Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-16 / 196. szám, csütörtök

> a! t-t S«á H O » ca u N V. i-9 M 2 CO B9 b] N G/l .. < Karel Toma

: J\J y/\ f^ Zúg a patak, az erdő és felettük fény harsog. Hadd hallgatlak még kicsit, csupa-élet dalok! Nagy tér, magasság, mélység s titkos távoli zene? Ha rám törne a város hangja, hogy elrémítene! Árnyas erdők zsongása, dala a hűs haboknak minden gondot bánatot lelkemről lemosnak. Fordította FÜGEDI ELEK IGÉNY ÉS LEHETŐSÉG Tanuljunk idegen nyelveket KULTURÁLIS HÍREK • „Epizód Vichyben" a címe Arthur Miller legújabb színdarabjának, amelyet ősszel mutat be a New York-i Lincoln Center. Miller új színművének színhelye egy rendőrállomás a meg nem szállt Franciaországban 1943ban. • A moszkvai zeneműkiadó monográfiát jelentetett meg a NyugatNémetországban élő Carl Orff komponista, a Carmina Burana és számos más szimfónikus mű és opera szerzőjének életéről, munkásságáról. • A mai amerikai dzsesz száz ismert képviselője — közöttük Louis Armstrong, DIzzie Gllespie, Theloníus Monk, Joe Williams és Sarah Vaughan — vesz részt a 11. newporti dzesszfesztiválon. • Augusztus elején kezdik Toledóban forgatni az El Greco című olasz— spanyol koprodukciós filmet, Luclano Salce rendezésében. El Grecot Mel Ferrer alakítja, partnere Rossana Schiaffíno lesz. • Dakarban most alakult meg az első szenegáli balettegyüttes. Az együttes szervezői kijelentették, hogy céljuk a sajátosan afrikai balett megteremtése a népi táncok gazdag hagyományai alapján. VAJON AKAD-E EMBER, aki kétségbe vonná annak a közmondásnak Igazságát, hogy: „Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy" ... Az idegen nyelvek ismerete mindig nagy jelentőséggel bírt, hogyne volna fontos napjainkban, amikor az élet minden területén soha nem tapasztalt fejlődésnek vagyunk tanúi. Most, hogy kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi kapcsolataink egyre bővülnek, szinte parancsoló szükségszerűséggé vált, hogy illetékes szerveink felülvizsgálják az Idegen nyelvek tanításának eddigi állapotát és koncepcióját. Nem titok, hogy ezen a téren komoly lemaradás mutatkozik. Távolról sem tudjuk kielégíteni azokat az igényeket, melyeket a jelenlegi helyzet támaszt. A Művelődésügyi Minisztérium 1961. május 20-án rendeletet tett közzé, melyben elemezte az orosz nyelv és a többi Idegen nyelvek tanításának színvonalát, egyszersmind kitűzte azokat a feladatokat, melyek ezen a téren a jövőben az Iskolaügyre várnak. Az 1961—62. iskolai évben nem kötelező tantárgyként a 7. osztálytól kezdve bevezették az angol, francia és a német nyelv tanítását. Ugyanakkor hathatós Intézkedések történtek az idegen nyelvek tanítása színvonalának emelésére az általá-" nos műveltséget nyújtó középiskolákban és a különböző szakiskolákban. Néhány iskolán bevezették a spanyol, olasz és a portugál nyelv tanítását is. Sajnos, szakképzett tanítók hiányában az idegen nyelvek tanítása nem indulhatott meg olyan mértékben, mint az kívánatos lett volna. Ugyanez a körülmény eredméyezte azt IS, hogy az egyes világnyelvek oktatásának megoszlása nem felel meg nemzetgazdaságunk fejlődése követelményeinek. Az egyes nyelvek oktatása kb. így fest: 70 százalék német, 20 százalék angol, 10 százalék francia és egyéb nyelv. KOMOLY ERŐFESZÍTÉSRE LESZ SZÜKSÉG a helyzet gyökeres átalakítása érdekében. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk a spanyol nyelv tanításának, hiszen Latin-Amerika legtöbb államában ez a hivatalos nyelv. Ügyszintén fokozni kell a francia nyelvet tanulók számát — különösen az Ipari iskolákban. A volt francia gyarmatokból alakult új államokban végzett tevékenység e nyelv Ismerete nélkül elképzelhetetlen. Ezen a tóren a közeljövőber javulás várható. A pedagógiai intézetekből kikerülnek az első végzett hallgatók, akik képesítést szereznek idegen nyelvek tanítására. Többen igyekeznek távúton ls képesítést szerezni. Ha figyelembe vesszük az állandóan növekvő szükségleteket, (pl. a turistaforgalom rohamos emelkedése, vendéglátó iparunk ilyen irányú felkészületlensége stb.) világos, hogy a hagyományos iskolai oktatás keretén belül folyó nyelvi képzés nem képes kielégíteni a fokozott igényeket. Rajta kívül a tanulás egyéb formált is ki kell használnunk. A művelődési házak sokat tehetnek a nyelvtanfolyamok megszervezése révén. NAGY LEHETŐSÉGEK rejlenek a magántanulásban is. A sajtó, rádió és a televízió segíthetne olyan közhangulat kialakításában, amely ösztönzőleg hatna a magántanulás elterjedésére. A kezdőknek teljesen megfelelnek a 7. 8. és 9. osztályos tan

: könyvek, melyeknek felépítése olyan, hogy kellő szorgalommal és kitartással minden különösebb akadály nélkül önállóan ls lehet belőlük tanulni. Az idegen nyelvek elsajátításának egyik legnehezebb oldala a helyes kiejtés. Ezt a munkát megkönnyítik az említett tankönyvekhez kiadott hanglemezek. Kár, hogy a Szlovák nyelvkönyvekben még mindig igen nagy a hiány. Pedig a szlovák nyelvtudás fokozása terén is igen sok a teendő. Néhány szót magáról a nyelvtanulás módszeréről. Jóllehet a tankönyvek felépítése dicséretre méltó, a tanulót segítik a modern tansegédletek, mégis le kell szögeznünk, hogy egy Idegen nyelv elsajátítása nehéz, megerőltető, sok kitartást kívánó munka. Hogyan tanuljunk hát idegen nyelvet? Kezdetben egyedüli segédeszközünk a tankönyv. Leckéit, feladatait alaposan meg kell emésztenünk. Nem szabad addig tovább mennünk, míg minden egyes szóbeli és írásbeli feladatát meg nem oldottuk. Lehetőleg mindennap foglalkozzunk a tanult nyelv.vel. A szavak tanulásánál ügyeljünk arra, hogy lehetőleg szókapcsolatokat jegyezzünk meg. HASZNOS SEGÉDESZKÖZÖK a kétnyelvű könyvek. Szorgalmaznunk kellene több Ilyen könyv kiadását. Idegen szövegek olvasásánál győződhetünk meg legjobban, mennyire sajátítottuk el a nyelvet. Minél kevesebbszer kell forgatnunk a szótárt, 111. megnéznünk az anyanyelvi szöveget, annál komolyabb a tudásunk, szilárdabbak nyelvi Ismereteink. AZ IDEGEN NYELVEK ismerete társadalmi érdek. A jövő tanévben minden bizonnyal több diák tanul majd Idegen nyelveket az iskolában. A JNB iskolaügyi osztályai, az egyes iskolák igazgatóságai, a szülök és iskolabarátok szervezetei odahatnak, hogy ahol csak lehetséges, bevezessék valemelyik idegen nyelv oktatását. Ezzel nagyban hozzájárulnak a tanulóifjúság alaposabb előkészítéséhez, Igyekeznek csökkenteni Ilyen irányú lemaradásunkat. Minden bizonnyal megszaporodik azoknak a száma ls, akik magánszorgalomból látnak hozzá valamely nyelv elsajátításához. A vakáció megfelelő alkalom a munka elkezdéséhez. SZIGETI KALMAN Munkánk értékelése Irodalmi színpadjaink bemutatójának külföldi visszhangja Nemrégen beszámoltunk arról, hogy a komáromi Jókai-napok keretében került sor kulturális életünkben először a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadok szemléjére. A nagyméretű tíznapos találkozón hét irodalmi színpad mutatkozott be. Komáromban a még fiatal, de igen életképes mozgalomnak az erényei és fogyatékosságai plasztikusan megnyilvánultak. Annak idején említettük, hogy mennyi értéket hordoz a mozgalom, de milyen sok még a teendő, hogy maradéktalanul betölthesse fontos szerepét. Irodalmi színpadjaink jó ás rossz oldalát elemzik most a bemutatón részt vett külföldi vendégek. Alább Keleti Istvánnak a budapesti Népmüvelés című folyóiratban megjelent cikkéből idézünk néhány megállapítást. — A csehszlovákiai magyar irodalmi színpadok szemléjén a ml számunkra a tanulság paradox módon adódott: látnunk kellett a fejlődésnek a miénkkel gyökerében azonos és attól alapvetően eltérő útjait. — A mi irodalmi színpadi együtteseink első próbálkozásaihoz nagyban hasonló volt a csehszlovákiai magyar kezdő irodalmi színpadok — Léva, JŰNIUS 11. CSÜTÖRTÖK. ESTE 6 ŰR A Apuka megjött a munkából. Kezet mosott, átöltözött, megvacsorázott. Utána bement a szobába, bekapcsolta a televíziókészüléket és letelepedett a fotelbe. Apuka minden est ezt csinálja, nem csoda hát, ha anyuka mérges rá. Ma is megszidta. Ezt mondta neki: — Mért ülsz le mindjárt? Teli hassal nem jó leülni. Az nem egészséges. Mozogj egy kicsit. — Talán bizony ugráljak, mint a bak kecske? — hangoskodik apuka. — Ugrálni nem kell, de segíthetnél! — Jól van, segítek — felelt apuka. De még végignézem ezt a kisfilmet. Afrikáról szól. Nagyon érdekes ... Várjuk, várjuk apukát, de csak nem jön segíteni. Igaz, nekünk sem akaródzlk még a leckéhez fogni. Inkább kiszökünk az udvarra játszani. ESTE 8 ŐR A. Anyuka ilyenkor a legidegesebb. Mindjárt kezdődik a film és még nem fürdette meg öcstt. Gyorsan, gyorsan. Szalad a fürdőszobába, vizet enged a kádba és vetkőztetné Gabikát. De Gabika nem akar vetkőzni. Rúg-kapál, karmol és köp. — Köpsz, te betyár, köpsz?! — kiált rá anyuka. — Köpök, azért ls köpök! — felesel Gabika. — Nesze, ha köpsz — mondja dühösen anyuka és a szájára legyint. Kisöcsi bömböl, mintha a bőrét nyúznák, de hiába sivalkodik, mert anyuka ölbe kapja és viszi a fürdőszobába. Néhány percig csönd van. Aztán ktszalad anyuka a fürdőszobából. — Nem láttátok a gyerek pizsamáját? — kérdezi Idegesen. — Hová is tettem azt a pizsamát? Erre apuka megjegyzi — A pizsamát nem láttuk, de kezdődik a film. — Na tessék, már kezdődik — mondfa anyuka. — En meg azt se tudom, hol áll a jejem. Keressétek meg. Családi víta q képernyő körül (EGY 13 ÉVES KISLÁNY NAPLÓJÁBÓL) gyorsan azt a pizsamát! Ha megtaláltátok, hozzátok be a fürdőszobába! Végre sikerült ráhúzni öcsire a pizsamát és anyuka nyomban bedugja az ágyba. Hála az égnek! — sóhajtja és letelepszik apuka mellé a másik fotelba. — Jó francia film — mondja apuka és rágyújt. — Tényleg? — kérdezi anyuka és ő is rágyújt. Olyan füstöt csinálnak, mint a gyárkémény. — Lányok, induljatok leckét írnll — szól ránk apuka. Kénytelenek vagyunk távozni. Kicsit várunk, tanakodunk a konyhában és öt perc múlva visszahúzódunk a szobába. Észre sem veszik, nem figyelnek ránk és mi nevetünk magunkban. Csend van, csak a készülék hangszórója szól. Egyszerre csak azt mondja anyuka. — Zúg. — Hadd zúgjon — felelt apuka. — Így nem lehet élvezni a filmet. Zúg, zúg, zúg! — hajtogatja anyuka a magáét és felugrik. Odamegy a készülékhez és csavargatja a gombot. Most már nemcsak zúg, fütyül is. Apuka nagyon dühös. — Megint csavargatod, meginti Oristen, micsoda izgágaság! — De ha zúg. — Mit bánom én, zúgjon, ha úgy tetszik neki. — Várj egy kicsit, mindjárt jó lesz! — Dehogy lesz! Nem értesz hozzá... Ha nem hagyod abba, megyek és lejekszem. — Jobban is teszed — feleli anyuka. De azért apuka nem megy. Csak ül és dohog. ESTE 9j Ö R A, Ujabb galiba, öcsi nem akar aludni. Kibújik az ágyból és le-jel szalad-: gál a szobában. Folyton azt kiabálja, hogy ő katona és nagyokat dobbant a lábával. Apuka rákiált. — Ha nem hagyod abba, elfenekellek! Erre Gabika még nagyobbakat dobbant. Ezt már apuka nem tűrheti. Felugrik a fotelból és jól elvert öcsit. Gabika bömböl és mi egy szót sem értünk a filmből. Anyuka ölébe veszt kisöcsit és csókolgatja. — Fáj kisfiam, fáj? — kérdezgeti folyton és haragos pillantásokat vet apuka felé. — Könnyű egy ilyen ktsgyereket elverni, könnyűi Különben sem lehet veréssel nevelni. Szépen kell a gyerekhez szólni és meg kell magyarázni neki, hogy ezt nem szabad. — Először szépen kértem, de ha nem használt — mormogja apuka. — El kellene altatni. — Akkor altasd el! — fortyan fel apuka. Tíz percig vitatkoznak, hogy ki altassa el. Végre apuka megmozdul, ölbe veszi Gabikát és indul a másik szobába altatni. — Öt percig altatom — szól vissza —, ha ezalatt nem alszik el, otthagyom. — Nyomban elalszik — mondja anyuka —, nagyon álmos... Vidd csak nyugodtan, majd elmondjuk, ml történt a filmben, amíg altattál. Apuka végre átvonult Gabikával. Kis idő múlva halljuk, hogy énekelget nekt. Aztán csönd. Egyszerre csak nyílik a szomszéd szoba ajtaja és kiszalad öcst. Anyuka ijedten ugrik fel és azt kérdezt tőle: — Hát apuka?! —• Elaltattam, — feleli diadalmasan Gabika. <— Ez az ember\ már. megint álomba ringatta magát — állapítja meg kacagva anyuka és mi mindnyájan vele nevetünk. ESTE 9 ŰR A 28 PERC Végre Gabika is elaludt anyuka ölében. Beviszi a másik szobába és az ágyacskájába teszi. Tovább nézzük a filmet, de közben tanakodunk, fel-' költsük-e apukát vagy sem. — Költsük fel — javasolom, mert megharagszik. — Hátha azért haragszik meg, hogy felköltöttük — mondja kishúgom. — Inkább költsük jel — Indítványozza anyuka ts. — Majd elmondjuk neki, ml történt a filmben. Anyuka átmegy a másik szobába és nagynehezen felrázza apukát. Mégis kár volt felkelteni, mert nagyon dühös. Azt mondja: — Egy hónapban egyszer ad jó jilmet a televízió és azt sem nézhetem végig! Anyuka nyugtatja, csitítgatja, közben elmeséli, mi történt eddig a filmben. Apuka morcosan és álmosan hallgatja. ESTE 10 ÖRA A televízióban véget ért a film, de még nem kapcsoljuk ki a készüléket, mert apuka a híradót ts meg akarja nézni. A kishúgom már nagyon álmos, el is alszik csendesen. Kíváncsi vagyok, kt írja meg a leckét helyette? A híradó egy kicsit hosszúra nyúlik, nekem ts le-lekóppan a szemhéjam, de utána mindig megdörzsölöm a szememet, nehogy elaludjak. Ki kell várnom a végét, Nagysokára mégis megjelenik a képernyőn a bemondónő és jó éjszakát köszön. Várom, hogy apuka vagy anyuka kikapcsolja a készüléket. De nem mozdulnak. Jobban odanézek s látom, hogy mindketten alszanak. Az egyik jobbra, a másik balra hajtja fejét. Felállók és csendesen a televízlóhoz lépek. Kikapcso-. lom. Utána kivonulok a konyhába. Féltizenegyre fár az idő. De végre csend van, csend és nyugalom. Hozzáfoghatok a leckeíráshoz. DÉNES GYÖRGY Nagymegyer — túlzott technizálása, az a törekvés, hogy a fejletlen szavalók, a kezdetleges verselemzés foltjait a . gépi hang —, zenei- és világítási effektusok kápráztató felvonultatása feledtesse. Más csoportoknál a zene alkalmazásának esetlegessége, stllustalansága volt „Ismerős", mint a vitában kitűnt: éppúgy a zenei szakemberek bevonásának hiánya miatt, mint itthon. — Alapvetően eltérő utak, megoldások is mutatkoztak. A művészi környezet — mindenekelőtt a csehszlovákiai színházi élet — hatása alatt eleve teatrálisabb, színpadi eszközökben gazdagabb, képi kultúráját Illetően modernebb előadásmód vonzza a csoportok túlnyomó részét. A francia, lengyel, cseh színháztechnika legmodernebb vonala elnyúlik a szlovákiai magyar együttesekig, de a költői szó tolmácsolása terén még igen sok a teendő... A lelkes, fiatal együttesek komáromi bemutatóján azonban úgy tűnt: a csehszlovákiai magyar együttesek világosan megértették a továbbfejlődése legfőbb feltételét: első a szó, minden egyéb a költői gondolat közlésének másodlagos eszköze. Az elismerő, egyben bíráló szavak úgy véljük, jogosak. Irodalmi színpadjaink jó munkát végeztek, de igen sokat kell még javítaniok műsorukon, hogy ténykedésükkel mindannyian elégedettek legyünk. (b) • • • • • • Crístea Viorica: Ritmus 1964. július 16. £ ÜJ SZÖ 5