Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-12 / 131. szám, kedd

ALAGÚT a tenger alatt í Az angolok évszázadokon ke­resztül örülhettek kiváltságos hely­zetüknek, szigetországuk kitűnő el­szigeteltségének az európai kon­tinenstől. Sok háborúskodástól védte meg ez őket. A repüléstech­nika fejlődésével azonban a La Manche-csatorna áthatolhatatlan védőfal szerepe megszűnt. Az utóbbi időben komoly lépések tör­téntek az Angliát Franciaországgal összekötő tengeralatti alagút meg­építésére. A gondolat nem újkeletű. Az utol­só másfél évszázadban már nagyon sokszor szóba került. Most öt-hat éven belül megvalósul s üzembehe­lyezését 1972 utánra tervezik. Már a tervrajzok elkészítése előtt sok bírálat érte az elgondolást. A legkedvezőbb találgatások is meg­egyeznek abban, hogy az alagút 25— 30 évnél tovább nem teljesítheti kül­detését. Ennyi időre pedig nem fize­tődik ki a megépítése. Az új alagút ugyanis a vasúti közlekedés, nem pe­dig az egyre fejlődő gépkocsiközle­kedés számára készül. A tervezők azzal érvelnek, hogy óránként 7200 autót szállíthatnak ót a vasúton. A közvélemény ellenben azt tartja: Ez ma még elegendő, ám a jövőben nem biztos, hogy kielégítheti az egyre növekvő forgalmat. Tény, hogy az említett terv nem a legsze­rencsésebb megoldás. Egy autó át­szállítása vezetőjével együtt 80 frank­ba kerülne, és minden további utas 19 frankot fizet. Ráadásul az autók ki és berakása hosszadalmas és ké­nyelmetlen. Az alagútban a vonatok 112—140 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednének, tehát a két végállo­más közti távolság (69,45 km) 40—45 perc alatt tennék meg. A ki- és be­rakodásra, az útlevél- és vámvizsgá­latra a legjobb esetben ls 65 percet kell számítani. A Párizs és London közti út tehát Ideális körülmények között ls 4 óra 20 percig tartana. Je­lenleg vonaton és hajón 7,20, repülő­gépen 3,50 óráig tart. A La Manche-csatorna áthidalására természetesen más tervek is felme­rültek. Többek között egy híd terve, amelyet mindenféle jármű használ­hatna. Az alagút hívei azonban azzal vetették el ezt a ötletet, hogy a 160 tartópillér, különösen vihar esetén, megnehezíthetné a hajóforgalmat. Egy másik terv egyetemes alagút gon­dolatát vetette fel. Ezt azzal utasítot­ták vissza, hogy felépítése nagyon költséges. Az angol és francia kor­mány végül is a vasúti alagút építése mellett döntött. Az alagút építése az előzetes költ­ségvetések szerint 2 milliárd 250 mil­lió francia frankot emészt fel. Az épí­tést kizárólag magánvállalatok pénze­lik. A francia és angol tőkések és vállalatok egyenként a kiadások egy­egy negyedrészét fedezik, a többit az Egyesült Államok és a többi érdeklő­dő adja. Ismeretes, hogy a Rotschild­bankház és a további társaságok köz­vetítésével a francia kormány több tagja is érdekelve van, mint például Pompidou miniszterelnök, Frey bel­ügyminiszter, Couve de Murville kül­ügyminister és mások. Érthető tehát, miért szavazta meg olyan készsége­sen a francia kormány az alagútépí­tés tervét. kl ÉPÜLŐ CESKÉ BUDÉJOVICE ÉPÜLŐ ÚJ LAKÓTELEPE Az alig egy hónapja megtartott II. többször esett szó a Ceské Budéjovic ről. Novotný elvtárs kongresszuson a budejovicei építőipari dolgozókról, cseh metropolis várostervezői valóban tervezői előtt. Hogyan jutottak el a gozók addig, hogy az egész ország csak elismeréssel szólnak róluk? A festői délcseh vidék központjában 1958-lg csak hagyományos módsze­rekkel építkeztek, azaz téglából, ami­ben a kerületben nem volt hiány. A 60 000 lakosú kerületi székhely vi­szonylag nagy területen fekszik, és túl­nyomórészt alacsony épületekből állt. Az ötvenes években állandó vita folyt a műépítészek és a Műemlékvédő Hivatal szervei között, építsenek-e a város belterületén magasabb, tíz-ti­zenöt emeletes épületeket. Egyes épí­tészek azzal érveltek, hogy a Cerná véž nevű várostoronynál magasabb építményt ne létesítsenek a városban, mert ezzel megszűnne Ceské Budéjo­vice jellegzetes történelmi magva. Más fontos városrendezési körülmé­nyek azonban — például a vízvezeték­rendszer, az út- ós csatornahálózat átépítése és nem utolsósorban az új la­kások kérdése stb. — amellett szól­tak, hogy Indokolt a magas objektu­mokból álló lakótelepek építése. Végül is döntés született: mivel a városnak nincs új lakótelepek építé­sére alkalmas beépítetlen területe, azért a belvárosnak azon a részén kezdik meg az építkezést, ahol régeb­bi típusú, elszórt lakóházak vannak. Ebből a szempontból a földszintes és egy-kétemeletes, nagyobbrészt a múlt század második feléből származó épü­letekkel beépített Lidická és Rouden­ská utcai térség került számításba. A két utca eredeti területén 1959— 65 között 1435 lakásegységet építenek, országos műépítész kongresszuson e-i, új módszerrel épített lakónegyed­mondott beszédében elismeréssel szólt műépítészeikről, tervezőkről. A dél­példaként állhatnak vidéki városaink budéjovicei építészak, építőipari dol­építész- és építőipari szakemberei összesen 4523 lakos számára. A laká­sok 6,34 százaléka egy-, 55 száza­léka két-, 47,11 százaléka három­és többszobás lakásegység lesz. A lakóteleppel együtt készülnek a különböző középületek (27 tantermes iskola, óvoda, élelmiszerüzletek, ven­déglő stb.). A lakónegyed többfajta kísérleti objektumból épül, például az összeszerelt keresztfalas B2 és B4 kerületi háztípusból, majd a T06B or­szágos típusból. A B2 és B4 budéjo­vicei típusú lakásra fordított költség (átlagosan 40 m 2 lakásról van szó) nem haladja meg a 60 000 koronát. A kétszobás lakás nagysága 24,57 m 2­től 52,67 m 2-Ig, a háromszobás lakás nagysága pedig 62,61 m 2-től 67,04 m 2-ig terjedhet. Az egyes helyiségek belső magassága 2,5, illetve 2,62 m. Egy-egy háztömböt az alapépítmény kivételével 6—7, hónap alatt építenek fel. A budöjovlcel építővállalat munká­jával nemcak az építészek elégedet­tek, hanem az ú] lakástulajdonosok ls. A vállalat vezetői és dolgozói mi­nőségi munkát akarnak végezni. A dél-csehországi kerületben éven­te 2800 lakásegységet adnak át ren­deltetésének. Ebből 1300 lakás épül a Lidická utcai lakótelepen. Ilyen tervet csakis a legkorszerűbb, leggyorsabb építési módszerrel, elő­regyártott elemek felhasználásával lehet megvalósítani. A Budéjovicei Kerületi Építővállalat okos előrelá­1000 km-es vegyipari övezet ^J, A Volga mentén, Kazanytňl Volgográ^ dig, tehát ezerkllométeres szakaszon egymásra kapcsolódó kőolajfeldolgozó üzemeket építenek. A vegyipari kombi­nátok sora műanyagot, müsolymet, szin­tetikus kaucsukot és műtrágyát gyárt majd. A Volga menti vegyipari rendszer hasonló lesz a texasi létesítményhez, csak sokkal nagyobb mértékben. A nagy­szabású terv megvalósítása már kezdetét vette: Baskirlában az utóbbi öt évben 40 vegyi üzemet létesítettek és ebben az évben 20, szintetikus anyagokat gyár­tó részleget helyeznek üzembe. A vegy­ipari rendszer kiőpltését itt az tette le­hetővé, hogy n Volga mentén több mint száz kőolajlelőhelyet tártak fel, s i:t fejtik a szovjet kőolaj kétharmadát. A további legnagyobb kőolajipari bázis Szibériában lesz, ahol a feldolgozás — az alacsony kéntartalom miatt — 2,5* szer olcsóbb lesz. 74 i tással korszerűsítette Strakonice pa­nelgyártó üzemét. A kerület három i városában, Ceské Budgjovlcén, Písek- i ben és Strakonicén már ízléses kivi- | telezésű panelházak hirdetik az épí- | tők Jó munkáját. Az említett városok új lakónegyedeiben az egymás mellett épült 10—12 emeletes panelházak mind más színűek, az egyik világos­kék, a másik világoszöld, a harmadik sárga stb. Az előregyártott külső fa­elemek érintkezési vonalalt alumí­niumsávokkal szigetelték, így a repe­déseknek ható csíkok díszítő elemmé váltak. A budöjovlcel építők arról ls ne­vezetesek, hogy az egyes munkahe­lyeken nyoma sincs a hanyagságnak, és az építkezéseken országszerte ta­pasztalható rendetlenségnek. Ez talán lényegtelennek látszó körülmény, de a mesterek ós a munkások, a vállalat vezetősége éppen a rendben látja az eredmények egyik fő okát. A budéjo­vicel új lakások szinte tökéletesek. Az építőket azonban bosszantja, ha valamelyik szállítóüzemtől hibás al­katrészeket kapnak. Legnagyobb pa­naszuk, hogy kevés a lakatoselem, az ajtópánt stb. A vállalat most építi Ceské Budg­jovlcén az első T06B típusú lakóházat, amelynek az eddigi panelházakkal szemben az az előnye, hogy a lakások megoldása Jobban variálható, kiváló hőszigetelő, 2,4 és hatszobás lakások­kal rendelkezik és építészeti szem­pontból is esztétikusabb. A T06B típu­sú lakóház állami prototípusát a bu­déjovicei építők készítik el. A típus értékelése és a tömeggyártáshoz szük­séges dokumentáció 1964 végére ké­szül el, -gyí szovjet segítséggel Lengyelországban 74 ipari létesít-J mény született szovjet segítséggel.^ Ezek közé tartozik az óriási krakkóit Lenin Kohómű, a varsói és lublinii autógyár, a krasinki csapágygyár,*' számos villanyerőmű stb. A szovjet segítséggel épült lengyel gyárak ad j'; ják az ország nyersvastermelésének 30, acéltermelésének 29, hengerelt áru termelésének 23, villanyáram terme­lésének 20 százalékát. Szovjet gépek-' kel 200 további lengyel üzemet sze^ reltek fel. BÉCSI GONDOK 3,5 millió patkány keseríti az osztrák főváros lakóinak életét Veszély fenyegeti Bécset, újabb invázió, veszedelme: háromszáz évvel a török hó­dítók visszaverése után patkányok hada ostromolja Ausztria fővárosát. Bármilyen humorosan hangzik is, nem vlccl Hiva­talos statisztikai adatok szerint három és fél millió patkány fészkelődött be az osztrák fővárosba, és veszélyezteti a lakosság békéjét. A kár, melyet az nn-| dok rágcsálók okoznak, nem csekély:^ Kb. százmillió schilling évente. A rak-t tárakban 110 ezer kg élelmiszert falnak^ fel, sok helyütt átrágják a villanyvezo-í téket, aláássák az új épületek alapjait^ Csak az építkezéseken okozott károkat mintegy 40 millió schillingre becsülik.? Bécsben annyira súlyos a patkányin^* vázió veszélye, hogy tekintélyes patkányt irtó társaság alakult, mely 40 cégből te«| vődik össze, és mintegy 300 embert fog«£ lalkoztat. Minden eszközt megragadnak^ a kártékony élfisdiek Irtására, még sem,; dicsekedhetnek nagy eredménnyel. Av lángszóró hatástalannak bizonyult, sőt, kárt tett az új épületek alapjaiban. így, hát mérgesgázzal és mérgező folyadé­kokkal próbálkoznak, da ez sem vezeťž a kívánt eredményre, mert a fránya 1)6-; esi patkányok különös „intelligenciával".)} rendelkeznek. Ez nem gúnyolódás, ez a bécsi zoológusok egyértelmű, konkréU megállapítása. Szerintük a bécsi patká-ij, nyok abban különböznek a többitől, hogy*,, erősebbek, fejlettebbek és ravaszabbak): Olyan „intelligensek", hogy például a megmérgezett patkány kimúlása előtti megmutatja társainak, az egész falkának a különösen veszélyes helyet, ahol nem'' szabad élelmiszerhez nyúlniuk. A meg^ figyelések szerint az ilyen helyeket va* lóban messze elkerülik Bécs újkorjf ostromlói. (Stampa, TorinoJ^ A „Farman", amelyen Rosszinszkij 19104 ben Blériot társaságában Oroszországba' repült, majd bravúros mutatványokat végzett a lefortovói légi parádén. A REPÖLES OROSZ ÚTTÖRŐJE Borisz Rosszinszkij, az első szovjet pilóta jubileuma * Aki a technika iránti rajongásával a népet szolgálta * 80 éves ifjú kommunista A Szovjetunió Kommunista Pártjának törté­nelmi nevezetességű XXII. kongresszusa meg­ható esemény színhelye volt. A kongresszus egyhangúlag a párt tagjává fogadta az akkor közel 78 éves Borisz Iliodorovics Rosszinszkijt, az első orosz pilótát, aki életművével a szovjet légierők fejlődését szolgálta.,, • Blériot tanítványa Borisz Rosszinszkij, a moszkvai Műszaki Fő­iskola hallgatója már a mozgalmas 1905-ben eljegyezte magát a forradalommal. Gyakran hall­gatta a bolsevik agitátorok lelkes beszédeit, Különösen Mihail Nyikolajevics Pokrovszkijjal, a párt egyik vezéralakjával barátkozott meg, akitől sok tanácsot kapott. Amikor egyszer megkérdezte, hogyan válhat az ember agitá­torrá, Pokrovszki] azt felelte: Tudnia kell, mi­nek akarja szentelni életét, hogy egész egyéni­ségét belevigye a forradalmi munkába. A forradalmi években Rosszinszkij éjjel Marx műveit olvassa, nappal pedig röpiratokat sok­szorosít, melyeket Litvin-Szedoj forradalmár vitt el lakásáról a harc barikádjaira. Rosszinszkij kora ifjúságától szenvedélyesen vonzódott a technikához. 1908-ban fejébe vet­te, hogy léghajós-kört szervez a főiskolán. Kez­deményezésére Zsukovszkij, Borisz Iliodorovics tanára, a neves aviatikus is felfigyelt, és fel­ajánlotta segítségét az ambiciózus fiatalember­nek. 1908 telén Rosszinszkij bambuszból kezdet­leges vitorlázógépet szerkesztett, és ezt Kljaz­ma fölött kl is próbálta. A felszállást szánok segítségével valósította meg.. A kezdetleges szerkezet három percig repült a város fölött, majd a határban a hóba esett. Zsukovszkij na­gyon megkedvelte tanítványát, és kitűnő aján­lólevéllel elküldte Blériothoz, a híres francia pilótához. Rosszinszkij Párizs külvárosában, Issy les Mulinauxban vállalt állást a repülőté­ren, megismerkedett a motorok titkával, és elsajátította Blériot művészetét. Blériot nagyon elégedett volt orosz tanítványával, Egy szép napon szerelés közben valaki oro­szul szólította meg Rosszinszkijt. Borisz Ilio­dorovics hátranézett, és nem győzött csodál­kozni: Litvin-Szedoj, régi fegyvertársa állt előt­te. Távolabb két kerékpáros idegen, egy szakál­las férfi és egy hölgy. A két jóbarátnak volt miről beszélgetnie, s amikor a forradalmi te­vékenységre terelődött a szó, Litvin-Szedoj meg­kérdezte Boriszt, aktív-e még a politikában. Rosszinszkij olyan választ adott, hogy egy­szerre csak egy ügynek szentelheti magát: vagy a technikának vagy a politikának. Most a technika titkait akarja elsajátítani. Ekkor az Ismeretlen bajuszos férfi is megszólalt: Helyes. Egyszerre csak egy dolognak szentelheti ma­gát. Tanulmányozza tehát a technikát, de azért ne szakítsa meg kapcsolatait a munkásoklkai . .. Az ismeretlen férfi Vlagyimir Iljics Lenin volt, a hölgy pedig Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja. • Ismét otthon Borisz Iliodorovics 1910. május 27-én kész repülőként hazautazott. A hodinkai repülőté­ren rögtön munkához látott: elkészült egy fa­hangár, melyben Ideiglenesen szállást kapott a Farman mintájú orosz repülőgép. Sokat gyako­rolt, tökéletesítette pllótatudományát, így lett belőle Oroszország első próbarepülője. Huszon­öt lóerős saját szerkesztésű motorral ellátott gépén nem egyszer meglepte a várostól mesz-, szlre rendezett nagy munkásgyűléseket. Borisa Iliodorovics ugyanis nem felejtette el Lenin; szavait..„ A forradalom napjaiban Rosszinszkij lelkes vörösgárdista. A moszkvai katonai körzet lég-y ügyi osztályának vezetőjévé nevezik kl. 1918-, ban megbízást kap Lenintől, hogy Zsukovszkij tudományos együttműködésével létesítsen re­pülőgépipari kutatóintézetet. Rosszinszkij me& ls szervezte a légi láboratóriumot; itt születtek? meg a hazai szerkesztésű első repülőgéptlpu-* sok. ^ Borisz Rosszinszkij nevéhez fűződik a bra* vúros hodinkai légi parádé is, amelyen előszöíf mutatták be az új szovjet állam légierejét. j, Rosszinszkij sokat kísérletezett, tervezetfjf Nansen halála megakadályozta tervüket, hogy átrepüljék az északi sarkot, és együtt menjenek? felderítő útra. Előadásokat tart. 1934-ben, szü* letésnapjára repülőgépet kap ajándékba a szov<" jet kormánytól. Hatvanéves korában még részf vett Moszkva védelmében, kéri a párt elnöksát gót, engedje meg, hogy bombázhassa Berlint. I Borisz Rosszinszkij most a szovjet társada* lom megbecsült tagja. Ma is sorra járja a kato* nai alakulatokat, és előadásaival hasznos proSf pagandamunkát végez. Büszke, és boldog, merťf közel 80 esztendős fővel elérte nagy vágyátj párttag lett, amit egy egész életen át a nép szolgálatával érdemelt kl, (LJ, Ü] SZ?"? 6 * 1964. május 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom