Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-02 / 182. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! Bratislava, 1964. július 2. csütörtök • 30 fillér • XVII. évf., 182. szám Ez sem hiónyoiliol oz aratási tervekből Néhány nap múlva csatasorba állnak a kombájnok, felbúgnak a cséplőgépek, teljes ütemben megkezdődik a gabonabetakarítás. Erre a fontos nyári munkára mindenütt lelkiismeretesen és a veszteségek megakadályozásának gondolatával készülnek. A mezőgazdasági üzemek vezetői a jó gazda gondosságával még egyszer felülvizsgálják a terveket, hogy a nagy munka idején minden óraműpontossággal működjék. A nagy előkészületek lázában azonban gyakran megfeledkeznek a betakarítás legfontosabb tényezőiről, az aratómunkások ellátásának, jó munkafeltételeinek biztosításáról. A perzselő napon dolgozó aratóknak nemcsak a munka nehezével, hanem egyúttal az izzasztó hőséggel is meg kell küzdeniük. Ilyenkor jólesik egy kis frissítő, hideg víz vagy sör, mely felüdíti őket. Ez idén — főleg a nyugat-szlovákiai kerületben — különösképpen nagy erőpróbát jelent az aratás. Magasra nőtt a szalma, az utóbbi viharok pedig földre döntötték a súlyos kalászokat érlelő gabonát. Már magában ez a tény és az, hogy előreláthatólag mindenütt egyszerre érik be a gabona, rugalmas munkaszervezést kíván, csatasorba szólítja a falu dolgozó népét. Várhatunk-e azonban jó teljesítményeket azoktól az emberektől, akik egész családjukkal részt vesznek az aratásban, ugyanakkor a szövetkezet vezetősége, a helyi nemzeti bizottság nem gondoskodott a közétkeztetés megszervezéséről? Ezen a téren a fakóvezekényiek járnak elől követendő példával. A szövetkezet vezetősége a Jednota segítségével minden évben gondoskodik az aratók ellátásának biztosításáról. A munkában éppen azért nincs fennakadás, mert a családtagok is gondtalanul dolgozhatnak. Nem kell törniük a fejüket, ki készíti el az ebédet, mi lesz vacsorára. Erről a Jednota szakácsai gondoskodnak. A nyári munkák idején minden óra, sőt minden perc drága. A mulasztás súlyos következményekkel járhat, megvámolhatja a gabonatermést. Pedig még hány esetben előfordul, hogy a falu lakói a rossz ellátás következtében rengeteg időt veszítenek el a kenyér, tej, vagy más élelmiszerek beszerzése miatt. A falusi fogyasztási szövetkezetek, az elárusító helyek kedvezőtlen nyitási, zárási ideje is kihat a gabonabetakarítás folyamatosságára. Reggelenként számos községben felesleges várakozás van, néha egészen csekély napi szükségletek beszerzése miatt. A nyugat-szlovákiai kerületben a Jednota vezetői komoly intézkedéseket tettek e fogyatékosságok megszüntetésére. Az elárusítóhelyek nyitvatartási idejének módosításával lehetőséget nyújtanak a bevásárlás zavartalan és gyors lebonyolítására, mozgóboltok felállításával a kívül eső telepíilétsek, tanyák ellátását is biztosítják. Ezenkívül 268 szövetkezettel kötötték meg a szerződést az aratók közétkeztetésére, hűsítő italokkal történtő ellátására. A szövetkezetek vezetőinek is többet kell tenniük, s ahol erre csak alkalom kínálkozik, meg kell találniuk a módját annak, hogy gondoskodjanak az ételek és italok beszerzéséről, konyhát állítsanak fel az aratás idejére. A nyár a viharok és a kánikula időszaka, sok hűsítő italt kívánnak az aratók. A kereskedelemnek tehát jól fel kell készülnie, hogy kielégíthesse a megnövekedett igényeket. Ez annál sürgetőbb, mert a dél-szlovákiai járásokban rossz az ivóvíz és ilyenkor nyáron nagyobb kereslet nyilvánul meg az ásványvíz, szóda, valamint a hűsítő italok iránt. Tavaly több szövetkezet, állami gazdaság határában felállított önkiszolgáló büfékből láthatták el magukat italokkal, ételekkel az aratók. Ezt a módszert ez idén még tovább kell bővíteni. Ebben főleg az elárusítók nyújthatják a legnagyobb segítséget. A szövetkezetek esetenként hűtött aludttejjel is kedveskedtek az aratóknak. A figyelmességet és a gondosságot napi munkateljesítmények fokozásával viszonozták a dolgozók. Ebből a néihány példából is kitűnik, mily nagy a jelentősége az aratókról történő gondoskodásnak, ami végeredményben ugyanolyan fontos kérdése mezőgazdasági üzemeinknek, mint a gépek előkészítése, az alkatrészellátás és mindaz, ami a gabonabetakarításhoz szükséges. Az aratásban ezenkívül a dolgozók egészségvédelmére, a balesetek elhárítására, illetve megelőzésére is nagy súlyt kell fektetni. A munka lázában egyrészt gondatlanságból, másrészt a gépek kezelésében mutatkozó jártasság hiánya miatt súlyos balesetek fordulnak elő. Ezen a téren legnagyobb felelősség a brigádvezetőre hárul, akinek idejében kell gondoskodnia a veszélyeztetett gépek befedéséről. Néha egy kupak, vagy kis pléhtakaró is elegendő védelmet nyújt. A cséplőgépeknél a legnagyobb veszélyt rendszerint a cséplőszerkezet jelenti, s legjobban a kéve-1 adogató lányokat, meg az etetőt j fenyegeti veszély. A megelőzés módjai ismeretesek, de nem árt, ha a szövetkezetekben cséplés idején az alkoholfogyasztást a lehető legalacsonyabb mértékre korlátozzák. Mezőgazdasági üzemeink nagy többségében jól előkészített tervekkel rendelkeznek és számolnak az időjárás kilengéseivel is. Ám az elmondottak biztosítására, az aratók munkakedvének fokozására már kevesebb gondot fordítanak. Nálunk legfőbb érték az ember — hangsúlyozzuk gyakran az elcsépelt kifejezést, aminek csupán akkor adhatunk igazi tartalmat, ha minden törekvésünket valóban az emberről történő gondoskodás hatja át. Ha ezek az intézkedések valahol nem szerepelnek a tervekben, most, az aratás küszöbén a gyakorlatban kell őket alkalmazniuk a mezőgazdasági üzemek vezetőinek. 1 ezer helyett 23 ezer hektárt A közép szlovákiai kerületben is teljes ütemben folyik a gabonabetakarítás. Az aratás ugyan most nem okoz kiiliiniisebb gondot, mert az aszály miatt nem nőtt nagyra a gabona. Annál többet foglalkoztatja a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogyan biztosítsák a takarmányalapot az állatállomány számára. Eredetileg úgy tervezték, hogy hétezer hektárt vetnek be tarlókeverékkel, de a már most mutatkozó takarmányhiány arra sarkallja őket, hogy az előirányozott területet 23 ezer hektárra bővítsék. A Losonci Állami Gazdaság dolgozói a napokban fejezik be az őszi árpa betakarítását és teljes ütemben megkezdik a kenyérgabona aratását, melyet kétmenetesen végeznek el, (Kocián - ČTK felv.) Gond, bizakodás és lelkes igyekezet a gabonaföldeken A szeszélyes időjárás általában senkinek sem kedvez, de legkevésbé a mezőgazdáknak. Különösen most, a gabonabetakarítás idején. Egyik helyen a zivatarokkal szövetkezett esőzés, a másikon az alkatrészhiány, a harmadikon a munkaerőhiány okozza a legtöbb gondot, de nem ritkaság, hogy a raktározás vagy a szállítás miatt jő a szövetkezet vezetőinek a feje. Ám túlzás lenne azt állítani, hogy ezek a gondok kedvezőtlenül befolyásolják a gabonabetakarítást. Inkább azt mondhatnánk, hogy az ideinél sokkal nehezebb aratáshoz szokott mezőgazdasági dolgozókat inkább alkotó tettekre serkenti az a tény, hogy az idén a gépek segítségével és a már jól bevált új technolígiával minden eddiginél gyorsabban végezhetik el a gabona betakarítását. MÄR A BÚZÄT ARATJÁK A csallóközi rónán csaknem minden mezőgazdasági üzemben rendre dőltek az első kalászok. Néhány helyen már megkezdték a gabonabetakarítás második szakaszát. A gellei szövetkezetben. Tóth István, Csóka Pál, Csóka Imre és Süli Béla kombájnosok már rendről csépelik a gabonát. Van munkájuk elég, mert a jól kijavított rendrevágó gépekkel idejében munkához fogtak. A termés is jónak ígérkezik. A hektárhozamokról ugyan még nem szívesen nyilatkoznak, de annyit elárulnak, hogy a tavalyinál jobb eredményekre számítanak. A Gombai Állami Gazdaság csallóközcsütörtöki részlegén kedden megkezdték a rendre vágott búza cséplését. A kombájnosokat nemcsak az országos versenyben kitűzött prémiumok serkentik gyors, de mindenekelőtt jó minőségű munkára, hanem az tizemen belüli szocialista munkaversenynek is megvan a mozgósító Norvégia biztonságának legfőbb záloga A SEMLEGES POLITIKA N. Sz. Hruscsov a második legnagyobb norvég városban Oslo (ČTK) — Hruscsov elvtárs norvégiai látogatásának második napján előadást tartott az oslói Külügyi Intézetben. Az előadásra érkező Hruscsovot az épület előtt mintegy 2000 ember várta és nagy tapssal köszöntötte. A csaknem ezer főnyi hallgatóság helyéről felemelkedve lelkes tapssal fogadta a szovjet kormányfőt. Az előadást többször is megszakította a hallgatóság helyeslése, majd szavai befejeztével ismét percekig zúgott a taps. Hruscsov elvtárs beszédében elsősorban külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a békés versengést tartja a nemzetközi kapcsolatok egyetlen elfogadható formájának. Megemlítette, hogy a világon még ma is számos helyen vér ömlik. Arra kell törekedni, hogy valamennyi ország elfogadja a békés együttélés elvét, s a nemzetközi kérdéseket békés légkörben a tárgyalóasztal mellett oldják meg. A szovjet kormány tartós igyekezetet fejt ki az általános és teljes leszerelés elérésére. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a háborús veszély gócpontjai és a nemzetközi feszültség okai felszámolásának. A szovjet kormány támogatja a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai megnemtámadási szerződésének megkötését, atomfegyvermentes övezetek létesítését, a föld alatti nukleáris kísérletek beszüntetését, az atomfegyverek továbbterjesztésének megakadályozását, a váratlan támadások veszélyének elhárítását stb. Már most haladéktalanul hozzá kell járulni a béke ügyéhez. A szovjet kormány támogatja az idegen területeken állomásozó külföldi csapatok kivonását. Ha a nyugati hatalmak nem hajlandók erre a szovjet kormány beleegyezik abba Is, hogy kölcsönös megegyezés alapján egyelőre csak a külföldi csapatok létszámát csökkentsék és csak fokozatosan valósítsák meg teljes kivonásukat. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonság érdekében békeszerződést kell aláírni mindkét német állammal. Ezzel kapcsolatban kijelentette Finnország békepolitikájának, valamint Svédország semleges politikájának jelentőségét és azt a tényt, hogy Norvégia és Dánia nem engedélyezi területén a nukleáris fegyverek raktározását és azt, hogy külföldi csapatok tartózkodjanak az országban, s nem hajlandók csatlakozni a NATO sokoldalú atomütőerejéhez. Elismeréssel nyilatkozott Kekkonen elnök javaslatáról az. észak-európai atomfegyvermentes övezet kialakítására. Kijelentette, hogy Norvégia, Dánia, Svédország és Finnország bizton(Folytatás a 3. oldalon) ereje, hiszen az állami gazdaság vezetősége azt is összekötötte a prémiumokkal. Jó eredménynek számit, hogy keddig 60 hektárról már elcsépelték az őszi repcét. (ba) DŐLNEK AZ ÉRETT KALÁSZOK A száraz és a forró időjárás meggyorsította a gabonafélék beérését a košicei járásban is. Elsők közt a csécsi szövetkezetesek vonultak ki a mezőre, akik rendraköval 14 hektár őszi árpát arattak le, amiből hét hektárt már ki is csépeltek. Úgyszintén renden van már 12 hektár búzájuk is. A bodolói és jánoki EFSZ-ben 5—5 hektár őszi árpát kaszáltak le rendrakóval, míg a zsebesi és felsőmislyel szövetkezetesek elsősorban az őszi repcét aratták le. M. P. 120000 tonna szén terven felül A szlovákiai szénbányák dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy 120 000 tonna szene.t fejtenek terven felül ebben az évben. Az óv első felének lezárása után örömmel jelentették, hogy már 120196 tonna széíinel fejtettek többet a tervezettnél. Júniusban a handlovai bányászokat illeti a legnagyobb dicséret. Havi tervüket 5000 tonna szénnel felemelték, hogy így a bányakörzetén belül segítsenek az épülő Cígel Bánya dolgozóinak, ahol kevés a munkaerő. A handlovaiak a felemelt tervet is 1296 tonnával túlszárnyalták és teljesítették tervüket a Cigel Bánya dolgozói is. (M. P.] Tudósítónk jelenti a Kelet-szlovákiai Vasműből Jól sikerült „főpróba ' után a hideghengerdéhen Tegnap a kora reggeli órákban a szokottnál több ember jött öszsze a Vasmű hideghengerdéjének hatalmas csarnokaiban. Az újságírók is mintha találkát adtak volna egymásnak. Július elseje fontos dátum a Vasmű történetében. Ettől a naptót kezdve a hideghengerde az állami terv alapján gyártja az acéllemezeket. Türelmetlenül vártunk az ünnepélyes pillanatra — a lemezgyártás ünnepélyes megkezdésére. Erre azonban hiába vártunk. Ugyanis nem volt itt szó semmilyen ünnepségről. Július elseje csupán abban különbözött a többi munkanaptól, hogy a hengerde dolgozói örömmel beszélhettek a próbaüzemeltetés folyamán elért eredményeikről. Tehát a tulajdonképpeni termelés már jóval július l-e előtt megindult. Az ötszékes hengersor mellett, a hatalmas gépkolosszus fiatal kezelőinek gyűrűjében találjuk a Vasmű igazgatóját, Jaroslav Knižka mérnököt. Elismeréssel beszél az ifjú hengerészgárda munkájáról. — Jól kiállták a próbát, eredményesen teljesítették mindazt, amit a „főpróba" záró részében, júniusban vártunk tőlük. Tulajdonképpen erőpróba volt ez, a hramadik és negyedik negyedévre való felkészülés ellenőrzése. Csupán tegnap és tegnapelőtt ezer tonna acéllemezt gyártottak. Megvan annak előfeltétele, hogy év végéig a tervezett nagy mennyiségű lemezt legyártjuk ... sőt, ahogy a legilletékesebbek jelentették — int a körülötte álló hengerészek felé — az állami terv túlszárnyalására is futja erejükből... A hideghengerde próbaüzemeltetése sikeres volt s az egyes részlegek példás együttműködése arra enged következtetni, hogy az immár gyárrá változott hideghengerde dolgozói az állami terv tultejesítésével számottevő devizaértéket takarítanak meg népgazdaságunknak. —ik.