Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-28 / 147. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesül jetele ! UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1984. május 28. csUtfirtők • 30 fillér • XVII. évf. 147. szim. Takarmánybetakarítás idején 'A májusi kiadós esők — né­hány járás kivételével — gazdag takarmánytermést érlelnek. Sok helyen már kazalban a lucerna, magasra növekedett a blborhere s a réti füvek is jó termést ígér­nek. Ez idén országszerte külö­nös súlyt kell fektetnünk a ta­karmánybetakarításra. E feladat jelentőségét kidomborítja az a tény, hogy a múlt évben a takar­mányok vetésterületét nem tudtuk lényegesebben bővíteni. Ezért a betakarításkor meg kell keresni azokat a módokat, melyekkel nö­velhető az átlagtermés, valamint a takarmányok tápértéke. Az ed­digi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szálas takarmányok kor­szerű betakarítása és tartósítása útján — területnövelés nélkül — a termés mennyisége és tápértéke megkétszerezhető. Egyik legjelen­tősebb takarmánynövényünknél, a lucernánál, ezt kézzelfogható pél­dákal is bizonyíthatjuk. Szakemberek megállapításai sze­rint a hagyományos módon törté­nő szárításnál az emészthető fe­hérjetartalom alig éri et a 7 szá­zalékot, állványos szárításnál 9— 12 százalék, hideg- vagy meleg­levegős szárításnál pedig a 15 százalékot is megközelítheti. A hagyományos szárításnál tehát általában az- emészthető fehérje 35—50 százalékának, a karotin­tartalom 95—98 százalékának el­vesztésével kell számolni. Kedve­zőtlen időjárás esetén a veszteség még nagyobb arányú is lehet. A veszteségek megakadályozása végett szövetkezeteink és állami gazdaságaink a gépi betakarítás eszközeit veszik igénybe, egyre többen alkalmazzák az új techno­lógiát. A szklabonyai szövetkeze­tesek például tavaly 243 hektáros területről harminc napig takarí­tották be. a takarmányt. Ez idén gépesítették a munkafolyamatokat és a betakarítás mindössze 14 na-j pot vesz igénybe, nem is szólva arról, hogy ezzel a minőséget, a tápanyagmennyiséget is lényege­sen fokozzák. A Nánai Állami Gazdaságban és az udvardi szö­vetkezetben ugyancsak meghono­sították a korszerű betakarítás módszerét. Miért beszélünk a takarmány­termelés és a veszteség nélküli betakarítás szükségességéről? A párt XII. kongresszusa határo-j zatainak értelmében mezőgazdasá­gi üzemeinknek az állatállomány gyarapítására, minőségének javí­tására kell helyezniük a legfőbb súlyt. Sikeres állattenyésztés nél­kül nem képzelhető el jövedel­mező gazdálkodás, aminek a takarmányellátás a legjobb biz-: tosítéka. Az utóbbi időben jelentősen nö­vekszik azoknak a szövetkezetek­nek a száma, amelyekben a sző igazi értelmében állattenyésztés folyik, a minőségi állattenyésztés­nek már kézzelfogható, igen jó eredményei vannak. A topolöanyi járásban szerzett tapasztalataink is ezt igazolják. Az állattenyész­tésre szakosított szövetkezetek az utóbbi évben mennyiségileg nö­velték, minőségileg feljavították állatállományukat. Ezt a módszert nem mindenütt értékelik megfelelően, holott fel­becsülhetetlen jelentősége van a tápérték növekedésében. Az ásvá­nyi eredetű savak a silótakarmá­nyokban elősegítik a fehérjekép­ződést és az állatok számára él­vezhetőbbé teszik az adagokat. Ha az állatállomány minőségének ja­vításáról beszélünk, nem hagyhat­juk említés nélkül a takarmányo­zási technikát. Nem mindegy, milyen adagokkal traktáljuk álla­tainkat. A feletetett takarmány­adagok értékét a fejőstehenek, hízó marhák, sertések csak abban az esetben térítik vissza kama­tostól, ha a szervezetük felépíté­séhez, hasznosságuk gyarapodá­sához nélkülözhetetlen tápanyago­kat, fehérjéket, szénhidrátokat ét­rendjükben kellő arányban ada­goljuk. Persze, hiába van akármennyi takarmány, ha a rossz etetés mel­lett még pazarolják is, ami az új termés idején nem ritka jelenség. Egyáltalán nem vagyunk abban a helyzetben — még a viszonylag jó szénatermés után sem —, hogy kótyavetyéljük a takarmányt. A nagyüzemi gazdálkodás alapel­vei megkövetelik a szakszerű, gondos bánásmódot az értékes etetnivalóval. Egyszer már ideje lenne megélni, hogy a jó termés után némi takarmánytartalékkal is rendelkezzenek -mezőgazdasági üzemeink, mert másképpen hiába sürgetik az állattenyésztés fejlesz­tését. A Bajcsi Állami Gazdaságban jó gazda módjára bánnak a szálas takarmányokkal, s ezzel abrak­gondjaikon is lényegesen enyhí­tettek. Az első kaszálású pillan­gós szénákat, amelyeknek a mi­nősége is jó, nem mint szálast etetik fel, hanem egy részét meg­darálva abrakhoz keverve adagol­ják. A szakemberek, akik a ter­melési igazgatóságokon, a kísér­leti intézetekben és a mezőgazda­sági üzemekben dolgoznak, ezt a hasznos tapasztalatot az ország más szövetkezeteiben is átültethe­tik, segíthetnek érvényesíteni a gyakorlatban. A takarmánybetakarítás idején a széna tartósításának és felhasz-: nálási módjának legújabb formáit sem téveszthetjük szem elől. Az időjárás — éppen a legkritikusabb időszakban — gyakran felborítja a mezőgazdasági dolgozók elkép­zelését, mert a kaszálás után rendszerint bekövetkező esők megakadályozzák a takarmány fo­lyamatos betakarítását. Ezért kénytelenek vagyunk nagyobb mennyiségű lucernát, füvet silóz­ni. A fehérjedús silótakarmány készítése azonban az etetési tech-i nika módosítását követeli meg. Az eddigi 1:5 aránynak 1:8—9-re történő változtatását, ami annyit jelent, hogy az adagok összetéte­lét a széna rovására 9ilóval kell feljavítani. Mezőgazdasági üzemeink az Idén több silótakarmányt készíthetnek, mert az állam nagy anyagi segít­séget nyújt további silógödrök épí­téséhez. Tavaly például egy-egy számosállatra számítva 0,83 köb­méter silótérséggel rendelkeztek szövetkezeteink, a tervezett göd­rök megépítésével az Idén már 1,5 köbméterre bővíthetik silótér­ségüket. A szövetkezetek, állami gazda­ságok gépesített brigádjai e na­pokban nagy erőfeszítéseket tesz­nek a bő takarmánytermés beta­karítására. Ez Igen örvendetes tény. Ám a helyes takarmánygaz­dálkodás kifejezetten szakmai feladat, jelentősége mérhetetlenül nagy az egyes gazdaságok és az ország életében. Ha az állatte­nyésztés fejlesztését szolgáló el­gondolásainkat a takarmányok gondos behordásával, tárolásával és ésszerű felhasználásával jól megalapozzuk — s erre megvan a lehetőség —, akkor a mezőgaz­dasági termelésnek a legjövedel­mezőbb ága, az állattenyésztés, még nagyobb értéket ad az egyén­nek, az egész országnak. TETTEKKEL TÁMOGATJUK a nemzeti felszabadító mozgalmat N. Sz. Hruscsov rádió és televízió beszéde Moszkva (ČTK) — Tegnap dél­után a moszkvai Rádió és Televí­zió közvetítette Nyikita Szergeje­vics Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszé­dét, amelyet az alábbiakban is­mertetünk. Bevezetőben Hruscsov elvtárs az Egyesült Arab Köztársaságban tett lá­togatásáról beszélt. A többi között ki­jelentette, hogy az asszuáni gát épí­tésén több tízezer arab munkás és szakértő mellett körülbelül 2000 szov­jet munkás, mérnök és technikus dol­gozik. Asszuánban saját szemünkkel láthattuk — mondotta Hruscsov elv­társ —, hogyan működik kiváló szov­jet technikánk, láttuk az óriási telje­sítményű tehergépkocsikat, földgyalu­kat, darukat és kotrógépeket, s örül­tünk annak, hogy gépeink, a szovjet emberek energiája, akarata és műsza­ki képességei ismét bebizonyították, mily nagyok szocialista államunk mű­szaki tudományos lehetőségei. Hruscsov elvtárs a továbbiakban tolmácsolta az asszuáni építők üdvöz­leteit a szovjet népnek. Kijelentette, hogy Nasszer elnök és harcostársai elégedettek a szovjet mérnökök, mű­szakiak és munkások munkájával. Asszuánban igen jó, valóban testvéri kapcsolatok jöttek létre a szovjet elv­társak és az arab építők között. A szovjet emberek nemcsak munká­jukkal, hanem tapasztalataikkal ls se­gítik arab barátaikat. Az építkezés idején több ezer egyiptomi munkás vált nagy szakképzettségű dolgozóvá. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Egyiptom történelmében gyakran ér­keztek ide idegenek, különféle egyez­mények alapján. Ezek azonban kierő­szakolt, népellenes egyezmények vol­tak. Az idegeneknek mindig egy volt a céljuk: hogy kifosszák a népet és számlájára meggazdagodjanak. A tör­ténelem során először történt meg, hogy Egyiptomba másféle idegenek jöttek, egy szocialista ország képvi­selői, akik hazájukban a kommunista társadalmat építik s mindent meg­tesznek azért, hogy a társadalmi ha­ladás és a demokrácia elvei más or­szágokban is győzedelmeskedjenek. Olyan emberek jöttek ide, akik ha­zájuk létezésének első napjaitól kezd­ve felemelték szavukat az elnyomás ellen, és segítőkezet nyújtanak a fia­tal államoknak, hogy azok megszilár­díthassák politikai és gazdasági füg­getlenségüket. Népünk a nemzeti felszabadító har­cot nem szavakkal, hanem tettekkel is támogatja, többek között fegyve­rekkel is. Ezt teljesen önzetlenül tesszük —, mondotta Hruscsov. — Ki kell azonban nyíltan jelentenem, hogy ezzel bizonyos célt követünk, amely megegyezik a függetlenségükért, ön­Bányászok o lerv lűltellesílésáérl Az üzemi pártszervezetek elnökeinek országos konferenciája előtt A novákyi bányákban az ideológiai­politikai munka oroszlánrészét a párt­csoportokban végzik. Minden nagyobb munkahelyen három pártcsoport mű­ködik. A politikailag fejlett bányászok nagy felelősségérzettel oldják meg a termelési problémákat. Ennek ered­ményeként a novákyi bányákban si­kerrel folyik a gépesítés. A pártszer­vezetek gondoskodnak arról, hogy a dolgozók részt vegyenek a tervek megtárgyalásában, s túlszárnyalják őket. A pártfunkcionáriusok, sőt a pártcsoportok vezetői is részt vesznek az egyes munkaszakaszok, üzemek, s az egész vállalat valamennyi gazda­sági értekezletén. A novákyi bányák az év kezdetétől már B2 000 tonna szenet adtak terven feliil, s az egye­sült szlovák szénbányák keretében folyó szocialista munkaverseny élén állanak. • • • A észak-morvaországi kerület ipar­vállalataiból, közlekedési ós építővál­lalataiból tegnap kétszázötven üzemi pártszervezeti elnök utazott Prágába a kétnapos országos konferenciára. A vitában a jövő év előkészítéséről akarok beszólni — mondotta elutazá­sa előtt František Zvardoň, a havlŕov­suchái Dukla Bánya üzemi pártbizott­ságának elnöke. — Bányákban 1965-ig további 57 000 tonnával növeljük a termelést. Máris utakat keresünk a tartalékok feltárására. Mindez szükséges, mert a jövő év­ben tovább fokozódik a fejtés össz­pontosítása, és — a vájatok mind­egyikében — az átlagos napi fejtést 780 tonna szénről 926 tonnára kell növelnUnk. állóságuk és gazdaságuk megszilár­dításáért harcoló nemzetek érdekei­vel. Azt akarjuk, hogy e szocialista vi­lág törekvése, a nemzeti felssabadító mozgalom és a tőkés országok for­radalmi erői egyesüljenek ez impe­rializmus, a monopolista elnyomás, a régi és újgyarmatosítók elleni küzde­lemben. Amikor az őj élet útjára lé­pő nemzetek segítségére sietünk, ba­rátokként jövünk. Ezzel kemény csa­pást mérünk az imperialisták, a gyar­matosítók terveire. Amikor a Szovjetunió segítséget nyújt a fejlődő országoknak, amikor saját gazdaságának egy részét ren­delkezésükre bocsátja, bizonyos Időre korlátoznia kell a saját lehetőségeit. Rossz kommunisták, rossz Internacio­nalisták lennénk azonban, ha csak magunkra gondolnánk. Természetesen népünk mindenekelőtt a kommuniz­mus anyagi-műszaki alapjának megte­remtésén, az életszínvonal emelésén fáradozik. Mindnyájan azonban meg­értjük a szólásmondás igazságát: Jobb száz barát, mint 100 rubel. Az a segítség, amelyet a fejlődő államok nemzeteinek nyújtunk, százszorosan megtérül. Annál erősebb lesz a szov­jet nép és a többi nemzet — esetünk­ben az EAK népe — közti barátság. A továbbiakban Hruscsov elvtárs Is­mertette az EAK-ban látottakat és hangoztatta, hogy igen gyakran talál­kozott arabokkal, akik a szovjet em­bereket testvéreiknek, igaz barátaik­nak tartották. A régi korok emlék­műveiről szólva kijelentette: arab ba­rátainknak megmondottam és ma is ismételni szeretném — ezeknek az óriási alkotásoknak az ember számá­ra vajmi kevés haszna van. Nem szol­gálták azoknak a javát sem, akik az óriási piramisokat 5000 évvel ezelőtt építették, sőt ellenkezőleg. Tisztelet­tel adózunk azok előtt, akik ezeket az óriási építményeket alkották. Nagy kár azonban, hogy milliók munkáját a-fáraók kénye-kedvének, az egyházi misztikum céljainak vetették alá és nem az emberi társadalom haladásá­nak. Mély benyomást tettek ránk az új létesítmények, amelyeket az EAK fel­szabadult népe épit. Az üzemek, gyá­rak, új utcák a városokban, nagy örömmel töltöttek el bennünket. Örömmel láttuk, hogy Egyiptomban győzedelmeskednek a természet fe­lett és termőföldet ragadnak el a si­vatagtól. örülünk arab barátaink si­kereinek és további eredményeket kí­vánunk nekik a sivatag termővé té­telébon. (Folytatás a J, oldalon) Meghalt D. Nehru, India miniszterelnöke Delhi (CTK) — Dzsavaharlal Neh­ru, indiai miniszterelnök szerdán he­lyi időszámítás szerint 14 órakor meg­halt. A kora reggeli órákban elvesz­tette eszméletét és az orvosoknak a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem sikerült megmenteni India legjelen­tősebb államférfiújőt. Halálának hirét Káinbator Szubra­manian miniszter jelentette be a par­lamentben. Dzsavaharlal Nehrut először janu­árban a Kongresszuspárt bhuvanesva­ri kongresszusán érte szívszélhűdés. Az akkori orvosi jelentés szerint Nehrunak magas vérnyomása volt, és legyengült. Az orvosok azt taná­csolták, pihenjen hat hétig, majd jelentősen korlátozza tevékenységét. Az indiai miniszterelnök rendszerint 14—18 órát dolgozott naponta. Nehru egészségi állapota gyorsan rendbe jött, és a miniszterelnök új­ból elfoglalta hivatalát. Halálának napjáig aktívan dolgozott. 1 Nehru miniszterelnök temetését ma tartják. Indiában 12 napos nemzeti gyászt hirdettek. GULZARI LAL NANDA, az indiai kormány legidősebb tagja, eddigi belügyminiszter lett az új miniszter­elnök. Dr. Radhakrisnan köztársasági elnök kezébe tegnap tette le az es­küt. A Reuter hírügynökség közli, hogy Gulzari Ial Nlanda csak ideig­lenesen tölti be a miniszterelnöki hi­vatalt. A kormány szóvivője bejelen­ftzsavaharlal Nlehru, India mi­" niszterelnöke, az indiai nem­zeti felszabadítási mozgalom vezető­je 1889. november 14-én született Ila­habadeban. Apja Ismert ügyvéd és a Kongresszuspárt egyik vezetője volt. 15 éves korától Cambrldgeben ta­nult. 1910-ben befejezte természettu­dományi tanulmányait és két évig jogot hallgatott. 1912-ben visszatért hazájába. Nehru politikai tevékenysége szo­rosan összefügg a Kongresszuspárt­tal, melynek 1912 óta tagja volt. A párt 1916-os Iakhnaui kongresszu­sán ismerkedett meg Gandhival. Nehru Gandhi harcostársa, majd fo­kozatosan a párt és nemzeti felsza­badító mozgalom vezetője lett. Az angol gyarmati hivatalok a nem­zeti felszabadító mozgalomban való részvételért többször bebörtönözték Nehrnt. Együttvéve tíz évet töltött fogházban. A Kongresszuspárt elnökévé elő­ször 1929-ben választották meg és azóta tölti be ezt a funkciót. Gandhi halála után Nehru lett a párt vezetője. tette, hogy rövidesen összeül a Kong­resszuspárt vezetősége és megválaszt­ja az új miniszterelnököt, aki majd összeállítja kormányát. Ugyancsak ideig'lenes érvényűek a miniszterek mandátumai is. 1947 óta, azaz, India függetlensé­gének kikiáltása óta Nehru töltötte be a miniszterelnöki és külügymi­niszteri tisztséget. 0 állt az Atom­energia Bizottsőg és a Tudományos és Ipari Kutató Tanács élén. Dzsavaharlal Nehru a béke megszi­lárdítősőra kifejtett igyekezetével megnyerte a vilőg közvéleményének tiszteletét. „Országunk nagyra értéke­li India, az indiai kormány és első­sorban Nehru miniszterelnök szere­pét a békeharcban" — jelentette ki Nyikita Hruscsov 1960-ban indiai lé­togatősakor. Dzsavaharlal Nehru többször járt a Szovjetunióban. 1936-ban és 1955-ben Csehszlovőkiába is ellátogatott. Neh­ru jelentősen hozzájárult India és a szocialista országok barátságának megszilárdításához. Nehru számos művében foglalko­zott a nemzetközi politika és a nem­zeti feliszabaditó mozgalom kérdései­vel. A Szovjetunióban tett első láto­gatása után Szovjet-Oroszország cím­mel adott ki könyvet. Műveit, ön­életrajzát és India felfedezését számos nyelvre lefordították. FOGADAS (CTK) — Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk el­nöke tegnap fogadta a lenini Komszo­mol Központi Bizottságának küldött­ségét, amely Sz. P. Pavlov első tit­kár vezetésével tartózkodik hazánk­ban. A küldöttség további tagjai A. K. Pacev és J. R. Voronov. A fogadáson Jiŕí Hendrych, a CSKP KB titkára, jan Svoboda, a CSKP KB osztályvezetője, Miroslav Zavadil, a CSISZ KB elnöke és Ead­fich Baroch, a CSISZ KB nemzetközi osztályának vezetője ís jelen voI% A fogadás résztvevői szívélyesen elbeszélgettek a Komszomol-küldiiti­ség csehszlovákiai tapasztalatairól, valamint a Komszomol ős a CSIS? te­vékenységéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom