Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-04 / 184. szám, szombat

A CSILLAG JEGYÉBEN AZ ÚJ SZÓ SZÁMÁRA ÍRTA: F. ALEKSZEJEV Ösi bibliai legenda szerint a bábeli torony építői körében nyelvzavar támadt, nem értették meg egymást és kénytelenek voltak abbahagyni a torony építését. A fő dologban mégis egyetértettek: a tornyot pontosan meghatározott méretű téglából építették. 85 millió szabályos téglát fektettek le, s bizonyára ez volt a szabványosítás egyik legősibb példája. Évezredek teltek el és a szabványosítás mindjobban tért hódított. Nélküle ma már elképzelhetetlen a korszerű tömegtermelés, nem oldható meg az ésszerű munkaszervezés, nem fokozható a munkatermelékenység, a sorozatgyártás, az automatizálás, nem csökkenthető az önköltség, nem Javulhat a termékek minősége. Amikor egyszer Ford autókirályt mekérdezték, mivel hódította meg a világot, röviden ezt válaszolta: a szabványosítással. Szovjet közgazdászok kiszámították, hogy a szabványosításra fordított egy rubel — tíz rubel megtakarítást eredményez: íme két példa arra, hogy ez nem túlzás. A szovjetország két szénkörzetében, a Donyec- és a Kuznyecki-medencébe szabványosítással csökkentették a szénkitermelési költségeket. Eredetileg ugyanis 200 millió rubel ráfordítással nyolc nagy tárnát keltett volna létesíteni, ám azonos típusú géprendszerekkel 40—60 százalékkal olr csóbbá tették a munkát. Mi az a szabványosítás? A Nemzetközi Szabványosítási Bizottság, amelyben számos KGST-tagország is helyet kapott, ezt így határozza meg: „A szabványosítás — azzal a céllal végzett tevékenység, hogy szabványok megállapításával és alkalmazásával bizonyos területen valamennyi érdekelt fél közreműködésével és Javára úgy szabályozzák a termelőmunkát, hogy általános és maximális gazdaságosságot eredményezzen. A szabványosítás a tudomány. a technika, a gyakorlati tapasztalatok összesített RUDNYÁNSZKY ISTVÁN BUDAPESTI LEVELE A magyar vasutasok figyelme ezekben a napokban a csehszlovák fővárosra irányul, ahol az Italská-utcában június elsején megalakult a OPW központi irodája. A tagállamok öt-öt képviselőjüket delegálták a prágai központba, amelynek vezetője fosef Pospišil, volt csehszlovák közlekedésügyi miniszter, helyettesei pedig a lengyel, illetve a bolgár vasutak képviselői. A prágai központ munkájától függ a közös vállalkozás sikere. Ezért oly fontos a három részleg, a diszpécser menetirányító, valamint a terv- és a leszámolási osztály tevékenysége. A diszpécserek, a menetirányítók munkáját Késő János magyar vasutas, a MÁV osztályvezetője irányítja. A menetirányító: a prágai központ Prága állandó kapcsolatban van a tagállamok vasutaival. Mindennap telexen bekérik a határállomásokról a be- és kilépő OPW-kocsik számát, s nyomban jelentik Prágába, ahonnan az iroda megadja a szükséges rendel, kezéseket. Ezek lényege: Jobban kihasználni a vagonokat, gyorsítani a nemzetközi kocsifordulót, megjavítani a szocialista országok vasúti közlekedését. Az együttműködés céljait Kséő János így világította meg: „Csökkentjük a vagonok üresfutását, gazdaságosabban használjuk ki a szocialista országok teherkocsiparkját. Július elsejétől lehetővé válik, hogy a közös parkhoz tartozó kocsikat, amelyeket korábban vissza kellett küldeni a honos vasutaknak, a központi iroda rendelkezései szerint az egyes országok részesedési keretein belül megtarthassák. Ez nagy gyakorlati előnyt kínál mind a hét részvevő országnak, Csehszlovákiának, Bulgáriának. Lengyelországnak, az NDK-nak, Romániának, a Szovjetuniónak és Magyarországnak. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban mintegy 20 000 vasúti kocsira kerül fel az OPW íp

W

ŕs Sok e?er kocsit bocsát a közös munka szervezőinek rendelkezésére a többi társuló vasút ls. Ez a szervezet, amely a Barátság-olajvezeték, a Béke villamos távvezeték után a harmadik nagy nemzetközi szerv a KGST keretében, várhatóan felfrissíti a vasutak vérkeringését, s ennek pedig hasznát látja a KGST-országok egész népgazdasága. Ami a gyakorlati kérdéseket illeti, a részvevő államok annyi, OPW teherkocsit tarthatnak vasútjaikon kiilön eredményeire épül, és nemcsak a már elért, hanem a Jövő haladásának alapját ts meghatározza." A Barátság-kőolajvezeték acélerei számos szocialista ország — KGSTtagállam területét szelik át, határaik fölött vonulnak a Béke egyesített energiarendszer vezetékei Egységes nemzetközi villamosenergiai és kőolajipari szabványok alkalmazása nélkül nem helyezhették volna üzembe ezeket a hatalmas létesítményeket. A nemzetközi szocialista munkamegosztás csak papíron fog létezni, ha például a gépiparban az alkatrészek arányai, a csavarmetszet, a fogaskerekek fogainak száma eltérő lesz. így van ez valamennyi népgazdasági ágban. Ezért van olyan nagy jelentősége a nemzetközi szabványosításnak a KGST-tagállamok együttműködésében. Jelenleg több mint kétszáz javaslatot dolgoztak ki és fogadtak el; ezeknek jórésze a testvérországok hazai szabványaiban érvényesül. Ezek határozzák meg az országaink gazdasági fejlődése szempontjából fontos termékeket is, mint amilyen a hengeracél választéka, a hengereltáru legfontosabb fajtái, az acélfajták — a karbonacél, a közönséges acél, a kazánacél, az elektrotechnikai acél, — a dúcolás legelterjedtebb elemei, a métermenetek fő arányai, a 0,6— 1000 kW kapacitású aszinkron motorok fajtái, géprajzok stb. A nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyülése, a sokoldalú termelési kapcsolatok erősödése, a szakosítás és a kooperálás szükségessé tette a KGST-tagországok nemzeti szabványainak szélesebb körű egyesítését. E kérdések megoldására jött létre a KGST Szabványosítása Intézete. — Nincs a világon még egy olyan tudományos intézet, mint a miénk — mondja /ifi Nevral igazgatóhelyettes csehszlovák szakértő. — Ilyen nagy munkatapasztalatokkal sem rendelkeznek a szabványosítás terén. Bizonyos értelemben felderítők, úttörők vagyunk; az elméletet minden esetben a nemzetközi szocialista együttműködés gyakorlatával kell igazolnunk. Az a feladatunk, hogy kísérleti munkákat végezzünk, egyesítsük a meglevő szabványokat és újakat alkossunk. Az intézet elsőrendű és legfőbb feladata annak kutatása, mi váljék országaink nemzetközi együttműködésének tárgyává. Ez azt jelenti, hogy a testvérországok között a KGST keretében kicserélt sok ezer termékfajta közül olyanokat válasszanak ki és „vegyenek célba", amelyek bármelyik ország gazdasági fejlődése, a szakosítás és kooperálás kibővítése szempontjából a leghasznosabbaknak és legalkalmasabbaknak bizonyulnak. Elsősorban a legfontosabb Iparágak — a gépipar, a vegyipar és a fekete kohászat — Jelentik az elsődleges érdekeret. Persze, másképpen kell értelmezni a gépipart, mert ma már a gépeken kívül a műszerek, az automatizálás! eszközök, az elektronika és a rádiótechnika is e fogalom körébe tartozik. A feladatot az teszi bonyolulttá, hogy ma a KGST valamennyi tagországában több ezer nemzeti szabványt alkalmaznak. A Zycte gospodarcze című lengyel lap nemrégen beszámolt, milyen nehézségeket okoz a KGST-tagországok szabványainak összeegyeztetése, mert nem érvényesül náluk egységes szisztemizáció. Csehszlováíában például szabványmutató 95, a Szovjetunióban és Lengyelországban csak 17 szabványmutató érvényesül. Minden nyersanyag-, gép- és termékfajtánál sok-sok mutatót, műszaki nyelven paramétert találhatunk. Egyes műszaki adatok jelentéktelenek, mások viszont a gyártmány formáját, élettartamát, minőségét, pótolhatóságát határozzák meg. Az intézet munkatársai most azon fáradoznak, hogy a rengeteg mutató közül kiválasszák a leglényegesebbeket, s ezeket a KGST-tagországokban bizonyos termékfaitáknál a termelés törvényévé tegyék. A KGST-tagországok között kicserélt üzemterveken, géprajzokon, különféle gyártmányokon mind gyakrabban tűnik fel a szabványjel előtt az ötágú csillag. Ez a nemzetközi szocialista szabványosítás jelképe. (Novosztyi) OPW — új szervezet neve <(Közös gépkocsipark: jobb vagonkihasználás, gyorsabb közlekedés Hét szocialista országban több mint 92 000 vasúti kocsira festik rá az OPW betűket. ObscsiJ Park Wagonov — a Közös Teherkocsipark Jelzéssel futnak ezentúl a KGST új szervezetéhez tartozó vagonok. A Magyar Államvasutak festő-brigádjai munkába kezdtek, hogy felfessék az jelzéseket a MÁV mintegy 9000 tehervagonfára. A kocsik a szerződő felek vasútjainak tulajdonában maradnak, de felhasználásuk a kölcsönös érdekből fákadó megállapodás értelmében közös lesz. kocsidíj megfizetése nélkül, amennyit a közös parkba beadtak. Ha ennél nagyobb számban tartózkodik OPWvagon az illető ország területén, kocsinként és naponként másfél rubelt kell értük fizetni. A prágai diszpécserek azokból az országokból, ahol a megadott kocsiszámnál több vagon van forgalomban, a teherkocsikat oda irányítják, ahol hiány van belőlük. Érdekeltté válnak a vasutak abban is, hogy feleslegesen ne tartsanak maguknál üres kocsikat. Ha a vasutak a többlet-kocsimennyiséget nem adják át, 48 óra múltán megbírságolják őket, s a bírság az alapbér 300—500 százaléka is lehet. A közös park vagonjainak karbantartását és futójavítását a kocsit használó vasútnak kell elvégeznie, de az időszaki vizsgálatokat és a nagy javításokat a tulajdonos vasút végzi. „Üresjárat" helyett hasznos út A MÁV vonalain a múlt év első felében majdnem 40 millió üres kocsikilométert futottak Idegen vagonok. Ezentúl az OPW-kocsikat nem kell a tulajdonos vasutakhoz azonnal visszairányítani, hanem más irányú szállításokhoz is felhasználhatók, így mentesülnek a vasutak az úgynevezett üresjáratok egy részétől. Az új KGS'l'-szervezet létrehozásáig komoly nehészégeket kellett legyűrni. A KGST közlekedési bizottsága öt évvel ezelőtt alakult meg, s hozzálátott az érdekek egyeztetéséhez. A közös teherkocsipark létesítését a bizottságban a magyar küldöttség kezdeményezte. 1963 januárja óta folytak a szakértők megbeszélései, az előkészítő munkálatok. A magyar vasutasok vállalták magukra a szervezet alapokmányának kidolgozását is. A Szovjetunió is támogatta a magyar kezdeményezést, noha a szovjet nyomtáv szélesebb a nemzetközi méretnél. A szovjet vasutak sok ezernyi normál nyomtávú kocsit adnak a közös vagonparkba (a normál nyomtáv 1435 milliméter, a Szovjetunióban pedig 1524 milliméter). Kölcsönös előnyök A legtöbb szövetkező baráti ország közlekedésében a vasúté a fő szerep. Magyarországon például 1962-ben a szállítás 86 százalékát vasúton bonyolították le, és csupán 6 százalékát tehergépkocsin, 8 százalékát pedig víziúton (tonnakilométerekben számítva). A szállítási feladatok egyre növekednek, a vasutakra egyre nagyobb kötelezettségek hárulnak. A KGST kiszámította, hogy 1965-re a tagországok vasútjainál mintegy 50 000 tehervagon fog hiányozni. Pótlásuk igen nagy beruházást kívánna, hiszen egy nyitott tehervagon 170 000 forintba kerül, a legújabb típusú fedett vagan pedig 230 000 forintba. Ugyanakkor nagy tartalékot rejtett az üresen futó kocsik kihasználása. Ebből a helyzetből indultak ki a közös park indítványozói. Gazdaságosabb lesz a vasutak kihasználása, az OPW-kocsikat exportszállításokra is felhasználhatjuk, belföldi forgalomban ls üzemeltethetjük, csökken a kocsimozgatás, vontatási költségeket is megtakaríthatunk — s mindez kölcsönös előny, valamennyi részvevő országban jelentkező hasznos változás lesz. A vagonokra felfestett három fehér betű, az OPW a nemzetközi szocialista együttműködés új jelképe, s hét KGST-ország jobb közlekedésének egyik biztosítéka. A rákosrendezői pályaudvaron felfestik a magyar vagonokra az OPW jelzést. ül ISKOLAORVOS Claudius Galanus, Hippokratész után az ókor .leghíresebb orvosa vallotta, hogy a gyermek jellemét nemcsak a filozófus, de az orvos is alakítja ... Ezekből persze nem szeretnénk túlzott következtetéseket levonni, de Claudius Galanusban az emberi történelem első iskolaorvosát kell látnunk. Hazánkban a gyermekek egészségvédelmét Galanus halála után pontosan 1616 évvel foglalták csak először törvénybe. A szocializmus útjára lépve az iskola orvosi szolgálatot is törvénybe iktattuk. S jelenleg közel 400 iskolaorvos működik már hazánkban. Juhász Mária, komáromi iskolaorvost közvetlenül a szünidő kezdete előtt kerestük fel és megkértük, tájékoztasson muhkájáról, problémáiról, s arról, miként tölti az iskolaorvos a vakációt. — Az iskolaorvost, ideális körülmények között pedagógus-orvosnak nevezném. Elvégre a szó szoros értelmében nem orvosolunk, gyógyítással nem foglalkozunk. Fő feladatunk a prevenció, bár ez a szó nem fejezi ki teljesen feladatkörünket ... Lássuk tehát hozzávetőlegesen, mi is az iskolaorvos feladata: Munkája oroszlánrészét a rendszeres orvosi vizsgálatok képezik. Minden iskolásról külön egészségügyi kartotékot vezetnek, s szabályos időközökben tetőtől talpig megvizsgáljuk a nebulókat. — A kis óvodásokat kétszer is megvizsgáljuk évente, de az alapfokú iskolák növendékeire már csak kétévenként kerülhet sor, az ötödik évfolyamig rendszerint a páratlan számú osztályokban végzünk rendszeres vizsgálatot, majd a hatodikban, a nyolcadikban és a kilencedikben is. Hatodik osztályba a komáromi Iskolák ugyanis vidéki gyermekeket kapnak, s ezekről még nincs egészségügyi kartotékunk. A Komáromhoz tartozó településeken azonban az orvosi vizsgálatot évente végrehajtjuk. A városi gyermekek esetében ls csak szükségből alkalmazunk kivételt. Az embernek nehéz elképzelni: hatezer gyermeket évente beoltani s nem is egyszer, négyezerötszáz gyereket megvizsgálni, s a beteg gyermekek gyógyításáról gondoskodni. Nem kis munka. A fele is sok lenne egy orvosra. Nem beszélve arról, hogy az iskolaorvos felügyeletet tart az iskolai étkezdék felett, ügyel az iskolai testnevelés eredményességére, a szülői ház és az iskolai környezet jó egészségügyi feltételeire, de emellett az iskolaorvosnak egészségügyi nevelőmunkát is végeznie kell. — Egy percig sem hiszem, hogy győznénk a feladatokat, ha az iskolák pedagógusai körében nem sikerült volna kiépítenünk tettrekész egészségügyi aktívát. A tanítók segítsége nagyon sokat jelent számunkra, az ő odaadó munkájukkal toldozzuk-foldozzuk az egészségügyi személyzet hiányát. Természetesen problémáinkról nem azért beszéltem, mintha ebből messzemenő következtetéseket kívánnék levonni, csupán hangsúlyozni akartam, hogy az iskolaorvosok nem mindig dolgoznak a legideálisabb feltételek között. Az iskolaorvos munkájáról az emberek általában tudomást sem vesznek, bár az iskolás gyermekek egészségére éberen vigyázunk, s az egészségvédelemre igényességet ébresztünk a gyermekben, megtanítjuk őt testi épségére ügyelni, szellemi épségét ápolni. S azt hiszem, az egészség az eredményes nevelőmunkának első és elengedhetetlen feltétele, kiindulópontja. — A sok beszédben meg ne feledkezzem a vakációról: Az iskolaorvos július elején zárta a tanévet és augusztus első hetében kezdi. Ekkor készítjük az elsősök egészségügyi lapjait, majd a hatodikosokét és az egész évi tervet. A négy hét alatt pedig úgy gondolom, lesz mit kipihennem Kobák Kornél süssem 1964. július 4. * ÜJ SZ0 5