Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-04 / 184. szám, szombat

Világ -proletárjai, egyesüljete k ! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZ 07TSASAM AK NAPILAPJA Bratislava, 1964. július 4. szombat • 50 fillér • XVII. év!., 184. szám. Ma téue&zd &zetn etöt A z egyetem karzatos nagyterme csaknem a hét minden napján ZM ünneplőkkel telt meg. Sötét ruhás, könnyes szemű szülök, fe­JĹ JL leségek, gyermekek, jöbarátok, munkatársak jöttek köszönteni azokat, akik ezen a napon hosszú, kitartó tanulmányok után megkapták főiskolai diplomájukat. Az emelvény két. oldalán meghatott fiatalok sorakoznak. Ök ünnepel­nek — őket ünneplik. Utoljára állnak tanáraik előtt, akik erre az alka­lomra ünnepi talárt öltöttek. Rövid, bensőséges szertartás, fogadalom­tétel, oklevelek kiosztása és a zene akkordjai mellett a fiatalok taná­raik mögött megilletődve Indulnak kifelé. Kilépnek az egyetem kapuján ... Egyszerre az élet kellős közepébe csöppennek. Szeretteik körében, vi­rágcsokrokkal terhelten tétován teszik az első lépéseket. Elnézem az ünneplőket, az ünnepelteket. Vajon kinek, merre visz az útja? Az Elet széles, kanyargós, elágazásos országútjain vajon ki mi­lyen messzire jut? Ne, ne, hesegetem a gondolatokat. Nem illő az ünneprontás... Szó sincs róla. Nem az ünnepek, a hétköznapok jutnak eszembe. Mert az éleiben nem sok az ünnep, annál több a dolgos hétköznap. A vörös rózsacsokrokon, az örömtől sugárzó arcokon túl is ezeket látom. Emlékeim szárnyán néhány évet visszafordítok az idő kerekén. Nagy-nagy rózsacsokorral léptem ki az Iskola kapufán. Teli tüdővel szívtam a levegőt, örömömben repülni szerettem volna. Minden szépnek, nagyon szépnek tűnt. A megszokott utca, a kopottas járda is, melyen éveken át minden áldott nap megtettem az utat az Iskolába. Azt hittem, a pacsirta is nekem, csak nekem trillázik a nyári égbolton. Dehát az élet nem mindig fogad virágcsokorral. Az élet útját nemcsak virág és pacslrtadal kísért. Mit nekem, élet! Dacoltam az idősebbek figyelmeztetésével. Nem fé­lek semmitől. Gazdag ismeretekkel felvértezve, sok-sok próbát kiállva léptem ki az iskolából. Van-e nehezebb vizsga az életben, mint egy-egy egyetemi szigorlat, ahol tudós, szőrszálhasogató, sztgorú professzorok kérik számon a diák munkáját, tudását. Ekkora szigor, nehezebb vizsga az életben sem gyakori. Ám az iskola és az élet között nagy a különbségi Tudom, hiába ma­gyarázom ezt az életet most kezdő titánoknak. Nekem is hiába ma­gyarázták ... Pedig az élet szigor, ú vizsgáztató. Szigorúbb, mint a legendás „diák­falók". Es nem tűz ki határidőket, nem ad időt a felkészülésre. Diák­koromban hányszor zsörtölődtem tanáraimra, akik vizsgák előtt nem adták meg a tételeket... De az élet sem ad előre kérdéseket. Csak hirtelen felmerülnek, és te állsz tanácstalanul, nincs tdő konzultációra, nem lapozhatsz könyvekbe, hanem felelned, döntened, cselekedned kell. Rögvest és habozás nélkül. Ha rosszul „felelsz", helytelenül döntesz, magad, sőt nem egyszer társaid látják kárát. S nincs ott az a szigorú, diákéveidben sokszor ellenszenvesnek látszó, de most oly jóságosnak tűnő tanár bácsi, aki jeltenné mutatóujját és te már ennyiből, mindössze egyetlen mozdulatból, arcizmának rándulásából tudnád, hogy mellé­fogtál. A z élet számtalan kérdésére kell választ adnod. Hamarosan rá­/| jössz, hogy ezek a vizsgák sokkal, de sokkal nehezebbek, mint jĺJ- az érettségi, a szigorlat vagy az államvizsga. Az élet nemegyszer elégtelennel osztályoz. Bosszant, dühít, de nincs lehetőség ma­gyarázkodásra, hogy a „profák" „pikkel" rád, mondjuk, mert nem tet­szik neki a fizimiskád, vagy a legújabb divat szerinti hajviseleted. Nem. Vállalnod kell a bukást és következményeit. Bukás... Hogyan is készül az ember egy vizsgára? Tanulj lapozgatja a könyve­ket napi tizenhat órán, néha éjszakákon át ls. Jegyzeteket készít és újra lapozgat, újra olvas, próbál amiékezetből idézni, ha elakad, bele­pislant a tankönyvbe, a jegyzetbe. Megtesz mindent, ami szerinte le­hetséges. Es mi történhet? Ha nem felel meg, a legrosszabb esetben újra vizsgára lelentkezik. Egyszer, kétszer, háromszor és még azután ls, akár külön engedéllyel... Az élet azonban más. Vagy tovább jutsz, vagy elbuksz. Es a bukás után nincs újabb határidő, ntncs pótvizsga. Az elbukottaknak nem ren­deznek tanfolyamot, nem szerveznek köröket. Az elbukottaknak min­dent elölről, egészen az ábécétől kell kezdeniük. Ez bizony jóval ne­hezebb a pótvizsgánál... Az élet könyörtelen, szívtelen vizsgáztató. Es emlékezzünk csak egye­temi vizsgáinkra. Volt nehezebb és könnyebb vizsga? Nem, ilyen megkü­lönböztetést diák nem ismer. Nem Ismerhet. Mindig a soron következő vizsga a legnehezebb. Így van ez az életben is. Az egyik „vizsgán" túljutsz és máris előtted áll a következő. S mindig a legnehezebb... Ns ijedj meg a komor, sötét színektől. De vigyázz a napfényes oldalon isi E el felvillannak csalóka lidércfények és elkápráztatnak. A csillogás, a ragyogás könnyen elvakít... Ijesztgetés? Nem. Az élet útját milliók megjárták előttünk és járják most is. Valahányan célhoz is jutnak. Egész biztosan. Csak az a fontos: hogyan?... Ez a lényeg. A buktatók, a kitérések, a zsákutcák csök­kentik az ember és az embert élet értékét. A z ember önmaga kormányozza életét. Az Iskola padjaiban elsajá­/t tított sok-sok ismeret, a tudás kiváló „jármű", amelyen messzi­JLJl re lehet jutni. Távolságba, magasságba egyaránt. Ám az élet végtelen útjain mindez nem elégŕ Sok a kitérő, az elágazás. A veszélyre, elágazásra, szakadékra nem figyelmeztet tábla. A sok-sok ismeret nem mindig elegendő a helyes tájékozódáshoz... Ám van egy iránytű, amely sötétben, viharban, útkereszteződésnél, lidércfények kápráztató villanásaiban egyaránt biztosan mutat. S ez az emberség ... Ha csúcsokra jutottál, ha mély völgyben vergődsz, mindig csak ezt az iránytűt használd. Rózsák bódító illata, csalóka, délibáb, szerteágazó utak, magasságok ne tévesszenek meg soha. Éjszaka sötétlében, kápráz­tató napfényben — mindig maradj meg embernek. ZSILKA LÄSZL0 A komáromi hajógyár is bekapcsolódott a felkelési és a felszabadulási munkaversenybe, elsősorban a munkatermelékenység növelése és a minő­ség javítása terén. Az üzem egyik példás munkahelye a cső- és bádogos műhely. Felvételünkön: Michal Vrábel csoportvezető (jobbról) munkatár­saival beszélget. (V. Pfibyl felv. — CTK) Kombájnos-segítség Évek óta Jelentősen meggyorsítja az aratást, hogy az egyes vidékek kölcsönösen kisegítik egymást. Az idén például a dél-morvaországi ke­rületből 380 kombájn ^egít a nyugat­.szlovákiai, kelet-csehorszílgi és a nyu­gat-csehországi kerület mezőgazdasá­gi üzemeinek a gabona betakarításá­ban. Az említett kerületek kombájno­sai később természetesen viszonozzák a segítséget. Eredményes tervteljesítés A nehézgépipar üzemei és vállalatai az elsfl félévben a teljes termelési tervet 101,2 százalékra, az árutermelési tervet 100,9 százalékra teljesítették. A múlt évhez képest lényegesen javult az exportfeladatok teljesítése és a köz­pontilag irányított építkezések ellátása. Az üzemi pártszervezetek elnökeinek országos konferenciáján elfogadott hatá­rozat értelmében most minden erejüket a választék és a minőségi mutatúk telje­sítésére fordítják. Prágában megnyílt a Nagyim-Birodalom kiállítás Az ünnepélyes megnyitón Antonín Novotný elvtárs vezetésével részt vettek a párt- és a kor­mány képviselői Brno . és Nyitra után ünnepélyes keretek között nyílt meg tegnap dél­után a prágai vár Ulászló termében a Nagymorva Birodalom kiállítás. A ki­állítás rendezője a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia, tervezői František Troster építőművésszel az élén ha­zánk jeles műépítészei, képzőművé­szei, a szövegkönyv szerzője Jiŕí Rou­bik, a kivitelező a kiállításrendezési nemzeti vállalat. Lenyűgöző látvány a gót stílusú, ritkaszép Ulászló terem falai között a kiállítási technika kor­szerű eszközeit alkalmazó, nagy mű­vészi igényességgel megrendezett ki­állítás. Az ünnepélyes megnyitón, amelyet a prágai vár legrégibb műemléképü­letében, a Szent György bazilikában tartottak, megjelent Jaromír Dolan­ský, Jozef Lenárt, Antonín Novotný, Otakar Šimiínek, a CSKP KB elnök­ségének tagjai, Antonín Kapek, a CSKP KB elnökségének póttagja, a kormány tagjai, a Nemzeti Front pártjainak és a társadalmi szerve­zeteknek képviselői, a kerületi nem­zeti bizottságok elnökei, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia elnöksé­ge, a prágai diplomáciai testület, va­lamint kulturális és közéletünk neves személyiségei. A kiállítás díszjelének elhangzása után dr. Jan Filip akadémikus, a rendező bizottság elnöke köszöntötte a Ulászló terembe, ahol Antonín Novot­meghívottakat. Utána František Kraj- ný köztársasági elnök átvágta a sza­cír miniszterelnök-helyettes mo-ndott .lagQt és ezzel a kiállítást megnyitott­ünnepi beszédet. A kulturális műsor- nak nyilvánította. A becses vendé­ban a Moravan énekkar és a- Pro Ar- gek a rendezőbizottság és az alkotó­te Antiqua kamaraegyüttes lépett fel. művészek kíséretében megtekintették Ezután az egybegyűltek átmentek az a kiállítást. —va N. Sz. Hruscsov norvégiai látogatásának utolsóelőtti napja Aláírták a szovjet—norvég köiös közleményt N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke csütörtökön ellátogatott a legnagyobb norvég vegyipari konszern, a Norsk Hydro Heröyi műtrágyagyárba. Ez a kon­szern több mint hat évtizede foglal­kozik nitrogénműtrágya előállításával. A gyár méreteire jellemző, hogy má­sodpercenként egy ötvenkilós zsák műtrágya készül el. Hruscsovot és kíséretének tagjait, akik Gerhardsen norvég miniszterel­nök társaságában látogattak el az Os­lótól mintegy 160 kilométer távolság­ra levő üzembe, a gyár vezetői fogad­ták. Elsőnek Rolf Östbye, a konszern igazgatója ismertette a nitrogénmű­trágya termelési folyamatát. Hruscsov Ä bratislavai Magasépítő Vállalat dolgozói megtartották adott szavukat Teljesítették felajánlásukat a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. év­fordulója tiszteletére • 96 lakás terven felül • Fő jelszavuk termelékenység - minőség - takarékosság Annak ellenére, hogy az év elején az Időjárás nem kedvezett az építők­nek — a bratislavai Magasépítő Vál­lalat dolgozói sikeresen teljesítették első félévi tervfeladataikat. A terv szerint Bratislavában és környékén 1386 lakást kellett átadni, a valóság­ban azonban 1482 lakást adtak át, ami azt jelenti, hogy a tervezett he­lyett 96 — s a felkelés évfordulója tiszteletére tett felajánlásuk helyett 60 lakással adtak át többet. A múlt év hasonló időszakához képest az építők 104 lakással adtak át többet a tervezettnél és évi feladatuk 50 százalékát teljesítették. A sikerhez nagyban hozzájárultak a vállalat 3. részlegének dolgozói, akik panelből, szerelt- és öntött be­tonból 1194 lakást építettek. Ez arra mutat, hogy az építőiparban túlnyo­mó részt már az újabb, haladóbb munkamódszereket alkalmazzák. A bratislavai építők Trávnikyn fejezték be a legtöbb lakást Különösen a szocialista munkabrigádok végeztek jó munkát, és az a 60 kollektíva, mely bekapcsolódott a felszabadulási munkaversenybe. Dicséretet érdemel Vavrinec Juhoš, Ladislav Céder, Mi­chal Mrázik mérnök, Bugár Arpád, Oliver Lacika mérnök, Rudolf Ma­cháčka, Róbert Lacina, Jozef BordáC, Deák Gyula, Békés Mária, Vladimír Uher kollektívái. A vállalat eredmé­nyes munkáját segítette az is, hogy nem idegenkednek az új módszerek bevezetésétől. A mennyiség mellétt rendkívül nagy súlyt vetnek a minő­ség javítására is. A felszabadulási versenyben résztvevő kollektívák vál­lalták, hogy kifogástalan minőségű munkát végeznék." A gazdaságosság terén ls verseny folyik a vállalatban, amit értékelnek, és a legjobb építő­ket megjutalmazzák. Az épltővállalatra a második fél­évben is nagy feladatok várnak: töb­bek között 1499 lakást és 49 tanter­met kell felépíteniük. több szakmai kérdést tett fel a gyár vezetőinek, mindenekelőtt a folyé­kony műtrágya termelésére vonatko­zóan. Elmondotta, hogy a szovjet vegyipart most az a kérdés foglalkoz­tatja, melyik a gazdaságosabb eljá­rás: a szilárd vagy a folyékony mű­trágya termelése. A gyár vezetői ki­jelentették: véleményük szerint nem lehet egységes választ adni erre a kérdésre. A helyi körülményeknek, a talajviszonyoknak és a szállítási le­hetőségeknek megfelelően kell eldön­teni, nfcilyík termelési eljárás a gaz­daságosabb. A Norsk Hydro maga is foglalkozik a folyékony műtrágya termelésének bevezetésével. Hruscsov ezután rövid körsétát tett a gyárban. A szovjet miniszterelnök elismeréssel szólt a látottakról. Ez­után a szovjet kormányfő találkozón vett részt a munkások, a gyár szak­szervezeti bizottsága vezetőinek kép­viselőivel. A többi között ismertették vele a szakszervezeti bizottság tevé­kenységét és az úgynevezett terme­lési bizottság munkáját, amelyet a gyár vezetősége és a szakszervezet közösen hívott életre a termelés prob­lémáinak Intézésére. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom