Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-04 / 184. szám, szombat

Karlovy Varyban ma tizennegyedszer szólalnak meg a harsonák Ä FILMMŰVÉSZET nemzetközi találkozójának kéthetes ünnepe kezdődik ma a fesztivál hagyományos színhelyén, Karlovy Varyban. Erdők övezte környezetben, a Tepla folyó szomszédságában harsannak immár tizennegyedszer a harsonák, hogy Jelezzék a nagy nemzetközi vetélkedő kezdetét. A közel 4000 nézőt befogadó nyári, szabadtéri mozi látogatói között százával találkozunk ismét hazai és külföldi neves filmrendezőkkel, esztétákkal, színészekkel, s népes számú újságíróval. A külföldiek mindegyikét hazánk fesztivál városának jó híre hozta Ismét közénk. Huszonegy ország filmművészetének legjobb alkotásai szerepelnek műsoron, köztük olyanoké, mint a Szovjetunió, Olaszország, Franciaország, Anglia, és az Egyesült Államok, hogy csak néhányat említsünk. A fesztivál nemes célkitűzését „A népek nemes kapcsolatáért és a nemzetek tartós barátságáért" jelsző fejezi kl a leghűebben. Az eddigi fesztiválok éppúgy, mint a mostani e cél szolgálatát tartotta legfontosabb küldetésének s éppen az elmúlt évek gyakorlata alapján öregbedett Karlovy ,Vary hírneve — a nemzetközi közvélemény és a filmvilág előtt. A fesztivál város tekintélyét hangsúlyozva hadd idézzük dr. Adolf Hoffmeister .tanár, a fesztiválbizottság elnökének szavait: „A Karlovy Vary-i filmfesztivál a nemzetközi szervek által elismert hat legnagyobb fllmversenyek fcözé tartozik, s valóban világhírnévre fett szert. A fesztivál iránti érdeklő'désre Jellemző, hogy ebben az évben olyan államok is beneveztek, melyek eddig egyáltalán nem képviseltették magukat. Ilyen például Argentína, mely most első ízben vesz részt a Versenyen, vagy az Egyesült Államok, melyet másodszor láthatunk Karlovy Varyban. Karlovy Vary különleges helyzetét nemcsak az magyarázza, hogy közvetlenül a legismertebb fesztiválok után (Cannes, Velence) indult, hanem az is, hogy a moszkvai fesztivállal együtt Kelet és Nyugat között az öszszekötő kapocs szerepét tölti be. Várakozástell érdeklődéssel várjuk GrigorlJ Kozincev szovjet rendező Hamletfét, amelyet a fesztivál megnyitó ünnepségén, versenyen kívül mutatnak be. Ugyancsak versenyen kívül vetítik a „Szerelem az állatvilágban" című francia és az „A tout prendro" kanadai filmet. Az érdekesnek ígérkező filmalkotások közül az NDK a Kettéosztott égbolt című filmmel, Magyarország a Sodrásban cíművel Franciaország a Riói emberrel, az Egyesült Államok pedig a Nagy férfi című filmmel mutatkozik be. Luls Bufluel ismert spanyol rendezőtői (a francia filmgyártást képviselve) a Komorná naplóját láthatjuk. Hazánkat — a legutóbbi hírek szerint — Jan Kadar és Elmar Klós Vádlott című filmje képviseli. BÁR A SZÁMSZERÜSÉGEKET illetően — az előző évekhez viszonyítva — kisebb a részvétel, ez az apadás azonban a többi nemzetközi filmfesztiválnak is Jellemzője. Az apadás kiváltója többek között az is, hogy magasabb művészi igények érvényesítésével történt a filmek kiválasztása. Két skandináv ország például az említett elvek miatt, mivel nincs egész estét betöltő filmük, nem vehet részt a versenyen. S amennyiben a rövidfilmek versenyét lemondtuk, ily módon Kanada, Belgium és más országok részvételével sem számolhatunk, A művészi igények érvényesítése mellett számításba jön a gyártási idő is. A fesztivál alapelvei értelmében az 1963. Január 1. előtt kér szült filmek nem jöhetnek számítás^ ba. A nemzetközi bírálóbizottság elnör ke A. M. Brousil professzor, a Színművészeti Főiskola rektora, s tagjai között G. Kozincev szovjet rendező mellett ott találjuk többek között Francois Chavane francia fillmvállalkozót, Akira Iwasaki Japán újságírót, Líonel Rogosin amerikai rendezőt, Illetve a cseh származású Karel Reisz angol rendezőt. Az újonnan megalakult kinematográfiák II. Szimpóziumára július 7-10-8 között kerül sor. A 26 ország A népművészet hagyományos seregszemléje GOMBASZÖGÖN A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. ás a CSEMADOK megalakulásának 15. évfordulója jegyében július 4. és 5-én országos dal- és táncünnepélyt rendez a CSEMADOK Központi Bizottsága — a rozsnyói JNB-vel együtt — a festői szépségű Gombaszügön. A hagyományos és igen népszerű rendezvényen, a legjobb CSEMADOK együttesek mellett, fellép a Munkaérdemrenddel kitüntetett brnói Jánošík együttes, továbbá a hazánkban élő lengyel és ukrán dolgozók népművészeti együttese. A vetélkedés színesnek, változatosnak ígérkezik, s remélhetőleg új színfolttal gyarapítja népművészeti kultúránkat. — tä— Ivan Mistrík és Marika Gólová az Archimedes törvénye című új szlovák filmben között Algéria, Bolívia, Kuba, Peru, Uruguay és Venezuela filmalkotásával is találkozhatunk. A külföldi kritikusok és filmesztéták érdeklődésének középpontjában ez évben is a Szabad Fórum vitája áll. Négy napig (Július 14—18) folyik majd az eszmecsere, s a „Merre tart a film 1964-ben?" kérdésre keresik majd a választ a szakemberek, egyengetve ez által a filmművészet fejlődésének új útjait, lehetőségeit. A VERSENYFILMEKEN kívül az 1963-as év nemzetközi filmfesztiváljainak díjnyertes rövidfilmjeit is vetítik, s a fesztivál közönségének alkalma nyílik megtekinteni az utóbbi évek legjobb filmalkotásait, egyebek közt az ez évi cannesi fesztivál három filmjét, Germi kitűnő szatíráját, az Elcsábítva és elhagyatva címűt, a Cherbourgi esernyők című díjnyertes francia színesfilmet ős az ugyan csak francia Bársonyos bőr címűt, a versenyen kívül bemutatott filmek nemcsak a tájékoztatás, hanem a filmvásárlás kedvező lehetőségeit is szolgálják. Az idén sok, főleg a filmek alapján ismert személyiséget is köszönthetünk a fesztiválon. A filmcsillagok felvonultatása — más fesztiválokhoz viszonyítva, ahol a nagy nevek visszhangzanak — Karlovy Varyra sosem volt jellemző. Ez persze nem Jelenti azt, mintha a művészek hiányoztak volna, csupán a „szakmabeliek" népes tábora mellett háttérbe szorultak. Az ez évi előrejelzés szerint azonban népszerű és ismert művészekkel is találkozhatunk a fesztiválvárosban. Az olasz küldöttség tagjai között találjuk CLAUDIA CARDINALE filmcsillagot. Francia részről FRANCOISE DORLÉAC, CATHERINE DENEUVE színésznők s a világhírű karikaturista, JEAN EFFEL (s esetleg J. P. BELMONDO) részvételével számolnak. Az amerikai küldöttség tagjai között szerepel a cseh származású KIM NOVAK. A Szovjetunióból az előző fesztivál nagydíjas filmjének (Az esztendő hét napja) rendezője, MIHAIL ROMM vesz részt, továbbá ALEKSZANDR STOLPER az Elők és holtak című film alkotója, s a már említett G. KOZINCEV a Hamlet rendezője. A színészek közül N. VERTYINSZKA, az Ofélia alakítója továbbá I. SZMOKTUNOVSZKIJ (Hamlet szerepében) és mások. — • — Ä PAPÍRFORMA szerint — sportnyelven szólva — színesnek, változatosnak, s az eddigieknél gazdagabbnak ígérkezik a fesztivál. Őszintén kívánjuk, hogy a fesztivál — az előző évekhez hasonlóan — az idén is hatékonyan segítse a népek közeledésének magasztos ügyét, a gyakorlatban bizonyítva a kitűzött Jelszó valóságát, indokoltságát. F. Z. József Attila válogatott verse héberül A világirodalom sok remeke megjelent már héber nyelven, erre nincs komoly panasz. De a Duna menti államok költészete úgyszólván teljesen Ismeretlen az izraeli olvasó előtt, írja a délutáni polgári lap, a MAARIV és hozzáteszi, hogy ebben a megállapításban nem azokra az izraeli lakosokra gondol, akik a Duna menti országokból származnak, hanem a többiekre, azokra, akiknek a közép- és kelet-európai irodalomról valóban hézagos ismereteik vannak. Valami azonban — a magyar irodalomról lévén szó — megjelent már héber nyelven: anélkül, hogy a felsorolás a teljesség igényével lépne fel, megemlítjük, hogy van héber fordításban egy válogatásra való Petőfi-vers, Madách: Az ember tragédiája, s néhány évvel ezelőtt megjelent héber fordításban Illés Béla regénye, a Kárpáti rapszódia. A könyveken kívül, esetről esetre láttunk a lapok Irodalmi rovatában egy-egy Ady és József Attila verset, — s egy-egy cikket, elbeszélést valamelyik mai magyar író tollából. Most pedig Tiszta szívvel címen megjelent a jeruzsálemi AKSAV-kiadónál József Attila válogatott verseinek héber fordítása. A fordítás MordechaJ Avi-Saul munkája, aki — önálló munkái mellett — már eddig is több kiváló fordítással tette ismertté és elismertté a nevét. Sikerült a József Attila versek válogatása és 'fordítása ls és így bízni lehet abban, hogy az izraeli olvasó József Attila megismerése után további nagy magyar költők munkáinak héber nyelvű fordításán* tart majd igényt. D. J. so > > >0) C <D M ISZAKOVSZKIJ: MEZON Kalász-sűrüket kétfelé simítva jó erre jönnöm nyárnap alkonyán. Arany Játként magasba nő a búza a keskeny ösvény mindkét oldalán Ejhosszat pitypalattyol a búzában a fürj arról, hogy termő év leszen, s hogy túl a folyón, csöpp kis falujában lakik szerelmem, sorsom, édesem. Mi együtt jártunk iskolába régen, együtt szántottam, vetettem vele. S e honi búzaföld azóta nékem még kedvesebb, mert véle van tele. A láthatár szélén ha gyúl az alkony s pirosló lángja leng a táj felett, e szántó mintha hozzánk szólna halkan arról, minél nincs életünkbe szebb. Jó nékem itt megállni s várakozva a messzeségbe nézni csendesen ... Súg-búg, susog sudár szárán a búza, s az esti tájban végét nem lelem. Devecseri Gábor fordítása SZITÁSI FERENC: SZONETT Hallgatásra silányak az érvek; gondokat ajándékoz a század. Hatalmán túl a hálálnak jegyese lenni igaznak, szépnek. A múlt percnek gyilkosa a jelen. A vér hatalma csak a látszat; nehéz sebekből gyógyuló világnak a fájdalom már történelem. Bizonyságot igaz hittel kérek, az erősséget felmérik az évek, ha jut elég a harcra. Értelmet csak úgy nyer a lényeg, ha tiszta, igaz szenvedélyek nem ítélik kárhozatra. MONOSZLÓY M, DEZSŐ: HOSEG A levegő fulladó bálna száján sistereg a hőség, cseppeket hiába strázsál páfrány pallosokkal nedvet őrző őrség, mikor szomjúságtól reszket minden szirom, mikor szárnyas orvvadászok kifejték a felhőkből a párát, éhes sasok felfalták a tengericsikó vízi várát, hangyászormányú búvárok kiszívták a harmatot a földből, epedő lázak leradíroztak minden csillogást az üvegkockákról, amit irigy varázslók raktak porladó homok kövekből, akkor hiába a gondolatoknak nincs szódavíz készítő gyára, szétrepedt ölű strandok üvöltik: meleg vaní ájult vigyázzba mered a mozgás bozontja, szőre, s ezüst kagylóként fagy a bőrre a tiltakozó verejték ihatatlanul. 1964. július 4. • ÜJ SZÖ 9