Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-15 / 226. szám, szombat

n a O D a S í * E íl Q EH3 a D G 0 ES FH B 03 D n A válság tovább tart Az elmúlt héten a nyolc hónapja tartó ciprusi válság legtragikusabb eseményeinek volt tanúja a világ. A török agressziónak két nap alatt több halálos áldozata volt, mint a fel­bujtott török nemzetiség terrorakciói­nak és a görög megtorlásoknak együttvéve. Most, hogy a Biztonsági Tanács ja­vaslatára elhalgattak a fegyverek, fel­vetődik a kérdés: Miért változott a Földközi-tenger csodálatos szépséggel megáldott szigete a szenvedés, a bi­zonytalanság, a felszított gyűlölet földjévé? Miért vált az imperialista cselszövések játékszerévé? A négy évszázadon át békességben élt görö­gök és törökök miért lettek egymás ellenségei? • A nép igazi függetlenséget akar A ciprusi nép évekig harcolt fegy­verrel a kézben függetlenségéért. Anglia e stratégiai­lag fontos támasz­pontján úgy akarta kiütni a fegyvert a ciprusi hazafiak kezéből és biztosí­tani bázisait, hogy hosszas huzavona után beleegyezett Ciprus függetlensé­gének kikiáltásába. Persze a gyarma­tosítás évszázados nagymesterei az 1960. augusztus 16­án kikiáltott köz­társaságra olyan alkotmányt kény­szerítettek rá, amely három or­szágnak: Angliá­nak, Görögország­világot a „megváltó" nyugati terv: a NATO-meg szállás. • A NATO déli szárnya megbénult A nyugati hatalmak akkor azt aján­lották, hogy vezényeljenek 10 ezer NATO-katonát Ciprusra a rend hely­reállítása céljából. Makariosz elvetet­te a NATO megszállás tervét, és a paktum más országai ís ellenezték (Franciaország stb.j. Ez a terv du­gába dőlt és ekkor jöttek az ENSZ­rendfenntartó erők. Látszólag helyre állt a rend, a tőrök kisebbség beleűnt az értelmetlen torzsalkodásba, vé­rengzésbe s visszaköltözött régi lak­helyére. Törökország azonban foly­tatta Ciprus megszállásának katonai előkészületeit, és London sem tudott belenyugodni Makariosz helyzetének megszilárdulásába. A felszín alatt to­vább izzott a válság zsarátnoka, s az első kínálkozó alkalommal fellán­nak és Törökországnak is lehetőséget golt. Amikor a ciprusi kormány rend­nyújt beavatkozásra Ciprus belügyei- fenntartó erői a rend helyreállítása be. A lakosság 20 százalékát kitevő érdekében behatoltak a törökök meg­türök kisebbségnek az állami hivata- erősített állásaiba, megindult a török lókban 30, a hadseregben 40 százaié- agresszió. így egymással szembeke­kos részvételi arányt biztosít. Ezzel rült az Észak-atlanti Tömb déli szár­évtizedekre megszabták az „oszd meg nyának két tagja, Görögország és Tö­és uralkodj" elv érvényesítését. rökország. Egy meggondolatlan lépés Amikor Makariosz érsek köztársa- egymás elleni háborús konfliktusa so­sági elnök egyre határozottabban az dorhatta volna őket. A NATO déli igazi függetlenség kivívására töreked- szárnya megbénult, és amíg a ciprusi ve követelte a külföldi támaszpontok válság meg nem oldódik, a két ország jelszámolását és az el nem kötele­zettség politikáját hirdette, épp ak­kor robbantak ki az első nemzetiségi villongások a görögök és a törökök között. Felfegyverezték a törököket és megindult a harc, a szemet közötti viszony aligha javítható meg. • Az Egyesült Államoktól tanulj'ák az agressziót Az ENSZ Biztonsági Tanácsa több­szemért — jogát jogért alapján. Az szőr is összeült a ciprusi tűzfészek egész szigetországot elöntötte a gyű- lokalizálására. A török agressziót el­met és a bosszúállás. Görögöket mé- ítélő határozatot azonban lehetetlen­szároltak le, török falvak ürültek ki, né tették a nyugati hatalmak. A Biz­tombolt a terror. És ekkor látott nap- tonsági Tanács így csak felszólította az érdekelt országokat, hogy rendel­jenek el tűzszünetet és törekedjenek ennek következetes betartására. Köz­ben Washington minden diplomáciai fegyvert bevetett, hogy észre térítse az ankarai forró fejűeket. Ez nagyon is érthető volt, hiszen a világ jófor­mán még fel sem ocsúdott a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen vég­rehajtott gálád, amerikai támadás oko2ta megdöbbenéséből, amikor Tö­rökország Cipruson megismételte ugyanazt. Egyes tűrök lapok kertelés nélkül kijelentették, hogy támadásu­kat ugyanolyan jogosnak tekintik, mint Washington a VDK bombázását. Ez a cinikus érv valóban megdöb­bentő tanúságot jelent: Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei nem fel­tétlenül keresik beleegyezését az ag­resszióhoz. Vagy ha igen, ha Ciprus bombázása az amerikaiak jóváhagyá­sával történt, még nagyobb veszélyt jelent a békeszerető emberiségre. Az is megdöbbenő tény, hogy Ázsiá­tól Afrikáig a világ minden részén amerikai fegyverekkel gyilkolnak. • Van-e kiút a válságból? A legutóbbi jelentések szerint Cip­ruson pillanatnyilag csend van. El­hallgattak a fegyverek, a válság azon­ban tovább tart. Az érdekelt országok egyelőre nem látnak elfogadható meg­oldást a felmerült ellentétek rendezé­sére. Mindegyik fél a maga javára szeretné megoldani a bonyolult hely­zetet: Anglia szeretné megtartani ha­ditámaszpontjait, Törökországnak az lenne a megfelelőbb, ha ketté oszta­nák a szigetet, Görögország pedig nem bánná, ha Ciprus a jövőben csat­lakoznék Görögországhoz. A ciprusi kormány természetesen azt szeretné, ha megszűnnék .minden külföldi be­avatkozás, és Ciprus népére bíznák a belső problémák megoldását. A Szovjetunió és a szocialista országok támogatják ebben a törekvésében a Ciprusi Köztársaságot, mert látják, hogy minél jobban elmérgesedik a válság, annál nehezebb lesz megol­dást találni. A stratégiai fontosságú Földközi­tengeri támaszpontért most diplomá­ciai téren folyik a küzdelem. Az ag­resszió veszélye azonban még mindig ott lebeg Ciprus népének feje felett. A bizonytalanság légkörét meg kell szüntetni, időt és lehetőséget kell ad­ni a ciprusi népnek az imperialista intrikák súlyos következményeinek orvoslására. Ez azonban egyelőre le­hetetlen, amíg az intrikák tovább foly­nak. Sz. B. „Itt a Szabad Szlovákia Rádió.. " Az Oj Szó-nak írta: Ez a nap melegnek ígérkezett, Moszkva fényárban úszott. Benépe-. sedtek a széles moszkvai utcák, min­denki kikívánkozott az emberek kö-: zé. Egy asszony az ablakon keresztül kitekintett a térre. Több autóbusz ér­kezett turistákkal, akik zajosan tár­salogva elözönlötték a Metropol szál­ló előcsarnokát. — Ideje dolgozni — gondolta az asszony és lemondott ábrándnak tűr nő sétatervéről. — Szabad? — szólt be a szálloda ügyeletes tisztviselője. — Csehszlo­vák turistacsoport érkezett. Hol he­lyezzük el őket? — Csehszlovákok? — Ismeretlen ismerősünk, Valentylna Rajevszkaja egy percig elgondolkozott. Különösen kedvesek voltak neki ezek a vendé­gek. Lehet, hogy régi barátokat, fegy­vertársakat talál köztük, akikkel együtt harcolt a belorussziai és a szlovákiai partizánháborúban ... — Anna? Te vagy az? — Idősebb férfi állt az ajtóban, kalapját szo­rongatva kezében. — Anna? — Rég elfeledett név, pe­dig így hívták őt valaha. Ezen a né­ven élte át a háborús éveket, ezt csak azok ismerték, akikkel együtt harcolt... Valahogy ismerős volt a hangja, a tekintete... — Samo? Falfan? — Gyorsan fel­kelt íróasztalától és magához ölelte az ajtóban álló férfit. ... Szemben ültek egymással és ki nem fogytak a kérdésekből. Meg sem várták a választ, máris újabb kérdé­seket tettek fel. Emlékeikben mege­levenedett 1944, a Szlovák Nemzeti 1 Felkelés napjai, a harcok, a nagy menetelések, az álmatlan éjszakák, a partizánháború hétköznapjai. Nézegették a régi évek fényképeit, amelyeket Samo Falťan hozott magá­val, jót mulattak, amikor visszaem­lékeztek humoros epizódokra, elko­morodtak, amikor eszükbe jutottak elesett társaik ... „Anna" ... ö nevezte így, s utána a többiek is a belorussziai partizán­vidéken. 1943-ban ismerkedtek meg, amikor Falfan más szlovákokkal és csehekkel együtt fegyveresen átment a partizánokhoz. Attól kedzve 1945-ig egy úton Jártak. — Emlékszel, milyen nevetségesen fintorogtál, amikor ugrásra készül­tünk? — kérdi Anna. — Hisz nem is kellett ugranunk, minket szlovák partizánok fogadtak repülőterükön. — Válaszolja Falfan. ... TrI duby-nak hívják azt a he­lyet, ahol földet értek, Banská Bystri­ca közelében. Anna jól emlékszik. Vagy húszan repültek, köztük tizenkét szlovák. Ha­ja kov Szkljarevszkij zajöttek. Minden zugot ismertek. Ö és szovjet bajtársai nem ls érezték* hogy más országba jutottak. Minde­nütt jó embe-ek vették körül őket, — Itt a Szabad Szlovákia Rádió.,, ő mondta először ezeket a szavakat azon az emlékezetes 1944 augusztusi éjszakán. Anna a földet érésüket kö­vető második éjjel összeszerelte rá­dióleadóját és elkészítette az első szö­veget. Ö küldte éterbe a rádió Jel­zését: „Itt a Szabad Szlovákia Rá­dió..." Szlovákia valóban szabad volt. A megszállás évei nem törték meg a szabadságszerető népet. Felkelt a szabad nép és nem törődött vele, hogy a fasiszták nagy erőket vetet­tek be a Szlovák Nemzeti Felkelés leverésére. Szabad maradt a felkelő nép, bár a partizánok kénytelenek voltak a hegyekbe vonulni. Nehéz ha­vasi ösvényeken botorkáltak, hogy ta­lálkozzanak és egyesüljenek más ala­kulatokkal. Közben német helyőrsé­gekre csaptak le, hadifoglyokat sza­badítottak ki, segítettek a békés la­kosságnak. A partizánok nehéz napjait Valen­tyina Rajevszkája örök életére emlé­kezetébe véste. Hóban aludtak és sá­törlappal takaróztak. Élelmük nem volt, itt-ott útközben gombát, szamó­cát, gyökereket kapartak ki a hóból. — Emlékszel arra az estre, ame­lyen a Nagy Október évfordulóját ünnepeltük? Az az est nem valami fényesen sike­rült. Egy kisfiú jött a szomszéd fa­luból és közölte, hogy a fasiszták be­kerítik a hegyet, amelyben a parti­zánok elbújtak. Ez abban a pillanat­ban történt, amikor a rádióban Le­vitán éppen bemondta: — Halló, itt Moszkva beszél... Aztán megint harc, menetelések.., — Igen, nagyon jól emlékszünk mindenre — mondotta Samo Falťan. — Emlékszünk rád és szovjet bajtár­saidra, akik Szlovákiáért harcoltak, emlékezünk azokra, akik életüket ad­ták szabadságunkért, gyermekeinkért, unokáinkért... Sokáig ültek a szállodában, majd bejárták Moszkvát. Keveset beszéltek* mert hallgatagon is megértették egy­mást. Ezt még 1944-ben tanulták meg, amikor együtt jártak felderítésre. Le­het, hogy a barátság legfelső foká­nak megnyilvánulása az, amikor az emberek szótlanul is megértik egy­mást. Néha fölöslegesek a szavak.., — Könyvet írtam a szlovákiai fel­kelésről — mondta búcsúzáskor Fal­fan. — Holnap neked is ajándéko­zok egy példányt, Anna... Kis hallgatás után hozzátette: — A Szabad Szlovákia újra be­szélni fog veled.,, (NOVOSZTYI), A vilagtudoniány forradalmi változások küszöbén E napokban számos ország tudomá­nyos dolgozói arra a következtetésre jutottak, hogy beláthatatlan hordere­jű tudományos forradalom küszöbén állunk. Ezzel a forradalommal új sza­kasz kezdődik az emberiség életében, a technikában. A tudományos dolgo­zók már megközelítik közös céljukat, s talán már a közeljövőben feltárhat­ják az elemi részecskék világát Irá­nyító alapelvek titkát — közölte az újságírókkal Dmitrij Blohincev szov­jet professzor, a XII. nemzetközi fi­zikai konferencia szervező bizottsá­gának elnöke Dubno atomvárosban. Ez ugyanis annak a 30 országból ér­kezett 500 tudósnak legfontosabb kö­vetkeztetése, akik a dubnői tudomá­nyos értekezlet résztvevőiként ta­nácskoznak. Blohincev professzor a továbbiak­ban közölte, hogu rendkívül nagy ér­deklődést idézett elő egy „furcsa ré­szecske" teljesen újszerű szétbomlá­sának felfedezése. Ez a részecske 0,2 mezonról két pimezonra bomlik szét, Jóllehet az eddigi elméleti el­gondolások szerint az Ilyen bomlás ki volt zárva. A tudományos dolgozók, ami a leg­alapvetőbb részecske, a neutrínó (elemi részecske, amelynek tömege az elektronénál lényegesen kisebb, de nincs elektromos töltése) ismere­tét illeti, ugyancsak jelentős sikere­ket értek már el. Ennek alapján az erre vonatkozó kísérletek is lehetsé­gessé válnak. A neutrino-fizika prob­lémáiról folytatott vita éppen ezért ébresztett oly nagy érdeklődést. Most első ízben sikerült „rendet teremteni" a részecskék látszólagos káoszában. A tudósok ugyanis ismerik már a rokonrészecskék kölcsönös összefüggésének törvényeit. Ennek alapján 5 százalékos pontossággal megállapították a részecskék meny­nyiségét, 3. Kigyúlnak az esti fények (Az Új Szó számára írja I. GODIN) l/özelebbt ismerkedés után úgy tűnt, hogy Bécs valahogy túl­méretezett Ausztriához. A kedélyes régi Bécs ma világváros a javából, 23 kerülete, óriási forgalma mind erról tanúskodik. Leginkább azonban akkor látszik ez, amikor kigyúlnak az esti fények. A sok reklám, neon, a csillo­gó, világító kirakatok — mindez el­kápráztat. Rengeteg a mozireklám. Az esti Bécs külön fefezete a mozi. Nézzünk körül egy kicsit a filmszín­házak körül is. Bécs 23 kerületének mindegyikében vagy 8—10 mozi van. A nagy filmszín­házak száma a városban közel száz, s bennük vagy negyven film fut, A helyárak 6 schillingtől felfeléi A 10 schillingnél drágább helyről már élvezni is lehet a jilmet. A filmek témaköre megoszlik a szexuális, Wild-West és bűnügyi fil­mek között. Vannak mozik, amelyek kizárólag szexuális filmeket vetítenek ilyen címekkel: „Sex, strip-tease és meztelen fürdés", „Meztelenség futó­szalagon", „Mondo sexy" ... Mondani sem kell, ha az emberre így csőstül zúdul a sok meztelenség, hamar be­telik vele ... Meg kell azonban mon­dani, hogy a hasonló címek mögött néha felvilágosítást szolgáló filmek A VAROS EGYIK Oj NEGYEDE A SCHWEDENPLATZ A BECSI VÁROSHÁZA ls rejtőzködnek, és sok esetben a nemi betegségek terjedése (ami az utóbbi időben jelentős probléma lett tsmét) elleni harc szolgálatába állítják őket. Természetesen, sok a Jó szórakoz­tató film is, de most, nyár idején új­donságokat nem mutatnak be ... Az esti fények kigyúltával a neon­özűnben úszó Kärtner-strasséň sétá­lok ... és itt folytatódik a sex-filmek sorozata — az életben: rengeteg fia­tal leány — sokan alig tizenöt évesek — sétál fel, s alá az utca aszfaltján. Csinosak, szépek, de arcukról lerí, nem kedvtelésükből teszik ezt. Este nyolctól „lesnek a szerencsére". M int már említettem, Bécs törődik a külföldiekkel. Egy új foglal­kozási ág is született — a „Hostes­sek". A Hostessek fiatal szép lányok, egyenruhát hordanak, elsőrangú a viselkedésük, átlagon felüli intelli­genciájuk. Legalább három, de sok esetben hét nyelven is beszélnek. Női idegenvezetők ők, akik igen kellemes módon ismertetik meg Bécset a kül­földivel. Az idegenforgalom kapcsán néhány szót még az idelátogató külföldire váró „meglepetésekről". Legalábbis számomra meglepetés volt, hogy egy hazaküldött üdvözlő lap bélyegestül a ml pénzünkre átszámítva (vásárló­erőt véve alapul), kb. 7 korona. Meg­lepett, hogy a villamoson az ember 5,80 koronának megfelelő összeget fi­zet. A nagyon elegáns Royal Hotel éttermében a vacsora 150 schilling, nem beszélve a szállodai szobaárakról. A legegyszerűbb szállodai szoba (2x3 méter) 40 schilling, Jobb szállodában egyszemélyes szoba 100 schilling. A panziók — lényegében nagyobb la­kásokból vendégfogadásra átalakított helyiségek — ára is 45—150 schilling körül mozog — naponta —. Meg kell azonban hagyni hogy, a legegyszerűbb szálloda is igen tiszta és rendezett.., Hiába, Bécs szép, kedves, szimpati­kus. Csak drága. Következik: 4. Tehetséges fiata­lok ÜJ SZÖ 4 * 1964. augusztus IS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom