Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-03 / 183. szám, péntek

AZ EJ LEPLE ALATT... NYUGODT, csendes éjszaka volt. Az ablakok lehunyt szemmel néztek az utcára, bent a szobákban békés álmukat aludták az emberek Odakinn szellő nem rezdült, élőlény nem mozdult, a Hold keskeny, sárga sarlóját is csak néha ugatta meg egy-egy kutya. A kihalt utcán két férfi alakja tűnt fel, lassan ballagtak a falu vége felé. Talpuk alatt néha megcsikordult a kavics, az is hangos zajnak tűnt a nagy csendességben. A két férfi, a közbiztonsági szervek segédszolgálatának •tagjai, halkan beszélgetett, hogy elűz?ék a hosszú szolgálat unalmát. A magasabbik órája világító számlapjára nézett. — Fél kettő. Lassan múlik az idő, messze még a reggel. A másik cigarettát kotort elő zsebéből. Rágyújtottak. — Majd csak kivirrad. Mire kétszer körüljárjuk a falut, reggel lesz. Körülnéztek minden irányban, ném észlelnek-e valami rendelleneset a környéken. Rend és békesség honolt mindenfelé. Azazhogy, várjunk csak... Ogy látszik valakinek éjszakai kerékpározásra támadt kedve. A KÉT SEGEDRENDOR félrehúzódott az útról. A magános kerékpáros lassan haladt az utcán. Mikor közelükbe ért, a sötétben is látták, hogy nem falubeli. Szorosan melléje léptek. — Jó estét! Hová kerekezünk ilyen későn? Az idegen meghökkenve tekintett a váratlanul odatoppanó férfiakra. Az első pillanatban a torkán akadt a szó. — Ho... jó estét — bökte ki végül. Hogy hová megyek ... izé ... hát csak ide, a rokonomhoz. Bemondta a nevét, meg a rokon nevét is. — Maga is furcsa időpontot választott a látogatásra — mondta az egyik segédrendőr, s közben gyanakvó pillantással mérte végig a n3gyven év körüli idegent, meg a kerékpár kormányán függő jókora demizsont. Elköszöntek tőle és útjára engedték. Éltek azonban a gyanúperrel, és továbbra is szemmel tartották. Látták, hogy más irányba tart, mint amerre állítólagos rokona lakik, elébe vágtak hát egy rövidebb úton és feltartóztatták. A DOLOG AZONBAN most már nem ment simán. Az idegen beletaposott a pedálba, és el akart iszkolni. Most már biztosak voltak benne, hogy a kerékpáros nem becsületes szándékkal jár. A menekülő után vetették magukat, aki a kanyarban felborult a kerékpárral és a sáncba csúszott. A feltápászkodásban már markos kezek segédkeztek neki. Divéky János és Vlcskö József, a két szemfüles segédrendőr így fogta el és adta át a közbiztonsági szerveknek Psenák László hurbanovói lakost, aki azon az éjszakán tolvajszerszámokkal felszerelve lopási szándékkal indult útnak Imely községbe. Psenák László a járásbíróság büntetőtanácsa előtt kertelés nélkül beismeri tettét. — Akkor este jöttem haza Pardubicéről — ott dolgozom a gázvezetéképítő vállalatnál. Kétezer korona fizetést hoztam magammal, azt átadtam a feleségemnek, egy darabig beszélgettem a családdal. Beszélgetés közben ötlött fel bennem a gondolat, hogy szerezni kellene egy kis bort... A bortermő vidékről való kollégák mindig visznek magukkal itókát, amikor visszafelé utaznak, gondolta ő is visz egyszer. Nem szólt senkinek a tervről, előkészítette a biciklit, magához vett egy tizenöt literes demizsont, tűzoltószekercét, zsákot, meg villanylámpát és nekivágott az Imely felé vezető útnak. Az volt a szándéka, hogy keres egy házat, ahol nincs házőrző kutya, és betör a pincébe, vagy a kamrába. SZÁNDÉKÁT EZÚTTAL a szolgálattevő segédrendőrök akadályozták meg. Az ügyész azonban a vádiratban terjedelmes listát terjesztett a bíróság elé azokról az esetekről, amelyekben „több sikerrel" járt Psenák László ez irányú ténykedése. Csak Imelyen öt házba, illetve udvarba tört be. Füstölt sonkát, hízott libát, bort, tyúkot lopott. Ezenkívül Perbetén és Marcellkeszin is tett hasonló látogatásokat, melyek során nagy mennyiségű zsírt, füstölt sonkát és szalonnát zsákmányolt. Az a bizonyos korsó azonban ezúttal is törékenynek bizonyult. Psenák Lászlót, akit hasonló bűncselekményekért már kétszer jogerősen elítélték, ezúttal lopási kísérletért és lopásért két évi szabadságvesztésre ítélte a komáromi járásbíróság. GÄL LÁSZLÓ A Szlovák Tudományos Akadémia felhívása A Szlovák Tudományos Akadémia elnöksége azzal a (elhívással fordul minden intézményhez, szervezethez és az egyénekhez is, hogy javasolják a Szlovák Tudományo; Akadémia új tagjait. Törvényeink értelmében megválaszthatőlc a Szlovák Tudományos Akadémia tagjaivá azok a Szlovákiában tevékenységet kitejtfi tudományos dolgozók, akik hűk a szocialista hazához, aktívan veszik ki részüket az új társadalom megszervezéséből és a tudományt értékes munkájukkal gyarapították. A javaslatokat legkésőbb szeptember 1-lg a következő címre kell beküldeni: Predsedníctvo SAV, ul. Obrancov mieru 41, Bratislava. A Déčíni Gépgyár újdonsága a TO 4. védjegyű hőfejlesztő, amely az egészségi szempontból kifogástalan meleg levegő kiadós forrása. Az új típusú hőfejlesztő kiváló szolgálatokat tehet a légi forgalom, az építészet, az ipar, a közlekedés stb. szakaszán, vagyis mindenütt, ahol gyorsan üzemeltethető, nagy teljesítőképességű hőjejlesztőre van szükség. A Skoda 1202 Pick-up gépkocsikra szerelhető hőfejlesztő óránként 5 liter tüzelőanyagot fogyaszt és hatezer köbméter levegőt melegít fel 150 C° fokra. Képünkön a Déčíni Gépgyár fejlesztési dolgozói egy 180 C° fokú hő fejlesztésére alkalmas prototípuson dolgoznak. (O. Pícha, ČTK f elv. J * Építőmunkások merész kötelezettségvállalása Az emberek jártukban-keltükben nieg-megállnak és feltekintenek a hatalmas építkezésre, amelynek szintjeit szilárd vasbeton-oszlopok tartják. Legtöbbjük nem is tudja, mi lesz belőle, mire felépül: lakóház, szálló vagy kultúrpalota? Banská Bystricán — tekintettel a számos bel- és külföldi látogatóra — erre is, arra is nagy szükség lenne. De talán még jobban kell ez a csaknem 12 milliós költséggel épülő Hron nagyáruház, hogy mind a városi, mind a környékbeli vásárlókat kielégíthessék. VLADIMÍR MICHAL építésvezető el- a Ladislav Marček vezette betonozómondotta, hogy a Banská Bystrica-i brigád is. Mindkét csoport ellenőrizMagasépítő Vállalat 1. számú igaz- hető, rövid lejáratú kötelezettségek gatóságának dolgozói 1961. május vállalásával biztosítja a határidők 30-án láttak munkához. Előzőleg betartását. A szocialista munkaverazonban talajjavítási munkákat vé- seny feltételeinek különben is mingeztek, szabaddá tették az építkezés denben meg akarnak felelni, mert az helyét és felépítették az ideiglenes a céljuk, hogy elnyerjék a „Szlovák raktárakat. Ezek az előkészületek Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának munkaerőt és még több időt köve- brigádja" megtisztelő címet, teltek, s később a hézagos közieke- Az építkezésen a balesetvédelemért dés ls hátráltatta a munkamenetet, és a munkabiztonságért is versenyezMindez azonban arra serkentette nek. Ennek az eredménye, hogy az építőket, hogy szorgalommal, a mindeddig egyetlen szerencsétgépek ésszerű kihasználásával és a lenség sem fordult elő. Az építők jól szocialista munkaverseny segítségé- megfontolt és egyhangúlag elfogadott vei küzdjek le a kezdet nehézségeit kollektív kötelezettségvállalása pedig és behozzák a lemaradást, Iparkodá- leszögezi, hogy a befejezett nagysukat siker koronázta, s az utóbbi áruházat az SZNF 20. évfordulóján, időben átlag 110—115 százalékra tel- augusztus 30-án átadjáka beruházónak jesítik a napi tervet. A munkaterme- — a žilinai PR Textil vállalatnak, íékenység fokozásában Ján Kuriatko Az adott szó mindennél jobban kövezetésével a kőművjesbrigád jár elől. telez, s hisszük,,hogy a brigádtagok Ez a munkacsoport egyébként a szo- és a többi munkás közös erőfeszítése cialista munkabrigád . címet viseli, meghozza a várva várt gyümölcsöt. Ugyancsak kiváló eredményeket ér el — ma — Az elsőség titka Országszerte ismert üzem a košicei Szovjet Hadsereg Gépgyár. Az év első felében elért munkaeredmények alapján a gyárat Szlovákiában az elsők között emlegetik, pedig a gépgyár dolgozóinak feladata nem könnyű. A gázszolgáltatás nem mindig volt kifogástalan, ezenkívül villanyáramot sem kaptak rendszeresen. Áram nélkül pedig a villanykemencék üzemeltetése elképzelhetetlen ... Arról, hogy nehézségeiket miként tudták leküzdeni s eredményesen teljesíteni tervfeladataikat, az üzem egyik dolgozója, Belica mérnök így nyilatkozott: — Öntödénk kollektívája párját ritkítja. Ennek köszönhető, hogy például a szárítóberendezések körüli problémákat új technológiai eljárások alkalmazásával oldották meg. Nagyobb nehézségekkel találkoztunk azonban a villanykemencék üzemeltetésénél. Áram nélkül nem tudtunk termelni. Ám, ha az ember keresi, meg is találja a megoldást.- Az áramszolgáltatási diagrammot figyelve rájöttünk: éjjelenként és vasárnap volt ' energia elég. Beszélgettünk az öntöde dolgozóival s megértették, miről van szó. Éjjel dolgoztak a kemencék, s vasárnap is munkába álltak az emberek. Érdemleges munkát fejtettek ki e téren a kommunisták, a forradalmi szakszervezet tagjai. Itt is beigazolódott: a jó együttműködés, a helyes munkaszervezés a tervfeladatok sikeres teljesítésének záloga. Mindez döntő mértékben közrejátszott abban, hogy a Szovjet Hadsereg Gépgyár öntödéje elsőként került ki a szlovákiai versenyből. Véleményünk szerint egyéb intézkedésekre is szükség volt még, főleg gazdasági vonalon. A hallottak, látottak összegezése után akaratlanul ls felvetődik a végső következtetés: minden az embereken múlik. Tények bizonyítják, mire képes egy munkában összeforrott, a közös célkitűzések megvalósításán fáradozó kollektíva. KULIK GELLÉRT Ä munkásosztály pártjától az egész szovjet nép pártjáig Az SZKP Központi Bizottsága folyóiratának, a Partyijnaja Zsiznynek (Pártélet) 8. száma szerkesztőségi cikket közöl: A munkásosztály pártjától az egész szovjet nép páTtjáig címmel. Az alábbiakban közöljük a cikk egyik fejezetét. A párt fejlődésének dialektikája A marxistákban soha nem keltett kétséget az, hogy a kommunista párt fejlődése, miként minden társadalmi szervezeté is, a dialektika törvényei alapján megy végbe. Mint mindennek a világon, a pártnak is megvan a maga múltja, jelene és jövője. Annak ellenére, hogy a párt fejlődése a különböző országokban sajátos formát mutat, nem nehéz meglátnunk e fejlődés néhány közös vonását. A párt rendszerint úgy keletkezik, mint azonos gondolkozásnak szorosan összefogott kis csoportja, s miután egyesült a munkásmozgalommal, olyán erővé válik, amely képes arra, hogy nagy tömegeket vezessen. Ezt nemcsak a Szovjetunió Kommunista Pártjának, hanem sok más kommunista és munkáspártnak történeti tényei ls igazolják. A marxista—leninista párt a maga fejlődésében három történelmi szakaszon megy át: erőgyűjtés, a munkásosztály előkészítése a harcra, a kizsákmányolók uralmának megdöntése és a proletariátus diktatúrájának megteremtése; a szocializmusnak — a kommunizmus első fokának felépítése; a kommunista társadalom megteremtése. Ezek a szakaszok nemcsak a párt előtt álló céljaikban, és azokban a feltételekben különböznek, amelyek közepette a pártoknak tevékenységüket folytatniuk kell, hanem magának a pártnak a társadalomban elfoglalt helyzetét tekintve is eltérnek egymástól. 0] SZÖ 4 * 1964. július 3. Amikor Oroszországban megalakult a forradalmi marxista párt, Lenin különösen nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy pontosan meghatározzák osztályjellegét, s megadják a munkásosztály által vívott harc legközelebbi és végső céljainak tudományos jellemzését Lenin állást foglalt amellett, hogy „feltétlenül már kezdetben el kell magunkat különíteni minden oiástól, egyet, egyetlen egyet és kizárólagosat kell kiemelni, a proletariátust, s azután már kijelentjük, hogy a proletariátus felszabadít mindenkit, hív mindenkit, meghív mindenkit." (Lenin Válogatott Művei, II. kötet, 132. old.) Semmiféle más osztály, csupán a munkásosztály tűzhet ki, s még inkább érhet el olyan célt, mint az ember valamennyi kizsákmányolási formájának megszüntetése, a kommunista társadalom, az osztálynélküli társadalom felépítése. Semmiféle más osztály nem vezetheti valamennyi dolgozó és kizsákmányolt harcát, nem egyesítheti erőfeszítéseiket. Csupán a hatalomért küzdő munkásosztály nincs érdekelve abban, hogy örökössé tegye a maga osztályuralmát, s tűzi ki a célt: minden osztály és mindenféle uralom megszüntetését. A munkásosztálynak ez a különleges szerepe és helyzete határozza meg politikai pártjának, mint proletárpártnak, mint a proletariátus diktatúrájáért vívott harc pártjának helyzetét a tár sadalomban. Amikor azonban a párt hangsúlyozza a maga osztály jellegét, egyáltalán nem szigetelődik el a lakosság más, nem-proletár dolgozó rétegeitől. Ellenkezőleg, úgy véli, hogy a munkásosztály élcsapata csupán akkor fejezi ki valóban teljesen a munkásosztály osztályérdekeit, amikor kifejezi és védelmezi a nép túlnyomó többségének, minden dolgozónak az érdekeit. Hiszen a munkásosztály nem zárkózhat be a maga szűk szakmai keretei közé. Valóban forradalmivá csak annyiban lesz, amennyiben az élet minden jelenségében és minden szinterén mint minden dolgozó és kizsákmányolt tömeg vezetője lép fel. Már abban az első programban, amelyet Lenin közvetlen részvételével dolgoztak ki, kijelentette a párt, hogy vállalja a nép minden dolgozó rétege érdekeinek képviseletét. És ez nem arról tanúskodott, hogy a párt letér a proletariátus osztály-álláspontjáról, hanem ellenkezőleg, arról, hogy mélységesen megérti a munkásosztály különleges helyzetét. „A munkásosztály pártja, a szociáldemokrácia, — hangoztatja a program, — a dolgozó és kizsákmányolt lakosság valamennyi rétegét soraiba hívja, amennyiben ezek magukévá teszik a proletariátus álláspontját." (Az SZKP határozatai, l rész, 42. old., Szikra.) Oroszországban a munkásosztály pártja már október előtt úgy lépett fel, mint a nemzeti érdekek igazi kifejezője. Ez volt egyik oka annak a tömeges támogatásnak, amelyet a párt politikája kapott, valamint a szocialista forradalom sikerének is. A kommunista párt irányítása alatt kifejlődve az Októberi Forradalom pro letár, szocialista s ugyanakkor népi forradalom volt. Ebben nyilvánult meg az, hogy a társadalmi élet döntő kérdéseiben a munkásosztály mint „igazán az egész nemzetnek, valamennyi osztály minden egészséges gondolkozású és becsületes emberének, a kispolgárság óriási többségének képviselőjeként lép fel." (Lenin Összes Művei, XXVI. kötet, 85. oldal., Szikra kiadás.) Lenin a szó szoros értelmében már a forradalmat követő napon a párt minden tagjához, Oroszország minden dolgozó osztályához Intézett felhívásában a párt megváltozott helyzetét jellemezve, a kommunista pártot a „szovjet többség pártjának" nevezte, s hangsúlyozta, hogy a párt szilárdan áll őrt a munkások, a katonák, a parasztok érdekei fölött, akik követik a pártot és készek megvalósítani a béke és a szocializmus győzelmét. (Lenin Művei, XXVI. kötet, 312. oldal. Szikra kiadás.) Abban az időszakban a „szovjet többségbe" tartoztak a munkások, a parasztok, az ország összes dolgozói, akik az ország népét alkották. Lenin sok munkájában hangsúlyozza, hogy a párt éppen azért erő

s, mert helyesen fejezi ki azt, ami a nép tudatában él. A marxisták sohasem keverték öszsze a párt szociális természetét azzal, hogy mely társadalmi rétegek érdekeit fejezi ki. Minél szélesebi) a párt vezette társadalmi erők arcvonala, annál nagyobb jelentuségre tesz szert számára az a követelés, hogy tisztán megőrizze a maga proletár jellegét, mint a forradalmi átalakítások megvalósításában a szilárdság és a következetesség biztosítékát. A szocialista forradalom győzelme a társadalom szocialista alapokon váló gyökeres átalakításának, minden kizsákmányoló osztály megszüntetésének és a dolgozó osztályok közötti határok fokozatos elmosódásához szükséges feltételek megteremtésének egész korszakát nyitja meg. S ugyanúgy, ahogyan a proletariátus átalakul a forradalmi változások folyamán, fokozatosan sok minden megváltozik magában a pártban, a párt összetételében, tevékenységének módszereiben is, Ha az átmeneti időszak kezdetén a párt a legszigorúbb intézkedéseket alkalmazza, hogy sorait megvédelmezze a nem-proletár elemek behatolásától, azután viszont, hogy'az átmeneti időszak legfontosabb feladatai már megoldódtak, a párt szélesebbre tárja kapuit mindenki számára, aki őszintén törekszik arra, hogy tevékenyen részt vegyen a szocializmus és a kommunizmus építésében. Ahhoz képest, ahogyan a szocialista építés feladatai megvalósultak, megváltozott a szovjet társadalom osztály-összetétele, megnövekedett a tömegek politikai öntudata, a párt mind szorosabb közelségbe került minden dolgozó réteghez, s eszmeit a nép mind jobban elfogadta, mint a saját eszméit. így tehát a párt, amely mint a munkásosztály élcsapata keletkezett, mindinkább a dolgozók, a szovjet nép élenjáró részévé vált. Éppen ezt rögzítette a Szovjetunió 1936-ban elfogadott alkotmánya ls. Az alkotmány ki» mondja, hogy „a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értulmiség soraiból a legaktívabb és a legöntudatosabb polgárok önként egyesülnek a Szovjetunió Kommunista Pártjában, amely a dolgozók élcsapata a kommunista társadalom felépítéséért vívott harcban." Csaknem húsz esztendőre volt szüksége a Szovjetunió Kommunista Pártjának, hogy legyőzze az átmeneti időszak nehézségeit, s kijusson arra az útra, amely" a szocializmus építésének befejezéséhez és a szocializmusnak a kommunizmusba való fokozatos átnövéséhez vezet. Ismeretes, hogy ezzel kapcsolatban pártunk alapszabályaiban már a NEP első éveitől kezdve egészen 1939-ig változatlanul megmaradtak a különböző felvételi feltételek a munkások és a dolgozók más rétegei számára. Nem véletlen, hogy éppen az 1939. évi XVIII. kongresszuson, amikor már túljutottunk az átmeneti időszakon, szüntette meg a párt a soraiba való felvételnek a társadalmi helyzettől függő különböző feltételeit s kezdte irányadónak tekinteni az egységes feltételeket mia-