szigete, amely hi­dat alkot nyugaton az ázsiai földrész és Indonézia, délke­leten pedig Ausztrália ás a csendes-óceáni szigetek kö­' zött. Nehezen megközelíthető, vadregényes ország, amelynek Jelentős részét máig sem ku­tatták fel. A sziget őslakossá­gát a melanéztaiak, vagy gya­koribb elnevezéssel a pápuák {a pápua maláI szó. göndör­halát jelent/. A pápuák ará­nyos testű, sötét vagy bronz­bőrű, dús göndör hajú izmos emberek. Jó részük törzskö­zösségekben fennsíkokon él. A magas hegyekben vagy a tengerparton élő törzsek ki­sebbek és teljesen elkülönül­nek a többitől. Vannak olyan száz-kétszáz lelket számláló falvak, amelyek lakossága külön nyelvet beszél. Új-Gui­neában több mint 700 nyelvjá­rást különböztetnek meg. KŐKORSZAK A szigetvilág legtöbb részén úgy élnek az emberek, mint őseik. Irtásokon, tisztásokon édesburgonyát, banánt, babfé­léket és egyéb trópusi növé nyeket termesztenek, sertést tenyésztenek. A pápuák mind­L M A, TEVE ÉS VÍZ Az egyiptomi mezőgazdaság ú j k orszaka ft, A* z EAK forradalmi kormá­nya sikeresen valósítja meg programját. A termőföld területének évi átlagos gyarapodása 35 ezer feddán. A forradalom utániéi ső tíz évben 200 ezer [eddán új földteriilelet nyertek. Az öt éves tervben ez a szám előre láthatólag 820 ezer feddanri nő majd azon a termőterüle ten kívül, amelyet a Nagy Gáf segítségével öntöznek. Az eddigi csatornákat terv szerűon kiszélesítik, hogy biz tosítsák a víz erősebb áramlá sát az újabban épített mellék csatornákban, melyeken keresz tiil a víz egyre beljebb hatol a sivatagba. A csatornák bfivi lésével ugyanakkor javul a bel földi forgalom is, amelyet — a hagyományoknak megfelelően — még mindig kis tehervitorlá sokkal bonyolítanak le. A z embert csodálattal és lelkesedéssel tölti el az a hősiesség és kitartás, aniely­lyel az egyiptomi fellah (sze­gény paraszt) küzd a falat ke­nyérért. Ez a harc kemény és még sok évig eltart. A győzelem alapjai azonban már biztosítva vannak. Az Egyesült Arab Köztársaság tizenkét évvel a [orradalom győzelme után már Jelentős ipari bázissal rendelkezik, s ez a bázis állandóan bővül. Annak ellenére azonban, hogy az ország saját gyártmányú szuperszonikus (a hangnál se­besebb) repülőgépeket gyárt, tudósaik atomreaktorral dolgoz nak és mesterséges holdak bor dozó rakétáival kísérleteznek, a mezőgazdaság gépesítése még mindig nehéz probléma. Az ipari bázisl és a megmű­velhető földterület növekedését tekintve azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hugy a lakosság számához viszonyít va az Egyesült Arab Köziársa ság még óriási kihasználatlan élő munkaerőtartalékkal rendel kezik és a hirtelen gépesítés ezt a problémát még súlyosabbá len né. A Nílus megad mindent, ami­re a fellahnak szüksége van — csapadékot, trágyát és építő­anyagot . .. zett energia következtében fo­lyik tovább. Egyre gyakrabban megfigyel­hető, hogy sok gazdaság már modern, naftahajtású vízmerő gépel használ és a tevék, sza­marak mellett el-el fut egy-egy piros traktor. Ahhoz pedig még kevés a termőföld, hogy a tel­jes gépesítés kifizetődne. A harc még csak most indult meg érte. Jg z egyiptomi mezőgazda dődik. Ságnak új korszaka kez tiwmmmmmsíimmi EZ MAR KORSZERŰBB ON Elég csak belenyúlni a fo­lyómederbe és kivájni a szük­séges agyagot, hogy a házikó elkészülhessen. Az agyagházikó ra tető sem kell. Itt az em­bernek pihenésre elég a kö zönséges árnyék. S erre jól megfelel az agyagos sövény. Az agyagvájó mechanizmusát a fellah minden tecbnikai esz köz és különösebb fáradság nél kül elkészíti. Csak egy fa, vagy pléhvedret kell szereznie. A Nílus vizének tökéleteseb ben mechanizált átmeréséhez elég egy bivallyal, szamárral, vagy tevével hajtott egyszerű kerék — ezt használták a fá­raók idejében is. Csak a vlzme rő edények mentek keresztül nagy fejlődésen. Sok helyen még teljes fakonst rukciők láthatók, ugyanakkor a kerék „önműködő", mivel hajtá sát az alsó csatorna vízáramá nak a merítőkerék lapátjaira gyakorolt nyomása biztosltja A víz magasabb szintre emel­kedik és az esés közben szer­MUKUOO SZERKEZET (A szerző felvételei) rohamnak... A forradalom felrázta és egy­re éberebbé teszi az embere ket: szélesedik az ország műve­lődési hálózata, nő a nemzet kultúrája. A reform kicserélte a föld tu­lajdonosait. A forradalom előtt 2 2GOOOO lakos birtokában ösz­szesen csak 777 ezer feddán föld volt, míg kétezer feudális úr kezében tartotta az összes mezőgazdasági földterület több mint kétharmadát (6 millió fed­dánt). Egy millió feddán tar­tozott a királyi család birtoká ba, ugyanakkor 12 millió pa­raszt föld nélkül tengődött. A forradalmi kormány 1952­ben megvalósította az első föld­reformot. Ezenkívül életbe lép tette azl a törvényt, mely sze­rint a földbirtokosok kezében legfeljebb 200 feddán föld ma­radhat. 19Bl-ben megjeleni a második törvény, mely már csak 100 feddán földterületet enge­délyez A földreform törvényei megszabják, hogy az összes föl­det, amely a fenti határt meg­haladja, szét kell osztani a földnélküliek között, akik a kapott föld ellenértékét 40 év alatt törleszthetik kisebb ősz­szegekben. A föld értékét 1952­ben a felére szállították. Ilyen elvszerű és elszánt az egyiptomi nép harca. A sivatag nem állhat ellen ennek a nagy ILYEN KEZDETLEGES SZIVATTYÚKKAL MERIK MEG MA IS A VIZET máig megőrizték régi szoká­saikat és babonáikat. Hisznek a varázslatban, hiszik, hogy a szellemek a varázslók köz­vetítésével emberek halálát vagy megbetegédését okozhat­ják. Ugyanakkor nagyon szí­vesen megragadják a misszió­sok segítségét, bár prédiká­cióikat csak a kanakák, az „erdei vadak", azaz a messzi hegvekben lakó legelmaradot­tabb törzsek számára tartják elfogadhatóknak. Napjainkban a partmenti falvakból egyre több pápua fiatal indul Port Moresbyba és beáll tengerésznek, rendőr­nek, hordárnak, vagy szolgá­nak az ültetvényeken. Port Moresby Oj-Guinea központja, a gyarmatigazgatás székhelye. Innen indul ki az a hosszú hierarchikus lépcső­zet, amelynek alsó fokán bennszülött származású kis­tisztviselők állnak. Ezek kép­zetlen pápuák, akiket csakis a járási főnök emelt önkénye­sen falubírói vagy rendőrfő­nöki rangra, vagy nevezett ki felcserré. Egyenruhához Illő kék sildes sapkát kapnak a főnökségtől, olyat, mint ami­lyet Ausztráliában a kalauzok viselnek. Az európai civilizáció na­gyon lassan tör utat 0j-Gul­neában. A pápuák nem akar jált vakon követni azt, amit előírnak nekik. Jövőjüket a hazai viszonyokhoz alkalmaz­kodó civllizálódás szellemé­ben képzelik el, még gondo latban sem akarnak az idegen urak játékszerei maradni. A SZABADSÁG EMLÉKEI Az őslakosságot képviselő kanakák az európai behatolás közvetlen következményének tekintik mai elnyomatásukat. Nem véletlenül regélnek any­n t az ősi múltról, a régi di­csőségről és nagyságról, mely akkor tűnt le, amikor a fehér ember megjelent Melanézlá­ban, azokról az időkről, ame­lyekben a férfiak harcosok és földművelők voltak, mindenki tudta, miként viselkedjék, hog; ezzel kiérdemelje társai megbecsülését és tiszteletét. A régi legendákban sok az Igazság. A pápuák még száz évvel ezelőtt szabad emberek voltak, nem ismerték a gyar­mati tisztviselőket és a misz­sziósokat. Kultúrájukat szer­tartásaik, hagyományaik és sajátos népművészetük jelen­tette. Bár kezdetleges munka­eszközöket — kőből és kagy­lóból készült szerszámokat — használtak, a falvakban soha­sem éheztek. Sőt, az elmaradt naturális gazdálkodás ellené­re még terményfölöslegeik is voltak. Ezeket ünnepi alkal­makkor közösen fogyasztot ták. Az egyes törzsek között már akkor élénk cserekeres kedelem folyt. A második világháború sok szenvedést hozott a pápuák­nak, akik egy időre megszűn tek „piszkos feketék" lenni, mert amíg az imperialisták szolgálatában harcoltak, „fe­kete szárnyú angyalok" vol­tak. A háború után azután minden maradt a régiben ... TANGUK A Bogta-öböl dombvidékén, Manam vulkáni szigeten lak­nak a tangu törzshöz tartozó pápuák. Tú-'-nyomó részt írás­tudatlanok, bár sokan beszé­lik a „Pidgeon English" angol nyelvjárást. Minden faluban van „tonim tok", azaz olyan ember, aki érti a szomszéd törzs nyelvét. Egy tangu falu tíz-húsz házból áll, bár akadnak 3—4 házas települések ls. A pápua házak cölöpökre épültek a föld felett, s messziről tyúk­ketrecekre emlékeztetnek. Gyékényszövésű falak, pálma levélfödémek ... A falu köze­pén levő kis tér gyűlések és ünnepségek színhelye. A kunyhók körül kókuszpálmák és bételcserjék. A törzs férfiai és női mindössze ágyékkötőt viselnek. A tanguk banánt, cukorná­dat, dohányt, édesburgonyát, babféléket, paradicsomot, tö­köt, uborkát és egyéb zöld­séget termesztenek, vaddisz­nókra, kazuárokra, gyíkokra és erdei patkányokra vadásznak. Földművelésük annyira kez­detleges, hogy évről évre újabb helyre vándorolnak, né­ha több mérföldre a falutól. Ezért már kora reggel az egész család útra kél. Elől a családfő, lándzsával vagy fej­szével a kezében, utána az asszonvok, majd leghátul a gyerekek. A férfiak megérkez­ve rágyújtanak és megpihen­nek, a nők viszont azonnal munkához látnak. A fiúk mindebben utánozzák a fel­nőtt férfiakat és nem sietnek segíteni anyjuknak és nővé­reiknek. A család csak késő este tér vissza a faluba. A tanguknak hagyományos élet­módjuk miatt sok bajuk van a gyarmati hatósággal. ELNYOMÓK A pápuák hagyományos hír­adástechnikája egy különle­ges dob, melynek kezelésé hez rajtuk kívül senki sem ért. Megtörtént, hogy a járási főnök egyszer fényes nappal ment ellenőrző körútra, s az egyik faluban senkit sem ta­lált, mert kinn voltak a földe­ken. Csak egyetlen egy alvó pápuára bukkantak a kuny­hókban. A dühös tisztviselő elrendelte, hogy tüstént hív­ja haza a falu népént. A pá pua rögtön jelezte a nagy­dobon, hogy itt a kiap, azaz a fehér főnök. A gyarmati tisztviselő bősz haragra ger­jedt a hagyományos szokás láttán és megbüntette a pá­puát. A dolgozók egy része is pórul járt, viszont jól jártak azok, akik — élve a gyanú­perrel — az erdőkbe bújtak, s elkerülték a kényszermunkát. A fehérek azzal magyaráz­zák eljárásukat, hogy a pá­puák nem értik nyelvüket és gyűlölik az európaiakat. El­feledik, hogy a pápuák ra­gaszkodnak ősi társadalmi szokásaikhoz, szabályaikhoz, s ezek értelmében a maguk urainak tartják magukat. Az ő világukban ismeretlen fo­galom a parancs. Manam szi­getén a következőket hallot­tam egy fal-usitól: „Nem tud­juk megérteni, ml történik. Még otthonainkban sem vá­gnunk a magunk urai. Először a németek jöttek, őket az ausztráliaiak szorították ki. Utánuk az amerikaiak jöttek, majd az ausztráliaiak elűzték a japánokat. Ha a kiap azt parancsolja, hogy vigyem a holmiját, köteles vagyok meg­tenni. Ha a német parancsol­ta ezt, annak ts engedelmes­kedtem. A japánnak ís szót kellett fogadnom. Ellenkező esetben megölhettek volna, így ment ez mindig. Minket meg sem kérdezték. Miért kell mindig azt tennünk, amit má­sok parancsolnak?" Ez a bennszülött lakosság és az európaiak viszonyában fenn­álló feszültség oka. A sziget belsejében egy al­kalommal egy missziósnál éj­szakáztam. Megkérdezte, hány hónapot szándékozom Üj­Guineában tölteni. — Vagy négy hónapot — válaszoltam. — Családos? — Igen. — Akkor írja meg gyorsan a búcsúlevelét, mert többé nem látják élve. A beszélgetés során a pap elmondta, hogy tüzes jeleket látott az égen és arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy kö­zeledik a világ vége. Meg ís mondta a pontos dátumot... Az ilyen gondolkodású em­berek sohasem lesznek a pá­puák barátai. Tapintat, türe­lem és alapos lélektani isme­ret kell ahhoz, hogy valaki megnyerje bizalmukat, sőt ba­rátjukká fogadják. CUNNAM BARRIDGE fB®4. szeptember i. % Gj SZÖ í

Next

/
Oldalképek
Tartalom