Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-20 / 262. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesül jetele! SZLQVAKIA KONHUHISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. szeptember 20. vasárnap • 30 fillér • XVII. évf., 262. sz. Csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra (ČTK) — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának meghívására a legközelebbi napokban Magyarorszagra látogat Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának küldöttsége. A küldöttséget Antonín Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezeti. Iskola és társadalom Az iskola és az élet kapcsolata — állandó napirendi kérdés. Szerepét, jelentőségét nem győzzük eléggé hangsúlyozni. Ez a gondolat indította a mostani új tanévet is, s ez kerül előtérbe, midőn az iskolák pártszervezeteinek évzáró taggyűléseiről szólumk. Iskola és társadalom — ezt megnyugvással mondhatjuk — sohasem állt olyan közel egymáshoz, mint éppen ma. Egész iskolarendszerünk lényegbe vágó átalakulása a társadalmi célkitűzésekhez igazodik. Ezért túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az oktató-nevelő munka hatóköre túlnő az isikola falain, kiterjed szinte az egész társadalmi életre. Ezt a tényt tudomásul venni s a mindennapi munka sodrásában a legjobb lehetőségek szerint segíteni — nemcsak igény, hanem emberi kötelesség is. Az isikola emberformáló műhelyében a szocialista és a kommunista társadalom építőit nevelik, vértežlk fel tudással, politikai és erikölcsi világnézettel, magatartással a pedagógusok. S hogy ez a munka sikerrel járjon, ahhoz a társadalmi összefogás mellett arra is szükség van, hogy a kommunisták példamutatása a feladatok teljesítésére mozgósítsa a pedagógus-kollektíváikat. S erről a kérdésről az évzáró gyűléseken ugyancsak sóik szó esik. Az iskola tekintélyét éppúgy, mint a pedagógus rangját ma már nem a szólamok és a nagy szavaik, hanem a végzett munka minősége és mennyisége méri. A társadalmi haladás ugyanis elképzelhetetlen az emberek műveltségének szüntelen növekedése, s ennek kapcsán a tudományos-műszaki haladás nélkül, melynek ikútforrása, alapja éppen az isikola. S ha ennek kapcsán a taggyűléseken egyre több szó esik majd a színvonalról, a kommunisták felelősségéről, ez csak íkiemeli, aláhúzza a társadalmi célokkal való azonosulás tényét. Az új utak keresése csakis úgy lehetséges, ha a bátor kezdeményezés, az elképzelések őszinte feltárása a végzett munka pártos, elfogulatlan értélkelésével párosul. Ha nemcsak egyeš tanítók és iskolák, hanem az összes tanítói közösségek egy emberként valljáik magukénak a szocialista iskolával szemben támasztott követelményeket. Annál is inkább, mivel az ifjúság kommunista nevelésének magasabb színvonaláért, a több tudásért vívott harc pártunk XII. kongresszusa határozatánaik teljesítését jelenti. S ez csaik akkor járhat sikerrel, csak úgy bíztathat további eredménnyel, ha az öntetszelgés és önelégedettség helyett a végzett munka bíráló elemzése teremti meg a jövőbeli feladatok kedvező feltételeit. A bírálat indokoltságára, a kritikai szempontok szükségességére annál is inkább figyelmeztetni kell, mivel iskolai vonalon jócskán akadnak még olyanok, akik az iskola munkáját érintő őszinte bírálatot személyes sértésnek veszik, s „tekintély-elvektől" vezet-: tetve elutasítói az őszinte szónak". Mondani sem kell, hogy ezek a módszerek idegenek pártunk lenini munkastílusától, s rendelt sorsúik, hogy a maradiságnak ezen a formáján mindenütt túllépjenek. A CSKP Központi Bizottsága út-, mutatása szerint az alapszervezeteknek abból kell kiindulniok, hogy bírálóan elemzik, hogyan teljesítették a párt Központi Bizottságának a határozatát az ifjúság oktatását — nevelését illetően, s mennyiben tetteik eleget az ideológiai plénum határozatainak. A kommunista nevelésről rendezett országos kpnferencia éppúgy, mint az azt megelőző dokumentumok rámutattak a lényegre, az élettel való szoros kapcsolat (követelményére, az új módszerek keresésének szükségességére. Törekvésünk lényege tehát, hogy az iskolai oktató-nevelő munkát tartalmilag gazdagabbá tegyük. Az előtérbe Ikerült nevelő jellegű tanítás — a tantárgyak ismeretközlő jellege mellett a nevelői célkitűzések realizálása — ezt az utat jelenti. S hogy az ifjúságra gyakorolt hatás az eddiginél jelentősebb legyen, ez úgy érhető el, ha mindennemű alakiságtól mentesítjük az iskolák munkáját. Az iskolák fontos küldetése az Ifjúság kommunista meggyőződésének a kialakítása. S ez nemcsak a polgári neveléstan feladata! Minden tantárgy alkalmas arra, hogy ezt a célkitűzést segítse: Csak a pedagógusokon múlik, hogy obulusaikkal hozzájáruljanak ehhez. E helyütt csak hangsú-: lyozni tudjuk: a világnézet forrná-: lásában a tananyag, az életfelfo-: gás alakításában pedig a pedagógus emberi magatartása játssza a döntő szerepet. Ezek a kérdések, az ifjúság nevelését érintő törekvések eddig is gyakori napirendi pontot képez-: tek, s ez a jövőben sem lesz másképp. Az évzáró taggyűléseket követően szülők és a védnökség! üzemek nyilvános gyűléseken tárgyalják meg ezt a kérdést. Ezért nagymértékben az évzáró'taggyűléseken is múlik, hogy az iskolák nevelési tervét milyen körültekintően állítják össze. A társadalmi gondoskodás tényét húzza alá ugyanakkor az is, hogy az ifjúság nevelésének kérdésével a közeljövőben a párt Központi Bizottsága foglalkozik. Az ügyet segíti, ha a problémákról szólva a pártszervezetek nem feledkeznek meg a vezetés színvonaláról sem. A XII. kongreszszus ezt a kérdést nyomatékosan hangsúlyozta, fontossága azonban az iskolák életében nem mindig került kellő súllyal előtérbe. A vezetés színvonalától ugyanis nagy mértékben függ az oktató-nevelő munka eredményessége, s továbbá az is, milyen a nevelőtestületek eszmei-politikai-pedagógiai egysége, az iskola, a tömegszervezetek és a társadalmi erők egybeforrottsága. Vannak még olyan helyek, ahol a vezetés színvonalú(Folytatás a 2. oldalon) A bratislavai Villanyszerelő Üzemben lán Ruman műhelye a jelszabadulás 20. évfordulójának műhelye címért versenyez. Az árutermelés tervét átlag 101 százalékra, az óratermelékenység tervét 100,5 százalékra teljesíti, s a termékek kiváló minősége mellett a termelési idő lerövidítésére törekszik. Képünkön Cédula elvtárs csapata (első jobboldalt

j a villamos-elosztókészülék terve felett. ' (V. .Pŕibyl — ČTK felvétele.) A népgazdaság idei fejlődésének eredményei A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának ülése (ČTK) — A kormány megtárgyalta a népgazdaság ez év első nyolc hónapja alatti fejlődésének eredményeit, a CSKP KB januári ülésén hozott határozatok teljesítésének ellenőrzésével s a Nemzetgyűlésben elhangzott kormánynyilatkozatból adódó feladatok biztosításával összefüggésben. Az állami terv feladatainak teljesítéséhez és túlszárnyalásához a múlt időszakban jelentősen hozzájárultak azok az aktív intézkedések, amelyeket a népgazdaság valamennyi szakaszán, s az irányítás valamennyi fokán a CSKP K13 januári plénuma határozatainak teljesítése érdekében dolgoztak ki. A nyári hónapokban a pártszervezetek vezetésével a dolgozók széles körű részvételével megvalósított ellenőrzés kimutatta, hogy az aktív intézkedések hozzájárultak a termelési feladatok teljesítéséhez, a termelés és a népgazdaság szükségleteinek jobb összehangolásához. A termelés mennyiségi feladatainak túlszárnyalása megmutatkozik a munkatermelékenység újabb növekedésében és az önköltség bizonyos csökkentésében is. A gazdasági fejlődés intenzitásának növelése azonban még mindig nem nyilvánul meg olyan erősen, ahogy ezt a műszaki színvonal, a minőség javítása s az anyagfogyasztás csökkentésének szükségessége megkövetelné. Az eddigi fejlődés alapján várható, hogy az évi tervfeladatokat teljesítik, s több irányban túl is szárnyalják. Erre irányulnak azok az új intézkedések is, amelyekkel a vállalatok és üzemek aktív intézkedéseinek tervét kiegészítették. Emellett a legfőbb figyelmet a beruházási építkezésre kell összpontosítani, és biztosítani kell az új termelőhelyek üzembe helyezését, amelyeknek termelésére már a jövő évben számítunk. A mezőgazdaság termelési feladatainak teljesítésére egyes területeken kedvezőtlen hatást gyakorolt a szárazság, ezért még nagyobb mértékben törekedni kell a veszteségmentes betakarításra, a termelési tartalékok kihasználására, a munka társadalmi termelékenységének növelésére, gazdaságosságra a termelési fogyasztásban, s a kiviteli szállítmányok teljesítésében elért általában kedvező eredmények fenntartására és bővítésére. A kormány továbbá megtárgyalta az ez év júniusi kormánynyilatkozatban kitűzött feladatok teljesítésének helyzetét. 20 ÉVVEL EZELŐTT ELSŐKÉNT SZABADULT FEL Tipikus hegyvidéki község Kalinnv. A Kárpátok nyúlványai alatt, a csehszlováklengyel határtól egy „kőhajításnyira", csobogó hegyipalak mentén fekszik, csaknem két kilométeres lioszszúságban. Nevét nem jegyezték fel a történelem betűvetői. Iskolás gyermekein tankönyve is így emlékezik a felszabadító harcok kezdetére: „1944. október 6-án, a duklai hágó körzetében nehéz harcok után lépték át a határt a szovjet hadsereg egységei és az első csehszlovák hadtest alakulatai s felszabadították csehszlovák területen az első községet, Vyšný Komárníkot." A kalinoví harcok szemtanúi, a helyi krónikások másként tudják... 1944 szeptember közepén ugyanúgy búcsúzott a nyár, mint az idén. Igaz, annak idején nem volt alkalmas az idő a köntösét változtató természet szépségeiben gyönyörködni A faluban csukaszürke és fekete egyenruhás német katonák hemzsegtek. Egyre több érkezett belőlük Medzilaborce irányából, de főleg északról, Lengyelország felől, gépfegyverek, ágyúk, — s amitől a fasiszták legjobban féltek — a „katyusák" egyre fokozódó zenéje kíséretében. A „menetgyorsító" zenét a Vendenyin tábornok irányítása alatt álló, megerősített 3. szovjet hegyivadász-hadtest egységei szolgáltatták, melyeknek az volt a feladatuk: minél előbb áttörni Szlovákia területére. Állandóan erősödött a csatazaj, a fegyverek ropogása, de akkor még Kalinov lakói sem sejtették, hogy olyan közel van a sóvárogva óhajtott felszabadulás napja. Szeptember 20-án este, a községet környező dombokat, emelkedéseket elfoglalták a németek és eszeveszetten tüzeltek a lengyel határ irányába. A másik oldalról alább hagyott a fegyverek ropogása s a kalinoviak csüggedése csak fokozódott, amikor másnap reggel fegyverekkel, lapátokkal, csákányokkal felszerelt németek özönlöttek a faluba. Félő volt, a németek beássák magukat és vége a várva várt napnak. Arról senki sem tudott a faluban, hogy szeptember 20-án este, kevéssel 9 óra előtt a 897-es szevasztopoli ezred első lövész-százada átlépte a határt és elfoglalta a községtől északra fekvő „Bába-hegyet". Futótűzként terjedt a német parancsnokság telefonközpontjából kiszivárgott hír a faluban: „A németek viszavonulásra készülnek ..." Valóban, mint süllyedő hajóról a patkányok, menekültek a német osztagok. Egyszerre hihetetlennek tűnt a hírverés, inert a kifulladt német katonák újból a természetes államhatárt képező hegyek felé vonultak, szuronyos, géppisztolyokkal fenyegetőző tábori csendőröktől kísérve. De amikor az ellenkező oldalról is felzúgtak a fegyverek, a tábori csendőrök fenyegetőzése is hiábavalóvá vált. A katonákal együtt versenyt futottak, ele ellenkező irányba... Rövid idő múlva elérkezett a régen óhajtott pillanat. Kalinov felvégén felbukkant a szovjet előőrs első katonája, majd a többi. — Szép szál legények voltak — emlékezik Michal Dicke elvtárs, a falu egyik tőzsgyökeres lakója. — Ürömünkben, meglepetésünk közepette hirtelen azt sem tudtuk, hogyan fogadjuk őket... Amíg tartott a tejből, azzal oltották szomjukat, aztán már csak vízzel folytatódott a vendéglátás... Hogyan kerültek a faluba Koldu bov tábornok katonái a sűrű erdőkön át, azt Vaszil Kasuba tudja legjobban. — Jó néhány napja bújdostunk a közeli erdőkben. Az egyik reggel szovjet előőrsökkel találkoztunk. Olyan emberre volt szükségük, aki ismeri az utakat és a járatlan bozótokat a kalinoví erdőkben. Egyszóval, aki legrövidebb úton levezetné őket a faluba... Már gyermekkoromban sokat barangoltam ezen a vidéken, így nem okozott különösebb gondot a kérés teljesítése... A „Bába-hegy" sűrűn benőtt terület, helyenként akár az őserdő. Vaszil Kasubának és két társának mégis sikerült utat találniuk nemcsak az előőrsök, hanem Koldubov tábornok minden katonája számára. Méghozzá olyan helyen, ahonnan a németek legkevésbé várták a bevonulókat. A felszabadulás öröme határtalan volt Kalinovban. Sajnos, a végleges szabadságra még várni kellett. A németek egy talpalatnyi földet sem engedtek át olcsón. Miután a szovjet katonák bevonultak a községbe, a németek a Kalinovtól délre nyúló hegyláncokról számtalan támadást intéztek ellenük. Ágyúkkal, aknavetőkkel lőtték a községet. De Kalinovot nem tudták visszahódítani, csak rommálőni ... Húsz évvel ezelőtt ilyen heves harcok árán kezdett kibontakozni felszabadulásunk. Vedenyin tábornok, — aki ma a Kreml parancsnoka — feljegyzéseiben szintén, mint a Nagy Honvédő Háború egyik legnehezebb csatájára emlékezik a Dukla-környéki harcikra Kalinov ezeknek a harcoknak folytán, hazánk első felszabadított községeként került a történelembe. S habár hivatalosan Vvšný Komárníknak ítélték az „elsőséget", a kalinoviak nem féltékenykedhetnek. Ugyanis, szeptember 20-ánéppen Kalinovban kezdúúnek a hazánk felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségei. Ezen a napon ünnepelheti a romokra épült, új arcú Kalinov Is 20. születésnapját. KULIK GELLÉRT