Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-02 / 244. szám, szerda

Barangolás Betléren—félhomályban Szemet gyönyörködtető park sétányán jutottunk el Kelet-Szlovákia egyik Idegenforgalmi és turista gócpontjához, a gazdag történelmi múlttal rendelkező betléri vadászkastélyhoz. Hétköznap volt. Krasznahorka felől sötét esőfellegeket kergetett a szél, mégis népes csoport időzött már a kastély előcsarnokában. Az Andrássy grófok volt vadászkastélya — ma műemlék — most is olyan állapotban van, mint amikor utolső tulajdonosa örökre elhagyta. Tudták, jól tudták egykori lakói, miért építették pont ide. A közeli murányi fennsík végeláthatatlan erdőségei gazdag vadászterületet, a hegyekből alázuhanó patakok dús halászzsákmányt ígértek és a fáma szerint a környéken élő érték, de így egymás mellett mondanivalójuk, szétszaggatottságuk bizony idegesítően hat. A kor, az irányzatok, a téma, a színek zűrzavara ... Végül is minél beljebb kerülünk a kastélyba, annál gyérebben szűrődik termeibe a nappali fény. Orrá válik a félhomány, fárasztóbb a nézelődés, egyre kevesebb emlék és ismeret marad meg a látogatóban. MüüÉ I - - pil pl s§l Pil i|| i i ' i m^MÉMmmmMmlmMSKmMB. csinos „fehérnépet" sem vetették meg a kastély urai. Pedig hát ezek ereiben nem kék vér csörgedezett... Valóban nem sok változott meg Itt az évek folyamán. Talán csak annyi, hogy ma már nem grófok és hercegek hintői előtt nyílnak meg a kastély remekbe szabott kapui, a szalonokban és kártyatermekben nem a hierarchia ül tivornyákat, hanem mindenki számára egyaránt hozzáférhető az egész kastély, a gondosan ápolt park, a szobákban szinte roskadásig felhalmozott és különc ízlésről tanúskodó rengeteg értékes kép, bútor, szobor, vadásztrőfea, nemes porcelán és egyéb műemlékek. Sokat, nagyon sokat lehetne mesélni minden egyes itt látható tárgyról. Szinte hihetetlenül sok van — korra, összhangra, ízlésre való tekintet nélkül..., meg is lepődtem, hogy Idegenvezetőnk csaknem valamennyiről tud egyet-mást mondani, ismeri éredetét, mesterét, azt sem felejti rendre elmondani, melyik Andrássy szerezte, mikor és honnan ... Egymás után haladunk el a számtalan ős és ivadék — többnyire a giccs fogalmát kimerítő — portréi előtt, érdeklődéssel szemléljük a névtelen flamand, német és olasz mesterek alkotásait, néhány percig elidőzünk a kastély első számú látnivalója: Grandjean belga mester Londonban aranyérmet nyert „Vihar a pusztán" című hatalmas méretű festménye előtt. Ízelítőt nyerünk Madarász, Mészöly, Benczúr Gyula, Deák-Ébner Lajos, id. Markő Károly művészetéből. Külön-külön mindegyik értékes alkotás, múzeális — Most Anton Werner német festőművész híres „Berlini kongresszus" című festményének másolata előtt állunk. A történelmi hűséggel ábrázolt férfiakban: Bismarckot — „a vaskancellárt", az orosz Suvalovot, kastélyunk volt urát '— az Osztrák—Magyar Monarchiát képviselő Andrássy Gyulát, a török Caratheadory pasát, az angolok külügyminiszterét, Lord Beaconsfieldet ismerhetik fel, magyarázza nagy buzgalommal idegenvezetőnk az emlékezetes 1879. év nevezetes eseményét megörökítő vászon látnivalóját. Egy mellettem nézelődő egri tanárember ugyanakkor találó észrevétellel fűszerezi cicerónénk szavait: „Igen, igen, emlékszem, többek között akkor is éppen Ciprus sorsáról döntöttek a „nagyok", sokat olvastam a festményről, mindig kíváncsi voltam rá, csak kár, hogy itt a félhomályban már alig látni belőle valamit. Nem lehetne villanyt gyújtani?" Sajnos, nem lehet. Baj van a vezetékkel, jócskán elavult már, a termek többségében kikezdte az idő vasfoga. Nem kötelessége az illetékeseknek minél előbb intézkedni? Hiszen az év elejétől eddig már több mint 160 000 látogató gyönyörködhetett Gömör szépségeiben és aligha akadt közülük olyasvalaki, aki nem érintette volna Betlért. És bizony az itt nyújtott szolgáltatásokkal csöppet sem lehettek elégedettek. Nem jó fényt vetnek az idegenforgalom fejlesztésére törekvő intézkedések teljesítésére. Emléktárgyak? Nincsenek! Reprodukciók, képeslapok a kastélyban látható festményekről vagy egyéb nevezetességekről? Nincsenek! Egy barátságos kerthelyiség, cukrászda? Nincs! Egy korsó sör, pohár limonádé, vagy fekete kávé? Sajnos, az sincs! Kár! Hiszen ezek mind olyan fogyatékosságok, amelyeket egy kis körültekintéssel, jobb szervezéssel könnyen és közmegelégedésre meg lebet oldani. Csak minél előbb hozzá kell fogni! TÄNZER IVAN Nevelésből elégtelen §

A vádlottak padján három fiú ül megszeppent tekintettel, nyugtalanul. Látványukra meghökken az ember, annyira nem Illenek erre a heiyre, olyan „igazán rendes" fiúknak néznek ki lányosan sima arcukkal, gondosan megfésült kamaszfejiikkel, szolid, igen tiszta ruhájukkal. Nemrég kapták csak meg a személyazonossági igazolványt annak jeléül, hogy „hivatalosan" átlépték azt a korhatárt, amikor már törvény előtt felelősek tetteikért. Két barátjuk, akik néhány héttel később jöttek világra, éppen ennek a pár napnak köszönhetik, hogy azért, amit május elején öten közösen elkövettek, nem ülnek ebben a komolyságot, íélelmet keltő bírósági teremben. A kritikus májusi napon ugyanis hárman már néhány napja Í5 évesek voltak, ketten még nem. Mögöttük három komor tekintetű munkásember: a delikvensek apái. Arckifejezésük szégyenkezést, zavart, megdöbbenést, aggodalmat, szomorúságot tükröz. Rajtuk kívül csak az utolsó padsorban az újságíró ül, aki a tanácselnök külön engedélyével tartózkodik a tárgyalótermében, az ügy jellege miatt ugyanis a nyilvánosság kizárásával folyik a tárgyalás. A vád: erőszakolásl kísérlet. A fiúk hirtelen fogant kamaszos ötletből meg akartak erőszakolni egy falujukbeli 13 éves kislányt, amikor azonban a közeli kertben egy kutya ugatni kezdett és meghallották a kutya gazdájának hangját is, megijedtek és elszaladtak. Súlyos, elítélendő bűncselekmény. A bíróság egyenként 16 havi szabadságvesztésre ítélte őket, ennek végrehajtását azonban három évi próbaidőre felfüggesztette, mivel úgy vélte, hogy a büntetés így is teljesíteni fogja nevelő hatását. A tanácselnök az ítélethozatal előtt vé'Ierü'ényt kér az apáktól is. Ketten csaknem ugyanazt mondják: nem értik, hogyan történhetett meg ez az elítélendő dolog, becsületesen, tisztességes családi környezetben nevelik gyermeküket, a fiúk meg is kapták a magukét és ígérik, hogy magaviseletüket még szigorúbban figyelemmel fogják követni. A harmadik apa másképpen beszélt és nem tetszett nekem, amit mondott. Dicsérte a fiát, milyen jól nevelt, példás magaviseletű gyerek, csakis a barátai a hibásak az egészért. A tárgyalási szünetben megtudtam: közéleti funkciót tölt be és megkísérelte „elintézni", hogy az ügy ne kerüljön a bíróság elé. Nem vonom kétségbe, hogy fiából derék, becsületes embert akar nevelni — de ezúttal kétszer is elégtelenre vizsgázott gyermeknevelésből! (K. Gy.) POR BERTALAN 1880—1964 PÓR BERTALAN festőművész, nyugalmazott főiskolai tanár, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Népköztársaság kétszeres Kossuth-díjas és Kiváló Művésze 1964. augusztus 29-én, 84 éves korában elhunyt. Pór Bertalan közel áll hozzánk egyrészt születésénél — szlovákiai származású —, másrészt művészeténél fogva. A Tanácsköztársaság bukása után ugyanis hosszú évekig élt Szlovákiában, s művészete, forradalmi plakátjai nálunk is ismertek. 1918 óta vett részt a munkásmozgalomban, számtalan jelét adta harcos, kommunista következetességének csakúgy, mint emberséges segítő készségének. Szlovákiai emigrációját követően évek múltán Moszkvába is eljutott. Végül Párizs egyik elővárosában telepedett meg, ahol „visszaálmodva a szlovákiai hegyek jeleneteit — ahogy Murányi Kovács Endre írja róla —, forradalmi lendülettel jelképes erejűvé, az elnyomó fasiszta erőszakkal szembeszegülő ember kifejezőjévé emelte rajzait, festményeit". 1927ben tagja lesz a Francia Kommunista Pártnak, s aktívan részt vesz a demokratikus emigráció fasiszta ellenes küzdelmeiben. A náci megszállás idején, 60 éves korában a fasiszta börtönöket is megjárta. Majdnem három évtizedes emigráció után 1948-ban tért vissza Magyarországra, hogy a kommunista művészek sorában és a munkásosztály vezette nép oldalán, a szocializmus szolgálatába állítsa tudását, erejét. Staudt Mihály festőművész személyes kapcsolatban állt a modern magyar művészet egyik legnagyobb mesterével, s így emlékezik rá: MINKET SZLOVÁKIÁI festőket is érint a szomorú hír. Jómagam is a húszas és harmincas éveket idézem, amikor itt élt közöttünk Szlovákiában. Az idősebb festőnemzedék szívesen emlékezik rá. Megismerhettük meleg, jóindulatú barátságát, társunk és barátunk lett. Egyenes, szigorú jellemével megnyert mindenkit, különösen minket, fiatal művészeket, akik akkor körülvettük őt. Harcos múltú ember volt. A magyar munkásmozgalom és a forradalmi utat járó festők kimagasló alakja volt. Műveit Európa legnagyobb városaiban ismerték, kiállított Budapesten, Prágában, Bratislavában, Moszkvában, Bécsben, Berlinben, Párizsban. Ez utóbbi sok éven át második otthona volt. DOLGOZOTT, KÜZDÖTT, harcolt. Nagy energiáját nem törte meg sem a hosszú emigráció, sem a háborúk. Friss energiával folytatta a harcot a felszabadulásért, a szabadságért. A sors megengedte neki, hogy megérje azt, amiért harcolt. 20 éven át alkotott még fiatalos lendülettel, nem lankadó energiával. Én személyesen 1932-ben kerültem vele kapcsolatba Gwerk Ödön festőművész által. Zólyomban, Szliácson szinte naponta találkoztunk. 1937-ben párizsi emigrációja alatt is találkoztunk. Nála ismerkedtem meg Bölöni Györggyel és az őket körülvevő magyar művészekkel és írókkal. Az ö társaságában találkoztam Bölöninével, Ady oly sokszor emlegetett Itókájával. Együtt jártuk a várost s felidéztük a költő szavait: Párizsban járt az ősz, Párizs az én Bakonyom. Zólyom vidékét nagyon szerette. Rövid pipával szájában, vászonnal a hóna alatt járta az ösvényeket s kereste a motívumokat, melyeket annyiszor megörökített. Felesége orvos volt a szliácsi szanatóriumban és méltó élettársa művész-férjének. Aztán ismét jött a háború. Üjből csak Nyugatra ment. Párizsban keresett ismét menedéket s csak a felszabadulás után kerülhetett vissza hazájába. Bár egészségét megviselte az emigráció, teljes lendülettel vetette magát bele az újjáépítésbe. Most már szabadon, akadály nélkül dolgozhatott. Nem volt év, hogy ne vett volna részt kiállításokon, nevével mindenütt találkozhattunk. EZÉRT ÉRINTETT minket annyira most a szomorú hír, hogy távozott sorainkból. Ifjú szelleme, munkalendülete pedig még sok-sok értékes alkotással gazdagíthatta volna művészetünket. Arthur Miller új darabot ír Csaknem kilenc esztendő telt el Arthur Miller Pillantás a hídról című és legutóbbi Bukás után című drámái között. A Bukás után c. darabot ez év januárjában mutatták be New Yorkban. Ez év novemberére a New York-i Lincoln Center színház újabb Miller bemutatót ígér. Az új színmű címe: Incidens Vichyben. A darabról egyelőre csak annyi ismeretes, hogy egyetlen egy női szereplője sincsen. Űgy látszik, hogy a jövőre 50. évét betöltő író új alkotásokban gazdag időszakát éli. Nemrégiben egy újsághír a prágai Munkahigiénia Kutató Intézetének átszervezéséről értesített. Az átszervezés körülményeiről, melyet világviszonylatban is mérföldes léptekkel előrehaladó orvostudományunk mai magas színvonala tesz indokolttá, MUDr. Pavol Macúch elvtárs, az egészségügyi miniszter első helyettese az alábbiakban tájékoztatja az Üj Sző olvasóit. A Munkahigiénia és a Foglalkozási Betegségek Kísérleti Intézetéből 1965 január elsejével két, ma már önállónak tekinthető tudományággal foglalkozó munkahely kiválásával két új intézet létesül. Az egyik feladata a radioizotópok célszerű felhasználásának tanulmányozása és fejlesztése az orvostudományban, a másiké a ionizáló sugárzás káros befolyásainak megakadályozására irányuló kutatómunka lesz. Miért volt szükség erre a nagyszabású újjászervezésre? Az újjászervezést, illetve a fenti munkahelyek kiválását és önálló intézetek létesítését a diagnosztika fejlődése tette indokolttá. A megnövekedett iram arra is kötelez, hogy lépést tartsunk az orvostudomány mai világszínvonalával. A diagnosztika — a betegségek felismerése, gyógyítása és az egészségre káros sugárzás elleni védelem terén már rövidesen a leghathatósabb eredményeket várjuk. Milyen esetekben alkalmazzák a radioizotópokat és milyen eredménnyel? A radioaktív izotópoknak már ma is felmérhetetlen hasznát vesszük a A nukleáris diagnosztikában. Alkalmazásuk nemcsak a legbiztosabb kivizsgálási módszert jelenti, melynek segítségével a legkorábban megállapítható a betegség, de az egészség szempontjából a legveszélytelenebb is, mert a pácienst érő sugárzás sokkal gyengébb, mint a röntgen esetében. Az ember a kozmikus sugárzás folytán bizonyos mértékben a földön is ki van téve a káros behatásoknak, melyek az atomfegyverekkel folytatott kísérletezések következtében még csak fokozódnak. Ezért kell arra törekednünk, hogy a sugárzás mesterséges növekedését szabályozhassuk. Az izotópok hatását elővigyázatosságból természetesen kísérleti állatokon próbáljuk ki. Megfigyeléseink arra is kiterjednek, hogyan kerülnek az izotópok a terhes állatok magzatainak a szervezetébe, milyen hatással vannak a magzatra. Ezekből az észrevételekből következtetéseket szűrünk le a radioizotópos környezetben dolgozó állapotos asszony magzatának viselkedésére vonatkozólag. De más szempontok is érdekelnek bennünket Például az ís. hogyan reagál a vese. az agy és a többi szerv az izotópokra, milyen elváltozásokat idéznek azok elő és a szervezet mely részében tartják magukat a legtovább. Az uránbányák környékét már régen kísérleti területként használjuk fel. Megfigyeléseink ezeken a vidékeken a gyermekek veleszületett testi és lelki hibáira is kiterjednek. A rádium-stronciumnak a szervezetből való kiválasztása, a folyamat meggyorsításának lehetősége szintén kísérleteink fontos részét képezi. Ennek a módszernek a kidolgozása Időszerű feladataink egyike, mellyel egységes eljárás megteremtésére törekszünk egészségügyi intézeteinkben, úgyhogy azokat gyógykezelési és kutatómunkájukban mindenképpen támogathassuk. Mindamellett nem elégszünk meg azzal, amink van. Nem topoghatunk egy helyben és ezért egyre újabb, eddig még ismeretlen módszerek felkutatásával, kísérletezésével is foglalkozunk. Ezen a téren a sikert például érzékenyebb műszerek szerkesztése, rövid félidős izotópok alkalmazása biztosíthatja. Ez azonban már az elektronikus intézet feladatkörébe tartozik, melyről később lesz szó A kísérletezéseket természetesen önállóan folytatjuk. Másokra nem támaszkodunk, ami azonban nem jelenti azt, hogy eredményeinket nem hasonlítjuk össze a külföldiekével. Ellenkezőleg, ha azt jónak látjuk, egyet s mást át is veszünk tőlük. Figyelemmel kísérjük fejlődésüket Az Importált árut, gyógyszereket kipróbáljuk, előzetes vizsgálatnak vetjük alá forgalombahozataluk előtt, nehogy nálunk is előforduljon az olyan botrányos eset, mint amilyet az NSZKban a Contergan gyógyszer okozott. Négy esztendeje annak, hogy mi is tárgyaltunk a Contergan behozatalá ról, de az a klinikai kísérleti és laboratóriumi vizsgálatok során nálunk nem állta meg a helyét. így aztán m m • •• mm anye a jova megkíméltük magunkat a szerencsétlenségtől, a felesleges izgalomtól: a végtagok nélküli gyermekek születésétől. Mit várunk a sugárzás csökkentésétől, illetve megakadályozásától ? Mondottam már, hogy a szervezet egyre jobban ki van téve az ionizáló sugárzásnak. Mert ezek a sugarak nemcsak a világűrből érkeznek hozzánk. Az izotópokkal számos munkakörben közvetlenül is találkozunk. A belőlük kiáradó sugarakkal a geológusok, a meteorológusok, de még a fogyasztási ipar dolgozói is kapcsolatba kerülnek. Milyen alkalmakkor? Például a konzervgyárakban, vagy a mezőgazdaságban a gabona rovartalanítása alkalmával De az orvostudományban dolgozók sem mentesülnek teljesen a sugaraktól, hiszen a betatron vagy a kobaltbomba kezelésekor is érik őket ionizáló sugarak, melyek kihatással vannak a szervezetre. Az újonnan létesítendő intézet legfontosabb feladata annak a megállapítása, milyen hatékony védelemben részesíthető a lakosság a Ionizáló sugárzás káros befolyása! ellen A levegőn kívül az ivóvizet, de még a szennyvizet Is vizsgálat tárgyává kell tenni. Ha az egészségre káros anyagokat tartalmaznak, ártalmatlanná kell tenni azokat. Az intézet további feladata a természetes és mesterséges radioaktivitás mérési módszerei, valamint a radioaktív anyagok sugárzása által veszélyeztetett egyének megfigyelése. Az elhangzottakból, ha jól értettem, az következik tehát, hogy míg az egyik alakulóban levő intézet a radioizotópokkal a megbízható és gyors diagnosztika és gyógykezelés érdekében sugárzást idéz elő, a másik intézet a sugárzás hatásának csökkentésén, ártalmatlanná tételén fáradozik majd. Igen, lényegében ez így igaz. A két intézet munkakörével sok esetben persze kiegészíti egymást. Egy dologban pedig mindenképpen megegyeznek. Céljukban, mely közös: az ember egészsége, életének meghosszabbítása. Mi a küldetése az elektronikuc intézetnek? Az intézetnek körülbelül 1200 kísérleti feladata van. Az egyik például a fiziológiai és biológiai folyamatok szemléltető tanulmányozása érdekében fiziológiai és biológiai modellek kidolgozása. Ezen a téren ma már jő hasznát vesszük a kibernetikának. A számítógépekkel matematikai alapon ls kimutatható, mi megy végbe az ember szervezetében. Korszerű orvosi műszereink segítségével jól megfigyelhetők és Idejében megállapíthatók például a vérkeringésben bekövetkezett változások, melyek Ily módon még csíráinkban elfojthatók. Általában véve intézeteinket a modern technika minél több és korszerűbb eszközével igyekszünk berendezni. Mert a gépek és a műszerek a haladás, a fejlődés biztosítékai az orvostudományban is Nélkülük ma már mihez kezdenének még nagytudású szakembereink, tudósaink is? KARDOS MÁRIA Ú] SZÖ 4 * 1964. szeptember 2.