Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-01 / 243. szám, kedd

Košice új lakónegyedei gyors ütemben épülnek. A házakat előregyártóit elemekből szerelik össze. Ján Kalafa szerelő csoportja munka közben. (Berenhaut felvétele) Néhány élelmiszercikk árának ÁTMENETI CSÖKKENTÉSE (CTK) — A Belkereskedelmi és az Élelmiszeripari Minisztérium közli, hogy szeptember l-től a fagyasztott készételek, baromfi, zöldségkonzerv és kompót új kiskereskedelmi árai lépnek érvénybe. A zöldségkonzervek árainak (a fel- paprikával és paradicsommal párolt marhahús 450 g eddig 8,50, most 6,50. Marhahús paradicsom mártással 450 g eddig 6,50, most 5.—. Fagyaszsorolt fajtákon kívül) 1964. június 2 án közölt átmeneti csökkentése megszűnik. A jelenlegi átmeneti árcsökkentés, amely szeptember l-től lép érvénybe, főként a következő fajtákra vonatkozik: Fagyasztott készételek: zöldséggel, Kitüntetés A. MALIČKA elvtársnak (CTK) — Vasil Bii'ak, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára tegnap Augustín Michaličkának, az SZNT iskola- és kulturálisügyi megbízottja helyettesének átnyújtotta az „Építésben szerzett érdemekért" kitüntetést. A köztársasági elnök a kitüntetést 50. születésnapja alkalmából adományozta Michalička elvtársnak a munkásmozgalomban, közéleti tisztségekben és a szocializmus építése folyamán kifejtett sokéves áldozatkész munkájáért. Ugyanakkor dr. Matej Lúčannak, az SZNT iskola- és kulturálisügyi megbízottiának, Ivan Litvajnak, az SZLKP KB osztályvezetőjének és Jozef Zraknak, az SZLKP KB helyettes osztályvezetőjének jelenlétében átadta a SZLKP KB üdvözlő levelét. tott paradicsommártás 230 g eddig 3.— most 2,40. Baromfi: kacsa I. minőség kg-ja 18,—, 15.—, II. minőség kg-ja 14,—, 12.—, Csirke <x. minőség kg-ja 19.—, 16.—, II. minőség kg-ja 16.—, 13.—, (A második adat az új ár.) Csökkent egye® tartósított zöldségfajták ára is. Az iskola- és kulturálisügyi miniszter Nagy-Britanniába látogat (CTK) —Dr. Cestmír Císaŕ iskolaés kulturálisügyi miniszter a brit kormány meghívására szeptember 1. és 15. között Nagy-Britanniába látogat. Ott-tartózkodása folyamán részt vesz az edinburghi nemzetközi zenefesztivál több előadásán. Ugyancsak szeptember 1-én hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába érkezik Ottó Klička külügyminiszterhelyettes is. A szovjet katonai küldöttség Košicére érkezett A szovjet katonai küldöttség tegnap Košicére érkezett. Délben Emil Chlebec, az SZLKP kerületi bizottságának košicei vezető titkára és Anton Ťažký, a kelet-szlovákiai KNB elnöke fogadta. A küldöttség tagjai délután koszorút helyeztek Ľudovít Kukorelli partizánparancsnok sírjára. HASZNOS SZAKKÖNYVEK Bizonyára felkeltik mezőgazdasági dolgozóink érdeklődését a legújabban megjelent szakkönyvek. Dominik Pochyba és munkatársainak kiváló müve, a POMOLÖGIA nélkülözhetetlen tanácsadója nemcsak a mezőgazdasági üzemek és faiskolák dolgozóinak, hanem a háztáji kertészkedőknek is. A kézikönyv küldetése, hogy a gyümölcstermesztők figyelmét olyan gyümölcsfajták termesztésére hívja fel, amelyek megérdemlik a fáradságos munkát és gondozást. A könyv értékét növeli az egyes gyümölcsfajták színes ábrázolása. (Ára kötve műanyagban 30,— Kčs.) A növényvédelemben dolgozók ismereteinek kiegészítésére szolgál Rúbeš és Maleček mérnökök munkája a NÖVÉNYVÉDELEM. A könyv teljesen modern s a szerzők kihagyták belőle az elavult és táradságós növényvédelmi módszereket. Ehelyett kiegészítették az idehaza és külföldön elért legújabb tudományos kutatások eredményeivel. A könyv általános részében az olvasó megismerkedik a növényorvosi szolgálat szervezésével, a növényvédelmi zárszolgálat feladataival s a prognózis és szlgnalizácló jelentőségével. Foglalkozik a növénybetegségek okaival és az ebből származó betegségek leírásával. A könyv tartalmazza a szövegben előforduló fontosabb szakkifejezések magyar—szlovák szótárát. (Old. 208, ára kötve 11,80 Kčs.) Hrnčiar mérnök és munkatársainak műve, a VEGYSZERES GYOMIRTÁS asonló megbízható segítőtársa lesz a növényvédelemben dolgozóknak. Könyvükben olyan gyomfajokkal is foglalkoznak, amelyek az eddigi hagyományos módszerekkel nem irthatók kl s elnyomásukra a legnagyobb mértékben vegyszereket kell használnunk. Részletesen Ismertetik a gabonafélék, kapások, évelő takarmánynövények, zöldségtermesztés és dísznövények vegyszeres gyomirtását, valamint a vegyszeres gyomirtást a gyümölcsészetben és szőlészetben. (Foglalkoznak a kontakt herblctdekkel, a növekedést serkentő herblcidekkel és a gyökérherbicidekkel. (Old. 226, ára fűzve 7.— Kčs.) A növénytermelésben dolgozók praktikus kézikönyve Štčida mérnöknek és munkaközösségnek munkája is: A HÜVELYES NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE, melyben megismertetik az olvasót a hüvelyesek jelentőségével, az egyes fajták tulajdonságaival és a szocialista nagyüzemi termelés helyes alapelveivel. Nagy gonddal foglalkoznak a vetés, talajművelés, a növényvédelem és a betakarítás gépesítésével. (Old. 240, ára fűzve 7,50 Kis.) Horák mérnők és munkaközösségének kézikönyve SZARVASMARHAGONDOZOK KÉZIKÖNYVE kérdés és felelet formájában tárgyalja mindazokat az alapvető problémákat, amelyekkel a gondozók napi munkájuk során találkoznak. (Old. 301, ira fűzve 8,50 Kčs.) bi Megkezdődött az atomenergia békés felhasználásának !"•

nemzetk8z

i N. Sz. Hruscsov távirata az értekezlet résztvevőihez GENF (ČTK) — Genfben hétfőn a délelőtti órákban kezdődött az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó III. nemzetközi ENSZ-értekezlet, amelyen mintegy háromezer tudós és szakember vesz részt a világ minden tájáról. „Egyesült erővel arra kell törekednünk, hogy a civilizáció további fejlődése érdekében kihasználjuk a természet erőit. Ha kutatni akarjuk az anyag lényegét, s ha el akarjuk mélyíteni tudásunkat az atomról és a nukleáris erőkről, meg kell tanulnunk békében élni. A tudósoknak nemcsak az a feladatuk, hogy feltárják a természet törvényeit, hanem hozzá kell járulniuk azoknak a törvényeknek a megszilárdításához is, amelyek bolygónkon az emberek életét irányítják Elsődleges hivatásuk azonban az, hogy egyszer s mindenkorra küszöböljék ki a háborúk veszélyét" — ezekkel a szavakkal fordult megnyitó beszédében Vaszilij Szemjonovics Jemeljanov neves szovjet professzor a genfi Nemzetek Palotájában egybegyűlt tudósokhoz. A szovjet tudós megnyitó beszédében ismertette az atomenergiakutatás eddigi eredményeit, majd az atomenergia békés felhasználásának szükségességéről és jövőjérűl beszélt. désre egyre nagyobb szükségünk van, mert a fejlődés magával hozza az atomenergia mind szélesebb körű kihasználását" — írja a szovjet miniszterelnök. A közeljövőben fokozottan szükségünk lesz az atomüzemanyagok felhasználására az áramtermelésben és az atomjégtörők építésében is. Az atomenergia segítségével többek között az édes víz fokozódó szükségletét kielégíthetjük. A szovjet államférfi hangsúlyozza, hogy a szovjet tudósok minden erejükkel az atomenergia békés felhasználására, s ennek kapcsán a többi országok tudósaival való fokozottabb együttműködésre törekednek. Távirata zárórészében Nyikita Hruscsov azokkal az okokkal foglalkozott, amelyek mindeddig akadályozzák az atomenergia békés célokra történő felhasználását. Az értekezletet U Thant, az ENSZ főtitkára nyitotta meg. Nyikita Hruscsov az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó III. nemzetközi ENSZ-értekezlet elnökéhez intézett táviratában a szovjet kormány nevében köszönti az értekezlet résztvevőit és hangsúlyozza: a a tudósok 1955-1 és 1958-i találkozói tanúsítják, milyen óriási jelentőségű a különböző országok szakembereinek tapasztalat- és véleménycseréje. Hruscsov a továbbiakban kiemeli, hogy ezek a találkozók már hagyományossá váltak, és kifejezi azt a meggyőződését, hogy a genfi értekezlet is jelentős mértékben járul hozzá a nemzetközi műszaki együttműködés fejlesztéséhez. „Erre az együttműköAz elégedetlen francia földművesek folytatják a harcot Párizs (CTK) — Nyugat-Franciaország 26 megyéje földműveseinek képviselői Perigueuxban további akciókról tárgyaltak. Határozatot fogadtak el, mely elítéli a kormány mezőgazdasági politikáját és rámutat a mezőgazdasági munkások életszínvonalának csökkenésére. A tárgyaláson hozott döntés értelmében a következő hónapokban számos akciót valósítanak meg. Rhone megyében az elégedetlen földművesek gépkocsikat állítottak az utakra, melyekre követeléseiket ismertető feliratokat helyeztek. Cambrai környékén traktorokat használtak fel hasonló célra. Vannesban tüntetések voltak. Puy de Dome középfranciaországi város környékén a tej árának felemelését követelték a tüntető földművesek. Mivel az a veszély áll fenn, hogy ez a tüntetés több járásban elterjed, a kormány azonnali hatállyal engedélyezte a tej árának felemelését. Nyugat-berlini revansisták találkozója Nyugat-Berlin (CTK) — A honfitárs si szövetségek vezetőségének felhívására<20 000 revansista gyűlt össze Nyugat-Berlinben, ahol a „haza napja" alkalmából követeléseik mellett tün* tettek. Az összejövetelen Hans Matti hee, a Landsmanschaft nyugat-berlini szövetségének elnöke beszédében bírálta a bonni kormányt, mivel nem tett eleget a honfitársi szövetségek revansista követeléseinek és nem lép fel azok ellen, akik az utóbbi időben egyre határozottabban követelik az Odera—Neisse-határ elismerését, azzal fenyegetődzött, hogy az áttelepültek elvesztik türelmüket és radikális akciókhoz folyamodnak. Mende miniszter, aki a kormány nevében szólalt fel, beszéde túlnyomó részében azt bizonyította, hogy a Lengyelországhoz csatolt területeken többségben németek éltek. Beszéde befejező részében kijelentette, hogy nem hajlandó elismerni két német államot. SOHA TÖBBE HÁBORÚT! ÍRTA: SZÁNTÓ LÁSZLÓ AKADÉMIKUS A

kapitalizmus egyenlőtlen fejlőn désének objektív törvényszerűsége, hogy monopolista korszakában a gazdaságilag legfejlettebb nemzetek voltak a világ urai. Időközben azonban megváltoztak a hatalmi viszonyok, és ez a világ újrafelosztását tette elkerülhetetlenné, ami háborúhoz vezetett. Az első világháborút ilyen céllal és okokból kényszerítene ki a német burzsoázia, mely kibírhatatlannak tartotta a fennálló helyzetet. A német monopolista tőkésosztály még a háború kirobbanása előtt, haderejének nagymérvű fejlesztésével, támadási tervek készítésével stb., és szövetségesek megnyerésével készülődött a világ újrafelosztására. Az osztrák—magyar burzsoázia a német burzsoázia szövetségese lett. Tudjuk, hogy tervük nem sikerült. Ellenkezőleg! A háború olyan helyzetet teremtett a kapitalista világrendszerben, amely lehetővé és szükségszerűvé tette, hi^gv a forradalmi munkásság ott, ahol az imperialista-kapitalista rendszer láncszeme a leggyengébb volt — Oroszországban, megdöntse a kapitalizmust, s elkezdje annak világméretű felszámolását. Ez azt jelentette, hogy a tőkés világ mindinkább elmélyülő, általános válságba jutott. A világháború további döntő jelentőségű következménye az volt, hogy a német burzsoázia és szövetségesei nem érték el a céljukat. Ellenkezőleg! A versaillesi békeszer zödés Németországot még sokkalta nehezebb helyzetbe sodorta, mint amilyenben a háború előtt volt. A ka pitalizmus minden belső és külső el lentmondása a versaillesi békeszerződés után kirívóbbá vált s újakkal szaporodott. Emiatt a háború után következő „békés" időszak már kezdettől fogva új háborúval volt terhes. Lenin ezt mindjárt látta, s így értékelte a versaillesi békekötést: „Németországot a versaillesi béke leigázta, de Németországnak gigantikus gazdasági lehetőségei vannak. S ilyen országra kényszerítenek rá olyan békét, amelyben az nem élhet. Németország, a legerősebb kapitalista államok egyike, a versaillesi békét nem bírja elviselni, kénytelen szövetségest keresni a világimperializmus ellen, noha maga is Imperialista, de elnyomott!" így is lett. Az elnyomott német imperializmus tizenöt évig gvűjtötte erőit, rendezte sorait, s szövetségeseket keresett az égető ellentmondások, (elsősorban a munka és a tőke ellentmondásának) „megoldására". Eközben, főképpen a szociáldemokrácia uralmon levő vezetőségének gyámoltalansága következtében, kialakult a fasiszta rendszer, mint a német monopoltőke ökonómiájának politikai módszere és eszköze. Amiko- a fasizmus uralomra jutott, megkezdődött a kommunista párt üldözése, a zsidók kiirtása, a versaillesi békeszerződés felszámolása. A Rajna-vidék felszabadítása, a Saar-vidék visszacsatolása, a fegyverkezési tilalom semmibevevése, az őrült iramú fegyverkezés, az egész ipar és a gazdaság háborús felkészítése, a vad sovinizmus, a világuralomra törő háború nyílt hirdetése, — s mindez a civilizációnak a kommunista rendszer elleni védelmezőjének álarcában — ezek voltak az égető belső és külső ellentmodások fasiszta „megoldásának" frázisai ebben az időben. U

gyanakkor a versaillesi béke teremtette új ellentmondás (a győzők és legyőzöttek, a gyarmatokkal, piacokkal „jóllakottak" és ezekre éhezők) másik pólusán, a győzők táborában a burzsoá demokrácia fokozatos fasizálódása mellett a kardcsörtető és háorúval fenyegetődző, sőt háborút viselő fasizmusok felé a „be nem avatkozás" politikája és gyakorlata érvényesült. A győzők és a jólakottak magatartását a fasiszták bátorításnak és biztatásnak vették. A fenyegetéseket háborús tettekké kezdték átváltoztatni. A japán fasizmus fegyverrel igázta le Mandzsúriát, az olasz fasizmus háborút vezetett Abesszínia ellen, a sponyol fasizmus polgárháborúba döntötte a spanyol népet. A fasizmusok egymást segítették s a „győzők" csak a fasizmust serkentő „be nem avatkozás" politikájának Ismételgetésére voltak képesek. A „győzők"-nek ez a politikája bátorította fel a német fasizmust is, hogy egy szép napon lehengerelje Ausztriát, s egy másik szép napon darabokra tépje és leigázza Csehszlovákiát. A „be nem avatkozás" elvén kívül a győzők öngyilkos politikájának más meghatározója Is volt. Ugyanis a francia és angol burzsoázia akkori kormányának tagjai azt remélték, hogy a fasizmusnak tett engedményekkel elhárítják az őket fenyegető veszedelmet, s a fasizmust rászabadítják a szocialista Szovjetoroszországra! így egyszerre megszabadulnak mindkét ellenségüktől. Ez a „zseniális" taktika azonban vágyábrándnak bizonyult azért, mert a szovjet kormányt és külpolitikáját saját logikájuk szerint ítélték