Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-14 / 133. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTíSÁBAHAICNAPUAPJA Bratislava, 1964. május 14. csütörtök • 30 fillér • XVII. évf. 133. szám. Kölcsönös bizalommal, megértéssel Szövetkezeteinkben még nem mindenütt találták meg azt a hangot, amely a tagságot és a vezetőséget közelebb hozhatná egymáshoz. Akadnak vezetők, akik tudják, hogy első és alapvető dolog a közös gazdaság „kemény kézben" tartása, megerősítése, mert akkor az emberek is megmaradnak a szövetkezetben, ha minden hónapban megkapják a nekik járó jutalmat. Ez ellen nincs is kifogás. Kell a kemény kéz, a szigor, de az a lényeg, hogy az emberség, az egymás megbecsülése sohasem szenvedjen csorbát. Az emberekkel való helyes bánásmód, a demokratikus vezetés sem elhanyagolható, hiszen ellenkező esetben: amit nyertünk a réven — elveszítjük a vámon. Kölcsönös bizalom, megértés. Erkölcsi követelmény ez az olyan közösségben, mint a szövetkezet! Volt földnélküli, kis- és középparaszt, nagygazda dolgozik együtt. Megszokták már egymást, hiszen együtt nőttek fel, másfél évtizede együtt is munkálkodnak, ám a súrlódás, a torzsalkodás a túlérzékenység még sokszor kisért. A szövetkezeti vezetőknek jó emberismerőnek kell lenniük. A szövetkezeti tagok java része ma is őriz emlékeket a múltból. Ki nagygazdáknál, ki uradalomban cselédeskedett. Emlékeznek azokra, akikkel szemben szavuk sem lehetett. Az volt a szent, amit a gazda, vagy az intéző mondott. Az ilyen emberek részére nemcsak azt jelenti a közös, hogy most már van földjük, a sajátjukon gazdálkodnak, hanem azt is, hogy végre nekik is van szavuk, becsületük. A jót az emberek könnyen felejtik, a rosszra jobban emlékeznek. S bár nagy az a változás, ami végbement a parasztság életében, a „lelkek mélyén" még nem tisztázódott minden Érzékenyen reagálnak, különösen a volt földnélküliek minden olyan megnyilvánulásra, amely esetleg hátrányos helyzetbe hozza őket azokkal, akik földdel mentek a közösbe. Nemrégen hallottunk egy esetet... A szövetkezet egyesült a közeli állami gazdasággal. Több gyűlésen magyarázták a járási szervek, a mezőgazdaság felelős irányítói, hogy a népgazdaság érdeke úgy kívánja, jobb lesz, ha egyesülnek. A szakosítás megvalósításának is jobbak a feltételei egy nagy állami gazdaságban, mint egy alig néhány száz hektáron gazdálkodó szövetkezetben. Ez így van, vitathatatlan 1 „Aludjunk rá egyet" — mondogatták a gyűlés után, míg végre határoztak: megyünk az államiba. De volt egy kérésük Kapjanak háztáji földet. Tudták, annyit nem enged meg a törvény, mint a szövetkezetben, de ez nem baj. Legyen annyi, amennyi a törvényes keretek között megengedhető. Ígéretet kaptak: minden családfő 20 árnyi földet kap. Szent a béke, s megkezdődött az állami gazdaságban a munka. A volt szövetkezeti tagok nem is panaszkodnak. Hogy kevesebb a háztáji! Annál több a kereset. (Akadnak akik 1000—1200 koronát visznek haza havonta). Május eleje táján meggyűltek a bajok. A földet nem mérték ki Pedig a burgonyát már ültetni kell, aki meg mákot szeretett volna, az lemondhat a mákos tésztáról A tagság egy része — akiknek régen a nagy portához még kertjük is volt — nem elégedetlenkedik. A ház mellett kimérték nekik a húsz árt. A többiek? Zúgolódnak. Már megint a gazdák vannak előnyben, akiknek régen is jól ment. El lehet kerülni az ilyen dolgokat, ha az ígérethez híven meg is tartjuk szavunkat. A mezőgazdaság felelős irányítóinak is eképpen kellene cselekedniük, ha nem akarják gyengíteni a kölcsönös bizalmat. Természetesen nem általánosítható az előbb említett eset, de mégis azt mondjuk, rugalmasabb munkával, az emberekkel való jobb, megértőbb együttműködéssel kiküszöbölhető. Újra hangoztatjuk: mezőgazdaságunknak fiatal szakemberekre van szüksége. Sokat vitatott kérdés az öregek és a fiatalok együttműködése is. Mert tény: akadnak még szövetkezetek, melyekben ugyan mindent megadnak a fiataloknak, ám megértésben hiányt szenvednek. Azt mondottuk, a régi cselédemberek, vagy a földnélküliek érzékenyebbek, a keményebb szót parancsolgatásnak veszik. És a fiatok? Nekik ugyan nincsenek emlékeik a cselédsorsból, talán képet sem tudnak alkotni, milyen lehet az, amikor kutyába sem veszik az embert. De épp azért, mivel ők már egy emberséges világban nőttek fel, még érzékenyebbek a megalázó, durva, parancsolgató magatartással szemben. Azért beszélünk erről, mert az ifjúság amúgyis nyugtalan, nem elégszik meg csupán azzal, amit a szövetkezet anyagiakban nyújt neki. Éppen ezért dicséretre méltó, hogy a tehetős szövetkezetekben megteremtik számukra a kulturális szórakozás és sportolás lehetőségeit. Számos helyen, mint Szímőn is: a szövetkezet teherautóján járnak a mérkőzésekre, vagy Komárom környékiek a területi színházba. Ezenkívül otthon szö vetkezeti klub áll rendelkezésük re. Szórakozhatnak, táncolhatnak, televíziónézéssel tölthetik szabad idejüket. Életbevágó probléma a falusi ifjúság anyagi és szórakozási lehetőségeinek az összhangba hozása. Ezt felismerte a szövetkezeti vezetők nagy része. Erre irányulnak a párt XII. kongresszusának határozatából eredő legújabb intézkedések. Fokozottabb gondoskodás a mezőgazdasági iskolákról, a fiatal szakemberek elhelyezése az egyes mezőgazdasági üzemekben, s nem utolsósorban a szociális juttatások kiszélesítése. Természetesen, nem támaszkodhatunk mindenben csupán a fiatalokra. A tapasztalt szövetkezeti tagokra még sokáig szükségünk lesz. Igyekezzenek ezt a fiatalok megérteni és mindenben bizalommal fordulni a tapasztalt, az öregebb emberekhez. Az egészséges nyugtalanság sohasem árt, de az sem helyes, ha minden fiatal azt szeretné, hogy az övé legyen az egész világ. Minden szövetkezetben csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takaró ér. Ha a közös bírja, akkor lesz sportpálya, lesz szövetkezeti klub és strandfürdő is. Közös erővel, megértéssel, az egymás iránti bizalom elmélyítésével sok minden megvalósítható. A szövetkezet csakis akkor válhat a dolgozó pa rasztok, az ifjak és idősebbek Igazi otthonává, ha benne nem csupán az anyagiakat hajszolják, hanem a közös munka örömét ls megtalálják. Ezt a sok egyéb munka mellett feltétlenül megkívánja a kölcsönös bizalomnak, egymás megbecsülésének és tiszteletének az igénye. Ä szocialista és a fejlődő országok egysége megerősíti a világ haladó erőit A csehszlovák—algériai barátság hatalmas manifesztációja a prágai ČKD gyárban « Kedves vendégeink Lidicén (ČTK) — Ahmed Ben Bella, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, az algériai küldöttség tagjaival Antonín Novotný köztársasági elnök és más csehszlovák képviselők kíséretében tegnap reggel Lidicéra látogatott. A lidicei múzeum megtekintése után az algériai elnök koszorút helyezett a lidicei vértanúk emlékművére. Ben Bella elnök és Antonín Novot- ný köztársasági elnök kíséretükkel ezután megtekintették az új Lidicét, majd a nemzeti bizottságra látogattak. „Hasonló tragédiákat éltünk át mi ls. A fasizmusnak mindenütt egyforma az arculata" — mondotta az algériai elnök a helyi nemzeti bizottságon lefolyt beszélgetés alkalmával. Az algériai vendégek tegnap délelőtt lidicei látogatásuk után a ČKD Praha üzembe látogattak. Az algériai küldöttséget elkísérte Antonín Novot- ný köztársasági elnök, a CSKP KB első titkára, Václav Dávid külügyminiszter, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, Jaroslav Cihák altábornagy, a köztársasági elnök katonai irodájának vezetője, dr. Bedŕich Švestka, Csehszlovákia algériai nagykövete és dr. Bohumil Verner, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke. Az öntöde csarnoka előtt a vendégeket Antonín Kapek, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a ČKD Praha vállalati igazgatója, Josef Peši nehézgépipari miniszter, Antonín Krček, a CSKP városi bizottságának vezető titkára és mások üdvözölték. A szívélyes fogadtatás után a vendéjek megtekintették az öntödei üzemet, majd az elektrotechnikai üzembe mentek. Az egyes részlegek megtekintése alkalmával Ben Bella elnök és Antonín Novotný köztársasági elnök beírták nevüket több szocialista munkabrigád emlékkönyvébe. Ezalatt a hűtőtorony előtti udvaron a rögtönzött emelvény előtt a vállalat dolgozóinak ezrei gyülekeztek. Ben Bella elnök és Antonín Novotný köztársasági elnök kíséretükkel megtekintették az új Lidicét. (Telefotoj Először Antonín Kapek vállalati igazgató üdvözölte a vendégeket, majd Antonín Novotný elvtárs emelkedett szólásra. Beszéde elhangzása után a jelenlevők lelkes tapsa közepette Ahmed Ben Bella elnök lépett a mikrofonhoz. A gyűlés résztvevői több ízben félbeszakították tapsukkal az algériai államférfi beszédét. Különösen azt a kijelentését fogadták viharos tapssal, hogy Algéria népe elszánt akarattal, következetesen a szocializmus útján fog haladni. A beszéd után Kapek igazgató az algériai elnöknek átadta a CKD arany emlékérmét, valamint a CKD gyártmányainak fényképalbumát és egy mozdony modelljét. A vállalati igazgató ugyancsak arany emlékérmet nyújtott át Antonín Novotný elvtásnak ls. A vendégek az üzem dolgozóinak lelkes és szívélyes ünneplése közepette távoztak az üzemből. Antonín Novotný elvtárs beszéde Tisztelt elnök úr, kedves vendégeink, elvtársak! Azért gyűltünk itt egybe, hogy az őszinte barátság érzésével üdvözöljük becses vendégeinket — az algériai nép hősi forradalmi nemzeti felszabadító harcának képviselőit, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság küldöttségét, amelyet Ahmed Ben Bella köztársasági elnök, a Nemzeti Felszabadulási Front főtitkára vezet. Vele együtt szívélyesen köszöntjük a Nemzeti Felszabadulási Front politikai irodájának tagjait: Abdelazlz Buteflika külügyminisztert, Mohamed Seghir Nekkas szociálisügyi minisztert, Tahar Zbiri ezredest, a nemzeti és népi hadsereg vezérkari főnökét, Hocine Zahuan nemzetgyűlési képviselőt és a küldöttség további tagjait. Kedves vendégeink, találkoztak hazánk dolgozóival és lehetőségük nyílott meggyőződni arról, hogy a hős algériai népnek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe valóban jó barátja, őszinte elvtársa. Engedjék meg, hogy mai gyűlésünkön legalább röviden rámutassak az országaink népei között kialakult kapcsolatok gyökereire. E kapcsolatok munkásosztályunk forradalmi mozgalmán, politikai, szociális jogaikért, a nemzet szabadságáért vívott harcán alapulnak. A mai ČKD nemzeti vállalat üzemel, A jugoszláv küldöttség elulozolt hazánkból (ČTK) — A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Szkupstinájának hivatalos küldöttsége egyhetes tartózkodás után tegnap délelőtt elutazott Prágából. A ruzynéi repülőtéren a jugoszláv vendégektől Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke és az elnökség tagjai, a Nemzetgyűlés képviselői és mások vettek búcsút. A jugoszláv parlamenti küldöttség Prágából a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. Csehszlovák—jugoszláv közös közlemény (CTK) — május 6. és 14. között Csehszlovákiában Időzött a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Szkupstinájának küldöttsége, Edvard Kardeljnek, a Szövetségi Szkupstina elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, a végrehajtó bizottság tagjának* vezetésével. A küldöttség ezzel viszonozta a csehszlovák Nemzetgyűlés Zdenek Fierlinger nemzetgyűlési elnök vezette küldöttség múlt évi jugoszláviai látogatását. A jugoszláv vendégek közelebbről megismerkedtek Csehszlovákia ipari termelésével és a szövetkezeti parasztsággal. A küldöttség tagjait fogadta Antonín Novotný köztársasági elnök, s meglátugatták Jozef Lenárt miniszterelnököt. Szlovákiai tartózkodásuk folyamán ellátogatták a Szlovák Nemzeti Tanácsra is. A vendégeket a csehszlovák nép valamennyi rétege, az üzemi munkások és falusi dolgozóink mindenütt meleg szeretettel fogadták. A küldöttség tagja! képviselőinkkel, vezető politikai és államférfijainkkal az őszinte barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytattak megbeszéléseket. Megallápították, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül sor a két ország politikai, gazdasági és kulturális élete kimagasló képviselőinek kölcsönös látogatására. Tito elnök meghívására ez év második felében Jugoszláviába látogat Antonín Novotný köztársasági elnök. Mindez hozzájárul egyre szilárdabb együttműködésünkhöz, a szocializmus és a béke nagy gondolatának világgyőzelmére, a fegyverkezés csökkentésére, a háborús konfliktusok elhárítására, az új, fejlődő országoknak nyújtott hatékony segítségre irányuló erőfeszítéseinkhez. E nemes törekvéshez egyre több állam csatlakozik, amelyek haladásra, a békére, és valamennyi nép barátságára törekszenek. A jugoszláv küldöttség csehszlovákiai látogatása újabb jelentős hozzájárulás a nemzeteink közötti régi baráti és testvéri kapcsolatok megszilárdulásához, gazdasági és kulturális együttműködésünk további sokoldalú elmélyítéséhez. közöttük a prágai „Kolb'enka" is —i ahogy azelőtt nevezték ezt az üzemet, melynek vendégel vagyunk — jelentős központok, ahol munkásosztályunk formálódott, ahol a tőkés elnyomás elleni harcokban kialakult osztályöntudata, s ez 1921-ben marxista forradalmi munkáspárt — Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakításához vezetett. Itt éppúgy, mint köztársaságunk üzemeinek százaiban ós ezreiben, a kommunisták és befolyásuk alatt a többi munkás is végigjárta az osztályharcok iskoláját, a szocialista forradalom előkészítésének iskoláját, ä proletár nemzetköziség, a világ népei barátságának, s mindazok segítségének iskoláját — tekintet nélkül nemzetiségükre, vagy bőrük színére: mind az osztály-, nemzetiségi vagy gyarmati elnyomás ellen harcolnak. Országunk népei évszázadokon át idegen nemzetiségi elnyomás alatt sínylődtek, s nagy áldozatokat kellett hozniuk szabadságukért, míg kivívták saját önálló államukat. Mi magunk jól tudjuk, a közelmúltból, amikor az 1939—1945-ös években hazánkat erőszakkal megkaparintotta a hitleri fasizmus, mit jelent az imperialista megszállás, milyen szenvedéseket hoz az egész népnek, mennyi ember áldozatot követel az idegen betolakodók elleni nemzeti felszabadító harc. Tehát e forradalmi és nemzeti felszabadítás! hagyományokban rejlik Csehszlovákia dolgozói internacionális öntudatának mély gyökere, s ez a magyarázata annak is, hogy dolgozóinkhoz miért áll oly rendkívül közel az algériai nép történelme, több mint 130 esztendős elszánt küzdelme nemzeti szabadságának és függetlenségének kivívásáért. E saját tapasztalataink arra vezetnek bennünket, hogy meleg rokonszenvvel és aktív szolidaritással támogatjuk minden nemzet erőfeszítését a gyarmati Iga bilincselnek széttörésére, elidegeníthetetlen jogaik és szabadságjogaik felújítására. Hazánk népe élénk érdeklődéssel kísérte az algériai nép hősies harcát, a véres háborúban, amelyet 1954— 1962-ben a gyarmatosítók kényszerítettek rá, s magától értetődő internacionális kötelességének tartotta, hogy a harcoló algériának megadja a szükséges politikai és anyagi segítséget. (Folytatás a 2. oldalon)