Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-06 / 156. szám, szombat

(Tudósítónktól) — A Nemzetgyűlés 26. ülésszaka pén­teken reggel 9 órakor folytatta munkáját. Az ülés napi­rendjén a műszaki szabványosítás, a távkiizlésiigy, vala­mint a gépjárművek megadóztatásáról szóló törvényja­vaslat szerepelt. Ezután a Nemzetgyűlés négy fontos szerződésről — a CSSZSZK és a Jemeni Arab Köztársa­Az ipari bizottság jelentését Karel tak. Ojrakra van szükség, olyanokra, Klas képviselő ismertette. Többek kö- amelyek megfelelnek társadalmunk zött hangsúlyozta, hogy nincs eléggé fejlődési fokának. Az új szabványelő­kihasználva a műszaki szabványosítás írások csökkentik a szabvényfokozatok minden lehetősége. Ennek egyik oka, számát (csak három szabványfokozat hogy a szabványelőlrások már elavul- lesz.) A javaslat pontosan meghatá­rozza az üzemek, ágazatok és Állami Találmányügyi és Szabványozó Hiva­tal kötelességeit a szabványosítás te­rén. Karel Klas képviselő beszámolója után a Nemzetgyűlés plénuma jóvá­hagyta a szabványosítási törvényja­vaslatot. A távközlésügyről szóló kormányja­vaslathoz a Nemzetgyűlés terv- és költségvetési bizottsága jelentését Jo­sef Kulicka képviselő ismertette. El­mondta, hogy társadalmunkban egyre nő a hírközlési eszközök jelentősége, főleg a telefoné, távíróé, rádióé és a televízióé. Megemlítette, hogy 1963 végén 1 294 000 teleíonelőfizetőnk volt. A televízióelőfizetők száma 1963 vé­géré elérte az 1 630 013-at. A törvény­javaslat nagy súlyt fektet a távközlési berendezések védelmére. A törvény kimondja, hogy a hírközlési távveze­tékek niegrongálóit a kártérítésen kí­vül 10—15 000 koronáig terjedő pénz­birsággal sújthatják. A törvényjavaslat többek között en­gedélyezi a lakosoknak, hogy TV-an­tennákat helyezzenek el a lakásukon. Az olyan épületen, ahol van lehető­ség megfelelő közös antenna felsze­• HASZNOS MAGYAR TALÁLMÁNY Sikeresen kipróbálták a Magyar Tudományos Akadémia dolgozói által szerkesztett biztonsági gáz­csap berendezést, amely kiküszö­böli a gázömlés veszélyét abban az esetben, ha zavar áll be a gáz­szolgáltatásban és kialszik az el­lenőrzőláng. Az új berendezés a láng kialvásának pillanatában au­tomatikusan elzárja a csapét. A berendezést a gázzal fűtött helyiségek hőmérsékletének szabá­lyozására is fel lehet használni. Egy bizonyos hőmérséklet elérése után elzárja a gázt. • ÜJ VASÚTVONAL A TAJGÁBAN Az észak-urall Ivdol várost az Ob folyó partjával összekötő 400 km-es vasútvonal építése a befe­jezéshez közeledik. A járhatatlan tajgákon és mocsarakon keresztül, ahol 12—15 méteres mélységben sohasem enged fel a talaj, már 300 km-es vasútvonal vezet. Mel­lette gazdag erdők terülnek el. Az idén több mint kétmillió köbméter fát szállítanak erről a vidékről. • 41 VlZTAROLÖT ÉPÍTENEK LENGYELORSZÁGBAN Lengyelországban a vízellátás terén évről évre rosszabb a hely­zet. A vízgazdaság fejlesztésének távlati terve számos beruházást irányoz elő az Ipar és a mezőgaz­daság vízellátásának biztosítására. A terv szerint 41 víztárolót építe­nek a legfontosabb folyókon, ezen­kívül szűrőállomásokat és csator­nákat létesítenek. ság közötti barátsági és együttműködési szerződésről, a jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal között polgár-, család- és büntetőjogi megállapodásról, valamint a Ma­gyar Népköztársasággal és a Román Népköztársasággal kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről tárgyalt. relésére — megtiltja magánantennák alkalmazását. A Nemzetgyűlés plénuma ezt a tör­vényjavaslatot is egyhangúlag jóvá­hagyta. A napirend harmadik pontjaként František Tymeš képviselő előterjesz­tette a gépkocsik megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot. Többek között kijelentette, hogy a törvényjavaslatra a benzin árának csökkentése ad okot. (1964. július elsejétől a benzin ára literenként 2,10, a speciális benzin pedig 2,40 korona lesz.) Mivel az ala­csony benzinárak csökkentik az állam bevételét — és jelenlegi helyzetünk nem ad alapot arra, hogy nélkülözzük ezt a bevételt —, azért bevezetjük a gépjárművek után fizetendő adót. A gépjármüvek megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot választókörze­teikben a legtöbb képviselő ismer­tette. A választókörzetekben tapasz­talt helyeslő álláspont és egyetértés alapján a terv és költségvetési bizott­ság egyöntetűen jóváhagyta a kor­mányjavaslatot. A bizottság tagjai ta­núbizonyságot tettek arról, hogy vá­lasztóik ezzel az intézkedéssel mint helyes intézkedéssel egyetértenek. A vitában elsőnek dr. František Dvoŕák pénzügyminiszter jelentkezett. Felszólalásában megindokolta a kor­mányjavaslat szükségességét. Majd (Folytatás a 2. oldalon) Egymilliárd korona értékű munkát végeztek el eddig a Kelet-szlovákiai Vasmű építői (CTK) — A Košicei Kohóépítő Vál­lalat dolgozói az építő-, szerelő és szállító üzemekkel együtt egymilliárd korona értékű munkát végeztek el eddig a Kelet-szlovákiai Vasmű építé­sén. A Kelet-szlovákiai Vasmű építésé­nek kezdete óta 7,5 millió köbméter földet mozgattak meg, 650 000 köbmé­ter betont használtak fel, s több mint 20 000 tonna acélszerkezetet állítottak fel. Felépült a központi mechanikai műhely és a hídüzem, amelyek együtt 6000 négyzetméter területet foglalnak el. Befejezték a kazánház építésének első részét, számos raktér, szociális és egészségügyi berendezés épült. A2 építők erőfeszítése most a nagyolvasz­tók és a kokszolóberendezés, az acél­kohó, a széles nyomtávú vasút kira­kodó központjának, a Kelet-szlovákiai Vasmű včeláryi mészkőbányájának és inás fontos objektumoknak a felépí­tésére Irányul. A Košicei Kohóépítő dolgozói az idén i többi szállítóval együtt több mint 364 millió korona értékű építő­munkát végeznek el a Kelet-szlovákiai Vasműn. A Kelet-szlovákiai Vasmű számos termelési objektuma már üzemben van- így a csőhegesztő részleg, a Ilid­üzem, a központi mechanikai műhely, valamint a hideg lemezhengaris. Bratislava, 1964. júniu s 6. szombat • 50 fillér 0 XVII. évf. 156. szám A LENINI NEMZETISÉGI POLITIKA OKMÁNYA Csakis a nemzetek érdekei iránt tanúsított legnagyobb fokú figyelem küszöböli ki a konfliktusok talaját, a köl­csönös bizalmatlanságot. V.J. LENIN A Z UTÓBBI időben sok szó esett a szlovák nemzeti szervekről. Nem vé­letlenül Hisz jogkörükben, tevékenységükben a nemzetiségi kérdés áUamjogi rendezése jut kifejezésre. A szlovák németi szervek egé­szen úi államjogi jormát jelentenek és mivel néhány kérdés éveken át nem nyert végső tisztázást, ennek következménye szükségszerűen meg­mutatkozott munkájukban is. A csehek és a szlovákok történelmében a nyelvi rokonságon és szom­szédságon túl is nagyon sok a közös vonás. Nemzeti függetlenségük az első világháború után egy közös állam keretében valósult meg, mely magán viselte a burzsoá rendszer minden jellegzetességét. A hitleri korszak ezt az együttélést átmeneti időre mesterségesen felborította, de a felszabadulás után új alapokon ismét közös államot teremtettek. A szlovák nép nem „csat­lakozott" Csehországhoz, nem is lépett valamiféle államszövetségre vele, hanem közös államot alakítottak egységes, oszthatatlan gazdasággal, mely­ben a szlovákok is megőrizték• nemzeti önállóságukat. A szlovák nemzeti szervek ennek a történelmi ténynek jélreérthetetlen kifejezői. Természetesen a cseh és szlovák nemzet közös dolgainak rendezése során szükségszerűen felmerül a nemzetiségek kérdése is. Annál ls inkább, mivel a félmilliónál több magyar és a több tízezer ukrán jobbára Szlovákiában él és a nemzetiségi politika általánosan lefektetett elveit éppen a szlovák nemzeti szervek ültetik át a gyakorlatba. Ev végi vizsgák ... Gyermekeink egy egész év munkájáról adnak számot. Az izgalom lassan mosolyba olvad. Hisz előttük az egész világ ... (R. Berenhaut felvétele] F ELMERÜL tehát a kérdés: a csehek és szlovákok egységes államában milyen a magyarság és az ukránok helyzete? Az alkotmány egyenlő jogokat biztosít a köztársaság valamennyi polgárának és nemzetiség­re való tekintet nélkül egyforma kötelességeket ls ró rájuk. Sőt, ezt az egyenjogúságot külön is kihangsúlyozza. Ezen a proklamáláson túl a jog­élvezet biztosítása abban nyilvánul meg, hogy a társadalom javait köztár­saságunk valamennyi polgára nemzetiségi megkülönböztetés nélkül egysé­ges mérce alapján élvezi. Így sem az alkotmányban, sem más törvényben nem esik szó külön nemzetiségi jogokról. Semmiféle jogszabály nem hatá­rolja körül külön a nemzetiségek jogait, mert e téren alkotmányunk^nem tesz különbséget a csehek, szlovákok, magyarok és ukránok között. Ezzel kapcsolatban a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának idei, május 7-1 határozata a Szlovák Nemzeti Tanács teljesebb érvényesüléséről leszögezi: „Minden tekintetben biztosítjuk nemzeteink önrendelkezését és egyenjo­gúságát egységes és oszthatatlan szocialista államunkban, amely a proletár nemzetköziség elvei értelmében nemcsak a csehek és a szlovákok, hanem valamennyi Csehszlovákiában élő nemzetiség sokoldalú gazdasági és nem­zeti kulturális jelvirágzásának reálisan kedvező jeltételeit biztosítja." Az egyenjogúság Ilyenformán történt rögzítése több a körülhatárolt nem­zetiségi jogoknál. De mit sem érne a lehetőség, ha a gyakorlat nem fedné az általánosan lefektetett elveket. Ezzel a kérdéssel már pártunk XII. kongresszusa ts foglalkozott. Bírálta azokat a törekvéseket, amelyek az új kerületi átszervezés (1960 J után bizonyos mértékben a demokratikus cent­ralizmus elvének megsértéséhez vezettek. A szlovák nemzeti szervek ennek következtében nem teljesíthették hiánytalanul az alkotmány értelmében rá­juk háruló feladatokat. Ez pedig nem csupán nemzetiségi vonatkozásban, de gazdasági téren ts károkat okozott. A XII. kongresszus után intézkedések történtek gazdasági, politikát és kulturális életünkben a Szlovák Nemzett Tanács befolyásának elmélyítésére, Sok vonatkozásban tisztázódott hatásköre az országos központi szervek és a nemzeti bizottságok felé. Megnövekedett szerepe a gazdasági és pénzügyi tervek kidolgozásában, a törvényjavaslatok előkészítésében. Mindez pozitív jelenség, de szükség volt végül is a szlovák nemzett szervek alkotmányban biztosított jogkörét elméleti alapon ls teljes részletességgel megalapozni. Ezt teszi a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának május 7-i határozata. Az említett dokumentum leszögezi, hogy a megrögzött nézetekkel s gya­korlattal ellentétben a Szlovák Nemzeti Tanács nem csupán nemzeti területi szerv, hanem a központi állami irányítás nemzeti láncszeme is. Vagyis teljesíti mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Nemzetgyűlés vagy a kor­mány megbízza. Tehát olyan feladatokat is, amelyek különben a központi állami szervek hatáskörébe tartoznak. A határozat felsorolja ezeket a fel­adatokat. LYEN értelmezésben egy pillanatig, sem kétséges, hogy a szlovák lemzeti szervek munkájának t ovábbi javulása pozitívan befolyásolja a központi szervek irányító tevékenységét, társadalmi életünk vala­mennyi szakaszán. A párthatározatból most mégis azt a részt emel­nénk ki, amely a gazdasági felvirágoztatás mellett egyidejűleg említi a nem­zetek és a nemzetiségek egyenjogúságát és határozottan kimondja: A gazdasági és osztályegységből nem vonunk le gépiesen olyan követ­keztetéseket amelyek a nemzeti sajátosságok és a nemzeti önállóság leki­csinylésére vezetnének, engesztelhetetlenül harcolunk a nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulása és a csökevények, a nemzeti elszi­getelődés és a különállás minden törekvése ellen. A határozat ugyanakkor jeladatul tűzi kt: „A Szlovák Nemzeti Tanács fontos feladata, hogy az alkotmány rendel­kezéseinek megfelelően az egyenjogúság szellemében biztosítsa a magyar ős ukráp nemzetiségű állampolgárok sokoldalú fejlődésének kedvező fel­tételeit. A proletár nemzetköziség következetesen érvényesített elveiből kiindulva konkrét intézkedéseket kell kidolgozni és biztosítani annak érde­kében, hogy továbbra ts szem előtt tartsák a magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok teljes politikai, gazdasági és kulturális érvényesülésének feladatait. Elsősorban úgy, hogy részt vesznek az állam, a termelés fej­lesztése, a közoktatásügy és a népművelés igazgatásában. E szempontból szükséges lesz a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei tanácskozásának napi­rendjére tűzni életünk e területének problémáit, és azt a nemzetiségek fejlődési szükségleteinek megfelelően megoldani." Mit lehetne még mindehhez hozzáfűzni? T 'ALÁN annyit, hogy ez a párthatározat a proletár nemzetköziség esz­méi elmélyítésének, a lenini nemzetiségi politika gyakorlati meg­valósításának további, számunkra sokat mondó bizonyítéka. ZSILKA LÁSZLÓ Világ proletárjai, egyesüljetek ! Fontos törvényeket fogadott el a Nemzetgyűlés A jelenlegi megbízatási időszak utolsó ütését tartotta legfelsőbb népképviseleti szervünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom