Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-26 / 176. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljete k 1 SZLOYAKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. június 26. péntek • 30 fillér • XVII. évf., 176. szám A legfőbb tartalék Dolgozó parasztságunkkal kar-: öltve a traktorosok, kombájnve­zetők nagy igyekezettel készülnek az idei gabonatermés betakarítá­sára. Az aratás jelentőségét fokozza az a tény, hogy a szövetke­zetek, állami gazdaságok egyete­mesen gépesített brigádjai, ara­1 tőmunkásai komoly harcot indíta­nak a betakarításban éveiken át megismétlődő szemveszteség meg­akadályozására. Hiszem ha csak 2—3 százalékkal is csökkentjük a veszteséget, ebből népgazdasá­gunknak felbecsülhetetlen hasz­na származik, és több ezer vagon gabonával növelhetjük a gabona-, tartalékalapot. Természetesen a veszteségek megakadályozása nemcsak a ga­bonabetakarítás idejére, hanem az egész évi termelésre, minden ágazatra érvényes és a termelés fokozásának, belterjessége növe­lésének fontos tartalékát képezi. Hendrych elvtárs, a CSKP KB már­ciusi Ülésén elhangzott beszámo-: lójában például megemlítette, hogy az eddig parlagon heverő vagy kevésbé kihasznált több mint 160 ezer hektár területről kellő talajművelés és hasznosítás út­ján 255 ezer tonna gabonát, ta-: karmányt nyerhetnénk. A feltárt területeik hasznosításában azonban kevés eredménnyel diesekedhe-i tünk, hiszen sok olyan földterület létezik, mely- mindeddig nem talált gazdát és továbbra is parlagon hever. Elsősorbán a tagosításon kívül eső területekről van szó, ahol gyárakat, utakat és más lé­tesítményeket építenek. Egyébként a talaj hasznosításá­ban, még a közösen megművelt nagy parcellákon ls, óriási tarta-i lékoktkal rendelkezünk. A talaj-* javításra, az öntözéses gazdáikon dás megszervezésére minden év­ben jelentős eszközöket szánunk. Megtérülnek-e ezek a beruházá­sok? Persze népnyelven szólva akkor térülnek meg a legkézzel-i foghatóbban, ha egyáltalán nincs az öntözőberendezésre szükség és az ég csatornái bőségesen el-: árasztják a gabonaföldeket, a ka-: pásnövényeket és a takarmányve-: téseket. A természet azonban nem adja olcsón és egykönnyen javait. Emberek beavatkozására van szükség, hogy a természet erőit az egyén és a társadalom szolgá-i latába állítsuk, tehát kicsikarjuk a természettől azt, amivel a leg-: jobban zsugorkodik. Itt ls csak a példákkal érvelhetünk. Ha a kö-: vetkező években sikeresen végre­hajtjuk vizenyős, lápos termőföld­jeink lecsapolását — ha csupán hektáronként 3 mázsával fokoz-: zuk is a termelést — ebben az esetben 420 ezer tonna terménnyel gazdagíthatjuk az ország közellá­tását. A talajról történő gondos-? kodás gazdálkodásunk fontos tör­vényszerűsége, melynek betartá­sáról egy pillanatra sem feled­kezhetünk meg. Most az aratás küszöbén, ami-" kor a tarlóhántással egyidőben már a következő évi gazdag ter­més feltételeit alapozzuk meg, szólnunk kell a helyes talajmű­velésről és a vetésforgók rend­szeresítéséről. A szabad vetésfor­gót csak azok a mezőgazdasági Szemek alkalmazhatják, amelyek egyúttal ug3rgazdálkodást folytat­nak és nagy mennyiségű szerves­trágyával látják el földjeiket. Egyéb helyeken az eddig is meg­honosodott és sikerrel alkalma­zott vetésforgók mutatkoznak a leghasznosabbaknak. További tartalékunk — air.'re most sok helyen nem rag*' w.ondc. fordítanak helyes Já-ásmód ° takarmánnyal, illetve a helyes ta karmánygazdálkodás. Nem mind egy hogyan értékesítjük az új ter-: mésű takarmányokat. Nyáron az állatok rendszerint térdig gázol­nak a takarmányban, tűltápláltak és mégsem térítik vissza teljeseid a feletetett takarmányok értékét. Télen viszont húzzák, „spórolják' az eleséget az állománytól, és saj­nos a legtöbb esetben csak a lét fentartásukhoz szükséges mennyi­séget tudják számukra biztosítani. Ezekben a hónapokban rendkí­vül jó alkalom nyílik a helyes ta­karmány gazdálkodásra a legelte téssel is. A szabad levegőn az ál-: latok hasznosságukhoz és szerve­zeti felépítésükhöz fontos ásványi anyagokat vesznek fel legelés közben, amilyeneket a kötött tar­tás esetén csupán mesterséges vegyszerek adagolásával pótolha­tunk. Szövetkezeteink jelentős ré­sze kedvezően kihasználja a le­geltetés adta lehetőségeket, ami magában tetemes takarmánymeg­takarítást eredményez. A kapásnövények kártevői, a répa- és a kukoricamoly, a kellő beavatkozás elmulasztása eseté­ben ugyancsak mázsákkal vámol­hatják meg, illetve pusztíthatják a termést. Ide tartozik az évek so­rán elszaporodott burgonyabogár is, amely ellen hatásos permete­zőszerekkel harcolhatunk sikere­sen. A most beköszöntő és gyako­ri nyári esők következtében nö­vekszik a veszély, és ezt csak úgy tudják megelőzni, elhárítani me­zőgazdasági üzemeink, ha saját eszközeiken kívül igénybe veszik a növényvédelmi állomások segít­ségét, melyek a múltban sok he­lyen érdemdús munkát végeztek. Ezen a téren jó eredményekről beszélhetünk a lévai járásban, ahol a traktorállomás lelkiisme­retesen felkészült a kórokozók és a kártevők irtására, a kapásnövé­nyek megvédésére. A termelés fokozásának egyik további fontos tartalékaként a gé­pek helyes kezelését említhetjük. Hányszor vagyunk tanúi annak, hogy értékes gépek, berendezések kint áznak az esőn, rozsda marja nehezen beszerezhető alkatrészei­ket. Az idő foga által megrágott gépek meg éppen a munka kellős közepén mondják fel a szolgála­tot, kis teljesítményükkel szinte előidézői a veszteségeknek. Ez idén — mint a hivatalos jelenté­sekből kitűnik — hazánkban min­den egyes hektár termőföldre 2200 korona értékű gép jut. Ha vi­szont ehhez még 30 százalékot hozzászámítunk a nagyjavítások elvégzésére, akkor a gépek tény­leges értéke 2860 korona összegre alakul. Általában a gépeik életké­pességét 9 évre becsülik. Ha tehát helyes karbantartással, jó bánás­móddal meghosszabbítjuk ezt az időt, az évekre eső leírás összege az egységnyire eső területre szá­mítva emelkedik, ha viszont a gép korábban felmondja a szolgá­latot, a leírás összege csökken. Nem lehet tehát közömbös sem dolgozó parasztságunk, sem a tár­sadalom számára, hogy a tetemes veszteségek közvetlen vagy köz­vetve kihatnak a termelésre, csök­kentik a munka hatékonyságát. Az aratással egyidőben e fontos tényezőket sem hagyhatjuk figyel­men kívül, hiszen a veszteségek az egyénnek is, az országnak igen nagy károkat okoznak, gátolják a mezőgazdaság tervszerű, arányos fejlődését. Ne engedjük tehát, liogy fáradságos munkánk ered­nénye látható csatornákon ke­re sztü l oly, könnyen elfolyjék.. Megkezdték a szintetikus alkohol és az Btilbenzen — a kaucsukgyár-* tás két alapvető nyersanyaga — szállítását a záluží-i Vegyikombinát és a kralupy-i Kaucsukgyár küzötti 68 kilométeres csővezetéken. Felvételün­kön a szintetikus alkoholt gyártő részleg. (J. SarocH — CTK — felvétele); Az államférfiak találkozóit kövessék a munkásszervezetek kapcsolatai Hruscsov elvtárs az oxelösundi acélműben Göteborg (CTK) — Nyikita Hrus- leszerelésért. A békeharc sikerének csov szerdán beszédet mondott a Go- záloga valamennyi dolgozó közös igye­taverken hajógyárban egy a Szovjet- kezete a fegyverkezés és a nukleáris unió megrendelésére gyártott hűtő- háború ellen. hajó vízrebocsátása alkalmából. Hrus- , Hruscsov elvtárs beszéde befejező csov elvtárs jókívánságait fejezte ki részében hangsúlyozta, hogy az ál­a hajógyár munkásainak és mérnökei- lamférfiak találkozásai nagyon hasz­nek a hajó építése első szakaszának nosak, mivel hozzájárulnak a kölcsö­sikeres befejezéséhez. A hajó Carl Lin- nös megértéshez és megteremtik a ne nagy svéd természettudós nevét feltételeket a különböző nemzetközi viseli majd. problémák megoldására. Azonban N. Sz. Hruscsov megemlítette, hogy nemcsak az államférfiaknak szabad Szovjetunió saját hajógyáraiban találkozniuk. Az egyszerű emberek­építi tengeri hajóit. „Tartályhajókat, nek, a munkásosztály képviselőinek halászhajókat, darabárú szállítására ls találkozókat kellene rendeznie, el- az árutermelési tervet 5 millió koro­alkalmas halőkat is éDÍtünk — rann- sfísnrhan R7 ,?ikc;7P.rv.ATť»tPik- mác nátml tpliocit-.ot-t .6lr trtl "EVonLríTTiil tór»_ A Nemzeti Front KB küldöttsége Belgrádban Előkészületek A. Novotný elvtárs jugoszláviai látogatására Belgrád (CTK) — Vladimír Kouc­ký, a Nemzeti Front Központi Bizott­sága küldöttségének vezetője Jugo­szláviába érkezésekor kijelentette: „A lehető legrészletesebben szeretnők ismerni a szocialista Jugoszlávia éle­tét, a politikai szervezetek munkáját, a JKSZ politikai rendszerét, a szövet­'ségi szkupstyina és a nemzeti bizott­ságok tevékenységét, mégpedig a helyszínen. Szembesíteni szeretnénk tapasztalatainkat az önöknél látottak­kal, s ami hasznára válhat hazánk fejlődésének, át is vehetnénk. Ez nagy jelentőségű Csehszlovákia és Jugo­szlávia népeinek közeledése szem­.pontjából. Meggyőződésünk, hogy mindez jó előkészület a legfelsőbb szintű találkozásra, azaz A. Novotný elvtársnak, pártunk első titkárának, köztársaságunk elnökének idei szep­temberi jugoszláviai látogatására." Küldöttségünk tegnapi programjá­ban szerepelt a tárgyalások megkez­dése a Jugoszláv Dolgozók Szocialis­ta Szövetségének képviselőivel. A ju­goszláv küldöttségben helyet foglal a szövetség főtitkára és más vezető sze­mélyiségek. A Nemzeti Front KB kül­döttsége délután meglátogatta a Szö­vetségi Szkupstyinát és megismerke­dett e szerv munkájával. A kongói partizánok előrenyomulása Leopoldville (CTK) — A kongói partizánok Kaszongo jelentős észak­katangai város felé nyomulnak, mely a Tanganyika tó partján fekszik 300 km-nyire nyugatra Aibertvilletől. Az AP tudósítója rámutat, hogy Kaszongo város és környékének lakossága támo­gatja a Pierre Mulel vezette népi fel­kelést, és így a kormánycsapatok nyilván nem tudják megvédeni a vá­rost. Szép eredmény A 2iar nad Hronom-i Alumínium­gyár dolgozói jó munkával akarják köszönteni a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 20. évfordulóját. Az üzem dol­gozói öt hónap alatt a nyerstermelési tervet több mint 6 millió koronával, alkalmas hajókat is építünk — mon­dotta. — Nem árulok el nagy titkot, ha kijelentem, hogy hajógyárainkban sősorban szakszervezeteik és más szervezetek közvetítésével. N. Sz. Hruscsov tegnap délelőtt kí­nával teljesítették túl. Ezenkívül tér­ven felül 51 tonna alumíniumot és 398 tonna anód- és elektród anyagot ké­már nem építünk nagy hadihajókat, séretével Stockholmból Nyköpingbe szítettek. Kedvező eredményeket mu­mivel ezek egy esetleges termonukle- utazott, ahonnan gépkocsin folytatta áris világháború esetén már nem ké- útját Oxselösundba. Itt Erlander mi­peznének komoly erőt. Az így fel- niszterelnök és Kling igazságügymi­szabaduit üzemeket é s hajógyárakat niszíer kíséretében megtekintette a most halász- és kereskedelmi hajók Graengesbergsboladget acélművet, építésére használjuk ki." Az üzem előtt Hammarskjöld.a tár­Nyiklta Hruscsov a továbbiakban saság elnöke üdvözölte a szovjet ven­kijelentette, hogy az egész világ mun^ dégeket, majd végig kísérte őket az kásságának sorsa szorosan összefügg, üzemen. Üdvözlő beszédében megemlí­összekapcsolja őket közös igyekeze- tette Szovjetunióban tett látogatása­tük, hogy munkájuk ne legyen fölös- it, szovjet személyiségekkel folytatott leges, hagy a nép javát szolgálja, tárgyalásait, melyek hozzájárultak a Ezért a világ valamennyi dolgozójának Graengesbergsboladget vállalat, tatnak fel a terv minőségi teljesíté­sében is. Négy hónap alatt 3 600 000 koronával csökkentették az önköltsé­get, a munkatermelékenységet 2,5 szá­zalékkal növeltékés nagy mennyiségű villamosenergiát takarítottak meg. Korszerű építőüzem A bratislavai Priemstav dolgozói a vállalat megalakulása óta már sok fontos létesítménnyel gazdagították az vágya a béke, egy újabb világháború szovjet külkereskedelmi szervezetek ország népgazdaságát. Ök építették veszélyének elhárítása. közti kereskedelmi kapcsolatok ki­A Szovjetunió következetesen küzd bővítéséhez. Az üzem két évvel ezelőtt halaszthatatlan intézkedések elfő- szerződést kötött a Szovjetunióval gadásáért a lázas fegyverkezés be- 140 ezer tonna cső eladására. A meg­szüntetéséért, az általános és teljes rendelésnek eleget tesznek annak el­például a Vasmű aglomerációs beren­dezését, a csőhengerde jelentős részét és napjainkban is derekasan részt vállaltak a kelet-szlovákiai óriásüzem építéséből. A vállalat dolgozói ez év Teljesítették félévi exporttervüket lenére, hogy az amerikai diplomáciai els ö napjaiban megkezdték a štúrovói körök igyekezetet fejtenek ki, a csö- papírgyár építését is, de egyúttal a veket stratégiai okok miatt ne szállít­sák a Szovjetunióba. Hruscsov elvtárs és kísérete az A koširei Szlovák Magnezit Művelt ÜZ6m m e« t€kint éS© Után egy gazda­te^nap sikerefen ^eľjesHefte félé^ ex- ***** If^ftoU.jnajd Erlander ml­portfeladatat. Az üzem határidő előtt niszterelnök vidéki székhelyére, uta­ttzenhat országba leszállította az ége- ZOtt. tett magnezittégla megrendelt mennyi- _ - % — -movimssimm ségét. E sikerhez nagyban hozzájárult František Hajdúk kollektívája, mely a külföldi megrendelők rendkívül nagy igényeinek is eleget tudott tenni, így például Törökországba és Vietnamba nagy Időelőnnyel szállította le 4 meg­rendeléseket. ligetfalusi üvegipari gépgyár szerelé­séből és építéséből is kiveszik részü­ket. A Priemstav ma a feladatukat leg­jobban teljesítő építőipari vállalatok közé tartozik. (CTK) Beérett a búza Kelet-szlovákiában a trebišovi, mi­clialovcei és košicei járásokban meg­kezdődött az aratás. Stretávkán, Pav­lovcén az őszi árpát aratják, Tibaván és Trhovištén pedig repcét. Elsőként bodollói szövetkezetek kezdték az árpát aratni. Több községben aratják a repcét. Udvarnoktorna, Nádasd ter­melői a nagy meleg következtében idő előtt beért búzát aratják. A fel­szabadult területeken azonnal elvég­zik a tarlőhántást és bevetik takar­mányfélékkel. A Királyhelmeci Állami Gazdaságban három rendvágógép vág­a az árpát. A gazdaságban a gabo­nafélék 90 százalékát kétmenetesen ratják. A szárazság nagyon meg­dézsmálta az idei gabonatermést. A termést ezért idejében és veszte­ségmentesen kell betakarítani. lm. *') A bussai határban is kasza alá érett az árpa — állapítja meg KGvács László agronómus ét Sádovský Pál HNB titkár. Agócs Vilmos felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom