Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-07 / 218. szám, péntek

Dzsesszfesztivál lesz Prágában Ez év októberének utolsó napjai­ban megrendezésre kerülő prágai el­ső nemzetközi dzsesszfesztivál előké­születei már teljes ütemben folynak. A fesztiválra az elsők között jelen­tette be részvételét Kenny Clarké amerikai néger dobos, híres dzsessz­muzsikus, akinek fellépése valószínű­leg a fesztivál egyik fénypontja lesz. Kenny Clarké pályafutása során több világhírű amerikai együttesben ját­szott, többek között Roy Eldridge, Louis Armstrong, Elly Fitzgerald, Benny Carter zenekarában is. Később Párizsban telepedett le s az utóbbi években korszerűsítette a dzsessz­zenekarokban használatos ütőhang­szerek technikáját. A hagyományos angol dzsesszisko­lát a prágai fesztiválon A?ker Bilk zenekara fogja képviselni, akit a Dzsesszrevü című angol filmből isme­rünk. Bilk hanglemezei a liverpoolei Beatlesek feltűnéséig Angliában a leg­keresettebbek voltak, de nemcsak Angliában, hanem a nyugat-európai országokban is. Bilk egyébként a ko­vácsmesterségét cserélte fel a klari­néttal. Zenekarából kirekesztette a zongorát, s senészei — kereskedel­mi okokból — függőlegesen csíko­zott zakóban lépnek fel, minden­esetre alapos tudással és felkészült­séggel. Lengyelországból két rendkívül ér­dekes zenekar érkezik a fesztiválra. Elsősorban Zbygniew Namyslowski altszaxofon-négyesét kell említenünk, amely a tavalyi varsói dzsesszfeszti­vál legnagyobb meglepetése volt. Na­myslowski különböző zenekarok tag­jaként bejárta a fél világot, de mű­vészete csak most érte el tetőfokát, amikor megalakította saját zenekarát. A másik lengyel zenekar vezetője Krzystof Komeda, zongorista és zene­szerző. Tulajdonképpen ő terjesztette el hazájában a korszerű dzsesszt. Az utóbbi időben lengyel és külföldi fil­mek számára komponál s élénk fel­tűnést keltett mind hazájában, mind külföldön a Balettetüd című szerze­ményével. (s. t.) • Újabb Shakespeare-opera szüle­tett az Egyesült Államokban. Sámuel Barber zeneszerző az Antonius és Cleopatrát vitte operaszínpadra. Az új művet valószínűleg 1966 őszén mutatják be a Metropolitanban. Az „ezüstös" Magura A Prievidza és Bojnice között épült tij lakótelepet már 15 ezer lakos né­pesíti be. A korszerű, szép házakba túlnyomórészt novákyi, handlovái és cígel'i bányászok költöztek. Nemcsak a szemnek tetszetős háztömbök kötik le a látogató figyelmét, hanem a no­vákyi bányaüzemek dolgozóinak köz­ponti kultúrháza, a mozi, a modern üzletek, a széles, aszfaltozott utcák stb. A valóban legkorszerűbb, s egyben ízléses kivitelezésű Magura Szálló és tágas, világos étterme a helybeliek büszkesége. Ján Cabaj, a szálloda ve­zetője közölte, hogy az étterem 110, a kávéház 80 és a nyári terasz ugyan­csak 80 vendég befogadására alkal­mas. Az önkiszolgáló falatozóban az ételek, s a frissítő italok nagy válasz­111 A Magura szálló tékát ajánlhatják az oda betérőknek, akik naponta mintegy 400 főételt, különféle hideg ételeket és nagy mennyiségű cukrászsüteményt fo­gyasztanak. Mindezt a legkorszerűb­ben berendezett gőz- és villanyfűtésű konyha személyzete az ugyancsak legkorszerűbb, s higiéniai szempont­ból kifogástalan konyhagépek segít­ségével biztosíthatja. Ez teszi lehe­tővé naponta csaknem 2000 főétel el­készítését. A „frissen sülteket" ezüst tálakon, s tálcákon szolgálják fel. A lakosság ezért nevezi a szállodát, illetve éttermét „ezüstös" Magurának. A négyemeletes Magura Szálló egy­és kétágyas szobáiban 120 ágy várja a vendégeket. Jelenleg az ágyak 70 százalékát a plzeňi V. I. Lenin Művek i szerelői „foglalják le", ök ugyanis a novákyi villamos­mű berendezéseit szerelik, s így hosszabb ideig kell a szállodában lak­niuk. A Szlovák Nem­zeti Felkelés 20. évfordulója alkal­mából 70 férőhe­lyes borozó is nyí­* lik a szállodában, ami szintén jelen­tősen járul majd hozzá az idegen­forgalom fellendí­téséhez. Štefan Kocian Az alkohol és tulajdonságai Mi az a külünös élvezeti cikk, amire évente több milliárdot költe­nek az emberek? Mit rejtenek azok az italok, amelyek hatására előbb csak jókedvű vagy szomorkás lesz az ember, de ha nagyon belemerül fo­gyasztásukba, tönkreteszi egészségét, saját és családja életét, kárt okoz az egész társadalomnak? A kitágított erekbe áramló nagy mennyiségű vér egyre több hőt ad le a bőr felületén keresztül. A test te­hát mindjobban lehűl, s következmé­nyeként nagyon sok szomorú fagy­halál cáfolja az alkohol „melegítő" hatását. ERÖT AD-E? A másik elterjedt nézet szerint az alkohol, a pálinka stb. erőt ad. Különös előszeretettel hangoztatják ezt a szállítómunkások, a rakodó és más nehéz fizikai munkát végzők. Jelszó ís volt egy ideig: „A sör folyé­kony kenyér" Igaz-e ez? A sörben valóban van fehérje, de mennyisége rendkívül csekély. Kö­rülbelül négy korsó sör tartalmaz annyit, mint húsz deka kenyér, il­letve négy zsemlye. A fehérjén kívül jelenlevő alkohol viszont nem táplá­lék a szervezetnek. Inkább kárára van azért ls. mert az alkohol elégeté­séhez olyan drága segédanyag szük­séges, mint a „B" vitamin és ebből szervezetünkben sajnos soha sincs elegendő mennyiség. A B-vitamin hiá­nya számos súlyos beegség oka lehet. Mi igaz tehát abból, hogy a szesz fokozza a szervezet munkabírását? A kísérletek éppen ellenkezőleg azt igazolták, hogy az alkohol átmeneti­leg erőteljesen izgatja ugyan az em­beri izmokat, de a teljesítőképességet jelentős mértékben csökkenti, sőt az izomzat bénulását ls okozhatja. MILYEN BETEGSÉGEKET OKOZHAT AZ ALKOHOL? Az alkohol a következő súlyos be­tegségeket okozza: A nyelv és a garat nyálkahártyája, különösen tömény szesz fogyasztása következtében gyulladásba jön. A gyomor nyálkahártyája a szesz állandó ingerére megvastagszik, és nedvelválasztása csökken. A rossz ét­vágy miatt silányan táplálkozó ember emésztése ls megromlik. Rendkívül gyakori az éhgyomori hányás. A máj a hiányos táplálékfelszlvó­dás miatt évek múlva halálos követ­kezményekkel betegszik meg. A kis jövedelmű ember a drága szeszesita­lok kifizetése után nem tud más lét­fontosságú, de drága állati fehérjéket vásárolni. Ezek hiányában pedig előbb-utóbb bekövetkezik a májzsu­gorodás. Az egészségügyi világszer­vezet 1960-ban kiadott statisztikája szerint a májzsugorodások száma ép­pen a gazdaságilag fejlett államokban aggasztó méretekben emelkedett. A szívet sem hagyja sértetlenül az alkohol. Sörivóknál a hatalmas folya­déktömegek rónak fölösleges terhet a szívre. Ugyanakkor a fehérje hiánya, amely a májban elzsírosodást és zsugorodást hozott létre, a szívben is elfajuláshoz vezet. A belső elválasztású mirigyek — elsősorban az ivarmirigyek — műkö­MI IS AZ ALKOHOL ÉS HOGYAN KELETKEZIK? A szőlő és általában a gyümölcs­borok alkoholtartalma a szőlőcukor élesztőgombás erejedése közben ke­letkezik. A borok 17—18 százaléknál több alkoholt nem tartalmaznak. A tiszta szeszt, a pálinkafélét úgy nyerik, hogy a gabonafélék, burgo­nya- vagy gyümölcslevek, gombák ál­tal erjesztett hígabb alkoholtartalmú levét bepárolják. A pálinkaféleségek vagy borpárlatok [a konyak) alko­holtartalma 30—70 százalék között ingadozik. AZ ALKOHOL SORSA SZERVEZETÜNKBEN / A bor, sör, pálinka vagy más alko­holtartalmú ital már a gyomorból gyorsan leiszívódik. Az éhgyomorra fogyasztott alkohol már 5—6 perc múlva jelentkezik a vérkeringésben, és egy óra alatt teljes egészében fel­szívódik. A felszívódás után még egy újabb órára van szükség, amíg a vér és a sejtek között egyensúlyi állapot jön létre. A vér és a kilélegzett levegő alko­holtartalmának vizsgálatából bebizo­nyosodott, hogy az ivást követő 5 perc után a vér alkoholtartalma fokozatosan nő az ivást követő 2 órán keresztül. Ettől kezdve 15—18 órát vesz igénybe, amíg ismét eredeti szintre esik. — Tehát több, mint fél napra van szervezetünknek szüksége ahhoz, hogy egy pohár pálinka alko­holjától megszabaduljon. Az alkoholt rendszeresen fogyasz­tók között elterjedt nézet: az alko­hol hidegben melegít. Egy másik: ne­héz munkát nem lehet szesz nélkül végezni. Nem érdektelen közelebbről megvizsgálni az alkoholnak ezt a két „tulajdonságát". MIÉRT „MELEGÍT"? Azt ma már minden ember többé­kevésbé tudja, hogy a legtöbb ener­gia a zsírokból, a zsíros ételekből szabadul fel. Hideg Időben ezért ál­lítjuk össze táplálékunkat ilyen dús kalóriát tartalmazó ételekből. Hason­ló az étrendje a nehéz munkát vég­zőknek ls. Az igaz, hogy egy-egy jó „beszalonnázás" után még senkinek sem lett rögtön melege. Ezzel szem­ben az alkohol fogyasztása után egé­szen rövid időn belül úgy érezzük, hogy melegünk van. Ez azonban csak puszta csalódás, múló illúzió, az alkoholnak az idegrendszerre gyako­rolt mérgező hatásaként keletkezik. Az érműködést irányító idegközpon­tok kitágítják a bőr ereit, s így a testfelületen melegség-érzéssel járó vérbőség jön létre: a kitágult ertekbe a melegebb - szervekből nagyobb mennyiségű vér áramlik. désének csökkenése a férfiaknál a nemzőképesség csökkenését, nőknél pedig a havi vérzés zavarait okozza^ A rendszeres alkoholfogyasztás nemcsak a nemesebb szerveket ron­csolja. Általában gyengíti a szerveze­tet, s ezzel súlyos betegségeknek ké­szíti elő a talajt. Statisztikai szá­mítások kimutatták, hogy a súlyos járványok halálos áldozatai nagy százalékban az alkoholisták közül ke­rültek ki. Mindezeken túl az alkoholisták sok­kal kevésbé bírják az esetleges ko­molyabb műtéteket. Az orvosi gya­korlat számos esete bizonyítja, hogy műtéteknél rendkívül nehéz elaltatni az alkoholistát. Ezzel ellentétben a különböző vegyszerek mérgező hatá­sára rendkívül érzékenyen reagálnak. Az ls Ismeretes, hogy az ólomtól könnyebben kapnak mérgezési és so­kan megbetegedtek közülük a műgu­mi gyártásakor felszabaduló mér­gező gőzöktől is. A mérgező anya­goknak nem kell feltétlenül a „kül­világból" bekerülniük az iszákos szervezetébe. A szesz hatására foko­zott mértékben termelődnek a szerve­zetben is a káros anyagok, elsősor­ban az alkoholnak az anyagcserére tett káros hatása következében. Pél­dául a köszvényben szenvedők jelen­tős százaléka többé-kevésbé Iszákos volt. AZ ALKOHOL ÉS AZ IDEGRENDSZER Míg szívünk, vesénk, májunk, álta­lában belső szerveink működése egy­egy pohár szeszesitaltól nem károso­dott számottevően, Idegrendszerünk­ről egyáltalán nem állíthatjuk ugyan­ezt. Az idegrendszer szenvedi talán a legmaradandóbb és gyakran hely­rehozhatatlan károsodásokat. Zsibba­dások, fájdalmak, bénulások lehetnek az alkoholfogyasztás következményei. A legmagasabb idegrendszeri tevé­kenység megromlása miatt kezdetben csak az erkölcsérzék, a lelkiismeret, a felelősségtudat károsodik, később az egész emberi szervezetet egységbe foglaló agyműködés bomlik meg, ami kényszerképzetekhez, üldözési mániá­hoz vagy teljes megzavarodáshoz vezet. Pontos mérések kimutatták, hogy egy pohárka szeszesital fogyasztására az 1 liter vérben foglalt 20 mílll­grammnyi alkohol ötszörösére emel­kedhetik. Az alkohol mint finom ho­mokszem az érzékeny gépezetben, je­lentősen ronthatja idegrendszerünk hajszálfinom irányító sejtjeit. Legel­sőnek legnemesebb szellemi képessé­geink romlanak. Észlelő-, megfigyelő­képességünk csökken. Amikor tehát a részegségnek még csak nyomát sem érezzük, látásunk, hallásunk, szagló, ízlelő, tapintó képességünk romlik. Napjainkban, amikor az élettem­pó meggyorsulása, a közlekedés sebessége, a gyári berendezések pon­tossága tökéletes szellemi éberséget kíván, elengedhetetlen az érzékelés tökéletessége. Az érzékelés, az íté­letalkotás és az ezt követő védekezés, mozgás, zavartalan működésétől függ sokszor testi épségünk, életünk, de a termelés eredményessége és ter­melt javaink sorsa is. SZERÉNYI JÖZSEF Ä százados fel-alá sétált Sta­chovifi irodájában, az ajtótól a páncélszekrényig és vissza, je­lentést diktált az írnokoknak ka­tonái és a beosztott SD-sek munkájáról. Haragos volt, mert reggel azzal a keserű gondolat­tal ébredt, hogy a német véd­erő nem ura életnek és halál­nak. Nem azé a hatalom, aki elveszi az életet, hanem azé, aki adja, s ezért tiltakozni kell a kollektív felelősség ellen. Iffland úgy érezte, mintha agya, szíve darabokra hasad­na. Mást mond, és mást gon­dol, minden pillanatban mást mond és mást gondol... Non­szensz! — Megtorló intézkedések, — diktálja, s az a szörnyű gon­dolata támadt, hogy a német véderőt sikerült őrült gyilkos­sá tenni, aki szánt szándékkal hagy nyomokat maga után, — megtorló intézkedések: a ház­kutatások során megölve: egy asszony, egy gyermek; kivégez­ve: egy zsidó, két gyerek, öt ember, akinek tia a banditákhoz csatlakozott; felperzselve öt ház; a banditákkal vívott har­cokban elesett tíz ember, az SD tagjai... Az írnokok csodálkozva me­redtek Ifflandra. Micsoda őrült adott kl Ilyen parancsot? iffland fel-alá sé­tált az ajtótól a páncélszekré­nyig, amelyen ódon óra állt. Micsoda — micsoda őrült ren­delte el, hogy lefényképezzék, nyilvántartsák és jelentsék a megtorló intézkedések áldoza­tait? így múlt el Závodban a szom­bat, a vasárnap, így kezdődött a hétfő. Üsd-vágd, ahol lehet! Usd­vágd, aki rosszat tesz! Mást már nem lehet tenni, csak ezt! Már csak ez maradt meg Te­sárban, akj elmenekült a gra : bóci erdőből, a nagy-porubai -határban , folyó patak mély ágyából, csak ez maradt meg mindazokban, akik vele együtt Kis-Porubába vonultak vissza. Lesújtani rájuk, amiért a gra­bőcl erdőben nyolc embert akartak halomra lőni, ütni-ver­nl őket Tesár megnyomorított apjáért, Schnitzerékért, minde­nért, amit Závodban már tettek és még tenni fognak. Mi égett Závodban? Bosszút állni Lánl­kék diák fiáért. — Szegény, — mondta a kis­porubai iskolában a gyümölcs­kertész Lánik, s zokogva ismé­telte: — Szegénykém... sze­gény fiam... — Ne sírjon, bátyó! — vi­gasztalta Siska, akinek anyját es kislányát Závodban tegnap temették. — Ne sírjon már! Mindenért megfizetünk az isten­telen sváboknak! Ne féljen! A kls-porubai iskola, ahol a partizánzászlóalj parancsnok­sága székelt, tele volt embe­rekkel, hangos, izgatott szlo­vák és orosz beszéddel. A nagy­porubaiak, akik elmenekültek, amikor a závodi katonák ra­bolni jöttek , a falujukba, elme­sélték, ml történt Nagyporubá­ban. Egyikük szalmán feküdt a sarokban, össze-vissza ütlegel­ték, rugdosták, mert szembe­szegült a katonákkal, amikor ki akarták rabolni apja istálló­ját. Az Iskola tele volt cigaret­tafüsttel, izzadságszaggal, ele­ven, türelmetlen mozgással. — Stevo! Tesár Jakubecra nézett, egy magas, fekete főhadnagyra, a zászlóalj parancsnokára, s oda­ment hozzá a katedrához. — Stevo! — mondta Jakubec rekedt, fáradt hangon. — Ezek mennek veled: Hládík, Masňák, Šiška... Jakubec felolvasta a három alsó- és felső-brezányi ember, meg tizenöt* fiatal férfi nevét, akik Nagy-Porubából me­nekültek el. Megszálljátok a Kiint, vártok, míg vissza nem vonulnak a németek! Ha visz­szavonulnak, megtámadjátok őket a Klín hegy alatt az úton! Fülsiketítő volt a zaj, az em­berek hangosan és izgatottan beszéltek, zörögtek a kiosztott géppisztolyok, puskák és grá­nátok, fojtott a füst, az izzadt testek szaga; Tesár minden idegszálát megfeszítve figyelt, milyen feladatot oszt ki neki és a csapatának Jakubec fő­hadnagy. A tisztára törölt fali­táblára nézett, amelyen nagy fehér betűkkel ez állt: ÜSD­VÁGD! HALÁL A NÉMET MEG­SZÁLLÓKRA! Ha tovább foly­tatódnék a harc Kis-Porubában vagy a falun túl, Illetve ha a németek rendezetten visszavo­nulnának, vágják keresztül ma­gukat a többiekhez! Nem köny­nyű feladat! Mindnyájatoknak tudnotok kell! Tesár Jakubec főhadnagy előtt állt, figyelte minden szavát. — Vigyázz magadra, Stevo! — mondta rekedt, fáradt han­gon Jakubec. — Vigyázz ma­gadra! — Öklével az asztalra csapott. — Krisztus és Szűz Má­ria óvjon attól, hogy előbb merj lövöldözni, míg a visszavonuló németek a hegy alá nem érnek! — Parancs, főhadnagy elv­társ! Tesár visszament az emberei­hez, akik Kis-Porubában fel­öltöztek, felfegyverkeztek, egy­séggé alakultak. A Zora nevet kapták, ami Hajnalt jelent. — Erődítési munkákra men­nek, — hallatszott az iskolában jakubec rekedt, fáradt hangja, — a következők: Hladík, Lánik, Masňák Siska... — Mások ne­vét is elsorolta, akik Nagy-Po­rubából jöttek. — Schnitzer, maga Kopecsni Lázra megy, a brigádparancsnokságra! Ott je­lentkezik! Az almás Lánik otthagyta az öreg Siškát, Jakubec főhad­nagyhoz ment. Megállt az asz­tal előtt, kis ideig várt, nagy keze idegesen babrált a nad­rágja varrásán. — Főhadnagy elvtárs! — Mi van? — Én vagyok a Lánik', — mondta csendesen, — lövészár­kot kellene ásnom ... de meg­ölték a fiamat... szívesebben mennék Tesárral. — Micsoda? — Tesár Stevoval. — Magaddal viszed, Stevo? Jakubec főhadnagy a dobo­góról Lánik sápadt, szomorú aroába nézett, az öreg szája szélén két mély ráncot rajzolt az elkeseredés. — Stevo! — Parancs, főhadnagy elv­társi — Magaddal viszed Lánlkot? Veletek akar menni. — Elviszem, főhadnagy elv­társ. — Lánik, —' kérdezte Jaku­bec főhadnagy, — hány éves maga? — Csütörtökön leszek hat­van. — Gyerünk, Lánik, — kiál­tott rá Tesár, — gyerünk! ' Üsd-vágd! Ezzel az elszánás­sal vette át Tesár az egység vezetését. Ki tudja, mit tesznek még a németek Závodban? Mi égett a faluban? Üsd-vágd, azo­kat is, akik segítenek nekik! Ki árulta el Letanovskýt, ki árulta el Schnltzeréket, meg azt, hogy Závodból öt ember el­ment partizánnak? Pénteken estig annyi ember érkezett KIs-Porubába, hogy né­hányat tovább küldtek Kopecs­ni Lázra, mert a kis-porubal zászlóaljnál nem volt számukra' már sem bakancs, sem fegyver. Úgy jöttek, ahogy voltak, ami­kor Nagy-Porubát kirabolta a závodi német katonaság. Né* hányan sebtében magukra kap­tak valamit, nadrágot, cipőt, mások meg úgy voltak, ahogy éppen kiugrottak az ágyból. Nagy volt a nyüzsgés a há­zakban, udvarokon, a porubaf erdőkben meg az úton. Az Alsó- és Felsőbrezányon( Závodon keresztül vivő út Nagy-Porubán túl hirtelen emel­kedni kezdett a két falu, Nagy­és Kis-Poruba között, körülbe­lül a fél úton felkapaszkodott a Klín lejtőjére, amelyen nagy, szürke sziklák meredeztek, s itt-ott mogyoró- és sombokrok nőttek. Kevés volt a Klínen a mogyoró meg a som, fa egy sem akadt. Az egykori fenyvest a kis-porubaiak már rég kivágd ták, az eső elmosta az agyagot, a Klínen nem maradt más, csak kő meg homok. Már kora reggel meg kellett szállni a Kiint, mert a néme­tek valószínűleg csak nappgi próbálkoznak támadással Kis­Poruba ellen, hogy tovább tör­jenek előre Kopecsni Láz felé. Tesár egységének az volt a fel­adata, hogy a Klín hegyről el­zárja az utat és hátba támad­ja a német csapatokat, ha maid élőiről — Kis-Porubán túl, az elaknázott útszakaszon — meg­rohanják a szovjet partizánok, akik az út mentén és a kiürí­tett faluban foglalnak állást. Kis-Porubában a lakosok kö­zül nem maradt más, csak a fiatal férfiak. Sok öreg, gyerek és asszony szekéren vándorolt el Kopecsni Lázba, amely öt­hat óra járásra volt Kis-Poru­bától. (FOLYTATJUK! 0] SZÖ 4 * 198 4- augusztus 7,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom