Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-23 / 203. szám, csütörtök

Világ -proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOHHUMISTA PARTJA K0ZP0NT1BIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. július 23. csütörtök • 30 fillér • XVII. évf., 203. szám Versenyben a nyár hősei Bizonyára nem mindannyian gondolunk ugyanarra a dologra ha a nyár hőseit emlegetjük. A sportolók szemében aligha lehetneik mások a nyár hősei, mint azok, akik a nyári versenyeiken kitűnő teljesítményükkel már biztosították helyüket a tokiói különítményben. A dunai fürdőzők között is akadnak olyan hősök, akik sokkal többre, merészebbre vállalkoznak társaiknál, sőt a strandnak is megvannak a maga hősei, hiszen hányan versenyeznek, hogy ki sütteti barnábbra a bőrét. Azt persze nem állíthatjuk, hogy nyáridőben a termelésben egyáltalán nem versenyeznek. Az aratásban éppen ezekben a napok-: ban bontakozik ki a munkaverseny. Lehet, hogy országos vl-: szonyl-atban kevesebb szó esik az aratás, a kenyércsata hőseiről, mint a labdarúgásról, vagy más sportágak győzteseiről, ám a földművelő falusi ember aligha ért mást a nyár hősei alatt, mint a kombájnosokat, a traktorosokat, s az aratás sok tízezer névtelen-, jét. Mert ha valahol, kint a búza-i mezőkön igazán verseny folyik, talán nem annyira a rekordokért, mint inkább a mindennapi kenyér megmentéséért. A bűzaérlelő nyár kellős köze-i pében vagyunk. Több mint tízezer kombájnos, sok tízezer traktoros, néhány százezer mezőgazdasági dolgozó keze nyomán rendre dől és raktárba kerül a gabona. Igaz, a két és fél millió hektárnyi kalászos nagyobb része még lábon áll, de a kenyércsata már javában fo-i lyik. Néhány kombájnos már több mint 100 hektárról csépelte el a gabonát. Sőt, Csitári László bussai kombájnos már 210 hektár termé-: sét csépelte ki. Matesz István bá-i torkeszi kombájnos ugyan nem di-: csekedhet 200 hektárral, ám ered-; ménye kitűnő, mert a 145 hektárról 3787 mázsa magot csépelt. A perbetei határban eddig Szabó Ernő a legeredményesebb, ő 144 hektárról aratta le a gabonát. A verseny persze tovább folyik, hiszen még Dél-Szlovákiában is sok gabona vár betakarításra. Ép-) pen ezért továbbra is állandóan ébren kell tartanunk a szocialista munkaversenyt a kombájnosok, traktorosok között. Természetesen nem sokat érnénk el az olyan túl-: szervezett szocialista munkaver-sennyel, amelyiket nem támasztja alá anyagi érdekeltség. Nádszegen például nagyon he-i lyesen cselekedett a nemzeti bi-i zottság és a szövetkezet vezetősége, amikor úgy határoztak, hogy a prémiumot mindennap kifizetik a gabonabetakarításért, beleértve a szalmalehúzást, a tarlóhántást és a gabonaszállítást is. így a dolgo-i zók mindjárt aznap láthatták mun-: kájuk eredményét. A jó szerve-: zésnek meg is lett a hatása. Nád-) szegen már jóval a gabonabeta-: karítás előtt meghatározták, hogy milyen munkáért mennyi prémium jár. A kombájnos például az SZK-4-es géppel csépelt gabona mázsájáért 8, a ZSM-330-: assal dolgozó kombájnos 10 fillért kap. Persze csak abban az esetben, ha a szemveszteség nem haladja meg a 4 százalékot. Nádszegen ugyan aránylag elég magas prémiumot állapítot-: tak meg a kicsépelt gabona mázsájáért, de ez semmiképpen nem vezethet arra, hogy a kombájnosok felületesen dolgozzanak. Sőt éppen arra kötelezi őket, hogy gondosan végezzék munkájukat, mert egyébként úszik a napi prémium. Már két esetben nem fizették ki a megállapított mázsánkéinti 10 fillért a 4 százaléknál több szemveszteség miatt. Náluk tehát a szocialista munkaverseny egyúttal az nevelést is szolgálja. Kevésbé használták ki a pré-í mium mozgósító hatását a misérdi szövetkezetben. Náluk heten-: ként sem jutott arra idő, hogy ki-: mutatást készítsenek a kombájnosok teljesítményéről, s ennek alapján ki is fizessék a megérdemelt prémiumot. Nem az egyesített szövetkezet vezetőin múlott, hogy ennek ellenére aránylag jól haladnak a gabonabetakarítással. Ám nem lenne helyes, ha továbbra is ezt a helytelen és káros gyakorlatot alkalmaznák, hiszen ezzel lejáratják a szocialista munkaversenyt és elvehetik a dolgozók munkakedvét. Mezőgazdasági szakembereinkre s a szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőire az idei aratásban kettős feladat hárul a szocialista munkaverseny szervezésé-: nél. Egyik a munkák meggyorsítása, a másik, hasonló jelentőségű a szemveszteség csökkentése. Tavaly például elég sok helyen 10 százaléknál is nagyobb volt a veszteség. Mennyi erőt kell kifejteni azért, hogy 10 százalékkal növeijük a hektárhozamot! Még a több trágya és a gondosabb munka — tehát a nagyobb befektetés — sem hoz minden esetben ilyen lényeges növekedést. Törvényszerű tehát, hogy a már megtermett gabonára úgy vigyázza-; nak, mint a szemük fényére. Ezért fontos az is, hogy a pártszervezetek, a termelési igazgatóságok, a nemzeti bizottságok és nem utolsósorban a mezőgazdasági üzemek vezetői az idei gabonabetakarításnál ne a mennyiségre, hanem a minőségre vessék a fő súlyt. Ne vesszen kárba, ami megtermett. Kombájnosaink, traktorosaink, (akik a szocialista munkaverseny keretében már annyiszor bebizonyították, hogy méltán viselik a nyár hősei címet) bizonyára mindent megtesznek az idei gabonabetakarítás sikeréért, ha a ver-: senyt szervező illetékesek nem feledkeznek meg az anyagi érdekeltség érvényesítéséről. Tőlük ezt éppen olyan joggal elvárjuk, mint a nyár hőseitől a gyors és jó munkát. Aratási levelesláda ZÚGNAK A KOMBÁJNOK Szinte hagyománnyá vált, hogy ilyenkor, aratás ideién, akár eső után a patak, úgy megduzzad szerkesztőségi postánk. Az ember azt hinné, senkinek sincs ideje ilyenkor levélírásra. A tények azonban mást bizonyítanak. Aratás idején olyan emberek is papírt és ceruzát fognak, akik egész esztendőn keresztül egy sort sem írnak szerkesztőségünknek. Itt van példának H o d á k István Kelenyéből. Leveléből ítélve az esztendő nagy részét m,ég az iskola padjában tölti. Az a serény, szinte lelket vidító szorgalom azonban, amely most szövetkezetünk határában folyik, egyenesen rákényszerítette, hogy ország-világ előtt eldicsekedje: falujukat is szorgalmas emberek lakják, és a termés gyors betakarítása jelenleg valamennyiük legnagyobb ügye. Aratnak, csépelnek a szövetkezet határában. A nagyszerű traktorosokon kívül a serdülő korban levő tanulóifjúság is részt kért a nagy munkából. Levélírónk szerint így összefogva minden lehetőség megvan arra, hogy a járásban az elsők között jelenthessék majd: raktárban már a termés. A fiatalok munkája azonban nem csupán nagy segítség. Ennél többet jelent: bizonyságtétel, hogy apáiktól egyszer majd érdemes emberek öröklik a szövetkezetet. A GÉPEKÉ MOST A DÖNTŐ SZÖ. Még nem is olyan régen azt tartották az emberek, hogy az aratás az esztendő legnehezebb munkája. Valamikor valóban így volt. Ezt talán azok tudnák legjobban megmondani, akik heteken át a tűző napon húzták a kaszát. A technika azonban itt is az ember segítségére sietett. A nagy-, szerű gépek ma már elvégzik a mun-. ka nehezebbik részét. A gép a pa-. rasztember segítőtársává, legjobb barátjává vált. Ezt példázgatja M a t ó Pál, amikor többek között így ír: A csécseí Győzelmes Februárban az idei aratásban a gépeké a döntő szó. A termést csakis gépekkel aratják. Ez nemcsak könnyebbé, hanem gyorsabbá is teszi a munkát. Erre az utóbbira most igen nagy szükség van. A rendkívüli szárazság a Győzelmes Február határát is megvámolta. Most aztán úgy kell intézni a dolgot, hogy ami megtermett, vesz-, teség nélkül kerüljön a magtárakba. Azonban az aratás nem mindenütt ilyen szűköl. A levélírók többsége örömmel újságolja, hogyha nem érnek" is el rekordtermést, azért mégsem maradnak üresek a magtárak. /. K, például megírta, hogy a trnavai járás-, ban 25—30 mázsás átlagtermésre szá-. mítanak. Hasonló hangú leveleket, kaptunk a déli, illetve délkeleti járás? ból is. Levelőzőink többsége örömmel adja hírül, hogy a jól megművelt föld még így is hálás. Michelberger.; Natália Örsújfaluból írja, hogy i cserháti szövetkezet -határában gaz-; dag az aratás. Szerződéses árpaeladái sukat máris teljesítették. Fennakadás nélkül megy a -munka, s ha minden sikerül, július 25-én már. nem lesz szükség a kombájnokra. Rado s József Cakó, (rimaszom-. bati járás) szintén közepes termésről ad hírt. Áz eddigi eredmények sze-i rint 20 mázsa átlagos hektárhozamra számítanak. Nincs ok tehát a túlzott aggodalomra, de nagyon fontos, hogy a termés veszteség nélkül kerüljön fe-: dél alá. Ez pedig mindenekelőtt a jó. munkaszervezéstől, a kombájnosok és. a traktorosok munkájától függ. Meg-, nyugtató, hogy levélíróink szerint szorgalomból a cakói szövetkezetben" sincs hiány. MINDENKI ÜGYE Az aratás az a munka, amely seni ki számára sem lehet közömbös. Ara-i tás idején alig akad munkabíró em-. ber a falun, aki valamilyen formában ne vállalna részt a kenyérnek való betakarításából. Michelberger, Natália például a Vadasi Állami Gazdaságból küldött tudósításában hangsúlyozza, hogy a gazdaság pio(Folytatás a 2. oldalon) Dús a termés, nehéz a ZSM dolga a Hajnal szövetkezetben. Ennek ellenére a gabona 70 százalékát már kicsépelték. (Németh J. felvétele) Befejeződött o biológusok nemzetközi közgyűlése (CTK) — Prágában tegnap délben befejeződött a Biológiai Tudományok Nemzetközi Uniójának 15. közgyűlése, amelyen 26 ország képviseletében 120 tudományos dolgozó vett részt. A közgyűlésen elhangzott négy fő beszámoló közül kettőt csehszlovákiai tudósok adtak elő. Ivan Málék akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke rámutatott arra, hogy a mikrobiológiának különösen a fehérjék előállítása terén rendkívül fontos a szerepe Ez nagyon fontos, mert a fejlődő országokban főleg a fehérjehiány okozza a lakosság rosszul tápláltságát. Dr Jaroslav Hrbášek docens, a Csehszlovák Tudományos Akadémia hidrobiológiái laboratóriumának vezetője az állati eredetű fehérjék bőséges forrásairól — mesterséges víztárolókról, halastavakról és duzzasztógátak melletti tavakról beszélt. A közgyűlés befejezésül Conrad Hal Waddlngton professzor, a Biológiai Tudományok Nemzetközi Uniójának elnöke és Ledyard Stebbins profeszszor, az unió eddigi főtitkára köszönetet mondott a Csehszlovák Tudományos Akadémiának a közgyűlés sikeres megszervezéséért. Egyezmény Görögországgal (CTK) — Kétheti tárgyalás után aláírták Prágában Csehszlovákia és Görögország hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési egyezményét. Az egyezmény 1964. július 1-től 1967. június 30-ig érvényes. Csehszlovákia elsősorban cukrot, komlót, malátát, fűrészfát, papírt, különböző gépipari gyártmányokat, traktorokat, gépkocsikat, textilárut, üveget, porcelánt és egyéb árucikkeket szállít: Görögországba, ahol dohányt, gyapotot, déligyümölcsöt, növényi olajat, bőrt és más árucikkeket 'vásárol. Ugyanaznap aláíták Csehszlovákia és Görögország pénzügyi egyezményét is. Ülésezik az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága Róma (CTK) — Szerdán délelőtt Rómában összeült az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plénum a kormányválság megoldásával kapcsolatban elemezi a jelenlegi politikai helyzetet, amelyről Pietro Ingrao, a párt vezetőségi tagja számol be. 443,5 millió korona értékű élelmiszer terven felül (ČTK) — Az élelmiszeripari üzemekben vállalt szocialista kötelezettségek ez idei teljesítése terven felül 443,5 millió korona értékű különféle élelmiszert eredményez. Ez a múlt évi eredményhez viszonyítva 178 millió korona értéktöbbletet jelent. Az élelmiszeripari dolgozók kezdeményezése különösen a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére indított szocialista munkaversenyben való részvételükkel jut kifejezésre. Jelenleg 84 élelmiszeripari vállalat dolgozói törekszenek a hazánk felszabadulása 20. évfordulójának vállalata megtisztelő cím elnyerésére. Az üzemekben a termelésnövelés kilenc tizedét a munkatermelékenység fokozásával biztosítják. Ez azt jelenti, hogy élelmiszeriparunknak 2000 munkaerővel kevesebbre lesz szüksége. Hazánkban a kitűzött határidők előtt adnak át rendeltetésüknek 17 tej-, baromfi- és húsfeldolgozó üzemet. A byšicei Vitana sütőipari vállalat a közeljövőben újféle tartós süteményeket hoz forgalomba. Az élelmiszeripari üzemek ez időn a tavalyinál 28 ezer tonnával több, takarmányozásra alkalmas hulladékot adnak földműveseinknek. T)aráth Imre, a kolozsnémal szö" vetkezet elnöke mostanában gyakran előveszi a ceruzát, a papírt és számol. Ilyenkor mindig elégedetten újságolja a kombájnosoknak, hogy: „Ez a tábla is jól fizet, ez a búzafajta is bevált, érdemes termelni." A némái szövetkezetesek ebben az évben ugyanis többféle búzafajtával kísérleteznek. Vetettek a diószegiből, kipróbálták a szovjet búzát, meg a többi, ezen a vidéken azelőtt kevésbé ismert vetőmagot is. Jövőre már az idei hozamok szerint választhatják kl a náluk legmegfelelőbb fajtát. — A szovjet búzafajta jóval harmincöt mázsán felüli hektárhozamot adott — dicsekszik az elnök. Es még csak úgy félig önmagának, félig a körülállóknak hozzáteszi: ki gondolta volna? A hatalmas kombájnok csak úgy nyelik a hektárokat. A „vendégségbe" érkezett dél morvaországi kombájnosok ugyancsak kitettek magukért. A traktorosok alig győzték hordani a magot. — Az idén se lesz gondunk a gabona eladással, — állapítja meg az elnök. Van elég gabonánk, jut belőle az államnak, a szövetkezetnek, csak az a baj, hogy ... — Még ilyenkor is lehet baj, amikor szépen fizet a gabona? A kombájnosok is jól dolgoznak, a tagság is lelkesedéssel mindenütt ott van, ahol kell. Hol hát a hiba? — A felvásárló üzem — feleli az elnök — nem készült fel úgy az aratásra, és a raktározásra, ahogy azt a vállalat felelős dolgozói a munka dandárjának megkezdése előtt ígérték. Akkoriban mindig hallottuk a járási aratási aktíván: Minden előkészületet megtettünk a felvásárlás zökkenőmentes lebonyolítására, jöhet a gabona. E s most ml a helyzet? A felvásárló apparátus dolgozóinak »zavával élve; bökkenő" akad itt bizony jócskán. A szövetkezet tagsága elhatározta, hogy elsősorban az ország iránti kötelezettséget, a szerződéses beadást teljesítjük. Küldjük is mi vagonszámra a jelvásárlóüzem ekeit nagyraktárába a gabonát, de a traktorok és a tehergépkocsi csak igen ritkán fordulhat. Á múlt hét végén például egy-egy fuvar több mint hat óráig tartott, pedig máskor csak másfél óráig tart az út, a le és felrakodás. Az ok: a szövetkezeteseknek vállukon kellett felhordaniuk a padlásra a nehéz zsákokat, ami 1964ben, a nagyarányú gépesítés idején — bizony már szokatlan munka. A traktorokra beosztott tagok joggal elégedetlenkedtek. így érveltek: Azért, mert valaki „elfelejtette" idevezetni a villanyt, nekünk kell ilyen fölösleges munkát végezni? Ez ilyen fontos munka idején példátlan hanyagság ... A szövetkezet elnöke ts megtudta, mi a helyzet. Azt is megtudta, hogy a felvásárló üzemnek egy transzformátor is hiányzik a fújók üzemeltetéséhez. Azonnal a helyszínre küldte a szövetkezet transzformátorát. De a. felvásárlók nyilván arra vártak, hogy szereltesse is be az ámrateörbe, mert még ezután sem javult a helyzet. A szövetkezetnek, hogy legalább valamennyire menjen a munka, egyegy traktorra egy helyett több zsákolót is kellett beosztania. Pedig —, ez nem szorul bővebb magyarázatra — ilyenkor aratás Idején minden munkáskéz aranyat ér. A kolozsnémai szövetkezet vezető** ségének a nagy hektárhozamok feletti örömébe t( rát egy kis üröm is cseppent. A végső tanulság: A jövő gazdasági évben a felvásárló üzem mielőtt kimondja a ,,felkészültünk"-et, ellenőrizze is, valóban így van-e ez. Az idén — sajnos — már semmilyen félremagyarázás sem változtat a tényeken. A némái szövetkezetesek legagyobb bosszúságára. TÖTH MIHÁLY