Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-05 / 155. szám, péntek

Könnyűiparunk egyik fellegvárában Gépkocsik érkezését és távozását jelző mozdulattal lendül magasba s ereszkedik le a gyárkapu mögötti so­rompó. Szigorú rendre utal s egyben betartására utasít mindenkit, aki a podébradyi üveggyárba szándékszik betérni. Az őrházból marconaképfi, egyenruhás bácsika fürkészi a befelé Igyekvőt. Igazolványok felmutatása után sem enged beljebb. Telefonál. Az üzemi rádió azután állandóan ismétli: Bárta mérnököt keresikl jöjjön a por­tára! Kisvártatva kézfogásra nyújtott kéz­zel lép elém egy munkaköppenyes, kissé görnyedt, erősen őszülő férfi tozó tviszt-muzsikát és a szinte meg­állás nélküli munkát. Az emberek itt ugyanis darabbérért dolgoznak. Gon­dolataik, mozdulataik munkabírásuk és szakismeretük összjátékától, a munka közvetlenül kézzelfogható eredményétől függ a keresetük. Tisztítótűz és megdicsőülés Innét a mintegy húsz méter hosszú hűtőkemencébe kerülnek az üvegtár­gyak. Nyilván furcsán hangzik: „hű­tő" és „kemence" — hiszen két egy­másnak ellentmondó fogalmat tár­sító szavak. Ez igaz, de ha az olvasz­Az üveggyár Adolf Konrád vezette szocialista inuukabrigádja Gyors bemutatkozás és máris átvezet a gyárudvaron. Közben ismerkedünk. 51 éves és inár 26 éve dolgozik a szakmában. Régi üvegfúvó „dinasztia" sarja. Nagyapja kezdte a mesterséget, és édesapja 61 évig dolgozott Szlová­kiában, — a Lednické Rovné-i üveg­gyárban. Egy kis történelem ... A természetes vulkáni üveg — az obszidián — már a bronzkori kultúra tartozéka. Az első mesterséges üveget a föníciaiak vagy az egyiptomiak ké­szítették, azután a rómaiak, majd a bizánciak karolták fel ezt az annak idején rejtélyes titokzatossággal öve­zett mesterséget. A középkori velen­fcei üvegcsiszolók csillárjai, ezüstfé­hyű tükrei és kristályserlegei még ma is legendás hírűek. A XVII. században Európa-szerte elterjedt az üveggyár­tás, és már akkor a cseh üvegiparé volt a vezető szerep. A podébradyi üveggyárat mintegy ] 90 évvel ezelőtt alapították a J09ef Inwald nagyvállalat egyik üzemeként. Eredetileg táblaüveget, lámpaernyő­ket és szikvizes palackokat gyártott. Csak a harmincas években tért át a díszműüveg, illetve az ólomkristály s a sajtolt, csiszolt, cizellált vázák, tá­lak, boros-, pezsgős-, likőrös- és toa­lettkészletek s egyébb használati, és dísztárgyak készítésére. Miből készül az ólomkristály? Homok, szóda, mészkőliszt, dolomit­liszt, bórsav, hamuzsír, nátriumszul­fát, fémoxidok... meg nem tudom még mi mindent sorol fel kísérőm, mi­közben egy hatalmas, hombárszerű melléképületben mutatja a keverésre előkészített nyers- és adalékanyagok kupacait. Tőkés országokból kell be­hoznunk a méregdrága, rozsdameme­sítő míniumot, az NDK-ból a hamu­zslrt és ugyancsak külföldről a kü­lönböző színtelenítő vegyianyagokat. Bizonyos mennyiségek keverékéből készül a különféle színárnyalatú s egyéb fizikai tulajdonoságú ólomüveg. Itt még csekély a munkafolyamatok gépesítése, de az üvegipar — és kü­lönösen a díszműüveg gyártása, sehol sem lehet teljesen mechanizált, mert nem mellőzheti a művészi kézműipar jellegzetesen egyéni munkaműveletelt. Gyehenna és tviszt Öriási, búboskemencéhez hasonló ítohó körül köldökig nyitott Ingű em­berek hosszú fúvócsövekkel zsonglőr­ködnek szemfényvesztő ügyességgel. A kádkemencékben 1450 C fokon for­tyogó, izzó olvadékba mártják a fúvó­csövet — köznyelven pipát — és ki­emelnek egy-egy jókora, szörpsűrűsé­gű golyóbist. Akár a papirost, ollóval úgy le a gyorsan lehűlő üveg­szörp darabjait, odaforraszt|ák a po­harak talpát, a kancsók fülét és fa, meg fémmintákban alakítják az egy­szerű felületű palackokat Csodálatos, hogy e zsúfolt munkahelven sürgő­forgó, vasrudakon izzó 3»egolv3dék­kal hadonászó, tüzes tárgyakat tolo­gató emberek nem tesznek egymás­ban kárt. Megszokták a mint valami tűzhányóból ömlő hűséget, a zörgő, csörömpölő, böffenő, kattogó, vartyo­gó pokoli zenebonát, a többliteres Kancsókból állandóan hörpölt sört, a Vezetékes rádióból szüntelenül rlkol­tőkemence 1450 C és az izzó iiveg­massza 1100 C hőfokához hasonlítjuk a hűtőkemence 24 óra alatt 500 C fokról 60—60 C fokra leszálló hőmér­sékletét, megértjük, hogy ez a kemen­ce nem hevíti, hanem lehűti, s ezáltal a szilánkosodástóľ s repedezéstől óvja az üvegtárgyakat. Most már az első ellenőrzés, majd a melegvizes és vegyszeres gépesített tisztogatás kö­vetkezik. Azután jöhetnek a dísztár­gyakat csiszoló és cizelláló szakmun­kások. Az ő műhelyeik sem ideáli­sak. Idegszabdaló éles füttyhangok, ezerszeresre felerősödő, fülsértő ci­ripelés, — és bár a sebesen forgó köszörűkövekre s korongokra állan­dóan csepeg a víz, — mindenütt száll a szinte láthatatlan, rendkívül finom, de nagyon ártalmas üvegpor. E kör­nyezetben „dicsőül" káprázatos szép­ségű készletekké s fényűző dísztár­gyakká a tűz, a víz és a maró vegy­szerek poklát megjárt anyag. Nyolcvan százalék exportra — A késztermékek mintegy 80 szá­zaléka exportáru — tájékoztat jan Pra2ák, az áruértékesítő osztály ve­zerője. A legnagyobb megrendeléseket az USÁ-ból, a brit impérium országai­ból, Franciaországból, Olaszországból, az északi tőkés országokból, Kanadá­ból s Ausztráliából kapják. Jó vevő a Szovjetunió is. A megrendelők kü­lönféle, konzervatív, vagy múló diva­tok szerint szeszélyesen változó íz­lése itt parancsnak számít. Ez és a tőkés piac kilengései, de a váratlan politikai fordulatok is nagyon kedve­zőtlenül befolyásolják a termelést, mert gyakori átszervezését teszik szükségességé. így például a legutób­bi brazíliai puccs egy sok ezer ko ronás megrendelés törléséi eredmé­nyezte. Márpedig itt nem gyártanak raktárra, úgyszólván minden darab megrendelésre készül. Viszont az is igaz, hogy az ólomkristálynak nincs szüksége kínálatra. A megrendelések enélkül ls özönlenek, oly nagy kül­földön a cseh üvegáru kereslete. Mit hoz a jövő? A népgazdaságunknak értékes va­lutát és előnyös árucserét biztosító üzem kétségkívül érdemes a bővítés­re. A már épülő gyárrészlegekben 3—4 év múlva újabb dolgozók százai növelik majd kétszeresére az üzem termelését. A mosti bányavidékről egészen idáig ágazó gázvezeték ki­építése ls lényegesen olcsóbbá teszi majd a jelenleg csupán saját készít­ményű — jóval drágább — generátor­gázzal fűtött olvasztó — és hűtőké­mencékre alapozott gyártást. A közel­jövőben az eddigi havi 10—12 vagon üvegáru helyett naponta átlag egy vagon árut küldhet a gyár főleg kül­földi partnereinek. — Nos, azért ne gondolja, hogy bár gyártmányainkat mindenütt szí­vesen vásárolják, minden úgy megy nálunk, mint a karikacsapás — szól bele a cseh nyelvű beszélgetésbe szlo­vákul a Losoncról ideszármazott jú­lius Gablas, az íizemi szakszervezeti bizottság „Országépítési érdemekért" éremmel kitüntetett elnöke Azután a jelenlevőktől elnézést kérve magyarul folytatja: — Nos, igen. sok gondot okoz a munkaerők utánpótlása. Még csak négy évvel ezelőtt vehettünk fel több Ipari tanulót. Igaz, hogy most már mintegy százan vannak, de ki a megmondhatója, mennyien maradnak. Tőlünk telhetőleg csökkenteni akar­juk a lemorzsolódást, s ezért még ez idén felépítjük a fiatalok kétemeletes, kényelmes munkásszállóját. Ez szintén segítségünkre lesz a nálunk sok fá­radsággal s költséggel nevelt, új munkaerők állandósításában. Az indokoltan remélt pozitív fejlő­dés záloga az üzem 240 kommunistá­jának céltudatos együttműködése a szakszervezettel s az üzemvezetőség­gel. Ezt a gyümölcsöző összhangot dicséri több dolgozó állami kitünteté­se és hét szocialista munkabrigád példamutatása annak a tizenöt kol­lektívának, amelyek most iparkodnak a megtisztelő ctm elnyerésére — tá­jékoztat Adolf Halma, az üzemi párt­szervezet elnöke. Azután még elmond­ja, hogy az üveggyáriak a magyaror­szági ellenforradalom napjaiban a proletár nemzetköziség ragyogó pél­dáját adták, önfeláldozóan ingyen mű­szakokat dolgoztak le, s a fel nem vett bérért — mintegy 100 000 koro­náért — gyógyszert, ruházati cikke­ket, cipőt, élelmiszert küldtek az ak­kor támogatásra szoruló magyar dol­gozóknak. Nem kétséges, hogy a podébradyi üveggyár nemcsak a csillogó kristály fellegvára, hanem az öntudatossá kristályosodott jellemű embereké is... KOLAR MARCELL II1 FIIMEK Minden jel arra vall, hogy a hazai és a külföldi filmgyártás sikerültebb alkotásait a dolgozók filmfesztivál­jára tartogatja a filmkölcsönző vál­lalat. Az utóbbi hetekben Az Eziist-tó kincsének, May Károly megfilmesített indiánregényének volt a legnagyobb tömegsikere. A többi filmek, mint a japán Kihí­vás, mely egy bátor újságíró küzdel­mét ábrázolta, vagy a Hangverseny a gyilkosnak című NDK film hamar lekerültek a műsorról, mert művészi kivitelezésük komoly mondanivaló­jukkal nem állt egy színvonalon. Az utóbbit különösen sablonszerűnek éreztük. Ugyancsak olcsó szórakozta­tó film volt az Éva aludni akar című lengyel kosztümös revüfilm is. A nyár közeledtével a szabadtéri előadások ls megkezdődtek. A vár szabadtéri mozijában bemutatott első film egy amerikai cowboytörténef volt, A hét bátor ember. A napokban ugyanitt végre megtekinthetjük Jókai Mór örökszép regényének, Az arany­embernek legújabb magyar filmvál­tozatát. Bizonyára nagy sikere lesz az egyet­len hosszú időre tervezett bemutató filmnek. Taüeusz Dolega-Mostowicz lengyel szatíra író azonos regé­nyéből Stanislaw Lenartowicz ren­dezte a Hanka asszony naplóját, amely az összeomlás előtti úri Len­gyelország felső tízezerjének unal­mas és tétlen életét ábrázolja, he­lyenként maró gúnnyal átszőtt finom humorral és sziporkázó szellemesség­gel. Az érdekes meseszövés, a törté­netből következő izgalmas jelenetek vonzóereje miatt hálás közönsége lesz a különben jelentéktelen filmnek. (L) K o n y v u j d o n sa g „A szocialista termelés alapvoná­sai" címmel jelent meg Szabó Kálmán magyarországi közgazdász értékes műve a budapesti Kossuth Könyvki­adó kiadásában. Az utóbbi években a személyi kul­tusz és a dogmatizmus káros hatásai alól felszabadult marxi közgazdaság­tani kutatás örvendetes fellendülést élt át, amit szenvedélyes viták, tar­talmas tanulmányok jeleznek mind a a kapitalizmus, mind a szocializmus politikai gazdaságtanának egyes kér­déseiről. Igaz, a lefolyt vitákban, a megjelent tanulmányokban találkoz­hatunk helytelen véleménnyel. De csak az, aki borzong minden újtól, s görcsösen ragaszkodik a régihez, juthat e megújhodás érdeme! elemzé­se közben olyan megállapításra, hogy erre az említett negatív jelenségek, elemek a jellemzők. A valóságban ezt a. fellendülést a legtöbb esetben tisz ta szándék, alkotó munka jellemzi. A szerző művét méltán sorolhaijuk ennek az áradásnak a termékei közé. Szabó Kálmán e könyvében a szocia­lizmus termelési viszonyairól, a szo­cializmusbeli arányosságról, az ará­nyosság és az érték kapcsolatáról (tehát valóban a szocialista termelés, a szocializmus gazdasági alapkérdé­seiről) vallott nézeteit adja közre az­zal a céllal, hogy hozzájáruljon a szo­cializmus politikai gazdaságtana e rendkívül fontos, vitatott kérdései­nek tisztázásához. Nagy vállalkozás ez, mely önmagában bátorságot, a leg­jobb értelemben vett ügybuzgalmat, alapos tudományos felkészülést köve­tel, s elismerést érdemel. Hogy vannak e tanulmányban vi­tatható tételek, megállapítások? Bizo­nyosan vannak, s minden bizonnyal vitatkoznak is majd a szakemberek a könyvben kifejtett gondolatok egyi­kével, másikával. Ez azonban csak jó, csak így haladhatunk előre a va­lóság feltárásához vezető úton. Ter­mészetesen azt, hogy a vállalkozás mennyire sikeres, az idő fogja eldön­teni. Egy azonban bizonyos: a szerző a marxizmus—leninizmus talaján áll­va, arra támaszkodva fejti ki vélemé­nyét a szocializmus politikai gazda­ságtanának ezekről a fő kérdéseiről, Ez önmagában biztosíték arra, hogy a könyvben leírtak alapjában véve meg­feleljenek e kérdések valóságos tar­talmának, vagy közel essenek ahhoz; más szóval, mindenképpen az elmélet­nek abba a tartományába tartoznak, ahol az még előrevisz a valóság fe:j, nem pedig távolít attól. Mladá Boleslav új negyedének látképe (CTK — J. Himl felvétele)' Eli enörizték az akcióterv teljesítését A Čierna nad Tisou-i rakodóállomáson működő pártszervezetek egész­üzemi pártbizottsága április 21. és 23-a között az egyes műszakokhoz iga­zodva tartotta teljes ülését. A résztvevők megvitatták az első negyedévi tervjeladatok és az akcióterv teljesítését. Az utóbbi azt a célt tűzte a dol­gozók elé, hogy ne csak teljesítsék, hanem túl is szárnyalják a tervjel­adatokat, iparkodjanak a balesetek számának csökkentésére, s egyre ki­fogástalanabb munka elvégzésére. Mindegyik pártszervezet megvitatta és értékelte az első negyedévi akciótervet. Egybehangzóan megállapították, hogy a legjobb eredményekkel a ga­bona be- és kirakását végző dolgozók dicsekedhetnek. A kommunisták tel­jesítették az akciótervbe foglalt kö­telezettségvállalásokat, sőt a fel­ajánlottnál 0,79 tonnával több árut raktak egy-egy vagonra. Egy további munkaszakaszon csupán 94,5 száza­lékra teljesítették a tervfeladatokat. A lemaradást azzal Indokolták, hogy sokszor megkésve érkeznek a vago­nok munkahelyükre, minek követ­keztében a munkások gyakran tét­lenkednek. Ezért elsősorban a rako­dóállomás diszpécsere visel felelős­séget. Az említett munkaszakaszon működő pártszervezet tagjai több íz­ben tárgyaltak erről a kedvezőtlen helyzetről. Az Illetékesektől minded­dig eredménytelenül kérték a hibák kiküszöbölését. A nappali műsza­kokban dolgozók sem teljesítették az akciótervet, sőt az első negyedévi munkatervet sem. Ezt viszont Jogo­san megindokolhatják, mert Január­ban és februárban önhibájukon kívül nem Jött munkahelyükre elegendő áru, amelyet terv szerint kellett vol­na a vasúti teherkocsikba berakniuk, vagy. onnan kirakniuk. Ezenkívül ke­vés vagon ls Jutott munkahelyükre, minek következtében aránylag sok munkaórát kellett várakozással elfe­csérelniük. Az ércrakodó helyen dolgozók 109,2 százalékra teljesítették tervfeladatai kat és ezzel jelentősen járultak hoz­zá ahhoz, hogy a Čierna nad Tisou-i rakodóállomás egész kollektívája már március 25-én jelenthette a ne­gyedévi terv 100 százalékos teljesí­tését. Az eredmények eszerint általá­ban dlcséretreméltőak, de még Job­bak lehetnének, ha nem lenne oly gyakori az igazolatlan távolmaradás egyes munkahelyekről. Gyakori je­lenség, hogy a dolgozók még a mun­kaidő letelte előtt abbahagyják a munkát és hazamennek. E visszásság gyors kiküszöböléséhez jelentősen járulhatna hozzá Vojtech Gabry elv­társ, akinek — mint az egészüzemi pártbizottság tagjának — tekintélyé­vel oda kellene hatnia, hogy a jövő­ben ne ismétlődjenek meg az emlí­tettekhez hasonló esetek. Ez annál inkább is szükséges, mert csupán ez év első negyedében 31 dolgozó ma­radt kl igazolatlanul a munkából, jól­lehet a munkamulasztók ellen bizo­nyos tatézkadéseket lg tegíuiatosíta­nak, de sajnos nagyon kevés ered­ménnyel. A kedvezőtlen eredményeket az Is tetézi, hogy a dolgozók nem tartot­ták be a forgalmi ütemtervet. így példánl ez év első negyedében a terv­ben engedélyezettnél 27,ö százalékkal több vasúti kocsi vesztegelt a rako­dóállomáson. Ez elsősorban azért volt ígý, mert nem adták idejében a szük­séges mozdonyokat, úgyhogy ez év első három hónapjában 379 szerel­vényt megkésve indítottak. Nem ke­vésbé aggasztó, hogy a rakodóállo­más dolgozói nem ügyelnek kellő­képpen az előírt biztonságra, s ezért gyakran megrongálódnak a vasúti kocsik, sőt néha kisiklanak ős egyéb hibák ls előfordulnak. Viszont az is igaz, hogy az állomáson olyan tolató vasutasok dolgoznak, akik már há­rom-négy éve egyetlen hibát sem kö­vettek el. Jó munkájuk elismeréseként e napokban tüntették ki a szocialista munkabrigád megtisztelő címmel a tolató vasutasok Michal Lacko vezet­te kollektíváját, amely már több mint négy éve dolgozik hiba, baleset és a vasúti kocsik megrongálása nélkül. Dicséretet érdemelnek a széles nyom­távú vasútvonalon dolgozó elvtársak is, akik ez év első negyedében 100 százalékra teljesítették az akcióterv keretében vállalt kötelezettségeiket. Az e munkahelyen működő pártszer­vezet Ondrej Hasar elnök irányításá­val rendszeresen tárgyal az akcióterv teljesítésével összefüggő kérdésekről. Ezeken a tanácskozásokon részt vesz Braiiislav Marko, ft széles iiy_tu»t,ávív vasútvonal állomásának főnöke ís. Az elvtársak meggyőzik munkatársaikat, hogy haladéktalanul küszöböljék kí a megállapított fogyatékosságokat, és következetesen teljesítsék az akció­terv keretében tett szocialista fel­ajánlásaikat. A teherszállítás lebonyolításával foglalkozó elvtársak szintén minden módon iparkodnak az akcióterv ered­ményes teljesítésére. Törekvéseikben nagyon gátolják őket a tehervonatok kísérői, akik gyakran érkeznek fu­varlevelek nélküli szállítmányokkal. Ml ennek a következménye? Az, hogy meg kell várni, amíg a fuvarlevelek valahonnan előkerülnek, vagyis emiatt ls fölöslegesen és Indokolatlanul kell sok teherkocsinak vesztegelnie. A Čierna nad Tisou-i rakodóállo­más dolgozót akciótervüket 18 elvt jellegű kötelezettségvállalással tá­masztották alá, amelyek közül 6-ot nem teljesítettek. Különösen sajná­latraméltó, hogy bár a nem teljesített felajánlások egyike értelmében 78 dolgozónak kellett volna szakkép­zettségét tökéletesítenie, de az Ille­tékes pártalapszervezetek bizottságai nem gondoskodtak kellőképpen e fel­adat teljesítéséről. A Čierna nad Tisou-i rakodőállo­más kommunistáit képviselő pártbi­zottságoknak gondoskodniuk keli ar­ról, hogy a dolgozók ez év második negyedében minden munkahelyen kö­vetkezetesen értékeljék az akcióterv­be foglalt feladatok megoldását. A vezető dolgozóknak pedig minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a má­sodik negyedévi akcióterv sikeres tel­jesítése érdekébn. f&N KUNCO, Čierna nad Tlsa» ÜJ S2Ö 4 * 19fi4 > június 5,

Next

/
Oldalképek
Tartalom