Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-23 / 203. szám, csütörtök

Testvérországok államférfiainak felszólalása a varsói nagygyűlésen Varsó (CTK) — Mint már közöltük, kedden Varsóban ünnepi nagygyűlés! rendeztek Lengyelország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Az ünnepi beszédet WLADYSLAW GOMULKA, a LEMP KB első titkára mondotta Utána HRUSCSOV, NOVOTNÝ és ULBRICHT elvtárs mondott beszédet. Szerdán délelőtt a lengyel fegyveres erők nagy díszszemlét rendeztek a Tudomány és a Kultúra Palotája előtt. A díszemelvényről a párt és a kormány vezetői, valamint a külföldi vendégek szemlélték meg a nagyszabású katonai parádét. MARIAN SPYCHALSKI honvédelmi miniszter beszédében méltatta a húsz év sikereit, majd a lengyel hadsereg egyes fegyvernemeinek alakulatai elvonultak a díszemelvény előtt. Az impozáns díszszemle a szocialista lengyel állam törhetetlen harci erejét és a nép odaadó szolgálatát fejezte ki. Gomulka: A szocialista országok szövetsége a világbéke oszlopa Hruscsov

: Ma minden kommunista párt vizsgázik internacionalizmusból A Kultúra és Tudomány Palotájának kongresszusi termében rendezett nagygyűlésen Gomulka, a LEMP KB első titkára mondott beszédet. — A szocializmus — mondotta — megszabadította hazánkat a gyengeségtől és az elmaradottságtól, amely a burzsoá Lengyelországot jelképezte Lengyelország a szovjet hadsereg és a lengyel kommunisták által szovjet földön, a szovjet kormány segítségével szervezett lengyel hadsereg har ca nyomán szabadult fel a hitlerista megszállás véres elnyomásából. Az új történelmi útra a munkásosztály, a dolgozó nép élcsapata — együttműködve a nemzeti egységfront baloldali pártjaival — a LEMP vezette a lengyel népet — hangoztatta, majd részletesen kifejtette, mit jelent a LEMP vezetése a lengyel nép számára. — A munkásosztály pártját az egész nép vezetője szerepének betöltésére a történelem, az évtizedes osztályharc készítette elő — mondotta. — Ebben a forradalmi munkásmozgalomban erősödött és nőtt fel a párt, és győzte le fokozatosan saját gyengeségeit, a szektásságot, az opportunizmust és a belső széthúzást. Amikor a hitlerista megszállók bestiális terrorja tizedelte a lengyel népet, a párt mondta a népnek az igazságot: a felszabadulást a Szovjetunió hozza nekünk. A párt először vetette a megszállók elleni közös fegyveres küzdelembe az összes hazafias erőt, szervezte meg a néphatalmat, a népi Lengyelországot. A lengyel nagybirtokos osztály és a burzsoázia, a reakció a történelem szemétdombjára került. Határaink a béke határaivá váltak — mondotta —, amelyeket a Varsói Szerződésben részt vevő országok közös ereje, és az ebben legnagyobb szerepet játszó Szovjetunió hatalma véd. Ez a szövetség, amely az elmúlt húsz év tapasztalataiból és a közös ér(rakek történelmi felismeréséből született, törhetetlen. A szocialista országok szövetsége ma a világbéke fő oszlopa. Ez a szövetség ma nem kevésbé szükséges és nélkülözhetetlen, mint megalakulásának időpontjában volt. A nyugatnémet militarizmus revánsot szeretne venni a második világháborúban elszenvedett vereségért. El szeretné törölni mindazt, amit népünk tengernyi vér árán harcolt kl. Meg akarja fojtani, be akarja kebelezni az NDK-t, hangosan hirdeti a Lengyelországgal, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval szembeni agresszív területi követeléseit, mindent elkövet az atomfelfegyverzésért, és állandóan ellenzi a német békeszerződés megkötését. A nyugatnémet militarizmus szörnyű veszélyt jelent Európa és a világ békéjére. Amikor erről a veszélyről beszélünk, állandóan azt a választ halljuk Nyugatról, hogy a NATO-hatalmak kézben tartják a német militaristákat, és hogy az NSZK békepolitikát folytat. Erről „biztosít" minket a bonni kormány ls, amikor kijelenti, hogy normalizálni akarja kapcsolatát Lengyelországgal és a többi szocialista országgal. Jól ismerjük korunk valóságát, a bonni kormány, a nyugatnémet militaristák politikáját és stratégiáját — mondotta. — Nagyon jól tudjuk, hogy ők sohasem kísérlik meg az NDK fegyveres agresszió útján történő bekebelezését, sem pedig más szocialista országok megtámadását egyedül, a NATO-ban levő szövetségeseik és az Egyesült Államok nélkül. Egyszerűen gyengék ehhez. Gomulka rámutatott: a nyugatnémet militaristák arra számítanak, hogy a sokoldalú NATO atomhaderő keretében az Egyesült Államok segítségével atomfegyverekhez jutnak. Ez az egész világ békéjét veszélyeztetné. Bonn a szemünkre veti — folytatta —, hogy segítségben részesítjük az NDK-t. Igenis, továbbra is segítjük a baráti NDK-t, amely elismerte az Ode ra-Neisse-határt és a német és a lengyel nép közös, jól felfogott érdekében harcol a nyugatnémet militaristák, revansisták ellen. A továbbiakban arról beszélt, hogy minden nyugati híreszteléssel szemben, az Odera—Neisse-határ végleges határ, amelyet — mint mondotta — a Szovjetunió és a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok garantálnak és ennél nagyobb biztosítékot nekünk senki sem adhat. Ha mi a nyugati hatalmaktól határaink elismerését kívánjuk, amint ezt De Gaulle meg is tette, ezt az európai béke megszilárdításának érdekében tesszük. Ezután meleg szavakkal emlékezett meg az NDK és Lengyelország közös megállapodásáról, az Odera—Neisse békehatárról, mely nem elválasztja, hanem összefűzi a közös*célért, a szocializmus felépítéséért küzdő két népet. A továbbiakban arról beszélt, hogy a kínai kommunisták vezetőinek hibájából a nemzetközi kommunista mozgalomban keletkezett nézeteltérés aláássa a szocialista országok egységét és szolidaritását. Ez természetesen nem erősít minket — mondotta —, és örömet szerez ellenségeinknek. A szocialista országok és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom azonban már átélt és úrrá lett története során nem egy gyengeségen, és megerősödve került ki belőlük. Átéltük a marxizmus—leninizmustól idegen „személyi kultusz" korszakát. Ellenségeink reménykedése ellenére előbb vagy utóbb úrrá leszünk a mostani nézeteltérésen is. E kérdésben a LEMP IV. kongresszusán már kifejtettük álláspontunkat. Befejezésül Gomulka még egyszer hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz évben (Lengyelország pDlitikáját a szocialista országok közötti testvéri egység és együttműködés, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei határozták meg. Ezek az elvek már húsz évvel ezelőtt a júliusi kiáltványban kifejezést nyertek és a felszabadult népi Lengyelország alapjává váltak. Gomulka nagy tapssal fogadott beszéde után Hruscsov emelkedett szólásra. Bevezetőül elmondotta, hogy Lengyelország újjászületésének napja nemcsak a lengyel, hanem a szovjet nép ünnepe is, majd az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a kormány és minden szovjet ember nevében tolmácsolta a lengyel népnek szóló szívélyes üdvözletet és Jókívánságokat. Az orosz és a lengyel munkásosz tály együttes forradalmi harcáról szólva kijelentette: — Büszkék va gyünk arra, hogy a nagy Leninnel, az orosz forradalmárokkal együtt küzdött oly sok lengyel forradalmár ls. Hruscsov beszélt Lengyelország roppant világháborús veszteségeiről, majd rámutatott, hogy a Lengyel Népköztársaság napjainkban a gyors gazdasági fejlődés meggyőző példáját nyújtja. Valóságos csodának nevezte, hogy a lengyel dolgozók nem csak a háború ütötte szörnyű sebeket gyógyították be, hanem hatalmas sikereket is elértek hazájuk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében. Ezeket a hatalmas sikereket a lengyel nép annak köszönheti, hogy a munkásosztály marxista—leninista élcsapata teljes mértékben ér vényesítette állhatatosságát, bölcsességét és szilárdságát. A szovjet kormányfő meleg szavakkal méltatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt, annak központi bizottsága és személy szerint Gomulka érdemeit, majd kijelentette, hogy a szovjet—lengyel kapcsolatok igen jól fejlődnek. Hruscsov ezután a szovjet nép vívmányairól szólt, majd elmondotta, hogy a szocialista rendszer fennállása óla nemegyszer felmerült a nacionalizmus keltette számos nehézség. Most ezek a nehézségek különösen súlyossá váltak, amióta a Kínai Kommunista Párt vezetőségének jelenlegi állásfoglalása kialakult. Meggyőződésünk — folytatta a szovjet miniszterelnök —, hogy ezeket a nehézségeket leküzdjük. Ma minden kommunista párt úgyszólván vizsgázik az internacionalizmus iránti hűségből. Most a gyakorlatban kell bebizonyítani, ki milyen úton Jár: a nemzetközi összefogás vagy talán a nacionalista elkülönülés és önzés űtján-e. Minél szilárdabb lesz pártjaink és országaink egysége, annál határozottabban szavatoljuk minden szocialista ország és az egész szocialista tábor biztonságát. Hruscsov ezután rámutatott, hogy az imperialista erők ma ismét revánsra vágynak és új háborúval fenyegetőznek. De a revansistáknak és az agresszoroknak nem szabad elfelejteniük, hogy a második világháború teljes vereséget hozott azokra, akik kirobbantották, s ha az imperialisták újabb háborút robbantanának ki, ez a kaland teljes megsemmisülésükhöz, az egész tőkés rendszer elkerülhetetlen bukásához vezetne. Az imperialisták azonban nem mindnyájan értették meg, hogy minél jobban fenyegetőznek, annál erősebb a szocialista országok összefogása. A legelvakultabbak, akiket még az Egyesült Államokban is veszetteknek neveznek, ma is erőpolitikát akarnak folytatni. Amikor a monopolista burzsoázia lemond arról a reményéről, hogy a szocializmust a két rendszer békés versengésével is legyőzheti, legreakciósabb körei szélsőségekre hajlamo sak, sőt egy új háború kirobbantására ts készen állnak. Kénytelenek vagyunk számot vetni a tényekkel — folytatta Hruscsov. — Az Egyesült Államokban nemrég a köztársasági párt országos Jelölő kongresszusa olyan választási programot fogadott el, amely ezeknek a legagresszívabb köröknek a céljait tükrözi, a kong resszuson megválasztott elnökjelölt pedig nyíltan feltárta, hogy az elva kult antfkommunizmus és a háborús fenyegetések jelszavaival akar bevo nuini a Fehér Házba. Az amerikai választóknak kell felelniük arra a kérdésre, hogy hajlan dó-e támogatni az amerikai nép azt a programot, amelyet a köztársasági párt a San Franclscó-i kongresszu son elfogadott, hajlandó-e jóváhagyni azt a politikát, amely az egész világ ra, így az amerikai népre nézve is oly veszélyes. Ez nem tőlünk függ, de minden eshetőségre számítanunk kell. A Szovjetunió már 47 éve fennáll. Ez idő alatt rengeteg veszettet és félig-meddig veszettet láttunk. Szocia lista államunk létrejötte, fejlődése nem függ sem a veszettektől, sem a félig-meddig veszettektől. A szocializmus és a kommunizmus fejlődése elkerülhetetlen történelmi folyamat S akárhogy harsogják is a polgári filozófia, a polgári erkölcs szócsövei, hogy ez törvénytelen folyamat, a szocializmus és a kommunizmus eredményesen fejlődik, újabb és újabb győzelmeket fog aratni — jelentette ki a szovjet miniszterelnök. Ezután kifejtette: az imperialisták a fenyegetőzés mellett egyre Inkább arra törekszenek, hogy a szocialista országokat olyan ezközökkel gyengítsék meg, mtnt a nacionáltzmus fejlesztése. Ezzel a politikájukkal megpróbálják, hogy egyes szocialista országokat szembeállítsanak a többiekkel. Mindez arra irányul, hogy megingassák a szocialista országok egységét, éket verjenek közéjük, és külön-külön leszámoljanak velük. Ezt látnunk kell, s le kell vonnunk ebből a szükséges következtetéseket. Meggyőződéssel jelenthetjük kl, hogy a szocialista országokban a munkásosztály, az egész dolgozó nép, az értelmiség nem dől be az ellenség cselszövéseinek. A békéért folyó küzdelem nagy jelentőségéről szólva, Hruscsov rámutatott, hogy a béke biztosítása, a termonukleáris világháború veszedelmének kiküszöbölése olyan feladat, amelyet csak minden szocialista ország együttes erőfeszítéseivel lehet megoldani. Az imperializmus távolról sem mondott le agresszív törekvéseiről, továbbra is keresni fog minden lehetőséget, hogy ránk kényszerítse akaratát. Minél egységesebbek leszünk, annál szilárdabb és eredményesebb lesz harcunk az imperializmus ellen, annál nagyobbak lesznek eredményeink — hangsúlyozta, s befejezésül kijelentette, hogy a szovjet—lengyel barátság szilárd és megbonthatatlan, a Szovjetunió kész továbbra is testvériesen megosztani tapasztalatait a lengyel néppel, fejleszteni a politikai, a gazdasági, a kulturális együttműködés minden formáját. Ezután felolvasta az SZKP Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a szovjet kormánynak a Lengyel Népköztársaság vezetőihez intézett üdvözlő üzenetét. Antonín Nov

otný

: Országaink legfőbb érdeke a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése Ulbricht: Szilárdan állunk Leni in pártjának oldalán „Elsőrendű történelmi sikernek tartjuk a német—lengyel barátságot, az NDK és a népi Lengyelország testvéri barátságát és együttműködését, valamint együttműködésünket a Varsói Szerződés és a KGST keretében" — jelentette ki beszédében Walter Ulbricht. Hangoztatta, hogy „népeink megbékélése és barátsága a marxizmus—leninizmus, a szocialista célok és létérdekek egysége alapján óriási jelentőségű, az európai béke és biztonság fontos tényezője. Különösen nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy országainkat testvéri kötelékek fűzik a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz. Pártunk rendületlenül áll Lenin pártja — a csapatának oldalán, amely Nyikita Hruscsov vezetésével a kommunizmust építi." Ulbricht elvtárs beszédében hangoztatta, hogy az NDK Lengyelországgal együtt védelmezi a szocialista tábor nyugat-európai határait. Rátért a német—szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentőségére, s megállapította, hogy leküzdhetetlen akadály áll a nyugatnémet militaristák és imperialisták kalandorpolitikájának útjában. „A szocialista építés nagy feladatainak megoldása országainkban hozzájárul kölcsönös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink további szilárdításához. Ezt az utat világosan Szovjetunió Kommunista Pártja mel- , játjuk." — mondotta Ulbricht elvtárs, lett, a nemzetközi munkásmozgalom és sok sikert kívánt a lengyel dollegtapasztaltabb és legedzettebb él- gozóknak a szocializmus építősében. Tisztelt Elvtársak, kedves lengyel barátaim, örömmel fogadtam el a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya képviselőinek elvtársi meghívását a népi Lengyelország megalakulása 20. évfordulójának ünnepségeire. Mindnyájunknak, az egész lengyel népnek jókívánataimat fejezem kl a jelentős évforduló alkalmából, s egyúttal tolmácsolom Csehszlováki Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának s minden csehszlovákiai dolgozónak testvéri, forró üdvözletét. Örömmel jöttem Varsóba, márcsak azért is, mert Csehszlovákia és Lengyelország népe közvetlen szomszédságban él, baráti kapcsolatok, az osztályharcban és a fasizmus elleni nemzeti felszabadító küzdelemben kialakult harci hagyományok fűzik egybe népeinket. Egybekapcsol bennünket az a közös törekvés, amely országainkban a szocializmus fejlesztésére irányul. A lengyel nép a Lengyel Népköztársaság megalakulásának 20. évfordulóját ünnepli ezekben a napokban, s mi ez idén ugyancsak megünnepeljük a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulóját, s jövőre a náci megszállás alóli felszabadulás 20. évfordulójáról emlékezünk meg. A szovjet hadsereg felszabadító küldetése nyomán sok európai állam ünnepel örömteljes évfordulókat. A szovjet hadsereg győzelme a német fasizmus felett megnyitotta az utat a népi demokráciák építése felé, amelyekben a kommunista és munkáspártok vezetésével a munkásosztálya parasztsággal karöltve magához ragadta az államhatalmat. Amikor Lengyelország és Csehszlovákia új szociális és politikai rendszere a proletár nemzetköziség gondolatával párosult, lehetővé vált a sokoldalú együttműködés, a kölcsönös testvéri támogatás és segítségnyújtás azon államok között, amelyek a szocializmus és a kommunizmus ügye mellett döntöttek, és az első szocialista hatalom, a Szovjetunió oldalára álltak. Ez az elmúlt évek során a szocializmus sikeres építésének alapvető feltétele volt minden országban. Ez az összeforrottság a szocialista országok együttes erejét növeli, jelentős hatást gyakorol a nemzetközi fejlődésre. A felszabadulás 20. évfordulói ezért mindnyájunk számára az internacionalizmus ünnepeit jelentik, amelyeken mérlegeljük 20 éves politikai, közgazdasági és kulturális tevékenységünket, s a szocializmus további fejlődését. Látókörűnk ma már kiterjed a közös kommunista Jövőre is. Ezeken az évfordulókon szilárdul az a meggyőződésünk, hogy a szocializmus országai közti nemzetközi együttműködés útja helyes volt és a jövőben is szükségünk lesz rá közös céljaink elérése, országaink biztos jövője érdekében. A nemzetközi együttműködés alapja az egység a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Tudatosítjuk ennek jelentőségét, s ez megnyilvánul abban is, hogy a felszabadulás 20. évfordulója előtt országaink meghosszabbították szövetségi szerződésüket a Szovjetunióval, amelyet még a háború idején kötöttek. A szerződés meghosszabbítása további 20 évre nemzetközi helyzetünk megerősítése, az európai béke és biztonság érdekében történt. Tántoríthatatlan álláspontunkat bizonyítja az a szilárd elhatározásunk is. hogy országaink viszonyai közepette érvényesítjük majd az SZKP XX. és XXII. kongresszusán kitűzött program gondolatait. Azért tesszük ezt, hogy az alkotó leninizmus szellemében növeljük a szocialista rendszer vonzóerejét, felszámoljunk munkánkban és életünkben minden régit és konzervatívat, s kommunista lendülettel munkálkodjunk népünk életének gazdaggá és elégedetté tételén. Elvtársak, őszintén örülünk annak, hogy a Lengyel Népköztársaság megalakulása óta eltelt 20 év alatt országuk kézzelfoghatóan bebizonyította a szocialista eszmék alkotó erejét, a szocialista társadalmi rendszer életképességét és felsőbbrendűségét a tőkés társadalmi rend fölött. Jól tutijuk, milyen örökséget hagyott a lengyel népre a burzsoázia és milyen anyagi károkat okozott és emberál(Folytatás a 4. oldalon] 1964. július 23. * tJ| SZÓ 3