Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-26 / 176. szám, péntek

A fesztivál filmjei Jluífma 'A nyári meleg hónapok hagyományos kiemelkedő kulturális eseménye az évente megrendezett dolgozók filmfesztiválja. Az idén június 27-től július 6-ig tíz kiemelkedő alkotást mutatnak be a vár szabadtéri színpadán. A hazain kívül a szovjet, magyar, az NDK-beli, a francia, az olasz, a nyugatnémet, az angol és az amerikai filmgyártás képviselteti magát. A hazai filmgyártás két szatírával szerepel. Oidrich Lipský cseh rendező Limonádé Joe-ja már a San Sebastian-i nemzetközi filmfesztiválon sikert aratott. Lényegében pamflett a vadnyugati rémtörténetek, a cowboy-világ álromantikája ellen. A film sikerét az ls biztosítja, hogy kitűnő komikusok játsszák a főbb szerepeket, mint Karel Fiala, Karel Effa, Miloš Kopecký és mások. A szlovákiai filmgyártást Andrej Lettrich filmje, az Archimédes törvénye képviseli. Ez maró szatíra a társadalmi élet fonákságai, a karrierizmus, a szolgalelkűség és a jellemtelenség ellen. A főszerepekben Dibarborát, Mistríket, Gregort, a cseh Ji rí Sovákot és több ismert népszerű színészt lát viszont a közönség. A nemrégen befejeződött cannesi filmfesztiválon elismerően nyilatkoztak Georgi) Danyelija szovjet rendező filmjéről, a Moszkvai sétáról. Az otthon nagy sikert aratott filmet nem tartják valamilyen monumentális nagy műnek, de feltűnő üdesége, útkeresése, a hétköznapi élet újszerű ábrázolása érdekessé teszi. Története egy nap alatt játszódik le úgy, ahogyan azt az utcára kivonuló kamera a kedves városukba visszatérő fiatalok szemével látja. A rendező a nemrégen feltűnt Galina Polszkihen kívül egész sereg Ismeretlen fiatal színészt szerepeltet. Kellemes izgalomban lesz része a Foto Háber című magyar film nézőinek. Várkonyi Zoltán, a film rendezője jól stilizált kémtörténetet vitt filmre. A cselekmények a pesti Váci utcában játszódnak le egy fotoműteremben, ahol a főnöktől kezdve az utolsó alkalmazottig mindenki kém, külföldi megbízásból dolgozik. Jó ötletek, helyzetmegoldások, precíz kidolgozás erénye a Foto Hábernek, Jelenet a Moszkvai séta című filmből A Foto Hper egyik szokványos jelenete s a szórakozni vágyó tömeg talán észre sem veszi a szépséghibákat. A megelevenedett történelem Nanni Loy olasz rendező filmje, Nápoly négy napja, amely tavaly nagy sikert aratott a moszkvai nemzetközi filmfesztiválon. Egy békés város fegyverfogását örökíti meg a háború vége felé, amikor az egykori szövetségesek megmutatják fenevad énjüket. Békés és békére vágyó kisemberek hirtelen támadt hétköznapi hősiességének állít emléket Loy, s a dokumentumfilm hitelességével stilizált játékfilm hősei élő hús-vér alakok. Tökéletes harmónia van a jellemábrázolás és a történelmi keret között. A magyar származású Veiczi János rendezte a DEFA-fllmjét, amely a Foto Háberhez hasonló kémtörténet. A Szigorúan titkos arról szól, hogyan szerez meg leleplező okmányokat Hansen, az NDK kémelhárító tisztje, akit egy álcázott amerikai ügynökségbe építenek be. A filmben a népszerű Christine Laszar is játszik. Az angol Lindsay Anderson filmje, Ez a sportélet a kapitalista világ sportüzelmeit ostorozza, és bemutatja, hogy a tőke telhetetlen Molochja a sport terén is áldozatokat követel. Az NSZK filmgyártását Kurt Hoffmann, az ismert rendező Gripsholmi kastély című műve képviseli. A kaland és szerelem világában lejátszódó kedves kis történet főszerepet a cseh Jana Brejcliová alakítja. Még két vígjátékfilmre kell felhívnunk a figyelmet. Az egyik az Epekedő szerelmes című francia filmbohózat, mely a tavalyi moszkvai filmfesztiválon szintén sikert aratott. Pierre Eiaix, a film rendezője és főszereplője semmitmondó történetből kitűnő burleszket alkotott. Egy szerelmi hódításban ügyetlen fiatalember csetléseit-botlásai

t mutatja, szellemesen és ötletesen kihasználva minden lehetőséget, míg az igazi szerelem beköszöntésével vége a történetnek. Frissítő, üdítő vígjáték. Komolyabb a mondanivalója és kidolgozásában sem marad el Etaix filmje mögött az amerikai Jack Arnold filmje, Az ordító egér. A tőkés világ viszonyait parodizálja. Története egy képzeletbeli államban, Nagy Fennwickben játszódik. A bonyodalom Konkitz professzor Q-bombája és az amerikaiak által hamisított Grand Pinot Fenwick márkájú bor körül támad. A válság elkerülését a „nagyok" úgy akarják megoldani, hogy hadat üzennek az Egyesült Államoknak. Jack Arnold filmje nagyon ötletes, szellemdús burleszk és nem kalandozik el a valóságtól: pontosan a mai kapitalista társadalom viszonyait karikírozza. (L) Magyar festők képei Nyolc olyan magyar képzőművészeti alkotóval találkozunk a bratislavai Kis Színpad előcsarnokában, akik nem tömörültek csoportba, s nem is tartoznak egy bizonyos képzőművészeti nemzedékhez. Bátor és becsületes keresésből született munkájuk rávilágít állásfoglalásukra,emberi és művészi magatartásukra. Magyarország nálunk kevésbé ismert mai festészetének arról a szakaszáról tájékoztatnak, amely modern képzőművészeti eszközökkel, minden szabványosság elkerülésével törekszik a modern világot nemábrázoló művekkel kifejezni. Köztudomású, hogy ez az irányzat nem ú j keletű. A magyar képzőművészetben sem jelent friss felfedezést. Kezdeményezője az Érsekújváron 18ü7-l>en született Kassák Lajos író, > költő és festő volt. A modern művészetet ís száműző Horthy-fasizmus elül 1919-ben Bécsbe menekült. Röviddel ezután megismerkedik Mondilannal, s ettől fogva a konstruktivista festészettel iegyzi el magát. Pontos mértani formákkal, megfontoltan válogatott érzékeny színekkel ért el sajátos művészi hatást. A húszas évek elejéről származó itt bemutatott három szerigráfiája igazolja, hogy a magyar nemábrázoló művészetnek ő volt az elindítója. Ádám Judit viszont legfrissebb, 1964-es termésével jelentkezik. A japán művészet és filozófia tanulmányozója. Kalligráfiáik harmónikus ritmusa ihleti kevés ecsetvonású temperáit. A Felkelő Nap országának festészete termékenyíti meg képzeletét és sugalmazza dekoratív bájú, felvillanó fények sulianását éreztető olajképeit. A szocialista országok művészeinek összekapcsolása érdekében kiterjedt szervező tevékenységet is folytat. Gyarmathy Tihamér művészete konstruktivista és szürrealista hatásokból ötvöződött egyéni jellegűvé. A zsíros fényű olajfesték bővérű sárgái, zöldjei, vörös és kékjeinek kavargása a szerves élet áramlását érezteti. A hatvanéves Monostori-Moller Pál mértanias kerámiatervein, telt színű kompozícióin átgondolt képzőművészeti rend uralkodik. Orosz Gellért egyéni formanyelvének kialakulását is különböző bonyolult külföldi hatások előzték meg. Nedvdús, jellegzetesen magyar színskálájú zománc- és olajképein meseszerűen, fantasztikusan elevenedik meg a táj formálódása, belső szerkezete. A Szlovákiával kapcsolatot tartó, komáromi származású Ráfáel Viktor régész és festő. A francia Vadak tanítványa. Bejárta Indiát, s a KözelKeletet. Freskói kairói és szíriai középületek díszei. A Kelet forró és gazdag színvilágának visszfénye ragyogja be kompozícióit. Szandai Sándor festő és szobrász. Az új térmegoldás s a modern fizikai kutatások foglalkoztatják. Színes fémdomborításai, kombinált relíéfjei a két- és három kiterjedésű művészet szerencsés találkozásai! Várady Sándor harmonikus vonalvezetésű alumínium domborművesben az anyag Iránti érzékenység nyilvánul meg. Korunk egyik leghevesebben vitatott művészeti irányzatának, az absztrakt, nemábrázoló művészetnek első tárlatát látjuk most Bratíslavában. Elfogultság lenne az absztrakt törekvések sommás elítélése. Az absztrakt művészetnek is, mint minden korszakjelző új áramlásnak, többnyire döntő történeti és társadalmi változások az előidézői. A széthulló tőkés rend talajából kinőtt absztrakt művészetet nem minősíthetjük teljes egészében hanyatlónak. Vannak komoly, pozitív törekvései, s főképp a díszítő és iparművészetben határozottan van létjogosultsága. A kistárlat anyaga arról győz meg, hogy festői nem vonulnak félre „előkelő" közönnyel a társadalomtól. A szocialista közösséget szolgáló hatalmas épületek díszítésére hivatott munkáikkal arra törekszenek, hogy a zakatoló hétköznapokat a műélvezet perceivel szépítsék meg mindenki számára. Bárkány Jenöné KULTURÁLIS HÍREK • A salgótarjáni Acélárugyár Mű. velődési Házának színjátszó együt! tese június 27-én Losoncon, 28-án pe; dig Füleken lép fel. Mindkét előadás ; programján Fejér István: Egy marék ' boldogság című operettje szerepel. -sl• Pionírtáborba mennek a komáromi hajóépítők gyermekei. Az idén is kb. 220 gyermek vesz részt a hajóigyár počuvadlói nyaralóközpontjában a vakáció alatti 3-3 hetes pionírüdültetésen. A nyaraltatásl akció kezdetétől, 1956-tól csaknem háromezer gyermek részesült a hegyek közti nyaralás örömeiben. • Fényképkiállítást rendezett a napokban a komáromi hajógyár amatőr fényképészköre, melyen a járási fényképkiállításon részt vevő legjobb 65 képüket állították ki. A Szakszervezetek Házában nagyon sok érdeklődő tekintette meg a kiállítást, -szh (jutb ali-LaíuLd Kép a Szigorúan titkos című DEFA-filmből Gondtalanul üldögéltünk" a „Havannában", jóízűen kőstogattuk forralt borunkat és elmerengve hallgattuk a cigányzenét. Sejtelmünk sincs arról, hogyan és miért jutott e kis ósdi košicei borozó ily hangzatos elnevezéshez. Már jócskán elhanyagolt, kopottas falán átüt a nedvesség, vakolatát kikezdte ez idő vasfoga. Látogatóit leginkább az illatos füstölt csülök csábítja, amelyet itt sajátságos módon készítenek és frissen reszelt csípős tormával szolgálnak fel. Nem utolsósorban pedig a hangulatos cigányzene vonzza a vendégeket, hiszen borhoz, jókedvhez, a legjobban illik. Szomszédaink kissé túlzásba vitték a borozgatást. „Prímás! Ide gyere, egészen közel, állj! És most csak nekünk húzzad! Először egy-két csendes hallgatót, azután ropogós csárdást. Na, kezdjed már halkan, fülbemászóan! Érted?!" A prímás félszeg mosollyal figyelte a társaságot és udvariasan válaszolt: „Ne haragudjanak, nem tehetem. Most nem lehet, sok a vendég. Majd később visszajövök. A férfiak tovább akaratoskodtak, méltatlankodtak, szidták a zenészt és kitartottak kívánságuk mellett, mint • általában az ittas emberek. „Nem akarsz?! Fenét! Nem tudsz! Miért is kapod tulajdonképpen a fizetésedet?" A zenész elsápadt, összeszorította ajkát, láthatóan bántották a kíméletlen, durva szavak. „Lehet, hogy a maguk ízlése szerint nem tudok. Játszottam én már különb helyen is, megjártam a külföldet, és még soha senki egyetlen szóval sem mondta, hogy nem tudok." — Az angyalát... külföldön? — tán biliárdot, vagy kártyát", — gúnyolódott tovább a társaság. „Persze ..., csaknem eltalálták. Nos, ha éppen akarják tudni, nemcsak muzsikáltam, Iianem futballoztam is". A férfiak harsány kacajra fakadtak. A prímás fellépett a dobogóra, kezébe vette a hegedűjét, és miközben hangszerén felcsendültek az első melódiák, már ismét mosolygott. Időközben mi is kíváncsiak lettünk és a szünetben asztalunkhoz kérettük a prímást. Megkérdeztük, hogy valóban játszott-e futballt is külföldön. Meghökkent. Észrevettük, kissé bántja, hogy mi ls kételkedünk szavában. Két-három becsületszóval erősítgette állítását. Végül pedig azt ajánlotta, hogy keressük fel Drab „Pecit" és nála érdeklődjünk az ŠK Roma nevezetes portyája iránt. „Te Jóságos Isten, ml Jutott eszükbe ma, — csaknem harminc év után az ŠK Roma után érdeklődni. Szavamra kevésbé lepné meg az embert a negyvenezres főnyeremény a Sportkában, mint ez a váratlan kérdés", — csodálkozott az egykoron híres kassal Törekvés hajdani csapatkapitánya. „Természetesen, emlékszem. Ott voltam velük én is. Sőt, máig is sok emlék él még bennem. Kicsoda? Berci... Balogh Berci? A prímás? Igen, Igen, ő is velünk volt. Hogyne, határozottan emlékszem". Nehézkesen leült. Súlyos betegségen estem át — mondta —, már magam sem akarom elhinni, hogy valaha futballoztam. A labdarúgással manapság már csak képernyőn találkozom. Mi idősebbek ezzel is beérjük." Pedig ha a košicei labdarúgóknak nem megy a játék, még ma. is sokan emlegetik „Pecit", A népszerű ŠK Roma kilencszázharmincban létesült. Csupa cigányszármazású játékos volt. Az alapító tagok közül azonban Čižek kapitány volt a leglelkesebb, legtevékenyebb. Naponta el-ellátogatott a cigánytáborba, segített az ottaniaknak, sportpályát egyengetett velük, felszerelés után szaladgált, labdarúgásra tanítgatta a fiatal cigánylegényeket, mérkőzéseket ütött nyélbe, benézett a legnyomorúságosabb viskóba is, rendre és munkára ösztökélte a hanyagokat és lustákat. Dicsérte a rendet és tisztaságot, igyekezett a szülőket rábírni, hogy küldjék gyermekeiket iskolába ... addig időzött a cigánycsaládok körében, míg rosszmájú pletykák keletkeztek... Az a hír keringett a városban, hogy a kapitány urat jobban érdeklik a tüzesvérű cigánylányok, mint & többi lakos és labdarúgó sorsa... Akárcsak derült égből a villám, űlyan meglepetést keltett egy rövid újsághír, amely arról számolt be, hogy a város cigányszármazású labdarúgói hosszabb külföldi portyára utaznak a balti országokba. Čížek kapitány előzőleg már hónapokig levelezett egy rigai ügynökkel, s amikor végre májusban megérkezett a várvavárt levél, örömmel rohant vele a „Táborba". Külön-külön mindenkinek fel kellett olvasnia, pedig nem volt benne semmi kétség: A mérkőzések sorrendje, kávéházi fellépések, szereplés a rádióban, egyéb aprólékos útbaigazítások, bélyegző, aláírás és az útirány — Észtország, Lettország, Litvánia. Külföldi vendégjátékra még's kissé tapaszalatlannak vélte az SK Romát ÚI SZÖ 4 * 1964. június 28,