Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-25 / 144. szám, hétfő

i Tizenöt év telt el a CSKP IX. kongresszusa óta A kongresszus, amely kitűzte a szocializmus építésének irányvonalát 1949. május 25-én kezdődött Prá­gában pártunk IX. kongresszusa. Az első pártkongresszus, amely teljes felelősséget vállalt hazánk népének sorsáért, az első kongresszus 1948. Győzelmes Februárja után. Ez a kongresszus tűzte ki a szocializmus építésének fő irányvonalát Csehszlo­vákiában. - Első ötéves tervünk kezdetének vi­haros időszakában iilt össze a kong­resszus, abban az időben, amelyet az új élet sokoldalú fejlődése, a dolgozó nép valóban forradalmi aktivitá­sa és kezdeményezése jellemzett. Értékelte a VIII. kongresszus őta eltelt időszakot és joggal állapította meg, hogy teljesítették örökét — azt, hogy a hatalom ne kerüljön ismét az urak kezébe, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép uralma minden kö­rülmények között kiterjedjen és meg­szilárduljon. A népi demokratikus fejlődés nem fordult vissza a kapita­lizmus ielé, hanem a szocializmus irányában haladt, a sajátos csehszlo­vák feltételeket felhasználva a nem­zeti demokratikus forradalom szocia­lista forradalomba való békés átme­nete felé haladt. A Győzelmes Február megnyitotta a szocializmushoz vezető utat. A kongresszus értékelte, hogy a párt mindjárt február után ho­gyan birkózott meg a bonyolult fel­adatokkal, hogyan tudott helyes vá­laszt adni a kérdésre, milyen irány­ban, hogyan menjünk tovább, hogy társadalmunk előrehaladjon. A párt mindjárt február után vilá­gosan tudomásukra hozta a szektá­soknak, hogy továbbra is a Nemzeti Front bevált politikáját fogja folytat­ni, hogy a Nemzeti Front a legalkal­masabb eszköz valamennyi polgár megnyerésére a szocializmus számá­ra abban a szakaszban is, amikor az állam már megkezdte a proletariá­tus diktatúrája valamennyi funkció­jának gyakorlását, abból a lenini gondolatból kiindulva, hogy a politi­kai hatalom kivívása után a gazdasá­gi építés a döntő. A párt kitűzte a fő gazdasági feladatokat is, amelye­ket az első ötéves terv foglalt ma­gába. E terv előkészítése és más fon­tos kérdések megoldása során pár­tunk az egész világnak bebizonyí­totta, hogy mint a társadalom vezető ereje tudatában van felelősségének. De nem ment minden olyan köny­nyen, ahogy ez ma, tizenöt év után tűnik. Nem voltak tapasztalataink a fejlett ipari ország szocialista épí tése terén, s még kevésbé vol tak tapasztalataink a társadalom és a gazdaság gépezetének irányítá­sában. A gazdaság örökölt kapitalis­ta struktúráját a nép szükségletei szerint kellett módosítani. Hiány volt szakképzett, és politikai szempontból hű emberekben, akik nagy gazdasági egységek igazgatását és fejleszté­sük tervezését képesek végezni. Ezen­felül bonyolult volt a nemzetközi helyzet, amelyet elsősorban a hideg­háború kiéleződése jellemzett, s a reakció is mozgolódott. Ennek elle­nére a párt lényegében helyesen oldotta meg a felmerülő problémá­kat, s a Központi Bizottság már 1948 júniusi, s különösképpen novemberi ülésén megmutatta a februári győze­lem megszilárdítása és lerögzitése utáni további fejlődés világos irá­nyát. Ezért a IX. kongresszus már meg­kezdett munkát folytathatott, s to vábbi, alaposabban kidolgozott irány­elveket tűzhetett ki. Több alapvető feladatot hatőrozott ineg, amelyek­nek teljesítése a szocializmus felé irányulő további fejlődésünket volt hivatott biztosítani. Elsősorban a népi demokratikus állam, mint a proletariátus diktatú­rája formájának továbbfejlesztését és megszilárdítását, a munkás-paraszt szövetség további kiépítését, a szocia­lizmus anyagi bázisának felépítését tűzte ki célul. Ez a termelőerők fej­lesztését jelentette a népgazdaság valamennyi szakaszán, c ezzel párhu­zamosan új termelési viszonyok ki­alakítását is. Ezért a kongresszns az ötéves terv feladatain ős az ipari termelés kérdésein kívül oagy figyel­met szentelt a mezőgazdaságnak is. Megállapította, hogy időszerű lett a falu szocialista átépítésének feladata, meg kell nyerni a kis- és középpa­rasztot a kollektív gazdálkodás szá­mára. A kongresszus nagy figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek, Szlovákia iparosításának, és súlyt helyezett a szocialista kulturális for­radalom megvalósltásőra is. Tárgyalásainak jelentős részét a párt további tevékenysége fejleszté­sének szentelte. Ugyanis a párttól, a párt eszmei fejlettségétől és szer­vezői színvonalától, minden egyes párttag munkájától függött a szocia­lista átalakítások üteme, valamint az, hogy hazánk lakosai megértsék e változások szükségességét és he­lyességét. A kongresszus felhívta a figyelmet a demokratikus centraliz­mus elveinek betartására, és hangs­súlyozta, hogy minden egyes párttag­nak tudnia kell a gyakorlatban meg­valósítani és védelmezni a párt poli­tikáját. „A kongresszus fő irányvonala a szocializmus építése" — mondotta Gottwald elvtárs kongresszusi beszá­molójában. „E cél elérése nem lesz könnyű. Tudjuk, hogy célunkhoz ve­zető utunkon akadályokat kell leküz­denünk, még nagyobbakat, mint ami­lyenekkel a múltban megbirkóztunk. De mi ezeket az akadályokat is el­hárítjuk és kitűzött célunkat elér­jük". A IX. kongresszus tő irányvonala teljesítésének útjában valóban nem kis akadályok és nehézségek állot­tak. A gazdaságban le kellett küz­deni a kapitalista államok diszkrimi­nációs politikájának, háborús tűzvész kirobbantáséra irányuló törekvései­nek következményeit. Néhány hó­nappal a kongresszus után kitört a koreai háború és számos, eredetileg a népgazdaság fejlesztésére és az életszínvonal emelésére szánt esz­közt az orszőg védelmi képességé­nek, a szocialista országok egész társadalmának megszilárdítására kel­lett fordítani. Áldatlan szerepet ját­szott a személyi kultusz, melynek ha­tása megnyilvőnult pártunk és társa­dalmunk életében is. Mint ismeretes, ez megnyilvánult az állam elnyomó szerveinek bizonyos fokú túlbecsülé­sében, és a szocialista törvényesség megsértésében. Népünk demokratikus hagyomá­nyai, a párt tömegjellege és szoros kapcsolata a dolgozókkal, nagy po­litikai aktivitása, gazdag tapasztalatai és forradalmisága, valamint az a tény, hogy a személyi kultusz arány­lag rövid ideig éreztette hatását a pártban, minden ahhoz vezetett, hogy a párt 1953-tól, s különösen az SZKP XX. kongresszusa után fokozatosan mentesült a helytelen módszerektől és tévedésektől, s a hibákat helyre­hozta. Amikor ma visszatekintünk az el­telt tizenöt . esztendő alatt megtett utunkra, büszkén kijelenthetjük, hogy teljesült a IX. kongresszus fő irány­vonala. Szocialista köztársaságunk új alkotmánya mőr 1980-ban lerögzítet te a szocializmus győzelmét Csehszlo­vákiában. Ez meggyőző bizonyítéka azpn út helyességének, amelyre tár­sadalmunk február után lépett. Azt bizonyítja továbbá, hogy a IX. kong­resszus tartósan beíródott pártunk történetébe, amely kitűzte a szocia­lizmus építésének fő irányvonalát Csehszlovákiában. V. V. Komáromban tegnap reggel folytató­dott a csehszlovákiai magyar szavalók, prózamondók, irodalmi színpadok és színjátszó együttesek kulturális sereg­szemléje. A Szakszervezetek Házának nagyter­mében megtartott 'ünnepi akadémiát Mózsi Ferenc, az SZNT iskola és kul­turális osztályának dolgozója, központi magyar tanfelügyelő nyitotta meg. Lí­rai szavakkal szólott a szép szó ünne­péről, és értékelte a vers és prózamon­dás közönségnevelő hatását. Beszéde után a győztesek mutatkoz­tak be. Az ünnepi akadémián nagy sikert aratva fellépett Kohút - Magda, a buda­pesti Nemzeti Színház tag)a is. A kulturális műsor utin dr. Szabó Rezsó, a Csemadok KB vezető titkára felolvasta a IX. országos magyar sza­valóverseny győzteseinek névsorát. Az első korosztályban: Kossá Zsuzsan­na, a második korosztályban: Harsány! Gizella, harmadikban Majkritz Mária, a negyedikben pedig Raj Mária került sz első helyre. A verseny eredményének kihirdetése és a díjak kiosztása utin • több száz főnyi közönség lókai Mór szobrához vonult, ahol Lőrinci Gyula nemzetgyű­lési képviselő, a Csemadok országos el­nöke mondott meleg hangú bessédet. Ezután az emlékbizottság és az írő­sxövetség képviselői raogkoszorUztik a nagy prózeírfi, Komárom szülötte, jó­kai Mór szobrát. Délután az irodalmi színpadok veze­tői és a közönség vitáztak. Az értékes vitával a szavalóverseny és az irodalmi színpadok fesztiválja befejeződött. Este a dunaszerdahelyi Csallóközi Színház bemutatta P. Karvai Antigoné és a többiek című drámáját. Hívjanak össze nemzetközi értekezletet Laoszról (Folytatás az 1. oldalról) főhadiszállást létesített Ban Naban, a Kőedény-sígságról mintegy 16 mér­földnyire. Souvanna Phouma herceg, a laoszi kormány elnöke vasárnap egy sajtó­értekezleten közölte, hogy egyetért egy Laoszról tárgyaló nemzetközi konferencia megrendezésével, azzal üdvözlő távirat (ČTK) — Antonín Novotný köztársa­sági elnök dr. Artnro Umberto Illlőnak, •z Argentin Köztársaság elnökének az argentin illamünnep alkalmából üdvöz­lő táviratot küldött. A jemeni elnök Magyarországra látogat Budapest (CTK) — Amint az MTI jelenti, e napokban Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívására hiva­talos látogatásra Magyarországra ér­kezik Abdallah Szalal, a Jemeni Arab Köztársaság elnöke. Államcsíny veszélye Argentínában Buenos Aires (CTK) — Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozatot tett közzé, amelyben az országban állam­csíny veszélyére hívja fel a figyel­met. Az államcsínyt az imperialisták és a helyi reakció akarja megvalósí­tani, hogy felszámolják a demokrati­kus szabadságjogok maradványait, s a munkásosztály és a nép számára lehetetlenné tegyék Jogos követelé­seik elérését. Az Argentin Kommunista Párt hang­súlyozza, hogy az államcsíny hívei mögött az amerikai imperialisták áll­nak. Az USA ugyanis Argentínában reakciós kormányt szeretne, amely — hasonlóképp mint Brazíliában — az USÁ-t támogatná Kuba-ellenes ter­vei megvalósításában és támaszpon­tul szolgálna a chilei demokrácia­ellenes harcban, ha ott a szeptem­beri elnökválasztások során a népi akciófront győzne. Amennyiben a kormány nem akar­ja, hogy az államcsíny hívei elérjék céljukat, a széles tömegekre kell tá­maszkodnia. a feltétellel, hogy beszüntetik a tü­zet és a csapatok visszavonulnak eredeti állásaikba. Souvanna Phouma állást foglalt a konferencia mielőb bi összehívása mellett, mert ,A lao szi problémát a genfi egyezmények keretében addig kell megoldani, mlg a helyzet uralható". Souvanna Phouma a legújabb je­lentések szerint elutasította Szufanu­vong hercegnek a két államférfi Kang Hayban való találkozására tett ja­vaslatát. N. Sz. Hruscsov az EAK-ban Kalrő (CTKJ — N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Minisztertanácsának el* nöke vasárnap reggel fogadta az EAK nemzeti béketanácsa tagjainak kül­döttségét, amelyet Kamal Bandarl, * tanács elnöke vezetett. Hruscsov elv­társ a küldöttség tagjaival baráti be­szélgetést folytatott. N. Sz. Hruscsov ugyancsak vasári nap Kairóban fogadta Brew Pearson neves amerikai újságírót és felesé­gét. A beszélgetésen részt vett Nylna Hruscsova és L.. M. Zamjakin, a Szovjetunió külügyminisztériuma saj­tóosztályának vezetője. A moszkvai Pravda cikke az EAK-ról Cj megoldások a belpolitikai élet demokratizálásában 4 Egyetlen kommunista sincs az EAK börtöneiben Moszkva (CTKJ — A moszkvai Pravda vasárnapi számában > rA Szov­jetunió — a népek megbízható vé­delmezője" címmel terjedelmes cik­ket közöl három EAK-bell kölöntudó­sitójának — Szatyukovnak, Beljajev­nek és Gyemcsenkónak — N. Sz. Hruscsov EAK-bell látogatásáról. A cikk szerzői hangsúlyozzák, hogy e látogatás felkeltette az egész világ érdeklődését. Nagy sikerét kényte­len számos nyugati lap ls beismerni. A New York Times például bevallja, hogy teljesen csődöt mondott „az Egyesült Államok Nasszerrel szemben folytatott politikája". A cikk Írói továbbá megjegyzik, hogy az országnak fejlődése a szo­cializmus irányába az EAK-ot új prob­lémák elé állította, amelyek közül a legfontosabb az állami szaktor to­vábbi megszilárdítása és az ország belső életének átalakítása. Goldwater Vietnam atombombázását követeli ^Washington (CTK) — Barry Coldwa­ter amerikai szenátor vasárnapi beszé­dében atombomba bevetését követelte a délvietnajmi lakosság ellen. Goldwater, aki a Köztársasági Párt nevében az Egyesült Államok elnöki hivatalára pá­lyázik, televíziós interjíjiban bírálta Amerika jelenlegi dél-?ietnami politiká­ját, mert „túlságosan határozatlan". Tá­mogotta az amerikai „veszettek" régi követelését, hogy a háborít terjesszék ki a Vietnami Demokratikus Köztársaság területére. Rámutatott, hogy „védekező háborút nem lehet megnyerni". Háborűs buzgalmában oly messzire ment, hogy a Kínai Népköztársasig területinek atom­bombázását is követelte. A Kubával folytatott rfnerikal politi­ka tekintetében Goldwater kabal „ellen­kormány" megalakítását követelte, me­lyet az Egyesült Államok ismerjen el. E nagy átalakulásokat éppen aa asszuáni duzzasztógát építése Jelké­pezi. Az országban újonnan megold­ják a politikai élet demokratizálást ls. Az EAK-ban ma nincs bebörtönöz­ve egyetlen kommunista sem. Nasszer elnök belpolitikája azt mutatja, hogy az ország valamennyi haladó erejé­nek szövetségesként kell harcolnia az imperializmus ellen, a szocializ­musért. j A LEGUTÓBBI hírek szerint Kongó* ban (Leopoldviliej a partizánmozgalom az ország további területeire is kiter­jedt. Az utóbbi napokban Kivu tarto­mányon kívül a fővárosban, Leopoldvil, ieben ls zavargásokra került sor. HIVATALOS jelentések szerint jelen> ieg Cipruson 7000 főnyi ENSZ-egység tartózkodik. Az egyes nemzetiségek sze­rint az ENSZ alakulatok összetétele a következő: 2422 brit, 1022 kanadai, 1003 tínn, 955 svéd, 877 dán és 636 ír kato­na. A brit egységek számát csökkenteni akarják és helyettük még 600 dán és ír katonát szállítanak Ciprusra. (CTK) COSTA RICA közvéleményét felhábo­rítja az amerikai tengerészgyalogság alakulatainak Costa Ricába való áthe­lyezése. Costa Rica Népi Élcsapata párt­jának vezetfii nyilatkozatban tiltakoz­nak az amerikai tengerészgyalogság je­lenléte ellen, ami veszélyezteti Costa Rica nemzeti szuverenitását. (ČTK) A KIRGIZ SZSZK vasárnapi lapj<i| közlik az ázsiai és afrikai országok Iránti szolidaritás 'kirgiz bizottságának tiltakozását a kínai vezetők kísérlete ellen, amellyel az afrikii-ázsiai szoli­daritási mozgalmat el akarják különíteni a Szovjetuniótól. (CTK) SZÁZTÍZ brit katonát és tisztet, akik eddig Észik-lrországban állomásoztak, vasárnap áthelyeztek Brit Guayanába. Ahol életveszélyes a náci bűnösök leleplezése Hogyan derült fény a hitlerista hóhérok gaztetteire? A nyugat-németországi blróságo­kon szaporodnak a perek, tor­nyosodnak az ügyirat-halmazok. Az egykori háborús bűnösök már-már azt hitték, hogy az idők' szele por­réteggel vonta be gaztetteik vérnyo­mát, amikor újabb vádlók — az ál­dozatok hozzátartozói, gyermekei, vagy unokái, a halál torkából elme­nekült szemtanúk, agyonéheztetett árnyalakok, halottnak vélt nyomoré­kok — kíméletlen következetesség­gel tetemre hívják a hóhérokat. A világ közvéleménye sem tért napi­rendre a vérorkán borzalmai fölött. Az antifasiszták kitartóan, gyakran a legnagyobb veszéllyel dacolva szá­madásra kényszerítik a gyilkosokat. A nácik jelszava: elhallgattatni a leleplezőket Bármennyire „idegesítik" a leg­utóbb megindult perek az NSZK szá­mos bíráját, a ludwígsburgi bíróság a közelmúltban kénytelen volt el­járást indítani B. Krüger volt SS­sturmbannführer ellen. Krüger ugyanis merényletet kísérelt meg Július" Mader berlini Iró és publicista ellen. Arról a Maderról van szó, akit mint A rakétabáró cso­dálatos pályafutása, A szürke kéz és a Hajsza a sebhelyes gyilkos után című leleplező történelmi müvek szerzőjét az Új Szó hasábjairól ls lsmeriink. Mader egyik könyvében részletes pontossággal Ismertette Wernher von Braun szennyes Üzel­meit, aki ma Amerika egyik legfőbb szakembere a támadó jellegű raké­tagyártás terén. A háború alatt vi­szont ugyanez az ember New Tor­kot akarta rommá lövetni az „El­ster-akcló" keretében. Krüger Braun közvetlen munkatársa volt és ma is csodálója egykori felettesének. A le­leplezés öt te közelről Íri*t*t4», 8z~ ért támadt Mader ellen. Cjabb leleplezés A gerinces berlini írót azonban nem olyan fából faragták, hogy agy­könnyen beadja derekát. Hosszas utánajárással sikerült még agy hír­hedt náci múltjára fényt derítenie. Minden kétséget kizáróan megállapí­totta, kl volt Wilhelra Höttl (alias Walter Hagen), aki annak idején Ma­gyarországon „ténykedett", mint a Sicherheltsdlenst tisztje, s most vál­tig hangoztatja ártatlanságát. Mader a nyomozás közben beszerezte a Magyar Népköztőrsaság levőitárában őrzött 163-as számú okirat fénykép­másolatát. Az 1944. december 18-án kelt okmány szerint Szálast Ferenc „A Magyar Szent Koronarend" tisz­ti keresztjét adományozta a nyilas­keresztes klikk nevében az 1915. már­cius 19-én Bécsben született Dr. Wll­helm Höttl SS-«turmbannführer­nek... Nemzetlrtók pedig nem szok­tak kegyeletes cselekedetekért ér­demrendeket adományozni! Feltámad a múlt Mader a továbbiakban fényképmá­solatot késsített arról a kérdőívről, amelyet a „mimóaalelkű" náclvezér 1942. július 14-én kitöltött és soját­kazűleg aláirt. Eszerint Höttl már 1934-ben tagja volt az ausztriai illa­gálls náci pártnak. 19 éves korában SS-tag lett, és Ausztriában folytatott felforgató tevékenységéért Hitler «é­mos magas kitüntetésben részesítet­te. Mindezt Höttl a „nécltlanltésí" eljárás során telje? egéteében Böl­csen elhallgatta, amint az Salzburg város tanácsénak 80-3217/160-716 számú Iratából kitűnik. Ugyancsak elhallgatta, hogy vezető szerepet ját­szott Magyarország lés az akkor el­csatolt szlovákiai területek) haladó szellemű és zsidó lakosságának el* hurcolásában, Illetve kiirtásában. Feszület előtt, imbolygó gyertyafénynél esküdött meg a keresztényi szeretet' tői átitatott, csupaszív haramia 1961. júniusában az ausztriai Bad Aussee járásbírósága előtt, hogy semmi ré­séé nem volt a nyilasok uralomra juttatásában Magyarországon, sem* miféle kitüntetésben nem részesültj sőt a puccs után a nyilasok nem kf­vánfitos személynek minősítették. Ezt vallotta léleknyugalommal a nácive­zér, amikor Izrael íő államügyésze jogsegély-kereslettel fordult az oszt­rák kormányhoz az Eichmann-perbem Höttl egyébként Eichmann közeli ba­rátja volt. Amikor Mader az említett terhelő bizonyítékok birtokába jutott, hamis eskütétel miatt megtette feljelentését a Bad Aussee-1 bíróság államügyész­ségén. Ami késik, reméljük nem múlik Hosszú hónapok múltak el 1983. decembere — a feljelentés beadása — óta anélkül, hogy az ottani ható­ságok betekintettek volna a magyar­országi levéltár okmányaiba, a „bün­tetlen háborús bűnösök" névsorába (Budapest 1961), vagy kikérték vol» na Pintér István és Szabó László ma* gyar történészek szakvéleményét. Höttl hamis vallomása, elhallgatott bűnei mielőbb napirendre kell, hogy kerüljenek a Bad Aussee-i bíróságon. Ez ideig mély hallgatás a válasz. De, reméljük, ami késik, nem múlir. — * — A felelősségrevonás sok helyütt, főleg az NSZK-ban, nagyon sokáig várat magára. De az antifasiszták elszánt küzdelme nem hagyja nyug­ton a Höttlhoz, Krügefhez hasonló bűnösöket. Az antifasiszták — mint J. Mader esetén lôthattuk — még ez ellenük elkövetett merényletek, az életveszély kockázatát is vállal­ják. Az NSZK-ra jellemző — s ezért erősen nyugtalanító — állapot, hogy 19 évvel a háború befejezése után ilyen kockázatot kell vállalnia an­nak, aki a háborús bűnösök leleple­zésén fáradozik. IBM május 2S * Ű] SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom