Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-05 / 247. szám, szombat

10. DISNEYLAND — A MESEORSZÁG Az Oj Szó számóra írta: IMRICH GODIN A film világának megtekintése után ellátogattunk Disneyiandbe ls, amely 45 kilométerre fekszik Los Angeles központjától. Gyönyörű autóút visz ebbe a meseországba, amelyet alkotójáról, Walt D t s n e y-ről a híres rajzolóról nevezték él. Azt tiittük, hogy egy Vidámpark, vagy Práter szerű létesítményt látunk majd, de sokkal nagyvonalúbb, kedvesebb világot találtunk itt. Disneyland a mesevilág megelevenedett képeskönyve, amelyben gyermekkorunk mesealakjaival találkozunk a szépen gondozott park sétányain (35 ker tész gondoskodik a virágokról pázsitról), ellátogatunk a gyermekkorunkban oly izgalmas olvasmányt jelentő indiánkönyvek történetének színhelyére — egy teljesen élethűen felépített Indián faluba, életnagyságban találkozunk a ..Hófehérke és a hét törpe" Disney rajzfilm hőseivel, a három malaccal és a farkassal, és kézzelfogható valósággá válik itt gyermekkorunk mindmegannyi mesefigurája. Walt Disney, — a híres Mlckey egér, Donald kacsa, Pinocchio, Hófehérke, Hamupipőke és sok más film és mesealak szerzője — 1755. július 17-én nyitotta meg ezt a parkot. Ezt a gyermekparadicsomot azóta kb. 40 millió amerikai és külföldi látogatta meg. A Disneyland (Disney-föld) 26 hektáron terül el és a legváltozatosabb attrakciókkal lepi meg látogatóit. A környéken motelek, fürdőhelyek, éjszaka kivilágított vertdéglök vannak A bejárat fölött felirat: Mlnden látogatót üdvözlünk ebben a boldog országban. Disneylandnek több része van. A Frontterland Amerika első telepeseinek életét eleveníti fel, életkörnyezetét varázsolja elénk. A „Mainstreet USA" (Az USA főutcája) egy múlt század vé.^i kisváros hangulatát kelti és illusztrálja Igazi rnúltszázadbell vonattat, épületekkel. Az „A d v e n t u r eI a n d" a veszélyes, ragadozókkal teli dzsungel világa. A „T o m m o r r o w 1 a n d" (a holnap földje) az űrhajózás világába Juttatja a látogatót, a „F r a n t a s y 1 a n d" pedig a mesevilágot eleveníti fel. Disneyland télen Í500, nyáron vagy 4000 embert foglalkoztat. Maga Walt Disney — ma fiatalos külsejű hatvanas művész — gyakran ellátogat „országába" — megnézi, milyen sikere van művének, amelyet ő maga Míckey egér és sok más alakja fölé helyez és életművének tart. A kis és nagy látogatók — ha mindez még- nem elég- — elszórakozhatnak a körhintán, kisvasuton, hajókiránduláson és egyéb rendezvényeken. Disneyland szép élményt jelent minden látogató számára — az ember visszatér gyermekkorába és régi, először gyermekágyban megszületett vágya, teljesül: találkozhat az „igazi" hófehérkével, az „igazi" törpékkel, az „igazi" Piroskával és farkassal .... Következik: II Autóbusszal Washingtonig JAN BAJLA EGYIPTOMI TUDÓSÍTASA RIPORT ÚJ-GUINEÁBÓL ÖJ-Guinea a világ második legnagyobb szigete, amely hidat alkot nyugaton az ázsiai földrész és Indonézia, délkeleten pedig Ausztrália ás a csendes-óceáni szigetek kö' zött. Nehezen megközelíthető, vadregényes ország, amelynek Jelentős részét máig sem kutatták fel. A sziget őslakosságát a melanéztaiak, vagy gyakoribb elnevezéssel a pápuák {a pápua maláI szó. göndörhalát jelent/. A pápuák arányos testű, sötét vagy bronzbőrű, dús göndör hajú izmos emberek. Jó részük törzsközösségekben fennsíkokon él. A magas hegyekben vagy a tengerparton élő törzsek kisebbek és teljesen elkülönülnek a többitől. Vannak olyan száz-kétszáz lelket számláló falvak, amelyek lakossága külön nyelvet beszél. Új-Guineában több mint 700 nyelvjárást különböztetnek meg. KŐKORSZAK A szigetvilág legtöbb részén úgy élnek az emberek, mint őseik. Irtásokon, tisztásokon édesburgonyát, banánt, babféléket és egyéb trópusi növé nyeket termesztenek, sertést tenyésztenek. A pápuák mindL M A, TEVE ÉS VÍZ Az egyiptomi mezőgazdaság ú j k orszaka ft, A* z EAK forradalmi kormánya sikeresen valósítja meg programját. A termőföld területének évi átlagos gyarapodása 35 ezer feddán. A forradalom utániéi ső tíz évben 200 ezer [eddán új földteriilelet nyertek. Az öt éves tervben ez a szám előre láthatólag 820 ezer feddanri nő majd azon a termőterüle ten kívül, amelyet a Nagy Gáf segítségével öntöznek. Az eddigi csatornákat terv szerűon kiszélesítik, hogy biz tosítsák a víz erősebb áramlá sát az újabban épített mellék csatornákban, melyeken keresz tiil a víz egyre beljebb hatol a sivatagba. A csatornák bfivi lésével ugyanakkor javul a bel földi forgalom is, amelyet — a hagyományoknak megfelelően — még mindig kis tehervitorlá sokkal bonyolítanak le. A

z embert csodálattal és lelkesedéssel tölti el az a hősiesség és kitartás, anielylyel az egyiptomi fellah (szegény paraszt) küzd a falat kenyérért. Ez a harc kemény és még sok évig eltart. A győzelem alapjai azonban már biztosítva vannak. Az Egyesült Arab Köztársaság tizenkét évvel a [orradalom győzelme után már Jelentős ipari bázissal rendelkezik, s ez a bázis állandóan bővül. Annak ellenére azonban, hogy az ország saját gyártmányú szuperszonikus (a hangnál sebesebb) repülőgépeket gyárt, tudósaik atomreaktorral dolgoz nak és mesterséges holdak bor dozó rakétáival kísérleteznek, a mezőgazdaság gépesítése még mindig nehéz probléma. Az ipari bázisl és a megművelhető földterület növekedését tekintve azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hugy a lakosság számához viszonyít va az Egyesült Arab Köziársa ság még óriási kihasználatlan élő munkaerőtartalékkal rendel kezik és a hirtelen gépesítés ezt a problémát még súlyosabbá len né. A Nílus megad mindent, amire a fellahnak szüksége van — csapadékot, trágyát és építőanyagot . .. zett energia következtében folyik tovább. Egyre gyakrabban megfigyelhető, hogy sok gazdaság már modern, naftahajtású vízmerő gépel használ és a tevék, szamarak mellett el-el fut egy-egy piros traktor. Ahhoz pedig még kevés a termőföld, hogy a teljes gépesítés kifizetődne. A harc még csak most indult meg érte. Jg z egyiptomi mezőgazda dődik. Ságnak új korszaka kez tiwmmmmmsíimmi EZ MAR KORSZERŰBB ON Elég csak belenyúlni a folyómederbe és kivájni a szükséges agyagot, hogy a házikó elkészülhessen. Az agyagházikó ra tető sem kell. Itt az embernek pihenésre elég a kö zönséges árnyék. S erre jól megfelel az agyagos sövény. Az agyagvájó mechanizmusát a fellah minden tecbnikai esz köz és különösebb fáradság nél kül elkészíti. Csak egy fa, vagy pléhvedret kell szereznie. A Nílus vizének tökéleteseb ben mechanizált átmeréséhez elég egy bivallyal, szamárral, vagy tevével hajtott egyszerű kerék — ezt használták a fáraók idejében is. Csak a vlzme rő edények mentek keresztül nagy fejlődésen. Sok helyen még teljes fakonst rukciők láthatók, ugyanakkor a kerék „önműködő", mivel hajtá sát az alsó csatorna vízáramá nak a merítőkerék lapátjaira gyakorolt nyomása biztosltja A víz magasabb szintre emelkedik és az esés közben szerMUKUOO SZERKEZET (A szerző felvételei) rohamnak... A forradalom felrázta és egyre éberebbé teszi az embere ket: szélesedik az ország művelődési hálózata, nő a nemzet kultúrája. A reform kicserélte a föld tulajdonosait. A forradalom előtt 2 2GOOOO lakos birtokában öszszesen csak 777 ezer feddán föld volt, míg kétezer feudális úr kezében tartotta az összes mezőgazdasági földterület több mint kétharmadát (6 millió feddánt). Egy millió feddán tartozott a királyi család birtoká ba, ugyanakkor 12 millió paraszt föld nélkül tengődött. A forradalmi kormány 1952ben megvalósította az első földreformot. Ezenkívül életbe lép tette azl a törvényt, mely szerint a földbirtokosok kezében legfeljebb 200 feddán föld maradhat. 19Bl-ben megjeleni a második törvény, mely már csak 100 feddán földterületet engedélyez A földreform törvényei megszabják, hogy az összes földet, amely a fenti határt meghaladja, szét kell osztani a földnélküliek között, akik a kapott föld ellenértékét 40 év alatt törleszthetik kisebb őszszegekben. A föld értékét 1952ben a felére szállították. Ilyen elvszerű és elszánt az egyiptomi nép harca. A sivatag nem állhat ellen ennek a nagy ILYEN KEZDETLEGES SZIVATTYÚKKAL MERIK MEG MA IS A VIZET máig megőrizték régi szokásaikat és babonáikat. Hisznek a varázslatban, hiszik, hogy a szellemek a varázslók közvetítésével emberek halálát vagy megbetegédését okozhatják. Ugyanakkor nagyon szívesen megragadják a missziósok segítségét, bár prédikációikat csak a kanakák, az „erdei vadak", azaz a messzi hegvekben lakó legelmaradottabb törzsek számára tartják elfogadhatóknak. Napjainkban a partmenti falvakból egyre több pápua fiatal indul Port Moresbyba és beáll tengerésznek, rendőrnek, hordárnak, vagy szolgának az ültetvényeken. Port Moresby Oj-Guinea központja, a gyarmatigazgatás székhelye. Innen indul ki az a hosszú hierarchikus lépcsőzet, amelynek alsó fokán bennszülött származású kistisztviselők állnak. Ezek képzetlen pápuák, akiket csakis a járási főnök emelt önkényesen falubírói vagy rendőrfőnöki rangra, vagy nevezett ki felcserré. Egyenruhához Illő kék sildes sapkát kapnak a főnökségtől, olyat, mint amilyet Ausztráliában a kalauzok viselnek. Az európai civilizáció nagyon lassan tör utat 0j-Gulneában. A pápuák nem akar jált vakon követni azt, amit előírnak nekik. Jövőjüket a hazai viszonyokhoz alkalmazkodó civllizálódás szellemében képzelik el, még gondo latban sem akarnak az idegen urak játékszerei maradni. A SZABADSÁG EMLÉKEI Az őslakosságot képviselő kanakák az európai behatolás közvetlen következményének tekintik mai elnyomatásukat. Nem véletlenül regélnek anyn t az ősi múltról, a régi dicsőségről és nagyságról, mely akkor tűnt le, amikor a fehér ember megjelent Melanézlában, azokról az időkről, amelyekben a férfiak harcosok és földművelők voltak, mindenki tudta, miként viselkedjék, hog; ezzel kiérdemelje társai megbecsülését és tiszteletét. A régi legendákban sok az Igazság. A pápuák még száz évvel ezelőtt szabad emberek voltak, nem ismerték a gyarmati tisztviselőket és a miszsziósokat. Kultúrájukat szertartásaik, hagyományaik és sajátos népművészetük jelentette. Bár kezdetleges munkaeszközöket — kőből és kagylóból készült szerszámokat — használtak, a falvakban sohasem éheztek. Sőt, az elmaradt naturális gazdálkodás ellenére még terményfölöslegeik is voltak. Ezeket ünnepi alkalmakkor közösen fogyasztot ták. Az egyes törzsek között már akkor élénk cserekeres kedelem folyt. A második világháború sok szenvedést hozott a pápuáknak, akik egy időre megszűn tek „piszkos feketék" lenni, mert amíg az imperialisták szolgálatában harcoltak, „fekete szárnyú angyalok" voltak. A háború után azután minden maradt a régiben ... TANGUK A Bogta-öböl dombvidékén, Manam vulkáni szigeten laknak a tangu törzshöz tartozó pápuák. Tú-'-nyomó részt írástudatlanok, bár sokan beszélik a „Pidgeon English" angol nyelvjárást. Minden faluban van „tonim tok", azaz olyan ember, aki érti a szomszéd törzs nyelvét. Egy tangu falu tíz-húsz házból áll, bár akadnak 3—4 házas települések ls. A pápua házak cölöpökre épültek a föld felett, s messziről tyúkketrecekre emlékeztetnek. Gyékényszövésű falak, pálma levélfödémek ... A falu közepén levő kis tér gyűlések és ünnepségek színhelye. A kunyhók körül kókuszpálmák és bételcserjék. A törzs férfiai és női mindössze ágyékkötőt viselnek. A tanguk banánt, cukornádat, dohányt, édesburgonyát, babféléket, paradicsomot, tököt, uborkát és egyéb zöldséget termesztenek, vaddisznókra, kazuárokra, gyíkokra és erdei patkányokra vadásznak. Földművelésük annyira kezdetleges, hogy évről évre újabb helyre vándorolnak, néha több mérföldre a falutól. Ezért már kora reggel az egész család útra kél. Elől a családfő, lándzsával vagy fejszével a kezében, utána az asszonvok, majd leghátul a gyerekek. A férfiak megérkezve rágyújtanak és megpihennek, a nők viszont azonnal munkához látnak. A fiúk mindebben utánozzák a felnőtt férfiakat és nem sietnek segíteni anyjuknak és nővéreiknek. A család csak késő este tér vissza a faluba. A tanguknak hagyományos életmódjuk miatt sok bajuk van a gyarmati hatósággal. ELNYOMÓK A pápuák hagyományos híradástechnikája egy különleges dob, melynek kezelésé hez rajtuk kívül senki sem ért. Megtörtént, hogy a járási főnök egyszer fényes nappal ment ellenőrző körútra, s az egyik faluban senkit sem talált, mert kinn voltak a földeken. Csak egyetlen egy alvó pápuára bukkantak a kunyhókban. A dühös tisztviselő elrendelte, hogy tüstént hívja haza a falu népént. A pá pua rögtön jelezte a nagydobon, hogy itt a kiap, azaz a fehér főnök. A gyarmati tisztviselő bősz haragra gerjedt a hagyományos szokás láttán és megbüntette a pápuát. A dolgozók egy része is pórul járt, viszont jól jártak azok, akik — élve a gyanúperrel — az erdőkbe bújtak, s elkerülték a kényszermunkát. A fehérek azzal magyarázzák eljárásukat, hogy a pápuák nem értik nyelvüket és gyűlölik az európaiakat. Elfeledik, hogy a pápuák ragaszkodnak ősi társadalmi szokásaikhoz, szabályaikhoz, s ezek értelmében a maguk urainak tartják magukat. Az ő világukban ismeretlen fogalom a parancs. Manam szigetén a következőket hallottam egy fal-usitól: „Nem tudjuk megérteni, ml történik. Még otthonainkban sem vágnunk a magunk urai. Először a németek jöttek, őket az ausztráliaiak szorították ki. Utánuk az amerikaiak jöttek, majd az ausztráliaiak elűzték a japánokat. Ha a kiap azt parancsolja, hogy vigyem a holmiját, köteles vagyok megtenni. Ha a német parancsolta ezt, annak ts engedelmeskedtem. A japánnak ís szót kellett fogadnom. Ellenkező esetben megölhettek volna, így ment ez mindig. Minket meg sem kérdezték. Miért kell mindig azt tennünk, amit mások parancsolnak?" Ez a bennszülött lakosság és az európaiak viszonyában fennálló feszültség oka. A sziget belsejében egy alkalommal egy missziósnál éjszakáztam. Megkérdezte, hány hónapot szándékozom ÜjGuineában tölteni. — Vagy négy hónapot — válaszoltam. — Családos? — Igen. — Akkor írja meg gyorsan a búcsúlevelét, mert többé nem látják élve. A beszélgetés során a pap elmondta, hogy tüzes jeleket látott az égen és arra a következtetésre jutott, hogy közeledik a világ vége. Meg ís mondta a pontos dátumot... Az ilyen gondolkodású emberek sohasem lesznek a pápuák barátai. Tapintat, türelem és alapos lélektani ismeret kell ahhoz, hogy valaki megnyerje bizalmukat, sőt barátjukká fogadják. CUNNAM BARRIDGE fB®4. szeptember i. % Gj SZÖ í