meg. Ez pedig, amint azt az események igazolták, fatális tévedésnek bizonyult! A szovjet párt és kormány politikája megszületésének első pillanatától kezdve, tudományos előrelátással, tettekkel bizonyította, hogy a béke híve, akarója és harcos megvalósítója. A szocialista társadalom lényegéből fakadó békére való törekvéssel, híven arra igyekezett, hogy megértesse a „győzők" táborával — a háborút egyelőre nem akarók táborával —, a békés viszonyok föltétlen fenntartásának szükségességét. Minden alkalmat és eszközt megragadott, hogy megteremtse a „kollektív védekezés" gyakorlatát a fasizmus ellen. Szerződést kötött a francia és a csehszlovák kormánnyal, amelyben segítséget vállalt, ha a fasizmus megtámadná őket és ha kormányaik azt kérik, — de ez mit sem használt. Amikor Csehszlovákia feldarabolása és leigázása után úgy látszott, hogy a „győzők" kormányai érzik a veszélyt, a szovjet kormánnyal a közös teendőkről kezdtek tárgyalni. Ám csakhamar kitűnt, hogy nem gondolják ezt komolyan. Erre a szovjet vezető politikusok nyíltan figyelmeztették az angol és francia kormányt, hogy a fasizmus elsősorban a világ újra felosztására, az imperialista hatalmak, s így Anglia és Franciaország ellen irányul. S ha ezt képtelenek megérteni és háborúba akarják sodorni a Szovjetuniót a fasizmussal, akkor a Szovjetunió visszahúzódik és sorsára hagyja Európát! Sztálin is megemlítette egyik beszédében, hogy semmiféle mesterkedéssel sem sikerül a „győzőknek" háborúba sodorni az oroszokat a németekkel, mivel a világhelyzet kialakulása, — a háború veszélye elsősorban az imperialisták ügye. A szovjet kormány minden erőfeszítése eredménytelen maradt. A szocializmus és a kapitalizmus erőviszonya akkor még a kapitalizmus erőinek kedvezett. A kapitalizmusban kialakult két gigantikus erőt képviselő, ellentétes érdekekkel hajtott csoport, amelyik közül az egyik föltétlenül a háborút akarta, mivel a világ új'-a felosztására törekedett, a másik csoport pedig éppen ez ellen védekezett. A szovjet kormánynak ekkor még nem volt elég ereje ahhoz, hogy mindkét kapitalista tábort legyőzze, s ezért Le-: nin tanítása szerint cselekedett. M

it ajánl Lenin a pártnak, az osztálynak, a dolgozó népnek ilyen esetben? Ezt: „A breszt-litov* szki békekötés idején két gigantikui san erős imperialista martalóc CSŐT port létezett: a német—osztrák—magyar és az angol—amerikai—francia. Ádáz harcot vívtak, amellyel el keh lett dönteni a világ sorsát a legközelebbi jövőre. S ha mi fenntartottuk magunkat akkor, amikor katonai szempontból nullák voltunk, amikor gazdaságilag semmink sem volt és a szakadékba rohantunk, — ez a csoda azért történhetett meg, mert helyesen tudtuk kihasználni az amerikai és a német imperializmus közti ellentétet. Nagy engedményt tettünk a német imperializmusnak, és ezzel, az egyik imperializmusnak tett engedménnyel, megvédtük magunkat mindkét imperializmus támadásától. A jelen pillanatban két ellenség közt állunk. Ha mindkettőt nem tudjuk legyőzni, akkor saját erőinket úgy kell felállítani, hogy ők egymás közt vesszenek" össze. S mint mindig, ha két gaz viaskodik, a becsületes nyer". (Lenin Művei, 3. kiad. 2

S. kô-í 499—500 old. oroszul.) A kapitalizmus fejlődésében két dialektikusan ellentétes tendencia hat — tanltja Lenin: „...az egyik elkerülhetetlenné teszi valamennyi imperialista szövetségét — a másik az imperialistákat egymás ellen hajtja. A két tendencia közül egyik sem lehet tartós". Valóban: kezdetben az első te mcia volt az uralkodó s az imperialisták addig-addig erőlködtek, 0] SZÖ 2 * 19B

4- szeptember 1.