Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-13 / 193. szám, hétfő

Yiľág proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. július 13. Hétfő • 30 fillér • XVII. évf. 193. szám A Fekete-tengeren a Szovjetunió felé haladó Latvija hajó fedélzetén szom­bat este meghalt Maurice Thorez elvtárs, a Francia Kommunista Párt el­nöke. A hajó a várnai kikötőben vetett horgonyt. Tegnap reggel a kikötő­be érkezett a szabadságát jelenleg Bulgáriában töltő josef Némec, a CSKP közép-csehországi kerületi bizottságának vezető titkára és František Dvor­ský, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára, hogy kegyelettel adózzanak a francia nép nagy fia emlékének. Több ország Várnában tartózkodó kommunista és munkáspártjainak kép­viselői a Latvija fedélzetén szintén lerótták kegyeletüket. A koporsót a hajóról a helyi népi tanács épületébe vitték, ahol a vár­naiak és a fürdővendégek nagy tömege vonult el a kommunista és mun­kásmozgalom hős harcosának ravatala előtt. A gyászünnepségen az el­hunyt felesége — Jeannette Vermeersch — is jelen volt. Maurice Thorez elvtárs holttestét tegnap különrepülőgépen Párizsba szállították. Maurice Thorez 1900. április 18-án bányászcsalád gyer­mekeként született. Nagyapja és édes­apja bányász volt és tizenkét éves korában már ő ma­ga ls bányában dolgozott. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom Nap­jaiban 18 éves volt és már akkor mint forradalmár és szakszervezeti íunkclonárius tevé­kenykedett. 1919­ben belépett a szo­cialista pártba és > küzdött a III. Kom­munista Internacio­náléhoz csatlako­zásért. Amikor 1920-ban megalakult a Fran­cia Kommunista Párf, Thorez elv­társ- e párt tagjalett. 1923-ban a Pas-de-Calais megyei pártszervezet titkára, 1927-ben a KB tagja és 1925­ben a KB szervezési titkára és a po­litikai bizottság tagja. Thorez elvtársat 1927-ben háború­ellenes tevékenysége miatt letartóz­tatták és bebörtönözték. 1929-ben az FKP KB csaknem valamennyi tagjával együtt ismét letartóztatták. Kiszaba­dulása után 1930-ban megválasztották az FKP főtitkárává. Thorez elvtárs a húszas években minden Idejét a párt átszervezésének szentelte. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a Francia Kommunista Párt 450 000 tagot számláló hatalmas mar­xi—lenini párttá fejlődött. Maurice Thorez a második világhá­ború előtt mélysé­ges felháborodás­sal ítélte el a mün­cheni árulást és ünnepélyesen kije­lentette, hogy a Francia Kommunis­ta Párt és minden francia dolgozó szo­lidáris Csehszlová­kia népével. 1940. július 10-én Duclos elvtárssal együtt aláírta az SZKP KB­nak a francia nép­hez Intézett felhívá­sát, amellyel harc­ba szólított Fran­ciaország nemzeti és szociális felsza­badításáért. Thorez elvtárs ^^^^^^^^ 1943-ban részt vett Moszkvában a Kom­munista Interna­cionálé utolsó ülésén és 1944 novem­berének végén visszatért Párizsba. Ak­kor a francia munkásosztály egysé­gének s akciőképességének megőrzé­sét és megszilárdítását tekintette leg­fontosabb feladatának. A második vi­lágháború után az alkotmányozó nem­zetgyűlés tagjává, majd a nemzetgyű­lés képviselőjévé választották. Tho­rez elvtárs az 1945—1947. években miniszterelnök-helyettesi tisztségében demokratikus program megvalósításá­ra törekszik. Az FKP kongresszusán 1950 áprili­sában Ismét megválasztották a párt főtitkárává. Ezt a tisztséget 1960 má­jusáig töltötte be, amikoris megvá­lasztották a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökévé. Maurice Thorez elvtárs több marxista politikai mű szerzője. CHOD-VIDÉKI néprajzi ünnepségek A Chod-vidék történelmi múltú köz­pontjában, Domažlicén, szombat dél­után kezdődtek meg hazánk legna­gyobb néprajzi ünnepségei. A már ti­zedszer rendezett ünnepségeket ez idén másodszor kötötték egybe a ha­tárőrség napjának ünnepségeivel. Az ünnepségeken Jozef Lenárt miniszterelnök vezetésével pártunk és kormányunk küldöttsége is részt vett. A Chod-vidék néprajzi ünnepségei vasárnap délelőtt érték el tetőpontju­kat a domažlicei főtéren, ahol a he­lyi lakosság s a vendégek nagysza­bású békemanifesztációra jöttek ösz­sze. A nagygyűlésen Jozef Lenárt mi­niszterelnök mondott beszédet. Hang­súlyozta, hogy ezek az ünnepségek az évek folyamán mindinkább kifejezés­re juttattják népünk alkotómunkájá­nak sikereit. Ezeken az ünnepsége­ken is bebizonyítja szilárd elhatáro­zását, hogy meghiúsítja a béke ellen­ségeinek ármánykodásait, biztosítja hazánk határainak érinthetetlenségét és szocialista köztársaságunk felvirá­goztatását. Lenárt elvtárs kijelentet­te, hogy népünk és különösen a Chod­vidékiek nyílt szívvel, barátságosan fogadnak mindenkit, aki jószándékkal jön hozzánk. „Azonban ez ne tévesz­sze meg azokat, akiket ellenkező szándékok vezetnek hazánkba." A több tízezres főnyi tömeg azután végignézte a „Hazánk szilárd erődje" jelszó jegyében előadott műsort. A köztársaság minden tájáról Domažll­cére érkezett határőregyüttesek és szólisták megérdemelten arattak nagy sikert változatos műsorukkal. (CTKJ ÉPÍTŐK NAPJA BRATISLAVÁBAN Az építők napja alkalmából Bra­tislavában vasárnap megrendezték a szocialista munkabrigádok kül­dötteinek városi értekezletét. A szocialista munkabrigádok és a megtisztelő címért versenyző kollektí­vák csaknem 500 küldötte lelkesen üdvözölte Sámuel TakáC építésügyi minisztert, Ladislav Kompíšt, az SZNT építésügyi megbízottját, Viliam EI­chenbergert, az Építőipari Alkalmazoti tak Szakszervezeti Szövetsége Közpon­ti Bizottságának elnökhelyettesét és az értekezleten megjelent további vendégeket. A bratislavai hídépítők munkájánál? eredményeit Virgil Hornung, a szak­szervezeti szövetség városi bizottsá* gának elnöke méltatta. Közölte, hogy a bratislavai építők teljesítették félévi feladataikat. A bratislavai építkezése­ken Jelenleg 211 szocialista munkabri­gád dolgozik és 400 kollektíva ver­senyez a megtisztelő címért. Azután Sámuel Takáč miniszter mondott kö­szönetet a bratislavai építőknek Jó munkájukért^ majd idei feladatalkat ismertette. Az értekezlet résztvevői tanácskozá­suk befejezéséül a legközelebbi fel­adatok példás teljesítését célzó hatá­rozatot hoztak. Az építők napja ünnepségeinek ke­retében délután a Duna Jobb partján népünnepélyt rendeztek. (CTKJ KIKÜLDÖTT MUJNKATARSüHK JELENTI KARLOVY VAR Y B Ó Lj ÉLŐK ÉS HOLTAK Tegnapi tanúként él bennünk Szí­monov regénye, s most, hogy Alekszandr Stolper rendezésében a mondanivaló filmvásznon elevenedik meg előttünk, ez a tanú idéződik új­ra emlékezetünkbe. A háborút nem lehet elfelejteni, a Jelent és a Jövőt nem lehet a múlt ismerete nélkül épí­teni. A tegnapi figyelmeztetés felkiál­tójelként mered újra és mindig elénk s ösztönzi a felismerést: soha többé ezt a népekre kényszerített emberte­lenséget, soha többé a „véres, ostoba feneségek" elszabadulását. A szovjet népre kényszerített hábo­rút, az első év eseményeit Idézi a film, 1941 tragikusan véres s igazsá­gos küzdelmében hősies harcát. A fa­sizmus barbarizmusa alatt nyögő Eu­rópában — a hitlerizmus természet­rajzából eredően — a „drang nach Os­teň" új felkentjei vetemednek egy nagy nép ellen, mely győztes forra­dalma megvívása után a békés épí­tést tartotta legfontosabb, s legőszin­tébb céljának. A hadvezetés súlyos mulasztásai következtében a szovjet emberek ezrei hullottak el, azonban a „villámháborúnak" hitt gyalázatos „kaland" éppen a szovjet emberek heroikus küzdelmével végül is megpe­csételte 4 bgtelakocjök sorsát, Szlmonov regénye filmen Ez a hősiesség, a mérhetetlen áldo­zat és önfeláldozás tükröződik a film­ben, melyet a szovjet föld vállalt ma­gára, hogy a világ népeit megszabadít­sa ettől az emberiségre szakadt vad­ságtól, a kultúrát és civilizációt gya­lázó szörnyűségektől. Szépítgetés és köntörfalazás nélkül elevenednek meg előttünk a napok, melyeket a háború szörnyűsége mellett még a bizonyta­lanság, a személyi kultusz okozta bi­zalmatlan légkör is súlyosbított, Az ember hajlamos arra, hogy a rosszat elfelejtse, s emlékezetében in­kább a kellemeset, a jót éltesse, táp­lálja. S ha végeredményben ez a fel­fogás helyesnek ls mondható, a múlt­tá lett történelem örök figyelmezte­tése nagyon Is megszívlelendő igény. Megszívlelendő nemcsak a hősöknek kijáró tiszteletből, akik életüket ál­dozták, hogy az életet megmentsék, hanem azért is, hogy az ember ember­telensége a megpróbáltatásoknak ezt a poklát ne zúdíthassa többé a világ­ra. „Kell még tegnapról Hív tanú" — Idéződik bennem Ady, s a filmmel VÄ.1Ó vonulási nemcsak WDÚsigfeéoí érzem magaménaR, lianem őszintesé­géért, becsületes szándékáért, s jö­vőt féltő törekvéséért is. A háborús időszak eseményei nem illuzórikus megfogalmazásban jelennek meg élőt­tünk, s nem ls személyeknek tulaj­donítja az érdemet — ahogy azt ko­rábban tapasztalhattuk —, hanem az igazi hős, a hazáját féltő és körömsza­kadtáig védő óriás, az egy célért küz­dő milliós arcú nép hősiességét, el­szánását idézi. Művészi eszközökkel, s eszmei mondanivalója tisztaságával, nemességével győz meg. Történelmi hűsége a kongresszus eszmeiségétől áthatott, anélkül, hogy a kor, az akko­ri állapotok ismertetésével a legki­sebb túlzást is éreznénk, hősei hús­vér emberek, s a kétrészes film nem­csak időtartamában, hanem mélysé­gében is igényes, s ha szabad ezt a megállapítást tenni: látványos alko­tás. Alekszandr Stolper kiváló rende­zése mellett Nyikolaj Olonovszkij ope­ratőri munkáját s Kiril Lavrov és Ana­tolij Papanov alakítását dicsérhetjük elsősorban, SQNQB ŽJ0LXÄN íímíad az CLiany, Jlaíáôz&ati Az Arany Kalász szövetkezet (dunaszerdahelyi járás) jól fel­készült az aratásra. Igaz, az utóbbi napokban a kedvezőtlén időjárás megzavarta a munkát, de a szeszélyes időjárás sem lepte meg a szövetkezeteseket. Az aratási munkákat folyama­tosan végzik. Felvételeinket a nagy búzatáblán készítettük, ahol kétmenetesen arattak. A kombájnok nyomában összevon­ták és kazalba rakták a szalmát és így zavartalanul végezhet­ték a tarlóhántást. A szövetkezetben cseh kombájnosok is segítenek Kazalba rakják a szalmát Zsákokba kerül a tiszta búza

Next

/
Oldalképek
Tartalom