Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-12 / 131. szám, kedd

Algériai—csehszlovák barátsági hét Algírban Algír (CTK) — Algírban ünnepélye­sen megnyitották az algériai—csehszlo­vák barátsági hetet, mely lehetővé teszi, hogy az algériai közvélemény megismerkedjék a csehszlovák nép életével. Az „Űj Algériáért bizottság" által szervezett barátsági hetet Mourad Todor Zsivkov Algériába látogat Szófia (CTK) — Ahmed Ben Bella bulgáriai látogatása során meghívta Todor Zsívkovot, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának elnökét, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkárát, hogy egy bolgár párt- és kormányküldöttség élén látogasson el Algírba. Todor Zsiv­kov a meghívást elfogadta. Látogatá­sának határidejét később határozzák meg. Bourboune író, kulturális megbízott nyitotta meg. A hét keretén belül meg­nyitják Olga Beráková csehszlovák festőművész kiállítását, Miroslav Ga­luška, a Kultúrna tvorba főszerkesztő­je és Marcel Aymonln, az algíri egye­tem tanára Csehszlovákia kulturális életéről ós történelméről tart elő­adást. Algírban ezenkívül számos cseh­szlovák rövidfilmet mutatnak be. Bolgár— algériai közleményt írtak alá Szófia (CTK) — Ahmed Ben Bella bulgáriai látogatásának befejeztével bolgár—algériai * közös közleményt ír­tak alá. A közleményt Ben Bella, al­gériai elnök, az FLN főtitkára és To­dor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára írta alá. Makariosz elnök nyilatkozata Nicosia (CTK)' — Makariosz cipru­si elnök, a TASZSZ tudósítójának adott Interjújában hangsúlyozta, hogy Hruscsov legutóbbi nyilatkozata a ci­prusi helyzetről megmutatja a béke felújításához vezető utat. Hruscsov nyilatkozatát Cipruson megelégedés­sel fogadták. Hruscsov helyesen hangsúlyozta, hogy Ciprus görög és török lakossága békében élhet egymás mellett, ha nem fogják őket ebben akadályozni és ek­kor megtalálhatják problémáik megol­dásának módját. Makariosz a továbbiakban kijelen­tette: „Nagyra értékeljük a szovjet kormány álláspontját a ciprusi kér­désben. A ciprusi válság kitörése óta a szovjet miniszterelnök már több íz­ben kijelentette, hogy a Szovjetunió nem nézné közömbösen a sziget el­leni katonai agressziót. Meggyőződé­sem, Hruscsov nyilatkozata hatott azokra, akik úgy vélekedtek, hogy Ciprus, mint kis állam, könnyen az erős hatalmak áldozatává válhat. Há­lásak vagyunk a Szovjetuniónak, mert a válság kitörése óta Ciprus függet­lenségét szorgalmazza. A Szovjetunió álláspontja hozzájá­A TREBLINKA volt hitlerista táborban ä 800 ezer elpusztított emlékműve le­leplezése alkalmából rendezett fasiszta­ellenes tüntetésen több mint 30 000-en vettek részt. (CTK) rul országaink közötti baráti kapcso­lataink fejlődéséhez. Makariosz elnök a továbbiakban kijelentette, hogy a legközelebbi feladat a béke és rend felújítása. A ciprusi görögök ős tö­rökök közti viszályokat békés úton kell megoldani és nem fegyverrel. A ciprusi görögök és törökök meg­oldhatják a problémákat, de csak ak­kor, ha mások nem avatkoznak Ciprus belügyeibe. Ciprus a függetlenség kikiáltása után sem vált teljesen szuverén állam­má. Területének egy részén angol tá­maszpontok vannak. A béke veszé­lyeztetése esetén megtesszük a szük­séges intézkedéseket és megakadá­lyozzuk a támaszpont felhasználását. Célunk, mondotta Makariosz elnök, megszabadulni azoktól a feltételektől, melyeket a zürichi és londoni szer­ződések kényszerítenek ránk. Egysé­ges, független és szuverén államot akarunk", ESZTELEN FENYEGETŐZÉS „Törökországnak olyan eszközök állnak rendelkezésére, amelyek segít­ségévei hat órán belül Cipruson part­ra szállíthatja csapatait" — jelentet­te ki Kemal Szatir török ügyvezető miniszterelnök választási beszédében. Fenyegetőzését azzal „magyarázta", hogy az eddigi nemzetközi törekvés a ciprusi béke felújítására „elégtel­len", Äz Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársaság 2 382 000 négyzetkilométeren terül el Északnyu­gat-Afrikában Ma­rokkó és Tunisz kö­zött. 1362 szeptembe­rében alakult, mi­után az algériai nép­nek csaknem 8 évi véres harc után si­került leráznia a francia gyarmati Igát. Lakossága 11 millió 20 ezer ffi, fő­ként a termékeny partvidéki síkságon, a Földközi-tenger mentén és az ettől délre eső dombvidé­ken telepedett le. A 132 évig tartó gyarmaturalom alatt az ország legjobb földjét a francia te­firzik a szállodákat, mozikat és vendég löket is. Az államo­sítás egyre több sza kaszra terjed ki. A nemrég felszabadult országok közül az afrikai kontinensen Algéria kétségtele­nül a leggyorsabban tör előre a kizsák­mányolás felszámo­lása és a szocialista jellegfi társadalmi viszonyok kialakítá­sának útján, különös­képpen az FNL, nem­rég lezajlott kong­resszusa óta. (Az FLN, vagyis a Nem­zeti Felszabadítást Front ma az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság egyetlen pártja). Megindult az iparosi lepesek bitorolták s ezen bevezették a tás programja Algéria gazdasági tügget­gabona, déligyümölcs, primőr-zöldség és lenségének biztosítására, szőlőtermelést, kifejezetten export-cé- A még számos politikai és gazdasági lókra. (A bortermelésben Algéria a ka- nehézséggel küzdő országnak hathatós pitalista világban a harmadik helyen segítséget nyújtanak a szocialista álla­állt.) Európai gyárosok és nagyvállala- mok. A telszabadltásl harc Idejére visz­tek kezén volt az ipar is. A bányaipar szanyüló együttműködés a barátságon, alapját a jó minőségű vasérc adta. Ezen- az egyenrangúságon és a kölcsönös kívül foszfátot, ólomércet, antimont, megbecsülésen alapszik. Különösen nagy kaolint és márványt is bányásznak, sót jelentőségűek a Szovjetunió legújabb in­A szocializmus útja minden nemzet számára járható (Folytatás az 1. oldalról) ja, milyen nagy erőt képvisel a szo­cialista demokrácia. A Szovjetuniónak és a szocialista tábor többi országának közvetlen ér­deke az Imperialista ellenes erők megszilárdítása. Internacionális köte­lességüknek tartjuk a fiatal orszá­goknak nyújtott sokoldalú segítséget A nemzetközi kommunista- és mun­kásmozgalom a szabadságért és füg­getlenségért harcoló nemzetek olda­lán áll. A Szovjetunió nem avatkozik be a gyarmati függetlenség alól felszaba­dult nemzetek belügyéibe. Következe­tesen harcol azért, hogy minden or­szágnak joga van megválasztania a fejlődés útját. A szovjet emberek azonban őszintén üdvözlik azokat az országokat, melyek a szocializmus el­érését tűzték ki célul. Ezzel kapcso­latban Nyikita Hruscsov sok sikert kívánt az EAK népének, az általuk választott helyes úton. és villamosenergiát termelnek Algériá­ban. Űsl háziipar a gyapjűszőnyeg, a bőr, fém- és kerámiai cikkek készíté­se. A tengeri halászaton alapul a hal­tézkedésel e téren. 115 millió rubel ösz­szegü új, hosszú lajáratú hitelt nyújt az algériai kormánynak, és műszaki se­gítséget ad egy olyan vasipari üzem konzerv-gyártás. További itt gyártott felépítéséhez, amely teljes ciklusos ter­ipari cikk a kénsav, szuperfoszfát és meléssel évente 300—350 000 tonna hen­cement. Az ország eléggé elmaradott gerelt árut tud előállítani. A Szovjet­feldolgozó ipara élelmiszereket, parafát, unió készíti el az üzem terveit és szál­papírt, üveget, dohányt, műtrágyát, vas- Iítja teljes berendezését. Algéria aján­és fémárut, gyufát és textilárut gyárt, dákként kap egy kőo!a|- és földgázipari Algéria népe a felszabadulás után Intézetet és egy 2000 diák tanulását blz­csakhamar megindult az országépítés út- tosító technikumot. 1964—1965-ben 300 ján. A forradalmi kormány államosította szovjet orvos megy Algériába, az eltávozott európai földbirtokosak és Csehszlovákia műszaki segélynyújtáson gyárosok elhagyott javait. A gazdaságo- kívül múlt év decemberében Algériával kat paraszti ügyintéző bizottságokra kereskedelmi egyezményt kötött, s ezt bízta, keresztülhúzva az algériai föld- ez év márciusában több mint 8 millió birtokosok számításait, akik az európai dollár értékű, 1964-re szóló árucsere­telepesek földiéin akartak meggazdagod- egyezménnyel bővítette. ni. A föld ma Algériában azoké, akik megművelik. A lerombolt, kifosztott gyá Ben Bella algériai elnök jelenlegi lá­togatása hazánkban minden bizonnyal rakat a munkásak indították el újra, még jobban megerősíti a két ország ba­s ma a termelést szintén ügyintéző mun­kás bizottságok irányítják. Ezek ellen­ráti kapcsolatalt és testvéri együttműkö­dését. B. £. Rusk Hágában Nehéz összeterelni a szétfutó nyájat Hága (CTK) — Dean Rusk, ameri­kai külügyminiszter, aki Brüsszelből Hágába érkezett, folytatja a NATO minisztertanácsa ülésének gondos elő­készítését. Miután tárgyalt a holland és belga miniszterekkel, tegnap Schröder nyugatnémet és Butler an­gol külügyminiszterrel találkozott. A hírügynökségek hangsúlyozzák, hogy Rusk elsőrendű feladata e ta­lálkozókon nyomást gyakorolni a szö­vetségesekre, vegyenek részt Kuba gazdasági bojkottjában és támogassák az Egyesült Államok dél-vietnami há­borúját. Butler angol külügyminiszter teg­nap vacsorát adott, melyen részt vett Couve de Murville francia, Rusk ame­rikai és Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter. Hírügynökségek szerint a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok­ról, a német és berlini kérdésről tár­gyaltak. Bonn azzal számít, hogy Há­gában közös nyilatkozatot tesznek közzé a német kérdésben. Dean Rusk ezenkívül Kosztopulosz görög és Erkln török külügyminisz­terrel is találkozott, akikkel a ciprusi helyzetről tárgyalt. ErkLn megérkezé­sekor kijelentette, hogy a NATO ta­nácsa elé akarja terjeszteni a ciprusi kérdést, Kosztopulosz viszont azt hangsúlyozta, hogy a ciprusi kérdés az ENSZ ügye és nem tartozik a NATO minisztertanácsára. Stikker, a NATO főtitkára az esti órákban sajtóértekezletet! tájékoztatta az újságírókat a NATO tanácsának háromnapos üléséről. RDSK amerikai külügyminiszter az an­gol televízlónak adott interjújában meg­erősítette, hogy az Egyesült Államok a NATO-ban vezető szerepet tölt be. Az európai atomhatalom kialakításának kér­désevei kapcsolatban kijelentette, hogy Ilyet csak a távolabbi jövőben lehetne kialakítani. Előzetesen a multilaterális atomerő kialakítását javasolta, mely le­hetővé tenné, hogy a NATO-tagállamok atomfegyverekhez jussanak, ellenőrizhes­sék őket és dönthessenek az atomfegy­verek bevetéséről. (CTK) Hangsúlyozta, már nincs messze az az idő, amikor Afrikéban, Ázsiában és Latin-Amerikában nem lesz egyet­len egy gyarmat sem. A szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom, a nemzetközi munkásosztály hatalma a gyarmati rendszer csődjét és a sza­badság és haladás erőinek győzelmét feltételezi. A fiatal államok szuverenitásáról beszélve Hruscsov elvtárs kijelentet­te, nem tarthatjuk szabadaknak és függetleneknek azokat az államokat, melyekben kihirdették a független­séget, de a gyarmatosítók még min­dig fenntartják állásaikat területü­kön. A szovjet kormány a békéért és a békés együttélésért folytatott harcot tartja frtllpolitikai tevékenysége alap­vető feladatának. Megelégedéssel ál­lapítjuk meg, hogy a Szovjetunió és az EAK kormányának álláspontja szá­mos nemzetközi kérdésben megegye­zik — mondotta Nyikita Hruscsov. Ez megerősíti hitünket, hogy a nemzet­közi problémák realista megítélése győzedelmeskedik. Egyes nyugati vezetők és lapok ál­nokul csodálkozásukat fejezik ki afe­lett, hogy a Szovjetunió az egyik oldalon a nemzetközi problémák bé­kés megoldását követeli, a másik ol­dalon viszont nem tagadja meg a fegyvereRet az ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai országoktól. Ezen azon­ban nincs mit csodálkozni. Az Igaz, hogy fegyvert adunk azoknak, akik segítségünket kérik a nemzeti füg­getlenségért folytatott igazságos harctan. Fegyvert adunk a kiharcolt szabadság megvédésére és nem más országok elleni támadásokra. Egy ta­podtat sem hátrálunk a békés együtt­élés alapelvétől és büszkék vagyunk arra, hogy fegyvereink jó szolgálatot tesznek ma és a jövőben is a függet­lenségért vívott harcnak. A Szovjetunió támogatta és a jö­vőben is támogatni fogja az arab egység gondolatát. Kétségtelen, hogy az arab országok együttműködésének elmélyítése imperialista és gyarmati rendszer-ellenes alapon megfosztja a gyarmatosító hatalmakat attól a le­hetőségtől, hogy saját javukra hasz­nálják fel a nemzetek közti nézet­eltéréseket. Támogatjuk az afrikai nemzetek egységének gondolatát az imperializmus, a gyarmati rendseer, a szabadság, a béke, a nemzeti füg­getlenség megszilárdításáért folyta­tott harcban. Szem előtt kell tartani, hogy a nemzetek vívmányainak megszilárdí­tása a világ valamennyi forradalmi és haladó erői egyesítésén alapszik. Nem lenne helyes, ha a forradalmi erők egysége ellen különböző csoportokat állítanánk felekezetük és arc színük szerint. Egységesíteni kell a forradal­mi erőket, figyelmen kívül hagyva nemzetiségüket, bőrük színét és val­lásukat. Csak így használhatunk kl minden erőt az imperializmus, a gyar­mati rendszer és az újgyarmatositás elleni harcban. Azt akarjuk, hogy a Szovjetunió és az EAK közti együttműködés to­vább fejlődjön. A Szovjetunió vala­mennyi nemzettel barátságot akar. A független arab országok az im­perializmus gyarmati rendszer és új­gyarmatositás ellen folytatott harcuk­kai bebizonyították, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom élcsapatába tartoznak. Az arab kormányfők kairól tanácskozását a Szovjetunió úgy üd­vözölte, mint hozzájárulást az arab államok egységéhez az imperializmus elleni harchoz. A Szovjetunió támogatja az arab országok igazságos követelését, hogy Izrael haladéktalanul teljesítse az ENSZ határozatát, az arab és palesz­tinai menekültek kérdésében. Támo­gatjuk az arab államok jogos köve­telését, ami a Jordán folyó kihaszná­lását illeti. Nyikita Hruscsov beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy az asiizuánl gát építése a szovjet és arab munkások testvériségének, a nemzetek barátságának gyakorlati megnyilvánulása. Ezek nemcsak sza­vak — ez maga a gyakorlat. Az asszuáni gát örökké az arab nép hő­sies munkájának és a megbonthatat­lan szovjet—arab barátságnak jelké­pe lesz — mondotta beszéde végén Nyikita Hruscsov. A Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének beszédét gyakran lelkes tapsvihar szakította félbe. Az EAK nemzetgyűlésének rendkívüli ülését, melyen Nyikita Hruscsov tartott be­szédet a kairói rádió és televízió ls közvetítette. Szovjet-egyiptomi tárgyalások Gamal Abdel Nasszer, az EAK el­nöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke va­sárnap délelőtt ültek össze először Kairóban. A tárgyaláson egyiptomi részről részt vett Abdul Haklm Amer marsall, az EAK fegyveres erőinek főparancsnok-helyettese, első elnökhe­lyettes, Ali Sabri miniszterelnök, dr. Mahmud Fauzi, külüggyel foglalkozó miniszterelnök-helyettes és Muham­mad Murád Ghaleb, az EAK moszkvai nagykövete. Szovjet részről E. N. All­hanov, az Azerbajdzsán SZSZK Mi­nisztertanácsának elnöke és A. A. Gromiko külügyminiszter vett részt a tárgyalásokon. A szívélyes és baráti légkörben fo­lyó tárgyalásokon kicserélték nézetü­ket a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság közötti kapcsolatok to­vábbfejlesztésének és megszilárdítá­sának kérdésében, a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdésekben, be­leszámítva a közel-keleti helyzetet. A két államférfi megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a Szovjetunió és az EAK között testvéri, baráti együtt­működés alakult ki és kifejezték szán­dékukat, hogy ezt a barátságot tovább akarják fejleszteni és szilárdítani a béke és a nemzetek biztonsága érde­kében. Nasszer elnök megállapította, hogy Hruscsov EAK-bell látogatása hozzájárul az Egyesült Arab Köztár­saság által oly nagyra becsült barát­ság megszilárdításához. N. Sz. Hruscsov megemlítette, hogy a Szovjetunióban nagyra értékelik Nasszer elnök szerepét a szovjet­arab kapcsolatok megszilárdításában, a béke megszilárdítását és a nemze­tek közti barátságot eredményező po­litika megvalósításában. Újabb feltevések az amerikai elnökgyilkosságról Thomas G. Buchanan amerikai pu­blicista „Ki ölte meg Kennedyt" cím­mel könyvet írt az amerikai elnökgyil­kosságról. A könyv a napokban jelent meg Londonban és Igen logikus követ­keztetéseket tartalmaz Kennedy meg­gyilkolásának körülményeiről. A szer­ző bizonyító adatok és tanúvallomások alapján megcáfolja a „hivatalos el­képzelést", amely szerint a gyilkossá­got Oswald egyedül követte el. Bu­chanan szerint legalább hét bűntárs követte el a gyilkosságot mégpedig a következőképpen: Az 1. számú lövész a vasúti híd felől leadta a halálos lövést, amely elölről érte az elnököt. (A dallasi orvosok el­ső Jelentéseikben meg ls állapították, hogy élőiről Jött a halálos lövés, s csak később állították, hogy téved­hettek. Szembetűnő, hogy Dallasban, ahol lőtt sebekkel úgyszólván napon­ta találkoznak, ilyesmiben tévedhet­nek.] A 2. számú lövész — valószínűleg egy dallasi rendőr — a könyvraktár épületében rejtőzött. Efe hátulról lőtt és feladata az volt, hogy az első me­rénylő sikertelen lövése esetén biz­tos halált okozzon, továbbá elterelje a figyelmet a vasúti hídtól és együt­tal a raktárban dolgozó, a merénylet­be bevont Oswaldra terelje a figyel­met. A 3. számú bűntárs maga Oswald, akinek feladata a 2. sz. lövész elrej­tése és felfegyverzése, valamint fede­zése volt. Minden úgy volt megszer­vezve, hogy a gyanú a raktárépület­ben lövészre essék, aki feladata telje­sítése után elvegyülhetett a rendőrök között. Közben Oswaldnak a 4. sz. bűntárs — valószínűleg magasrangú rendőrhivatalnok — lehetővé tenné a szökést. Az 5. sz. összeesküvő — ugyancsak rendőrtisztviselő lehetett — utasítást ad a 6. számú bűntársnak, kövesse Oswaldot és hívja fel rá a 7. számú bűntárs, az egyenruhás Tip­pit rendőr, figyelmét. Tippitnek fel kellett volna tartóztatnia Oswaldot és mintegy „menekülés közben" agyon­lőnie. így az egyetlen gyanúsítható egyén örökre elhallgatott volna. Mint Ismeretes, ez az utolsó sakk­húzás nem jött kl — Oswald, akivel utolsó feladatát, hogy meg kell halnia természetesen nem tudatták — felrúg­ta a tervet, mert megelőzte Tippitet és agyonlőtte őt. A kihallgatások során Oswaldot ab­ban a hitben tartották, hogy csak a rendőr meggyilkolásával vádolják, így biztosították magukat, hogy, az össze­esküvés igazi voltáról ne fecsegjen, Csak amikor Oswald fejében derenge­ni kezdett, hogy az elnökgyilkosság­gal vádolják, vált szükségessé elhall­gattatása. Ezt, mint ismeretes, a geng­szter Ruby hajtotta végre. Érdekes dologra figyelmeztet a könyv: Oswaldnak nem az arcán, ha­nem a kezén állapítottak meg lőpor­nyomokat. Ez azt jelenti, hogy pisz­tolyból lőtt ós nem puskából, ahogy azt a hivatalos jelentés hangsúlyozza, tehát csak a rendőrt ölhette meg. Egyébként Oswald elfogatásának szá­mos homályos körülménye is arra vall, hogy mindent előre megszervez­tek. Mindezeket az adatokat Buchanan bebizonyítottaknak tartja. Valószínű feltevései közé sorolja az összeeskü­vés tovább vezető szálait. Felteszi a kérdést: Kinek volt érdeke, hogy John­son legyen az új elnök? A két elnök közti különbséget a szerző a Texas irányában megvalósított politikában látja. Kennedy ugyanis ellenezte a te­xasi kőolajmágnások adókedvezmé­nyeit. Johnsont viszont a texasiak azért választották meg, hogy érdekei­ket védje Washingtonban. A háttér­ben álló „M. X." tehát valószínűleg egy olajmágnás, akinek érdeke a nem­zetközi feszültség fenntartása és az adókedvezmény. Meglehet, hogy ugyanaz az ember, aki Mattéit, az ál­lamosított olasz kőolajipar igazgató­ját is meggyilkoltatta, mert sok bor­sot tört az amerikai olajmágnások orra alá. 1964. május 12. S (JJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom