Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-25 / 267. szám, péntek

Közös feladatunk a kormányprogram teljesítése (Folytatás a 4. oldalról) egyéneknek, akik kezdeményezőleg kötelezik magukat arra, hogy a létszámcsökkentés mellett ls felelősségteljesen teljesítik a feladatokat — egyszeri jutalmat adjanak, természetesen, ha az eddig külön Siló funkciók sgyesltésére is sor kerül. Az egyes ágazatok statisztikai jelentése alapján 1963 decemberéhez viszonyítva 1964. június 30-ig 16 945 dolgozóval, vagyis 2,3 százalékkal csökkent az Irányító és az Igazgatási apparátus létszáma. A kormány továbbá figyelemmel kíséri, hogyan nyilvánul meg a létszámcsökkentés a minisztériumokban és a többi központi apparátusban. Augusztus 15-ig a minisztériumokban 2,7 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma. Októberben a kormány azzal foglalkozik, hogyan teljesítik az intézkedéseket, milyen mértékben csökkentették az irányító és hivatalnoki apparátus létszámát és ennek érdekében milyen konkrét intézkedéseKet foganatosítottak már népgazdaságunkban. Mint ismeretes, a jövő évben életbe léptetjük azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja a népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesítése. Jgy újabb feltételek adódnak az adminisztrációs apparátus létszámának célszerű csökkentésére. NÖVELJÜK NÉPGAZDASÁGUNK HATÉKONYSÁGÁT A Nemzetgyűlésben jelentős visszhangra talált a kormánynyilatkozatnak azokról a problémákról szóló része, melyek megoldásával népgazdaságunk hatékonyságának növelését kell elősegíteni a CSKP XII. kongreszszusának irányelvei szerint. Proškovec képviselő például figyelmeztetett azokra a gazdasági előnyökre, melyeket az új technika bevezetése jelent az anyagmozgatás terén. Engedjék ezért meg, hogy részletesebben ismertessem önökkel azokat az Intézkedéseket, amelyeket az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesztési Bizottság foganatosított e téren. A minisztériumok és a kutatóintézetek dolgozóinak jelenlétében kidolgoztuk az anyagmozgatás gépesítésének műszaki-gazdasági koncepcióját, mely kiindulópontja volt az 1966/1970es évekre kidolgozott terv alapvető feladatai összeállításának ls. Az alapvető feladatok érintik a műveletközi, a részlegközi anyagszállítás gépesítését, a raktározás és a csomagolási technika korszerűsítését. E feladatokat az egyes ágazatok számára ügy bontották fel, hogy ezek fokozatos megvalósítása 1970-ig 70 ezer dolgozó megtakarítását tegye lehetővé. 1965re és 1966-ra kidolgozták az anyagmozgatás korszerűsítésének programját, mely felöleli a tervezési és beruházási akciókat. Ezt a programot a kormány 1964 augusztus 19-én tárgyalta meg. A programból adódó feladatokat a tudomány és technika fejlesztésének 1965. és 1966. évi terve öleli fel. A központilag figyelemmel kísért akciók megvalósítása 1965-ben kb. 5500 dolgozó megtakarítását teszi lehetővé. Az 1966—70-es időszakra az Állami Tudományos-Műszaki Fejlesztési Bizottság figyelmét elsősorban a műszaki-szervezési és a tervezési távlati program előkészítésére s főleg a gépesítési eszközök megfelelő gyártásának biztosítására összpontosítja. A további felszólalások a közszükségleti ipar és az élelmiszeripar távlatait érintették. Ezzel kapcsolatban foglalkoztak az említett iparágakban az állőalapok elégtelen helyzetével. Engedjék meg, hogy a Nemzetgyűlést tájékoztassam, hogyan fejlődik majd az említett két iparágazat az 1970-ig szóló távlati terv szerint. Mindenekelőtt a közszükségleti- és az élelmiszeripar szerepe növekszik a nagyobb arányú beruházások révén. A termelés fejlesztésével egyidejűleg mindkét ágazatot fokozatosan fel kell újítani. Ezekben az ágazatokban a szükséges beruházások nagyságát még végérvényesen nem határozták meg. Az 1970-ig terjedő gazdasági terv kidolgozása közben fokozatosan még módosulnak. A közszükségleti iparra igényes feladatok várnak. A hazai szükséglet fedezése mellett bővítenie és növelnie kell a hagyományosan külföldre szállított választékot és gondoskodnia kell a textiliparban használatos műanyagfonalak nyersanyagbázisának kiépítéséről. A közszükségleti ipar szerkezetének megváltozása abban Jut kifejezésre, hogy növeljük az üveg és a kerámiagyártást. Az élelmiszeriparban mindenekelőtt a következő területeken fejlesztjük a termelést: az állattenyésztési termékek feldolgozásában, a hagyományos exportcikkek előállításában. Számolunk tejfeldolgozó üzemek építésével hálózatuk kibővítésével, mintegy negyedrészük felújításával. Az a beruházási összeg, amelyet az 1970-ig terjedő népgazdasági tervben a cukorgyártás növelésére fordítunk, olyan nagy, mint a jelenlegi cukorgyári termelőeszközök értékének a fele. Számolunk azzal ls, hogy a cukortermelést területileg is célszerűbben megosztjuk. Főképpen Szlovákiában épülnek majd cukor- és sörgyárak. Az élelmiszeripari termelés növelését célzó konkrét Intézkedések közül nem egy már az idén megvalósul. Engedjék meg, hogy bővebben foglalkozzam a dél-csehországi kerülettel, amelyről vitafelszólalásában Koláfová képviselő beszélt. Az 1965—1966-os években Planá nad LužnicI községben tejfeldolgozó üzemet ópítünk, amelyben naponta 110 ezer liter tejet dolgoznak majd fel és emellett megfelelő hűtőtérséget létesítenek a vaj tárolására. Ezenkívül már ebben az évben újjáépítjük a Ceské Budőjovice-i és a Český Krumlov-l tejfeldolgozó üzemeket. Ebben az évben kezdődött, meg a písekl húsfeldolgozó kombinát hűtőrészlegének átépítése és tavaly helyezték üzembe a vimperki húsfeldolgozó kombinátot. A dél-csehországi sörgyárak közül a Budvar-gyárat fogjuk újjáépíteni. A munkálatok 1966-ban kezdődnek és 1972-ig tartanak, miközben az üzemeltetést egyáltalában nem korlátozzuk. A felújítással elérjük, hogy e gyár évi termelése kb. 180 000 hektoliterrel növekszik. A raktárokat illetően ez évben helyeznek egyet-egyet üzembe a tábori, a Veselí nad Lužnicí-i és a Ceské Budéjovíce-i konzervgyárakban. A baromfifeldolgozás növelése keretében ez év végén helyeznek üzembe Vodüany-ban egy gyáregységet, melynek kapacitása 2500 tonna baromfihús és 60 millió osztályozott tojás lesz évente. Ezenkívül fagyasztó és hűtőberendezést helyeznek itt üzembe. Még néhány szót a nem kielégítő állapotban levő cukorrépa-átvevőhelyekről és berendezésekről, amelyekről SpáCíl képviselő elvtárs beszélt. Ennek az állapotnak számos oka van. Többek között az ls, hogy sok kisméretű átvevőhely létezik, amelyeken egyáltalán nem gazdaságos állandó gépi berendezést felszerelni. Az Élelmiszeripari Minisztérium mozgó gépi felszerelések üzembe helyezésével Igyekszik segíteni a helyzeten, amilyenek például az autóbagerok, gépesített rakodószerkezetek stb. Ezt a felszerelést a cukorgyárak a cukorrépakampány idején más vállalatoktól Is kikölcsönzik. A POLGÁRI- ÉS LAKÁSÉPÍTKEZÉS PROBLÉMÁI Mjartan képviselő elvtárs figyelmeztetett arra, hogy a községek gépies kategórizálása fékezhetné az egyéni lakásépítést. Ez a figyelmeztetés teljesen helyénvaló. Ezért a kormány augusztus végén Jóváhagyott intézkedéseiben, amelyek a lakosságnak a lakásprobléma megoldásában való fokozottabb részvételére vonatkoznak, s amelyekkel minden bizonynyal alaposan megismerkedtek már, érvényesül az alapelv, hogy a lakásépítés — akár egyéni, akár szövetkezeti — oda összpontosul és ott válik előnyössé, ahol elősegíti a dolgozók állandósítását mind az Iparban, mind a mezőgazdaságban. Poledňák képviselő elvtárs tolmácsolta a Nemzetgyűlés kulturális bizottságának figyelmeztetését, hogy ne építsenek kulturális központokat minden városközeli községben, mert tekintettel a lakosság sűrűségére, sok közülük kihasználatlan máradna. A vidéki települések ellátottságának problémáival a kormány már 1962-ben foglalkozott. A Jóváhagyott Intézkedések értelmében kulturális létesítményeket a polgári ellátottság optimális hálózatának kiépítésével összhangban kell építeni. Ezeknek az intézkedéseknek betartásáért más szervekkel együtt a kerületi nemzeti bizottságok is felelnek. Ezért nemcsak lehetséges, hanem feltétlenül szükséges is felülvizsgálni minden beruházás jogosultságát. Érthető, hogy a következetes gazdaságosságot nehéz biztosítani csupán a szigorúan megszövegezett központi irányelvekkel. Sok függ attól, vajon azok a szervek, melyek hatáskörébe az ügy tartozik, éberen őrzik-e a helyi szükségletek és a társadalmi érdekek kielégítése közötti összhangot. A kormány az önök segítségére ís támaszkodik. Kétségtelenül nem folytathatjuk azt a gyakorlatot, hogy új épületeket csak szabad területekre építünk és így újabb és újabb mezőgazdasági földet foglalunk le építkezési célokra. Amint erre Cervinka képviselő elvtárs ls felhívta a figyelmet, a helyzet főleg azért bonyolult, mert nem tudjuk mindig kihasználni az építésre alkalmas telket a beépített területeken Egyrészt a bontásra nincsenek eszközök, másrészt a bontás még használható lakások elvesztését jelenti. A tulajdonképpeni megoldást e tekintetben semmilyen általános érvényű utasítással nem határozhatjuk meg azért, mert minden lakónegyed problémáját a helyi adottságok, a területi terv, a gazdasági építő-művészeti és műszaki elgondolások rendszerének figyelembevételével kell a lehető legjobban megoldani Természetesen minden esetben szigorúan őrködnünk kell a termőföld fölött, nem szabad megengednünk indokolatlan elfoglalását. A kormány egyébként ezzel kapcsolatban újabb intézkedéseket készít elő. A közeljövőben előterjesztjük önöknek az erre vonatkozó törvényjavaslatokat. Fleyberk képviselő elvtárs a beruházó és a tervező. Illetve a szállító közötti bonyolult kapcsolatokkal foglalkozott. Javasolta, hogy erősítsük meg a beruházó helyzetét. Megmondhatom, hogy a Beruházási Építkezések Állami Bizottsága már jóváhagyott néhány intézkedést e problémák megoldására. Ezek az intézkedések mindenekelőtt az építkezések előkészítését és a tervezők, illetve a szállítók premizálását érintik. A beruházási építkezés problémáinak teljes megoldása azonban a népgazdaság tervszerű Irányításának megjavítását célzó alapelvek részét fogja képezni. Már hosszabb ideje fogyatékosságok mutatkoznak az alapvető fontosságú harisnyafélék és néhány cipőfajta piaci ellátásában. Tudjuk, hogy ez úgy van, ahogy Jirásková képviselő elvtársnő mondotta. A kormány igyekszik javítani a helyzeten. Abban a kormányhatározatban, amely az 1965. évre vonatkozó népgazdaságfejlesztési terv kidolgozásának irányelveit tartalmazza, szó van arról is, hogy a közszükségleti iparnak és a külkereskedelemnek maximálisan biztosítania kell a piac ellátását. Mégpedig olyannyira, hogy 2,5 millió pár cipővel és ugyanennyi harisnyával és zoknival kerüljön több az üzletekbe. Az 1965. évi terv előkészítésének mai fokán az említett cipőmennyiséget már csaknem teljes egészében biztosították. A kormány utasítást adott arra vonatkozólag is, hogy növeljék a kötőgépek gyártását, illetve behozatalát s így bővítsék kötöttárut gyártó textiliparunk kapacitását. FONTOS FELADATUNK A MEZŐGAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE A kormánynyilatkozattal kapcsolatos vita érintette a mezőgazdaság továbbfejlesztésének néhány további fontos kérdését. Sopr és SpáCll képviselő elvtársak azt javasolták, hogy a járásokban a meglevő építkezési szervezetek egy részéből szakosított mezőgazdasági építővállalatok létesüljenek, amelyek teljes felelősséget viselnének a mezőgazdasági beruházási építkezésekért. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági építkezéseket végző üzemeket szilárdítani és szakosítani kell. Mindeddig azonban eltérőek a nézetek azzal kapcsolatban, milyen szervezeti formát válasszunk, hogy a legcélszerűbben használjuk fel a rendelkezésünkre álló eszközöket. Emellett nemcsak a jelenlegi állapotot és szükségletet kell mérlegelnünk, hanem tekintetbe kell vennünk a jövő fejlődést is, hogy a mezőgazdasági épületek — jellegüket tekintve — egyre jobban megközelítsék az ipari építkezéseket. E kérdéseket tüzetesen megvizsgálja és foglalkozik velük a két illetékes minisztérium: a Földművelésügyi és az Építésügyi Minisztérium, hogy az illetékes szervek helyes döntést hozhassanak. Elég tapasztalatunk van arról, hogy a meg nem fontolt szervezeti felépítés gyakran hosszú időn át kedvezőtlenül befolyásolta a termelési folyamatot és a gazdasági eredményeket. Most e kérdés megoldásán Pillér miniszterelnök-helyettes elvtárs vezetésével dolgoznak. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok munkamódszereivel állandóan foglalkozni kell, s az igazgatóságok munkáját aszerint kell értékelni, milyen gazdasági eredményeket érnek el a szövetkezetek. Az idén bevezettük a mezőgazdasági termelés tervezésének új módszerét, amellyel nemcsak az adminisztrációs munkákat akarjuk csökkenteni, hanem elsősorban fokozni szeretnénk a mezőgazdasági üzemek kezdeményezését a termelési tervek összeállításában. A vitában szó volt arról is, hogy szüntelenül kölcsönös bizalmon alapuló jó kapcsolat kialakítására kell törekedni a mezőgazdasági üzemek s a felvásárlási szervezetek dolgozói között. Ennek a kölcsönös bizalomnak az egymás iránti kötelességek pontos teljesítésére kell épülnie. Ehhez a jogi feltételeket a mezőgazdasági termékfelvásárlás ez év Július 1-től érvényes új fő feltételeinek meghatározása teremtette meg. Most az a fontos, hogy a szövetkezetek teljes mértékben éljenek jogaikkal, s ha például vita támad a szállított tej zslradéktartalma felől, ragaszkodjanak ahhoz, hogy a tejet pártatlan Intézetben vizsgálják felül. A Mezőgazdasági Minisztérium rövidesen javaslatot terjeszt elő a Mezőgazdasági Központi Ellenőrző és Kísérleti Intézet tevékenységének elmélyítésére, hogy az intézet és annak fiókszervezetei az állattenyésztési termelés szakaszán Is maradéktalanul elláthassák az állami felülvizsgáló szerv feladatát. AZ ISKOLA ÉS AZ ÉLET SZOROS KAPCSOLATA NAPIRENDI KÉRDÉS A vitában foglalkoztak a CSKP Központi Bizottságának az iskola és az élet szoros kapcsolatáról hozott határozata gyakorlati megvalósításával is. E kérdéseket megtárgyalta az Iskola és Kulturális Ügyek Minisztériuma által nemrégen megrendezett konferencia. Az ifjúság nevelésének és az iskolarendszer továbbfejlesztésének bonyolult társadalmi problémáit megvitatja a CSKP Központi Bizottságának legközelebbi plenáris ülése is. Az Iskola és Kulturális Ügyek Minisztériuma jelenleg a tanulók termelőmunkájának problémáival foglalkozik. Látható, hogy az iskolák felszerelése és egyes üzemek gazdasági helyezete nem teszi lehetővé megfelelő munkahelyek biztosítását a közép- és főiskolai tanulók számára. Igaz, a tanulók termelési gyakorlati munkája sokkal magasabb színvonalat érne el, ha az üzemek következetesen és felelősségteljesen teljesítenék az e kérdésre vonatkozó határozatokat és intézkedéseket. A főiskolákon a hallgatók oktatásának általános koncepcióját és a főiskolák végzettjeinek küldetését tekintetbe véve a termelőmunka megszüntetését mérlegelik s e helyett a felsőbb évfolyamokban szakmai gyakorlatot vezetnének be. A RÉSZLETKÉRDÉSEK MEGOLDÁSÁVAL IS TÖRŐDÜNK Most pedig szeretnék néhány tényt említeni a részletkérdésekkel kapcsolatban. Cervinka képviselő elvtárs Gottwaldov fűtési problémáiról beszélt. A kormányt ezzel kapcsolatban tájékoztatták, hogy a szakágazatok eddigi tárgyalásai megteremtik e kérdés sikeres megoldásának feltételeit, A legközelebbi időszakban, az 1964— 1967 közötti években, a hőszállítás fokozását a téli időszakban a gottwaldovi Svit vállalat hőerőművében a villanyáram-termelés korlátozásával oldják meg. Jirásková képviselő elvtársnő jogosan bírálta a bitumen-kocsiutak rossz minőségét. Ezzel kapcsolatban közlöm, hogy ez év október 1-től érvénybe lép az új csehszlovák állami norma, amely szerint csökkentik a parafin százalékát a bitumenben. Ezáltal megoldódik a bitumen rossz minősége. A bitumen meghatározott minőségének betartását úgy biztosítják, hogy a bitument gyártó vegyipari vállalatokban 1964. október 1-től a bttument az átvételnél az útépítési dolgozók bizottsága ellenőrzi. » • * Elvtársak, összefoglaló tájékozta* tást adtunk önöknek azokról az intézkedésekről, amelyeket a Nemzetgyűlés előző plenáris ülésén a kormány* nyilatkozattal kapcsolatos vitában elhangzott indítványok és bírálat alap* ján tettünk. E tájékoztatásban vála« szóltunk az összes lényeges kérdésre. Egyes további részletkérdéseket, amelyeknek megoldása teljesen a gazdasági és helyi szervek jogkörébe tartozik, e szervek fogják elintézni s a kormány figyelemmel kíséri intézkedéseiket. Elvtársak. A CSKP XII. kongresszusa irányvonalának további megvalósítása érdekében a CSKP Központi Bizottsága elnökségének és a kormánynak ez év szeptember 14-1 tanácskozásán kitűztük a CSKP Központi Bizottsága és a kormány munkaprogramját, amely a gazdasági és a politikai kérdések megoldására irányul. Meggyőződésünk, hogy a Nemzetgyűlés ellenőrző szerepének szélesebb körű érvényesítése a társadalmi érdekek konkrét teljesítése érdekében fontos segítséget nyújt majd a kormánynak e munkaprogram megvalósításában. A bratislavai Postaszerelési Vállalat dolgozói e napokban próbálták ki a fagyott földet kiemelő lánctalpas földkotrógép mintadarabját. E célra kiselejte zett harckocsit használtak fel, amelyre kát fogasszélű merítőkanalat szereltek. A géppel egy óra alatt 20 méter hosszú 330 cm széles és 80 cm mély árkot ásnak. A gép 14 dolgozó munkáját pótolja. (A. Prakeš - CTK felv.) 19», szeptember 25. * 5 ÜJ SZQ