Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-13 / 193. szám, hétfő

Yiľág proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. július 13. Hétfő • 30 fillér • XVII. évf. 193. szám A Fekete-tengeren a Szovjetunió felé haladó Latvija hajó fedélzetén szombat este meghalt Maurice Thorez elvtárs, a Francia Kommunista Párt elnöke. A hajó a várnai kikötőben vetett horgonyt. Tegnap reggel a kikötőbe érkezett a szabadságát jelenleg Bulgáriában töltő josef Némec, a CSKP közép-csehországi kerületi bizottságának vezető titkára és František Dvorský, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára, hogy kegyelettel adózzanak a francia nép nagy fia emlékének. Több ország Várnában tartózkodó kommunista és munkáspártjainak képviselői a Latvija fedélzetén szintén lerótták kegyeletüket. A koporsót a hajóról a helyi népi tanács épületébe vitték, ahol a várnaiak és a fürdővendégek nagy tömege vonult el a kommunista és munkásmozgalom hős harcosának ravatala előtt. A gyászünnepségen az elhunyt felesége — Jeannette Vermeersch — is jelen volt. Maurice Thorez elvtárs holttestét tegnap különrepülőgépen Párizsba szállították. Maurice Thorez 1900. április 18-án bányászcsalád gyermekeként született. Nagyapja és édesapja bányász volt és tizenkét éves korában már ő maga ls bányában dolgozott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Napjaiban 18 éves volt és már akkor mint forradalmár és szakszervezeti íunkclonárius tevékenykedett. 1919ben belépett a szocialista pártba és > küzdött a III. Kommunista Internacionáléhoz csatlakozásért. Amikor 1920-ban megalakult a Francia Kommunista Párf, Thorez elvtárs- e párt tagjalett. 1923-ban a Pas-de-Calais megyei pártszervezet titkára, 1927-ben a KB tagja és 1925ben a KB szervezési titkára és a politikai bizottság tagja. Thorez elvtársat 1927-ben háborúellenes tevékenysége miatt letartóztatták és bebörtönözték. 1929-ben az FKP KB csaknem valamennyi tagjával együtt ismét letartóztatták. Kiszabadulása után 1930-ban megválasztották az FKP főtitkárává. Thorez elvtárs a húszas években minden Idejét a párt átszervezésének szentelte. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a Francia Kommunista Párt 450 000 tagot számláló hatalmas marxi—lenini párttá fejlődött. Maurice Thorez a második világháború előtt mélységes felháborodással ítélte el a müncheni árulást és ünnepélyesen kijelentette, hogy a Francia Kommunista Párt és minden francia dolgozó szolidáris Csehszlovákia népével. 1940. július 10-én Duclos elvtárssal együtt aláírta az SZKP KBnak a francia néphez Intézett felhívását, amellyel harcba szólított Franciaország nemzeti és szociális felszabadításáért. Thorez elvtárs ^^^^^^^^ 1943-ban részt vett Moszkvában a Kommunista Internacionálé utolsó ülésén és 1944 novemberének végén visszatért Párizsba. Akkor a francia munkásosztály egységének s akciőképességének megőrzését és megszilárdítását tekintette legfontosabb feladatának. A második világháború után az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjává, majd a nemzetgyűlés képviselőjévé választották. Thorez elvtárs az 1945—1947. években miniszterelnök-helyettesi tisztségében demokratikus program megvalósítására törekszik. Az FKP kongresszusán 1950 áprilisában Ismét megválasztották a párt főtitkárává. Ezt a tisztséget 1960 májusáig töltötte be, amikoris megválasztották a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökévé. Maurice Thorez elvtárs több marxista politikai mű szerzője. CHOD-VIDÉKI néprajzi ünnepségek A Chod-vidék történelmi múltú központjában, Domažlicén, szombat délután kezdődtek meg hazánk legnagyobb néprajzi ünnepségei. A már tizedszer rendezett ünnepségeket ez idén másodszor kötötték egybe a határőrség napjának ünnepségeivel. Az ünnepségeken Jozef Lenárt miniszterelnök vezetésével pártunk és kormányunk küldöttsége is részt vett. A Chod-vidék néprajzi ünnepségei vasárnap délelőtt érték el tetőpontjukat a domažlicei főtéren, ahol a helyi lakosság s a vendégek nagyszabású békemanifesztációra jöttek öszsze. A nagygyűlésen Jozef Lenárt miniszterelnök mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy ezek az ünnepségek az évek folyamán mindinkább kifejezésre juttattják népünk alkotómunkájának sikereit. Ezeken az ünnepségeken is bebizonyítja szilárd elhatározását, hogy meghiúsítja a béke ellenségeinek ármánykodásait, biztosítja hazánk határainak érinthetetlenségét és szocialista köztársaságunk felvirágoztatását. Lenárt elvtárs kijelentette, hogy népünk és különösen a Chodvidékiek nyílt szívvel, barátságosan fogadnak mindenkit, aki jószándékkal jön hozzánk. „Azonban ez ne téveszsze meg azokat, akiket ellenkező szándékok vezetnek hazánkba." A több tízezres főnyi tömeg azután végignézte a „Hazánk szilárd erődje" jelszó jegyében előadott műsort. A köztársaság minden tájáról Domažllcére érkezett határőregyüttesek és szólisták megérdemelten arattak nagy sikert változatos műsorukkal. (CTKJ ÉPÍTŐK NAPJA BRATISLAVÁBAN Az építők napja alkalmából Bratislavában vasárnap megrendezték a szocialista munkabrigádok küldötteinek városi értekezletét. A szocialista munkabrigádok és a megtisztelő címért versenyző kollektívák csaknem 500 küldötte lelkesen üdvözölte Sámuel TakáC építésügyi minisztert, Ladislav Kompíšt, az SZNT építésügyi megbízottját, Viliam EIchenbergert, az Építőipari Alkalmazoti tak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának elnökhelyettesét és az értekezleten megjelent további vendégeket. A bratislavai hídépítők munkájánál? eredményeit Virgil Hornung, a szakszervezeti szövetség városi bizottsá* gának elnöke méltatta. Közölte, hogy a bratislavai építők teljesítették félévi feladataikat. A bratislavai építkezéseken Jelenleg 211 szocialista munkabrigád dolgozik és 400 kollektíva versenyez a megtisztelő címért. Azután Sámuel Takáč miniszter mondott köszönetet a bratislavai építőknek Jó munkájukért^ majd idei feladatalkat ismertette. Az értekezlet résztvevői tanácskozásuk befejezéséül a legközelebbi feladatok példás teljesítését célzó határozatot hoztak. Az építők napja ünnepségeinek keretében délután a Duna Jobb partján népünnepélyt rendeztek. (CTKJ KIKÜLDÖTT MUJNKATARSüHK JELENTI KARLOVY VAR Y B Ó Lj ÉLŐK ÉS HOLTAK Tegnapi tanúként él bennünk Szímonov regénye, s most, hogy Alekszandr Stolper rendezésében a mondanivaló filmvásznon elevenedik meg előttünk, ez a tanú idéződik újra emlékezetünkbe. A háborút nem lehet elfelejteni, a Jelent és a Jövőt nem lehet a múlt ismerete nélkül építeni. A tegnapi figyelmeztetés felkiáltójelként mered újra és mindig elénk s ösztönzi a felismerést: soha többé ezt a népekre kényszerített embertelenséget, soha többé a „véres, ostoba feneségek" elszabadulását. A szovjet népre kényszerített háborút, az első év eseményeit Idézi a film, 1941 tragikusan véres s igazságos küzdelmében hősies harcát. A fasizmus barbarizmusa alatt nyögő Európában — a hitlerizmus természetrajzából eredően — a „drang nach Osteň" új felkentjei vetemednek egy nagy nép ellen, mely győztes forradalma megvívása után a békés építést tartotta legfontosabb, s legőszintébb céljának. A hadvezetés súlyos mulasztásai következtében a szovjet emberek ezrei hullottak el, azonban a „villámháborúnak" hitt gyalázatos „kaland" éppen a szovjet emberek heroikus küzdelmével végül is megpecsételte 4 bgtelakocjök sorsát, Szlmonov regénye filmen Ez a hősiesség, a mérhetetlen áldozat és önfeláldozás tükröződik a filmben, melyet a szovjet föld vállalt magára, hogy a világ népeit megszabadítsa ettől az emberiségre szakadt vadságtól, a kultúrát és civilizációt gyalázó szörnyűségektől. Szépítgetés és köntörfalazás nélkül elevenednek meg előttünk a napok, melyeket a háború szörnyűsége mellett még a bizonytalanság, a személyi kultusz okozta bizalmatlan légkör is súlyosbított, Az ember hajlamos arra, hogy a rosszat elfelejtse, s emlékezetében inkább a kellemeset, a jót éltesse, táplálja. S ha végeredményben ez a felfogás helyesnek ls mondható, a múlttá lett történelem örök figyelmeztetése nagyon Is megszívlelendő igény. Megszívlelendő nemcsak a hősöknek kijáró tiszteletből, akik életüket áldozták, hogy az életet megmentsék, hanem azért is, hogy az ember embertelensége a megpróbáltatásoknak ezt a poklát ne zúdíthassa többé a világra. „Kell még tegnapról Hív tanú" — Idéződik bennem Ady, s a filmmel VÄ.1Ó vonulási nemcsak WDÚsigfeéoí érzem magaménaR, lianem őszinteségéért, becsületes szándékáért, s jövőt féltő törekvéséért is. A háborús időszak eseményei nem illuzórikus megfogalmazásban jelennek meg élőttünk, s nem ls személyeknek tulajdonítja az érdemet — ahogy azt korábban tapasztalhattuk —, hanem az igazi hős, a hazáját féltő és körömszakadtáig védő óriás, az egy célért küzdő milliós arcú nép hősiességét, elszánását idézi. Művészi eszközökkel, s eszmei mondanivalója tisztaságával, nemességével győz meg. Történelmi hűsége a kongresszus eszmeiségétől áthatott, anélkül, hogy a kor, az akkori állapotok ismertetésével a legkisebb túlzást is éreznénk, hősei húsvér emberek, s a kétrészes film nemcsak időtartamában, hanem mélységében is igényes, s ha szabad ezt a megállapítást tenni: látványos alkotás. Alekszandr Stolper kiváló rendezése mellett Nyikolaj Olonovszkij operatőri munkáját s Kiril Lavrov és Anatolij Papanov alakítását dicsérhetjük elsősorban, SQNQB ŽJ0LXÄN íímíad az CLiany, Jlaíáôz&ati Az Arany Kalász szövetkezet (dunaszerdahelyi járás) jól felkészült az aratásra. Igaz, az utóbbi napokban a kedvezőtlén időjárás megzavarta a munkát, de a szeszélyes időjárás sem lepte meg a szövetkezeteseket. Az aratási munkákat folyamatosan végzik. Felvételeinket a nagy búzatáblán készítettük, ahol kétmenetesen arattak. A kombájnok nyomában összevonták és kazalba rakták a szalmát és így zavartalanul végezhették a tarlóhántást. A szövetkezetben cseh kombájnosok is segítenek Kazalba rakják a szalmát Zsákokba kerül a tiszta búza