Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-22 / 233. szám, szombat

A davisták és a forradalmi mozgalom S z 1 o v á k i á b a n Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságáriak a múlt év végén az ideológiai kérdésekről tár gyalt plénuma fontos közvetlen feladatot állított történelemtudományunk elé, hogy dolgozza fel újabb és legújabb történelmünknek a közelmúltban kellőképpen nem értékelt, elrajzolt, vagy meghamisított eseményeit. jelenségeit, vagy egyes szákaszait. Ezenkívül hangsúlyozta annak szükségességét, hogy fényt kell deríteni a DAVnak, mint a szlovák értelmiség kizárólagos forradalmi csoportjának szerepére a két világháború között és egyes képviselőinek állásfoglalására a kommunista párt által vezetett mozgalomban a világháborúk közötti, valamint a későbbi időszakban. Ezenkívül értékelni kell e forradalmi értelmiségi csoport szerepét. A történetírás e feladat teljesítésével főképp a CSKP történelme szakaszán azt a megtisztelő és jelentőségteljes küldetést töltötte be, hogy belekapcsolódjon minden olyan maradiság és elcfí)ultság elleni harcba, amit a marxi—lenini elméletnek és politikai gyakorlatnak a személyi kultusz idejéből származó eltorzitása örökségének, vagy következményeinek nevezünk. Egyes tudományos és kultúrlapoki>an, mint például a Nová mysl-ban megjelentek a DAV problematikájával részletesebben foglalkozó cikkek. Ezért megkértük VILIAM PLEVZÁT, a történelmi tudományok kandidátusát, a Szlovák Tudományos Akadémia Történelmi Intézetének tudományos dolgozóját, hogy a davistáknak a forradalmi mozgalomban kifejtett tevékenységéről áttekintő tanulmányt írjon, amit az alábbiakban közlünk. A Szlovákiai Szocialista Diákok Szabad Szövetségében tömörült, Prágában tanuló szlovák főiskolások csoportja, amely szorosan együttműködött a kommunista sajtóval negyven évvel ezelőtt véglegesen elhatározta, hogy önálló folyóiratot, irodalmi és művészeti revűt ad ki, amelynek az lett volna a küldetése, hogy új, nem konvencionális, hanem forradalmi, osztúlyirányzatú, dinamikus, nem provincionális és emellett korszerű szlovák irodalom és kultúra alapját fektesse le. Ezzel a célkitűzéssel 1924. decemberében jelent meg a DAV első száma. Bölcsőjénél E. Urx mint szerkesztő állt, további munkatársai voltak: A. S iracký, VI. Clementis, J. Ponican, j. Tomášik-Dumín, L. Obtulovič, L). Okáli és A. Križka. A folyóirat köré tömörült és címe után davistának nevezett csoport fokozatosan új hívekkel, főként Szlovákiában működő tanítókkal bővült. Ezek közé tartozott L. Novomeský, P. jilemnický, L. Szántó, J. Elen, E. Klinger, ifj. K. Svetlík, f. Bohúň, Fr. Kráľ, J. Rybák. Az eredetileg kitűzött célok azonban rövidesen túlságosan szűkkörűeknek bizonyultak ahhoz, hogy elegendőek legyenek Szlovákia értelmiségének aktivizálására és bevonására a forradalmi mozgalom áradatába, amelyre a davisták olyan kitartóan törekedtek Ezért a DAV az irodalom, a művészet, az irodalmi bírálat és a kultúra fejlesztésén kívül egyre rendszeresebben és alaposabban foglalkozott a kultúrpolitikával, a forradalmi mozgalom kérdéseivel, a köztársaság és különösen Szlovákia belpolitikai életének problémáival. Egyes tagjai fokozatosan bekapcsolódtak a kommunista sajtó, a CSKP szerveinek munkájába. L. Novomeský már 1925. májusában a Pravda chudoby, a CSKP szlovákiai napilapjának szerkesztője lett, amelyet KI. Gottwalddal együtt Ostraván szerkesztett. Novomeský példáját E. Urx is követte, miután a prágai filozófiai fakultáson folytatott tanulmányait félbeszakította. Urx 1926. júliusában e folyóirat főszerkesztője lett. A szerkesztésben E. Klinger segített, később, 1928-ban P. Jilemnický, amikor visszatért a Szovjetunióból. A többiek, főképp Clementis, Poničan, Okáli, Kráľ, Bohúň és Rybák a szlovák és a cseh kommunista sajtóban jelentettek meg cikkeket. A húszas évek alkonyán a csoport magva egyre aktívabban kapcsolódik be konkrét munkájával a forradalmi mozgalomba. E. Urx Csehszlovákia Kommunista Pártjának funkcionáriusa lett a Moravská Ostrava-i kerületben, E. Klinger. jelentős pártfunkciót töltött be Szlovákiában és 1930 januárjában a CSKP szlovákiai területének megalakítása után a kerület titkára lett Bratislavában. L. Novomeský Prágában a Rudé právo-nál vállalt állást. Clementis, Okálival és részben Jilemnickývel számos fontos feladatot végzett a forradalmi mozgalomban. Megalakították a Szocialista Főiskolások Egyesületét Bratislavában. amely kommunista diákszervezet volt. 1929 végén és a következő év folyamán meg. szervezik a Csehszlovák Értelmiség Baloldali Frontját. Clementis és Novo- meský e front országos bizottságának tagja lett. Kapcsolatot teremtettek az értelmiség és a diákság haladó csoportjaival ás egyesületeivel. A DAV köré tömörült kommunista értelmiségiek a Szocialista Főiskolások Egyesületének képviselőivel, a Sarló egyesületben szervezett haladó magyar ajkú diákokkal, valamint a Fábry Zoltán szerkesztette Az Ot című folyóirat köré felzárkózott szlovákiai magyar haladó értelmiségiekkel együtt a csehszlovákiai kommunista és baloldali irányzatú forradalmi nemzetközi mozgalom harcosai lettek. A davisták nemzetközi érzelmére jellemző, hogy a harmincas évek elején, amikor széles körű politikai tevékenységük egyre jobban elmélyült és bővült, elmélyült és bővült együtt működésük a haladó cseh értelmiség gel és Szlovákiában a magyar nemze tiségű értelmiséggel és diáksággal. Amikor Fábry Zoltán és a köréje felsorakozott magyar kommunista értelmiségiek 1931 elején tervbe vették, hogy évente tízszer kiadják az Út című folyóiratot, a davisták melegen támogatták Fábryék törekvését és lapjukban kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a DAV olvasói és követői „...minden bizonnyal megértik Az Ot jelentőségét, anyagilag és előfizetők szervezésével támogatják és elősegítik megjelenését." Támogatták a Sarló működését is. A Sarló 1931 nyárvégi kongresszusának eredményeiben jogosan látták a magyar nemzetiségű haladó diákok felsorakozását Bratislavában „a közös úton a proletariátussál." És ennek az együttműködésnek nem kevésbé jellemző vonása volt a davisták vezette Szocialista Főiskolások Egyesületének működése a Sarló Lőrincz-kapu utcai egyesületi helyiségében. Ott találkoztak a DAV hívei a magyar kommunista és baloldali irányzatú értelmiség tagjaival, a haladó szlovák tanulóifjúság a magyar diákokkal. A bratislavai rendőrigazgató kénytelen volt megállapítani, hogy ezeknek az öszszejöveteleknek részvevői „minden alkalommal . . . kihangsúlyozzák kommunista elveiket." A davisták politikai arculata kifejezően 1931. tavaszán nyilvánult meg. Amikor 1931. május 25-én a csendőrök Kosűton sortüzet nyitottak a mezőgazdasági munkásokra és közülük hármat megöltek, a davisták az elsők között voltak, akik a vérfürdő színhelyére siettek. Az ő érdemük, hogy a kosúti események nem csupán a cseh, a szlovák és a magyar haladó értelmiség ügyévé váltak, hanem a világ kimagasló kulturális képviselőihez és lapjaihoz intézett leveleikben a külföldet is tájékoztatták Szlovákia dolgozó népének sorsáról. A davisták Csehország, Morvaország N

éhány hónapja Elintézetlen ügy címmel lapunk hasábjain cikket írtunk az alsósztregovai Madách Kastély és az évek óta esedékes Madách Múzeum sorsáról. Többek között elmondtuk, hogy hosszú ideje húzódik az ügy, annak ellenére, hogy in-, tézését már számos cikk, beadvány, levél és szóbeli megjegyzés sürgette. A végleges döntés valahogy mégis igen sokat késik. Pedig ezúttal nem kevesebbről, mint egy minden népnek büszkeségére váló, világirodalmi rangú író emlékének a megbecsüléséről van szó. Szóvá tettük, hogy a régen tervezett Madách Múzeum gondolatát a Madách síremlék rendbehozásakor, a losonci irodalmi kör néhány tagja vetette fel újra és tartja azóta is napirenden. Az elképzelést támogatja a járási nemzeti bizottság is s úgy látszik, a kétkedések, a fontolgatások és a sok huzavona után ha késve is, a régi terv végre-valahára megvalósul. A bizakodást táplálta, hogy a losonci és füleki múzeumok ki nem merített költségvetéséből mintegy 15 000 korona értékben vásárolt tak korabeli bútorokat, Madách-emléktárgyakat, és más, a múzeumhoz szükséges kellékeket. Még — Irtuk akkor — mintegy 60 000 koronára lenne szükség, hogy rendbehozhassák a termeket és újabb berendezési tárgyakat vásárolhassanak. A losonci járás iskola és kulturális ügyi szakosztálya a Szlovák Nemzeti Tanácshoz fordult a hiányzó összegért, amely az ügy elintézését a kerületi nemzeti bizottságra bízta. A szervezők reménykedtek, hogy a összeget megkapják és semmi akadálya sem lesz annak, hogy tető alá hozzák a múzeumot, amivel régi adósságot törlesztve igen jó szolgálatot tesznek majd mind a hagyománytiszteletnek, és a népeink közötti barátságnak, mind pedig az éppen mostanában fellendülő turistafor<5 galomnak. ^ Azóta sok minden történt. A Ma• dách Kastély és a Madách Múzeum érdekében az illetékesek sokkal többet tettek, mint reméltük, és mint amire a szervezők gondolni mertek. Az ügy országos és szívüggyé vált... A múzeum megteremtése érdekében megnyilvánuló összefogás valamint erkölcsi és anyagi támogatás olyan nagyméretű, önzetlen és példamutató, és Szlovákia többi haladó értelmiségi képviselőivel a rendőrségi önkény ellen tiltakozó kiáltványt írtak alá. A kosúti eseményekről, a Major István és a kosűti tüntetés többi vád alá helyezett részvevője elleni perről „Most Kosúton rend és nyugalom van" címen kiváló művet adtak ki. Dr. VI. Clementis, a DAV vezető funkcionáriusa dr. Z. Weichherzzel védte Major Istvánt a bíróság előtt. Számos munkásküldöttségen kívül a Szocialista Főiskolások Egyesületének és a Sarló egyletnek szlovák és magyar diáktagjai a bratislavai kerületi bíróság fogházában közösen látogatták meg Majort. A DAV híveinek javarésze aktívan vett részt Szlovákia haladó erőinek számos fontos politikai és kultúrpolitikai akciójában. Együttműködtek az Új Oroszországhoz való közeledést szorgalmazó Társasággal, ankétokat rendeztek a Szovjetunióról és a szocializmus első országát szüntelenül tündöklő példaképnek állították népünk elé. Köztársaságunk más nemzetiségeinek legjobb értelmiségi képviselőivel együtt tiltakoztak a forradalmi mozgalom megnyilvánulásainak üldözése ellen. Felemelték intő szavukat itthon és a határon túl is a munkásvér ontása ellen. Ott voltak a BIS í Szlovákia Értelmiségének Blokkjai bölcsőjénél is, amely a Baloldali Fronttal együtt a forradalmi proletariátus zászlaja alatt a haladó értelmiség egyesítésére törekedett. Őszintén örültek Csehszlovákia Kommunista Pártja minden sikerének és ezért a DAV hasábjain rendszeresen beszámoltak az osztályharc frontjáról, szociális és politikai riportokat hoztak, amelyekkel az osztályharc fejlesztését segítették elő. Az olvasók (Folytatás o 10. old.} ELINTEZE Lakatos József: ESTE (MNK) Garai Gábor (MNK): Krónika RÖVIDESEN MEGNYÍLIK A MADÁCH MÚZEUM Az alsósztregovai Madách-házat még állványuk övezik. A munkálatok azonban rövidesen befejeződnek. A kastélyból múzeum lesz. (Tóth A. felvétele.) hogy erről csak az elragadtatás hangján szólhatunk. Ami most Alsósztregóván történik az a hagyománytiszteletnek, a népeink közötti barátságnak és a magyar-szlovák kulturális kapcsolatok ápolásának a legbeszédesebb bizonyítéka. Kissé emlékműve is ez annak, hogy mi mindent lehet elérni jóakarattal, jó szándékkal és összefogással. Szép, örvendetes, dicséretes... A hála mindenekelőtt a Szlovák Nemzeti Tanácsot illeti, amely magáévá téve a Madách emlékek megbecsülésének gondolatát, a szervezőket a legmesszebbmenően támogatta. Javaslatára a Közép-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság a kért 60 000 korona helyett 300 000 koronát adott a Madách Kastély rencl behozására és a múzeum megteremtésére. Az igen tekintélyes összegnek megfelelően nagyszabású tervet Is kidolgoztak. Az eredeti elképzeléstől eltérően nem három, hanem öt helyiséget rendeznék be múzeumnak, Három szobában Madách E korban, míg gyerekből férfi lettem egész földrészek alatt zubogott az egyféle szabadság hövtze. Ha Kenyában hulla-halommal tömték el a forrása szájút, Kongóban újra kibuggyant; és sárga-képű és fekete-testű s mulatt és rézbőrű testvéreim milliói véren vettek jogot — megalázván a megaláztatást — bosszú helyett az egyenlő boldogulásra. És lenge áram ernyőt levelezve szálldostak az űrben bölcs gyümölcsök, fém-ananászai a nagy földi nyárnak röpüllek a holdba, az égbe e korban, míg gyerekből férfi lettem. E s pöfeteg füstgombák függtek a légber. bejárták — szürke kalózok — reményeink magasát, s megsűrűsödött az egymásba kulcsolt emberkezek hálója alattuk — e korban, míg gyerekből férfi lettem. S e korban, míg gyerekből férfi lettem, az én nemzetem, felocsúdva talmi különbsége magános bódulatából, k ü lö n b egyesség osztályosa lett: méltó a tisztességre, hogy a minden-népek-világa hombárába hordjon szüretje legjavából bölcs szelíd szerszámokat, szép szót s boldog zenét. Alsósztregován feszült Izgalommal,! lázasan készülnek az évforduló meg* ünneplésére. Közben Losoncon tervszerűen dolgozik a Madách centenárium megünneplését szervező 15 tagú országos előkészítő bizottság. Az állami és népi szervek képviselőiből, valamint a szakemberekből álló bizott* ság hetente ülésezik. Szervező :mun-i kájának köszönhető, hogy — rekoidi idő alatt szeptember 10—15-re — be* fejeződik az építkezés és megkezdődhet az emlékszobák berendezése. Az előkészítő bizottság szoros kapcsolatot tart fenn a magyarországi balassagyarmati járási és a salgótarjáni megyei előkészítő bizottsággal. A magyarországi múzeumoktól és Madách-tisztelőktől igen sok segítséget kapnak. A balassagyaramati múzeum például maga fedezi az alsósztregovai múzeumnak szánt fényképmásolatok ás a más Magyarországon beszerezhető Madách-csal kapcsolatos anyagok beszerzési költségeit. Viszonzásul a losonci bizottság az itteni emléktárgyak fényképmásolatait küldi el. A bizottságok az évforduló alkalmából nagyszabású cserelátogatásokat is szerveznek. Az ünnepségek alkalmából a budapesti vagy a miskolci Nemzeti Színház jön csehszlovákiai vendégszereplésre. A vendégek Losoncon Az ember tragédiáját mutatja be, (Csak közbevetőleg zárójelbe mondva:' a mi együtteseink, a művelődési otthonokban, az iskolákban és a Csemadok helyi szervezeteiben vajon hogyan készülnek az évforduló megünneplésére? Eddig erről semmi hír!...) A z évek óta elintézetlen ügy be^ fejezést nyer. A losonci irodalmárok, CSEMADOK-tagok, tanítók és mások fáradozása nem volt hiábavaló. A szlovákok és magyarok összefogásának eredményeként népeink barátságának és egymás kölcsönös megbecsülésének bizonyítékául a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között létrejött megállapodás szerint október 4-én Madách Imre halálának 100. évfordulója alkalmából Alsósztregován a nagy költő szülőhelyén megnyílik a Madách Múzeum. Régi adósságot törlesztünk, ezúttal azonban — mindannyiunk örömére — méltóan a világirodalom óriásához. EALÄZS BÉLA Imre alkotásait és az ezzel összefüggő irodalmi anyagot, a két szobában pedig a család tárgyi emlékeit helyezik el. Ezenkívül rendbehozzák az épületet, kijavítják a síremléket és körülkerítik a hatalmas parkot. A munkálatok teljes ütemben folynak. Számos asztalos, kőműves, festő és restaurátor dolgozik az épületen. A Madách Kúria új tetőt kap, külsejét, belsejét átfestik, padlózatát kicserélik, ajtóit, ablakait korabelivé varázsolják. A síremlék környékét a besztercebányai kertészeti főiskola tervei szerint rendezik. Az építkezéssel egyidőben restaurálják az emlékszobák bútorait, osztályozzák a családi emléktárgyakat, témakörök és időrend szerint csoportosítják a kéziratokat, a fényképeket és Madách műveinek, magyar és idegennyelvű kiadványait. Már elkészült az emlékszobában felállításra kerülő Madáchmellszobor modellje és állnak a több hektárnyi parkot körülölelő kerítés oszlopai. 1964. augusztus ?? *