Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)
1964-05-12 / 131. szám, kedd
ALAGÚT a tenger alatt í Az angolok évszázadokon keresztül örülhettek kiváltságos helyzetüknek, szigetországuk kitűnő elszigeteltségének az európai kontinenstől. Sok háborúskodástól védte meg ez őket. A repüléstechnika fejlődésével azonban a La Manche-csatorna áthatolhatatlan védőfal szerepe megszűnt. Az utóbbi időben komoly lépések történtek az Angliát Franciaországgal összekötő tengeralatti alagút megépítésére. A gondolat nem újkeletű. Az utolsó másfél évszázadban már nagyon sokszor szóba került. Most öt-hat éven belül megvalósul s üzembehelyezését 1972 utánra tervezik. Már a tervrajzok elkészítése előtt sok bírálat érte az elgondolást. A legkedvezőbb találgatások is megegyeznek abban, hogy az alagút 25— 30 évnél tovább nem teljesítheti küldetését. Ennyi időre pedig nem fizetődik ki a megépítése. Az új alagút ugyanis a vasúti közlekedés, nem pedig az egyre fejlődő gépkocsiközlekedés számára készül. A tervezők azzal érvelnek, hogy óránként 7200 autót szállíthatnak ót a vasúton. A közvélemény ellenben azt tartja: Ez ma még elegendő, ám a jövőben nem biztos, hogy kielégítheti az egyre növekvő forgalmat. Tény, hogy az említett terv nem a legszerencsésebb megoldás. Egy autó átszállítása vezetőjével együtt 80 frankba kerülne, és minden további utas 19 frankot fizet. Ráadásul az autók ki és berakása hosszadalmas és kényelmetlen. Az alagútban a vonatok 112—140 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednének, tehát a két végállomás közti távolság (69,45 km) 40—45 perc alatt tennék meg. A ki- és berakodásra, az útlevél- és vámvizsgálatra a legjobb esetben ls 65 percet kell számítani. A Párizs és London közti út tehát Ideális körülmények között ls 4 óra 20 percig tartana. Jelenleg vonaton és hajón 7,20, repülőgépen 3,50 óráig tart. A La Manche-csatorna áthidalására természetesen más tervek is felmerültek. Többek között egy híd terve, amelyet mindenféle jármű használhatna. Az alagút hívei azonban azzal vetették el ezt a ötletet, hogy a 160 tartópillér, különösen vihar esetén, megnehezíthetné a hajóforgalmat. Egy másik terv egyetemes alagút gondolatát vetette fel. Ezt azzal utasították vissza, hogy felépítése nagyon költséges. Az angol és francia kormány végül is a vasúti alagút építése mellett döntött. Az alagút építése az előzetes költségvetések szerint 2 milliárd 250 millió francia frankot emészt fel. Az építést kizárólag magánvállalatok pénzelik. A francia és angol tőkések és vállalatok egyenként a kiadások egyegy negyedrészét fedezik, a többit az Egyesült Államok és a többi érdeklődő adja. Ismeretes, hogy a Rotschildbankház és a további társaságok közvetítésével a francia kormány több tagja is érdekelve van, mint például Pompidou miniszterelnök, Frey belügyminiszter, Couve de Murville külügyminister és mások. Érthető tehát, miért szavazta meg olyan készségesen a francia kormány az alagútépítés tervét. kl ÉPÜLŐ CESKÉ BUDÉJOVICE ÉPÜLŐ ÚJ LAKÓTELEPE Az alig egy hónapja megtartott II. többször esett szó a Ceské Budéjovic ről. Novotný elvtárs kongresszuson a budejovicei építőipari dolgozókról, cseh metropolis várostervezői valóban tervezői előtt. Hogyan jutottak el a gozók addig, hogy az egész ország csak elismeréssel szólnak róluk? A festői délcseh vidék központjában 1958-lg csak hagyományos módszerekkel építkeztek, azaz téglából, amiben a kerületben nem volt hiány. A 60 000 lakosú kerületi székhely viszonylag nagy területen fekszik, és túlnyomórészt alacsony épületekből állt. Az ötvenes években állandó vita folyt a műépítészek és a Műemlékvédő Hivatal szervei között, építsenek-e a város belterületén magasabb, tíz-tizenöt emeletes épületeket. Egyes építészek azzal érveltek, hogy a Cerná véž nevű várostoronynál magasabb építményt ne létesítsenek a városban, mert ezzel megszűnne Ceské Budéjovice jellegzetes történelmi magva. Más fontos városrendezési körülmények azonban — például a vízvezetékrendszer, az út- ós csatornahálózat átépítése és nem utolsósorban az új lakások kérdése stb. — amellett szóltak, hogy Indokolt a magas objektumokból álló lakótelepek építése. Végül is döntés született: mivel a városnak nincs új lakótelepek építésére alkalmas beépítetlen területe, azért a belvárosnak azon a részén kezdik meg az építkezést, ahol régebbi típusú, elszórt lakóházak vannak. Ebből a szempontból a földszintes és egy-kétemeletes, nagyobbrészt a múlt század második feléből származó épületekkel beépített Lidická és Roudenská utcai térség került számításba. A két utca eredeti területén 1959— 65 között 1435 lakásegységet építenek, országos műépítész kongresszuson e-i, új módszerrel épített lakónegyedmondott beszédében elismeréssel szólt műépítészeikről, tervezőkről. A délpéldaként állhatnak vidéki városaink budéjovicei építészak, építőipari dolépítész- és építőipari szakemberei összesen 4523 lakos számára. A lakások 6,34 százaléka egy-, 55 százaléka két-, 47,11 százaléka háromés többszobás lakásegység lesz. A lakóteleppel együtt készülnek a különböző középületek (27 tantermes iskola, óvoda, élelmiszerüzletek, vendéglő stb.). A lakónegyed többfajta kísérleti objektumból épül, például az összeszerelt keresztfalas B2 és B4 kerületi háztípusból, majd a T06B országos típusból. A B2 és B4 budéjovicei típusú lakásra fordított költség (átlagosan 40 m 2 lakásról van szó) nem haladja meg a 60 000 koronát. A kétszobás lakás nagysága 24,57 m 2től 52,67 m 2-Ig, a háromszobás lakás nagysága pedig 62,61 m 2-től 67,04 m 2-ig terjedhet. Az egyes helyiségek belső magassága 2,5, illetve 2,62 m. Egy-egy háztömböt az alapépítmény kivételével 6—7, hónap alatt építenek fel. A budöjovlcel építővállalat munkájával nemcak az építészek elégedettek, hanem az ú] lakástulajdonosok ls. A vállalat vezetői és dolgozói minőségi munkát akarnak végezni. A dél-csehországi kerületben évente 2800 lakásegységet adnak át rendeltetésének. Ebből 1300 lakás épül a Lidická utcai lakótelepen. Ilyen tervet csakis a legkorszerűbb, leggyorsabb építési módszerrel, előregyártott elemek felhasználásával lehet megvalósítani. A Budéjovicei Kerületi Építővállalat okos előrelá1000 km-es vegyipari övezet ^J, A Volga mentén, Kazanytňl Volgográ^ dig, tehát ezerkllométeres szakaszon egymásra kapcsolódó kőolajfeldolgozó üzemeket építenek. A vegyipari kombinátok sora műanyagot, müsolymet, szintetikus kaucsukot és műtrágyát gyárt majd. A Volga menti vegyipari rendszer hasonló lesz a texasi létesítményhez, csak sokkal nagyobb mértékben. A nagyszabású terv megvalósítása már kezdetét vette: Baskirlában az utóbbi öt évben 40 vegyi üzemet létesítettek és ebben az évben 20, szintetikus anyagokat gyártó részleget helyeznek üzembe. A vegyipari rendszer kiőpltését itt az tette lehetővé, hogy n Volga mentén több mint száz kőolajlelőhelyet tártak fel, s i:t fejtik a szovjet kőolaj kétharmadát. A további legnagyobb kőolajipari bázis Szibériában lesz, ahol a feldolgozás — az alacsony kéntartalom miatt — 2,5* szer olcsóbb lesz. 74 i tással korszerűsítette Strakonice panelgyártó üzemét. A kerület három i városában, Ceské Budgjovlcén, Písek- i ben és Strakonicén már ízléses kivi- | telezésű panelházak hirdetik az épí- | tők Jó munkáját. Az említett városok új lakónegyedeiben az egymás mellett épült 10—12 emeletes panelházak mind más színűek, az egyik világoskék, a másik világoszöld, a harmadik sárga stb. Az előregyártott külső faelemek érintkezési vonalalt alumíniumsávokkal szigetelték, így a repedéseknek ható csíkok díszítő elemmé váltak. A budöjovlcel építők arról ls nevezetesek, hogy az egyes munkahelyeken nyoma sincs a hanyagságnak, és az építkezéseken országszerte tapasztalható rendetlenségnek. Ez talán lényegtelennek látszó körülmény, de a mesterek ós a munkások, a vállalat vezetősége éppen a rendben látja az eredmények egyik fő okát. A budéjovicel új lakások szinte tökéletesek. Az építőket azonban bosszantja, ha valamelyik szállítóüzemtől hibás alkatrészeket kapnak. Legnagyobb panaszuk, hogy kevés a lakatoselem, az ajtópánt stb. A vállalat most építi Ceské Budgjovlcén az első T06B típusú lakóházat, amelynek az eddigi panelházakkal szemben az az előnye, hogy a lakások megoldása Jobban variálható, kiváló hőszigetelő, 2,4 és hatszobás lakásokkal rendelkezik és építészeti szempontból is esztétikusabb. A T06B típusú lakóház állami prototípusát a budéjovicei építők készítik el. A típus értékelése és a tömeggyártáshoz szükséges dokumentáció 1964 végére készül el, -gyí szovjet segítséggel Lengyelországban 74 ipari létesít-J mény született szovjet segítséggel.^ Ezek közé tartozik az óriási krakkóit Lenin Kohómű, a varsói és lublinii autógyár, a krasinki csapágygyár,*' számos villanyerőmű stb. A szovjet segítséggel épült lengyel gyárak ad j'; ják az ország nyersvastermelésének 30, acéltermelésének 29, hengerelt áru termelésének 23, villanyáram termelésének 20 százalékát. Szovjet gépek-' kel 200 további lengyel üzemet sze^ reltek fel. BÉCSI GONDOK 3,5 millió patkány keseríti az osztrák főváros lakóinak életét Veszély fenyegeti Bécset, újabb invázió, veszedelme: háromszáz évvel a török hódítók visszaverése után patkányok hada ostromolja Ausztria fővárosát. Bármilyen humorosan hangzik is, nem vlccl Hivatalos statisztikai adatok szerint három és fél millió patkány fészkelődött be az osztrák fővárosba, és veszélyezteti a lakosság békéjét. A kár, melyet az nn-| dok rágcsálók okoznak, nem csekély:^ Kb. százmillió schilling évente. A rak-t tárakban 110 ezer kg élelmiszert falnak^ fel, sok helyütt átrágják a villanyvezo-í téket, aláássák az új épületek alapjait^ Csak az építkezéseken okozott károkat mintegy 40 millió schillingre becsülik.? Bécsben annyira súlyos a patkányin^* vázió veszélye, hogy tekintélyes patkányt irtó társaság alakult, mely 40 cégből te«| vődik össze, és mintegy 300 embert fog«£ lalkoztat. Minden eszközt megragadnak^ a kártékony élfisdiek Irtására, még sem,; dicsekedhetnek nagy eredménnyel. Av lángszóró hatástalannak bizonyult, sőt, kárt tett az új épületek alapjaiban. így, hát mérgesgázzal és mérgező folyadékokkal próbálkoznak, da ez sem vezeťž a kívánt eredményre, mert a fránya 1)6-; esi patkányok különös „intelligenciával".)} rendelkeznek. Ez nem gúnyolódás, ez a bécsi zoológusok egyértelmű, konkréU megállapítása. Szerintük a bécsi patká-ij, nyok abban különböznek a többitől, hogy*,, erősebbek, fejlettebbek és ravaszabbak): Olyan „intelligensek", hogy például a megmérgezett patkány kimúlása előtti megmutatja társainak, az egész falkának a különösen veszélyes helyet, ahol nem'' szabad élelmiszerhez nyúlniuk. A meg^ figyelések szerint az ilyen helyeket va* lóban messze elkerülik Bécs újkorjf ostromlói. (Stampa, TorinoJ^ A „Farman", amelyen Rosszinszkij 19104 ben Blériot társaságában Oroszországba' repült, majd bravúros mutatványokat végzett a lefortovói légi parádén. A REPÖLES OROSZ ÚTTÖRŐJE Borisz Rosszinszkij, az első szovjet pilóta jubileuma * Aki a technika iránti rajongásával a népet szolgálta * 80 éves ifjú kommunista A Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi nevezetességű XXII. kongresszusa megható esemény színhelye volt. A kongresszus egyhangúlag a párt tagjává fogadta az akkor közel 78 éves Borisz Iliodorovics Rosszinszkijt, az első orosz pilótát, aki életművével a szovjet légierők fejlődését szolgálta.,, • Blériot tanítványa Borisz Rosszinszkij, a moszkvai Műszaki Főiskola hallgatója már a mozgalmas 1905-ben eljegyezte magát a forradalommal. Gyakran hallgatta a bolsevik agitátorok lelkes beszédeit, Különösen Mihail Nyikolajevics Pokrovszkijjal, a párt egyik vezéralakjával barátkozott meg, akitől sok tanácsot kapott. Amikor egyszer megkérdezte, hogyan válhat az ember agitátorrá, Pokrovszki] azt felelte: Tudnia kell, minek akarja szentelni életét, hogy egész egyéniségét belevigye a forradalmi munkába. A forradalmi években Rosszinszkij éjjel Marx műveit olvassa, nappal pedig röpiratokat sokszorosít, melyeket Litvin-Szedoj forradalmár vitt el lakásáról a harc barikádjaira. Rosszinszkij kora ifjúságától szenvedélyesen vonzódott a technikához. 1908-ban fejébe vette, hogy léghajós-kört szervez a főiskolán. Kezdeményezésére Zsukovszkij, Borisz Iliodorovics tanára, a neves aviatikus is felfigyelt, és felajánlotta segítségét az ambiciózus fiatalembernek. 1908 telén Rosszinszkij bambuszból kezdetleges vitorlázógépet szerkesztett, és ezt Kljazma fölött kl is próbálta. A felszállást szánok segítségével valósította meg.. A kezdetleges szerkezet három percig repült a város fölött, majd a határban a hóba esett. Zsukovszkij nagyon megkedvelte tanítványát, és kitűnő ajánlólevéllel elküldte Blériothoz, a híres francia pilótához. Rosszinszkij Párizs külvárosában, Issy les Mulinauxban vállalt állást a repülőtéren, megismerkedett a motorok titkával, és elsajátította Blériot művészetét. Blériot nagyon elégedett volt orosz tanítványával, Egy szép napon szerelés közben valaki oroszul szólította meg Rosszinszkijt. Borisz Iliodorovics hátranézett, és nem győzött csodálkozni: Litvin-Szedoj, régi fegyvertársa állt előtte. Távolabb két kerékpáros idegen, egy szakállas férfi és egy hölgy. A két jóbarátnak volt miről beszélgetnie, s amikor a forradalmi tevékenységre terelődött a szó, Litvin-Szedoj megkérdezte Boriszt, aktív-e még a politikában. Rosszinszkij olyan választ adott, hogy egyszerre csak egy ügynek szentelheti magát: vagy a technikának vagy a politikának. Most a technika titkait akarja elsajátítani. Ekkor az Ismeretlen bajuszos férfi is megszólalt: Helyes. Egyszerre csak egy dolognak szentelheti magát. Tanulmányozza tehát a technikát, de azért ne szakítsa meg kapcsolatait a munkásoklkai . .. Az ismeretlen férfi Vlagyimir Iljics Lenin volt, a hölgy pedig Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja. • Ismét otthon Borisz Iliodorovics 1910. május 27-én kész repülőként hazautazott. A hodinkai repülőtéren rögtön munkához látott: elkészült egy fahangár, melyben Ideiglenesen szállást kapott a Farman mintájú orosz repülőgép. Sokat gyakorolt, tökéletesítette pllótatudományát, így lett belőle Oroszország első próbarepülője. Huszonöt lóerős saját szerkesztésű motorral ellátott gépén nem egyszer meglepte a várostól mesz-, szlre rendezett nagy munkásgyűléseket. Borisa Iliodorovics ugyanis nem felejtette el Lenin; szavait..„ A forradalom napjaiban Rosszinszkij lelkes vörösgárdista. A moszkvai katonai körzet lég-y ügyi osztályának vezetőjévé nevezik kl. 1918-, ban megbízást kap Lenintől, hogy Zsukovszkij tudományos együttműködésével létesítsen repülőgépipari kutatóintézetet. Rosszinszkij me& ls szervezte a légi láboratóriumot; itt születtek? meg a hazai szerkesztésű első repülőgéptlpu-* sok. ^ Borisz Rosszinszkij nevéhez fűződik a bra* vúros hodinkai légi parádé is, amelyen előszöíf mutatták be az új szovjet állam légierejét. j, Rosszinszkij sokat kísérletezett, tervezetfjf Nansen halála megakadályozta tervüket, hogy átrepüljék az északi sarkot, és együtt menjenek? felderítő útra. Előadásokat tart. 1934-ben, szü* letésnapjára repülőgépet kap ajándékba a szov<" jet kormánytól. Hatvanéves korában még részf vett Moszkva védelmében, kéri a párt elnöksát gót, engedje meg, hogy bombázhassa Berlint. I Borisz Rosszinszkij most a szovjet társada* lom megbecsült tagja. Ma is sorra járja a kato* nai alakulatokat, és előadásaival hasznos proSf pagandamunkát végez. Büszke, és boldog, merťf közel 80 esztendős fővel elérte nagy vágyátj párttag lett, amit egy egész életen át a nép szolgálatával érdemelt kl, (LJ, Ü] SZ?"? 6 * 1964. május 13.