Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-01 / 181. szám, szerda

KEVESEBB LEGYEN BALESET A Vöröskereszt felkészültségé;., nagy szükség van aratáskor. Erről beszélgettem Pusko Ilona elvtárs­nővel, a Csehszlovák Vöröskereszt lévai járási bizottsága titkárával. • Milyen intézkedéseket tettek o balesetek és a járványos betegsé­gek megelőzéséért? — Helyi szervezeteink a balesetek megelőzésével kapcsolatban még ta­vasszal előadásokat rendeztek. A nyá­ri munkák megkezdése előtt pedig tagjaik a körzeti orvosok bevonásával az EFSZ-ek gazdasági udvarait Is meglátogatták. A sokéves tapasztalat ugyanis azt igazolja, hogy rozsdás szög, rossz létra számos balesetet idéz elő. Az említettek mellett a fer­tőzések megelőzéséről sem feledkez­tünk meg. Ott, ahol a szükség meg­kívánta, fertőtlenítettük a kutakat és azokat táblákkal láttuk el. Emellett azonban ügyelnünk kell arra is, hogy azoknak a kutaknak és forrá­soknak vizéből ne igyanak, amelyek nincsenek ellátva „ivóvíz" feliratú táblával. 9 Az aratás megkezdése még na­gyobb feladatot ró a Vöröskereszt­szervezet tagjaira. Hogyan készül­tek fel erre? — Minden helyi szervezetünkben ellenőriztük az elsősegélynyújtási tás­kákat és azokat megfelelő gyógyszer­rel láttuk el. Ogy intézkedtünk, hogy az elsősegélynyújtási táskák a mun­kahelyen, tehát kéznél legyenek. A járás húsz községében van elsőse­gélyhelyünk. Ezekben az aratás ide­je alatt a helyi szervezet tagjai rend­szeres szolgálatot teljesítenek. • Tudna konkrét esetet is emlí­teni, amikor az önkéntes nővérek beavatkozása emberéletet mentett meg? — Igen. Kétyen például az egyik ember favágás közben a lábába vá­gott. A seb olyan csúnya volt, hogy a kihívott körzeti orvosnő a sok v,ér láttán megijedt. A sebeket az önkén­tes nővérek kötötték be, s így meg­előzték az elvérzést. Lekérpusztán a szecskavágó összeroncsolta az egyik dolgozó kezét. Ott is a Vöröskereszt tagjai léptek közbe. Csekén egy mo­torkerékpáros karambolozott. Nyílt törést szenvedett. Az önkéntes nővé­rek beavatkozása mentette meg a komplikációktól. • Az elmondottakat mivel egé­szítené ki? — A múlt napokban Lévén, Zselí­zen és Ipolyságon a Vöröskereszt el­sősegélynyújtási csapatai körzeti ver­senyen vettek részt. Itt' ellenőriztük felkészültségüket. De az ingyenes vér­adók toborzásáról sem feledkezünk meg. Az elmúlt napokban Nagysallón szerveztünk tömeges véradást. 102 polgár adott díjmentesen vért. Ez a szép eredmény a Vöröskereszt és a körzeti orvos érdeme. Járásunkban ja­nuár óta 775-en adtak ingyen vért s ezt a számot az év végéig 1500-ra szeretnénk emelni. N. J. AMI MINDENKIT ÉRDEKEL A tábori mezőgazdasági műszaki középiskola hallgatóit sokoldalú mező­gazdasági szakemberekké képezik kt. Négyéves tanulmányi idejük fo­lyamán a gyakorlati oktatás keretében a meSicei tangazdaságban meg­szerzik a traktorvezetői jogosítványt is. Képünkön Jan Kvasnička instruk­tor a második évfolyam hallgatóit a Zetor 50 traktor szerkezetével is­merteti meg. [ČTK — J. Bárta felvétele) Módosulnak a bölcsődei és az óvodai illetékek Lapunk szombati számában is­mertettük a gyúgyszerkiutalással kapcsolatban július 1-től érvénybe lépő új intézkedéseket. Ugyanak­kor a szolgáltatások más szaka­szain is bevezettek bizonyos ille­tékeket, és módosítják a terhesség művi megszakításáért, továbbá a bölcsődékben, az óvodákban s a gyermekotthonokban fizetett ille­tékeket. Nagyon igazságos és indokolt in­tézkedés, hogy a bölcsődékben gon­dozott gyermekek szülői tiszta havi jövedelmük arányában fizessék a bölcsődei illetékeket. A kiszámítás alapja a két szülő tiszta jövedelme, melynek összegét a kiskorú gyerme­kek számával osztják el. Amennyiben a családtagok havi tisz­ta jövedelme fejenként nem haladja meg a 300 koronát, nem fizetnek a szülők semmit sem kisgyermekük bölcsődei gondozásáért. Négyszáz korona fejenkénti havi jövedelem ese­tén nappali bölcsödékben naponta 1 koronát és egész heti bölcsődében 2 koronát fizetnek. Ha a szülök havi tiszta jövedelme személyenként 800 korona, ügy nappali bölcsődében na­ponta 6 koronát, s egéisz heti hö.lpső­dében .8 koronát' kell fizetni. Ha a szülők mindegyikének tiszta. havi jövedelme meghaladja a 800 ko­ronát, úgy 8 Illetve 10 koronát kell a bölcsődei gondozásért fizetni. Hasonló elvekhez igazodnak az óvo­dákra, s a gyermekotthonokra vonat­kozó illetékek is. Ezekben az intéz­ményekben ingyenes a gondoskodás, ha a szülők személyenkénti tiszta jö­vedelme nem haladja meg a 300 koro­nát. Ha fejenként 500 korona a havi' jövedelmük, úgy a nappali óvodák­ban egy gyermekért naponta 0,50 ko­ronát és a teljes bennlakással egybe­kötött óvodákban 1 koronát, szemé­lyenkénti 800 korona jövedelem esetén 2,50 illetve 5 koronát fizetnek. július 1-től a terhesség művi meg­szakításáért járó illetékek is megvál­toznak. Az alsó határ továbbra is 200 korona, a felső viszont 500 koroná­ról 800-ra emelkedik. A jövőben is csekély illetéket kell fizetni azoknak a nőknek, akik nehéz szociális viszo. nyok között élnek, vagy különleges okokból kérik a terhesség művi meg­szakítását. Ogy. egységes illetéket — 100 ko­ronát — kell azoknak az egyéneknek fizetniük, akik az alkoholisták gyűj­tő-állomásain részesülnek gondozás­ban. Az említett illeték egyszeri gon­dozásért jár. .Ez az .. új. .intéizkedés elsősorban nevelő hatású lesz. (ČTK) EZ KELLENE NEKÖNK IS! Terménybetakarítás idején minden évben sok gondot okoz a Szovjetunióban is a raktározás. Hová is helyezzék el még az esős időszak beállta előtt a ten­gernyi gabonát, zöldséget, gyümölcsöt? Szilárd, tartós épületek létesítése csűrök, magtárak és nagyraktárak céljaira neun volna gazdaságos, mert azok az év nagy részében kihasználatlanok maradnának. Az Épületszerkezeti Központi Tudomá­nyos Kutatóintézet dolgozói most újfajta raktárak tervét dolgozták ki. Egy ilyen raktár csupán 800 kilót nyom és 5U0 tonna termény tárolására alkalmas. A szerkezetet bármikor könnyen és gyor­san leszerelhetik, összerakhatják és a szükséghez képest másutt felállíthat­ják. A raktárok „falát" mesterséges úton előállított rostból készítik, amely az A lakásszövetkezetek irányítását a Központi Szövetkezeti Tanács veszi át A szövetkezeti lakásépítés előnyeiről ma már senkit sem kell meggyőz­nünk, pedig ez a mozgalom indulásakor nem sok sikerrel kecsegtetett, öt évvel ezelőtt a lakásépítkezés tervének mindössze másfél százalékát ké­pezték a szövetkezeti lakások, tavaly azonban már a huszonöt százalékát. Ez év májusában Jnár 1631 lakásszövetkezet létezett hazánkban, s tag­jaik száma 187 Bll-et tett ki. Eddig az ideig 67 073 család költözött be szövetkezeti lakásba s további 26 000 áll beköltözés előtt. A szövetkezeti lakásépítkezés e nagymérvű fellendülése szükségessé teszi az egységes irányítást. A többi szövetkezethez hasonlóan a lakásszö­vetkezetek is bekerülnek a Központi Szövetkezeti Tanács hatáskörébe tar­tozó intézmények sorába. Ez a szerv egységesen irányítja majd a lakás­szövetkezetek pénzügyi gazdálkodá­sát, és ellenőrzi működésükben a tör­vényesség betartását. A nemzeti bi­zottságokkal karöltve a Központi Szövetkezeti Tanács ad engedélyt újabb lakásszövetkezet létesítésére is. Kiadja a lakásszövetkezetek minta­alapszabályzatát és módszertani szem­pontból irányítja majd a lakásszövet­kezetek választott szerveinek munká­ját. A nemzeti bizottságok ezentúl nem befolyásolhatják a szövetkezetek vezetőinek munkáját, feladatuk a la­kástörvény betartásának megóvása lesz. A lakásszövetkezetek egységes irá­nyításához természetesen elsősorban & feltételeket kell megteremtenünk. Még az ősz folyamán megválasztják a szövetkezeti lakásépítés kerületi bi­zottságait, amelyeknek tagjai a lakás­szövetkezetek képviselőiből kerülnek ki. A lakásszövetkeztek mintaalapsza­bályzata nyomán november végéig fogadják el a szövetkezeti lakások típusszabályzatait minden létező és azután létesülő szövetkezetben. Kormányunk fentebb ismertetett In­tézkedését a lakásszövetkezetek tag­jai és vezetői is egyaránt kedvezően fogadják, mert leegyszerűsíti az ed­dig alkalmazott különféle előírások, minta' és típusszabályzatok tűinkéin gét, hisz csak a szövetkezetek pénz­ügyi gazdálkodásáról több mint negy ven különféle irányelv látott már napvilágot. Az egységes Irányítás bevezetése a szövetkezeti gondolat további térhó dítását eredményezi majd, feltétele ket teremt arra, hogy a lakáskérdés megoldásában a lakásépítkezés e for­mája legyen a döntő. (.—) acélnál is szilárdabb. Szilárdságát azon­ban a belső tér levegőjének nyomása adja meg. Abból sem kell sok, elég, ha 0.C02 atmoszféránál nagyobb a környezet légnyomásánál, bármilyen nagv felületű az „épület" burkolata. Ehhez pedig ele­gendő egy 0,3 litermásodpercnyi teljesí­tőképességgel rendelkező szellőztető ké­szülék. Az ilyen ventillátor nem fogyaszt több energiát egy 100 wattos villany­körténél. Egyedül az a fontos, hogy az egész burokszerkezet légmentesen záród­jon, hogy azon belül ne csökkenjen a légnyomás, különben állandóan leve­gőt kellene „adagolni" a raktár belse­jébe. Burkolatként kettős „falat" is alkal­mazhatunk, akkor azonban 0,1 atmosz­férát kell elérnünk a két rostréteg kö­zött. Ilyenkor már nem elegendő a kö­zönséges ventillátor, hanem különleges kompresszorral kell légsűrítésre töreked­nünk. Az utóbbi eljárás — ha költsé­gesebb is — még ellenállőbbá tömöríti a szerkezetet. Ha tekintetbe vesszük a zöldség és gyümölcs raktározásával járó állandó nehézségeinket, érdemes volna a fenti újítás meghonosításán elgondolkodni! K. E. Javul a kiszolgálás, a minőség Július 1-én lép életbe a benzin új, leszállított éra. A Benzina nemzeti vállalat felkészült mind a hazai fo­gyasztók, mind az emelkedő idegen­forgalom következtében várható nagyszámú külföldi turista fokozott Igényelnek kielégítésére. Szaporodik a benzinkutak száma, kitolódik a nyitvatartási idő, a nyári hónapok­ban több száz brigádmunkás segédke­zik a forgalom zökkenőmentes le­bonyolításában. A személyzet egyhe­tes bennlakásos Iskoláztatáson sajá­tította el az alapvető Ismereteket és a legszükségesebb tudnivalók idegen nyelven való közlését. A fő útvona­lakon, a forgalmas kereszteződések­nél levő benzinkutaknál a benzin vá sárlásán kívül a motorista kívánsá­gára díjtalanul ellenőrzik az olajat, a vizet, a pneumatikokat, letörlik az üvegeket, reflektorokat és árusítani fognak autótisztftó-szereket, valamint apró alkatrészeket (biztosíték, gyer­tya, villanykörte stb.). Július 1-től fokozatosan javulni fog mindkét faj­ta, a normális és speciális benzin minősége is. —va. zhang...i iss Okos szó c fiatal írónemzedékről A RUDÉ PRAVO egyik legutóbbi számában érdekes interjú ragadta meg a figyelmünket. A modern cseh költészet egyik legnagyobb alakját, František Hrubínt szólaltatja meg benne Miloš Vacík A beszélgetésnek főleg azok a részel tarthatnak számot a részletesebb tolmácsolásra, sőt mi több, a sajátos irodalmi körülmé­nyeinknek megfelelő gondolati alkal­mazásra, amelyekben Hrubln elisme­réssel és egyben bíráló szemmel méri fel a fiatal írónemzedék bemutatkozá­sának felcsillanó előnyelt és egyes kiigazításra szoruló jelenségeit. Kétségtelen értékként és bíztató ígéretként könyveli el főleg Brousek, Šruta és Hanzlík legutóbbi alkotásait. Művük azonban csak szirtekként emelkedik ki a rengeteg verskötet minden konkrétumot nélkülöző szür­ke tengeréből. A líra természetes jel­legével ellentétesnek tartja — véle­ményünk szerint helyesen — az ér­zések és a gondolatok egyesek általi elködösítését a rejtjeles szöveget, amely mélynek szeretné feltüntetni a sekély állóvizet. Nem véletlen, hogy a beszélgetés további részében sok szó esik arról, milyen álláspontra helyezkednek a fiatal szerzők az idősebb írónemzedék művével szemben. Egy-két hónappal ezelőtt ugyanis a LITERÁRNI NOVI­NY-ben megjelent a fiatal J. Gruša írása, amely a harmincas évek máso­dik felének és főleg az ötvenes évek­nek néhány irodalmi és irodalom­politikai kérdését taglalta kíméletlen egyoldalúsággal. A cikk — elsősor­ban szubjektivizmusa, a történelmi körülmények elhanyagolása és V. Nezval műve egyes részeinek éles bírálata s elvetése miatt — élénk és szenvedélyes vitát váltott ki, amelybe bekapcsolódtak más kulturális folyó­iratok ls. V. Nezval és S. K. Neumann írói és kommunista becsületéért per­be szálló néhány cikket jelentetett meg a RUDE PRÄVO ls ÍJ. Taufer, L. Stollj és néhány nappal ezelőtt pártunk központi lapja közölte J. Foj­tík nagy tanulmányát, amely bíráló hangnemben foglalkozik a LITERÁR- NI NOVINY szerkesztőbizottságának állásfoglalásával és fényt vet néhány elvi jelentőségű kérdésre. Tekintettel az anyag terjedelmére és arra, hogy a vita még nem zárult ie, ehe­lyütt nem térhetünk ki a részlete­sebb ismertetésre. Később azonban feltétlenül szükségesnek tartjuk ezt nemcsak a véleménycsere érdekessé­ge miatt, hanem azért is, mivel né­hány általános következtetést bátran levonhatunk belőle a mi irodalmunk viszonyaira is. Hrubln közvetve reagál a vitára. Nézete szerint a fiatalok elsősorban alkotásukkal mérkőzhetnek az előző írór.emzedékkel. Más szinten is elvi­tathatatlan joguk van 8 vitára, csak­hogy nézeteik itt már gyakran „gör­csös pózzá" merevednek. Nem kíván­hatjuk viszont tőlük, hogy ugyanolyan nézeteket valljanak elődjeikről mint mi, s ne alakítsák ki saját véleményü­ket. Még az íróóriások sem kerülték el azt a sorsot, hogy elutasítás Is érte őket. Ez azonban nem devalvál­hatta értéküket. Ugyanakkor termé­szetesen mindenkinek joga, hogy az erre érdemes művet megvédje az ok­talan támadás elől. Nem kell egyet ér­tenem a fiatal költők nézetével, de semmit sem érek el, ha állandóan csak kloktatgatom őket, vagy ha mindenre rábólintok^ csakhogy ne ke­rüljek- én is kritikájuk tüzébe — ezekbe az okos szavakba foglalható Hrubln e kérdésre vonatkozó monda­nivalójának lényege. A műemlékvédelemről sem feledkezünk meg A szlovák tudományos és művészeti dolgozók nemrégen memorandumot terjesztettek fel az illetékes szervek­hez, amelyben a műemlékvédelem sar­kalatos fontosságú kérdéseivel foglal­koztak. Vázolták a helyzetet, rámu­tattak a fogyatékosságokra és számos javaslatuk kezdeményezésről, segítő szándékról tanúskodott. Ezt húzza alá dr. Matej Lúčan, az iskola- és kultu­rális ügyek megbízottja, aki a KUL­T0RNY ŽIVOT legutóbbi számában megválaszolja a memorandum kérdé­seit. A műemlékek védelme terén nem most tesszük az első lépéseket, hi­szen a néphatalom éveiben erre a célra is jelentős összegeket fordítot­tunk. Ennek ellenére az eredmények valóban nem elégíthetnek kl minket. A közeljövőben ezért fontos pártdo­kumentumot hagynak jóvá, amelý fel­öleli a műemlékvédelem legfontosabb problémáit. A Szlovák Nemzeti Ta­nács is kidolgozza a műemlékek kar­bantartásának és felújításának 1970-ig szóló tervét. Lúčan elvtárs hangsú­lyozza, hogy különleges figyelmet szentelünk tíz történelmi városköz­pont fokozatos felújításának. A népi Visszhang.«, építészet remekeinek megőrzése cél­jából Martinban úgynevezett skanzen létesül. Természetes környezetben he­lyezik itt el a Szlovákia különböző részeiből származó eredeti értékes épületeket. Ilyen „szabadtéri múzeumot" Romá­niában láttam s rendkívül tetszett a népi kézügyesség és művészi érzék öröke megóvásának ez a módja, amely az életkörülmények jelenlegi rohamos átalakulása mellett távlati­lag a legmegfelelőbbnek mutatkozik. Ezenkívül központi restauráló mű­terem és szakosított építkezési vál­lalatok létesülnek a műemlékek kar­bantartására. Természetesen ügyelni fogunk arra, hogy a felújítási és a karbantartási munkálatok elvégzésé­vel használható épületeket nyerjünk. E cél elérését fogja többek között szolgálni a központi rekonstrukciós tervező intézet is. Egyes kitatarozott várakban és kastélyokban például mú­zeumokat rendezünk be, másutt az idegenforgalmat fogják szolgálni a történelmi építkezések. Megfontolás tárgya továbbá, hogy egyes jellegze­tesen eredeti községekben is, például Zdiarban, Podbielon és Vyšná Bocán aránylag csekély befektetéssel így használjuk fel ajiépi építészet reme­keit. Sor kerül a bratislavai óváros fo­kozatos felújítására ls. A komplex megoldás tervét most dolgozzák ki és gazdasági lehetőségeinkhez mérten, de az eddiginél fokozottabb ütemben hozzálátunk a műemlékeknek számító épületek tatarozásához és belső át­alakításához. Lúčan elvtárs végül hangsúlyozza, hogy ezek a feladatok jelentős összegeket emésztenek fel és teljesítésüknek csak az a záloga, ha minden érdekelt szerv és intézmény, minden tudományos és kulturális dol­gozó ereje teljéből részt vállal a munkából. Kafka nem lehet fegyver ellenünk Annak idején hírt adtunk arról a kulturális világban meglepetést és élénk visszhangot kiváltó értekezlet­ről, amelyen tavaly a Prága melletti Liblicén számottevő hazai és külföldi marxista esztéták Franz Kafkának, a modern prózairodalom egyik ellent­mondásos, de elvitathatatlanul nagy egyéniségének müvét az elhallgatta­tás évei után igaz megvilágításba he­lyezték. Ott született meg az ötlet, hogy az író halálának 40. évfordulója alkalmából életét és müvét bemutató kiállítást rendeznek. Ezt vállalta a bécsi Osztrák—Csehszlovák Társaság és június 3-án Bécsben valóban meg­nyílt a kiállítás. A cseh Eduard Gold­stüeker megnyitó beszédében itt nem felejtette el megemlíteni, hogy Prá­gában, az író szülővárosában június 23-án nyílik meg a Kafka-kiállítás. Az osztrák polgári sajtó zöme nem vett róla tudomást. E. Goldstücker a LITERÁRNI NOVINY 26. számában vi­szont beszámol arról, hogy egy-két polgári lap a saját szája ize szerint uszításra használta fel ezt az „alkal­mat". A Die Presse cikkírója például krokodllkönnyeket hullatott, hogy a bécsi kiállítás ugyan eljuthat Európa bármely érdeklődést tanúsító országá­ba, csak Prágába nem, ahol Kafkát még mindig kizárólag export-cikként kezelik. Ugyanilyen szemforgató ala­muszisággal írt erről néhány svájci és nyugat-németországi lap. A koro­nát a Frankfurter Rundschau tette fel, amely június 12-én többek között ezt írta: „Bécsből e napokban világ­körüli útra indul egy kiállítás, amely­nek előzményei nem nélkülözik a tra­gikumot. Ugyanis ezt a prágai olva­dásnak köszönhető legszenzációsabb vállalkozást zárt ajtók mögött készí­tették elő. Csupán az export céljait szolgálja, mlg Csehszlovákiában agyonhallgatják, annak ellenére, hogy ennek az országnak egyik legnagyobb fiáról, Franz Kafkáról szól". Tehát a nyugatnémet bértollnokok inár június 3-án tudtak a készülő prágai kiállításról és mégis ilyen szemérmetlenül eltitkolják a ténye­ket, csakhogy mérget keverhessenek a pohárba. De hát mélységesen igaz a közmondás, hogy a hazug embert gyorsabban utoléred, mint a sánta kutyát. Az ilyen rágalmakra a legjubb válasz, hogy június 23-án Prágában megnyílt a Kafka-kiállítás. Résztvett rajta és rövid előadást tartott a szü­lőföldjét meghívásunkra meglátogató jeles izraeli író, Max Brod is — Kaf­ka jó barátja és ismerője. A rendkí­vül gazdag dokumentáris anyag alap­ján É. Goldstücker leszűri a követ­keztetést: „Meggyőződésem, hogy ez a kulturális tett nemzetközi jelentő­ségű. Elégedettek lehetünk és nem lá­tom akadályát kifejezésre juttatni elégedettségünket." G. I. 1964. július 1. * ŰJ SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom