Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-28 / 147. szám, csütörtök

Tettekkel támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmat (Folytatás az 1. oldalról) Már ez EAK-ban tartott beszédeim­ben hangsúlyoztam, milyen mély be­nyomást tettek rám az ország dol­gozói. Növekszik a nép nemzeti ön­tudata, bízik saját erejében, és az Igazságos társadalom kiépítésének le­hetőségében. Az EAK alkotmánya sze­rint ebben a társadalomban megszű­nik az ember ember általi kizsákmá­nyolása és győzedelmeskednek az élet szocialista alapelvei. Mélyen emlékezetembe vésődött ta­lálkozásom a kairói fiatalsággal. Ez a derűlátó ünnepség találóan jelem­zi az ország fiatal nemzedékének han­gulatát. Készen áll, hogy idősebb test­véreivel és szüleivel megvédje az or­szág függetlenségét az imperialisták és gyarmatosítók elől, hogy dolgozzon a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításáért, hogy új társadal­mat építsen a szocialista elvek alap­ján. Nyíltan meg kell mondanom, hogy az Egyesült Arab Köztársaság által választott szocialista út nem egyszerű és könnyű. Figyelembe kell venni az 1952-es győzelmes forradalom után kialakult helyzetet. A forradalmi változások első sza­kaszában a nemzet valamennyi erője, köztük a tőke és a földbirtokosok képviselői is, egységes frontba léptek. A forradalom második szakaszában megkezdték a nagy ipari és kereske­delmi vállalatok és a bankok államo­sítását, életbe léptették a földrefor­mot és további szociális intézkedése­ket. Most már új feladatok állnak a forradalom előtt. Ebben az időszakban elkerülhetet­lenül szembekerülnek a dolgozók és a kizsákmányolók érdekei. A másik oldalon viszont folyamatban van a dolgozók egységének megerősödése. Véleményünk szerint így fejlődtek az események az Egyesült Arab Köz­társaságban az 1952-es forradalom óta. Nyíltan beszéltünk erről Gamal Ab­del Nasszerrel s az ország további vezető személyiségeivel. Nyíltan fel­hoztuk ezt Asszuánban a gát legjobb építőinek kitüntetése alkalmából. Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke is hangsúlyozta, szükséges, hogy a dol­gozók egyesüljenek, hogy további for­radalmi változást valósíthassanak meg. Semmi 9em születik azonban az egyik percről a másikra. Sok igyeke­zetet kell kifejteni, hogy kiküszöböl­jük az akadályokat és megtaláljuk a fejlődés helyes útját. Nagyon bonyo­lult folyamat ez. Az Egyesült Arab Köztársaságban is az új út keresésé­nek folyamata van napirenden. Is­mert tény, hogy az Egyesült Arab Köztársaságban egy bizonyos időszak­ban kommunistaellenes eszmék is megnyilvánultak. Voltak idők, amikor a kommunistákat tevékenységükért letartóztatták, fogva tartották. Amint az ország vezető személyiségei kijelen­tették, ma már ilyen nem történik meg. Reméljük, hogy ez az időszak már elmúlt. Ha valaki tényleg az új társadalom építésének útjára akar lépni a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség érdekében, akkor tudato­sítania kell, hogy a kommunisták a haladás és a szocializmus legelszán­tabb harcosai. Hűek a marxizmus—le­ninizmushoz, mely alapján változik a világ arculata és épül a világ leg­igazságosabb társadalma. Az Egyesült Arab Köztársaságban megalapították az Arab Szocialista Szövetség tömegszervezetet. Alapsza­bályzata szerint a nép politikai szer­vezete. Megtudtuk, hogy ez év őszén lesz az Arab Szocialista Szövetség kongresszusa. E kongresszus határo­zata mutatja majd meg az Egyesült Arab Köztársaság politikai, gazdasá­gi és társadalmi élete további fejlő­désének útját. Nasszer elnökkel elsősorban a nem­zetközi kapcsolatok kérdéseivel, nem­zetközi problémákkal és az országaink közötti testvéri kapcsolatok további fejlődésével foglalkoztunk. Emellett természetesen olyan, első­sorban eszmei kérdésekről is beszél­tünk, melyekben nem egyezik meg az álláspontunk. Ez azonban nem akadá­lyoz abban, hogy megszilárdítsuk az országaink közti barátságot, mely kö­zös célokon alapszik, az Imperializ­mus és gyarmati rendszer elleni, a békéért, a nemzetek közti békés együttélésért folytatott harcban. A nyugati sajtóban több találgatás jelent meg arról, hogy országaink közt titkos tárgyalások folytak. Ez csak imperialista propaganda. Az imperialisták aggályokkal kisér­ték az Egyesült Arab Köztársaságban tett látogatásunkat és azt a tényt, hogy az egyiptomi nép milyen lelke­sedést tanúsít a szovjet nép iránt. Az imperialisták nyugtalanok, mivel a világ egyre több nemzete, köztük számos arab ország is elveti a fejlő­dés kapitalista útját. Ez érthető. Az imperializmus tekintélye már annyira megcsorbult a világ nemzetei szemé­ben, hogy azt már nehezen állíthat­ják vissza. Nasszer elnökkel folytatott tárgya­lásainkban újból ismételtük, hogy a szovjet nép és a Szovjetunió kormá­nya mindig sokoldalúan támogatták és fogják ls támogatni azokat a nem­zeteket, amelyek függetlenségükért harcolnak, s azokat ls, amelyek már kivívták önállóságukat. Ezt az ls példázza, hogy a Szov­jetunió az Egyesült Arab Köztársaság­nak újabb hitelt folyósított. Az EAK A limai tömegszerencsétlenség áldozatainak temetése Letartóztatták a főbűnösöket Lima (CTK) — Limában, Peru fő­városában eltemették a sportstadion­ban történt események 200 áldozatát. A holttesteket katonai gépkocsik szállították a temetőbe. Az utcákon erősen felfegyverzett rendőrök álltak sorfalat. A kormány parancsára a katonaság készenlétben állt. Attól féltek, hogy a temetés résztvevői újabb tüntetést rendeznek. További AZ ENSZ ciprusi képviselője beje­lentette, hogy a Kyrenea hegység­ben török martalócok támadtak az ENSZ csapatokhoz tartozó kanadai katonákra. (CTK) PESARE közép-olaszországi város­ban 10 000 kisparaszt és földbérlő tüntetett. Végigvonultak a város ut­cáin, radikális földreformot követel­ve. (CTK) AZ EAK-ban 10 óvl fogházbünte­tésre ítélték F. Huttenmeister 26 éves kölni diákot. 1963-ban tartóz­tatták le az EAK-ban, ahol Izrael számára kémkedett. (CTK) A SZÖULI egyetem 300 diákja kor­mányellenes tüntetést rendezett. Pak Csong-hi dél-koreai elnök lemondását követelték. A tüntető diákokat a rendőrség oszlatta szét. (CTK) BONNI hivatalos jelentés szerint Erzsébet angol királynő férjével 1965. májusában hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazik. Az angol királynőnek már néhány évvel ezelőtt kellett vol­na az NSZK-ba látogatni, de a látoga­tást tekintettel az angol—nyugatné­met nézeteltérésekre, elhalasztották. (CTK) 122 áldozat kilétét még eddig nem állapították meg. A vasárnapi események áldozatai­nak száma még mindig ismeretlen. Egyes lapok közlése szerint 500 sze­mély vesztette életét. Az áldozatok számának meghatározását megnehezí­ti az a tény, hogy számos halottat hozzátartozói elvitték a sportpályá­ról. A rendőrség jelentése szerint 220 személy van kórházi kezelés­ben. jüan Lancuazco perui belügymi­niszter bejelentette, hogy letartóztat­ták annak a rendőrosztagnak a pa­rancsnokát, mely a tragikus kimene­telű labdarúgó-mérkőzésen a nézőkre támadt. Vietor Melesl Vasquez Cam­post, azt a szurkolót, aki az uru­guayi játékvezetőre támadt és így kiprovokálta a többi nézőt is, szin­tén letartoztatták. Lima lakossága a bűnösök szigo­rú megbüntetését követeli. A város­ban félárbócra bocsátották a nemze­ti lobogókat. Több üzlet még mindig zárva van. Újabb zavargások Brit-Guayanában Georgetown (CTK) — Brit-Guayaná­ban folytatódnak a véres összetűzé­sek az indiai és néger lakosság kö­zött. A viszályokat az angol csapa­tok és az angol közigazgatási szer­vek szítják. Richard Luyt kormányzó újabb katonai segítségért fordult Lon­donhoz. Kérésének rövid időn belül és készségesen eleget tettek. Georgetownban és a környező fal­vakban újabb véres összetűzések vol­tak az indiai és néger lakosság kö­zött. Felgyújtják a lakóházakat, több száz személy maradt fedél nélkül. viszont olyan árut szállít a Szovjet­uniónak, amelyre annak szüksége van. A Szovjetunió azzal, hogy önzetlen baráti alapon az egyiptomi nép segít­ségére sietett, ismét tovább megszi­lárdította az imperialista ellenes vi­lágmozgalmat. Gamal Abdel Nasszer elnök országa és népe nevében köszö­netet mondott a Szovjetuniónak Egyiptom népével vállalt őszinte szo­lidaritásáért. Egyiptomi barátaink hálatelt han­gon beszélnek a Szovjetunió segítsé­géről az EAK fegyveres erőinek meg­erősítésében, mert az arab fegyverek a nép békés munkáját és a köztár­saság függetlenségét, valamint felség­jogait őrzik. A közös nyilatkozat aláhúzza azt a pozitív szerepet, amit az Egyesült Arab Köztársaság játszik a nemzet­közi politika szinterén, mint el nem kötelezett ország, mint olyan állam, amelynek külpolitikája hozzájárul a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és a nemzetek barátságához. Az Egyesült Arab Köztársaság vi­szont nagyra becsüli és értékeli a Szovjetunió hangadó szerepét és ran­gos helyét a nemzetközi ügyekben, a béke megszilárdításáért és a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért vívott harcban, a fiatal államok független­ségi harcában, a nemzetek imperialis­ta és gyarmatosítás-ellenes mozgal­mainak kibontakozásában. Látogatásunk bebizonyította, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolata számos kedve­ző alkalmat teremt az eredményes ba­ráti együttműködés számára, amely mindkét ország népének, valamint a békéért harcoló valamennyi nemzet­nek érdekeit szolgálná. Nasszer elnök elfogadta meghívá­sunkat a Szovjetunióba. Biztosíthatom arab barátainkat, hogy a szovjet nép a vendéget tárt karokkal és baráti szeretettel fogadja. Mindenütt, ahol látogatásunk alatt jártunk, ezt hallottuk: ..Éljen a szov­jet—arab barátság!", „Éljen a szovjet népi". És az emberek arra kértek, hogy tolmácsoljuk a Szovjetunió né­pének az Egyesült Arab Köztársaság népei szívból jövő őszinte üdvözletét. Megragadom tehát ezt az alkalmat és szíves-örömest teszek eleget kérésük­nek. Népünk joggal büszke arra, hogy munkájával, békeszerető politikájával világszerte kivívta magának a tiszte­letet és igaz barátokra tett szert. Befejezésül nagy tanítónkat, Vlagyi­mir Iljics Lenint idézem, aki már a szovjet hatalom kezdetén arra intett bennünket, hogy minden erőnkből tá­mogassuk a mongolokat, perzsákat, indialakat és egyiptomiakat, mert ezek sokkal elnyomottabbak mint mi, s Így kötelességünk, hogy segítséget nyújtsunk nekik mielőbbi fejlődésük érdekében. Örömmel tölt el az a tu­dat, hogy Vladimír Iljics szavai most tetté válnak. Az Egyesült Arab Köztársaság né­pének gazdasága és kultúrája fejlesz­tésében, valamint nemzeti független­sége megszilárdításában és új élete építésében további sikereket kívánok. Nem kételkedem abban, hogy önök valamennyien, kedves elvtársaim, csatlakoznak őszinte jókívánságaim­hoz. Beszéde végén Hruscsov elvtárs me­leg szavakkal emlékezett meg a teg­nap elhunyt Dzsavaharlal Nehruról, India miniszterelnökéről. Ma ünneplik a Szovjetunióban a határőrök napját. Képünkön egy határ­őregység két legjobb katonáját láthatjuk járőrszolgálatuk teljesítése közbon. (CTK — TASZSZ felv.) A. Mikojan hazautazott Japánból Japán területi igényekkel lép fel, de a kapcsolatok bővítésére lehetőség mutatkozik Tokió (CTK) — — Anasztasz Mi­kojan a Szovjetunió Minisztertaná­csának első alelnöke, az e napokban Japánban időző szovjet parlamenti küldöttség vezetője, a küldöttség el­utazását megelőző napion — kedden — másodszor is beszélgetésre jött össze Hajato Ikeda japán miniszter­elnökkel. A két államférfi megegye­zett abban, hogy a Szovjetunió és Japán képviselői folytatják tárgyalá­saikat a Moszkva—Tokió légiútvonal létesítéséről. Ikeda közölte, hogy Japán igényt tart a Szovjetunió területéhez tartozó déli Kuril-szigetek közül kettőre — az Iturup ás Kunasiri szigetre —, mivel átadásuk szerinte „a szovjet­japán békeszerződés aláírásának egyik feltétele." Ikeda ezt a követelményt a japán hódítókra jellemzően így in­dokolta meg: „A Szovjetunió terüle­te tízszer, de lakosságának száma csupán kétszer akkora, mint Japáné!" Anasztasz Mikojan erre azt válaszolta, hogy az Iturup és a Kunasiri sziget j hovatartozásának kérdését egyszer s mindenkorra megoldották nemcsak a San Franciscói békekonferencián, hanem azokon a tárgyalásokon is, amelyeket a Szovjetunió képviselői 1956-ban folytattak a Hatojama-kor­mánnyal. A szovjet parlamenti küldöttség ve­zetője az említett napon rendezett sajtóértekezleten ezzel kapcsolatban kijelentette: „Amennyiben a japán kormány nem másíthatja meg azt a meggyőződését, hogy az említett két sziget átadása a szovjet—japán bé­keszerződés aláírásának feltétele, szá­munkra nem marad más hátra, mint az, hogy várnunk kell, amíg megérik az ügy elintézésének ideje." A sajtóértekezleten egy újságíró megkérdezte a szovjet parlamenti küldöttség vezetőiét, eredményesek-e a Moszkva és Tokió közötti légijárat létesítéséről folytatott tárgyalások. A SZÍRIAI kormány szerződést ha­gyott jóvá, mely szerint Szíria 43 tartályhajót vásáról a Szovjetunió­tól 1300 000 dollár értékben. (CTK) GHEORGE GASTON-MARTIN, a ro­mán tervhivatal elnöke, az Egyesült Államokban tartózkodó román kor­mányküldöttség vezetője a két or­szág kereskedelmi kapcsolatainak bővítéséről tárgyalt az amerikai gaz­dasági élet vezető képviselőivel. PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE A. Mikojan a kérdésre válaszolva ki­fejezte azt a reményét, hogy még az idei olimpiai játékok megkezdése elolt átadják a forgalomnak az em­lített légi útvonalat. Kijelentette to­vábbá, hogy a Szovjetunió a Kelet és a Nyugat közötti feszültség eny­hítésére törekedve — bár pillanat­nyilag még nem, de a közeljövőben — hajlanló külföldi repülőgépeknek engedélyezni az átrepülést Szibéria területe fűlött. , A. Mikojan a jelenlevők számos kérdésére válaszolva a szovjet—japán kereskedelem távlataira ls utalt. A nagyobb kereskedelmi forgalom egyik fontos feltétele, hogy Japán az eddigieknél kedvezőbb feltételekhez kösse a Szovjetuniónak nyújtott hi­telt és több nyersanyagot, gépet stb. vásároljon a Szovjetuniótól. A Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke a sajtóértekezleten éle­sen bírálta az USA kormányának magatartását. Hangsúlyozta, hogy há­borúskodásra uszít Dél-Vietnamban és Laoszban. „Az USA külügyminisz­tériuma azt állítja, hogy semmi köze jincs a Laoszban nemrég lezajlott ál­lamcsínyhez. Ha ez igaz, akkor miért támogatja pénzzel és egyébként is a laoszi jobboldali militaristákat?" — kérdezte Mikojan. Azután kijelentet­te, hogy a Szovjetunió támogatja Sou­vana Phouma semleges koalíciós kor­mányát és helyesli azt a javaslatot, hogy újabb genfi értekezletnek kell a laoszi kérdést megoldania. A szovjet parlamenti küldöttség vezetője kifejezte azt a reményét, hegy Japán gazdasági fejlődésének megfelelően egyre fontosabb szerep­hez jut Ázsiában, s a Japán diplo­mácia a jövőben nem lesz csupán az amerikai diplomácia árnyképe. • A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak küldöttsége A. I. Mikojan veze­tésével szerdán, május 27-én repülő­gépen elutazott Tokióból. A szovjet parlamenti küldöttségtől Funada és Sigemune, a japán par­lament felső- és alsóházának elnö­kei, és más közéleti kiválóságok bú­csúztak a repülőtéren. Amikor a szov­jet küldöttség a repülőtérre utazott, a japán főváros lakossága mindenütt szívélyesen üdvözölte a vendégeket. • A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Japánból hazatérő küldöttsége kúlönrepülőgépén tegnap Vlagyivosz­tokba érkezett. EGYSEGBEN ES MEGFIATALODVA a Francia KP XVII. kongresszusa után AZ EGYSÉG GONDOLATA Jellemez­te a Francia Kommunista Párt nem­rég lezajlott kongresszusának mun­káját. A vitára bocsátott témák majd­nem mindegyikében szerepelt az egy­ség. A kongresszus szenvedélyesen követelte a munkásosztály és a de­mokratikus erők egységét, mely elen­gedhetetlen feltétele Franciaország jelenlegi politikája megváltoztatásá­nak. A pártelnökké választott Maurice Thorez záróbeszédében ugyancsak a demokratikus erők egységére helyez­te a fő hangsúlyt, melynek elsősor­ban a kommunisták és a szocialisták kőzött kell létrejönnie. E két mun­káspárt számos fontos kérdésben azo­nos nézetet vall, így a világi elemi iskolák továbbfenntartásában és e tanácsi jogok megőrzésében, az atom­ütőerő elleni tiltakozásban, valamint a munkásbér-követelésekben és egyéb dclgokban is. E két erő közötti meg­egyezés csak egy közös program alap­ján vezethet eredményhez a személyi hatalom megdöntésében. Minden egyéb, a személyi hatalom politiká­jával szembehelyezkedő kísérlet a kommunisták részvétele nélkül ku­darcra van Ítélve. A kongresszus vál­tig hangoztatta, hogy a kommunisták minden tőlük telhetőt megtesznek e közös fellépés szorgalmazására. Az egység gondolata hatotta át a kongresszust, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom összefogottsá­gáért aggódott és élesen bírálta a kínai vezetők elferdült nézeteit és szakadár tevékenységét. Az egész párt egy emberként sorakozott fel Központi Bizottsága mögé a KKP hely­telen politikájának elítélésében. Ugyancsak egyhangúlag követelte a kongresszus a kommunista pártok nemzetközi értekezletének összehívá­sát, mely tüzetesen vizsgálná ős vi­tatná meg a helyzetet a kommunista mozgalomban. A párton belüli egység nyilvánult meg e kongresszusi vitákban, vala­mint Waldeck Rochet beszámolójá­nak, a párt új szervezeti szabályza­tának és a kongresszus határozatá­nak egyhangú elfogadásában. Bár el­ső Ízben választották a központi bi­zottsági tagokat titkos szavazással, a jelűiteket mind egyhangúlag válasz­tották meg. Maurice Thorez lett a párt elnöke, Waldeck Rochet a párt főtitkára. A Központi Bizottság 90 tagja kö­zül 23 még fiatal: átlagkoruk 34 év. A töretlen egység mellett tehát még a káderek megfiatalodása is Jellemzi a pártot. A központi bizottsági tagok 30 százaléka újonnan választott. A párt 2500 sejttel gyarapodott és a tagok létszáma 30 000-el emelkedett az előző, 1961-ben tartott kongresz­szus óla. A párt politikájának irányvonala nem változott. Egy reakciós lap ezt a elmet adta a kongresszust kommentáló cikkének: „Tovább létezik a kommunista párt." Valóban tovább létezik, egységesebb és szilárdabb mint valaha, s bizalom­mal tekint a jövőbe. 1964. május 28. * ŰJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom