Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-20 / 170. szám, szombat

Á dolgozó nyugdíjasok igényeinek rendezése A Nemzetgyűlés jünius 4-én jóváhagyta a szociális biztosításról szóló törvényt, amely 1984. július 1-én lép érvénybe. A törvény a XII pártkongresszuson és a CSKP KB ez év január 22-i plenáris ülésén jóváhagyott elveket dolgozza fel. A módosításokban az egyik legfontosabb intozkedés „a dolgozó nyugdíjasok járadékának kifizetése „elvének kidolgozása. Az új rendelkezés az eddigieknél jobban ösztönzi a dolgozókat, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után önként hosszabbítsák meg munkavi szouyukat. rpARSADALMUNK érdeke, hogy a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk az ember munkaképességét. Ezért a munkabéren kívül különleges előnyöket biztosít azoknak a dolgozóknak, akik a nyugdíj-korhatár elérése után tovább is munkaviszonyban maradnak. Ezeket az előnyöket aszerint állapították meg, hogy egészévi vagy rövidebb, kampányszerű és idénymunkákról van-e szó. Tekintetbe vették a dolgozó nyugdíjasok életkorát, a mezőgazdaság munkaerőszükségletét, az EFSZ-ek gazdálkodásának és szociális biztosításának színvonalát. A nyugdíjigények rendezése a 60 éves koron túl folytatott munkánál [a nőknél és az I. kategóriába tartozó dolgozóknál az öregségi járadék feltételeinek teljesítése esetén). 1964. július 1-vel megszűnnek az egyharmados öregségi járadékok. Kivételt nem engedélyeznek. Abban az esetben, ha a nyugdíjas tovább dolgozik és teljesítette az öregségi járadék elismeréséhez szükséges feltételeket, a harmados öregségi nyugdíj helyett minden további munkában töltött év után a nyugdíj alapösszegének 4 százalékát fizetik ki nyugdíjtöbbletként. Ha a munkaviszony rövidebb ideig tart, az alapnyugdíj minden három ledolgozott hónap után az átlagos bruttó havi kereset egy százalékkal növekszik. Ez az intézkedés a magasabb színvonalú EFSZ-ekre is vonatkozik. A nyugdíjtöbbletet vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges feltételek teljesítését megelőző Időszakban elért átlagos bruttó havi keresetből vagy a további munka folyamán elért átlagos havi keresetből számítják ki aszerint, hogy a dolgozó számára melyik mód előnyösebb. A nyugdfjtöbblet összege adómentes. Az 1964. július 1-től nyugdíjjogosultak igénye a további munkavállalás folyamán változatlan. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik korábban a nyugdíjtöbbletért dolgoztak, és munkaviszonyuk 1964. július l-e előtt befejeződött, nyugdíjukat megadóztatják. Az- Állami Szociális Biztosító Hivatalhoz benyújtott kérvények alapján azonban utólag elengedik a nyugdí)többletek megadóztatását, hogy ezek a nyugdíjasok ne legyenek -hátrányban azokkal szemben, akik nyugdijuk egyharmadát élvezték. Az egyéni kérvények beadására az említett esetekben technikai okokból van szűkség, hogy így a kérelmek elintézése minél kevesebb munkát vegyen igénybe. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik nyugdíjtöbbletért dolgoznak, és munkaviszonyuk csak július l-e után ér véget, nem kell kérvényt beadniuk. Ügyüket folyamatosan az új előírások alapján intézik. Azoknál a dolgozóknál, akiknek nyugdíjazásuk előtt alacsony volt a jövedelmük, s nyugdíjuk rendszerint havi 400 koronát tett ki, a négyszázalékos nyugdíjtöbblet helyett minden további ledolgozott év után nyugdíj-minimumuk a következőképp emelkedik: Egy év után a havi nyugdíj legalább 440 korona Két évi további munka után legalább 480 korona Három év után legalább 580 korona Négy év után a nyugdíj eléri a 800 koronát Ez az Intézkedés előnyösebb, mint a 4 százalékos nyugdíjtöbblet, s lehetővé teszi a legalacsonyabb nyugdíjak jelentős emelését ls, mégpedig a nyugdíjkorhatár elérése után minden munkában töltött évért 10 százalékkal. Azoknak a dolgozóknak, akik nem teljesítik a teljes öregségi nyugdíj megítélésének feltételeit, (25 évi munkaviszony) s akik számára 65 éves korukban (a legalább egy gyermeket felnevelt nőknek 60 éves korukban, a gyermektelen nőknek 62 éves korukban), az új rendelkezések értelmében átlagos öregségi járadékot folyósítanak. Ha tovább dolgoznak, nyugdíjuk a következőképp emelkedik: A minimális átlagos öregségi nyugdíj havi 300 korona, egy évi munka után legkevesebb 330 korona, két év után legalább 360 korona, három év után legalább havi 400 korona. Vagy pedig minden további ledolgozott év után a nyugdíjigény egészen a 25 évi munkatevékenység eléréséig a brutto havi kereset 2 százalékával fog emelkedni, minden további munkában töltött év után 26 évi munkaviszonyon felül a brutto havi kereset 4 százalékával emelkedik. A nyugdíjasok érdekében mindig azt a megoldást választják, amely számukra a legelőnyösebb. Nyugdíjigényeik emelkedése helyett azonban éppúgy, mint a többi hasonló korú dolgozó választhatják, hogy nyugdíjukat keresetük mellett fizessék ki, ez az összeg azonban legfeljebb 600— 1000 koronáig terjedhet, a munkabeosztás, valamint aszerint, hogy milyen munkát végeznek. Ezen Intézkedések következtében a dolgozók érdeke lesz munkatevékenységük folytatása mind a három munkakategóriában, mert azáltal, hogy a nyugdíjtöbblet nincs megadóztatva, Igen gyorsan, növekedhet az aránylagos öregségi nyugdíjuk, s a teljes öregségi nyugdíjaknál további munkával maximális növekedést is elérhetnek (1600—1800 ős 2200 koronát) a szociális biztosításról szóló törvény alapján, de ez az összeg tiszta bérüknek legfeljebb 90 százalékát teheti ki. A kereset melletti nyugdíjak kifizetése 65 éves életkor után, (a nőknél és az I. kategóriába tartozó dolgozóknál, a többi EFSZ-ben dolgozó nyugdíjasoknál 60. életévük után.) Azok a dolgozó nyugdíjasok, akik teljesítik az öregségi nyugdíj elismerésének feltételeit (tekintet nélkül arra, hogy milyen fajta biztosítás alapján ismerték el nyugdíjukat), s akik folytatják munkájukat 65. életévük betöltése után is (a nők és az I. kategóriába tartozó dolgozók, valamint a többi EFSZ-ben dolgozó, 60 éven felüli nyugdijasok), joguk van a nyugdíjtöbblet helyett keresetük mellett a teljes nyugdíj kifizetését választani. A nyugdíj összegének meghatározásánál nem az a munkakategória döntő, amelyben a nyugdíjat elismerték, hanem a nyugdíjjogosultság elnyerése után végzett munka. A kereset mellett kifizetett nyugdíj nagysága az említett esetekben a munkaviszony egész ideje alatt a legnagyobb: 800 korona havonta a III. munkakategóriában végzett munkánál, 800 korona havonta a II. munkakategúriában végzett munkánál. 1000 korona havonta az I. munkakategóriában végzett munkánál, Azért az időért, amelyen át a kereseten kívül a további munka folyamán öregségi nyugdíjat fizetnek ki, nem jár nyugdíjtöbblet. A NYUGDIJAK KIFIZETÉSE A RÖVID TARTAMÚ IDÉNY- ÉS KAMPÁNYMU NKÁKNÁL A népgazdaság döntő szakaszai számára elegendő munkaerő biztosítása céljából a kormányrendelet alapján a kereset mellett teljes, nem csökkentett öregségi, özvegyi vagy árvaság! járadékot fizetnek ki, tekintet nélkül a dolgozó nyugdíjas korára. A kormány kiszélesítette azon foglalkozások körét, amelyekben a nyugdíjas egy naptári évben megszakítás nélkül 120 napot is dolgozhat anélkül, hogy nyugdíja csökkenne. Ez az előny vonatkozik: • a szénbányákban föld alatt végzett munkákra, • az élelmiszeriparban kampányok alkalmával végzett manuális munkára, 9 a mezőgazdaságban csúcsmunkák idején, az erdészetben a fásításnál és a széldöntések feldolgozásánál végzett manuális munkákra vagy az őszi kampány folyamán a közlekedésben végzett munkákra, • az iskolákban a tanító (nevelő) munkájára és az egészségügyi berendezésekben az egészségügyi dolgozók munkájára, • a lakosságnak nyújtott szolgáltatások során végzett munkákra (az adminisztrációs munkák kivételével) a kereskedelemben, beleértve a közétkeztetési üzemekben, a szállodákban, a termelőszövetkezetekben, a lakáskarbantartás terén és a helyi gazdálkodásban végzett munkára, (a város tisztításánál és a városi közlekedésben végzett munkákra, de csak Prágában és Bratislavában). Más, rövid tartamú munkáknál továbbra is egy évben legfeljebb 60 napra fizetnek ki teljes nyugdíjat. Azokat a foglalkozásokat, amelyek naponta csak néhány órán át tartanak, vagy a hétnek csak egyes napjain végzik (jegyszedők a mozikban, kisegítő eladók stb.) csak a tényleg ledolgozott órák és napok szerint fogják értékelni. Ez nyomatékos előnyben részesítés az eddig érvényes rendszerrel szemben, amikor napi két óra munkatevékenységet is egész munkanapként értékeltek. Az eddigi állapottal szemben az a változás, hogy a kampány és idénymunkák, vagy egyéb rövid tartamú munkák elmén nyújtott előnyöket öszszeszámítják, s e munkák tartamának egész ideje egy naptári évben nem haladhatja meg a 120 munkanapot. A nyugdíjat azokban az esetekben sem csökkentik, ha a nyugdíjas állandóan dolgozik, de igen rövid munkatartamban, ha a naptári évben a ledolgozott munkaórák száma nem haladja meg a 400-at. (Például magas szakképzettségű szakemberekről van szó, akik rendszeresen, de hetente csak néhány órát tanítanak a különböző fokú iskolákban). Ez a tevékenység megfelel az évben 60 munkanapot meg nem haladó rövid tartamú foglalkozásnak. AZ ÖZVEGYI NYUGDIJAK MÖDOSlTÁSA Az új szociális biztosítási törvény 1964. július 1-től csökkenti az özvegy: nyugdíjat is, amennyiben az párhuzamos a foglalkozásból vagy egyéb kereseti tevékenységből befolyó jövedelemmel. Az özvegyi nyugdíj csökkentésének meghatározásánál tekintetbe veszik azt, gondoskodik-e a dolgozó nő ellátatlan gyermekekről. A dolgozó özvegyek özvegyi nyugdíja a következőképpen módosul: • a dolgozó özvegyek nyugdíját nem csökkentik férjük halála napjától számítva egy évig, 9 nem csökken az özvegyi nyugdíj, bármilyen nagy is a keresete a dolgozó özvegynek, ha legalább három gyermek ellátásáról gondoskodik, • a dolgozó özvegy özvegyi nyugdíja csökken, ha nyugdíja és brutto kereseta meghaladja: — a havi 1600 koronát akkor, ha az özvegy két gyermek ellátásáról gondoskodik, — a havi 1400 koronát, ha az özvegy egy gyermek ellátásáról gondoskodik, — a havi 1200 koronát, ha az özvegy egy gyermekről sem gondoskodik. Ezekben az esetekben az ővegyi nyugdíj annak az összegnek a felével fog csökkenni, amellyel a kereset és a nyugdíj együttvéve meghaladja a megállapított határt. A gyermekek ellátásáról gondoskodó özvegyek azonban mindig megkapják az özvegyi nyugdíjnak legalább a felét. Példa: az egy gyermek ellátásáról gondoskodó özvegynek havi' 500 korona nyugdíja van és bruttó keresete 900 korona. Ez összesen 1400 korona havonta. Nyugdíja nem csökken, mert egész bevétele nem haladja meg a törvény által megállapított határt a havi 1400 koronát. Egymásik példa: Az egy gyermekről sem gondoskodó özvegynek 700 korona nyugdíja van, s bruttó jövedelme havi 1200 korona, vagyis összesen 1900 korona. Az özvegyi nyugdíj és a bruttóbevétel összege 700 koronával meghaladja a megállapított határt. Annak az összegnek felével csökken, amely meghaladja a meghatározott 1200 korona határt, vagyis az özvegy 350 koronával kevesebbet kap. E dolgozó özvegy havi jövedelme összesen 1550 korona lesz. Az özvegyi nyugdíj csökkentése csak addig áll fenn, míg az özvegy dolgozik, és özvegyi járadékának, bruttó keresetének összege együttvéve meghaladja a törvényben kitűzött ha tárt. Ha e tények megváltoznak, nyugdíját ismét teljes nagyságában megkapja. Ezeket az intézkedéseket azért hozták, mert a nők többsége s elsősorban saját munkája révén van biztosítva, amellyel saját öregségi nyugdíjára nyer jogosultságot. Ezért a férj elvesztése esetén a társadalom gondoskodása elsősorban az árvákra irányul, akiknél az esetek többségében megjavul az árvasági járadék. A dolgozó nyugdíjasok egyéni nyugdíját nem rövidítik meg a kereset fennállása esetén. E nyugdíjakat teljes összegben fizetik ki, úgy mint eddig, a kereset mellett, \ KORMÁNY által jóváhagyott in** tézkedések, amelyek a nyugdíjasokat arra serkentik hogy nyugdíjjogosultságuk elnyerése után ls tovább dolgozzanak, megteremtik annak feltételeit, hogy a nyugdíjasok munkaképességét továbbra is igénybe vehessék társadalmunk érdekeinek és szükségleteinek megfelelően. Az eddiginél jobban használjuk fel a szociális célokra szentelt eszközöket. Nagy feladat hárul azonban a pártszervezetekre, a szakszervezeti szervekre, és a vezető gazdasági dolgozókra. Az ő feladatuk ezeket az intézkedéseket nemcsak helyesen megmagyarázni, hanem teljes mértékben megteremteni a nyugdíjasok további alkalmaztatásának feltételeit. Az ő feladatuk a nyugdíjasokat meggyőzni arról, hogy munkájukra szükség van a társadalomnak. Munkaképességüknek, egészségi állapotuknak megfelelő munkát kell biztosítani számukra gazdaságunk különböző szakaszain. Jaroslav Peterka, a CSKP KB dolgozója A kultúra - kiviteli cikk Az Artia 11 éve terjeszti a csehszlovák kultúrát a világban • 2200 mű 50 millió példányszámban <1 Karel Čapek műve az arab világban is tért hódít • Mesekönyvek öt világrész gyermekei számára • Idegen kultúrák monográfiái A kultúrának fontos szerepe van a világ népei közötti barátság elményltésében. A nemzetek meg akarják ismerni egymás kultúráját, és ez elsősorban a kulturális értékek rendszeres terjesztésével, ismertetésével érhető el. Ez a célja az Artia idegennyelvű kiadónak. Az Artia 1953-ban alakult meg. Az elmúlt évtizedben nagyon eredményes munkát végzett a cseh és szlovák kultúra külföldi terjesztése terén. Fennállása első évtizedében 2200 mű vet adott ki összesen 50 millió pél dányszámban — tizennyolc nyelven Az Artia kiadványaival a csehszlo vék kultúrát, az ország természeti kincseit, történelmi és művészeti nevezetességeit, hazánk gazdasági és politikai eredményeit népszerűsíti. A kiadó munkaközössége tudja, hogy minden jól megszerkesztett és művészileg ízlésesen kivitelezett kiadvány csak barátokat szerezhet hazánknak a nagyvilágban. Milyen kiadványokat adott ki eddig az Artia? Elsősorban a cseh és szlovák irodalom Jelentős művei szerepelnek a kiadó eddigi terveiben. Karel Capek Harc a szalamandrákkal című művét 16 nyelven adta ki. Most késziiL e mű arab kiadása, ami szenzáció, mert arabul még nem jelent meg cseh vagy szlovák szerzőtől egyetlen mű sem. A könyvet a Szakszervezeti Világszövetség prágai titkárságának egyik arab munkatársa fordítja, szedését pedig LibaMÄRGHEN i-.CÍSü! ' > GRIMM ü >. f fi • ( v. v i. v A Grimm mesék német nyelvű kiadását Jirí Trnka illusztrálta. nonban végzik. Jaroslav Hašek Svejk, a derék katona című művét 26 nyelven adta ki az Artia, természetesen Josef Lada illusztrációival, Božena Némcová Nagyany6-]&1 10, Jan Neruda Moldvaparti históriáit 11, J. O t ő e n á š e k Rómeó, túlia és a sötétség című művét 16, Ivan Olbracht Anna című regé-! nyét pedig 10 nyelven adta kl. A legnagyobb érdeklődés a világon Július Fučík Üzenet az élüknek című műve iránt nyilvánult meg. összesen 33 nyelvre fordították le. Eduard B a s s Humberto cirkusz-á

t is az Artia közreműködésével adták ki az angolok, franciák,_ belgák, hollandok, németek, norvégok, lengyelek, amerikaiak, oroszok és svájciak. Sorolhatnánk még tovább, de az emített művek is bizonyítják, hogy az "^ÄaaiíÄ'íŕ" TSCHINGIS-CHAN i. :Ns > í£ii\ íU ;v,.H A Dzsingisz kán és birodalma német nyelvű kiadásának borítólapja. hogy több benne a kép mint a szöveg. Világszerte elismerést arattak J. Augusta és Zdenék B u r i a n könyvei az őskorról. /Az ősember, Az ősállatok, Ősmadarak, Mammutok könyve.) A kiadó Oj látóhatár sorozatában megjelentette František Burlán világhírű cseh sebészprofesszor Plasztikus sebészet című művének népszerű kiadás sát. Az Artia kiadványai között kiemeli kedő helyet foglalnak el a művészeti könyvek. Hazánk képtári kincseit gyönyörű kivitelezésű, pompás színnyomású albumokban adja ki. Az Artia egyik legnagyobb vállalkozásai közé tartozik a leningrádi Ermitage kincseinek reprodukált kiadása három kötetben. (A 17. és 18. század festészete. A holland és flamand festészet. Gótika és reneszánsz.) Ezenkívül több nyelvű kiadásban jelenteti meg a Prágai Nemzeti Galéria műkincseit. Neves cseh és szlovák festőművészek életművét pedig monográfiákban ismerteti. A hazat műkincsek és művészet propagálása mellett más nemzetek művészetét is gyönyörű kiadványokban terjeszti az Artia. Angkori pagodák címmel megjelent Kambodzsa egykori fővárosának — Angkornak az építészetét bemutató kiadvány. A 6. századból származó angkori templomépítészetet és festészetet művészi színvonalon ismertető monográfia egyedülálló a világon. Norodom Szlhanuk, Kambodzsa hercege levélben fejezte kl elismerését a kiadónak a mű tökéletes megszerkesztéséért. Nagy sikert jelentett a Dzsingisz kán és birodalma című kiadvány is, amely színes mellékletekkel egy perzsa kézirat alapján leírja a világhódító mongol kán udvarának életét. Hiányos lenne a cikk, ha nem tennék említést a gyermekirodalmi kiadványokról. A cseh gyermekirodalom alkotásai mellett az Artia a világirodalom nagy mesemondói — a G r i m m-t estvérek, Andersen Zdenék Burian illusztrációiban öt világrész gyermekei gyönyörködhetnek. Artia a cseh és szlovák Irodalom legjavát terjeszti a világon. A szépirodalmi műveken kívül jelentős helyet foglalnak el a kiadó tervében a természettudományi kiadványok is. Például dr. V. J. S t a n é k professzor Furcsa állatok világa című képes kiadványa 10 nyelven jelent meg, példányszáma elérte az egymilliót, Népszerűségének oka az, és Hauff — meséit is kiadja. Ezeket a könyveket Jiŕí Trnka nemzeti művész, továbbá Svolinský, Fulla, Adolf Zábranský, V. Kolíbal, C. Bouda stb. illusztrálják. Eddig több mint száz meséskönyvet adtak ki a legkülönbözőbb nyelveken (például japán, hindu, kínai, kóreai stb. nyelven). SOMOGYI MÁTYÁS 1984. június 20. * ÚJ SZÖ 5