Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-16 / 196. szám, csütörtök

> a! t-t S«á H O » ca u N V. i-9 M 2 CO B9 b] N G/l .. < Karel Toma : J\J y/\ f^ Zúg a patak, az erdő és felettük fény harsog. Hadd hallgatlak még kicsit, csupa-élet dalok! Nagy tér, magasság, mélység s titkos távoli zene? Ha rám törne a város hangja, hogy elrémítene! Árnyas erdők zsongása, dala a hűs haboknak minden gondot bánatot lelkemről lemosnak. Fordította FÜGEDI ELEK IGÉNY ÉS LEHETŐSÉG Tanuljunk idegen nyelveket KULTURÁLIS HÍREK • „Epizód Vichyben" a címe Ar­thur Miller legújabb színdarabjának, amelyet ősszel mutat be a New York-i Lincoln Center. Miller új színművének színhelye egy rendőrállomás a meg nem szállt Franciaországban 1943­ban. • A moszkvai zeneműkiadó mo­nográfiát jelentetett meg a Nyugat­Németországban élő Carl Orff kom­ponista, a Carmina Burana és számos más szimfónikus mű és opera szer­zőjének életéről, munkásságáról. • A mai amerikai dzsesz száz is­mert képviselője — közöttük Louis Armstrong, DIzzie Gllespie, Theloníus Monk, Joe Williams és Sarah Vaughan — vesz részt a 11. newporti dzessz­fesztiválon. • Augusztus elején kezdik Toledó­ban forgatni az El Greco című olasz— spanyol koprodukciós filmet, Luclano Salce rendezésében. El Grecot Mel Ferrer alakítja, partnere Rossana Schiaffíno lesz. • Dakarban most alakult meg az első szenegáli balettegyüttes. Az együttes szervezői kijelentették, hogy céljuk a sajátosan afrikai balett meg­teremtése a népi táncok gazdag ha­gyományai alapján. VAJON AKAD-E EMBER, aki kétség­be vonná annak a közmondásnak Igazságát, hogy: „Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy" ... Az ide­gen nyelvek ismerete mindig nagy jelentőséggel bírt, hogyne volna fon­tos napjainkban, amikor az élet min­den területén soha nem tapasztalt fejlődésnek vagyunk tanúi. Most, hogy kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi kapcsolataink egy­re bővülnek, szinte parancsoló szük­ségszerűséggé vált, hogy illetékes szerveink felülvizsgálják az Idegen nyelvek tanításának eddigi állapotát és koncepcióját. Nem titok, hogy ezen a téren ko­moly lemaradás mutatkozik. Távolról sem tudjuk kielégíteni azokat az igé­nyeket, melyeket a jelenlegi helyzet támaszt. A Művelődésügyi Miniszté­rium 1961. május 20-án rendeletet tett közzé, melyben elemezte az orosz nyelv és a többi Idegen nyelvek taní­tásának színvonalát, egyszersmind ki­tűzte azokat a feladatokat, melyek ezen a téren a jövőben az Iskolaügy­re várnak. Az 1961—62. iskolai évben nem kötelező tantárgyként a 7. osz­tálytól kezdve bevezették az angol, francia és a német nyelv tanítását. Ugyanakkor hathatós Intézkedések történtek az idegen nyelvek tanítása színvonalának emelésére az általá-" nos műveltséget nyújtó középiskolák­ban és a különböző szakiskolákban. Néhány iskolán bevezették a spanyol, olasz és a portugál nyelv tanítását is. Sajnos, szakképzett tanítók hiányá­ban az idegen nyelvek tanítása nem indulhatott meg olyan mértékben, mint az kívánatos lett volna. Ugyan­ez a körülmény eredméyezte azt IS, hogy az egyes világnyelvek oktatásá­nak megoszlása nem felel meg nem­zetgazdaságunk fejlődése követelmé­nyeinek. Az egyes nyelvek oktatása kb. így fest: 70 százalék német, 20 százalék angol, 10 százalék francia és egyéb nyelv. KOMOLY ERŐFESZÍTÉSRE LESZ SZÜKSÉG a helyzet gyökeres átalakí­tása érdekében. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk a spanyol nyelv ta­nításának, hiszen Latin-Amerika leg­több államában ez a hivatalos nyelv. Ügyszintén fokozni kell a francia nyelvet tanulók számát — különösen az Ipari iskolákban. A volt francia gyarmatokból alakult új államokban végzett tevékenység e nyelv Ismerete nélkül elképzelhetetlen. Ezen a tóren a közeljövőber javulás várható. A pe­dagógiai intézetekből kikerülnek az első végzett hallgatók, akik képesí­tést szereznek idegen nyelvek tanítá­sára. Többen igyekeznek távúton ls képesítést szerezni. Ha figyelembe vesszük az állandóan növekvő szükségleteket, (pl. a turista­forgalom rohamos emelkedése, ven­déglátó iparunk ilyen irányú felké­születlensége stb.) világos, hogy a hagyományos iskolai oktatás keretén belül folyó nyelvi képzés nem képes kielégíteni a fokozott igényeket. Raj­ta kívül a tanulás egyéb formált is ki kell használnunk. A művelődési házak sokat tehetnek a nyelvtanfolya­mok megszervezése révén. NAGY LEHETŐSÉGEK rejlenek a magántanulásban is. A sajtó, rádió és a televízió segíthetne olyan közhan­gulat kialakításában, amely ösztönző­leg hatna a magántanulás elterjedé­sére. A kezdőknek teljesen megfe­lelnek a 7. 8. és 9. osztályos tan : könyvek, melyeknek felépítése olyan, hogy kellő szorgalommal és kitartás­sal minden különösebb akadály nél­kül önállóan ls lehet belőlük tanul­ni. Az idegen nyelvek elsajátításának egyik legnehezebb oldala a helyes ki­ejtés. Ezt a munkát megkönnyítik az említett tankönyvekhez kiadott hang­lemezek. Kár, hogy a Szlovák nyelvkönyvekben még mindig igen nagy a hiány. Pedig a szlovák nyelv­tudás fokozása terén is igen sok a teendő. Néhány szót magáról a nyelvtanu­lás módszeréről. Jóllehet a tanköny­vek felépítése dicséretre méltó, a tanulót segítik a modern tansegédle­tek, mégis le kell szögeznünk, hogy egy Idegen nyelv elsajátítása nehéz, megerőltető, sok kitartást kívánó munka. Hogyan tanuljunk hát idegen nyelvet? Kezdetben egyedüli segédeszközünk a tankönyv. Leckéit, feladatait ala­posan meg kell emésztenünk. Nem szabad addig tovább mennünk, míg minden egyes szóbeli és írásbeli fel­adatát meg nem oldottuk. Lehetőleg mindennap foglalkozzunk a tanult nyelv.vel. A szavak tanulásánál ügyeljünk ar­ra, hogy lehetőleg szókapcsolatokat jegyezzünk meg. HASZNOS SEGÉDESZKÖZÖK a két­nyelvű könyvek. Szorgalmaznunk kel­lene több Ilyen könyv kiadását. Ide­gen szövegek olvasásánál győződhe­tünk meg legjobban, mennyire sajátí­tottuk el a nyelvet. Minél kevesebb­szer kell forgatnunk a szótárt, 111. megnéznünk az anyanyelvi szöveget, annál komolyabb a tudásunk, szilár­dabbak nyelvi Ismereteink. AZ IDEGEN NYELVEK ismerete tár­sadalmi érdek. A jövő tanévben min­den bizonnyal több diák tanul majd Idegen nyelveket az iskolában. A JNB iskolaügyi osztályai, az egyes iskolák igazgatóságai, a szülök és iskolaba­rátok szervezetei odahatnak, hogy ahol csak lehetséges, bevezessék va­lemelyik idegen nyelv oktatását. Ez­zel nagyban hozzájárulnak a tanuló­ifjúság alaposabb előkészítéséhez, Igyekeznek csökkenteni Ilyen irányú lemaradásunkat. Minden bizonnyal megszaporodik azoknak a száma ls, akik magánszorgalomból látnak hozzá valamely nyelv elsajátításához. A va­káció megfelelő alkalom a munka elkezdéséhez. SZIGETI KALMAN Munkánk értékelése Irodalmi színpadjaink bemutatójának külföldi visszhangja Nemrégen beszámoltunk arról, hogy a komáromi Jókai-napok kere­tében került sor kulturális életünkben először a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadok szemléjére. A nagyméretű tíznapos találkozón hét irodalmi színpad mutatkozott be. Komáromban a még fiatal, de igen életképes mozgalomnak az erényei és fogyatékosságai plasztikusan meg­nyilvánultak. Annak idején említettük, hogy mennyi értéket hordoz a mozgalom, de milyen sok még a teendő, hogy maradéktalanul betölt­hesse fontos szerepét. Irodalmi színpadjaink jó ás rossz oldalát elem­zik most a bemutatón részt vett külföldi vendégek. Alább Keleti Ist­vánnak a budapesti Népmüvelés című folyóiratban megjelent cikkéből idézünk néhány megállapítást. — A csehszlovákiai magyar irodal­mi színpadok szemléjén a ml szá­munkra a tanulság paradox módon adódott: látnunk kellett a fejlődésnek a miénkkel gyökerében azonos és attól alapvetően eltérő útjait. — A mi irodalmi színpadi együtte­seink első próbálkozásaihoz nagyban hasonló volt a csehszlovákiai magyar kezdő irodalmi színpadok — Léva, JŰNIUS 11. CSÜTÖRTÖK. ESTE 6 ŰR A Apuka megjött a munkából. Kezet mosott, átöltözött, megvacsorázott. Utána bement a szobába, bekapcsolta a televíziókészüléket és letelepedett a fotelbe. Apuka minden est ezt csi­nálja, nem csoda hát, ha anyuka mér­ges rá. Ma is megszidta. Ezt mondta neki: — Mért ülsz le mindjárt? Teli hassal nem jó leülni. Az nem egészséges. Mo­zogj egy kicsit. — Talán bizony ugráljak, mint a bak kecske? — hangoskodik apuka. — Ugrálni nem kell, de segíthetnél! — Jól van, segítek — felelt apuka. De még végignézem ezt a kisfilmet. Afrikáról szól. Nagyon érdekes ... Várjuk, várjuk apukát, de csak nem jön segíteni. Igaz, nekünk sem aka­ródzlk még a leckéhez fogni. Inkább kiszökünk az udvarra játszani. ESTE 8 ŐR A. Anyuka ilyenkor a legidegesebb. Mindjárt kezdődik a film és még nem fürdette meg öcstt. Gyorsan, gyorsan. Szalad a fürdő­szobába, vizet enged a kádba és vet­kőztetné Gabikát. De Gabika nem akar vetkőzni. Rúg-kapál, karmol és köp. — Köpsz, te betyár, köpsz?! — kiált rá anyuka. — Köpök, azért ls köpök! — felesel Gabika. — Nesze, ha köpsz — mondja dühö­sen anyuka és a szájára legyint. Kisöcsi bömböl, mintha a bőrét nyúznák, de hiába sivalkodik, mert anyuka ölbe kapja és viszi a fürdőszo­bába. Néhány percig csönd van. Aztán kt­szalad anyuka a fürdőszobából. — Nem láttátok a gyerek pizsamá­ját? — kérdezi Idegesen. — Hová is tettem azt a pizsamát? Erre apuka megjegyzi — A pizsamát nem láttuk, de kez­dődik a film. — Na tessék, már kezdődik — mondfa anyuka. — En meg azt se tu­dom, hol áll a jejem. Keressétek meg. Családi víta q képernyő körül (EGY 13 ÉVES KISLÁNY NAPLÓJÁBÓL) gyorsan azt a pizsamát! Ha megtalál­tátok, hozzátok be a fürdőszobába! Végre sikerült ráhúzni öcsire a pi­zsamát és anyuka nyomban bedugja az ágyba. Hála az égnek! — sóhajtja és lete­lepszik apuka mellé a másik fotelba. — Jó francia film — mondja apuka és rágyújt. — Tényleg? — kérdezi anyuka és ő is rágyújt. Olyan füstöt csinálnak, mint a gyár­kémény. — Lányok, induljatok leckét írnll — szól ránk apuka. Kénytelenek vagyunk távozni. Ki­csit várunk, tanakodunk a konyhában és öt perc múlva visszahúzódunk a szobába. Észre sem veszik, nem figyel­nek ránk és mi nevetünk magunkban. Csend van, csak a készülék hang­szórója szól. Egyszerre csak azt mondja anyuka. — Zúg. — Hadd zúgjon — felelt apuka. — Így nem lehet élvezni a filmet. Zúg, zúg, zúg! — hajtogatja anyuka a magáét és felugrik. Odamegy a ké­szülékhez és csavargatja a gombot. Most már nemcsak zúg, fütyül is. Apuka nagyon dühös. — Megint csavargatod, meginti Or­isten, micsoda izgágaság! — De ha zúg. — Mit bánom én, zúgjon, ha úgy tetszik neki. — Várj egy kicsit, mindjárt jó lesz! — Dehogy lesz! Nem értesz hoz­zá... Ha nem hagyod abba, megyek és lejekszem. — Jobban is teszed — feleli anyu­ka. De azért apuka nem megy. Csak ül és dohog. ESTE 9j Ö R A, Ujabb galiba, öcsi nem akar alud­ni. Kibújik az ágyból és le-jel szalad-: gál a szobában. Folyton azt kiabálja, hogy ő katona és nagyokat dobbant a lábával. Apuka rákiált. — Ha nem hagyod abba, elfenekel­lek! Erre Gabika még nagyobbakat dob­bant. Ezt már apuka nem tűrheti. Felugrik a fotelból és jól elvert öcsit. Gabika bömböl és mi egy szót sem értünk a filmből. Anyuka ölébe veszt kisöcsit és csó­kolgatja. — Fáj kisfiam, fáj? — kérdezgeti folyton és haragos pillantásokat vet apuka felé. — Könnyű egy ilyen kts­gyereket elverni, könnyűi Különben sem lehet veréssel nevelni. Szépen kell a gyerekhez szólni és meg kell magyarázni neki, hogy ezt nem sza­bad. — Először szépen kértem, de ha nem használt — mormogja apuka. — El kellene altatni. — Akkor altasd el! — fortyan fel apuka. Tíz percig vitatkoznak, hogy ki al­tassa el. Végre apuka megmozdul, öl­be veszi Gabikát és indul a másik szo­bába altatni. — Öt percig altatom — szól vissza —, ha ezalatt nem alszik el, ottha­gyom. — Nyomban elalszik — mondja anyuka —, nagyon álmos... Vidd csak nyugodtan, majd elmondjuk, ml történt a filmben, amíg altattál. Apuka végre átvonult Gabikával. Kis idő múlva halljuk, hogy énekelget ne­kt. Aztán csönd. Egyszerre csak nyílik a szomszéd szoba ajtaja és kiszalad öcst. Anyuka ijedten ugrik fel és azt kér­dezt tőle: — Hát apuka?! —• Elaltattam, — feleli diadalmasan Gabika. <— Ez az ember\ már. megint álomba ringatta magát — állapítja meg ka­cagva anyuka és mi mindnyájan vele nevetünk. ESTE 9 ŰR A 28 PERC Végre Gabika is elaludt anyuka ölé­ben. Beviszi a másik szobába és az ágyacskájába teszi. Tovább nézzük a filmet, de közben tanakodunk, fel-' költsük-e apukát vagy sem. — Költsük fel — javasolom, mert megharagszik. — Hátha azért haragszik meg, hogy felköltöttük — mondja kishúgom. — Inkább költsük jel — Indítvá­nyozza anyuka ts. — Majd elmondjuk neki, ml történt a filmben. Anyuka átmegy a másik szobába és nagynehezen felrázza apukát. Mégis kár volt felkelteni, mert nagyon dü­hös. Azt mondja: — Egy hónapban egyszer ad jó jil­met a televízió és azt sem nézhetem végig! Anyuka nyugtatja, csitítgatja, köz­ben elmeséli, mi történt eddig a film­ben. Apuka morcosan és álmosan hall­gatja. ESTE 10 ÖRA A televízióban véget ért a film, de még nem kapcsoljuk ki a készüléket, mert apuka a híradót ts meg akarja nézni. A kishúgom már nagyon álmos, el is alszik csendesen. Kíváncsi va­gyok, kt írja meg a leckét helyette? A híradó egy kicsit hosszúra nyúlik, nekem ts le-lekóppan a szemhéjam, de utána mindig megdörzsölöm a sze­memet, nehogy elaludjak. Ki kell vár­nom a végét, Nagysokára mégis meg­jelenik a képernyőn a bemondónő és jó éjszakát köszön. Várom, hogy apu­ka vagy anyuka kikapcsolja a készü­léket. De nem mozdulnak. Jobban odanézek s látom, hogy mindketten alszanak. Az egyik jobbra, a másik balra hajtja fejét. Felállók és csen­desen a televízlóhoz lépek. Kikapcso-. lom. Utána kivonulok a konyhába. Féltizenegyre fár az idő. De végre csend van, csend és nyugalom. Hoz­záfoghatok a leckeíráshoz. DÉNES GYÖRGY Nagymegyer — túlzott technizálása, az a törekvés, hogy a fejletlen szavalók, a kezdetleges verselemzés foltjait a . gépi hang —, zenei- és világítási ef­fektusok kápráztató felvonultatása fe­ledtesse. Más csoportoknál a zene al­kalmazásának esetlegessége, stllusta­lansága volt „Ismerős", mint a vitá­ban kitűnt: éppúgy a zenei szakembe­rek bevonásának hiánya miatt, mint itthon. — Alapvetően eltérő utak, megol­dások is mutatkoztak. A művészi kör­nyezet — mindenekelőtt a csehszlo­vákiai színházi élet — hatása alatt eleve teatrálisabb, színpadi eszközök­ben gazdagabb, képi kultúráját Ille­tően modernebb előadásmód vonzza a csoportok túlnyomó részét. A fran­cia, lengyel, cseh színháztechnika legmodernebb vonala elnyúlik a szlo­vákiai magyar együttesekig, de a köl­tői szó tolmácsolása terén még igen sok a teendő... A lelkes, fiatal együttesek komáromi bemutatóján azonban úgy tűnt: a csehszlovákiai magyar együttesek világosan megér­tették a továbbfejlődése legfőbb fel­tételét: első a szó, minden egyéb a költői gondolat közlésének másodla­gos eszköze. Az elismerő, egyben bíráló szavak úgy véljük, jogosak. Irodalmi szín­padjaink jó munkát végeztek, de igen sokat kell még javítaniok műsorukon, hogy ténykedésükkel mindannyian elégedettek legyünk. (b) • • • • • • Crístea Viorica: Ritmus 1964. július 16. £ ÜJ SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom